A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

Hasonló dokumentumok
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

A hazai vízművek NORM-os felmérése

LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

Energiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése

Ionizáló sugárzások dozimetriája

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

A sugárvédelem alapjai

1. Bevezetés. Mérésleí rás. A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

Sugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI

Ionizációs sugárzás az épületek belsejében: a helyzet felmérése és kezelése

rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest

Háttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

FIZIKA. Atommag fizika

KÖRNYEZETÜNK SUGÁRZÁSAI

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ÉVRE

Radioaktivitás biológiai hatása

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Atomenergia: tények és tévhitek

Kell-e félnünk a salaktól az épületben?

A sugárzás biológiai hatásai

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai Biofizika, Nyitrai Miklós

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság

Sugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)

Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek

Zárt radioaktív anyagokkal történő munkavégzés szabályai. Sugárvédelem röntgenmunkahelyeken

a NAT /2010 számú akkreditált státuszhoz

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

Dozimetria és sugárvédelem

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

Környezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén

Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM

RADIOAKTIVITÁS A KÖRNYEZETBEN ben az USA lakosságának átlagos effektív dózisa. Átlagos éves effektív dózis.

Radiológiai vizsgálatok egy elhagyott katonai bázis területén

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

ATOMERÕMÛVEK KÖRNYEZETI HATÁSAI RADIOAKTÍV KIBOCSÁTÁSOK


Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

A hazai Nemzeti Radon Cselekvési Tervről

Orvosi sugáralkalmazás és a páciensek sugárvédelme. Nemzetközi Sugárvédelmi Alapszabályzat (IBSS)

Az ionizáló sugárzások el állítása és alkalmazása

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK

Sugárfizikai és sugárvédelmi ismeretek. SZTE Nukleáris Medicina Intézet

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)

Tantárgy neve. Környezetfizika. Meghirdetés féléve 6 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal

Dóziskorlátozási rendszer

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem

50 év a sugárvédelem szolgálatában

A terhelés megoszlása a források között. A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv.

A püspökszilágyi RHFT lezárást követő időszakának biztonsági elemzése

MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS ÉVI JELENTÉS

RADIOAKTIVITÁS FORRÁSAI

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Radioaktív izotópok a környezetben

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Dr. Berta Miklós egyetemi adjunktus Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék

Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban

A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata

Radioaktivitás biológiai hatása

Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet)

RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

Természetes építőanyagok radioaktivitása - beszámoló -

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

Átírás:

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai Természetes eredetű Kozmikus sugárzás (szoláris, galaktikus) Kozmogén radioaktív izotópok (pl. C-14, H-3) Terresztrikus sugárzás (99 %-ban K-40, U-238, U-235 és Th-232 bomlási sorok) Effektív dózisa 1,5 2,5 msv/év Mesterséges beavatkozás által megnövelt természetes eredetű (Technologically Enhanced Natural Origin Radioactive Materials: TENORM) Bányászat, kohászat, energetika Speciális építőanyagok (salak, pernye) Utasszállító repülőgépek Földgáz, hálózati víz radontartalma stb. Effektív dózisa 0-1 msv/év Mesterséges eredetű Orvosi (diagnosztika, terápia) Légköri nukleáris robbantások (atomcsend egyezmény előtt) Atomtechnika, atomenergetika Effektív dózisa 0 0,5 msv/év

Sugárterhelés Háttérsugárzás: kozmikus sugárzás + természetes radioaktív izotópok sugárzása Természetes: 2,6 msv/év (85,6 % ) Mesterséges: 0,4 msv/év (14,4 %) (UNSCEAR) Összesen: 3 msv/év

A természetes és mesterséges sugárterhelés szintjei

Külső belső expozíció Külső expozíció Kozmikus sugárzás nagyenergiájú töltött részecskék : p+, összetétele időben változó (napfolttevékenység), semleges részecskék: n, fotonok (ɤ-sugárzás) (közvetlen ionizáló komponens) kölcsönhatás a légkör atomjaival másodlagos kozmikus sugárzás (elektromágneses v. részecske) és kozmogén radionuklidok (H-3, Be-7, C-14, Na-22) Földkérgi gamma-sugárzó izotópok Belső expozíció Lenyelés U-238, Th-232 sor, K-40, Rb-87 egyéb (pl. H-3, C-14) Belégzés radon, toron és leányelemeik

Kozmikus sugárzás dózisteljesítményének változása magasság szerint 15 km 10 μsv/h 10 km 5 μsv/h Himalája 6,7 km 1 μsv/h Tibet 3,7 km Mexikóváros 2,25 km 2 km 0,1 μsv/h Tengerszint 0,08 μsv/h

Belső sugárterhelés, Lenyelés és belégzés légkör kőzet, talaj levegő, víz növény- és állatvilág emberi szervezet Kozmogén és földkérgi radionuklidok belégzés (radon nélkül): 5-6 μsv urán- és tórium-sor az élelmiszerekben: 1-2.000 mbq/kg teljes aktivitás a szervezetben: 8600 Bq K-40 > C-14 > Rb-87 > H-3 5.500 Bq 3.000 Bq 100 Bq 10 Bq sugárterhelés a szervezetben: 0,29 msv/év K-40 közel 60%

Hosszú felezési idejű természetes radioaktív izotópok fogyasztásából eredő dózis K-40 Az emberi test (75 kg) átlag 150g káliumot tartalmaz (2 g / kg) A természetes kálium (K) 0,0117% K-40 A természetes K fajlagos aktivitása 30,4 Bq/g (60,8 Bq/testsúly kg) Az emberi testben a K-40 aktivitása 4560 Bq K-40 dóziskonverziós tényező: 3 µsv/év/bq/kg 60,8 * 3 = 182,4 µsv/év

Földkérgi eredetű sugárzás Jellemző dózisteljesítmény: szabadban: 80-120 nsv/h épületekben: 80 200 nsv/h Jellemző radioaktivitás-koncentrációk a talajban és építőanyagokban Bq/kg Talaj Beton Tégla Ytong tégla Gázbeton K-40 350-450 204 721 173 158 Th-232 25-30 11 44 9 30 U-238 25-30 13 44 13 30

Radon Belégzése: a természetes sugárterhelés legnagyobb része (60%) jellemző értékek szabadban: 1-10 Bq/m 3 épületekben: 50-300 Bq/m 3 hazai átlag: kb. 130 Bq/m 3 talajgázban néhány 10 kbq/m 3 a sugárterhelés döntően a leányelemektől ered forrása: talaj, építőanyag, vezetékes víz, földgáz Rn-222 múlt század második felében néhány lakóépületben 10 kbq/m 3

Radon Emanáció: Hány százaléka jut ki a szabad térbe a keletkező radonnak a rádiumtartalomtól, hogy van elosztva fajlagos felület nyílt pórusok térfogata víztartalom Exhaláció: Egységnyi felületen egységnyi idő alatt kiáramló radon, átlag: 0,022 Bq m -2 s -1 talaj szerkezete Hőmérsékleti, nyomás viszonyok nedvességviszonyok szélviszonyok gázfeláramlás

Radon

Élelmiszerek természetes radioaktivitása (Bq/kg) K-40 Ra-226 Banán 0,13 0,04 Sárgarépa 0,12 0,07 Burgonya 0,12 0,09 Sör 14,4 - Vörös húsok 0,11 0,02

NORM/TENORM A NORM/TENORM anyagokban a 40 K, valamint a 238 U, 232 Th és a bomlási sorukban lévő elemek nagyobb aktivitás-koncentrációban találhatók, mint az átlagos talajokban. Így a feldolgozásuk során képződő hulladékok is tartalmazzák ezeket a nuklidokat, méghozzá többszörösen feldúsulva (néhány Bq/g-többezer Bq/g).

Radioaktivitás a környezetben Emberi beavatkozás által megnövekedett természetes radioaktivitás Technically Enhanced Natural Origin Radioactivity TENORM ot produkáló eljárások: Bauxitbányászat, -feldolgozás Cirkonhomok felhasználás, kerámiagyártás(zrsio 4, ZrO 2 ) Fémércbányászat, érckohászati feldolgozás Foszfátérc feldolgozás, műtrágyagyártás Kőolaj és földgáz kitermelés Ritkaföldfém bányászat, -feldolgozás Szénbányászat, széntüzelésű erőművek

Mesterséges eredetű sugárterhelés Atomfegyverkezés Légköri kísérletek Nukleáris Fűtőanyag ciklus Orvosi Röntgen vizsgálatok

Atomfegyver kísérlet 1945 1980 között 520 légköri atomfegyver kísérlet végrehajtása. Lokális: 1-200 km 50% Globális: 2-3000 km 25% Lokális és globális kihullás: Belső sugárterhelés:h-3; Sr-90; Külső-belső: Mn-54; I-131; Cs-137; A globális kihullás következtében a népesség éves sugárterhelése max. 0.01 msv

Teljes nukleáris fűtőanyag ciklus Izotóp Kibocsátás (PBq) 1970-1997 Reaktorok Reprocesszálás Teljes Átlagos évi lekötött effektív dózis (E) (nsv/ fő) H-3 270 170 440 1 C-14 2 1 3 4 Kr-85-3200 3200 10 I-129-0,015 0,015 1 Összesen 16

Orvosi célú alkalmazások Röntgen felvételek (CT felvételek) 1 főre eső éves sugárterhelés súlyozott világátlaga 0,3 msv effektív dózis 0,03 8 msv/alkalom Izotópdiagnosztikai vizsgálatok 1 főre eső éves sugárterhelés világátlaga 0,03 msv külső besugárzások ( 5 millió ember/év) Izotópterápiás kezelések 1 főre jutó éves sugárterhelés világátlaga 0,002 msv beadott aktivitás néhány GBq/alkalom 31/2001 EüM r. az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről

Röntgenvizsgálatok szöveti elnyelt Elnyelt dózis (mgy) dózisai és effektív dózisai Csontvelő Emlő Méh Pajzsmirigy Gonádok Petefészek / herék Effektív dózis (msv) Mellkas 0,04 0,09-0,02-0,4 Mellkas CT 5,9 21 0,06 2,3 0,08/- 7,8 Fej CT 2,7 2,7 0,03-1,9 1,8 Medence 0,2-1,7-1,2/4,6 1,1 Medence CT 5,6 0,03 26-23,0/1,7 7,1 Has 0,4 0,03 2,9-2,2/0,4 1,2 Has CT 5,6 0,03 26-23/1,7 7,1 Mammográfia - 2 - - 0,1 0,1 Intervenció - - - - - 20 - kevesebb, mint 0,01 mgy

Fogászat Effektív dózis (µsv) Intraorális 4-8 Panoráma 15-25

Csomagvizsgáló röntgen "csomag dózisa minimális, legfeljebb 1-2 µsv/vizsgálat Árnyékolás és ólomgumi függönyök

NDK határátkelő Cs-137 sugárforrás detektor

Sugárzás a mindennapokban TERMÉSZETES 10,000 µsv/év Guarapariban (Br) 2,400 µsv/év világátlag 200 µsv/alkalom Oda-vissza Tokio New York µsv 250,000 50,000 1,0000 1,000 100 10 MESTERSÉGES 250,000 µsv/év Balesetelhárításiban résztvevők max 50,000 µsv/év Sugaras munkavállalók 6,900 µsv/alkalom Mellkas CT 1,000 µsv/év Lakosságra vonatkozó határérték 600µSv/év Gyomor röntgen 50 µsv/év Atomerőmű, lakkosságra vonatkozó dóziskorlát

Összefoglalás Természetes: 2,6 msv/év Kozmikus sugárzás: 0,3 msv/év Kozmogén nuklidok: H-3, B-7,C-14 Föld eredetű sugárzás: K-40; U-238; Th-232 Külsőleg-belsőleg TEENORM: Széntüzelésű erőmű Műtrágyázás Nagy magasságú repülés Mesterséges: 0,4 msv/év Nukleáris fegyverkísérletek: Sr-90; Cs-137 Orvosi alkalmazások: tüdőszűrés; fogászati röntgen Nukleáris energia

Köszönöm a figyelmet!