HATÁRMEZSGYÉK avagy a szociális segítők kompetenciahatárai, feladatai és együttműködési kötelezettségei az egészségügyi ellátásra szoruló hajléktalan emberek intézményi ellátásában T-05-286/2013
Az egészségügyi ellátás igénybevételének alapjai Mit, mikor, honnan? Malasits-Földi Bernadett
1.) Ki jogosult egészségügyi ellátásra? - Alaptörvény: 2013. - Egészségügyi törvény 1997. évi CLIV törvény és végrehajtási rendeletei módosításokkal; (joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmuk csillapításához és szenvedéseik csökkentéséhez; ezen túlmenően minden betegnek joga van -jogszabályban meghatározott keretek között-az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelmét figyelembe vevő egészségügyi ellátáshoz; ennek megfelelően a sürgősségi ellátáson túlmenően csoportonként szükséges vizsgálni a jogosultság feltételeit); - Egészségbiztosítási törvény 1997. évi LXXX törvény; - 60/2003. (X.20.) ESzCsM rendelet a minimumfeltételekről.
TAJ alapú ellátás TAJ: társadalombiztosítási azonosító jel - minden magyar állampolgárnak van, egyedi; - Mo-i vállalatnál dolgozó külföldi is kap; - menekültek is - státusz. Biztosítási jogviszony - ellenőrzés
Biztosítottak -Alkalmazottak (valamilyen foglalkoztató alkalmazásában állnak, és a biztosításuk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben történik. A biztosítási kötelezettség a munkaviszony kezdetétől annak megszűntéig tart). -Szövetkezeti tevékenységben személyesen közreműködő tag (munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködő tag) - Tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló -Álláskeresési támogatásban részesülők (munkanélküli ellátórendszer átalakítását követően a jogszabály munkanélküli helyett az álláskereső) - Egyéni és a társas vállalkozók - Egyházi személyek - Mezőgazdasági őstermelők
- Egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek (megbízási szerződés lapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személynek, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét) - Választott tisztségviselők (alapítványok, egyesületek, egyesületek szövetségei, társasház közösségek, köztestületek, kamarák, gazdálkodó szervezetek, a Munkavállalói Résztulajdonosi Programszervezetei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magán-nyugdíjpénztárak választott tisztségviselői, a helyi (települési) önkormányzatok választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármesterek, feltéve hogy díjazásuk eléri a minimálbér 30%-át). - Vezető tisztségviselők (szövetkezetek, gazdasági társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselők, feltéve, hogy díjazásuk eléri a minimálbér 30%-át).
Passzív jogosultság (ha ajogosultsági feltétel megszűnését megelőzően ez a feltétel megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, abban az esetben az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 45 napig fenn marad; ennél rövidebb időszak esetén pedig az időszakkal azonos tartamban marad fenn pl. 30 nap). Egészségügyi szolgáltatási járulék 2016. január 1-jétől 7.050 forint. (235 forint/nap)
A biztosítási jogviszony szünetelése 1.) a fizetés nélküli szabadság ideje alatt (hiszen ekkor nincsen befizetés), kivéve, ha -a fizetés nélküli szabadság idejére terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra, vagy -a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe, 2.) az igazolatlan távollét időtartama alatt (amennyiben a munkáltató erre munkabért nem fizet), 3.)a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.
A biztosítási jogviszony szünetelése 4.)az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette, 5.) az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt, 6.) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak a)táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesülő személyek, b)saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban részesülő személyek, c)mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülő személyek, d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban részesülő személyek, e) bányászati kereset-kiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek, f) gyermekgondozási segélyben részesülő személyek, g)magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesülő személyek,
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak h)az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesülő személyek, i)a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll (külföldi ösztöndíj már nem!!), j)megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett személyek (megfelelő igazolás esetén),
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak k)akia reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, l)kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással, ha Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik, m)személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személyek (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy, n) a fogvatartott, o)a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. -a alapján szociálisan rászorult személyek,
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak p)akiegészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult (azaz maga fizet, mivel megállapodást kötött az OEP-pel ellátása érdekében), r)a 39. (2) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett (az a belföldi személy, aki maga fizeti, mivel nem biztosított és nem is jogosult), s) akinevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét, t) hajléktalan személyek, u)a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek, v)az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesülő személyek, w)a szociális szövetkezetben a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzési jogviszonyban álló személyek, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát.
Hajléktalan személyek Jogosultság? Mi alapján? 1.) Lakóhely. (Állandó lakcím.) 2.) Állandó jövedelem állami, normatív. Ha nincs?
Az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó szociális és egyéb ellátások, az ellátások igénybevételének módja Malasits-Földi Bernadett
1.) Közgyógyellátás - szociális juttatás, amely a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és az orvosi rehabilitáció céljából TB támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokbeteg által fizetendő térítési díjához nyújt hozzájárulást,megállapítása és igénybevétele a kezelőorvosok és több hatóság együttműködésén alapuló feladatkörét is érinti; - kérelmezés a járási hivatalnál; Jogosultsági feltételek: - Alanyi jogcím ( leszázalékolás 70% egészségkárosodás felett, jövedelem összege nem számít); - Normatív jogcím (max. 38. 000 forint a havi járandósága, és minimum 2.800 forint a gyógyszereinek értéke havonta); - Méltányossági jogcím (a méltányossági jogosultságot a települési önkormányzat állapítja meg helyi rendelete alapján). Járási hivatal: alanyi és normatív jogcímen való közgyógyellátási jogosultságot állapít meg. Szükséges papírok: háziorvos által kitöltött orvosi papír, kérelem nyomtatvány, jövedelem igazolás és a leszázalékolási határozat.
2.) Nyugellátás méltányosságból történő emelése - Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság; - Kérelem- különös méltánylást érdemlő körülmény(gészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.); - Nem részesülhet: 3 éves, továbbá, aki előzetes letartoztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy tartós bentlakásos intézmény lakója. 3.) Egyszeri segély - Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság; - Kérelem - különös méltánylást érdemlő körülmény (gészségi állapotról, közeli hozzátartozó egészségi állapotáról, gyógyszerköltségről, közüzemi díj elmaradásról szóló igazolás stb.); - nyugdíjas személy részére, ha olyan élethelyzetbe kerül, amely létfenntartását veszélyezteti, és a havi jövedelme nem haladja meg - a 75.000 forintot, ha a közeli hozzátartozójával közös háztartásban él, -a 85.000 forintot, ha egyedül él. - Évente egyszer.
4.) Gyógyszeringyenesítés(BMSzKI) - Pályázati finanszírozás. - BMSzKI Szabolcs utca és Kőbányai út. 5.) Kórházi és látogatói csomag(bmszki) - Pályázati finanszírozás.
Köszönöm a figyelmet!