ÜZLETI JOG I. 2013/14

ÜZLETI JOG I. 2013/14 20.. előad adás Részvénytársaság Konszernjog Fizetésk sképtelenségi jog 1 Áttekintés: I.1 Fogalmi kérdések A.) Az Rt. jellemzői B.) Zárt ill. nyilvános működési mód C.) Pénzügyi segítség részvényszerzéshez I.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései A.) Zártkörű ill. nyilvános alapítás B.) Az alapszabály C.) Az apport D.) A részvény névértéke I.3 Részvényosztályozások A.) A részvény fogalma B.) Részvénytípusok C.) A törzsrészvény D.) Részvényfajták E.) Elsőbbségi részvények F.) A dolgozói részvény G.) A kamatozó és visszaváltható részvény H.) A részvények megkülönböztetési lehetősége a forgalomba hozatal időpontja, szempontjából I.) A részvények megkülönböztetési lehetőségei előállításuk szerint J.) A saját részvény K.) További szabályok L.) A részvényátruházás korlátozása a részvénykönyv I.4 Részvényesi jogok és kötelezettségek A.) A részvényes tagsági/vagyoni jogai B.) Az osztalék C.) A részvényes személyi jogai D.) A szabályozás további sajátossága I.5 Az Rt. szervezete A.) Az Rt. legfőbb szerve B.) Az Rt. ügyvezetése, az igazgatóság C.) Az igazgatóság beszámolási kötelezettsége és felelőssége C.) Az igazgatóságra vonatkozó speciális szabályok a Zrt.-nél D.) Felügyelőbizottság/könyvvizgsáló I.6 A nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó külön szabályok A.) Az nyrt. részvényei a részvényesek jogai B.) A közgyűlése, vállalatvezetésre vonatkozó különös rendelkezések C.) A társaság további szervei D.) Felelős vállalatvezetési jelentés a tőzsdére vonatkozó szabályok érvényesülése II. A KONSZERNJOG II.1 Áttekintés II.2 Befolyásszerzés A.) A szabályozás forrásai, jellegzetességei B.) Részvényesek védelme II.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint A.) A vállalatfelvásárlási eljárás B.) Az ajánlat kötelező tartalma, megtétele; az ajánlati ár C.) Az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő II.4 Vállalatcsoport A.) Az elismert és a tényleges vállalatcsoport B.) Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei C.) Az uralmi szerződés jellemzői D.) A munkavállalói participáció vállalatcsoportra való kiterjesztése III. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI JOG III.1 A fizetésképtelenségi jog közös rendelkezései A.) A fizetésképtelenségi jog B.) A Cstv.-ben szabályozott kérdések C.) A Cstv. hatálya, a törvény alapvető fogalmai I. D.) A Cstv. hatálya, a törvény alapvető fogalmai II. E.) A csődeljárás és a felszámolási eljárás, mint nem peres eljárás III.2 A csődeljárás III.3 A felszámolási eljárás A.) Fogalma, lényege B.) A felszámolás joghatása 2

I. A részvénytársaság 3 I.1 Fogalmi kérdések A.) Az Rt. jellemzői - A részvénytársaság (Ptk. 3:210-3:323. ): előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul ~ jelenleg a magyar jogban részvénynévérték-minimum nincs ~ részvényt névértéke alatt kibocsátani tilos > névérték feletti kibocsátási érték lehetséges > a névérték és a kibocsátási érték különbsége az alaptőke feletti vagyonba kerül ~ a legkisebb alaptőke jelenleg > a zrt. esetében 5 millió, > a nyrt. esetében 20 millió Ft. pénzbeni hozzájárulás/apport aránya: előbbi minimum 30 % (nyrt.-vé való átalakulás esetén azonban ez már nem követelmény) a részvényes vagyoni hozzájárulásáról részvényt kap > a részvény testesíti meg a részvényes vagyoni és személyi jogait a részvényesek csak részvényük névértékét (kibocsátási értékét) kötelesek szolgáltatni a részvénytársaságnak > rt.-nél nincs mellékszolgáltatás, pótbefizetés, mivel az rt. tőketársulás a részvényes az rt. tartozásaiért az rt. hitelezőivel szemben nem felel nem köteles helyt állni (ha a Ptk. másként nem rendelkezik) 4

I.1 Fogalmi kérdések B.) Zárt ill. nyilvános működési mód -Az rt. az új Ptk. szerint csak zártan alapítható: a nyilvános alapítás lehetősége teljesen kimaradt (a tőkepiaci törvény előírásai miatt a gyakorlatban már korábban sem volt) a két alapítási mód nem tévesztendő össze a zártkörű vagy nyilvános működési móddal. -Az rt. nyilvánosan működik, ha részvényei a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) szabályai szerint (részben-egészben) nyilvánosan kerülnek forgalomba részvényeit a tőzsdére bevezették ha a részvények nyilvános forgalomba hozatalára tőzsdére, szervezett értékpapírpiacra való bevezetésére nem kerül sor, az rt. zártan működik. a működési módra való utalást a cégnévben (Zrt.-Nyrt.) is fel kell tüntetni. az rt. közgyűlése háromnegyedes többséggel az rt. működési módját megváltoztathatja > a Ptk. a részvénytársaságot a Gt.-től eltérően egységesen szabályozza 5 I.1 Fogalmi kérdések C.) Pénzügyi segítség részvényszerzéshez - Nyilvánosan működő részvénytársaság az általa kibocsátott részvények megszerzéséhez csak piaci feltételek mellett osztalékfizetésre felhasználható vagyona terhére nyújthat harmadik személynek pénzügyi segítséget feltéve, hogy ehhez ~ az igazgatóság előterjesztése alapján ~ a közgyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával hozzájárult (Ptk. 3:227. ) - A Gt. ezt idáig kifejezetten tiltotta (229. ) > ha mégis létre jött ilyen megállapodás, azt semmisnek nyilvánította 6

I.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései A.) Zártkörű ill. nyilvános alapítás - Az rt. alapítása (Ptk. 3:249. ): csak zártkörű részvényesek, alaptőke a nyilvános felhívás útján történő gyűjtése tilos a zártkörű alapítás lényege: a részvényesek az alapító okiratban abban állapodnak meg, hogy az rt. valamennyi részvényét meghatározott arányban átveszik (Ptk. 3.250. (1) bek.) az alapszabály kötelező kellékeit a Ptk. 3:250 (1) bek, lehetséges kellékeit a 3:250. (2) bekezdés állapítja meg - Az rt. alapítási módja nem függ össze az rt. működési módjával egy zártkörűen alapított rt. is működhet később nyilvánosan, ha eleget tesz a Tpt.-ben meghatározott követelménynek 7 I.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései B.) Az alapszabály - A részvénytársaság létesítő okirata a (kizárólagosan ennek nevezett) alapszabály a jogi személyek általános szabályain túlmenően a Ptk. 3:250. alapján számos speciális kelléke van - Az alapításnál nincs alakuló közgyűlés, illetve részvényjegyzés az alapszabálynak tartalmaznia kell az alapítók nyilatkozatát az összes részvény átvételéről és a részvényesek közti megoszlásáról rendezni kell az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz és részvénysorozatokhoz fűződő jogokat. 8

I.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései C.) Az apport - A Ptk. visszaállítja azt a korábbi szabályt, hogy a részvényesek pénzbeli hozzájárulása nem lehet kevesebb alapításkor mint az alaptőke 30%-a > később azonban lehet! - A vagyoni eszközök a társaság rendelkezésére bocsátása > a nyilvántartásba vétel feltétele a apportot amennyiben mértéke az alaptőke 25%-ánál nagyobb, alapításkor az rt. rendelkezésre kell bocsátani a pénzbeli hozzájárulásnak ~ csak 25%-t kell alapításkor a részvényesnek befizetnie ~ a hátralékot az rt. cégbejegyzését követő egy éven belül kell teljesíteni az e szabályoktól való eltérés semmis! > az apport értékét külön könyvvizsgálóval (pénzügyi szakértővel) ellenőriztetni kell 9 I.2 Az rt. alapszabálya - az alapítás kérdései D.) A részvény névértéke - A részvény névérték alatti kibocsátása semmis a kibocsátási érték magasabb lehet a névértéknél a névérték meghatározható az alaptőke mindenkori összege hányadában > hányadrészvény 10

I.3 Részvényosztályozások A.) A részvény fogalma - Az értékpapírjog szerint kétfajta alapvető értékpapír van az ún. hitelpapír (váltó, csekk, kötvény), és a tagsági jogokat inkorporáló értékpapír, amelynek alapvető formája a részvény > az értékpapírok kibocsátására, forgalmazására, az értékpapírpiac felügyeletére a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) vonatkozik, a felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el. - A Ptk. 3:213. -a szerint a részvény a kibocsátó megtestesítő részvénytársaságban gyakorolt tagsági jogokat névre szóló névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír - Az értékpapírban rögzített jog gyakorlása kizárólag az értékpapír útján lehetséges főszabályként az értékpapír átruházható (6:565. ). 11 I.3 Részvényosztályozások B.) Részvénytípusok - A részvények két alapvető típusa a bemutatóra szóló részvény > egyszerű átadással lehet átruházni > a magyar jogban már NINCS a névre szóló részvény a Ptk. alapvetően ~ az okirati formában kiállított, illetve ~ az elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott, azaz ún. dematerializált értékpapírok közt különbözet a névre szóló részvénnyel rendelkező részvényeseket a társaság részvénykönyve tartalmazza - Az egyes részvénytípusokon belül eltérő fajtájú részvények bocsáthatók ki. 12

I.3 Részvényosztályozások C.) A törzsrészvény - A Ptk. 3:229. -a szerint törzsrészvény, az olyan részvény, amely nem tartozik az elsőbbségi, a dolgozói, a kamatozó, a visszaváltható vagy az alapszabályban nevesített egyéb részvényfajtába ~ az adott rt. által kibocsátott törzsrészvények össznévértékének ~ mindenkor meg kell haladnia az rt. alaptőkéjének felét. > az alapszabály a 3:240. szerint a Ptk.-ban nem nevesített részvényfajtát is szabályozhat 13 I.3 Részvényosztályozások D.) Részvényfajták -Az alapvető részvényfajták: az elsőbbségi részvény ~ valamely többletjogot ad tulajdonosa számára ~ sokszor valamely ellenszolgáltatás fejében a dolgozói részvény ~ névre szóló és ~ forgalomképességében korlátozott a kamatozó részvény ~ az osztalék mellett ~ az adózott jövedelemből ~ még kamatra is jogosítja a részvényest. a visszaváltható részvény > amelyre ~ az rt.-t vételi vagy ~ a részvényest eladási jog illeti meg 14

I.3 Részvényosztályozások E.) Elsőbbségi részvények -Az elsőbbségi részvények típusai: a többletosztalékot biztosító osztalékelsőbbségi részvény az rt. megszűnésekor ún. likvidációs elsőbbséget biztosító részvény a különböző szavazatelsőbbségi részvények ( több, nem előbb ) ~ többlet, de legfeljebb a névértékhez képest tízszeres szavazati jogot adó részvény > a Ptk. ezt a maximumot csak az Nyrt.-k esetében írja elő ~ vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvény > a Gt. szerinti korlátozások (alapszabályban tételesen felsorolt esetek) nélkül minden kérdésre kiterjedően > az elsőbbségi pozitív szavazat nélkül (vétó) nincs döntés részvényekre elővásárlási jogot biztosító részvény a vezető tisztségviselő (felügyelőbizottsági tag) kijelölésére jogosító részvény > az elsőbbségi részvényfajták vegyíthetők, illetve az osztályokon belül különböző részvénysorozatba sorolhatók 15 I.3 Részvényosztályozások F.) A dolgozói részvény -A dolgozói részvény: a magyar gyakorlatban a privatizáció során terjedt el névre szóló és forgalomképességében korlátozott részvény amelyet az rt. alapszabálya rendelkezései szerint ~ az rt. munkavállalói számára bocsátanak ki ~ ingyenesen vagy kedvezményes áron. az rt. alaptőkéjének egyidejű felemelése mellett a felemelt alaptőke 15 %-áig lehet forgalomba hozni elsőbbségi részvény is lehet átruházása, értékesítése ~ csak a társaság munkavállalóira ~ nyugdíjasaira ruházható át ~ illetve a részvénytársaság részére lehet értékesíteni a visszaszerzett dolgozói részvényt az rt. ~ vagy bevonja ~ vagy más részvényfajtává alakítja ~ illetve más munkavállaló számára dolgozói részvényként értékesíti > a Ptk.-ból kimaradt a Gt. azon rendelkezése, hogy az alapszabály lehetővé teheti a dolgozói részvények a munkavállalók egy meghatározott csoportja általi megszerzését > az általános diszpozitív szabályozás alapján azonban lehet erről rendelkezni 16

I.3 Részvényosztályozások G.) A kamatozó és visszaváltható részvény -A kamatozó részvény az osztalék mellett az adózott jövedelemből még kamatra is jogosítja a részvényest. csak az alaptőke 10 %-át meg nem haladó mértékben hozható forgalomba - Visszaváltható részvény az alaptőke 10 %-át 20 %-át meg nem haladó mértékben bocsátható ki olyan névre szóló részvény amelyre az rt.-t vételi vagy a részvényest eladási jog illeti meg a Ptk. a Gt.-hez képest számos változást hozott > kimaradt ~ a közgyűlés határozatára való utalás ~ hogy a feltételeket az alapszabályban rögzíteni kell ~ a vételi jogtól való eltérés lehetősége ~ a Cégbíróság felé való soron kívüli bejelentés kötelezettsége 17 I.3 Részvényosztályozások H.) A részvények megkülönböztetési lehetősége a forgalomba hozatal időpontja, szempontjából - A részvények forgalomba hozatalának időpontja szerint különböztethetünk meg részvényutalványt ~ nem valós értékpapír, csak egy tanúsítvány, ~ amelyet a részvényes az általa befizetett vagyoni hozzájárulásról ~ az rt. cégbejegyzése előtt kap ideiglenes részvényt ~ ha az rt.-t már bejegyezték a cégjegyzékbe ~ de az rt. teljes alaptőkéjét még nem fizették ki ~ a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulásról kell kiállítani > a teljes alaptőke biztosítása után az ideiglenes részvény érvénytelenné válik, felváltja a végleges részvény végleges részvényt [Ptk. 3:241-3:244. ]. 18

I.3 Részvényosztályozások I.) A részvények megkülönböztetési lehetőségei előállításuk szerint - A részvény előállítási módja szerint hagyományos nyomdai úton előállított részvény, illetve lényegében számítástechnikai kódot képező dematerializált részvény ~ értékpapírszámlán a központi értéktárban kell elhelyezni ~ átruházása a számlán való jóváírással történik > a modern értékpapírjogok kedvezményezik a nyomdai részvények dematerializált részvénnyé való átalakítását. 19 I.3 Részvényosztályozások J.) A saját részvény - Saját részvény > az rt. saját részvényeinek tulajdonosa lesz ezt a lehetőséget a modern részvényjogok biztosítják ugyan, de korlátozzák is Ptk. 3:222. : a részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket > a mennyiségi korlát újra bevezetésre került a Ptk. a leányvállalatainál lévő részvényeit is bevonta a saját részvények körébe saját részvény megszerzésére ~ általában csak közgyűlési határozat alapján kerülhet sor, de ~ bizonyos esetekben felhatalmazást lehet erre adni az ügyvezetésnek a saját részvénnyel ~ szavazati jogot nem lehet gyakorolni, ~ osztaléka pedig megoszlik a többi részvényes között > az alapszabály saját részvény megszerzésére vagy a részvénnyel gyakorolható jogokra a Ptk.-ban meghatározottakhoz képest enyhébb rendelkezése semmis (a Gt.-ben nem szerepelt) 20

I.3 Részvényosztályozások K.) További szabályok - A részvények osztályozása körében említendő meg a részvénnyé átváltoztatható, illetve részvényjegyzési jogot biztosító kötvény > ezek bizonyos feltételek mellett részvénnyé alakíthatók - Részvényre elővásárlási, visszavásárlási, illetve egyaránt ki lehet kötni vételi és eladási jogot > e tényeknek a részvényből (dematerializált részvény esetén az értékpapírszámlából) ki kell tűnniük - A részvények összevont címletben is kibocsáthatók. 21 I.3 Részvényosztályozások L.) A részvényátruházás korlátozása a részvénykönyv -A zártkörűen működő részvénytársaság körében nemcsak törvény, de alapszabály is korlátozhatja a részvények átruházás útján való megszerzését > pl. előírhatja, hogy a részvények átruházásához az igazgatóság beleegyezésére van szükség e korlátozások harmadik személyekkel szemben akkor hatályosak, ha a korlátozás a részvényből, illetve dematerializált részvény esetén az értékpapírszámlából kitűnik - Az rt. igazgatósága a részvényesekről részvénykönyvet vezet ebben nyilvántartja a részvényesek ~ nevét és más személyes adatait, ~ valamint részvénysorozatonként a részvények darabszámát a részvényes az rt.-vel szemben részvényesi jogokat akkor gyakorolhat, ha a részvénykönyvbe bejegyezték a bejegyzés csak akkor tagadható meg, ha a bejegyzést kérő a részvényt jogellenesen szerezte meg az igazgatóság bejegyzést megtagadó határozatát az érintett részvényes bíróság előtt megtámadhatja a részvénykönyv nyilvános, abba bárki beletekinthet. 22

I.4 Részvényesi jogok és kötelezettségek A.) A részvényes tagsági/vagyoni jogai - A részvényesi minőség meghatározott tagsági és vagyoni jogokkal, illetve kötelezettségekkel jár alapszabály, hogy ~ a részvényesi jogok gyakorlásával kapcsolatban ~ az azonos részvénysorozatba tartozó részvényekkel rendelkező részvényesek között ~ bármiféle hátrányos megkülönböztetés tilos (diszkriminációs tilalom [Ptk. 3:253. ]) a részvényes alapvető kötelezettsége ezért részvénye névértékének (kibocsátási érték) befizetése ~ az átvett ill. jegyzett részvények után (Gt.: átvett) ~ a befizetési kötelezettségnek az alapszabályban meghatározott határidőn belül felhívásra tesz eleget (Gt.-ben: törvényi határidő, 210. ) 23 I.4 Részvényesi jogok és kötelezettségek B.) Az osztalék - A részvényes alapvető vagyoni joga a részvényest az rt. adózott eredményéből osztalék illeti meg a Gt. részletesen szabályozza az osztalék ~ megállapításának és ~ kifizetésének módját [Ptk. 3:262. ]. meghatározott feltételek teljesülése estén osztalékelőleg is fizethető [Ptk. 3:263. ]. ~ nem kell előzetes alapszabályi felhatalmazás ~ az igazgatóság javaslatára ~ ha utóbb megállapítható, hogy a kifizetésre nincs lehetőség, a társaság felhívására kötelesek visszafizetni (Gt.: vállalják ) > az osztalék az elsőbbségi részvény kivételével a részvény névértékéhez igazodik. 24

I.4 Részvényesi jogok és kötelezettségek C.) A részvényes személyi jogai - A részvényes személyi jogai > zömmel ún. közgyűlési jogok az rt. közgyűlésén lehet, illetve kell ezeket gyakorolni minden részvényes jogosult ~ a közgyűlésen részt venni ~ ott felszólalni, ~ felvilágosítást kérni, ~ észrevételt és indítványt tenni, mégpedig akkor is, ha a részvényéhez nem fűződik szavazati jog [Ptk. 3:257-3:260. ]. - A döntésekben való részvételt a szavazati jog testesíti meg, amely az esetleges elsőbbségi részvényt figyelmen kívül hagyva a részvény névértékéhez igazodik. - Ptk.: a Gt.-hez képest nagy számú, alapvetően pontosító jellegű változás 25 I.4 Részvényesi jogok és kötelezettségek D.) A szabályozás további sajátosságai -A Ptk. a kft.-hez viszonyítva az rt.-nél jóval részletesebben foglalkozik az alaptőke ~ felemelésével, annak különböző módjaival > új részvények forgalomba hozatalával > alaptőkén felüli vagyon terhére > dolgozói részvények forgalomba hozatalával > átváltoztatható kötvények részvénnyé alakítása ~ és leszállításával [Ptk.3:293-3:317. ]. számos, külön szabályt tartalmaz az rt. ~ jogutód nélküli megszűnésével és ~ átalakulásával ~ egyesülésével ~ szétválásával > Ptk.: a nyilvánosan működő részvénytársaság nem válhat szét kapcsolatban 26

I.5 Az Rt. szervezete A.) Az Rt. legfőbb szerve -Az rt. legfőbb szerve a valamennyi igazolt részvényesből (képviselőjéből) álló közgyűlés - A Ptk. részletesen szabályozza [Ptk 3:268-3:281. ] a közgyűlés hatáskörét (nyrt. esetében néhány kizárólagossággal, de a Gt. szerinti sok elemből álló taxáció nélkül) összehívási rendjét (évente legalább egy rendes közgyűlés, rendkívüli közgyűlés, napirend, helye) > külön kiegészítő, speciális szabályokkal Zrt., Nyrt. esetére a határozatképességet és a megismételt közgyűlés összehívásával (zrt.-nél min. 3 nap, nyrt.-nél min 10 nap > az ettől való eltérés tilos) kapcsolatos kérdéseket a közgyűlés felfüggesztésének (egyszer, max 30 napra) lehetőségét > folytatás esetén a határozatképesség ismételten vizsgálandó a határozatok meghozatalának rendjét (általában egyszerű szótöbbség, a legalapvetőbb szervezeti változások esetében azonban 2/3) a közgyűlési jegyzőkönyvet és a határozatok nyilvánosságra hozatalát az elektronikus hírközlő eszközök igénybe vételével lebonyolított konferencia-közgyűlés lehetőségét 27 I.5 Az Rt. szervezete B.) Az Rt. ügyvezetése, az igazgatóság - Az rt. ügyvezető szerve, az igazgatóság főszabályként a legalább 3 és legfeljebb 11 tagból természetes személy tagból áll (3-nál kevesebb nem lehet - kogencia) ~ akiket főszabályként a közgyűlés választ meg ~ külsők és belsők (az Rt.-nél dolgozók) egyaránt lehetnek ha a közgyűlés ezt a szerepet nem vonja magához, elnökét maga választja tagjai közül ha az igazgatóság tagjává választott vezérigazgató egyben az igazgatóság elnöke is > elnök-vezérigazgató testület, amely ügyrendje szerint főszabályként üléseken hozza meg döntéseit ~ az üléseken mindenkinek egy szavazata van ~ a szavazás nyilvános, a döntések egyszerű szótöbbséggel születnek meg feladata az rt. operatív vezetése > ennek érdekében köteles a vagyon védelméhez szükséges intézkedéseket megtenni 28

I.5 Az Rt. szervezete C.) Az igazgatóság beszámolási kötelezettsége és felelőssége - Az igazgatóság a könyvvizsgálói audittal és a felügyelőbizottság véleményével a közgyűlés elé terjeszti az eredménybeszámolót háromhavonta a felügyelőbizottságnak ~ ügyvezető tevékenységéről ~ a társaság vagyoni helyzetéről és ~ az rt. üzletpolitikájáról beszámolni köteles (jelentést készít) - Tagjainak felelőssége a kárfelelősség szempontjából egyetemleges mentesül azonban a felelősség alól az a tag, aki ~ a kárt okozó döntés ellen szavazott, illetve ~ a döntéshozatalban nem vett részt 29 I.5 Az Rt. szervezete C.) Az igazgatóságra vonatkozó speciális szabályok a Zrt.-nél -Zártkörűen működő rt. alapszabálya egyszemélyes igazgatóságot is intézményesíthet > a vezérigazgatót feljogosíthatja az igazgatóság hatáskörének gyakorlására a felügyelőbizottságot az igazgatóság fölé helyezheti > irányító felügyelőbizottság ~ a közgyűlés csak a felügyelőbizottságot választja meg > a felügyelőbizottság nevezi ki az igazgatóságot ~ az alapító okirat meghatározhatja azokat a jogügyleteket, illetve más döntéseket, amelyeket az igazgatóság csak a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával köthet meg ~ tagjainak felelőssége ebben a körben azonos a vezető tisztségviselők felelősségével > egyetemlegesen felelnek a kárt okozó döntésért > e vezetési formációk egymással vegyítve is alkalmazhatók (irányító felügyelőbizottság és egyszemélyes igazgatóság) 30

I.5 Az Rt. szervezete D.) Felügyelőbizottság/könyvvizgsáló - A részvénytársaságok körében a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval kapcsolatban speciális szabályok ~ csak a nyilvánosan működő részvénytársaságok körében kerültek megállapításra ~ a zrt.-knél az általános szabályokat kell alkalmazni. 31 I.6 A nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó külön szabályok A.) Az nyrt. részvényei a részvényesek jogai - A nyilvánosan működő részvénytársaságokra nézve a Ptk. számos külön szabályt állapít meg - Az eltérések egy része a nyilvánosan működő rt. részvényeire vonatkozik az ilyen rt.-nek csak dematerializált részvényei lehetnek az elsőbbségi részvények főszabályként nem kombinálhatók a szavazatelsőbbségi részvényeket a törvény korlátozza stb. > nyilvánosan működő részvénytársaság csak igen korlátozott mértékben nyújthat pénzügyi segítséget részvényei megszerzéséhez. - A részvényesek jogai > speciális szabályok, pl. az alapszabály meghatározhatja az egy részvényes által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét, a kollektív kisebbségi jogok mértéke az általános 5% helyett 1% stb. 32

I.6 A nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó külön szabályok B.) A közgyűlése, vállalatvezetésre vonatkozó különös rendelkezések - A nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésének hatásköre a már említett corporate governance elvei jegyében szélesebb az általánosnál és nyilvánossága is magasabb szintű - A legalapvetőbb eltérés az ügyvezetés körében van: ahol a Ptk. 3:285-3:288.. -a lehetővé teszi az alapszabálynak, hogy az igazgatóság és a felügyelőbizottság kettős rendszere helyett egységes irányítási rendszerben igazgatótanácsot működtessen ~ tagjai többségének ún. független személynek kell lennie ~ függetlennek az számít, akinek igazgatótanácsi tagságán túl más jogviszonya az rt.-vel nincs - Mivel az ilyen rt.-nél nincs felügyelőbizottság az igazgatótanácsnak meg kell állapodnia az üzemi tanáccsal a munkavállalói részvételből eredő jogok gyakorlásáról. 33 I.6 A nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó külön szabályok C.) A társaság további szervei - Nyilvánosan működő rt.-nél kötelező a felügyelőbizottság (ha nem egységes irányítási rendszerben működik) a könyvvizsgáló - Akár kettős, akár egységes irányítási rendszerben működik a nyrt. kötelező a felügyelőbizottság tagjai közül legalább 3 tagú auditbizottság választása amely segíti az igazgatóság és a felügyelőbizottság, illetve az igazgatótanács tevékenységét. 34

I.6 A nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkozó külön szabályok D.) Felelős vállalatvezetési jelentés a tőzsdére vonatkozó szabályok érvényesülése - A nyilvánosan működő részvénytársaságoknál eredménybeszámolóval együtt a felelős vállalatvezetési jelentést is a közgyűlés elé kell terjeszteni amely az előzőüzleti évben folytatott vállalatvezetési gyakorlatot ismerteti, illetve értékeli. - A nyilvánosan működő részvénytársaságnak ez alapvető változás az eddigi helyzethez képest tőzsdei részvénytársaságnak kell lennie ez elvileg ~ nemcsak a Budapesti Értéktőzsde lehet ~ sőt nem is feltétlenül az Unióban kell lennie az adott tőzsde pedig tagjaira nézve további előírásokat állapíthat meg. 35 II. Konszernjog

II. A KONSZERNJOG II.1 Áttekintés - A magyar társasági konszernjog lényegében két részből áll: a befolyásszerzés szabályaiból és a vállalatcsoportra vonatkozó rendelkezésekből > ezen túlmenően a versenyjog és a számviteli jog is tartalmaznak konszernjogi szabályokat II. A KONSZERNJOG II.2 Befolyásszerzés A.) A szabályozás forrásai, jellegzetességei -A befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezések két különböző törvényben találhatók a Ptk. szabályozza (korábban a Gt.) a kft.-ben, illetve zártkörűen működő rt.- ben való befolyásszerzést a Tpt. pedig vállalatfelvásárlási eljárás címén a nyilvánosan működő rt.-ben való befolyásszerzést. - A befolyásszerzésre vonatkozó szabályozás a Gt.-ben egyre szűkebbre szorult ~ a jelentős, a többségi, illetve a kölcsönös befolyásszerzésre vonatkozó szabályok a 2006-os Gt.-ből kimaradtak és ~ csak a minősített többséget biztosító (legalább 75 % szavazat) befolyásra állapít meg a törvény kisebbség- és hitelezővédelmi szabályokat a Tpt.-ben egyre szélesebb kört fogott át ~ már 5 %-os szerzésnél nyilvános közzétételi, ~ 33 % feletti szerzésnél nyilvános ajánlattételi eljárás van érvényben (lsd. II.3)

II. A KONSZERNJOG II.2 Befolyásszerzés B.) Részvényesek védelme - Az ellenőrzött társaság bármely részvényese (kft.-nél tagja) a minősített többségű (75 %) befolyás közzétételétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kérheti, hogy a befolyásszerző piaci értéken, de legalább a saját tőkéből a részesedésére jutó résznek megfelelő értékben vegye meg a részvényét > a kisrészvényes ezen jogát az alapszabályban, társasági szerződésben ki lehet zárni. - Gt.: Ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaságnál tartósan olyan üzletpolitikát folytat, amely ~ hátrányos a hitelezőkre és ~ jelentősen veszélyezteti az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését, a hitelező kérésére a cégbíróság a befolyásszerzőt biztosíték adására kötelezheti. > e rendelkezést a Ptk. nem vette át - Ha pedig az ellenőrzött társaság felszámolásra kerül a hátrányos üzletpolitika következtében, a hitelezők keresetére a bíróság átviheti a felelősséget az anyavállalatra > kötelezheti a leányvállalat tartozásaiért való helytállásra (Ptk. 3:324. ) - Ezek a szabályok az egyszemélyes rt.-re és kft.-re is kiterjesztésre kerültek. II. A KONSZERNJOG II.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint A.) A vállalatfelvásárlási eljárás - A nyilvánosan működő részvénytársaságok körében a Tpt. szabályozza az ún. vállalatfelvásárlási eljárást ha valaki, illetve az összehangoltan eljáró több személy az ún. céltársaságban 33%-ot meghaladó befolyást kíván szerezni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által előzetesen jóváhagyott nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a céltársaság részvényeseinek de! ha ~ a céltársaságban senki sem rendelkezik 10%-ot meghaladó részesedéssel ~ már 25% befolyásszerzéshez is vételi ajánlat tétele kell > a befolyásszerzés lebonyolítására kötelezően befektetési szolgálatot kell felkérni.

II. A KONSZERNJOG II.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint B.) Az ajánlat kötelező tartalma, megtétele; az ajánlati ár - A nyilvánosan hozzáteendő vételi ajánlat tartalmát a Tpt. 69. -a részletesen meghatározza hozzá ~ működési tervet ~ a gazdasági tevékenységéről szóló jelentést kell mellékelni és igazolni kell, hogy a részvények megszerzéséhez az ajánlattevő megfelelő fedezettel rendelkezik - A vételi ajánlatot a céltársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő részvényére, illetve részvényese számára kell megtenni > az ajánlati árat a törvény differenciáltan határozza meg: ez főszabályként a vételi ajánlat Felügyelet részére történt benyújtását megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára II. A KONSZERNJOG II.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint C.) Az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő - A céltársaság a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő alatt (ezt a vételi ajánlat tartalmazza) semmit sem tehet, amellyel ~ megzavarná a befolyásszerzési eljárást, ~ megváltoztatná az rt. gazdasági helyzetét > e határidő alatt a céltársaság valamennyi részvényese visszavonhatatlan nyilatkozatban bejelentheti, hogy részvényét a vételi ajánlatban megjelölt áron az ajánlattevőre átruházza.

II. A KONSZERNJOG II.4 Vállalatcsoport A.) Az elismert és a tényleges vállalatcsoport A 2006-os Gt. új intézményként vezette be a magyar társasági konszernjogba a vállalatcsoport intézményét (Gt. 55-64., Ptk. 3:49-3:62. ) kétfajta vállalatcsoport van ~ az elismert és ~ a tényleges az elismert vállalatcsoportba való cégbírósági bejelentkezés önkéntes, az ellenőrző és ellenőrzött társaság uralmi szerződést kötnek stb. > lsd. köv. pont a tényleges vállalatcsoport (Ptk. 3:62. ) ~ a faktikus konszernkapcsolat uralmi szerződés és cégbírósági bejegyzés nélkül is fennáll ~ a tényleges vállalatcsoport megállapításához tartós, legalább 3 éven keresztül fennálló együttműködés szükséges > a Ptk. mindkettőről a jogi személyek közös szabályai között rendelkezik II. A KONSZERNJOG II.4 Vállalatcsoport B.) Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei - Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei: az uralkodó tag az a gazdasági társaság, amely ~ a számviteli törvény értelmében ~ konszolidált mérleg készítésére köteles; ellenőrzött társaság(ok) ~ az a kft., illetve rt., amely felett az uralkodó társaság ~ a számviteli törvényben meghatározott befolyással rendelkezik; uralkodó tagként - az egymással kötött szerződés alapján többen is lehetnek a vállalatcsoport bejegyzéséhez az uralkodó tag mellett legalább három ellenőrzött társaság szükséges az uralkodó tag és az ellenőrzött társaságok uralmi szerződést kötnek az uralmi szerződést ~ az érintett társaságok legfőbb szerve legalább háromnegyedes többséggel jóváhagyja és ~ erről az uralkodó tag a Cégközlönyben a Gt. 57. -ban meghatározott közleményt tesz közzé a cégbíróság az elismert vállalatcsoportként való működést a cégjegyzékbe bejegyzi > ettől lesz elismert vállalatcsoport

II. A KONSZERNJOG II.4 Vállalatcsoport C.) Az uralmi szerződés jellemzői - Az uralmi szerződés intézményesen korlátozza az ellenőrzött társaságok önállóságát beilleszti őket a vállalatcsoport egészének üzletpolitikájába meghatározza ~ az uralkodó tag utasítási jogának terjedelmét, ill. ~ azt, hogy az uralkodó vállalat az ellenőrzött társaságtól mennyi nyereséget vonhat el hasznos az ellenőrzött társaságok ügyvezetésének, mert ~ egyértelművé teszi, hogy milyen kérdésekben vannak alávetve az egységes üzletpolitikának, és ~ mennyiben szolgálhatják a leányvállalat saját üzleti érdekeit a leányvállalatok részvényeseinek, illetve hitelezőinek érdekeit ~ részben a nyilvánosságon, keresztül szolgálja ~ részben a Ptk. által kötelezővé (részvények eladása, tett tartalmi kellékein követelésbiztosítékok stb.). II. A KONSZERNJOG II.4 Vállalatcsoport D.) A munkavállalói participáció vállalatcsoportra való kiterjesztése - Az új Ptk. újítása a munkavállalói participáció vállalatcsoportra való kiterjesztése. - Ha a cégjegyzékbe bejegyzett vállalatcsoport legalább három ellenőrzött tagjában ~ az általános szabályok szerint ~ a felügyelőbizottságban munkavállalói részvétel van az uralkodó vállalat legfőbb szerve ~ az üzemi tanácsok ~ erre irányuló együttes kérelme alapján lehetővé teheti, hogy ~ az ellenőrzött társaságok felügyelőbizottságában ~ vegyenek részt a munkavállalói küldöttek > ennek módját az uralkodó társaság ügyvezetése és az érintett üzemi tanácsok megállapodása határozza meg

III. Fizetésképtelenségi jog 47 III. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI JOG III.1 A fizetésképtelenségi jog közös rendelkezései A.) A fizetésképtelenségi jog - A fizetésképtelenségi jog a csődeljárás illetve a cég fizetésképtelensége esetén lefolytatandó felszámolási eljárás szabályait foglalja össze - Fizetésképtelenség esetén két alapvető, önmagában jogosan értékelendő érdek ütközik, nevezetesen a hitelezők érdeke illetve a válságba került gazdálkodó szervezet reorganizációjához fűződő érdek > a felszámolási eljárásban a hitelezői érdekek > a csődeljárásban a reorganizáció kerül előtérbe -Alapvető jogforrása: A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (Csődtörvény, Cstv.) 48

III. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI JOG III.1 A fizetésképtelenségi jog közös rendelkezései B.) A Cstv.-ben szabályozott kérdések -A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (Csődtörvény, Cstv.) egységesen szabályozza a fizetésképtelenségi jog mindkét nagy területére, a csődeljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó szabályokat a végelszámolás részletes szabályait korábban ugyancsak az 1991. évi IL. törvény tartalmazta, de miután ~ a végelszámolás lényegében > a cég megszűnése következtében a társasági vagyonnal kapcsolatos elszámolás és felosztás rendje > nem pedig a fizetésképtelenségi helyzet, mint a csőd illetve a felszámolás esetében ~ a társasági- és cégtörvény 2006. évi újrakodifikálása során a végelszámolás szabályai rendszertanilag helyesen a Ctv.-be kerültek az új Gt. hatályba lépése kapcsán a Cstv-t a 2006. évi VI. törvény átfogóan módosította > kisebb változásokat a 2007-es novella (2007. évi LXI. tv.) is bevezetett 49 III. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI JOG III.1 A fizetésképtelenségi jog közös rendelkezései C.) A Cstv. hatálya, a törvény alapvető fogalmai I. -A Csődtörvény hatálya alapvetően a gazdálkodó szervezetekre (gazdasági társaságokra, szövetkezetekre stb.) és ezek hitelezőire terjed ki, főszabályként a nonprofit szervezetekre nem -Adósnak minősül az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni, és fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. - A felszámolás kezdő időpontjáig hitelezőnek minősül mindenki, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. 50

III. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI JOG III.1 A fizetésképtelenségi jog közös rendelkezései D.) A Cstv. hatálya, a törvény alapvető fogalmai II. - A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette. - A csődvagyon vagyonnak minősül mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít. az adós gazdálkodó szervezet vagyona > a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon az adós gazdálkodó szervezet ~ minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá ~ az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez, a csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik (Csődtörvény. 4. (1) bekezdés.). 51 III. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI JOG III.1 A fizetésképtelenségi jog közös rendelkezései E.) A csődeljárás és a felszámolási eljárás, mint nem peres eljárás -A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás ~ azokra az eljárási kérdésekre, amelyekre a Csődtörvény. külön rendelkezést nem tartalmaz, ~ a Polgári perrendtartásról szóló törvény (1952. évi II. törvény, a Pp.) rendelkezései ~ a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel megfelelően irányadóak 52

III. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI JOG III.2 A csődeljárás -A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kezdeményez, ill. csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. -Csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet gazdálkodó szervezet vezetője nyújthat be a bírósághoz ha a korábban lefolytatott eljárás során már fizetési haladékban részesült. ~ a kérelemnek a bírósághoz való érkezésétől számított két éven belül ~ az adós újabb kérelmet nem nyújthat be, a csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett. (Csődtörvény 7. ) -A csődeljárásban az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni - A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és a fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program kézbesítésével az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt meghívja > ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható 53 III. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI JOG III.3 A felszámolási eljárás A.) Fogalma, lényege - A felszámolási eljárás célja, hogy ~ a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők ~ a Cstv.-ben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. eredményeként az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik > pl. a gazdasági társaságot a cégbíróság törli a cégjegyzékből. az adós fizetésképtelensége esetén folytatható le, ~ az adós, ~ a hitelező vagy a ~ végelszámoló kérelme illetve ~ a cégbíróság értesítése alapján > az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni 54

III. FIZETÉSKÉPTELENSÉGI JOG III.3 A felszámolási eljárás B.) A felszámolás joghatásai - A felszámolással a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik A csődeljárás és a felszámolási eljárás rendjének betartását a jog büntetőjogi eszközökkel is védi (csődbüntett) - Emellett a felszámolás adott esetben megnyithatja az utat a tagok mögöttes felelőssége nélkül működő gazdasági társaságoknál arra, hogy a felelősséget átvigyék a tagokra illetve a vezető tisztségviselőkre 55