SAN Linux környezetben Lajber Zoltán



Hasonló dokumentumok
Mi is az a Linux? egyetemista csatlakozott hozzá az Interneten keresztül. (

Linux szerver megoldások Lajber Zoltán

Linux adatkezelési képességei avagy RAID, LVM és állományrendszerek

Linux fájlrendszerek. Papp Zsolt. Rendszermérnök, Novell PSH.

NIIF Központi Elosztott Szolgáltatói Platform

Linux alapok és használatuk

1_Linux_bevezeto_bash

Bevezetés az informatikába

Open Source Szoftverek az egyetemen

Storage optimalizálás egyetemi hálózatokban

Operációs rendszerek. UNIX/Linux fájlrendszerek

MS Windows XP Professional SP2 telepítés virtuális gépre.

Hitachi Flash Újdonságok. Szokol Zsolt Senior Solution Consultant 2016 március

Hardver összetevők ellenőrzése Linux alatt. Hardverguruk előnyben...

IT infrastruktúra egy modern egyetemi könyvtárban

Informatikai technológiák laboratórium I február 17.

Everything Over Ethernet

GNU/Linux alapok és alkalmazásuk

GENERÁCIÓS ADATBÁZISOK A BIG DATA KÜLÖNBÖZŐ TERÜLETEIN

Operációs rendszerek gyakorlat

Operációs rendszerek - bevezető

Operációs rendszerek gyakorlat

Virtualizációs Technológiák SAN/NAS/DAS RAID szintek Storage virtualizáció Kovács Ákos

Multiboot UEFI vel, Windows 10 zel és további disztrókkal Írta: Frank Denissen

Betekintés szabad szoftverek történetébe és gazdasági hátterébe, avagy mégsem eladó az egész világ.

Hálózatok építése és üzemeltetése

Ismerkedjünk meg a Linuxszal!

StoreWay FDA 1500/2500/2900 középkategóriás moduláris tárolórendszer

HUEDU OpenLab kiszolgáló telepítési és adminisztrációs dokumentáció

Linux alapismeretek. Felhasználó Felhasználói programok (folyamatok) Rendszerkönyvtárak (rendszerhívások) Segédprogramok (utility)

Bevezetés az informatikába

Az Invitel adatközponti virtualizációja IBM alapokon

Szalai Ferenc

Üzleti kritikus alkalmazások Novell Open Enterprise Serveren

IBM Power 550 Express szerver

Operációs Rendszerek II. Első verzió: 2009/2010. I. szemeszter Ez a verzió: 2009/2010. II. szemeszter

hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba

A Riello-UPS az informatika világában

Operációs rendszerek 2

HUEDU OpenLab kiszolgáló telepítési és adminisztrációs dokumentáció

6.2. TMS320C64x és TMS320C67xx DSP használata

Számítógépes alapismeretek

MMK-Informatikai projekt ellenőr képzés 4

TANÚSÍTVÁNY KARBANTARTÁS Jegyzıkönyv

Számítógép rendszerek. 4. óra. UNIX fejlődéstörténet

Lajber Zoltán. Bevezetés. Informatikai Hivatal. Tervezési szempontok: teljesítmény, karbantarthatóság, biztonság.

Alkalmazások típusai Szoftverismeretek

Operációs rendszerek gyakorlat

Másolatképzési technikák és azok felhasználási lehetőségei

Novell és Oracle: a csúcsteljesítményű, költséghatékony adatközpont megoldás. Sárecz Lajos Értékesítési konzultáns

A gyökér fájlrendszer titkosítása

Költséghatékony high-end adattároló megoldások Vitéz Gábor, Avaxio Kft.

Operációs rendszerek. UNIX fájlrendszer

Szoftver labor III. Tematika. Gyakorlatok. Dr. Csébfalvi Balázs

A L i n u x r u h á j a

Informatikai Rendszerek Intézete Gábor Dénes Foiskola. Operációs rendszerek oldal LINUX

Csoportos üzenetszórás optimalizálása klaszter rendszerekben

NIS + NFS+Automount. Összeállította: Sallai András

Operációs rendszerek gyakorlat

1 Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.

Web harvesztelés. Automatikus módszerekkel

Virtualizációs Technológiák Operációs rendszer szintű virtualizáció Konténerek Forrás, BME-VIK Virtualizációs technológiák

TI TMDSEVM6472 rövid bemutatása

Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék A minőségbiztosítás informatikája. Készítette: Urbán Norbert

Mikor és hogyan érdemes virtualizálni?

Számítógépes munkakörnyezet II. Szoftver

Adatbázis és alkalmazás konszolidáció Oracle SPARC T4/5 alapon

Bevezetés. A Unix rövid története. A Unix rövid története. Elterjedt UNIX-ok

Új kompakt X20 vezérlő integrált I/O pontokkal

Software Defined technológiák használata Oracle adatbázis konszolidációhoz

Folyamatok rugalmas irányítása. FourCorm Kft.

Tarantella Secure Global Desktop Enterprise Edition

Félelem nélkül élni - RAID és ENBD

Linux rendszergazda tanfolyamok

Operációs Rendszerek II.

Non-stop hozzáférés az üzleti információkhoz bárhol, bármikor és bármilyen eszközzel

Alternatív processz állapot és statisztika lekérdezési módszer a Linux kernelben

Lajber Zoltán. Bevezetés

OPERÁCIÓS RENDSZEREK 1. ÁTIRÁNYÍTÁSOK, SZŰRŐK

Portfóliónk áttekintése

Linux alapok gyakorlat

Virtual I/O Server for AIX változat. Kiadási megjegyzések GI

Könyvtári szervervirtualizáció Oracle Virtual Machine platformon

Szerverterem egy számítógépben avagy hogyan élnek a barack lakói. Mátó Péter <mato.peter@fsf.hu>

Mérési jegyzőkönyv Háttértár rendszerek vizsgálata

SAMBA. Forrás: Lajber Zoltán: SAMBA alapok dia, SZIE

ALKALMAZÁS KERETRENDSZER

A L I N U X f e l é p í t é s e

Kommunikációs rendszerek programozása. Switch-ek

A DNS64 és NAT64 IPv6 áttérési technikák egyes implementációinak teljesítőképesség- és stabilitás-vizsgálata. Répás Sándor

Szerverkonszolidáció az SZTE Egyetemi Számítóközpontban

Jelenleg több mint 250 féle disztribúció létezik ( ) Kenneth Lane Thompson Dennis M. Ritchie Linus Torvalds

Telepítsünk operációs rendszereket egyszerűen.

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

UNIX: fájlrendszerek

Orvosi készülékekben használható modern fejlesztési technológiák lehetőségeinek vizsgálata

1 Copyright 2012, Oracle and/or its affiliates. All rights reserved. Insert Information Protection Policy Classification from Slide 13

1. Használatba vétel. 1.1 Biztonsági előírások. 1.2 Rendszerkövetelmények. 1.3 A csomag tartalma

fájlrendszer A /proc A /proc fájlrendszer A /proc fájlrendszer

A Linux operációs rendszer 2017.

Átírás:

Lajber Zoltán lajbi@ih.szie.hu Szent István Egyetem, Gödöllő Informatikai Hivatal Bevezetés Linuxról Mi A SAN? - DAS, SAN, NAS SAN és Linux: tervezési megfontolások: skálázhatóság, megbízhatóság, sebesség SAN és Linux: megvalósítás: elrendezés, mentés SAN-ra és Linuxra épülő szolgáltatások: fájlszerver, mail, web hosting 1

Linuxról Mérföldkövek 1993 Első linux telepítés a PC úgy néz ki mint a SUN vagy SGI gépek 1996 Első éles linux alapú kiszolgáló 2000 Összes lényeges szolgáltatás Linuxon ár, karbantarthatóság megbízhatóság 2

Mi is az a Linux? Nagyon röviden: egy a POSIX szabványokat követő szabadon felhasználható Unix operációs rendszer, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni előbb egyedül, gyakorlatilag a nulláról indulva 1991 végén, majd később egyre több hacker, szakember és egyetemista csatlakozott hozzá az Interneten keresztül. (http://mlf.linux.rulez.org/mlf/alapok.html) 3

Filozófiája Átvette a UNIX alapelveit, hozzátette a szabad szoftver erényeit, és egy újfajta szoftverfejlesztési módszert alkalmaz. 4

A gyökerek: A UNIX 1969-ben Ken Thomson és Dennis Ritchie készítette egy gazdátlan PDP-7 -es gépre. 1973-tól létezik a mai formában, amikor áttírták Ritchie által kifejlesztett C nyelvre. 1974-ben az első nyilvános publikáció szabad szoftver!? 1977-82 között az AT&T egységesítési probálkozások 1983-ban a System V, aktuális változata a Release 4, röviden SYSVR4 Az AT&T egyeduralmát elkerülendő, az IEEE égisze alatt létrehoztak egy szabványtervezetet Portable Operating System Interface (X) - POSIX néven. 5

A UNIX ereje többfelhasználós, több feladatos operációs rendszer erősen támogatja a hálózatokat a későbbi fejlesztők is megértették és betartják az eredeti szerzők filozófiáját 6

A UNIX filozófiája a UNIX fejlesztői maradéktalanul ragaszkodtak néhány egyszerű szabályhoz amit néha nehéz betartani, de hosszú távon mindenképpen megéri. minden fájl a programok be- es kimenete is fájl, ami így átirányítható a nagy programok helyett kis, áttekinthető és összekapcsolható segédeszközök a kis programokkal szembeni követelmények: legyenek egyszerűek, de általánossan megfogalmazottak Ezekből következik, hogy a szabványos segédprogramok összekapcsolásával bonyolult feladatok is hatékonyan megoldhatók. 7

Szabad szoftver A free szó angol jelentései miatt félreérthető. A free itt nem ingyenest, hanem szabadot jelöl. Többnyire persze ingyenes is a Linux, de igazi lényege az a szabadság, amivel a felhasználó rendelkezik a forráskód hozzáférhetősége révén. Az így kapott előnyök: forrásnyelvű kód adta szabadság fejlesztés sebessége erőforrások, hajtóerők szoftver minősége, avagy miből él a programozó? 8

Eric Steven Raymond alapján: Katedrális : Fejlesztési stílusok emberek kis csoportja tervez és programoz ritka kiadások - többnyire legalább fél év a változatok között a csoport maga végzi a hibakeresést és eltávolítást, a felhasználói tapasztalatok és igények visszacsatolása lassú 9

Bazár : Egy vagy néhány ember koordinálja a fejlesztést sokan végzik a programozást gyakori kiadások (fejlesztői változat), így gyors visszacsatolás népes a tesztelők tábora a tesztelők nagyrésze hibajavítást is végez http://www.catb.org/ esr/writings/cathedral-bazaar/ 10

A Linux alkotóelemei Kernel : Az operációs rendszer magja. A Linux szó szabatosan csak a magot jelenti. Disztribuciók : Ahhoz, hogy használni tudjuk, sok-sok dolog kell meg a kernel mellé. Több cég, illetve társaság készit ilyen összeállításokat, ezeket hívjuk disztribúcióknak. A jelentősebbek: Debian GNU/Linux, SuSe Linux, Redhat Linux, UHU Linux 11

A verziószámok Idegenek számára misztikusnak és bonyolultnak tűnhetnek. A legfontosabb a mag (kernel) és a disztribúció: Kernel: formája mindig X.Y.Z alakú. Az X a fő verzió szám. Ha az Y páros (és 0), akkor stabil, ha páratlan, akkor fejlesztői változat. A Z sorszám, a fejlesztői változatnál gyorsan változhat. Jelenlegi aktuális változatok: 2.6.9 és majd 2.5.x a lezárt fejlesztői változat. Disztribuciók: természetesen ennek is van verziószáma, de többnyire fedőneve is. Jelenleg például Debain/GNU Linuxból a 3.0 (woody), a stabil, és a 3.1 (sarge) a fejelszés alatt álló. 12

Vállalati szempontból fontos tulajdonságok Csomagkezelés: Linux szoftverek telepítését az disztribúcióhoz tartozó programcsomag végzi. Ez az adatbázis tartalmazza a fájlok listáját, beállítást segítő programokat és függöségeket is kezel. Elterjedtebb csomagformátumok az RPM és a DEB. naplozó fájlrendszer: a háttértárak növekedése miatt a megfelelő rendelkezésre-állást csak naplozó fájlrendszerrel lehet biztosítani. Ezek támogatjak a röptében átméretezést. Elterjedtebbek: ReiserFS (SUSE), JFS (IBM), XFS (SGI) logikai kötet kezelés: fizikai diszkektől és particióktól való elrugaszkodás, nagyobb rugalmasság, futás közbeni bővíthetőség. SMP: 1-255 db CPU támogatás. Legyünk óvatossak, tipikus esetben i386 platformon nem a CPU a szük keresztmetszet, tehát nem csodaszer. 13

Mi a SAN? DAS: Direct-attached Storage: erősen korlátozott a bővíthetőség. Tipikus: 6x146G 876G brutto, RAID5: 665G netto. U320 SCSI és 10k rpm-es diskek esetén csak a 4. disk okoz gyorsulást. SAN: Storage Area Network: Diskek külső vezérlőn, blokk szintű elérés általában 2Gbps FiberChannel, vagy 1Gbps ethernet-iscsi. Skálázható, gyors. NAS: Network Attached Storage - fájl szintű elérés LAN-on keresztül 14

Szolgáltatások központi fálj kiszolgáló: Linux,SaMBa, LDAP segítségével kb 3000 gépnek - nagy növekedés várható web hosting: Linux UML alapú virtual hosting - közepes növekedés levelezési lista archivum: Linux, mailman számára archiválási terület - viszonylag szerény, de monoton növekedés mentés: központi biztonsági mentés 15

SAN tervezési megfontolások A probléma: nem hatékony a háttértár felhasználás: bizonyos gépekben sok van, más gépekben már nem tudunk bővíteni. Háttértár konszolidációra SAN-t választottunk. Föbb követelmények: skálázhatóság: kis kiinduló méret, később jelentős bővítések várhatók támogatás: Debian/GNU Linux és SUN Solaris op. rendszerek kell együtműködni hibatűrés: bizonyos szolgáltatásokat nagy megbízhatósággal kell üzemeltetni mentés: központi biztonsági mentés lehetősége 16

Megvalósítás Kiválasztott hardver elemek meglévő gépek: 2db IBM xseries x345, 1db xseries 330 új gép: 1db IBM xseries x335 (PCI-X, hotswap...) HBA: 5db Qlogic QLA2340 szalagos egység: IBM LTO2 200/400G SCSI tape külső házban. storage: EMC 2 Clariion CX700, 4T brutto kezdő kiépítés, max 32T 17

Fizikai elrendezés Storage listaszerver webszerver fájlszerver mentés, vezérlés SP A SP B LTO tape Fiber Channel SCSI 18

Logikai elrendezés LUN méret tulajdonos snapshot FS 1024G fájlszerver 200G UML 200G webszerver 40G MAILARCH 100G listaszerver 20G TMP 200G backupszerver - snapshot 260G backupszerver - szabad 1195G tartalék - összesen 3724G - - 19

1. driver - kernel fordítás: Linux storage-ra kötése Device Drivers/SCSI device support/scsi low-level drivers/qlogic IS host adapter family support rövidebben: CONFIG_SCSI_QLA2300=y make-kpkg --revision=gepnev1 kernel-image scp kernel-image-2.6.8.1_gepnev1_i386.deb lajbi@gepnev1: gepnev1-en: dpkg -i kernel-image-2.6.8.1_gepnev1_i386.deb 2. leállítás, HBA beszerelés, indítás lspci 0000:02:03.0 Fibre Channel: QLogic Corp. QLA2312 Fibre Channel Adap 02) 20

3. SCSI szinten: cat /proc/scsi/scsi... Host: scsi0 Channel: 00 Id: 00 Lun: 00 Vendor: DGC Model: RAID 5 Rev: 0207 Type: Direct-Access ANSI SCSI revision: 04... sg_map -x /dev/sg0 0 0 0 0 0 /dev/sda... 21

4. particionálás: egyetlen Linux LVM típusú partició Disk Drive: /dev/sda Size: 214748364800 bytes, 214.7 GB Heads: 255 Sectors per Track: 63 Cylinders: 26108 Name Flags Part Type FS Type [Label] Size (MB) --------------------------------------------------------------------- sda1 Primary Linux LVM 214745.62 22

5. logikai kötet létrehozása, formázás: pvcreate /dev/scsi/host0/bus0/target0/lun0/part1 vgcreate emc /dev/scsi/host0/bus0/target0/lun0/part1 lvcreate -L 1G -n home emc mkfs.xfs /dev/emc/home 23

6. felcsatolás - mount: # /etc/fstab: static file system information. # <file system> <mount point> <type> <options> <du <pass>... /dev/emc/home /home xfs defaults 0 df -h Filesystem Size Used Avail Use% Mounted on /dev/md/0 471M 103M 344M 24% / tmpfs 501M 0 501M 0% /dev/shm /dev/mapper/raid1-usr 2.0G 838M 1.2G 42% /usr /dev/mapper/raid1-var 20G 9.1G 11G 46% /var /dev/mapper/emc-home 199G 181G 19G 91% /home 24

LUN méret növelés Lehetséges módszerek: 1. LUN növelése: meta LUN létrehozás 2. új LUN létrehozás - RAID 0 3. új LUN létrehozás - LVM Szükséges lépések LVM esetén: pvcreate /dev/scsi/host0/bus0/target1/lun0/part1 vgextend emc /dev/scsi/host0/bus0/target1/lun0/part1 lvextend -L+100G /dev/emc/home xfs_growfs /dev/emc/home 25

Hibatűrő csatlakozás storage-hoz 1. storage megfelelő beállítása: /opt/navisphere/bin/navicli -h 192.168.242.243 storagegroup -sethost -host sziszifusz -failovermode 2 2. kernel beállítások: Device Drivers Multi-device support (RAID and LVM) RAID support RAID-1 (mirroring) mode Multipath I/O support 3. többi lépés mind alapesetben, de particionálás helyett md, azaz: cat /etc/mdadm/mdadm.conf DEVICE /dev/sda /dev/sdb ARRAY /dev/md3 level=multipath devices=/dev/sda,/dev/sdb 26

cat /proc/mdstat Personalities : [linear] [raid1] [raid5] [multipath] md3 : active multipath sda[2] sdb[0] 1073741760 blocks [1/2] [U] mdadm --detail /dev/md3 Number Major Minor RaidDevice State 0 8 16 0 active sync /dev/sdb 2 8 0 1 active sync /dev/sda UUID : 7aa611cc:afe69994:aae1b159:e86179a8 Events : 0.251 df -h... /dev/mapper/emc-home 1.0T 1.2G 1023G 1% /home 27

Mérések gép típus diskvezérlő disk írás olvasás átlag fájlszerver x345 qla2340/r5-8 cx700 85 127 106 fájlszerver x345 qla2340/r5-4 cx700 68 120 94 fájlszerver x345 fusion/swr5 10k/320 75 110 92.5 mentés x345 qla2340/r5-8 cx700 67 116 91 webszerver x335 fusion/swr1 15k/320 72 75 73.5 noc x330 aic7892/sw r1 10k/160 44 53 48.5 mentés x345 fusion/swr1 10k/160 26 40 33 gaia x235 ibm 5i/r5 10k/160 32 26 29 mentés x345 ibm 5i/r5 10k/160 12 30 21 28

konszolidált, skálázható háttértár Eredmények olcsóbban fejleszthető szerverpark központi mentés hibatűrés Fejlesztési irányok SAN switch: további hibatűrés, bővíthetőség iscsi: távoli telephelyek számára biztonsági másolat tárolás mentés: LTO tape library helyett ATA storage http://zeus.gau.hu/ lajbi/eloadasok.html lajbi@ih.szie.hu 29