A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG HATÁSA A LÉGKÖRRE A. A HELYBEN KÖTÖTT SZENNYEZİ FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ EMISSZIÓK A nagy légszennyezı forrásokból származó emissziókat a levegırıl szóló törvényben foglaltak értelmében elsı sorban a folyamatos mérések alapján határozzák meg. Azokban az esetekben, amikor nincsen mód az emissziók mérésére, emissziós tényezıket lehet felhasználni az emissziók mennyiségének, valamint az egyes kiemelt szennyezı (ZL) jának számítások segítségével történı megközelítı meghatározására. Emissziós tényezı (EF) egy adott szennyezı anyagnak a gyártás során keletkezı fajlagos középértéke és az a szóban forgó szennyezı anyagból a levegıbe kerülı tömeg, valamint a vonatkoztatott mennyiség (szilárd főtı esetén a főtıanyag tömeg) arányát fejezi ki. A mérleg módszer tipikus alkalmazására utaló példa, amikor szén elégetésekor a szilárd szennyezı (TZL) és az SO 2 re állapítanak meg emissziós tényezıt. Ekkor a kiinduló t az eredeti főtıanyag hamu- és kéntartalma képezi. A mérlegszámításoknál a kiválasztott technológiák és berendezések esetében alkalmazandó általános emissziós tényezık, valamint általános emissziós összefüggések kerültek felhasználásra (A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Közlönyei - Vestníky MŽP SR 6/1996, 6/1999, 1/2000, 5/2001). Az tüzelıat elégetı technológiai egységekre érvényes általános emissziós tényezık az egyes kazánokra, illetve feketeszenet égetı tüzelı helyekre, fluid égetés esetén a cirkuláló rétegre vonatkoznak (kg/t feketeszén) Teljesítmény MWt Szilárd szennyezı SO 2 NO x NO 2 -ban kifejezve CO Összes szerves anyag Összes szerves anyag C org ban kifejezve Bármilyen 2,2.A r 12,5.S r 2 5 0,055 0,045 Megjegyzések: A r - hamutartalom az eredeti főtıanyagban %-ban kifejezve S r - kéntartalom az eredeti főtıanyagban %-ban kifejezve S - folyékony főtı esetében kéntartalom tömeg %-ban kifejezve S - gáznemő főtı esetében - mg/m -3 -ban kifejezve S - propán-bután főtıanyag esetében - kéntartalom mg/100g-ban kifejezve Abban az esetben, ha a szárazanyagra viszonyítva adják meg a hamu- és kéntartalmat, az alábbi képletek segítségével kell elvégezni az átszámítást: Ahol: 100-W r A r = A d. ----------- 100 100-W r S r = S d. -----------, 100 A d - a szárazanyag hamutartalma S d - a szárazanyag kéntartalma
W r az eredetei főtıanyag víztartalma. A bemutatott emissziós tényezık a leválasztó berendezés elıtti tüzelıtérre és adalék hozzáadása nélkül érvényesek. A kibocsátott szennyezı végsı mennyiségét a leválasztó berendezések üzemeltetési hatékonyságnak, illetve az adalék hozzáadása után a kénmentesítés fokának megfelelıen kell korrigálni. 1. A 3 kazánból kikerülı alapvetı szennyezı anyagfolyamatainak számításai: Elıfeltételek: Egy kazán főtıanyag-felhasználása: 84,94 t/óra A három kazán által felhasznált főtıanyag : 253,9 t/óra A NEZ-ben felhasznált teljes főtıanyag-mennyiség: 1 726 700 t/év A r a nyers főtıanyag hamutartalma (átlagos érték): 23 % S d a szárazanyag kéntartalma (áltagos érték): 0,6 % W r az eredeti főtıanyag víztartalma (átlagos érték): 7 % Ennek alapján az S r = 0,6.(100 7)/100 = 0,558 A szennyezı számított értékei a leválasztó elıtt és az adalékanyag (mészkı) hozzáadása nélkül A szennyezı A szennyezı 3 kazán esetében t/óra Szilárd szennyezı (TZL) SO2 NO 2 -ként kifejezett NOx CO Szerves összesen 12,847 1,77 0,508 1,27 0,0139 0,0114 Összes C org - ként kifejezett összes szerves anyag A szennyezı végsı mennyiségének kiszámításához szükséges további feltételek: A szilárd szennyezı szövetszőrı általi felfogásának hatékonysága: kb. 99,7 % Ennek alapján a füstgázok szilárd szennyezıanyag-tartalma: 0,0385 t/óra lesz. A szén kéntartalma: 0,20 %, ennek alapján az óránként elégetett 253,9 t főtıanyaggal 0,5078 t/óra kén ég el. Szilárd főtınak fluid égetése esetén a kazánsalak, salak és a hamu által a kéntartalom 37,5 %-a kerül felfogásra. (A Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Közlönye, 4. 1966 sz. - Vestník MŽP SR č. 4, 1966). A füstgázok kéntartalma (adalék alkalmazása nélkül): 0,3174 t /óra, mészkı alkalmazásával (szorbens injektálásával) a kéntelenítés hatásfokát 30 50 %-ra lehet növelni. Mi középértéket, azaz 40 %-os hatékonysággal számolunk. Ebben az esetben a füstgázokban található SO 2 : 0,190 t/óra lesz. A CO mennyiségének mintegy 40 50 %-a CO 2 -re fog reagálni. Ebben az esetben a CO kb. 0,571 t/óra lesz.
A szennyezı számított értékei a leválasztó után és az adalékanyag (mészkı) hozzáadását követıen A szennyezı A szennyezı 3 kazán esetében t/óra Szilárd szennyezı (TZL) SO2 NO 2 -ként kifejezett NOx CO Szerves összesen Összes C org - ként kifejezett összes szerves anyag 0,0385 0,190 0,508 0,571 0,0139 0,0114 A szennyezı terjedésének alakulásáról készített tanulmányhoz az alábbi adatok kerültek felhasználásra; a kazán hatékonysága 91,2 % (a fıtervezı által rendelkezésre bocsátott adatok) Szennyezıa nyagok A terv szerint számított anyagfolyamat (t/óra) Számított a tervbıl nyert adatok alapján Kibocsátási Szilárd 0,04197 18,44 30 Igen szennyezı szennyezı SO 2 0,4197 184,38 200 Igen NO x 0,4198 184,38 200 Igen CO 0,4198 184,38 250 Igen A szennyezı terjedésének alakulásáról készített tanulmányhoz az alábbi adatok kerültek felhasználásra; a kazán hatékonysága 92 % (a fıtervezı által rendelkezésre bocsátott adatok) Szennyezı A terv szerint számított anyagfolyamat (t/óra) Számított a tervbıl nyert adatok alapján Kibocsátási Szilárd 0,04689 22,34 30 Igen szennyezı SO 2 0,4689 223,37 200 Igen NO x 0,4689 223,37 200 Igen CO 0,4689 223,37 250 Igen A kibocsátási feltételezett betartása A kibocsátási feltételezett betartása 2. A 3 kazán által kibocsátott CO 2 mennyiséggel összefüggı anyagfolyamatszámítások (az indítási állapot kivételével) CO 2 kibocsátási tényezı szén elégetése 94,6 t [t CO 2 /TJ] IPPC, 1996 Elıfeltételek: A szén főtıértéke: 23,52 MJ/kg Fogyasztás: A 3 kazán által elfogyasztott főtıanyag : 253,9 t/óra Ennek alapján a főtıanyag főtıértéke: 6 063 926,4 MJ/óra, azaz 6,064 TJ/óra Ennek alapján a CO 2 : - a szén elégetésébıl: 94,6 x 6,064 = 573,65 t/óra
3. A 3 kazán által kibocsátott egyéb szennyezı kal összefüggı anyagfolyamat-számítások: Elıfeltételek: A 3 kazán által elfogyasztott főtıanyag : 253,9 t/óra. 1. szennyezıanyag csoport karcinogén hatású, 2. alcsoport: (As): Alkalmazott számítási módszer: Az arzén kibocsátási tényezıjének EF As kiszámításánál alkalmazott módszer, a hamu As tartalma alapján: Az égéstermékekben található szilárd szennyezı As kibocsátási tényezıjét az alábbi viszony alapján számítottuk ki: EF As = EF f. C As a hamuban. 10-3 ahol: az EF As - az As kibocsátási tényezıje (g/t) az EF f - a hamu kibocsátási tényezıje (leválasztó berendezések nélkül), amely a szén hamutartalmának a függvénye, s amely esetében az EEA szerint az alábbiakat ajánlja: EF f = 7,3.a ahol: az a a szén hamutartalma %-ban kifejezve (garantált adat 19,86 %) ennek alapján az EF f = 7,3. 23 = 167,9 kg hamu/1 t szén C As a hamuban - az As a hamuban (mg/kg) a számításhoz a 31 mg/kg érték került felhasználásra EF As = 167,9. 31. 10-3 = 5,2049 g/t szén Ennek alapján az As számított anyagfolyamata a leválasztó elıtt az alábbiak szerint alakul: 0,00364 x 253,92 = 1321,62 g/óra. A szilárd szennyezı 99 %-os hatékonyságú leválasztása esetén az As számított anyagfolyamata a kéménybıl történı kibocsátáskor: 0,99 g/óra lesz. 2. szennyezıanyag csoport szilárd, szervetlen szennyezı, 3. alcsoport (Cu, Pb, Zn) A szárazanyag Cu ja: max. 138 mg/kg A szén teljes szárazanyag tartalma: 86 91,2 % Ennek alapján az óránként eltüzelt 221,72 és 235,04 t közötti szénmennyiségben a Cu : 30,6 és 32,43 g/óra között alakul. Alkalmazott leválasztó berendezés: vászonszőrı: max. 0,3243 g/óra A szárazanyag Pb ja: max. 94 mg/kg A szén teljes szárazanyag tartalma: 86 91,2 % Ennek alapján az óránként eltüzelt 221,72 és 235,04 t közötti szénmennyiségben a Pb : 20,84 és 22,09 g/óra között alakul. Alkalmazott leválasztó berendezés: vászon szőrı: max. 0,2209 g/óra A szárazanyag Zn ja: max. 241 mg/kg A szén teljes szárazanyag tartalma: 86 91,2 % Ennek alapján az óránként eltüzelt 221,72 és 235,04 t közötti szénmennyiségben a Zn : 53,43 és 56,64 g/óra között alakul. Alkalmazott leválasztó berendezés: vászon szőrı: max. 0,5664 g/óra
A 2. szennyezıanyag csoport 3. alcsoportjába tartozó teljes mennyiség: 0,3243 + 0,2209 + 0,5664 = 1,1116 g/óra 3. szennyezıanyag csoport gáz és gız halmazállapotú szervetlen szennyezı, 2. alcsoport (HF) A szárazanyag F ja: max. 0,012 %, azaz 0,0126 % HF A szén teljes szárazanyag tartalma: 86 91,2 % Ennek alapján az óránként eltüzelt 221,72 és 235,04 t közötti szénmennyiség HF tartalma: max.29,61 g/óra. 3. szennyezıanyag csoport gáz és gız halmazállapotú szervetlen szennyezı, 3. alcsoport (NH 3, HCl) A szárazanyag Cl ja: max. 0,042 %, azaz 0,043 % HCl A szén teljes szárazanyag tartalma: 86 91,2 % Ennek alapján az óránként eltüzelt 221,72 és 235,04 t közötti szénmennyiség HCl tartalma: max. 101,06 g/óra. 4. A 3 kazánból kikerülı füstgázok térfogatának kiszámítása: a. A füstgázok térfogata kiszámításának módja a Rosin-képlet segítségével: Input adatok: - A 3 blokkban elégetett szén : 253,92 t/óra - A szén N 2 tartalma: 1,42 térfogat % - A szén C tartalma: 84,14 térfogat % - A szárazanyag S tartalma: 0,6 térfogat % - A szén H 2 tartalma: 5,43 térfogat % - A szén víztartalma: 7 térfogat % - A szén hamutartalma: 23 térfogat % A száraz-levegı minimális mennyiségének kiszámítása (Rosin-képlet) : Q s vz min = k s /1000 x 1,012 + 0,5 Ahol a k s a főtıanyag főtıértéke (kcal/kg) A szén főtıértéke: kb. 23,52 MJ/kg, azaz 5 626,8 kcal/kg Ennek alapján a: Q s vz min = 5628,8/1000 x 1,012 + 0,5 = 6,194 Nm 3 /kg főtıanyag Amennyiben 1,15 mértékő lesz a többletlevegı, a: Q s vz = 6,194 x 1,15 = 7,123 Nm 3 /kg főtıanyag A száraz égéstermékek minimálisan: Q s spal min = 22,26 x C/12,1 + 0,0003. Q vz min + 21,89 x S/32 + 22,4 x N/28 + 0,79 x Q vz min
ahol: C a C ja a főtıanyagban (kg/kg főtıanyag), azaz 0,6077 kg/kg S az S ja a főtıanyagban (kg/kg főtıanyag), azaz 0,00558 kg/kg N a főtıanyag nitrogén ja (kg/kg főtıanyag), azaz 0,0093 kg/kg H a főtıanyag hidrogén ja (kg/kg főtıanyag), azaz 0,039 kg/kg V a víz ja a főtıanyagban (kg/kg főtıanyag), azaz 0,07 kg/kg Ennek alapján a: Q s spal min = 22,26 x 0,6077/12,1 + 0,0003. 7,123 + 21,89 x 0,00558/32 + 22,4 x 0,0093/28 + 0,79 x 6,194 = 6,024 Nm 3 /óra A száraz égéstermékek számított elméleti térfogata: 6,024 Nm 3 /óra, azaz 253,92 t/óra szén elégetése esetén a száraz égéstermékek számított térfogata a következıképpen alakul: 1.529.606 Nm 3 /óra, azaz 1. 944.592 m 3 /óra. Amennyiben 1,2 mértékő lesz a többletlevegı : a száraz égéstermékek számított : 2.029.077 m 3 /óra lesz. b. Az égéstermékek térfogatának kiszámítása az égéstermékek minimális névleges térfogata alapján: Szén szokványos feltételek melletti elégetése (101,325 kpa és 0 o C, valamint a hulladékgázok 6 térfogat-százalékos oxigéntartalma) esetén az égéstermékek minimális fajlagos térfogata: 7,55 és 10,44 m 3 /kg főtıanyag. Ebben az esetben a 3 kazánban elégetett főtıanyag számított égéstermék térfogata (az elégetett szén : 257,82 t/óra) az alábbi lesz: 257.820 kg/óra x 7,55-tól 10,44 m 3 -ig = 1.946.541 és 2.691.640 m 3 /óra közötti mennyiség. c. Az égéstermékek mennyiségének a terv alapján történı kiszámítása: Amennyiben a kazán hatásfoka 91,2 %-os lesz: 2.276.223 Nm 3 /óra Amennyiben a kazán hatásfoka 92 %-os lesz: 2.099.194 Nm 3 /óra 5. A 3 kazánból kikerülı alapvetı szennyezı jának kiszámítása: Elıfeltételek: Az égéstermékek (a kazánok 91,2 % hatásfoka esetén): 2.276.223 Nm 3 /óra. Az égéstermékek (a kazánok 92 % hatásfoka esetén): 2.099.194 Nm 3 /óra. Az alapvetı szennyezı i és azok összehasonlítása a kibocsátási ekkel A szennyezı Szilárd szennyezı SO2 NO 2 -ként kifejezett NOx CO Szerves összesen Összes C org -ként kifejezett összes szerves anyag Kibocsátási 30 200 200 250 Meghatározatlan Meghatározatlan
Koncentráció hatásfok 91,2 % Koncentráció hatásfok 92 % 16,91 83,47 223,17 250,84 6,10 5,43 18,34 90,51 241,9 272,0 6,62 5,43 5. A 3 kazánból kikerülı egyéb szennyezı jának számítása: A szennyezı számított i, valamint ezek összehasonlítása a kibocsátási kellel 91,2 %-os kazánteljesítmény mellett Szennyezı anyag Számított anyagfolya mat (g/óra) Számított Kibocsátási anyagfolya mat (g/óra) Kibocsátási 1. csop. 2. alcsop. 0,99 4,35.10-4 5 felett 1 Igen (As) 2. csop. 3. alcsop. 1,1116 4,88.10-4 25 felett 5 Igen (Cu + Pb + Zn) 3. csop. 2. alcsop. 29,6 0,013 50 felett 5 Igen 3. csop. 3. alcsop. 101,06 0,044 300 felett 30 Igen A szennyezı számított i, valamint ezek összehasonlítása a kibocsátási kellel 92 %-os kazánteljesítmény mellett Szennyezı anyag Számított anyagfolya mat (g/óra) Számított Kibocsátási anyagfolya mat (g/óra) Kibocsátási 1. csop. 2. alcsop. 0,99 4,72.10-4 5 felett 1 Igen (As) 2. csop. 3. alcsop. 1,1116 4,89.10-4 25 felett 5 Igen (Cu + Pb + Zn) 3. csop. 2. alcsop. 29,6 0,0141 50 felett 5 Igen 3. csop. 3. alcsop. 101,06 0,0481 300 felett 30 Igen A kibocsátási feltételezett betartása A kibocsátási feltételezett betartása 6. Az alapvetı szennyezı jának számítása a gız-gáz ciklusú blokk esetében: Elıfeltételek: A kibocsátási ek a standard feltételek (101,325 kpa és 0 o C, valamint a hulladék gázok15 térfogat % -os tartalma) melletti száraz gázra történı átszámított kra érvényesek. A földgáz standard feltételek (101,325 kpa és 0 o C, valamint a hulladék gázok15 térfogat % -os tartalma) melletti elégetésekor keletkezı égéstermékek minimális névleges térfogata 10,06 m 3 /kg főtıanyag. Ennek alapján a főtıanyag elégetésekor keletkezı égéstermékek számított térfogata (mennyiség: 43.836 m 3 /óra földgáz) 1.102.475 m 3 /óra lesz.
A szennyezı számított i és azoknak a kibocsátási kellel történı összehasonlítása Szennyezı anyag Szilárd szennyezı anyag Számított anyagfolyamat a projektbıl nyert adatok (kg/óra) Számított Kibocsátási anyagfolyamat 6,3 5,714 - - Kibocsátási SO 2 0,16 0,145 - - NO x 32,9 29,84 - Max. 50 Áno CO 10,1 9,16 - - RÉSZKÖVETKEZTETÉS: A kibocsátási feltételezett betartása (igen/nem) Feltételezhetı, hogy az Új Energetikai Forrás (NEZ) valamennyi szennyezı forrása teljesíteni fogja a kibocsátási ben foglalt követelményeket. B. A FELÜLETI SZENNYEZİFORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ EMISSZIÓK 1. A szénkezelés és raktározás során keletkezı emissziók (AP-42 Compilation of Air Emission Factors, 2006): a. A feltételezhetıen keletkezı szilárd szennyezı fugitív emisszióinak kiszámítása: ahol az: E kibocsátási tényezı (kg/t szén) E = k x 0,0016 x [(U/2,2) 1,3 /(M/2) 1,4 ], k a szemcse aerodinamikai átmérıjétıl függı koefficiens: A szilárd szennyezı esetében 30 mikron alatti aerodinamikai átmérıt feltételezünk, k = 0,74 U a Tıketerebesen mért évi átlagos szélsebesség: 2,7 m/s M a szárazanyag víztartalma (szén): átlag 7 tömeg % Ennek alapján: E = 0,74 x 0,0016 x [(2,7/2,2) 1,3 /(7/2) 1,4 ] = 1,184.10-3 x [(1,227) 1,3 /(3,5) 1,4 ] = 1,184. 10-3 x [1,07/1,365 ] = 1,184. 10-3 x 0,78389 = 9,164.10-4 kg/t szén. A 3 kazán összes szénfogyasztása: 253,9 t/óra, azaz 1.726.700 t/év Ennek alapján a szénkezelés és raktározás során keletkezı fugitív emissziók összes : 0,232645 kg/óra, azaz 1,582 t/év lesz. b. A feltételezett fugitív PM 10 emissziók kiszámítása: E = 0,35 x 0,0016 x [(U/2,2) 1,3 /(M/2) 1,4 ], Ennek alapján: E = 5,6.10-4 x 0,78389 = 4,3898.10-4 kg/t szén Ennek alapján a szén kezelése és raktározása során keletkezı fugitív PM 10 emissziók összes : 0,111456 kg/óra, azaz 0,758 t/év lesz.
c. A feltételezett fugitív PM 2,5 emissziók kiszámítása: E = 0,11 x 0,0016 x [(U/2,2) 1,3 /(M/2) 1,4 ], Ennek alapján: E = 1,76.10-4 x 0,78389 = 1,3796.10-4 kg/t szén. Ennek alapján a szén kezelése és raktározása során keletkezı fugitív PM 2,5 emissziók összes : 0,035 kg/óra, azaz 0,238 t/év lesz. A PM 10 és PM 2,5 fugitív emissziók a szén kezelése és raktározása során keletkezı összes szilárd szennyezıanyag-kibocsátásnak mintegy 63 %-át alkotják. 2. A melléktermékek kezelése és raktározása során keletkezı fugitív emissziók kiszámítása (AP-42 Compilation of Air Emission Factors, 2006): Elıfeltételek - outputok: a. A kazán névleges teljesítménye: 508,76 MW, teljesítmény 6800óra/év Melléktermék (VEP) 1 kazán (t/óra) 3 kazán (t/óra) Összesen (t/év) Tőztéri pernye 4,49 13,47 91.596 Hamu a kazán hátsó huzata 0,45 1,35 9.180 Hamu a leválasztóból kikerülı 17,51 52,53 357.204 ÖSSZESEN 67,35 457.980 b A kazán névleges teljesítménye: 524 MW, teljesítmény 6800óra/év Tőztéri pernye 1 kazán (t/óra) 3 kazán (t/óra) Összesen (t/év) Hamu a kazán hátsó huzata 12,2 36,6 248.880 Hamu a leválasztóból kikerülı 0,61 1,83 5,49 ÖSSZESEN 24,44 73,32 498.576 Tőztéri pernye 111,75 759.900 A számítás az alábbi képlet segítségével történt: E = k x 0,0016 x [(U/2,2) 1,3 /(M/2) 1,4 ], ahol az: E emissziós tényezı (kg/t melléktermék) k a szemcse aerodinamikai átmérıjétıl függı koefficiens: A szilárd szennyezı esetében 30 mikron alatti aerodinamikai átmérıt feltételezünk, k = 0,74 U a Tıketerebesen mért évi átlagos szélsebesség: 2,7 m/s M a szárazanyag víztartalma (melléktermék): átlag 1 tömeg % Ennek alapján: E = 0,74 x 0,0016 x [(2,7/2,2) 1,3 /(1/2) 1,4 ] = 1,184.10-3 x [(1,227) 1,3 /(0,5) 1,4 ] = 1,184. 10-3 x [1,07/1,19 ] = 1,184. 10-3 x 0,899 = 1,065.10-3 kg/melléktermék Ennek alapján a melléktermékekbıl keletkezı fugitív szilárd szennyezı feltételezett számított : a. A kazán 508,76 MW névleges teljesítménye esetén: 1,065.10-3 x 67,35 = 0,0717 kg/óra, azaz 487,56 kg/év. b. A kazán 524 MW névleges teljesítménye esetén: 1,065.10-3 x 111,75 = 0,119 kg/óra,
azaz 809,22 kg/év. A PM 10 fugitív emissziók feltételezett számított : E = 0,35 x 0,0016 x [(U/2,2) 1,3 /(M/2) 1,4 ], Ennek alapján: E = 5,6.10-4 x 0,899 = 5,03.10-4 kg/melléktermék Ennek alapján a melléktermékekbıl feltételezhetıen keletkezı PM 10 fugitív emissziók számított : a. A kazán 508,76 MW névleges teljesítménye esetén: 5,03.10-4 x 67,35 = 0,0339 kg/óra, azaz 230,56 kg/év. b. A kazán 524 MW névleges teljesítménye esetén: 5,03.10-4 x 111,75 = 0,0562 kg/óra, azaz 382,23 kg/év. A PM 2,5 fugitív emissziók feltételezett számított : E = 0,11 x 0,0016 x [(U/2,2) 1,3 /(M/2) 1,4 ], Ennek alapján: E = 1,76.10-4 x 0,899 = 1,582.10-4 kg/t melléktermék Ennek alapján a melléktermékekbıl feltételezhetıen keletkezı PM 2,5 fugitív emissziók számított : a. A kazán 508,76 MW névleges teljesítménye esetén: 1,582.10-4 x 67,35 = 0,01066 kg/óra, azaz 72,45 kg/év. b. A kazán 524 MW névleges teljesítménye esetén: 1,582.10-4 x 111,75 = 0,0177 kg/óra, azaz 120,216 kg/év. KÖVETKEZTETÉS: A. A felületi szennyezı források hozzájárulása (szilárd szennyezı fugitív emissziói): a. Szén: 0,232645 kg/óra, azaz 1.582 kg/év. b. Melléktermékek (a kazán névleges teljesítménye: 508,76 MW): 0,0717 kg/óra, azaz 487,56 kg/év. c. Összesen: 0,304 kg/óra, azaz kb. 2,07 t/év. B. A felületi szennyezı források összes hozzájárulása (PM 10 fugitív emissziók ): a. Szén: 0,111456 kg/óra, azaz 758 kg/év. b. Melléktermékek (a kazán névleges teljesítménye: 508,76 MW): 0,0339 kg/óra, azaz 230,56 kg/év. c. Összesen: 0,145 kg/óra, azaz kb. 0,989 t/év. C. A felületi szennyezı források összes hozzájárulása (PM 2,5 fugitív emissziók ): a. Szén: 0,035 kg/óra, azaz 238 kg/év. b. Melléktermékek (a kazán névleges teljesítménye: 508,76 MW): 0,01066 kg/óra, azaz 72,45 kg/év. c. Összesen: 0,0457 kg/óra, azaz kb. 0,310 t/év.
C. A KÖZLEKEDÉSBİL SZÁRMAZÓ EMISSZIÓK Általános input adatok A gépjármővek emissziós tényezıinek kiszámításához az alábbi input adatok megadására van szükség: Számított év: 2010 - meghatározza az EU-ban a gépjármővekre már életbe lépett emissziós szinteket, - figyelembe veszi az EU-ban a gépjármő üzemra vonatkozó érvényes normatív minıségi paraméterek, valamint az azok elıkészítés alatt álló módosítása keretében a gázolaj kéntartalmának csökkentését, - figyelembe viszi a gépjármővek katalizátor-konvertereinek öregedési folyamatát, viszont nem reflektál a hagyományos, nem katalizátoros gépjármővek öregedési folyamatára (az ezek által kibocsátott emissziók döntı mértékben a meghajtó egység és a kipufogórendszer mőszaki állapotától függ; ezen gépjármővek korának elıre haladtával csak nehezen javítható azok mőszaki állapota, a káros anyag kibocsátás sokkal inkább a karbantartás színvonalát tükrözi vissza). A gépjármő kategóriája személygépkocsi (OA), könnyő tehergépkocsi (LDV), nehéz tehergépkocsi (HDV). Üzemanyag benzin, gázolaj. - a benzin kategória felöleli 91 és 98 oktán érték közötti összes autóbenzin kategóriát Emissziós szint EURO 4 - az EURO ek EU-n belüli hatályba lépésének idıbeni menetrendje személygépkocsik és nehéz tehergépkocsik: a 2005. év. A menetsebesség értékek 5, 10, 20,... 120, 130 km/h. - a HDV és BUSZ kategóriájú jármővek menetsebessége 100 km/óra alatti értéken korlátozott. Az úttest hosszanti irányú lejtése értékek -10, -9, -8,..., 0,... +8, +9, +10 %. Az Új Energetikai Forrás telephelyén megvalósuló autóközlekedés input adatai a. Melléktermékek szállítása A melléktermékek lerakóhelye a tervek szerint az Ondava folyó közelében kerül kialakításra. A melléktermékek szállítása egy külön erre a célra megépített, kb. 5 km hosszú, lakott területet elkerülı, nem közúttá nyilvánított úton fog történni. A pernye : kb. 84.000 t/év A hamu : kb. 381.000 t/év Összesen: 465.000 t/év Üzemeltetési idı: 72 óra/hét A gépkocsik teherbírása: 25 t A gépkocsik száma: max. 8/óra A lerakóhelyig mért távolság: 5 km Számítási év: 2010 Gépjármő: nehéz tehergépkocsi (HDV) Emissziós szint: EURO 4 Üzemanyag: diesel gázolaj Az út lejtése: 0 % Maximális sebesség: 40 km/óra Távolság: 2 x 5 km = 10 km Egész éves üzemidı: 72 x 52 = 3.744 óra/év Az egy óra alatt kibocsátott emissziók : EF x 8 gépjármő x 10 km Az egy év alatt kibocsátott emissziók : az egy óra alatt kibocsátott emissziók x 3.744.
A melléktermékek szállításával összefüggésben a közlekedési eszközök által kibocsátott emissziók mennyiségének kiszámítása Szennyezıanyag Emissziós tényezı Az emissziók (kg/óra) Az emissziók (kg/év) CO 2,815 g/km 0,225 843,149 NO x 1,6815 g/km 0,135 503,643 NO 2 0,1493 g/km 0,0119 44,718 SO 2 0,0122 g/km 9,76.10-4 3,654 C x H x 0,5888 g/km 0,0471 176,357 Szilárd szennyezı (TZL) 0,0806 g/km 6,448.10-3 24,141 PM 10 0,0757 g/km 6,056.10-3 22,674 Metán 0,0269 g/km 2,152.10-3 8,057 Propán 0,0006 g/km 4,8.10-5 0,1798 1,3 - butadién 0,0002 g/km 1,6.10-5 0,06 Styrén 0,0027 g/km 2,16.10-4 0,809 Benzén 0,0086 g/km 6,88.10-4 2,576 Toluén 0,0027 g/km 2,16.10-4 0,809 Formaldehyd 0,0666 g/km 5,28.10-3 19,768 Acetaldehyd 0,0333 g/km 2,664.10-3 9,974 Benzo(a)pyrén 0,2561 µ/km 2,05.10-8 7,67.10-5 b. Gépjármővekkel történı személyszállítás A telephelyre történı személyszállítást autóbuszok és személygépkocsik segítségével tervezik megoldani. Négy mőszakos üzemeltetés esetén 120 150 dolgozó, valamint ezen felül további 80 100, különbözı szolgáltatásokat biztosító dolgozó mozgatásával számolnak. Az egyéb mőszakokban mintegy 75 dolgozó fog dolgozni. Elıfeltételek: Személyek száma: 220 Személygépkocsik száma: kb. 60 Távolság: 5 km, azaz 10 km/nap Az egy nap alatt megtett kilométerek : 60 x 10 = 600 km/nap A napok száma: 350 nap/év Összesen: 600 x 350 = 210.000 km/év Számítási év: 2010 Gépjármő: személygépkocsi (OA), Emissziós szint: EURO 4 Üzemanyag: benzin Az úttest lejtése: 0 % Átlagsebesség: 60 km/óra A személygépkocsik közlekedésével összefüggésben kibocsátott emissziók mennyiségének ki számítása Szennyezıanyag Emissziós tényezı Az emissziók (kg/óra) Az emissziók (kg/év) CO 0,2379 g/km 5,9475.10-3 49,959 NO x 1,1139 g/km 0,0278 233,919 NO 2 0,0023 g/km 5,75.10-5 0,483 SO 2 0,0037 g/km 9,25.10-5 0,777 C x H x 0,0383 g/km 9,575.10-4 8,043 Szilárd szennyezı 0,0006 g/km 1,5.10-5 0,126 (TZL) PM 10 0,0006 g/km 1,5.10-5 0,126
Metán 0,0134 g/km 3,35.10-4 2,814 Propán 0,0001 g/km 2,5.10-6 0,021 1,3 - butadién 0,0001 g/km 2,5.10-6 0,021 Styrén 0,0003 g/km 1,296.10-4 0,063 Benzén 0,002 g/km 5,0.10-5 0,42 Toluén 0,0046 g/km 1,15.10-4 0,966 Formaldehyd 0,0002 g/km 5. 10-6 0,042 Acetaldehyd 0,0001 g/km 2,5.10-6 0,021 Benzo(a)pyrén 0,0654 µ/km 1,635.10-9 1,373.10-5 c. Autóbuszokkal végzett személyszállítás Személyek száma: 100 Autóbuszok száma: 3 Távolság: 5 km, azaz 10 km/nap Az egy nap alatt megtett kilométerek : 3 x 10 = 30 km/nap Napok száma: 350 nap/év Összesen: 30 x 350 = 6.300 km/év Számítási év: 2010 Gépjármő: autóbusz (OA) Emissziós szint: EURO 4 Üzemanyag: gázolaj Az úttest lejtése: 0 % Átlagos sebesség: 40 km/óra Az autóbusz-közlekedéssel összefüggésben kibocsátott emisszió mennyiségének kiszámítása Szennyezıanyag Emissziós tényezı Az emissziók (kg/óra) Az emissziók (kg/év) CO 2,1534 g/km 2,692.10-3 13,566 NO x 3,4683 g/km 4,336.10-3 21,85 NO 2 0,3079 g/km 3,848.10-4 1,9397 SO 2 0,0194 g/km 2,425.10-4 0,122 C x H x 0,73 g/km 9,125.10-4 4,599 Szilárd szennyezı 0,0559 g/km 6,987.10-5 0,352 (TZL) PM 10 0,0525 g/km 8,734.10-8 0,3307 Metán 0,0334 g/km 4,175.10-5 0,2104 Propán 0,0007 g/km 8,75.10-7 4,41.10-3 1,3 - butadién 0,0003 g/km 3,75.10-7 1,89.10-3 Styrén 0,0034 g/km 4,25.10-6 0,0214 Benzén 0,0106 g/km 1,325.10-5 0,006678 Toluén 0,0034 g/km 4,25.10-6 0,0214 Formaldehyd 0,0826 g/km 1,0325.10-4 0,520 Acetaldehyd 0,0413 g/km 5,163.10-5 0,260 Benzo(a)pyrén 0,2561 µ/km 3,201.10-10 1,613.10-6 d. Az egyéb nyers szállítása Mennyiség: Ca(OH)2 1.800 t/év Mennyiség: FeCl3 650 t/év Mennyiség: HCL 350 t/év Mennyiség NaOH: 300 t/év A felhasznált turbinaolaj : 0,45 kg/óra, azaz 0,45 x 6.800 óra = 3,06 t/éve. Amennyiben hozzá számítjuk a gız-gáz ciklusú blokk fogyasztását is (a 2 turbinából álló gız-gáz ciklusú blokkot évente csak 2.000 óra üzemidıben kívánják alkalmazni),
akkor évi 3,5 t turbinaolaj felhasználással lehet számolni. A turbina-olajat az üzemeltetés során rendszerint Laval centrifugák segítségével folyamatosan tisztítják. A turbinaolaj cseréjét a két generál-felújítás közötti idıszakban 1 2 alkalommal cserélik (10 évente 1 2 alkalommal). A transzformátorolaj : 280 t az erımőben mőködı összes transzformátorban található olaj. A transzformátorolajjal való gazdálkodás módja a transzformátorok beszállításától, illetve a gyártótól függ. A projekt nem feltételezi, hogy az üzemeltetés során ez az olaj kikerülne a természetbe, illetve, hogy azt folyamatosan után kellene tölteni. Az üzemeltetés során monitorozni fogják a transzformátorolaj állapotát. Amennyiben minısége megromlana, vagy elszennyezıdne, a gyártó fogja elvégezni a hiba elhárítását, illetve az olaj tisztítását, vagy cseréjét. A tapasztalatok alapján ilyen helyzet 5-20 évenként egyszer fordulhat elı. A diesel gázolaj : térfogat 48 m 3 /2 hetente, azaz 1.248 m 3 /év, névleges tömeg: 3,9 t/m 3. Ennek alapján a gázolaj : 1248 x 3,9 = 4.867,2 t/év Teljes mennyiség: 1800 + 650 + 350 + 300 + 3,5 + 4867,2 = 7670,7 t/év A gépkocsik teherbírása: 25 t A gépkocsik száma: kb. 310/év A Tıketerebesen megtett távolság összesen: kb. 10 km Az összesen megtett út hossza: 310 x 10 = 3.100 km/év Számítási év: 2010 Gépjármő: nehéz tehergépkocsi (HDV) Emissziós szint: EURO 4 Üzemanyag: diesel gázolaj Az úttest lejtése: 0 % Maximális sebesség: 40 km/óra Az egyéb nyers szállításával összefüggésben kibocsátott emissziók kiszámítása Az emissziók Szennyezıanyag Emissziós tényezı (kg/év) CO 2,815 g/km (kg/óra) 8,726 NO x 1,6815 g/km 5,212 NO 2 0,1493 g/km 0,463 SO 2 0,0122 g/km 0,038 C x H x 0,5888 g/km 1,825 Szilárd szennyezı 0,0806 g/km 0,250 (TZL) PM 10 0,0757 g/km 0,235 Metán 0,0269 g/km 0,0834 Propán 0,0006 g/km 1,86.10-3 1,3 butadién 0,0002 g/km 6,2.10-4 Styrén 0,0027 g/km 8,37.10-3 Benzén 0,0086 g/km 0,0266 Toluén 0,0027 g/km 8,37.10-3 Formaldehyd 0,0666 g/km 0,206 Acetaldehyd 0,0333 g/km 0,103 Benzo(a)pyrén 0,2561 µ/km 7,939.10-7
A közlekedési eszközök által kibocsátott összes emisszió kiszámítása Szennyezıanyag A melléktermékek szállítása során kibocsátott emissziók (kg/év) A személygépkocsikkal megvalósuló személyszállítás során kibocsátott emissziók (kg/óra) Az autóbusz-közlekedés által kibocsátott emissziók (kg/év) Az egyéb nyers szállításával összefüggésben kibocsátott emissziók (kg/év) A közlekedési eszközök által kibocsátott emissziók teljes (kg/év) CO 843,149 49,959 13,566 8,726 915,4 NO x 503,643 233,919 21,85 5,212 764,624 NO 2 44,718 0,483 1,9397 0,463 47,604 SO 2 3,654 0,777 0,122 0,038 4,591 C x H x 176,357 8,043 4,599 1,825 190,824 Szilárd szennyezı (TZL) 24,141 0,126 0,352 0,250 24,869 PM 10 22,674 0,126 0,3307 0,235 23,366 Metán 8,057 2,814 0,2104 0,0834 11,165 Propán 0,1798 0,021 4,41.10-3 1,86.10-3 0,207 1,3 butadién 0,06 0,021 1,89.10-3 6,2.10-4 0,083 Styrén 0,809 0,063 0,0214 8,37.10-3 0,902 Benzén 2,576 0,42 0,006678 0,0266 3,029 Toluén 0,809 0,966 0,0214 8,37.10-3 1,805 Formaldehyd 19,768 0,042 0,520 0,206 20,536 Acetaldehyd 9,974 0,021 0,260 0,103 10,356 Benzo(a)pyrén 7,67.10-5 1,373.10-5 1,613.10-6 7,939.10-7 9,286.10-5 D. POP EMISSZIÓK - poliaromatikus szénhidrogének (PAH), dioxinok (PCDD) és furánok (PCDF) Ami a fosszilis főtı elégetése során keletkezı POP emissziókat illeti, jelenleg a poliaromatikus szénhidrogénekre (PAH), a dioxinokra (PCDD) és a furánokra (PCDF) helyezıdik a fı hangsúly. A PCDD és a PCDF molekulák nem nagyon illékonyak, s ha mégis a levegıbe kerülnek, akkor az égés során keletkezı részecskék felületén adszorbeálódnak. Ezeknek a molekuláknak magas a termikus és a kémiai stabilitása. Csak az 1.000 ºC-nál magasabb hımérsékleten bomlanak. Az erımőben végzett égetés 1.000 ºC-nál alacsonyabb hımérsékleten fog végbemenni. A fosszilis főtı elégetése nem jelenti a dioxin és a furán emissziók fı forrását. 2007. június 23. Forrás: Thomas, V., McCreight, C., 2007. Relation of Chlorine, Copper and Sulfur to Dioxin Emission Factors. Journal of Hazardous Materials. Article in Press. Abstract. PRÁGA - A Journal of Hazardous Materials folyóirat legközelebbi számában megjelenı tanulmány megerısíti, hogy amennyiben az elégetett anyag klórt és rezet tartalmaz, akkor több dioxin képzıdik, míg a kéntartalom csökkenti a dioxin-t. A tanulmányban V. Thomas és C. McCreight olyan következtetésre jutottak, hogy a dioxin emissziós tényezık, más szóval ezek keletkezı a különbözı égetési folyamatokban ötszörös nagyságrendben különbözik egymástól. A klór és a tranzit fémek beleértve a rezet is jelenléte a hulladékégetıkben növeli a dioxin képzıdést, míg a kén jelenléte megakadályozza ezt. Tizenhét különbözı égetési folyamatban a keletkezı dioxinok (PCDD/F) többé-kevésbé lineárisan függ az elégetett anyag átlagos, vagy kártartalmától. A tanulmány ugyanakkor inverz lineáris függıséget mutatott ki az
elégetett anyag kéntartalmával. A tanulmányban ugyancsak arra a következtetésre jutottak, hogy az égetési folyamatokban a dioxinok emissziós tényezıjét illetıen kimutatott nagymértékő eltérés az elégetett kénés a tranzit fém-, vagy klór-tartalmával magyarázható. Nem érvényes tehát az az egyszerő vélekedés, miszerint a közismerten magas kéntartalmú barnaszén elégetése a légkör dioxin-tartalmának növekedését idézné elı. Ezek a következtetések azonban nem érvényesek a poliaromatikus szénhidrogénekre, amelyek annak ellenére, hogy a stockholmi egyezmény nem szabályozza ezeket, szintén a veszélyes perzisztens szerves közé tartoznak. A tanulmány megerısíti azt a tényt is, hogy a nagyon veszélyes dioxin források közé tartoznak a PVC szigeteléső rézhuzalok égetése. Veszélyes a hulladékok- mindenek elıtt a PVC és a növényvédı szerek csomagolóanyagainak a házi tőzhelyekben, vagy a kertben szabad tőzön történı égetése. Így foglalta össze a tanulmánynak a mindennapjainkra érvényes következtetésit az Arnika Társulás által szervezett Toxikus és a hulladékok program vezetıje RNDr. Jindřich Petrlík. A Cseh Köztársaságban ez a kérdés mindenek elıtt a szén energetikai célú eltüzelésével összefüggésben merül fel. Meglehetısen vitatott, hogy az energetikai ágazat milyen mértékben járul hozzá a POP kibocsátásához, mivel nagyon kevés a megbízható adat. Az idézett szakirodalomból kitőnik, hogy a teljes POP kibocsátás alapvetıen az adott ország energetikájának a struktúrájától függ. Nagy-Britanniában például 1989-ben a szén elégetésébıl származó PCDD/F képezte az összes emisszió 39 %-t, míg Ausztriában ez az 1987/88. években a 63 %-át. A szén elégetése közben a dioxionok hasonló módon képzıdnek, mint ahogyan az a hulladékok égetésénél leírásra került. Gyakorlatilag nyomokban mindig jelen és elegendı ban van jelen a klór és a réz is, amely nagyfokú katalizációs szerepet játszik a PCDD/F létrehozásában. A becslések szerint 300 C-nál magasabb hımérsékleten a PCDD/F 80 %-a gáz formában, míg 70 C alatti hımérsékleten 90 %-ban a szálló hamu felületére szorbált formában van jelen. Az emissziók az égetés rendszerétıl függ (levegıfölösleg, a főtıanyagnak a kazánban való idızése, az égetés hımérséklete, stb.). Megállapítható, hogy a legnagyobb felületi szennyezı forrást a 200 kw teljesítményő helyi főtıegységek képezik. Ezeknek a szennyezı forrásoknak az estében ugyanis nincsen mód az égetési folyamat hatékony szabályozására. Az emisszió kibocsátás szintjére ugyancsak kihatással van az égetı-berendezés típusa és konstrukciója. Általában a szénpor-tüzeléső berendezéseknek (granulációs tőztér) alacsonyabb a POP kibocsátása, mint a darabos széntüzelésőeké (rostos tőztér). A rostos tőztérben történı égetés esetén a mozgó rostos tőztető berendezések káros anyag kibocsátása sokkal kedvezıbb. Illusztrációként bemutatjuk a rostos tőzterő 0,2 50 MW teljesítményő kazánok PCB mennyiségre vonatkozó emissziós tényezıjét. A kazánok multiciklon berendezéssel vannak felszerelve: a PCB 2,4 mg/t (az emissziós tényezı 0,7 4,1 közötti terjedelmő). Összefoglalásként elmondható, hogy a nagy energetikai berendezések esetében gazdasági okokból valószínőleg nem jöhet szóba az a megoldás, hogy a POP kibocsátásának csökkentése érdekében ezeket speciális leválasztó berendezésekkel szereljék fel. Az ilyen emissziók csökkentését azonban el lehet érni a korszerő kéntelenítı, különösen pedig a denitrifikáló technológiák alkalmazásával. Az emissziók szintjét jelentısen csökkentheti a porleválasztás (a hamu leválasztása) javítása is. A nagy mennyiségő szakirodalom tanulmányozása alapján megállapítható. Hogy 2006-ban a szén fluid égetés esetében az ajánlott emissziós tényezı 0,025 0,033 µg TEQ/t közötti értéket tesz ki. Amennyiben ezt az értéket vesszük figyelembe, a 3 kazán teljes szénfogyasztása esetén, amely 253,9 t/óra, azaz 1.726.700 t/év, akkor a TEQ : 253,9 x 0,025 = 6,3475 mg/óra, azaz 0,04316 kg/év, illetve 253,9 x 0,033 =
8,3787 mg/óra, azaz 0,056975 kg/év lesz. A TEQ feltételezett ja a füstgázokban: a. A füstgázok 2.276.223 Nm 3 /óra ( a kazán 91,2 %-os hatásfoka esetén): Max: 8,3787 : 2 276 223 = 3,68.10-6 mg/óra. b. A füstgázok 2.099.194 Nm 3 /óra (a kazán 92 %-os hatásfoka esetén): Max: 8,3787 : 2 099 194 = 3,99.10-6 mg/óra. E. IMISSZIÓS HELYZET a. A szennyezı maximális rövid idejő i és ezek összehasonlítása a ekkel Elıfeltételek: az emissziós folyamatok, az összes szélsebesség, valamint a C stabilitás fokozatának legkedvezıtlenebb alakulása Egy órás (µg/m 3 ) A NEZ-bıl származó (µg/m 3 ) A szennyezı forrástól való távolság (km) A NEZ hozzájárulása az egy órai hez (%) NO x 200 119,2 2,5 59,6 SO 2 350 63,8 2,5 18,23 PM 10 50 29 2,5 58 A szennyezı ei szempontjából az Új Energetikai Forrás (NEZ) az emberi egészség védelme szempontjából meghatározott et tekintve 15 %-ban, az ökoszisztémák szempontjából meghatározott ek tekintetében pedig 10 %-ban fogja kivenni a részét a Tıketerebes (Trebišov) város térségét érı szennyezésbıl. A legmagasabb megengedhetı expozíciós érték NPHV (toxikológiai információ) SO 2: 1,3 mg/m 3. Az Új Energetikai Forrásból (NEZ) származó legkedvezıtlenebb kibocsátás esetén (63,8 (µg/m 3 ) ez: 0,0638 mg/m 3, ami 4,91 %-ot tesz ki. A munkahelyi környezetben megengedhetı legmagasabb (NPK) 10 mg/m 3. b. A Szlovákiában és Magyarországon megengedett legmagasabb ek összehasonlítása Szennyezıanyag Szennyezıanyag Egy órás ( µg/m 3 ) Napi (µg/m 3 ) Egy éves (µg/m 3 ) Szlovákia Magyarország Szlovákia Magyarország Szlovákia Magyarország NO 2 200 100 85 40 40 NO x 200 150 70 CO 10 000 10 5000 3000 SO 2 350 250 125 125 20 50 PM 10 50 50 50 40 40 Pb 0,5 Benzén 5 c. A szennyezı feltételezett számított értékeinek összehasonlítása a
Magyarországon érvényes ekkel Elıfeltételek: a szennyezı forrástól (Új energetikai Forrás NEZ) való távolság 20 km, valamennyi szélsebességi osztály, a C stabilitás foka Szennyezıanyag Magyarországon érvényes egy órás (µg/m 3 ) A NEZ-bıl származó (µg/m 3 ) A NEZ hozzájárulása az egy órás magyarországi hez (%) NO 2 100 NO x 200 37,3 18,65 CO 10 000 80,9 0,81 SO 2 250 20,4 8,16 PM 10 9,1 As 0,062 ng/m 3 Cu + Pb + Zn 0,070 ng/m 3 HF 1,857 ng/m 3 HCl 6,339 ng/m 3 Expozíciós ek: NIOSH TWA: 5 mg/m 3 OSHA PEL: 13 mg/m 3 NEZ legkedvezıtlenebb állapot: 0,0638 mg/m 3, ami 1,276 %-a az NIOSH-nak és 0,49 %-a az OSHA-nak. F. SZAGOK Az Új Energetikai Forrásból származó szaghatások közül egyedül az SO 2 jöhet szóba. Szlovákiában nincsenek a szagokra vonatkozó ek. Amennyiben abból indulunk ki, hogy betartásra kerülnek az SO 2 kibocsátására vonatkozó ek, akkor feltételezhetıen nem fordulhat elı, hogy a kéndioxid által okozott szaghatás zavarná a lakosságot. Számos forrásirodalom alapos áttanulmányozása alapján erre vonatkozó információk a Final Report Odour Management in British Columbia, Review and Reccommendation, March, 31, 2005 forrásban találhatók. A szagok az új európai szabványok (CEN) segítségével mérhetık, és ezeknek a környezetükre gyakorolt hatását meteorológiai diszperz modellek segítségével lehet kiszámítani.