Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszafüredi eseményei Múzeumpedagógiai sorozat 2011/1. Dr. Vadász István, múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Tiszafüred, 2011. március 11. 1
I. A forradalom híre, következményei: 1848. április 11: áprilisi törvények (33 tcz.) 1. XXII. törvénycikk a nemzeti őrseregről ="személyes és vagyonbátorság, a közcsend és belbéke" biztosítása 200 pengő forint értékű házat, vagy földet birtoklók (vagy1/2 telek), vagy 100 pengő forint évenkénti jövedelemmel rendelkező, 20-50 év közötti, honlakosok beírandók, és fegyveres szolgálatot tenni tartoznak. 2
Négy névsor a tiszafüredi nemzetőrökről (KPM TD. 69. 97. 1., 69. 83. 1., 71. 38. 1. és P. Kovács M. - Kozma Gy. - B. Szabó J. 1999: 1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében /tovább: HML/) Három nemzetőrnévsor a táborba szállókról (KPM 69. 100. 1. 69. 86. 1., 83. 239. 1.) Négy dokumentum az önkéntes-állításról (KPM 69. 87.1., 69. 81. 1., 69. 91.1.1., 69. 91. 3 2. 1.)
1848/49 A tiszafüredi nemzetőrök összeírása KPM 69. 83. 1. = 248 nevet tartalmaz, X jelekkel, megjegyzésekkel. Kelt, 1848. május 29. 4
1848-as füredi nemzetőrök Heves és Külső- Szolnok vármegyében - HML, 1999, részlet 5
Nemzetőr-névsorok, 1848 Tisza Füred 350 300 250 200 Adatsor1 150 100 50 0 71.38.1. 69.97.1 69.83.1. HML Adatsor1 327 200 248 235 6
1848/49.. A Tiszafüredről 1848. augusztus elejétől táborba szállt nemzetőrök névsora - 69. 100. 1. = 50 név (=HML, 1999-es lista = 58 fő?) Következtetés: kb. 200 és 235 fő közötti a tényleges létszám = 7 HML-lista
1848/49. A Tiszafüredről 1848 augusztusában táborba szállt nemzetőrök névsora és (hiányos) felszerelése (52 fő!), (83. 239. 1.) 8
1848/49 A tiszafüredi táborba szálló nemzetőrök második menetel (50 fő = 1/4 létszám) Ténylegesen erre az augusztus 13-i miniszterelnöki rendelet szerint nem került sor 9
1848/49 A tiszafüredi önkéntes nemzetőrök toborzása - A Hon, a Trón s a Szabadság védelmére.. - 1848 szeptembere (12 fő), 69. 87. 1. Maga kezével írta Keze X vonása 10
2. 1848. V. törvénycikk: Népképviseleti országgyűlés politikai jogélvezet : 20 év fölötti férfi (de csak 24 év fölötti választható) 300 ezüst pengő forint értékű ház vagy ¼ telek; műhely, üzlet, gyár vagy kézműves, segéddel; 100 ezüst pengő forint évi jövedelem; ügyvéd, orvos, mérnök, tanító, lelkész, jegyző; városi polgár 11 Kb. 70 ember helyett 350-400 fő jogélvezete
3. 1848. IX. törvénycikk: jobbágyfelszabadítás - az úrbér, az eddig gyakorlatban volt robot, dézsma és a pénzbeli fizetések megszüntetése ; 1. A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését, a nemzeti közbecsület véd-pajzsa alá helyezi 1846/48-as földkönyv szerint Füreden 46 birtokos (+14 kisnemes) és 152 földes gazda volt = számukra földtulajdonlás 12
A jobbágytelek, 1846/48-ban Belső telek (házhely) Szántóföld (több nyomásban) Rét, legelő 13
II. A szabadságharc időszakának eseményei, 1849. január-augusztus 1. Tiszafüred 1849 elejétől fontos pont lett: Átkelőhely: a Pestről Debrecenbe menekülő kormány védelme a Tisza vonalán: Kossuth 3 levelében is intézkedik az átkelőhelyen való szállításról, illetve 3-400 nyerget rendel Gyülekezőhely: Január 30-án egy gyülekező sereg főhadiszállása lett (Dembinsky, az új fővezér is itt vonult át Szolnokról Miskolc felé 14
Élelmiszerraktár: Füred hadműveleti bázis legyen Dembinsky javaslata (február elején): Egyeken, Tiszafüredtől félórányira állítsanak fel egy nagy élelmiszerraktárt, azaz negyvenezer ember és 6000 ló részére élelmet és raktárt negyven napra Megyeszékhely: Repeczky kormánybiztosi javaslata - Heves és Külső-Szolnok vármegye székhelyét a veszélyeztetett Egerből helyezzék át Füredre (1849. február 10.) 15
Hadfelszerelési utánpótlás: Repeczky kormánybiztos másik terve (1849. február 21.): 18 füredi nyergesmestert és 1 segédet Váradra kell telepíteni a füredi nyergesek külön levelet írtak Kossuthnak utolsó pihegésükig a legtisztább szívvel, teljes igyekezettel szolgálnak édes hazájuknak de ne mozdítsák ki őket lakhelyükről - 1 hónapi szolgálat lett 16
2. Felemás megvalósulás - Kossuth első alkalommal Füreden: Tartalékhadtest 1849. február végén (Répássyhadtest, kb. 8.000 fő) a sikertelen kápolnai csata idején, 1849. február 26-27. = Kossuth az egri főhadiszállás felé igyekszik: támadást sürget, ellentéteket akar kezelni: 1849. február 26-án Füredre ér Kossuth, a Lipcsey-kúriában száll meg, Lipcsey Imre házánál 17
3. A tiszafüredi tiszti gyűlés (1849. március 3.), Kossuth újabb útja Füredre: Az 1849. február 26-27-i kápolnai vereség és visszavonulás = Henryk Dembinsky altábornagy fővezéri alkalmatlansága. - Mozgalom Klapka György ezredes hadtestében: csak akkor követik Dembinsky utasításait, ha azokat a többi tábornok ellenjegyzi. 18
19
Tényleges konfliktusok 20
Március 3-án a tiszti gyűlés menete: - Görgey indítványára meghívták Szemere Bertalan felső-magyarországi teljhatalmú országos biztost, az OHB tagját, s őt kérték fel közvetítésre. - Szemere a hadtestparancsnokok kíséretében felkereste Dembinskyt, s megpróbálta haditanács tartására rávenni. - Dembinsky erre nem hajlandó = Szemere letette őt a fővezérségről, s ideiglenesen Görgeyre bízta azt. 21
Előzetes gyűlés: délelőtt 10 órától (Beniczky kormánybiztos szerint) tanácskozás Fő tanácskozás: 12 órától Józsa Gyuri kúriájában (15 órától, 16 órától) Szemere is részt vett a tanácskozáson. Hadtest, hadosztályparancsnokok s a legfőbb tisztek 22
A romos vörös kastély, a helyszín 23
Répássy, majd Dembinsky főhadiszállása Répássy tábornok Városháza - ennek a helyén volt a Bernáth-ház 24
Szereplők 25
Szereplők Kmety György 26
Visszaemlékezések 27
A tiszafüredi tiszti gyűlés Kossuth március 4-én délután érkezett Füredre és Lipcsey Imre kúriájában szállt meg. - Mészáros és Vetter a tiszteket fogadta, - Kossuth Dembinskyvel és Görgeyvel tárgyalt, - majd Kossuth, Mészáros, Vetter és a tábornokok haditanácsot tartottak. 28
Kossuth és szállásadója, Lipcsey Imre 29
Kossuth kísérői: a hadügyminiszter és helyettese 30
A tiszti gyűlés kétféle megítélése: BORUS József, 1973. Itt került sor a Görgey Artúr hadtestparancsnok vezette lázadásra Dembinsky ellen, a szabadságharc történetének egyik legszégyenteljesebb jelenetére. Ennek során a kormány által kinevezett főparancsnokot nemcsak megfosztották hatalmától, de még őrizet alá is helyezték. 31
HERMANN Róbert, 2000. A magyar szabadságharc történetében 1849. március 3-án Tiszafüreden lezajlott eseménysort a magyar történeti szakirodalom tiszafüredi lázadásnak vagy zendülésnek nevezte. E zendülés után a végrehajtó hatalom képviselői azonban nem a tisztikar által leváltott fővezér helyzetét szilárdították meg, hanem a legfőbb bűnösek tartott tábornokot bízták meg a hadsereg fővezérségével, a tisztikar döntését pedig jóváhagyták. 32
Nyugta szálláspénz kifizetéséről, 1849. február 1849. márciusa és májusa között több mint 50 sebesült katona hunyt el Füreden a kórházakban 33
4. Kossuth a fősereget követve újra Füreden Március 23-26. között újra Füredre érkezett a 3 hadtest (közben Görgey Miskolc-Mezőkövesd között járt). Újabb viszály tört ki, immár Vetter és Damjanich között A Füredre vonuló sereghez Kossuth március 25- én kelt útra Debrecenből. 34
1849. március 26. és március 30. között folyamatosan itt tartózkodott Kossuth Találkozott Görgeyvel (március 26-ra virradóra jött ide Görgey Kossuth kutyája legenda) Részt vett a feszültségek megoldásában Görgey újra fővezér lesz 38 füredi keltezésű, országos ügyekben intézkedő levele ismert 35
Március 30-án Egerbe megy Kossuth, közben a fősereg előretör és megkezdődik a dicsőséges tavaszi hadjárat Ennek nyomában halad Kossuth: Egerből eljut Jászberényig, Gödöllőig április elején 5. Kossuth negyedik füredi útja: április 10., Kossuth Gödöllőről visszamegy Debrecenbe és rövidesen megszületik a Függetlenségi Nyilatkozat. 36
III. Harci cselekmények Füreden 1849 júliusában népfelkelés szervezése a környéken, a Jászkun és a Hajdú Kerületben a cári orosz csapatok előrenyomulásának megakadályozására Korponay János különítménye védekezett majd a visszavonuló magyar csapatok felégették a tiszai fahidat Orosz átkelés július 26-tól két-három napig itt a 37 főhadiszállás
1848/49. IV. A lakosság megpróbáltatásai Az oroszok által az erőszakosan elvitt élelmiszerekben, szarvas- és egyéb marhákban, házi bútorok, öltönyök, s gazdászati készülékekben okozott károk felmérése részlet az 1849. október elején készült kárvallási jegyzőkönyvből 38
A szabadságharc bukása után haladéktalanul be kellett gyűjteni és nyilvánosan el kellett égetni a Kossuthbankónak nevezett papírpénzeket Tiszafüreden, 1849. szeptember végén 17.096 forintnyi bankjegyet írtak össze (= kb. 170 politikai joggal bíró családfő évi jövedelme!) 39
V. 1848/49 egyik emléke: Kossuth születésének 100. évfordulóján emléktábla került a kúria falára: E házban lakott Kossuth Lajos 1849. márczius 4-én és 5-én. Itt tanácskozott hadsregünk főtiszteivel szabadságharczunk hadi tervéről. E napokat követték honvédseregünk fényes győzelmei és az ellenség hadseregének hazánkból kiűzetése. 40
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! 41