9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok



Hasonló dokumentumok
8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok

8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK)

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok

6. elıadás A FÖLDKÉREG LEGFONTOSABB KİZETALKOTÓ ÁSVÁNYAI: A SZILIKÁTOK

Szilikátok 2. Inoszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla

Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok

7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS

9. előadás Fillo (réteg-) szilikátok és tekto- (térhálós) szilikátok


5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK

Szilikátok 1. Nezo-, szoro- és cikloszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla

10. elıadás Filloszilikátok és tektoszilikátok

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz

Almandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK

6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK

3. elıadás KRISTÁLYTANI ALAPOK

A legfontosabb kőzetalkotó ásványok (segédanyag hidrológus szakosoknak)

Ásványok. Az ásványok a kőzetek építő elemei.

2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia)

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk

Tanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:

13. elıadás METAMORF KİZETEK

Szilikátok 3. Filloszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla

KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA

4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI

1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.

Mélységi magmás kızetek

Metamorf kızetek osztályozása

Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!

Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

ÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK

12. elıadás MAGMÁS KİZETEK

3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belsı rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külsı alakja (kristálymorfológia)

Ásványtani alapismeretek

Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.

Geokémia

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

A POLGÁRDI SZÁR-HEGY WOLLASTONITOS SZKARNJA: A SZKARN ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ÉS A BENNE LÉVŐ APOFILLIT ÁSVÁNYTANI VIZSGÁLATA

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Azbeszt. Pekár Mihály BME- VBK

1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag c. mindkettő lehet. 13. Mit értünk a kristályok külső szimmetriáján?

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel

6. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK

2. elıadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI

Törökbálinti Homokkő: millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le

Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

Általános és szervetlen kémia 3. hét Kémiai kötések. Kötések kialakítása - oktett elmélet. Lewis-képlet és Lewis szerkezet

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

Metamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)

5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK

minden színben, sávokkal színtelen, zöld, barna vagy vörös berakódásokkal kékeszöld, vagy pirosaslila

Magmás kőzetek szerkezete és szövete

Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése

American Society of Materials. Szilárdtestek. Fullerének (C atomok, sokszögek) zárt gömb, tojás cső (egy és többrétegű)

Szilikátok 4. Tektoszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

Kerámiák archeometriai vizsgálata

Bidló A.: Ásvány- és kzettan

5. elıadás AZ ÁSVÁNYRENDSZERTAN ALAPJAI

Segédanyag (az I. éves földrajz szakos hallgatók ásványtan gyakorlatához)

Kerámiák archeometriai vizsgálata

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

K i r stál tályké kém ké i ia

Ásvány- és kőzettan. Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés. Bidló A.: Ásvány- és kőzettan

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

KERÁMIATAN I. MISKOLCI EGYETEM. Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet

7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK

KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK

Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

I. ATOMOK, IONOK I FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

Minőségi kémiai analízis

Folyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe Prekambrium. Oktatási segédanyag

Klasszikus analitikai módszerek:

P és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:

Sillabusz az Orvosi kémia szemináriumokhoz 3. Szervetlen vegyületek nevezéktana

Bevezetés az anyagtudományba III. előadás

Ércteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.

Ásványképződés talajvízből arid területeken

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Átírás:

9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok

Szoro- (csoport-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká főzıdhetnek össze. A két SiO 4 tetraéder összekapcsolódásával létrejövı (Si 2 O 7 ) 6- csoportok a szoroszilikátokra jellemzık. Csoportosításuk a pótanionok megléte vagy hiánya, illetve a csoportokat összekötı kationok koordinációja alapján történik.

Néhány fontos szoroszilikát Epidot Ca 2 (Fe 3+,Al) 3 (SiO 4 )(Si 2 O 7 )(O,OH) A csoport ásványainak szerkezetében önálló SiO 4 tetraéderek és Si 2 O 7 csoportok egyaránt elıfordulnak. A kristályok jellemzı termetét a b-tengely irányába nyúlt prizmák határozzák meg. Hasadása a prizmák irányában jó; jellegzetesen zöld színő. Elıfordulása fıként regionális metamorf kızetekhez kapcsolódik. De megtalálható magmás és kontakt metamorf képzıdményekben egyaránt.

Zoisit Ca 2 Al 3 (SiO 4 )(Si 2 O 7 )(O,OH) Nyúlt prizmás kristályok. Prizma szerint jó hasadás. Szürke szín. Jellegzetes pleokroizmus. Regionális vagy kontakt metamorf kızetek jellemzı ásványa. Egy zoisitkristály 3 irányból (pleokroizmus)

Vezuvián Ca 10 Mg 2 Al 4 (SiO 4 ) 5 (Si 2 O 7 )(OH) tetragonális Táblás vagy prizmás termet; nem hasad; változatos színek: sárga, barna, zöld, ibolya Kontakt metamorf kızetek jellemzı ásványa.

Ciklo- (győrős-) szilikátok A cikloszilikátok SiO 4 tetraéderek összekapcsolódásából álló, győrő alakú csoportokat tartalmaznak, melyekben a Si : O arány 1 : 3. Az SiO 4 tetraéderek hármas összekapcsolódásával (Si 3 O 9 ) 6- csoportok, négyes kapcsolódással (Si 4 O 12 ) 8- csoportok, míg hatos kapcsolódással (Si 6 O 18 ) 12-, hexagonális szimmetriájú, győrő alakú csoportok jönnek létre. A hatos győrőt tartalmazó ásványok között gyakoriak vannak. Ez utóbbiakhoz két fontos csoport, a berill- és a turmalin-csoport ásványai tartoznak. A cikloszilikátok csoportosítása a győrők tagszáma alapján történik.

Berill - Be 3 Al 2 Si 6 O 18 ; hexagonális Szerkezetében a hatos, Si 6 O 18 győrők rétegszerően helyezkednek el a (0001) síkkal párhuzamosan. A 4-es koordinációjú Be-ionok és a 6-os koordinációjú Al-ionok a győrők rétegei közötti síkban vannak. A győrős csoportok egymás fölötti elhelyezkedése révén a rácsban, c-tengellyel párhuzamosan csatornák futnak, melyekben sokféle ion, atom és molekula megjelenhet, így K +, Na +, Cs +, (OH ) - ionok, vízmolekula stb. Hexagonális prizmás kristályok; 8-as keménység; nem hasad; idiokrómás színek; a berillium legfontosabb ásványa; pegmatitos képzıdés

Berill színes változatai (smaragd, akvamarin, heliodor morganit stb.) a legértékesebb drágakövek közé tartoznak. smaragd akvamarin heliodor

Turmalin-csoport (trigonális) Szerkezetük a berillhez hasonlóan Si 6 O 18 győrőket tartalmaz. A győrők között rétegszerően elhelyezkedı BO 3 planáris csoportok találhatók. A turmalinok kemizmusa eléggé összetett. Általános képletük: XY 3 Z 6 (BO 3 ) 3 Si 6 O 18 V 3 W. A leggyakoribb ionok, melyek a szerkezetben a kationpozíciókat betöltik: X = Na +, Ca 2+ vagy (üres, nincs betöltve a pozíció), 9-es koordinációval; Y = Mg 2+, Al 3+, Fe 3+, Fe 2+, Li +, Mn 2+, 6-os koordinációval; Z = Al 3+, Fe 3+, Mg 2+, Cr 3+, Mn 3+, 6-os koordinációval. Az anionhelyeken: V = (OH) -, O 2-, míg W = (OH) -, O 2-, F -.

Alkáli-turmalinok Elbait Na(Li 0,5 Al 0,5 ) 3 Al 6 (BO 3 ) 3 Si 6 O 18 (OH) 3 F Sörl NaFe 2+ 3 Al 6 (BO 3 ) 3 Si 6 O 18 (OH) 3 (OH) Prizmás termet; 7-7,5-ös keménység; nem hasad; változatos színek, színzónásság; kémiai ellenállóság; színzónásság pegmatitos, metamorf vagy hidrotermás képzıdés; tiszta, színes változatai drágakövek sörl elbait

A turmalin-csoport tagjai granitoidok, gránitpegmatitok, illetve magas hımérsékleten képzıdött hidrotermás telérek elterjedt ásványai. Gyakran megjelennek kontaktmetamorf és regionális metamorf képzıdményekben (csillámpalákban, gneiszekben), illetve ellenállóságuk révén törmelékes üledékekben.

Drágakı turmalinok

Ino- (lánc-) szilikátok Szerkezetükben az SiO 4 -tetraéderek közös oxigénekkel, egyirányú kapcsolódással lánccá, láncokká főzıdnek. A láncok között lévı kationok szintén egydimenziós kötelékekben helyezkednek el. A láncszerkezető kristályok zömmel nyúlt oszlopos, vagy tős kifejlıdésőek. A lánc hossziránya szerint jól hasadnak. Leggyakrabban kétféle típusú lánckapcsolódás jön létre: a 2-es periodicitású egyes lánc, melyben a gyök (Si 2 O 6 ) 4, illetve a 2-es periodicitású kettıs lánc (szalag), melyben a gyök (Si 4 O 11 ) 6. A kızetalkotó ásványok két igen fontos csoportja tartozik az inoszilikátokhoz: az egyes láncból álló piroxének, és a szalagokból álló amfibolok.

A piroxének általános képlete: M1M2T 2 O 6, ahol M1 6-os (oktaéderes) koordinációjú kationokat (általában Mn 2+, Al, Mg, Fe 2+, Fe 3+ ), M2 az ionsugártól és a láncok kapcsolódási módjától függıen 6- os, 7-es vagy 8-as koordinációjú kationokat (Na, Ca, Li, Mn 2+, Mg, Fe 2+, Al, Cr, Ti), míg T tetraéderes koordinációjú kationokat (Si, Al) jelöl. Ezzel a szerkezettel magyarázható a piroxének jellegzetes {110} szerinti, kétirányban jó hasadása (a hasadási síkok által bezárt szög 87 ). Piroxének

A piroxének a természetben szilárd oldatokat (elegykristályokat) alkotnak, melyekben változatos ionhelyettesítések történnek. A piroxének elnevezését a szilárd oldatok két szélsı tagjához való viszonyulás szabja meg. A szélsı tagok közötti átmeneti tagok használatát kerülni kell (pl. hipersztén, bronzit, diallág). A piroxének csoportosítása az M1 és M2-es kationok elemi minısége alapján történik. Ultrabázisos, bázisos (bazalt, gabbró), és intermedier (andezit) magmás kızetek, regionális és kontakt metamorf kızetek roppant elterjedt elegyrészei. Bizonyos körülmények között könnyen átalakulhatnak amfibolokká, vagy szerpentinásványokká.

Néhány fontos piroxén Kalcium piroxének (monoklin) Diopszid CaMg[Si 2 O 6 ] Prizmás termet; jó hasadás a prizma szerint; színtelen vagy zöld árnyalatok; Gyakori kontakt metamorf kızetalkotó (gránátok kísérik legtöbbször)

Kalcium piroxének (monoklin) Augit (Ca,Mg,Fe 2+,Fe 3+,Al,Ti) 2 [(Al,Si) 2 O 6 ] Zömök prizmás termet; jó hasadás prizma szerint; fekete vagy sötétzöld szín; elterjedt magmás és metamorf kızetalkotó; könnyen elmállik agyagásványokká

Magnézium-vas piroxének (rombos) Ensztatit Mg 2 [Si 2 O 6 ] Prizmás vagy táblás termet; barna, fekete szín; üveg- vagy selyemfény; magmás és metamorf kızetek gyakori kızetalkotója. Könnyen elmállik szerpentinásványokká.

Amfibolok Az amfibolokra jellemzı (Si 4 O 11 ) 6- anion egységekbıl álló szalag (kettıs lánc) úgy jön létre, hogy két piroxénlánc minden második tetraédere egy-egy oxigénatomjánál fogva összekapcsolódik.. A szerkezetben az {110} szerinti hasadási prizma lapjai között a hajlásszög 124 (ellentétben a piroxének 87 -os értékével). Az amfibolok általános képlete: AB 2 C 5 T 8 O 22 (OH) 2, ahol a következı ionok foglalják el a pozíciókat: A = Na, K, (üres hely) B = Na, Ca, Mg, Fe 2+, Mn 2+, Li C = Mg, Li, Fe 2+, Mn 2+, Al, Fe 3+, Mn 3+, Ti 4+ ; T = Si, Al; OH = OH, O, F, Cl

Néhány fontos amfibol Kalcium csoport ( kalcium-amfibolok ) Tremolit -Ca 2 Mg 5 [Si 8 O 22 ](OH) 2 ; monoklin Aktinolit -Ca 2 (Mg,Fe 2+ ) 5 [Si 8 O 22 ](OH) 2 ; monoklin Nyúlt prizmás termet; prizma szerint jó hasadás; fehér, szürke, zöld szín; Metamorf kızetek elterjedt ásványai

Kalcium csoport ( kalcium-amfibolok ) Magneziohornblende - Ca 2 (Mg,Fe 2+ ) 4 Al[AlSi 7 O 22 ](OH) 2 ; monoklin Ferrohornblende - Ca 2 (Fe 2+,Mg) 4 Al[AlSi 7 O 22 ](OH) 2 ; monoklin Prizmás termet; jó hasadás a prizma szerint; fekete szín; szarufény; magmás, metamorf kızetek elterjedt kızetalkotói könnyen elmállanak agyagásványokká vagy szerpentinásványokká

A piroxénekhez hasonlóan a szerkezetben oktaéderesen koordinált kationok helyezkednek el az SiO 3 - egységekbıl álló láncok között. A láncok periodicitása azonban a piroxénekétıl nagyobb. Amíg a piroxénekben 2-es, addig a piroxenoidokban a szilikátláncok 3- as, vagy annál nagyobb tetraéderperiodicitásúak. A piroxenoidok hasadása a szerkezetnek megfelelıen gyakran szilánkos, megjelenésük sokszor finom szálasrostos. Fıként metamorf kızetekben fordulnak elı. Piroxenoidok

Két fontos piroxenoid Wollastonit - CaSiO 3 ; triklin Prizmás kristályok; rostos szálas halmazalak; fehér szín; kontakt metamorf képzıdés kerámiaipar nyersanyaga Rodonit - (Mn,Ca)SiO 3 ; triklin Prizmás kristályok; vaskos-tömeges; rózsaszín; regionális metamorf genetika mangánérc, díszítıkı