A dél-dunántúli régió szőlő-bor ágazatának innovációs stratégiájához I. munkafázis: HELYZETELEMZÉS Készítette: PTE TTK SZBI PÉCS 2010. május
T A R T A L O M J E G Y Z É K I. Irodalmi áttekintés 3 II. Helyzetelemzés 21 1. Az ágazat gazdasági helyzetének és innovációs kapacitásának bemutatása 21 2. Térségi, szakágazati és európai uniós stratégiák, szabályozások, szakpolitikák ismertetése 25 3. Folyamatban lévő beruházási és fejlesztési projektek és főbb ágazati kulcsszereplők felsorolása és ismertetése 27 Oldalszám III. SWOT elemzés 30 IV. Mellékletek 32 2
Szőlő-bor ágazati innovációs program I. Irodalmi áttekintés A, Innováció Az innováció fogalma szó szerinti értelemben újítást jelent 1. Mai közgazdasági értelmezését először J. A. Schumpeter adta 1930-ban 2, kifejtve, hogy az egyszerű újratermelést új kombináció alkalmazása a fejlődés vonalára lendíti át. Későbbi műveiben ezt nevezte innovációnak. Ezek alapján Bucsy László innováció fogalom meghatározásai: Innováción az új technika, az új irányítási módok, az új piacok, az új nyersanyagok, az új termékek (gyártmányok), az új termelésszervezés és az eddigi ember-gép kapcsolatok mellett súlyozottan az ember- ember kapcsolatok egymásra hatásának kifejezését és visszacsatolás eredményeinek értékelését nevezhetjük. Innovációs rendszeren az előbbi folyamatos és ugrásszerű fejlődés olyan szabályozott rendszerét érthetjük, amelyben a rendszer korlátaival képes az előirányzott gazdaságossággal az innovációt befogadni, abszorbeálni és realizálni. 1 Oslo kézikönyv 2005. évi 3. kiadás meghatározása 3 : Az innováció új vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing- módszer, vagy új szervezési- szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben, vagy külső kapcsolatokban. A hangsúlyt a tudástranszferre és az innovációs vállalati kapcsolatokra helyezi. Az innovatív gazdasági környezet és az innovatív vállalkozás jellemzőit Harry Nyström a következők szerint mutatja be 4 (Táblázatból kiemelve): Innovatív mozzanatok a külső környezetben: Gyors és nem folyamatos technológiai változás. Aktív szabadalmi védelem. Erős verseny. Változó fogyasztói kereslet. Innovatív mozzanatok a belső környezetben: 3
Nyitott és rugalmas kutatási- fejlesztési politika. (Diverzifikáló és offenzív technológiai alapú politika. Külső orientáció és összekapcsolódó technológia alkalmazás). Nagymértékben formalizálatlan és nyitott vállalati struktúra. (Nagy szervezeti rugalmasság és változatosság. Rugalmas termelési erőforrások.) Új termékek nagy hányada. Nyitott és rugalmas marketing stratégia. Nem szelektív marketing technika. A nemzeti innovációs rendszer (NIR) és a regionális innovációs intézményrendszer áttekintését nyújtja Dr. Buzás Norbert innovációs képzési jegyzete 5, mely szerint a NIR szűkebb értelmű definíciója azokat a szervezeteket és intézményeket foglalja magában amelyek a kutatásban és az új tudományos eredmények kiaknázásában részt vesznek. Ilyenek a K+F részlegek, a K+F kutatóintézetek, a műszaki intézetek, az egyetemek, a technológiai transzferszervezetek. Tágabb értelemben azonban a nemzeti innovációs rendszerek magukba foglalják a gazdasági struktúra és az intézmények mindazon részét, amelyek érintik a tanulást, a tudás elsajátítási folyamatát, továbbá a kutatást és a kutatási eredmények hasznosítását. Így beleértendő a termelési, az oktatási, a marketing és a pénzügyi rendszer is. A regionális innovációról a következőket írja: ösztönzése alapvetően háromféle módon történhet 1. A régió innovációs képességének növelésével. 2. Az innováció regionális feltételeinek javításával. 3. A vállalkozások innovációra való ösztönzésével. a regionális Innovációs Stratégia (RIS): 1. Innováció orientált gazdaságfejlesztési akció programokat fogalmaz meg. 2. Elkészítéséhez elemezni kell a régiót érintő iparági trendeket a meglévő gazdasági szerkezetet és humán erőforrás készletet, valamint fel kell mérni a régióban lévő vállalkozások innovációs szükségleteit. 3. Az igényeket szembesíteni kell a regionális gazdaság lehetőségeivel. 4. A stratégia legfontosabb célja a vállalkozások innovációs potenciáljának növelése. 4
A regionális intézményrendszer csúcsán- megfogalmazása szerint- a Regionális Innovációs Ügynökség áll, melynek feladatai: Kutatás- fejlesztési koncepciók kidolgozása. Kutatás- fejlesztési információs rendszer kiépítése. Kutatás- fejlesztési tanácsadó rendszer működtetése. Decentralizált támogatási források kezelése. A K+F eredmények hasznosulásának segítése. Összegzés: Innovációnak tehát nem a szűken értelmezett technikai találmányok jellegű újításokat, hanem a beszerzéstől az értékesítésig minden termelési, szolgáltatási, szervezési, forgalmazási, gazdálkodási folyamat megújítását és ez által értékesebb eredményét, végtermékét értjük összhangban az eredeti és az Oslo kézikönyv megfogalmazásával. Hasonlóképpen szélesen értelmezzük az innovatív szervezet fogalmát Nyström belső környezetre vonatkozó leírása szerint. Talán a NIR definíciójánál is tágabb a résztvevők, együttműködők lehetséges köre, hisz jelenlétük, akcióba vonhatóságuk nem közömbös a sikeres és gyors innováció szempontjából, például: Beruházási szállítók: Építési vállalkozások, tárolótartály gyártók, hűtés és klíma szerelők, hordó gyártók és kádárok, szaporítóanyag termelők, gépgyártók és kereskedők. Anyag és eszközszállítók: Növényvédőszerek, szerves és műtrágyák, borkezelési anyagok, mikrobiológiai készítmények, csomagoló anyagok, tisztítószerek, karbantartási és javítási anyagok. Speciális szolgáltatók: Talaj, - növény és - borászati laboratóriumok, növényorvosi hálózat, grafikusok, reklámcégek, borászati tanácsadók, műszaki tervezők, pályázatírók, gazdasági tanácsadók. Kereskedelmi partnerek: Borszaküzletek, kereskedőházak, áruházláncok, külkereskedők, szállítmányozó cégek. Ismeretterjesztők, a nyilvánosságot biztosítók: Szakkönyv kiadók, vásárok és kiállítások, rendezvényszervezők, utazási irodák. Érdekképviseletek, egyesületek: Kamarák, kertbarát körök, borklubok. 5
Tudásközpontok és K+F szervezetek: Középfokú szakképzők, felsőoktatási intézmények, kutató intézetek, technológiatranszfer központok. Az ágazat tudásközpontjai, szőlészeti- borászati szakiskolák, FSZ képzés, PTE Szőlészeti és Borászati Intézete. Nem utolsó sorban a szűken vett ágazat képviselői: Szőlészeti, borászati vállalkozások, szőlőtermelők, borászatok, felvásárlók, (köztük volt nagyüzemek maradványai), sikeresen fejlődő középüzemek, helyüket kereső kistermelők és külföldről érkezett befektetők, szakcégek. Az ágazat egyesületi szervezetei, képviseletei: Borvidéki Tanácsok, Hegyközségek, Borutak, Pannon Borrégió Egyesület. B, Stratégiák, helyzetértékelések Az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetei, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az uniós csatlakozásra való felkészülés jegyében két tanulmányt készített 6,7 1998-ban. Az első tanulmány a HNT információira építve jelezte, hogy az ország szőlőterülete 90.000 ha,, de kénytelen volt a földnyilvántartás adatait szerepeltetni, 1998 (FÖMI) statisztikai adat hiányában: Borvidék Megye, ország Borvidéki Megyei megnevezése megnevezése Szőlőterület/ha Szőlőterület/ha Mecsekaljai 1661 Villányi- Siklósi 1868 Baranya 3529 4828 Szekszárdi 2284 Tolnai 3121 Tolna 5405 6222 Dél- Balatoni 3140 Somogy 3140 5904 Régió 12074 16954 Ország 93595 126373 6
Javasolták az Unió hármas prioritásának figyelembe vételét: a termelés mennyiségi szabályozása, a bor minőségének javítása, a bormarketinggel kapcsolatos feladatok. Kérdőíves felmérés alapján prioritási sorba rendezve felvázolták a fejlesztési és támogatási feladatokat. Fejlesztési prioritások: 1. A szőlő-bor vertikum gazdasági helyzetének javítása. 2. Hazai piacszabályozás. 3. Ültetvénytelepítés gazdaságossági- versenyképességi szempontok szerint. 4. Ültetvénytelepítés az ökológiai adottságok szerint. 5. Borászati technológia fejlesztése. 6. Hazai bormarketing. 7. Exportmarketing. 8. Szőlészeti technológia fejlesztése. 9. Termékfejlesztés. 10. Információs rendszer fejlesztése. 11. Az ültetvények területi szerkezetének szabályozása. Támogatási sorrend: 1. Ültetvénytelepítés differenciált támogatása termőhely szerint. 2. A magyar borok piacra jutását elősegítő export marketing. 3. A meglévő ültetvények korszerűsítésének támogatása. 4. Az eredetvédelem rendszerének kialakítása. 5. A borászati technológia fejlesztése. 6. Belföldi marketing tevékenység. 7. A szőlészeti technológia fejlesztése. 8. Az információs rendszer kialakítása és működtetése. 9. A borászati termékek fejlesztése. 10. Szaktanácsadás fejlesztés. 11. Kedvezőtlen termőhelyű, korszerűtlen ültetvények felszámolása. 12. Intervenciós támogatások. Az Európai Unió szőlőtermesztési zónarendszere három fő zónát ( A, B, C ) különböztet meg. A javaslat B II zóna kialakítását kezdeményezte, javasolva B I zónába sorolását az korábbi B zónás területeknek. A Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar Ökonómiai és Szervezési Intézet 1999-ben SAPARD támogatással elkészítette a Dél- Dunántúl Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési programjait 8. Megállapították, hogy a bor tárolótér Tolnában fele, 7
Somogyban kétszerese a szükségesnek. Az öt borvidék termőhelyi adottságai kedvezőek. A privatizáció eredményeként helyben történik a feldolgozás Szekszárdon, Villányban, Siklóson és Balatonbogláron, a színvonal és a marketing is sokat javult. ( A Tolnai és Mecsekaljai borvidék lemaradt a fejlődésben.) A Pezsgőkészítés központja Pécsett és Balatonbogláron volt. ( Előbbi már akkor jelentéktelen mennyiséget gyártott.) A turizmus kapcsán kiemeli a Villány- Siklósi Borút sikerét és a szárnybontogatást a többi borvidéken. A régió fejlesztésének 7 prioritását határozták meg: 1. Az agrárstruktúra korszerűsítése. 2. A környezet és a tájvédelmet szolgáló mezőgazdaság. 3. A vidéki foglalkoztatás bővítése, a gazdaság diverzifikálása. 4. A falusi térségek ill. a vidéki infrastruktúra fejlesztése. 5. A vízgazdálkodás fejlesztése. 6. Falufejlesztés, vidéki építészeti és kulturális örökség védelme. 7. A humán erőforrás fejlesztése. 1.1.3. Alprogram: A szőlő és borgazdaság fejlesztése a szőlőültetvények arányának növelése 20.000 hektárig a minőségi borok készítésére alkalmas fajták aránynövelése termesztéstechnológia váltás, hektáronkénti 5000 körüli tőkeszám a borászati technológia fejlesztése a bor származás és eredetvédelmi rendszerének bevezetése Javaslatokat tesznek az erózió elleni védekezésre, vízelvezetésre, a közlekedési utakra, 200 ha anyatelep és 1000 ha törzsültetvény telepítésére. (A területi előirányzatok a tényadatok tükrében túlzottak.) 3.3. Termékpályák fejlesztése, komplexitásának fokozása bor kannába, palackba töltése a termelés, a feldolgozás és az értékesítés vertikális integrációja (termékpályás szövetkezetek) 6.3. A borutak speciális turistavonzó hatása nemzetközileg is kiemelkedő Az Európai Unióba történő belépés előfeltétele volt a szőlőterületek pontos és részletes felmérése, ezért került sor a 2001. évi összeírásra 9. 8
Több éves bizonytalanság után így kaptunk viszonylag pontos képet szőlőültetvényeinkről. Kiderült, hogy a földnyilvántartás 126.373 hektárjával szemben 93.032 ha szőlőterülettel rendelkezik az ország, ahogy azt a hegyközség becslése alapján már sejtettük. Régiónkra vonatkozó fontosabb adatok 2001.: Borvidék Megye, Ország Borvidékbe sorolt Megyei megnevezése megnevezése szőlőterület/ha szőlőterület/ha Mecsekaljai 936 Villányi 1892 Baranya 2828 3205 Szekszárdi 2304 Tolnai 3145 Tolna 5449 5502 Balatonboglári 2875 Somogy 2875 4018 1 ültetvény méretű ( 500 m 2 feletti) 2 összes betelepített terület Régió 11152 12725 Ország 78652 91421 1 93032 2 A felmérés, az ültetvények számán, területén és a termő szőlő területén kívül további 20 szempont alapján, összesen 84 ismérv szerint történt. Így részletes képet kaptunk az ültetvények jellegéről, életkoráról, fajtaszerkezetéről, állapotáról, ökológiai adottságairól, művelésmódjáról, támaszrendszeréről. Az adatok településenként, borvidékenként, megyénként és országosan is összesítésre kerültek. A legfrissebb mellbevágó statisztikai adatok és az EU tagság várhatóan közeli időpontja, 2002-ben kikényszerítette a Nemzeti Borstratégia elkészítését. A munka koordinálását a HNT vállalta. A Nemzeti Borstratégia téziseiben 10 2022-ig próbálták a követendő utat és elérendő célt kijelölni. Az ágazati szereplők fogjanak össze, vállalva azt is, hogy egyes szereplőknek bizonyos érdekei sérülhetnek. A közösen hozott döntéseket egyhangúan támogatva kell a kormányzat elé terjeszteni, hogy sok érdekcsoporttal tárgyalva ne hozzanak rossz döntést. 9
Célok 2022-re: összes szőlőterület termő terület tőkeszám termésátlag lé kinyerés hazai átlagfogyasztás 75 000 ha 60 000 ha 4500 tőke/ha 7,5 t/ha 0,65 l/kg 32 l/fő import, csak palackos 15 % export 19,27 % export hordós 40 % palackos 60 % saját termelésű belker hordós 40 % palackos 60 % Saját bor fogyasztásra 293E hl belföldre 2471E hl exportra 564E hl Teljes magyar borszektor Import bor Borfogyasztás belföldön 3328E hl 436E hl 3200E hl Javaslatok, megállapítások: a borvidékek számát felére kell csökkenteni, a hazai piac nem bővül, az export csökken, egyes termelők fejlődése mellett az ágazat átlaga romlik, az országos célkitűzésekhez igazodva megindult regionális szinten is az útkeresés és szervezkedés az ágazat érdekérvényesítésének erősítésére. A régiós összefogás kiteljesülését akadályozta, hogy a Balaton imázs teremtő és piacbefolyásoló erejében bízva a Balatonboglári Borvidék a tervezett Balatoni Borvidéki Régióhoz kívánt csatlakozni. Ezért a Pannon Borrégió Egyesületet Baranya és Tolna megyék borvidékeinek összefogására hozták létre 2003 tavaszán 11. A Balatoni Borvidéki Régió egy évvel később 2004-ben alakult meg. 10
A Pannon Borrégió Egyesület fontosabb céljai: a négy borvidék összefogása, a pannon táj és környezet védelme, a térségfejlesztési programok összehangolt megvalósítása, az ökológiai alapokra építő minőségi bortermelés, közös marketingtevékenység és piaci fellépés, a kulturális örökség ápolása, a lehetséges finanszírozási források feltárása, felhasználása, az EU-hoz való eredményes kapcsolódás, nemzetközi együttműködések. A Pannon Borvidéki Régió szabályzatát 2008-ban fogadták el és hirdették ki (8. melléklet). A DDRFÜ kezdeményezte Regionális innovációs stratégia készítését. Felkérésére a Regionális Borászati Szakbizottság a következőkben határozta meg feladatainkat a Nemzeti Borstratégián belül 12 : Szakmai továbbképzési rendszer színvonalának javítása a meglévő intézményi háttérre alapozottan (SZBKI, szakközépiskolák, Egyetem); Ehhez kapcsolódóan regionális ágazati szaktanácsadási rendszer létrehozása, összefüggésben egy központi hatósági (OBI akkreditált) és az azt kiegészítő területi labor hálózat kialakításával; Integrációs modell megteremtése, integrációk létrehozásának előmozdítása; Technikai, technológiai fejlesztések elősegítése, elsősorban integrációkra alapozottan (kamattámogatásos hitelkonstrukciók alkalmazásával); Regionális agrárinformatikai rendszer kialakítása, összefüggésben a környezetkímélő szőlőtermesztéssel, valamint széleskörű, piaci alapú szakmai adatbázis és információs portál létrehozása; Eredetvédelmi rendszer kidolgozása és működtetése mindegyik borvidéken; Regionális bormarketing alapjainak megteremtése; Regionális borúthálózat elemeinek fejlesztése, a megbízható, minősített szolgáltatásokkal rendelkező, egymást kiegészítő borúti kínálat megteremtése; A Pannon Borrégió Egyesület, mint szakmaközi szervezet fejlesztése. Az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Pécs javaslatában megjelölte a támogatandó tevékenységeket 13 : Ökológiai adottságok jobb kihasználása: támogatható rekonstrukciós megoldások keresése, ültetvényszerkezet javítása, birtok -és üzemméret növelése, régi fajták és eljárások megőrzése. Kutatási eredmények felhasználása az innovációs folyamatban. Feldolgozóipari háttér megteremtése. Üzemek korszerűsítése. Működő vállalkozások segítése. Termelői, beszerzői és értékesítési integrációk. Hagyományőrzés, tárgyi értékek megóvása, közösségi programok. Turizmus és a gasztronómia. Vidékfejlesztés: öko- és környezettudatos gazdaságfejlesztési irányzatok, infrastruktúrafejlesztés. 11
Oktatás, továbbképzés: szaktanácsadási költségek térítése, laborháttér megteremtése, agrometeorológiai hálózat, szakiskolai és tanfolyami képzési programok. Érdekvédelem: szakmai együttműködés, eredetvédelem. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. koordinálásával 2003-ban elkezdődött a Regionális Innovációs Stratégia összeállítása 14. A munka eredményeként javasolt intézkedéscsomag a következő célokat tűzte ki: 6.1, Intézkedés: Termelői, beszerzői, értékesítési integrációk kiépítése a dél-dunántúli szőlőbor ágazatban. Komponensek: 1. Pinceszövetkezet létrehozásának ösztönzése a közös szőlőfeldolgozásra. 2. Integráció létrehozásának ösztönzése a közös értékesítésre. 3. Borászati melléktermékek együttes kezelésére, lepárló létesítésére létrejött integrációk támogatása. 4. Borászati integrációk létrehozását népszerűsítő intézkedések. 6.2. Intézkedés: Környezetkímélő szőlőtermesztés elterjedését elősegítő agrár-informatikai fejlesztés a Dél-dunántúli Régió borvidékein 6.3. Intézkedés: Borászati eredetvédelmi rendszer kidolgozása, elterjesztése és működtetése regionális szinten a Dél-dunántúli Régió borvidékein. Komponensek: 1. Regionális eredetvédelmi szabályzatok kidolgozása. 2. Regionális Borminősítő Bizottság kiépítése. 6.4. Intézkedés: A dél-dunántúli borút hálózat fejlesztése. Komponensek: 1. Hatékony Borút Menedzsment. 2. Borúti termékfejlesztés. 3. PR (külső-belső) kapcsolattartás. Helyzetelemzésünk szempontjából Tompa Imre cikkének 15 az első fele figyelemre méltó. VPOP forrásból bemutatja a hazai szőlőfeldolgozók és borászatok üzemméretét 2003 évi állapot szerint: 12
Üzemméret Üzemek száma/ db <80 hl 10 462 80-500 hl 2 111 500-1 000 hl 156 1 000-10 000 hl 199 1 000-20 000 hl 18 20 000 hl< 17 összesen 12 962 Közvélemény kutatásokra és szociológusokra hivatkozva megállapítja, hogy nagyon szűk a polgári középosztály az a szociológiai fedezet, ami a fejlett Euro-atlanti társadalmakra jellemző modern minőségi borkultúrát hordozza. Az Európai Bizottság 2005-ben közzétett adatai szerint Magyarországon az ötödik legalacsonyabb, 5910 euró volt az éves átlagbér 2002-ben miközben az átlagbér a mai 25 tagállamban elérte a 26850 eurót. A növekvő import és a csökkenő export okán mindenki ezen a több sebből vérző belső piacon próbál boldogulni egy negatív árversenyben, egyre jobb és egyre olcsóbb borokkal, miközben a szőlő önköltsége egyre nő. Kopcsay László elemzésének megállapításai az elmúlt évtizedre és a jövőre vonatkozóan 16 : Az élelmiszer kereskedelem átalakulása befejeződött, egy tucat multinacionális élelmiszerkereskedelmi hálózat tartja a kezében a forgalom jelentős részét. A beszállítók rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, a termelők csak rendkívül kis haszonnal, vagy akár a ráfizetést is vállalva tudnak megjelenni a szupermarketek polcain árujukkal. Tovább nehezíti a termelők helyzetét, hogy a borászatban is megjelentek a kereskedelmi márkák. Nemcsak az Unió borpiacát, de az Unión kívüli országok piacait is pillanatok alatt átrendezte az új versenyzők megjelenése, s a folyamat egyenlőre megállíthatatlannak látszik: egyre tovább csökken a magyar borkivitel. 2000-től a bor jövedéki terméknek minősül, a törvény a gazdákra óriási terheket rótt, miközben eredeti célkitűzéseit nem teljesítette. Az állam a kezdeti sikerek ellenére nem folytatta a kollektív marketing programját. Az állami tulajdon megszűnt, a szövetkezeti tulajdon mariginizálódott, meghatározóvá vált a magántulajdon. A privatizáció következtében a törpebirtok nagyság vált meghatározóvá. 13
Globalizált világunkban jelentős export csak nagy szervezetek által valósulhat meg Először meg kell teremteni a homogén árualapot, amely jelenleg még nem létezik. Megszámlálhatatlanul sok szervezet, egyesület, szövetség van a mai borászatban, ennek ellenére a szakma érdekérvényesítő képessége kifejezetten gyenge. Jól tükrözi ezt a közösségi marketing megvalósítása körüli bonyodalmak sokasága. (A nehezen életre hívott Magyar Bormarketing Kft. tevékenysége is ellehetetlenült napjainkra.) Harsányi Gábor doktori disszertációjában az ágazat cégeit korábbi elemzésekre hivatkozva négy csoportba sorolva jellemzi 17 : A nagyok (mintegy 10 cég) jelentős tőkeerő számottevő export hazai piacot felölelő értékesítési csatornák termelés saját vagy termeltetett alapanyagból fejlett technológia jó minőségű és prémium minőségű termékek külföldi tulajdon esetén versenyelőny a tulajdonos országában A borászat éllovasai kis tőkeerő kiemelkedő termékminőség folyamatos javuló technológia proaktív piaci magatartás magas értékesítési árak borturizmus lehetőségeinek kihasználása dinamikus fejlődés Közepes forgalmú cégek (utódvállalkozások) gyakran elavult technológia viszonylag magas csoportlétszám Őstermelői vállalkozói réteg tovább feldolgozóknak szállítók kannás bor értékesítők 14
Sidlovits Diána dolgozatában részletes elemzést írt 2008-ban az ágazat hazai és nemzetközi helyzetéről, jóval túllépve szorosan vett témájának határait 18. Magyarországon 120 000 szőlőtermesztő és 13 000 borászati vállalkozás működik a világ szőlőtermésének 1,2 %-át, bortermelésének 1,5 %-át adva. Borfogyasztásunk 3 millió hl, míg a világ 235 millió hl-t fogyaszt. Exportunk 2005-ben 600 ezer hl, mindössze ötöde a 25-30 évvel korábbinak. Részletes elemzést ad a multi cégek áruházláncairól. A forgalmazásért az árjegyzéki ár 39-54 %-át kérik el a termelőtől. Az árukínálatot a következőképpen mutatja be: Palackonkénti ár/ft Polci kínálat Tényleges forgalom 300 alatt 5 % 32 % 300-800 között 33 % 58 % 800-2000 között 44 % 2000 felett 18 % 10 % A sajátmárkás nyomott áru borok arányát 10-15 %-ra becsüli. Elítéli az imázs romboló árak alkalmazását: Egri Bikavér 360 Ft, 5 puttonyos aszú 999 Ft A teljes kínálatból 90 %-kal részesednek borvidékeink, régiónk képviselete ebből a következő: Villányi Borvidék Balatonboglári Borvidék (korábban Dél-Balatoni) Szekszárdi Borvidék Tolnai Borvidék Pécsi Borvidék (korábban Mecsekaljai 15 % (kiugró) 6 % (átlag feletti) 6 % (átlag feletti) 2 % (nagyon alacsony) 1 % (elenyésző) Borászati üzemeinket 3 nagy csoportba sorolja: 1. csoport: szőlőültetvény tulajdonosok és márkaépítők 2. csoport: felvásárló koordinátorok és szövetkezetek 3. csoport: kis és közép borászatok ( függetlenek Követendő példaképként bemutatja a francia szakmaközi szervezetek tevékenységét, szerepüket a felvásárlási árak, a szerződések tartalma alakításában. A vertikális koordináció fő problémái hazánkban a következők: A termelők tárgyalóerejének nem megfelelő hatékonysága. Jelentős bizonytalanság, a kiszámíthatóság hiánya. A termelés jövedelmezőségének csökkenése. 15
A magyar felvásárlók saját munkájuk javítása helyett a felvásárlási árak csökkentésével próbálják eredményességüket javítani. Javaslatait 5 csoportba foglalja: 1, Export specialitások, magas minőség vagy jó minőség, nagy mennyiség, nagyobb termelési struktúrák kialakítása a telepítéstől a feldolgozáson át a piacra jutásig, a hegyközségi szervezet szakmaközi szervezetté alakítása, a közösségi marketing tevékenység javítása, az uniós programok nemzeti önrészének biztosítására pénzügyi alap felállítása, az uniós támogatási jogcímek szőlő- borászat specifikus meghatározása, a termelői önrész biztosítása a programokhoz, a 8 Ft-os forgalomba hozatali járulékból. 2, Belföld rendszeres időközönkénti panel jellegű felmérés a fogyasztói magatartás megismerésére, időben történő követésére, a disztribúciós csatornák részletes megismerése, jellemző alakulása. 3, Jogszabályi környezet nem kivágásra, hanem a szőlőültetvények modernizációjára kell több hangsúlyt fordítani, a védett eredetű borok szabályozása, az eredetvédelem egyéb eszközeinek alkalmazása, a névhasználati visszaélések kezelésére alap elkülönítése, a magyar borok eredetvédelmének uniós szintű erősítése. 4, Irányítási struktúrák stratégiai és marketing szövetség a szőlőtermelők és felvásárlók között, a termelési cél pontos körülhatárolása, a termelési cél függvényében történő ültetvény -és fajtaszerkezet alakítás, az együttműködések szabályozásával gondot kell fordítani a felvásárlási ár kialakítási módjára, a jövedelem elosztásra, a garanciarendszerre és újratárgyalhatóságra, a szőlőtermelők érdekképviseletének erősítése, a minőség irányítására szakmaközi keretszerződések, a hegyközségi szervezet bővített jogosultságainak törvényi megalapozása. 16
5, Kutatási feladatok birtokszerkezet átalakulásának kutatása, a folyamat befolyásolása, a végrehajtott technológiai fejlesztések hatékonysága, újabb fejlesztési célok, a szakmaközi szervezetek bevezetésének vizsgálata, Európai piacépítési modellek tanulmányozása, a borminőség fejlesztésére, ellenőrzésére és a borászati kutatások vitelére közösen fenntartott laboratórium üzemeltetése. Horváth Csaba a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkára Tények, feladatok, kihívások, kitörési pontok alcímű cikkében a következőkre hívja fel a figyelmet 19. A szakma 2007-ben 100 %-ban lehívta a szerkezetátalakítási támogatást 1300 ha ültetvény megújítására. Az EU borpiaci reformja Magyarország szempontjából pozitív eredményekkel zárult. A Brüsszeliek által 2009-re megajánlott 12,4 millió helyett 16,8 millió -val indulunk és 2015-re 29,1 millió -ig tornázhatjuk fel a büdzsét. A mustjavítás terén elfogadható kompromisszum született. Hatalmas feladatot jelent majd az eredetvédelmi rendszer átalakítása. Az uniós szinten öt évre hirdetett 400 ezer hektáros átgondolatlan ültetvénypusztítás egy 175 ezer hektáros szabályozott területcsökkentéssé szelídült. Sajnos a magyar állam sokat tesz azért, hogy a szokásos adótörvények mellett (pl.: őstermelők adószámmal való ellátása) más eszközökkel is dezintegrálja a szőlészeti-borászati szakigazgatási infrastruktúrát, és nehéz helyzetbe hozza a hegyközségeket, a kutatóbázisokat, a borellenőrzési hálózatot. Elsősorban a források indokolatlan szűkítése, másod sorban a folyamatos előkészítetlen átszervezések révén sikerült mindezt elérni. a korábbi 50 hektárról 500 hektárra emelkedett a hegyközség alakítás alapfeltétele. Az állam [a hegyközségeknek] az államtól átvett közigazgatási feladatok ellátásának költségeit már csak 40 %-ban ellentételezi. 2005-ről 2006-ra megháromszorozódott a behozott borok mennyisége és a 2007. évi I-IX. havi előzetes jelentés további növekedést mutat a beérkezett borok 72,6 %-a olasz eredetű. Az olaszországi behozatal majd 70 %-a 0,34 /liter átlagárú hordós bor. Két éves vajúdás után megtörtént a forgalomba hozatali járulék első befizetése, mely alapot adhat a tényleges bormarketing beindítására. 17
Sztanev Bertalan 2008-ban készült tájékoztató cikkében az EU borpiaci reformjának végrehajtására készült nemzeti támogatási programok költségvetését mutatja be. Magyarország költségvetési előirányzata 20 : 2009. évre 16 816 ezer 2010. évre 23 014 ezer 2011. évre 23 809 ezer 2012. évre 29 455 ezer 2013. évre 29 081 ezer 2014. évtől 29 103 ezer Az Unió költségvetésében összesen rendelkezésre álló 5,3 milliárd -ból a következő arányt képviselik az egyes támogatási célok. Egységes támogatási rendszer (vidékfejlesztés). 3 % Promóció a harmadik országok piacán. 16 % Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállása. 38 % Szüreti biztosítás. 1 % Beruházások. 11 % Melléktermék lepárlás. 11 % Szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlás. 5 % Sűrített szőlőmust használata. 6 % Szőlőültetvények támogatással történő kivágása. 9 % Összesen: 100 % A borpiac középtávú kilátásait elemzi Radóczné Kocsis Teréz 2008-ban 21. Bemutatja a termelés és fogyasztás globális alakulását. A termelés 1995 és 2007 között folyamatosan 10-20 %-kal meghaladja a fogyasztást, a fogyasztás 2000-ig stagnált, azóta évi 1 %-os növekedést mutat. A nagy európai bortermelő országokban folyamatos a fogyasztás visszaesése, máshol növekedés tapasztalható. Az ellentétes hatásokat összegezve 2006 és 2011 között a világ borfogyasztásában 10-11 %-os növekedésre számítanak a Vinexpo 2008- ban készült tanulmánya szerint. Az USA-ban a fejenkénti borfogyasztás növekedése három fő körülménynek, a nagy borászati vállalatok marketingkampányainak, a borfogyasztás pozitív egészségügyi hatásairól szóló reklámoknak és a fiatalok alkoholválasztási szokásainak köszönhető. A világ szőlőterületének majdnem 50 %-a (3,8 millió hektár) az EU-27 tagállamaiban található, innen származik az előállított borok 60-65 %-a (160-180 millió hektoliter) a telepítési jogok korlátozása csak 2015-ig marad érvényben, bár tagállami döntés alapján ez 2018-ig még fenntartható. Ettől az időponttól kezdve azonban az új telepítések tiltása megszűnne, ami teret engedne a versenyképesebb ültetvényméretek kialakulásának. A hazai kilátásokról a következőket írja: 18
A magyar boriparban igen alacsony a külföldi tőke részaránya. A hazai borszektor egyik erőssége lehetne, hogy kiterjedt belső piacra termel, az importbor mennyisége azonban az EU csatlakozás óta töretlenül nő. A magyar borok kiszorulása a nemzetközi piacokról az EU tagság ellenére is majdnem folyamatos. A felerősödött kivágási szándék érezhető. 2007-ben a kivágási támogatásokat 2000 hektárra hirdették meg, az MVH-hoz beérkezett kérelmek azonban 4000 hektárt fedtek le. Jelenleg mintegy 25 ezer hektárnyi olyan ültetvény lehet az országban, amelyek azonnali cseréjére lenne szükség. a jelenlegi borszőlő terület 76 ezer hektárra csökkenhet. Az import bor a mai szintnél magasabbra (a belső fogyasztás akár 20 %-ára) emelkedhet. Ha meg akarják fékezni az ültetvényterület csökkenését, javítani szükséges a termelés jövedelmezőségét. Az elaprózott termelés helyett hatékony struktúrákat indokolt létrehozni a vertikális koordináció erősítésével. A termékpálya szereplőinek össze kell fogniuk az eredetvédelmi rendszer átalakítására, közös bormarketing programok kidolgozására. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felelős vezetői rádöbbenhettek arra, hogy az elmúlt 5 évben követett irányvonal hibás és 2010-ben elkészítették az Agrárkutatásfejlesztési és innovációs stratégia című döntés előkészítő anyagot 22. Általános célként tűzték ki: az állami döntések segítését, a hatékonyságot és versenyképességet, a termelői integrációs rendszerek fejlesztését, a gazdaságos hozamokat és minőséget, a fogyasztók védelmét, az export lehetőségek kihasználását, az innovatív és piacképes termékeket. Kutatás módszertani ajánlásaik: hatékony modellüzemek létesítése, kutatási intézményrendszer fejlesztése, tudásközpontok, agrárműhelyek működtetése, kutatási eredmények hasznosítása, termelő vállalkozások bevonása a kutatásokba, nemzetközi és nemzeti programokban való részvétel. 19
Technológia fejlesztés és ökonómia terén kiemelik: a fenntarthatóságot, a környezetkímélő technológiákat, a felszín alatti vizek védelmét, a környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági tartamkísérleteket, a gazdaságos termesztést és hozamokat, az energiahatékonyságot és, az üzemhatékonyságot (méret és jövedelemtermelő képesség). A kertészeti kutatás stratégiai területei: termőhely vizsgálat, agroökológia, génforrás kutatás, vírusmentes központi törzsültetvények, klónszelekció, különös tekintettel a hungarikumokra, termőhelyi fajtaválaszték kutatás, fajta specifikus művelésmód, mennyiség-minőség, borászati technológia, verseny és piacképes termékek, rezisztencia nemesítés, génbankok fenntartása, csemegeszőlő nemesítés, csemegeszőlő technológia, eredetvédelmi rendszer, szaktanácsadási módszerek fejlesztése. Információink szerint a Central European Management Intelligence (CEMI) 2008-2009- ben készített a Pannon Borrégió megrendelésére egy régiós stratégiát, amely annak ellenére, hogy valószínű díjazták a megrendelők munkáját, azt a saját tulajdonának minősíti, forrásként való felhasználását engedélyhez köti, így egy feltételezhetően azóta sem hasznosult titkos stratégiával szegényebbek vagyunk. (idézetlen mű) Összegzés: Az elmúlt 10-12 éves időszak térségi, illetve ágazati problémáira rávilágító elemzések és a kibontakozást segíteni kívánó javaslatok, elkészült stratégiák komoly támpontot nyújtanak jelen munkánkhoz. Áttekintésük segíti a kritikus pontok feltárását és kérdéseink megfogalmazását a mai helyzetre vonatkozóan. Számtalan megállapításuk mai is helytálló, feladatunk végrehajtása során hasznosítható. Az irodalmi hivatkozások a 9. mellékletben találhatóak. 20