NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A PANNON EGYETEMEN Kocsis László 1, Hoffmann Borbála 2, Kocsisné Molnár Gitta 1, Alföldi Zoltán 2, Kovács János 1, Györffyné Jahnke Gizella 3, Májer János 3, Polgár Zsolt 4 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Kertészeti Tanszék, H-8360 Keszthely, Deák F. u. 16. 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, H-8360 Keszthely, Deák F. u. 16. 3 Pannon Egyetem, Agrártudományi Centrum, Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony, H-8261 Badacsonytomaj, Római út 181. 4 Pannon Egyetem, Agrártudományi Centrum, Burgonyakutatási Központ, H-8360 Keszthely, Deák F. u. 16.
Az Agrártudományi Centrum és a Georgikon Kar növénynemesítői tevékenysége A nemesítői munka előzményei, a múlt. A Burgonyakutatási Központ tevékenysége. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tevékenysége. A Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék tevékenysége. A Kertészeti Tanszék tevékenysége.
Nemesítők, a növénytermesztéstan, kertészet kiváló művelői, oktatói PETHE FERENC (1780-1801) Növénytermesztő, polihisztor és szakíró. Fő műve: Pallérozott Mezei Gazdaság, az első magyar nyelvű, színvonalas szakkönyv. VILLÁSI PÁL (1875-1886) Pomológus, számos fajtaleírás fűződik a nevéhez, elsősorban a korai őszibarack és cseresznyefajták köztük a Keszthely mellett felfedezett Cserszegi mézes ismertetésével foglalkozott. BALÁZS ÁRPÁD (1880-1890) Burgonyafajtákkal végzett kísérletei egyedülállóak és útmutatóak voltak, melyeket fajtaleírásokban publikált. DEININGER IMRE (1884-1892) A módszeres, tudományos vetőmagvizsgálat bevezetője. Kiemelkedő érdeme volt a filoxéra leküzdésében. KÁROLY REZSŐ (1896-1898) A vetőmagtermelés és növénynemesítés felsőfokú oktatásában szerzett maradandó érdemeket, számos kísérleti állomás megszervezése fűződik a nevéhez (Mosonmagyaróvár, Debrecen, Szeged). FÁBER SÁNDOR (1898-1931) A Keszthelyi sárga szója nemesítője. KOLBAI KÁROLY (1931-1949) Angolperje, francia perje, réti perje, réti komócsin és réti csenkesz fajokban nemesített új fajtákat. Fajtáinak a Georgikon nevet adta. DŐRY LAJOS (1953-1969) Elődje, Kolbai Károly munkájának folytatójaként a fent említett fajokban nemesített új, Keszthelyi névre keresztelt fajtákat. HORN MIKLÓS (1920-1960) Lovászpatonai rozs és Lovászpatonai bíborhere fajtáit nem Keszthelyen nemesítette ugyan, de e fajták fenntartó nemesítése 1960 óta, a Lovászpatonai Kísérleti Állomás felszámolása óta Keszthelyen folyik. BELKE TIVADAR Badacsonyi óriás cseresznye kiválasztása, melynek igen nagy gyümölcse többcélú felhasználást is lehetővé tesz. BERZSENYI-JANOSITS LÁSZLÓ, GYULAVÁRI OSZKÁR, NÉMETH JÁNOS nevéhez fűződik a keszthelyi kukorica, nemesítési program (Keszthely 360 SC, BEKE 270 TC, BEKE 246 DC). BARSY SAROLTA, SÁRVÁRI ISTVÁN, LÖNHARD MIKLÓS burgonyanemesítő k tevékenységének köszönhetjük, a vírus rezisztenciával rendelkező hazai burgonyafajta előállítás megalapozást és sok sikeres fajtát. FERDINÁND DEZSŐ főként az őszibarack-, alma- és a szelídgesztenye nemesítési kérdéseivel foglalkozott (Julian 1965; Springold 1981; Early Redhaven 1987).
Burgonyakutatási Központ 1960-2013
A Központ főbb feladatai Új fajták kinemesítése Fajták fenntartása és szaporítása In vitro génbank fenntartása Szaktanácsadási és oktatási feladatok A hazai burgonyaágazat kutatási háttérintézménye
Komplex rezisztencianemesítési program Vad fajok génjeire alapozva Hagyományos nemesítés - Tömegszelekció - Egyedi szülőpartner kiértékelési módszer Biotechnológiai módszerek - Marker alapú szelekció - Szomatikus hibridizáció
Főbb kutatási területek 1. Nemesítés módszertanának korszerűsítése - Szülőpartner kiértékelési módszer fejlesztése - Marker alapú szelekció fejlesztése - Burgonya Y vírus (PVY) - Burgonya X vírus (PVX) - Burgonya fonálféreg (Ro1-4) - Burgonyavész (R1, R3a, R3b) 2. Minőség és élelmiszerbiztonság javítása fajta és technológia szinten 3. Nitrogénhasznosító képesség vizsgálata
A Központ fajtái
PE AC Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony
Keresztezéses nemesítés Badacsonyban A keresztezéses nemesítési munkát Badacsonyban Dr. Király Ferenc kezdte 1956- ban. 1960-tól Kiss Ervin vette át a magoncszelekciós munkát. 1995-től a fajtajelöltekkel kapcsolatos vizsgálatokról Dr. Májer János és munkatársai gondoskodnak. Jelenleg a nemesítési munka Györffyné Dr. Jahnke Gizella témavezetésével folyik. Államilag elismert fajták Más SZBKI kutatóhelyekhez is kötődő fajták: Zenit (Badacsony 7) Zengő (Badacsony 8) Zefir (Badacsony 2) Zéta (Oremus, Badacsony 3) Elsősorban a badacsonyi kutatóhelyhez kötődő fajták: Zeus (Badacsony 10, Ezerjó x Bouvier) - 1984 Rózsakő (Badacsony 36, Kéknyelű x Budai) - 2003 Vulcanus (Badacsony 38, Budai x Szürkebarát) - 2003 Zervin (Badacsony 15) - 2012
Rózsakő (Badacsony 36) Zeus (Badacsony 10) Zervin (Badacsony15) Vulcanus (Badacsony 38)
Klónszelekciós nemesítés A Badacsonyi borvidék legfontosabb fajtáinak klónszelektálását Dr. Németh Márton irányításával Dr. Király Ferenc kezdte meg 1956-ban. A kiválasztott anyatőkéket 1960-tól Kiss Ervin értékelte tovább, és elszaporította azokat. 1995-től Dr. Májer János és munkatársai folytatják a klónszelekciós munkát. Jelenleg a klónszelekciós munka Györffyné Dr. Jahnke Gizella témavezetésével folyik. Olasz rizling B.20, B.14, B.5 Szürkebarát B.10 Rajnai rizling B.7 Korábban elismert klónok: 2011-ben elismert klónok Olasz rizling B. 20/7, B. 20/16, B. 14/14, B. 5/8 Szürkebarát B.10/10, B. 10/5 2012-ben bejelentett klónok Kéknyelű B. 1, B. 2, B. 3 Rózsakő B. 1 Budai B.29 Folyamatban lévő klónszelekció Juhfark (rothadás mértéke) Kék bakator (termékenyülés) Piros bakator (termékenyülés) Pintes (terhelésérzékenység)
Kéknyelű Olasz rizling B. 14/14 Olasz rizling B 5/8 Juhfark Piros bakator Kék bakator Szürkebarát B.10/5 Szürkebarát B.10/10 Pintes Olasz rizling B. 20/7 Olasz rizling B. 20/16
Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék Nemesítési munka megalapozása molekuláris biológiai kutatásokkal. Fajta értékelésben, előállításban együttműködés az MTA AKK Martonvásári Kutatóintézetével. Fajtafenntartó nemesítés. Plant Molecular Biology Reporter Springer- Verlag 201210.1007/s11105-012-0512-9 Original Paper Phylogenetic Analyses of Teleki Grapevine Rootstocks Using Three Chloroplast DNA Markers Péter Poczai 1, Jaakko Hyvönen 1, János Taller 2, Gizella Jahnke 3 and László Kocsis 4 (1)Plant Biology, Department of Biosciences, University of Helsinki, PO Box 65, 00014 Helsinki, Finland (2)Department of Plant Science and Biotechnology, Georgikon Faculty, University of Pannonia, Festetics 7, 8360 Keszthely, Hungary (3)Research Institute for Viticulture and Oenology, Centre of Agricultural Sciences, University of Pannonia, Római út 181, 8261 Badacsonytomaj, Hungary (4)Department of Horticulture, Georgikon Faculty, University of Pannonia, Festetics 7, 8360 Keszthely, Hungary Péter Poczai Email: peter.poczai@gmail.com
Lovászpatonai rozs Fajtaelismerés: 1941 Származás: Bakonyszentlászlói tájfajta x külföldi fajták Jellemzői: jó early vigour, jó bokrosodó képesség hosszú szár (dőlésre érzékeny) nagy biomassza-tömeg korai érés hosszú kalászok magas termőképesség (2-2,5 t/ha) magas szem-fehérje tartalom (13%) jó szárazság- és fagytűrő képesség jó betegség-ellenálló képesség jó adaptációs és kompetíciós képesség alkalmas biotermesztésre.
Fajtaelismerés: 1955 Származás: hazai tájfajta Jellemzői: Egyéves, áttelelő, gyors növekedésű, magas növésű, rövid tenyészidejű, korán érő fajta. Bokrosodása nagyon jó. Lisztharmat fertőzésre nem érzékeny. A mag színe világossárga, ezermag tömege 3,5 g. Lovászpatonai bíborhere Fajtajogosult: Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely Fajtafenntartó nemesítő: Prof. Dr. Hoffmann Sándor, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék
Fű fajtáink Magyar rozsnok /Bromus inermis Leyss./ "Keszthelyi 51" elismerés éve: 1978; hosszabbítás: 2008. Nádképü csenkesz /Festuca arundinacea Schreiber/ "Keszthelyi 50" elismerés éve: 1979; hosszabbítás: 2008. Csomós ebír /Dactylis glomerata L./ "Keszthelyi 54" elismerés éve: 1978; hosszabbítás: 2008. Óriás tippan /Agrostis gigantea Roth/ "Keszthelyi" elismerés éve: 1962; hosszabbítás: 2008. Vörös csenkesz /Festuca rubra L./ "Tomaj" elismerés éve: 2007. A hazai fűvetőmag-termesztés visszaszorulása miatt jelenleg csak a magyar rozsnokból és a vörös csenkesz fajtából van évi néhány tíztonnányi vetőmag-előállítás.
Kertészeti Tanszék Dísznövény nemesítés. Gyümölcstermő növények nemesítése. Szőlőnemesítés. Zöldségfélék nemesítése.
Zöldségfélék nemesítése a Kertészeti Tanszéken A zöldségtermesztés területén kezdetben a paprika és a paradicsomnemesítés indult meg. A Keszthelyi fehér csemege és a Kovácsházi hajtatási paprikák, illetve a Korai Resista paradicsom született Dr. Jeszenszky Árpád és a Náfrádi házaspár közreműködésével.
Zöldségfélék nemesítése Étkezési paprika nemesítése. Zöld és étkezési szárazbab nemesítése. Sárgarépa nemesítés. Nyári saláta fajták nemesítése. Hagyma fajták nemesítése
Étkezési paprika nemesítése Belecskai zöldpaprika (1980-2004) Csipke hajtatási paprika (1984-2005) Rezisztens Keszthelyi (1989) Piknik paradicsomalakú paprika (1992-2004) Botond (1994-2004) Faludi (2000) Turbán (2005) Pelso (2002) Hattyú F1 (2003) Sellő F1 (2005) Senator (2006) Gyenes. (2011) Jelenleg dohánymozaik vírus (TMV), uborkamozaik vírus (CMV), baktériumos levélfoltosság (Xanthomonas vesicatoria) és gomba (magházpenészedés - Alternaria alternata) (tőhervadás - Macrophomina phaseolina) betegségeknek ellenálló fajták előállításával foglalkozunk.
További eredmények Sirály zöldhüvelyű bokorbab (1985) Sugár sárgahüvelyű bokorbab (1990) Ílián (Talizmán) szárazbab (futóbab) (1994) Keszthelyi hengeres sárgarépa (1976) Keszthelyi nyári saláta (1982) Szandra (1985) Balaton zöld (1990) Keszthelyi csillag salottahagyma (1991) Keszthelyi csokros salottahagyma (1991)
Gyümölcstermesztés Julian
Conference Szeptember első hetében szedhető 6 hónapig tárolható 120-200 g közötti a gyümölcsnagyság Parás a külseje Nagyon édes, fehér húsú körte Nem erős növekedésű, csak fiatal korban
A Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő Georgikonban előállított szőlő fajták
Klónszelektált alanyfajták Teleki 8B-ből Teleki 5C-ből Teleki-Kober 5BB-ből Teleki-Fuhr S.O.4-ből Teleki-Kober 125 AA-ból G.K.9, G.K.10-es klón G.K.40, G.K.42-es klón G.K.13, G.K.69-es klón G.K.38, G.K.39-es klón G.K.46, G.K.49-es klón
Vitis vinifera eredetű fehérbort adó szőlőfajták Fajta Keresztezési partnerek A keresztezés és az állami elismerés éve Szüreti adatok (nap - kg/m 2 cukor g/l) Fajta tulajdonos (Vezető nemesítő) Cserszegi fűszeres Korona Nektár Pátria Rozália Pelso Irsai Olivér x Piros Tramini Juhfark x Irsai Olivér Judit x Cserszegi fűszeres Olasz rizling x Piros Tramini Olasz rizling x Piros Tramini (Olasz r. x Ezerjó) X (Olasz r. x Szürkebarát) 1960 1982 258-1.36 195 PE Georgikon (Bakonyi Karoly) 1967 2002 276 0.93 200 PE Georgikon (Bakonyi Karoly) 1970 1994 245 1.10 190 PE Georgikon (Bakonyi Karoly) 1980 2002 269 1.34 180 PE Georgikon (Bakonyi Karoly) 1980 2002 270 1.02 185 PE Georgikon (Bakonyi Karoly) 1983-2005 279 1.54-180 PE Georgikon (Bakonyi Karoly
Szőlőalany nemesítési program Kiváló mész-tűrőképességet megőrizni. Szárazság-tűrőképességet fokozni. Szőlőgyökértetű ellenállóság minden körülmények közötti biztosítása. Vesszőhozam növelése. Jó tárolhatóság. Kiváló oltványeredés.
Olasz rizling GK 37 Fercal VÖ-09
A Biológiai Sokféleség Egyezmény alapvető célkitűzései a földi élet minden formájának (nemcsak a vadon élők) sokféleségét meg kell őrizni, komponenseit fenntartható módon kell használni, a genetikai források hasznosításából -az élővilágból származó -hasznot igazságosan kell elosztani.
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!