Az Ócsa Városi Sportegyesület alakuló közgyűlésén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény (Ptk.), az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény, rendelkezéseinek figyelembe vételével az alapszabályát a következőkben állapítja meg: Az egyesület neve: Ócsa Városi Sportegyesület Rövidített neve: Ócsa SE. Székhelye: 2364 Ócsa, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Az Egyesület jogi személy Általános rendelkezések 1. Az Egyesület célja és KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE 2.1. Az Egyesület célja, mint az a nevéből is kiderül elsődlegesen a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározott sporttevékenység szervezése, biztosítása. 2. 2.2. Az Egyesület a célja megvalósítása érdekében a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.. c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységek közül az alábbit végzi: sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével. 2.3. Az Egyesület közhasznú céljának megvalósítása érdekében különböző sportági szakosztályokat hoz létre és működtet, melyek keretében lehetőséget biztosít a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartására, fejlesztésére, a kötetlenül, illetve versenyszerűen végzett testedzésre; a birtokába kerülő sportlétesítményeket használja, működteti, illetve üzemelteti 2.4. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhet. Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése 3.1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. A tagfelvételt kérő személy a megtagadó határozat ellen a Közgyűléshez fellebbezhet, a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül. 3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. 3. 3.3. Az Egyesület tiszteletbeli tagjává választhatja az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés, azt a személyt, aki az Egyesület célja elérésé érdekében huzamosabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet fejt ki, ahhoz meghatározó módon járul hozzá. 4.1. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással. 4. 4.2. A kilépési szándékot az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal kell bejelenteni. A megszűnés napja a tag halálának napja, kizárás esetében a kizárásról szóló határozat kelte. 4.3. Az Egyesület Elnöksége kizárhatja a tagot, ha annak tevékenysége az Alapszabályba ütközik, vagy a tag tevékenysége ellentétes az Egyesület céljaival, vagy egyébként az Egyesült céljainak megvalósulását veszélyezteti, illetve sérti az Egyesület jó hírnevét. Kizárhatja továbbá, ha a tag felszólítás ellenére a határidőre tagdíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget. Az
Elnökség a kizárásról hivatalból vagy bármely tag, írásban benyújtott, indoklással ellátott indítványára határoz. Az Elnökség haladéktalanul értesíti a tagot a kizárásról. A kizárásról szóló határozat ellen a tag a közgyűléshez fordulhat fellebbezéssel. A fellebbezés elbírálásáig a tag tagsági jogait nem gyakorolhatja. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület valamelyik tisztségviselőjével. A tagok jogai és kötelezettségei 5. Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztviselőül amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn - bármelyik tag megválasztható 6. Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetében a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az egyesület szervei: közgyűlés és tisztségviselők 7. 7.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Évente legalább egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt a cél megjelölésével igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A Közgyűlés határozatképes, ha az Egyesület tagjainak több mint fele jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti határozatképtelenség miatt elmaradt Közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölhető. 7.2. A Közgyűlés eltérő rendelkezés hiányában határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, az évi költségvetés megállapítása és az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának kimondása. Az alapszabály módosításához, az egyesület más társadalmi szervezettel való egyesüléséhez, valamint az egyesület feloszlásához háromnegyedes többség szükséges. Az Egyesület az éves beszámolóját az éves rendes közgyűlésen az Elnökség előterjesztése alapján tárgyalja meg és arról az általános szabályok szerint dönt. A Közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg az általános szabályok szerint dönt - az Elnökség előterjesztése alapján a közhasznúsági jelentésről. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés nyilvános, azokba előzetes egyeztetés alapján bárki beletekinthet, és azokról a saját költségére másolatot készíthet. 8.1. A Közgyűlés az Egyesület napi operatív ügyeinek vitelére öttagú Elnökséget választ. Az Elnökség tagjai az elnök, alelnök, titkár és további kettő elnökségi tag.. A Közgyűlés az Elnökség tagjait 3 évre választja, akik újraválaszthatók. A Közgyűlés Bukodi Károlyt elnöknek, Lázár Józsefet alelnöknek, Balázs Györgyöt titkárnak, Spák Józsefet és Szabó Gábort elnökségi tagnak megválasztotta. 8. 8.2. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett dönteni. Az elnökség minimum három tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest de legalább évente kétszer tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább nyolc nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol a jogszabály minősített többséget ír elő, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 8.3. A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapjánkötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 8.4. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 8.5. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 8.6.. Az Elnök jogai és kötelességei: a Közgyűlést bármikor összehívhatja a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja a kiadások számláit ellenőrzi megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez szerződések megkötése a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie
a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell, az Egyesület tevékenysége során keletkezet dokumentációk ellenőrzése. 8.7.. Az alelnök jogai kötelességei: az elnököt akadályozatása esetén teljes hatáskörben helyettesíti. az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges. 8.8. A titkár jogai és kötelességei: az Egyesület pénzállományának kezelése, a számlák kezelése és nyilvántartása, a pénztárkönyv vezetése, mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése, a számlák hitelességének ellenőrzése 9.1. A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről mindenkor jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza 9. az ülés idejét és helyét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség minden jelenlévő tagja, közgyűlés esetén a közgyűlés által megválasztott levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és hitelesítő. 9.2. Az Elnök az elkészült jegyzőkönyvek egy eredeti példányát, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges) személye egyértelműen megállapítható köteles külön aktába időrendben lefűzni és ezen akta megőrzéséről különös figyelemmel gondoskodni. 9.3. A közgyűlést levezető elnök a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a határozatot a jegyzőkönyvet hitelesítő tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé. Az Elnök köteles mind a közgyűlés, mind az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. 9.4. Az Elnökség a vezető szerv döntéseit az érintettekkel írásban közli. 9.5. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Elnökséggel történt előzetes írásbeli egyeztetés alapján, a személyiséghez fűződő jogokat meg nem sértve bárki betekinthet. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli. 10. Az egyesület képviselete 11.
Az Egyesület képviseletére az elnök jogosult. Az Egyesület bankszámlája felett az elnök és a titkár együttesen rendelkezik. A Közgyűlés által három évre megválasztott képviselő Bukodi Károly, elnök. Az egyesület vagyona, gazdálkodása 12.1 Az Egyesület vagyona az alábbi elemekből tevődik össze: 12. az alapítóktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel; a tagdíj; egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; 12.2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. 12.3. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre kell fordítania. 12..4. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig. 12.5. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. 13. 1. Az Egyesület megszűnik: AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 13. feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, megszűnésének megállapításával. 13.2. Az Egyesület megszűnése esetén, - ide nem értve a feloszlatást a hitelezők kielégítése után a vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Közgyűlési rendelkezés hiányában az Egyesület vagyona állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani. Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon mindenképpen állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani. Vegyes rendelkezések 14. 14.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 14.2. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
14.3. Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését és egyéb beszámolóit a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. 14.4. Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, köteles a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet létrehozni. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók. Ezt az alapszabályt az Egyesület 2008. február 08. napján összehívott közgyűlésén fogadta el. Ócsa, 2008. február 08. 15. Bukodi Károly elnök