Miskolci Magister Gimnázium Tanmenet Történelem 10.évfolyam 2012/2013 Készítette:Varga Enikő
Bevezetés A 10. évfolyamos tankönyv alapvetően új szemléletű és felépítésű. A tankönyv a megváltozott tantervi és az érettségi vizsgakövetelmények teljesítését állítja középpontba, hiszen kísérletet tesz a történelmi múlt forrásközpontú feldolgozására, és széles körű lehetőséget teremt a tanulói tevékenységre épülő történelemtanításra. A tankönyv jelentős mértékben csökkentette a hagyományos tankönyvi szöveget. A leckék kb. másfél oldalas szerzői szövegei alkotják azokat a tényekből és összefüggésekből álló alapismereteket (pilléreket) az adott korszakról, illetve problémáról, amelyeket a diákoknak mindenképpen meg kell tanulniuk, és ezeket alkalmazniuk is kell a leckékhez kapcsolódó források feldolgozása kapcsán. A leckék hármas tagoltságúak: a szerzői szöveget az Archívum követi, amely a feldolgozásra szánt forrásokat, ábrákat, vázlatos térképeket és képeket tartalmazza. A múltba történő mélyfúrásokat lehetővé tevő Nézőpontok című rész pedig vitás kérdésekkel, személyiségekkel vagy problémákkal foglalkozik, források segítségével. A tankönyv anyaga az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott kerettantervhez igazodik, és egy tanév alatt kényelmesen elvégezhető. Elegendő idő jut a forrásfeldolgozáson és a tanulói tevékenységeken alapuló történelemtanulásra. Heti kétórás tantárgyhoz igazodva a tananyag 75 tanórára készült. A tankönyv 40 számozott leckét tartalmaz. A leckék jól tagolják és súlypontozzák a tananyagot és egy tanórán elvégezhetők. Az, hogy egy leckével egy vagy két tanórán foglakozunk, nagymértékben attól is függ, hogy az Archívumban található források és feladatok közül mennyit kívánunk feldolgozni. Ugyancsak jelentősen befolyásolhatja a feldolgozási időt a különböző tevékenységformák alkalmazása, hiszen más időkeret szükséges a projektben elvégzendő munkához, mint az egyéni feladatkijelöléshez. Az egyéni munkabeosztás, a nézőpontok feldolgozása és a tanmenet közötti ellentmondást úgy célszerű feloldani, hogy minden fejezethez két tartalék óra szükségeltetik. Természetesen a tananyagbeosztástól a feldolgozandó anyagok mennyisége és a feldolgozás mikéntje, és diákjaink igénye szerint el lehet, és el kell térni, hiszen a tanítási folyamatot a célok, a felhasznált eszközök és a feldolgozás körülményei határozzák meg. A tanmenetben használt rövidítések, piktogramok: F: kialakítandó vagy fejlesztendő fogalmak N: a leckében szereplő fontosabb személyek É: évszámok T: topográfia Invesztitúra, VII. Gergely, Szentföld: a kerettantervben szereplő lexikális ismeretanyag
Óraszám Feldolgozandó új lexikai anyag A diákok nyári élményeinek a kilencedikes és a tizedikes tananyag 1. óra Év eleji ismétlés tükrében történő felidézése. Az éves tananyag rövid jellemzése, az érdeklődés felkeltése. A közös munka feltételeinek meghatározása. A követelmények, módszerek összevetése a kilencedikes alapokkal. 2. óra Év eleji ismétlés Az eredményes, az új követelményeknek megfelelő és hatékony tanulási módszerek elemzése. 3. óra 4. óra 5. óra 1. lecke: A pápaság és a német-római császárok küzdelme 2. lecke: A keresztes hadjáratok 3. lecke: A városok kialakulása I. A középkor virágzása és hanyatlása Az egyház és az egyházi birtokok szerepének felismerése a Német-római Császárság hatalmi rendszerében. Az invesztitúraharc szerteágazó hatásainak (hatalmi, kulturális, jogi) A világi hatalomtól független egyházi hatalom jelentőségének, Európa politikai és társadalmi fejlődésére gyakorolt hatásának A Német-római Birodalom szétesésének tanulmányozása, a politikai és hatalmi következmények A hadjáratok megindulásához vezető okok A társadalom felépítése, a gazdaság, a technikai fejlettség és az események menete közötti összefüggés A hadjáratok társadalmi, gazdasági és kulturális hatásainak megértése és A középkori gazdasági fellendülés társadalmi, gazdasági és kulturális összetevőinek A városi önkormányzat felépítésének és a feudális társadalomban betöltött szerepének A távolsági kereskedelem szerepének megértése, a természeti, társadalmi és politikai tényezők városfejlődésre gyakorolt hatásának F: invesztitúra, kiközösítés, wormsi konkordátum, inkvizíció, eretnek, kolduló rendek, Német Aranybulla, választófejedelem N: VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos É: 1077, 1122, 1215, 1273, 1278, 1356 T: Cluny, Német-római Birodalom, Canossa, Worms, Morvamező, Svájc F: zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, lovag, távolsági kereskedelem N: II. Orbán, Oroszlánszívű Richárd, Szaladin É: 1095, 1202 1204 T: Szentföld, Velence, Genova F: technikai forradalom, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, remekmunka, konkurencia É: XI XIII. század T: Hanza-városok, a levantei és a Balti-tengeri kereskedelem útvonala, Champagne, Flandria, Milánó, Firenze Jellemzően fejlesztendő kompetenciák Érzelmi kompetencia Tanulás-módszertani kérdések Legyen képes ok-okozati következtetések levonására, forrás és térkép egybevetésére. Tudjon folyamatokat nyomon követni ábrák és térképek Legyen képes ábrák alapján szervezetek felépítését megérteni és abból következtetéseket levonni. Folyamatok felismerése ábrák segítségével. követése, különböző tényezők együttes vizsgálata térképen. Írott szöveg és kép öszszevetése. Következtetések szöveges forrás alapján, és ezek megvitatása. A természeti viszonyok hatásának vizsgálata térkép és szöveges forrás segítségével. Szöveges forrás és ábra összevetése a lényeg kiemelése. Grafikus ábra önálló elkészítése. 6. óra 4. lecke: Az általános és az egyedi voná- F: rendiség, rendi dualiz- Ábra, kép és szöveges
7. óra 8. óra 9. óra A rendiség születése 5. lecke: Válság és fellendülés. Nyugat-Európa a XIV XV. században 6. lecke: Közép-Európa I. Csehország és a huszitizmus 7. lecke: Lengyelország és Kelet-Európa sok felismerése és megértése az angol és a francia fejlődés menetében. A rendi fejlődést meghatározó társadalmi, gazdasági és kulturális összetevők A rendi dualizmus működésének megértése és bemutatása konkrét példákon keresztül. A földrajzi és a társadalmi környezet egymásra hatásának A demográfiai tényezők jelentőségének A válsághoz vezető okok és a válság következményeinek Nagy időtávlatokat átívelő folyamatok általános és egyedi vonásainak és következményeinek Közép-Európa fogalmának elemzése több megközelítésből. A hospesmozgalom és a gazdasági-társadalmi fejlődés kapcsolatának megértése, a konfliktusforrások A huszita tanok általános és egyedi vonásainak A közép-európai fejlődés sajátosságainak felismerése a lengyel történelemben. A természeti tényezők Kelet-Európa történetére gyakorolt hatásának A mongol terjeszkedés okainak és hatásainak Az orosz despotizmus jellemzőinek, a mongolokkal szembeni térnyerés okainak mus, rendek, rendi gyűlés, törvényhozó és végrehajtó hatalom N: I. (Hódító) Vilmos, II. Henrik, I. Edward, II. Fülöp Ágost, I. (Szép) Fülöp É: 1215, 1295, 1302 T: Párizs, London F: pestis, százéves háború, rózsák háborúja, válság és fellendülés, reconquista N: Jeanne d Arc, VII. (Tudor) Henrik, Kasztíliai Izabella, Aragóniai Ferdinánd É: XIV. század, 1337 1453, 1479, 1492 T: Kasztília, Aragónia F: hospes, husziták, táboriták, kelyhesek, szekérvár, két szín alatti áldozás N: Husz János, IV. Károly, É: 1414 1418, 1434 T: Konstanz, Prága, Lipany F: kancellária, perszonál-unió, szolgáló nemesek, despotizmus N: III. (Nagy) Kázmér, III. Iván É: 1410, 1240, 1480 T: Grünwald, Krakkó, Moszkva, Kazany, Krími Kánság forrás összevetése. A pontos szövegértés kialakítása, lényegkiemelés szöveges forrásból. Állammodellek jellegzetességeinek felismerése és összevetése ábra követése térképen. Térképek, grafikonok és képek elemzése és összevetése. Folyamatok térbeni és időbeni terjedésének vizsgálata térképen. A szerző álláspontjának A természeti tényezők hatásának vizsgálata. Politikai folyamatok leolvasása ábráról. Társadalmi szerkezet rekonstruálása írott forrás A földrajzi környezet hatásának vizsgálata térkép Különböző tényezők együttes vizsgálata térképen. Irodalmi anyag vizsgálata forrásként. A földrajzi környezet hatásának vizsgálata térkép Különböző tényezők együttes vizsgálata térképen. Állammodellek egybevetése ábrák Folyamatok jellemzőinek felismerése források Folyamatok leolvasása A balkáni fejlődés sajátosságainak hi, szolgálati birtok, khász F: szultán, janicsár, szpá- térképről. Forrás és ábra összevetése. 8. lecke: Az Oszmán Birodalom hatalmi-társadalmi felépítésének N: I. Murád, II. Mohamed birtok, kádi, defter, vilajet A Balkán és az 10. óra Grafikus ábrázolás gyakorlása. Oszmán Birodalom T: Konstantinápoly, megértése és azok hatásainak É: 1389, 1453 Történelmi analógiák Az oszmán terjeszkedés sajátosságainak Kis-Ázsia Rigómező, Balkán, felismerése és megvitatása. 11. óra 9. lecke: A skolasztika jellemzőinek F: skolasztika, egyetem, Folyamatok jellemzői-
12. óra A középkor művelődése 10. lecke: Élet a középkorban Aquinói Szent Tamás szerepének megértése, jelentőségének Az egyetemek kialakulásához vezető társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok felismerése, az egyetemek jelentőségének A lovagi kultúra jellemzőinek A korstílusok fő vonásainak azonosítása. A középkori ember mentalitásának felismerése forrásokból. A mindennapok sajátosságainak felismerése, azok gazdasági, társadalmi és kulturális öszszetevőinek 13. óra Összefoglalás, rendszerezés 14. óra Ellenőrzés szóban vagy írásban 15. óra Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 16 19. óra A Nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák lovagi kultúra, román stílus, gótika, hét szabad művészet, fakultás, humanizmus, reneszánsz N: Aquinói Szent Tamás É: X XII. század, XII XV. század, XIV XVI. század T: Konstantinápoly, Rigómező, Balkán, Kis-Ázsia F: mentalitás, alultápláltság, átlagéletkor, halandóság nek felismerése források Képi források elemzése és összevetése ábrákkal. Lényegkiemelés szöveges forrásokból. Folyamatok jellemzőinek felismerése források Képi források elemzése, következtetések levonása. A tanultak alkalmazása konkrét példákon. 20. óra 21. óra 11. lecke: A magyar királyság első százada 12. lecke: Az új rend megszilárdítása II. A magyar középkor A magyar egyházszervezet felépítésének és a magyar királyság megszilárdulásában játszott szerepének A vármegyerendszer felépítésének és szerepének A XI. századi trónharcok és a gazdasági, társadalmi és államfejlődés közötti összefüggések A társadalmi átalakulás okainak és jellemzőinek László és Kálmán tevékenységének, az új rend megszilárdulásának Az európai és a magyar modell hasonlóságainak és különbségeinek F: királyi vármegye, várnépek, várjobbágyok, hiteles hely, káptalan, dukátus, pogánylázadás N: I. (Szent) István, Orseolo Péter, Vazul, Gellért, I. András, I. Béla, Salamon, Géza É: 1046, 1051, 1052 T: Fehérvár, Pozsony, Esztergom F: szentté avatás, lesüllyedés, kóborlók N: Szent László, Könyves Kálmán, III. Béla É: 1077 1095, 1095 1116, 1172 1196 T: Horvátország, Dalmácia, Erdély Ok-okozati összefüggések feltárása szöveges forrás, térkép és ábra segítségével. Szervezeti felépítések jellemzőinek feltárása ábrák Folyamatábrák készítése, a múlt rekonstruálása. Képi források értelmezése. Szöveges források elemzése, lényegkiemelés. Szöveg és kép öszszevetése. követése ábrák és térképek
22. óra 23. óra 24. óra 25. óra 13. lecke: A királyi hatalom megrendülése 14. lecke: A tatárjárás 15. lecke: A királyi hatalom meggyengülése 16. lecke: I. Károly, a reformer király A gazdasági és társadalmi átalakulás és a királyi hatalom helyzete közötti összefüggés II. András szerepének értékelése. Az Aranybulla-mozgalom összetevőinek feltárása, a bulla jelentőségének A katasztrófához vezető belső és külső tényezők feltárása, összevetése és értékelése. A tatárjárás eseményeinek megismerése. A tatárjárás demográfiai, etnikai, gazdasági, társadalmi és politikai következményeinek feltárása és A királyi hatalom meggyengülésének értékelése (pozitív és negatív hatások). A XIII. századi magyar társadalomszerkezet sajátosságainak megértése, összevetése a nyugati modellel. A tartományúri hatalom kialakulásának és következményeinek A tartományúri hatalom felszámolásának magyarázata (gazdasági, társadalmi és személyi okok). A megszilárduló királyi hatalom gazdasági és politikai alapjainak A dinasztikus vonások felismerése Károly külpolitikájában. F: bán, vajda, nádor, regálé, szerviens, báró, Aranybulla, Szent Korona N: II. András É: 1205 1235, 1222 T: Halics F: nemes, székelyek, kunok, szászok N: IV. Béla, Batu kán, Kötöny É: 1241 1242, 1241. ápr. 11. T: Vereckei-hágó, Muhi, Trau, Buda F: bandérium, familiaritás, tartományúri hatalom, nemesek, nemesi vármegye N: Kézai Simon, IV. (Kun) László, III. András É: 1267, 1278, 1301 T: Morvamező F: harmincad, kapuadó, bányaváros, urbura, honorbirtok, pénzverési monopólium, aranyforint N: Csák Máté, Károly Róbert, Garaiak É: 1308 1342, 1312, 1321 T: Temesvár, Rozgony, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld Szöveges források elemzése, lényegkiemelés. Társadalmi modell rajzolása forrás követése térképek és ábrák Következtetések levonása grafikonokból. Történelmi személyiség értékelése források Események nyomon követése térkép A szerző álláspontjának Tematikus térképek elemzése. Történelmi személyiség értékelése források Fogalmak és folyamatok lényegi vonásainak felismerése ábrák Jelenségek elemzése térképek segítségével. Képi források elemzése. A szerző álláspontjának Folyamatok lényegének felismerése ábrák Jelenségek elemzése térképek segítségével. Képi források elemzése. A szerző álláspontjának
26. óra 27. óra 28. óra 29. óra 17. lecke: Az Anjouk fénykora és bukása 18. lecke: Harcban a törökkel 19. lecke: Hunyadi Mátyás a rendek élén 20. lecke: Hunyadi Mátyás, a reneszánsz uralkodó Nagy Lajos külpolitikájának elemzése (dinasztikus okok, gazdasági és társadalmi háttér). E külpolitika értékelése. Az 1351-es törvények lényegi vonásainak megértése, a dokumentum elhelyezése a magyar társadalom- és jogtörténetben. A királyi hatalom helyzete és a társadalmi-politikai változások közötti összefüggések Az oszmán despotizmus és a magyar rendi állam helyzetének öszszehasonlítása. A magyar rendiség sajátosságainak Hunyadi János politikai és hadművészeti jelentőségének Hunyadi törökellenes harcainak értékelése (a siker okainak feltárása, az eredmények értékelése). Mátyás és a rendek viszonyának Az uralkodói reformok okainak Az uralkodói jövedelmek változása és a gazdasági-társadalmi háttér változása közötti összefüggés A rendi központosítás jellemzőinek A fényes királyi udvar fenntartása és a kultúra támogatása okainak, politikai jelentőségének A mátyási külpolitika jellemzőinek feltárása és értékelése különböző szempontok szerint. A dinasztialapítás fontosságának felismerése, és kudarcának értékelése. Mátyás személyiségjegyeinek F: úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, háramlási jog, ligák, szabad királyi város N: Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Ozorai Pipó É: 1342 1382, 1351, 1397 1437 T: Moldva, Kassa F: végvári rendszer, kormányzó, ütközőállam, portya, ligauralom N: I. Ulászló, Hunyadi János, Habsburg Albert É: 1396, 1443 1444, 1444, 1448, 1456 T: Nikápoly, Nándorfehérvár, Várna, Marosszentimre F: füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, koronavám N: Szilágyi Mihály, Hunyadi László, V. László, Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Kinizsi Pál, Magyar Balázs É: 1458-1490, 1463 T: Bosznia, Jajca F: corvina N: Báthori István, Bonfini, Galeotto Marcio, Janus Pannonius É: 1476, 1479, 1486 T: Szabács, Kenyérmező, Szilézia, Bécs Lényegkiemelés, a szerző álláspontjának és a szerzőt befolyásoló tényezőknek a A térképes ábrázolás sajátosságainak felfedezése. Hadjáratok nyomon követése térképeken. Képi és írásos források összevetése és elemzése. Állami felépítés elemzése ábra Szöveges források elemzése, lényegkiemelés. A szerző álláspontjának feltárása, a személyiség történelmi szerepének Vélemény kialakítása és vita különböző ábrák (diagramok, grafikonok stb.) Stílusjegyek felismerése, a mindennapok rekonstruálása. Sematikus társadalomkép megrajzolása szöveg
30. óra 21. lecke: A középkori magyar művelődés A középkori magyar művelődés keleti és nyugati gyökereinek A magyarországi írásbeliség jellemzőinek megismerése. Korstílusok Magyarországon az általános és a sajátos vonások A magyar történeti munkák számbavétele, a történetírás jellemzőinek 31. óra Összefoglalás, rendszerezés 32. óra Ellenőrzés szóban vagy írásban 33. óra Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 34 36. óra A Nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák F: geszta, oklevél, legenda, Gesta Hungarorum, Képes Krónika N: Anonymus, Kézai Simon, Thuróczy János É: 1200 körül, 1280-as évek T: Pécs, Óbuda, Pozsony, Zsámbék, Ják Képi források elemzése és összevetése. Szöveges források elemzése, a szerző véleményének 37. óra 38. óra 22. lecke: A nagy földrajzi felfedezések 23. lecke: Reformáció és katolikus megújulás III. A kora újkor A természeti környezet történelemformáló hatásainak árnyalt A felfedezések okainak és körülményeinek A kultúrák egymásra hatásának sokrétű megközelítése. A világkereskedelem kialakulásának feltárása és hatásainak számbavétele. A reformáció kibontakozásának megértése (gazdasági, társadalmi és hitéleti vonatkozások). A lutheri reformáció főbb elemeinek azonosítása. A kálvini irányzat jellemzőinek elkülönítése. A katolikus megújulás főbb jellemzőinek A reformáció és a katolikus megújulás kulturális, társadalmi és politikai hatásainak F: gyarmat, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, árforradalom, iránytű, inkák, aztékok N: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, Bartolomeo Diaz, Amerigo Vespucci, Cortez É: 1487, 1492, 1498, 1519 1521 T: portugál és spanyol gyarmatok F: búcsúcédulák, reformáció, protestáns, evangélikus, református, eleve elrendelés, unitárius (antitrinitárius), augsburgi vallásbéke, ellenreformáció, jezsuiták, tiltott könyvek jegyzéke, barokk N: V. Károly, Luther, Bölcs Frigyes, Kálvin, Servet Mihály É: 1517, 1540, 1545 1563 T: Wittenberg, Genf, Trident Földrajzi tényezők hatásainak vizsgálata, folyamat nyomon követése térképen. Fogalmak tisztázása ábrák Egy kultúra jellemzőinek feltárása képi források Karikatúrák értelmezése. Folyamatok és jelenségek rendszerezése ábrák Tematikus térképek elemzése. Szöveges források elemzése, lényegkiemelés, összevetés.
39. óra 40. óra 41. óra 42. óra 24. lecke: A spanyol Habsburgok felemelkedése és hanyatlása 25. lecke: A Tudorok kora Angliában 26. lecke: Polgárháború Angliában és az alkotmányos monarchia létrejötte 27. lecke: A francia abszolutizmus Az abszolutizmus alapvető vonásainak azonosítása és gazdasági feltételeinek A spanyol gazdagság és a gazdasági válság kölcsönhatásának Az európai hatalmi viszonyok nyomon követése. A németalföldi szabadságharc társadalmi és vallási vonatkozásainak A tőkés termelés kialakulásának és jellemzőinek Az új termelési formák és a társadalmi változások közötti kapcsolatok Az angol királyi hatalom helyzete és a gazdasági-társadalmi folyamatok közötti kapcsolatok Az angol külpolitika fő vonalainak A királyi hatalom és a feltörekvő rétegek szembekerülésének A polgárháború menetének áttekintése, az egyes társadalmi és politikai csoportok azonosítása. Az alkotmányos monarchia működési elveinek A vallásháborúk szerepének A francia abszolutizmus általános és egyedi vonásainak XIV. Lajos rendszerének áttekintése. Az abszolutizmus gazdaságpolitikájának elemzése. A francia hegemón törekvések jellemzőinek F: abszolutizmus, tanácsok, vetésforgó, közvetítő kereskedelem N: II. Fülöp, Alba herceg, Orániai Vilmos É: 1567, 1571, 1579, 1588, 1609 T: Németalföld, Antwerpen, Utrecht, holland gyarmatok F: parlament, anglikán, monopólium, tőkés termelés, manufaktúra, újnemes (dzsentry), bekerítések, termelékenység N: VIII. Henrik, I. Erzsébet É: 1534, 1588 T: London F: puritán, polgárháború, hajózási törvény, Jognyilatkozat, dicsőséges forradalom, alkotmányos monarchia, képviselő, cenzus N: Cromwell, I. Károly, Orániai Vilmos É: 1640 1649, 1689 T: Írország, Skócia F: hugenották, türelmi rendelet, merkantilizmus, taláros nemesség, intendáns, parlamentek, reguláris hadsereg, védővámok, hegemónia N: I. Ferenc, IV. Henrik, XIII. Lajos, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert É: 1572, 1598, 1685 Szöveges forrás és térkép megfeleltetése, lényegkiemelés. Problémafelismerés. Ok-okozati összefüggések feltárása, jelenségek felismerése és jellemzése. A személyiség történelmi szerepének feltárása források Folyamat nyomon követése ábrán. Társadalmi és politikai folyamatok grafikus értelmezése és ábrázolása. Képi források és grafikonok értelmezése. Folyamat értelmezése táblázat A személyiség szerepének feltárása és megvitatása. Szöveges forrás és térképvázlat megfeleltetése. Az állam működési mechanizmusának grafikus ábrázolása. Lényegkiemelés, a szerző álláspontjának vizsgálata. Egy korszak vagy jelenség lényegének megfogalmazása képi források Állammodellek grafikus ábrázolásának értelmezése és összevetése.
43. óra 44. óra 45. óra 28. lecke: A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája 29. lecke: Változások Európa középső és keleti felén a XVI XVII. században 30. lecke: Művelődés és életmód a kora újkorban A Habsburg dinasztikus politika jellemzőinek A harmincéves háború ellentéteinek és eredményeinek A hatalmi erőviszonyok változása mögött meghúzódó gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok A centrum és periféria fogalmának értelmezése. A lengyel rendiség általános és sajátos vonásainak felismerése és politikára gyakorolt hatásának Az orosz despotikus rendszer működésének Az orosz felemelkedés geopolitikai okainak Az Oszmán Birodalom hanyatlásának ismertetése (jelenségek és okok). A hanyatlás nemzetközi következményeinek A XVI XVII. századi világkép újszerűségének felismerése és hatásainak A változó társadalom- és államkép jellemzőinek felismerése, A mindennapok lassú átalakulásának Az átalakuló városi élet jellemzése. Az európai régiók közötti különbségek A társadalmi szerződés gondolatának értelmezése, a korszak jelenségeihez történő kapcsolása. 46. óra Összefoglalás, rendszerezés 47. óra Ellenőrzés szóban vagy írásban 48. óra Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 49-51. óra A Nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák F: örökös tartományok, tengeri hatalmak, európai hatalmi egyensúly N: I. Ferdinánd, Wallenstein, Gusztáv Adolf É: 1618 1648, 1620, 1701 1714, 1704 T: Fehérhegy, Vesztfália, Rajna F: centrum, periféria, rendi anarchia, szabad vétó, melegtengeri kijáratok, cár, bojár, szolgálati birtok N: Báthori István, IV. Iván, Romanovok, Nagy Péter, I. Szulejmán, Köprülü Mehmed É: 1571, 1572, 1701 1721, T: Kazany, Boszporusz és Dardanellák, Néva, Poltava, Lepanto F: heliocentrikus világkép, utópiák, társadalmi szerződés N: Kopernikusz, Galilei Machiavelli, Grotius, Hobbes, Locke Lényegkiemelés, öszszehasonlítás írott szöveg Folyamatok, politikai események nyomon követése térképen. Különböző tematikájú ábrák összevetése. Állammodelleket bemutató ábrák értelmezése. Lényegkiemelés, okokozati összefüggések vizsgálata, a szerző álláspontjának követése térképen. Egy korszak lényegének megragadása, egy kultúra jellemzőinek feltárása képi források Térképvázlat és szöveg egybevetése. Forráselemzés a lényegi vonások kiemelése, fogalommegértés, a szerző álláspontjának Egy kultúra jellemzőinek feltárása képi források
52. óra 53. óra 54. óra 55. óra 31. lecke: Az önálló magyar királyság bukása 32. lecke: A kiszolgáltatott ország 33. lecke: A három részre szakadt ország 34. lecke: A Bocskai-szabadságharc IV. Magyarország a kora újkorban A rendi kormányzás következményeinek A Dózsa-féle parasztháború okainak és következményeinek A végvári vonal összeomlásának értékelése (okok, következmények). Az ország kül- és belpolitikai helyzetének bemutatása, a változások okainak és következményeinek A két nagyhatalom erőterének határán levő ország helyzetének megértése, politikai és területi következményeinek A magyar vezető réteg kiúttalanságának és az országegyesítési kísérletek kudarcának Az oszmán hódítás természeti, katonai és politikai összetevőinek A hódoltság általános és sajátos viszonyainak Az Erdélyi Fejedelemség kialakulásának kül- és belpolitikai okainak Erdély szerepének A királyi Magyarország felépítésének, helyzetének A magyar reformáció általános és speciális jellemzőinek A reformáció időbeli és területi vonatkozásai. A tizenöt éves háború okainak és következményeinek A török elleni háború, a rendi törekvések és a vallási kérdés öszszefonódásának megértése a Bocskai-szabadságharc menetében. A bécsi béke tartalmának megértése, jelentőségének A rendek és a királyi hatalom erőviszonyainak nyomon követése, a változások okainak és következményeinek F: rákosi végzés, mezőváros, Hármaskönyv, Szent Korona-tan, örökös jobbágyság, hajdú N: II. Ulászló, Dózsa György, II. Lajos É: 1514, 1521, 1526 T: Mohács, Csele-patak, F: hódoltság, végvár N: Fráter György, Dobó István, Losonczy István, János Zsigmond, Zrínyi Miklós É: 1538, 1541, 1552, 1566 T: Eger, Szigetvár, Várad, Temesvár, Drégely F: kettős adózás, khász városok, parasztvármegyék, főkapitányságok, ó- és újolasz bástya, székek, Udvari Kamara, Udvari Haditanács, unitáriusok, speyeri szerződés N: Báthori István, Károli Gáspár, Méliusz Juhász Péter, Dávid Ferenc É: 1570 T: Partium, Debrecen, Sárospatak, Gyulafehérvár F: hajdú, hűtlenségi per, kompromisszum, szabad királyválasztás, bécsi és zsitvatoroki béke, hajdúszabadság N: Bocskai István, Pálffy János, Habsburg Rudolf, Habsburg Mátyás, Báthori Zsigmond É: 1591 1606, 1596, 1606 T: Gyurgyevó Győr, Mezőkeresztes, Álmosd, Kassa A szerző véleményének vizsgálata. Lényegkiemelés, korrajz elkészítése. Térbeli gondolkodás, ok-okozati összefüggések felfedezése a térképen. Egy kultúra jellemzőinek feltárása képi források Események, folyamatok nyomon követése térképen. Alternatívák felismerése, értékelése. Lényegkiemelés, vélemények értelmezése, életmód rekonstruálása. Folyamat értelmezése táblázat Folyamatok felismerése, lényegkiemelés, leírás készítése. követése, térbeli összefüggések felismerése a térképen. Állammodellek grafikus ábrázolásának értelmezése és összevetése. követése, ok-okozati összefüggések feltárása a térképen. Történeti-földrajzi régiók sajátosságainak feltárása a térképen különböző összetevők A szerző nézőpontjának Egy kultúra jellemzőinek feltárása képi források
56. óra 57. óra 58. óra 59. óra 35. lecke: Erdély aranykora és bukása 36. lecke: A királyi Magyarország a XVII. században 37. lecke: A török kiűzése Magyarországról 38. lecke: A török kor mérlege Bethlen Gábor reálpolitikájának megismerése, eszmei, gazdasági és személyi összetevőinek Vita Bethlen politikájáról. Erdély magyarországi politikában betöltött szerepének feltárása (különösen a rendi jogok és a vallásszabadság szempontjából). Vita a rendi jogokért való küzdelem történelmi szerepéről. Erdély gazdasági és kulturális virágzásának elemzése. Az Erdélyi Fejedelemség hanyatlásának elemzése, következményeinek A magyarországi katolikus megújulás általános vonásainak és egyedi jellemzőinek A vallási és a politikai kérdések összefonódásának Zrínyi Miklós gyakorlati és eszmei tevékenységének megismerése és A katolikus magyar főnemesség politikai kiúttalanságának A Habsburg hatalom törekvéseinek megértése, a mögöttes eszmei, politikai és gazdasági tényezők A török Habsburg erőegyensúly megváltozásának elemzése (okoknak feltárása és megértése). A török kiűzésének nyomon követése, a belső és külső körülmények szembesítése. Erdély megváltozott szerepének elemzése (okok és következmények). A felszabadító háború rendek és az uralkodó viszonyára gyakorolt hatásának Az ország népesedési helyzetéről vallott nézetek megismerése. A földrajzi környezet és a társadalmi-politikai változások kölcsönhatásának vizsgálata. A magyar társadalom és gazdaság átalakulásának nyomon követése és egybevetése az európai trendekkel. F: nikolsburgi és linzi békék, vallásszabadság, fejedelmi központosítás N: Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, Apafi Mihály É: 1613 1629, 1657, 1660 T: Lippa, Partium, a hét vármegye területe, Várad F: rekatolizáció, vasvári béke, kurucok N: Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Montecuccoli, I. Lipót, Wesselényi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Thököly Imre É: 1635, 1664, 1670, 1681 T: Vasvár, Szentgotthárd, Sopron, Kassa F: Szent Liga, Diploma Leopoldinum, fegyverváltság, Újszerzeményi Bizottság, karlócai béke N: Lotharingiai Károly, Savoyai Jenő, Sobieski János, É: 1683, 1686, 1687, 1691, 1697, 1699 T: Buda, Párkány, Nagyharsány, Zenta, Temesköz F: etnikum, tőzsér, külkereskedelmi mérleg Lényegkiemelés, összehasonlítás, történelmi analógiák keresése. Régiók sajátosságainak megállapítása, több tényező egymásra hatásának leolvasása a térképről. követése térképen. Egy kultúra jellemzőinek feltárása képi források A szerző álláspontjának felismerése, céljainak feltárása, források és feltevések kapcsolatának felderítése. Szöveg és ábra összevetése, folyamatok megállapítása. Történeti viták elemzése, a problémák többirányú megközelítése, történelmi személyek árnyalt értékelése. A földrajzi környezet történelmi szerepének árnyalt Folyamatok követése, különböző tényezők hatásának összehasonlítása a térképen. Tematikus térképek elemzése. Képek és forrásszöveg egybevetése. Különböző tényezők összhatásának felismerése a térképen, folyamatok leolvasása, következtetés a természeti viszonyokra. Tematikus térképek elemzése. Képek és forrásszöveg egybevetése.
60. óra 61. óra 39. lecke: A Rákóczi-szabadságharc 40. lecke: Művelődés és életmód a kora újkori Magyarországon A szabadságharc okainak feltárása (a külső és belső tényezők egybevetése). A belső társadalmi egyensúly alakulásának áttekintése. A katonai erőviszonyok nyomon követése. A külpolitikai helyzet változásainak elemzése. A szatmári béke tartalmának feltárása, a béke eredményeinek megvitatása több szempontból. A hitélet mindennapokra és a mentalitásra gyakorolt hatásainak A világi és az egyházi építészet áttekintése korstílusok és politikai hatások. A háború életformáló hatásainak áttekintése. 62. óra Összefoglalás, rendszerezés 63. óra Ellenőrzés szóban vagy írásban 64. óra Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 65 67. óra A Nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák F: rendi konföderáció, trónfosztás, labanc, libertások, közteherviselés, szatmári béke, emigráció N: II. Rákóczi Ferenc, I. József, Károlyi Sándor, Pálffy János, Bercsényi Miklós, Vak Bottyán É: 1703 1711, 1705, 1707, 1708, 1711 T: Szécsény, Ónod, Sárospatak, Trencsén, Szatmár, majtényi sík, Rodostó F: dzsámi, minaret, iskoladráma N: Comenius, Misztótfalusi Kis Miklós, Apáczai Csere János, Káldi György Lényegkiemelés. Különböző történelmi korok véleményének összehasonlítása azonos történelmi eseményről. Rendszerek és folyamatok grafikus ábrázolása. A múlt rekonstruálása képi források segítségével. Események nyomon követése térkép A múlt rekonstruálása képi források segítségével. XVI XVII. századi magyar nyelvű források értelmezése, stílusjegyeinek Rendszerek és folyamatok grafikus ábrázolása. 68 69. óra Tematikus ismétlés 71 71. óra Tematikus ismétlés 72 73. óra Tematikus ismétlés V. Év végi ismétlés, rendszerezés, összefoglalás A korszakok főbb sajátosságainak kiemelése és áttekintése. Áttekintő grafikus táblázat elveinek kidolgozása. Az egyes korok és régiók főbb jellemzőinek összegezése, táblázatba rendezése. A középkori és a kora újkori társadalmak és államok felépítésének áttekintése. A változások főbb jellemzőinek összegyűjtése. Társadalom- és államelméleti fogalmak áttekintése. Az egyetemes és a magyar történelemben megfigyelhető fejlődési tendenciák összevetése. A hitélet és a művelődés korszakainak áttekintése. A kulturális, gazdasági és politikai tényezők közötti összefüggések A vallástörténeti fogalmak áttekintése, tisztázása. Az egyetemes és a magyar történelemben megfigyelhető fejlődési tendenciák összevetése. Különböző tényezők összhatásának felismerése térképen, ábrán. Folyamatok leolvasása ábrákról. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Folyamatok leolvasása ábrákról. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és készítése. Fogalmi rendszerek gyakorlása. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és elkészítése. Összehasonlító szövegelemzés.
74 75. óra Tematikus ismétlés A középkor és a kora újkor gazdasági életének áttekintése. A gazdasági életet befolyásoló tényezők összehasonlító vizsgálata. A gazdasági élet különböző területeinek vizsgálata régiónként a tárgyalt időszakban. Az egyetemes és a magyar történelemben megfigyelhető fejlődési tendenciák összevetése. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és elkészítése. Gazdasági folyamatok térképi ábrázolásának elemzése. Fogalmi rendszerek kialakítása.