Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék A sértett szerepe a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás Konzulens: Dr. Róth Erika egyetemi docens Készítette: Gulyás Csabáné igazságügyi igzgatási alapszakos hallgató Miskolc 2013.
University of Miskolc Faculty of Law Criminal Law and Procedure Prison Law Department The role of victims in criminal proceedings The mediation Consultant: Dr. Erika Róth associate professor by: Gulyás Csabáné bsc of justice and administration Miskolc 2013. 2
Tartalom Bevezetés... 5 A sértett szerepe és jogi helyzete a büntetőeljárásban... 6 1. A sértett fogalma... 6 1.1. Jogi személy lehet-e sértett?... 8 1.2. Sértett vagy áldozat?... 8 2. Sértetti pozíciók... 8 2.1. A feljelentő... 9 2.2. A magánvádló... 10 2.3. A magánindítvány... 11 2.4. A pótmagánvádló... 11 2.5. A magánfél... 12 2.6. A tanú... 13 3. A sértett jogai... 14 3.1. A sértett bizonyítási joga... 14 3.2. A sértett észrevételezési joga... 15 3.3. A sértett jogorvoslati joga... 15 3.4. A sértett jelenléti joga... 16 3.5. Iratok megtekintésének joga... 16 3.6. Kérdezési és felszólalási jog... 17 3.7. Másolat készítésének joga... 17 3.8. Minősített adat megismerésével kapcsolatos jog... 17 3.9. A költségek megtérítéséhez való jog... 18 3.10. Az anyanyelv használatához és a tolmácshoz való jog... 18 3.11. A sértett joga a távoltartáshoz... 18 4. A sértett kötelezettségei... 19 A közvetítői eljárás... 21 5. Jogszabályi háttér... 21 6. A közvetítői eljárás fogalma... 21 6.1. Mikor alkalmazható a közvetítői eljárás?... 22 6.2. Mely esetekben nem alkalmazható a közvetítői eljárás?... 24 7. A közvetítői eljárás résztvevői... 24 7.1. A sértett... 24 7.2. Az elkövető... 26 8. A közvetítő... 26 8.1. A közvetítő jogai és kötelezettségei... 27 3
9. A közvetítői eljárás menete... 28 9.1. A közvetítői eljárás befejezése... 30 10. A közvetítői eljárás előnyei, célzott joghatásai... 31 10.1. A mediáció előnyei a sértett szempontjából... 31 10.2. A mediáció a terhelt szempontjából... 32 10.3. A mediáció az állam szempontjából... 32 10.4. A mediáció előnyei az igazságszolgáltatás szempontjából... 32 10.5. A mediáció a társadalom szempontjából... 33 11. Mediáció külföldön... 34 11.1. Az amerikai mediáció... 34 11.2. Mediáció Franciaországban... 36 11.3. Mediáció Finnországban... 38 11.4. Mediáció Belgiumban... 39 Statisztika adatok a közvetítői eljárás vonatkozásában Magyarországon... 41 12. A közvetítői tevékenységre vonatkozó adatok 2007-től 2012 júniusig... 41 12.1. 2008-as összesített adatok a közvetítői tevékenységről... 42 12.2. 2009-es összesített adatok a közvetítői tevékenységről... 43 12.3. 2010-es összesített adatok a közvetítői tevékenységről... 44 12.4. 2011-es összesített adatok a közvetítői tevékenységről... 45 12.5. 2012 júniusi adatok a közvetítői tevékenységről... 46 12.6. Adott évben befejezett ügyek száma (összesítés)... 47 Összegzés... 48 Irodalomjegyzék... 49 Jogszabály hivatkozás... 51 4
Bevezetés Szakdolgozatom címe a sértett szerepe a büntetőeljárásban. Ez a téma rendkívül közel áll hozzám, hiszen munkám során nagyon sokszor tapasztalom a sértett-tettes viszony nehézségeit, a sértettnek az elkövetővel szembeni tehetetlenségét, illetve az eljárás során a hátrányos helyzetét. A szakdolgozat megírása során nemcsak a sértett jogait és kötelezettségeit vázolom, hanem ezen témakörön belül a büntetőjogi közvetítői eljárást mutatom be, melynek célja a sértett eljárásbeli pozíciójának javítása. A szakdolgozat három fő egységre osztható. Először a sértett jogait és kötelezettségeit vizsgálom, ide értve a különböző sértetti pozíciókat is. Itt igyekszem lényegre törően fogalmazni, hiszen a szakdolgozatom fő irányvonala a közvetítői eljárás. A második nagy egység a közvetítői eljárás bemutatása. Először a magyarországi mediációt részletezem. Itt kitérek a közvetítői eljárás fogalmára, céljára, előnyeire különböző szempontok szerint, menetére stb. Továbbá meghatározom a közvetítő fogalmát, ki lehet mediátor és mi a szerepe a mediátornak? Ezután négy külföldi ország közvetítői eljárását mutatom be. Ezek: USA, Franciaország, Finnország és Belgium. Végezetül 2008-tól rögzített statisztikai adatokkal próbálom szemléltetni a mediácó eredményességét. 5
A sértett szerepe és jogi helyzete a büntetőeljárásban 1. A sértett fogalma Amennyiben a sértett fogalmát szeretnénk definiálni, látszólag könnyű helyzetben vagyunk, ugyanis a Be: 51. -a megfogalmazza. Eszerint sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. 1 A fenti megahatározásban található aki személyes névmásból látszólag az következik, hogy a sértett csak természetes személy lehet, azonban a Be más rendelkezéseiből kitűnik, hogy a törvény számol a jogi személlyel is. A Be.56. (3) bek. szerint Állami szervet és gazdálkodó szervezetet a képviseletre feljogosított dolgozója, illetőleg az ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja is képviselhet. 2 Ezen megfogalmazásból azonban már arra is következtethetünk, hogy a sértett nem csak természetes személy lehet. Ez abból adódik, hogy a bűncselekmények egy részénél a sértettek köre egyértelműen meghatározható, természetes személy. (pl: emberölés Btk. 166. ), azonban bizonyos bűncselekmények esetében a sértetti kör nem érint természetes személyt például az állam elleni bűncselekmények. A szakirodalom specifikus és nem specifikus sértetti kategóriát is megkülönböztet. Specifikus sértett alatt természetes vagy jogi személyeket kell érteni, akik a bűncselekmény folytán valamilyen sérelmet szenvedtek. Nem specifikus sértett alatt pedig olyan jogintézményeket jelent, amelyek passzív alanya konkrétan nem meghatározható. (pl: közrend, közbiztonság) 3 A büntetőeljárások egy részénél a jogalkalmazó nem mindig tudja eldönteni, hogy pontosan ki a sértett, természetes vagy jogi személy. Előfordulhat ugyanis olyan helyzet, hogy a hatóság tagja nem tudja eldönteni, hogy a bekövetkezett bűncselekmény valójában kinek az érdekét sértette vagy veszélyeztette. Gondot jelenthet továbbá az is, hogy bizonyos bűncselekmények esetében a sértett és a bűncselekmény passzív alanya nem azonos. Ilyen bűncselekmény például a csalás, amikor is a tévedésbe ejtett személy és a kárt szenvedett személy nem azonos. 1 1998. évi XIX. tv. (továbbiakban Be.) 51.. (1) bek. 2 Be. 56. (3) bek. 3 Sléder Judit: A sértett jogállása a nyomozásban, JURA 2004/1. 143. old. Idézte: Károly Endre: A victimológia a modern kriminológia új irányzata. Bp. 1969. 132. old. 6
A fentiek alapján látható, hogy a Be. megfogalmazása elég pontatlan. Az hogy ki lesz a bűncselekmény sértettje, az mindig az adott bűncselekménytől függ. Ezért helytálló Király Tibor tankönyvében megtalálható felosztás, mely szerint a sértetteket három csoportba lehet osztani. Az első csoportba azok a bűncselekmények tartoznak, amelyeknek van természetes vagy jogi személy sértettje, passzív alanya. A második csoportba azon bűncselekmények tartoznak, amelyek sértettje (passzív alanya) közelebbről be nem határolható személyek csoportja (pl. vallási csoport). Míg a harmadik csoport azokból a bűncselekményekből tevődik össze, ahol a bűncselekmény a társadalmat vagy magát az államot sérti. Ezen bűncselekmények esetében nincs olyan sértett, aki a büntetőeljárás során felléphetne, ezért ezen esetekben az ügyész veszi át ezt a szerepet. 4 A fentiekből is megállapítható az, amit Finkey Ferenc már a XX. század elején pontosan felismert: A sértett fogalma és köre a legnehezebben elhatárolható kérdések egyike. 5 A sértett helyzetéből adódóan központi szereplője a büntetőeljárásnak, hiszen a bűncselekmény bekövetkezése folytán keletkezik, ennek ellenére a sértett fogalmának pontos meghatározására csak az 1973. évi I. törvényben került sor. A törvény 53. (1) bekezdése szerint sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Tremmel Flórián is kritizálta ezt a törvényi meghatározást, mivel véleménye szerint az nincs összhangban az ártatlanság vélelmével. Szerinte sokkal pontosabb lenne az alábbi meghatározás: sértett az, akiről alaposan feltehető, hogy jogát vagy jogos érdekét az eljárás tárgyát képező cselekmény sértette vagy veszélyeztette. 6 4 Kiss Anna: A sértett szerepe a büntetőeljárásban (phd értekezés) 65.-66. old. Idézte: Király Tibor: Büntetőeljárási jog, 2003. 176. old. 5 uo. 59. old. Idézte: Finkey Ferenc: A magyar büntetőeljárás tankönyve. Bp., 1908. 181. old. 6 uo. 61. old. Idézte: Tremmel Flórián: Magyar büntetőeljárás, Dialog Campus Kiadó, Bp.-Pécs 2003. 169. old. 7
1.1. Jogi személy lehet-e sértett? A hazai jogszabályi környezet megengedi a sértetti fellépést jogi személy esetében. Ugyanakkor felmerül a kérdés, mikor lesz az állam és mikor lesz az állami szerv a bűncselekmény sértettje? Előbbi esetben akkor, ha az államot a közhatalom gyakorlása során éri a sérelem (lázadás, Btk. 140..), utóbbi estben akkor, ha magánjogi jogviszony alanyaként éri (állami tulajdonban lévő dolog sérelmére elkövetett bűncselekmény, pl. műemlék megrongálása, Btk. 216..) 7 1.2. Sértett vagy áldozat? Fenti kérdést fontos tisztázni, mert gyakran előfordul, hogy a két megnevezést egymás szinonimájaként használják, holott a sértett sokkal tágabb fogalom, mint az áldozat. Viktimológiai értelemben áldozat az a természetes személy, aki a valamilyen tiltott magatartás következtében sérelmet- így különösen testi, mentális sérülést, érzelmi szenvedést vagy gazdasági veszteséget szenved. 8 2. Sértetti pozíciók A Be. 42. -a sértettet az eljárásban résztvevő személyek között említi. A büntetőeljárás folyamán a sértett különféle pozíciót tölt be. Lehet feljelentő, magánindítványt előterjesztő, polgári jogi igényt érvényesítő magánfél, illetve tanú. A magánvádas bűncselekmények esetében a vádat képviselve magánvádlóként lép fel. Bizonyos esetekben pedig pótmagánvádlóként. E szerepeket a dolgozat későbbi részeiben fejtem ki bővebben. Indokolt esetben pedig még szakértői vizsgálat alanya is lehet. 7 uo. 62.-63. old. 8 2001/220/ I.B. Kerethatározat 1. cikk a) pont. 8
magánfél polgári jogi igénnyel él magánvádló vádat képvisel SÉRTETT vádat képvisel pótmagán vádló bizonyítékot szolgáltat tanú A speciális sértetti pozíciók vázlatának ábrája 9 A fentiek alapján megállapítható, hogy a sértett fogalma egy gyűjtőfogalom. 2.1. A feljelentő Bűncselekmény elkövetése miatt a hatóságnál bárki tehet feljelentést. Bárki, tehát akár a sértett is tehet feljelentést, ez joga, ugyanakkor nem kötelessége. Magánvádra üldözendő bűncselekmények esetén csak a sértettnek van feljelentés tételi joga. 10 Meghatározott személyt csak akkor jelenthet fel, ha bizonyos vagy a gyanúja legalább megalapozott a tekintetben, hogy a bűncselekményt a feljelentett személy követte el a sérelmére. 11 A feljelentésnek nincsenek formai követelményei, megtehető szóban és írásban egyaránt, ha azonban a feljelentést a hatóság előtt szóban teszik meg, akkor azt a hatóság jegyzőkönyvbe foglalja. Amennyiben a feljelentést a hatóság elutasítja, akkor a feljelentőnek joga van a hatóság döntése ellen panasszal élni. 12 Meghatározott bűncselekmények esetén pl: állam elleni bűncselekmények, emberrablás, 9 Fázsi László: A sértett fogalmának dilemmái, Magyar Jog, 2012. (59. évf.) 5. sz. 292. old. 10 Király Tibor: Büntetőeljárásjog. Osiris Kiadó, 2008. 183. old. 11 uo. 12 Be. 195.. (1) bek. 9
terrorcselekmény, a Btk kötelezővé teszi a feljelentést, annak elmulasztását pedig szankcionálja. 13 Tehát a feljelentés alapjában véve jog, de bizonyos esetekben kötelezettségként jelenik meg. A feljelentés megtételével egyidejűleg a feljelentő vállalja azt is, hogy a továbbiakban a hatóság rendelkezésére áll. 2.2. A magánvádló A B.e. 52. - a szerint: (1)Ha e törvény másképp nem rendelkezik, könnyű testi sértés, magántitok megsértése, levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető. (2)) A magánvádló halála esetén helyébe harminc napon belül a hozzátartozója léphet. 14 A sértett a törvényben maghatározott bűncselekmények miatt magánvádlóként emel vádat, ennek feltétele, hogy az eljárás csak magánindítványra indítható. 15 A felsorolt bűncselekmények közül a becsületsértés és a rágalmazás nem magánindítványra, hanem közvádra üldözendő, ha a sértett diplomáciai mentességet élvez, így ezen esetekben a sértettnek nem kell magánvádlóként fellépnie. 16 Ugyanígy közvádra üldözendő a becsületsértés és a rágalmazás akkor is, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére, hivatali működésével összefüggésben követik el. 17 Tehát ezen esetekben sem kell a sértettnek magánvádlóként fellépnie. A magánvádlóként eljáró sértett jogi helyzetét kettősség jellemzi. Egyrészről ügyfél, ezért megilletik az ügyféli jogok, másfelől a vádlói pozíciójából eredően kötelezettségek terhelik. Mint például a bizonyítás terhe. Ha ezt nem tudja teljesíteni, a bíróság a vádlott javára dönt. 18 A magánvádas eljárás általában nyomozás nélkül, a sértett feljelentése alapján indul. A törvény a 13 Btk. 150.. (1) bek. 14 Be. 52.. (1)-(2) bek. 15 Király Tibor: Büntetőeljárásjog. Osiris Kiadó, 2008. 185. old. 16 Btk. 183.. (3) bek. 17 Be. 52.. (4) bek. 18 Kiss Anna: A sértett szerepe a büntetőeljárásban (phd értekezés) 77. old. 10
magánvádló mulasztását, azaz ha a tárgyaláson nem jelent meg, vádelejtésnek vélelmezi és a bíróság az eljárást megszünteti. 2.3. A magánindítvány A magánindítványra a Be. 173.. (1)-(4) bek. tartalmaz rendelkezéseket. 173. (1) Magánindítványra üldözendő bűncselekmény miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánindítvány előterjesztőjének bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja, magánindítványnak kell tekinteni. Ha a nyomozás megkezdését követően derül ki, hogy a bűncselekmény magánindítványra üldözendő, akkor a sértett nyilatkozatát be kell szerezni. 19 Főszabályként a magánindítványt attól a naptól kezdve lehet 30 napon belül benyújtani, amikor a magánindítványra jogosult a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett. 20 A magánindítvány nem vonható vissza. Oszthatatlan, ami az jelenti, hogy valamelyik elkövetőre kiterjesztett magánindítvány az összes elkövetőre hatályos lesz. 21 A magánvádas eljárásban a magánvád korlátlanul elejthető vagy visszavonható az eljárás bármely szakaszában. 2.4. A pótmagánvádló 53. (1) A sértett az e törvényben meghatározott esetekben pótmagánvádlóként léphet fel, ha a) az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette, b) az ügyész a vádemelést részben mellőzte, c) az ügyész a vádat elejtette, d) az ügyész a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádat, illetőleg a vád képviseletét - magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként - nem vette át, 19 Be. 173.. (2) bek. 20 Be. 173.. (3) bek. 21 Btk. 31.. (5)-(6) bek. 11
e) az ügyész a tárgyaláson a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő. (2) A pótmagánvádló halála esetén helyébe - harminc napon belül - egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet. A pótmagánvád a közvádas ügyekben lehetőséget nyújt a sértettnek, hogy bírósághoz forduljon, ha az ügyész, azaz a közvádló ezt nem teszi meg, mert a nyomozást elutasította, azt megszüntette vagy a vádat mellőzte illetve elejtette. Azonban a sértett amennyiben pótmagánvádlóként lép fel, nem veszi sem a nyomozó hatóság, sem az ügyész nyomozásbeli szerepét, hanem ügyféli szerepe van, aki indítványt tesz és arról majd a bíróság dönt. 22 A pótmagánvádló a bírósági eljárásban az ügyész szerepét tölti be, de nem birtokol azonos jogokat. Ugyanis a pótmagánvádló- az ügyésszel ellentétben- nincs kötelezve az objektivitásra (hogyan is lehetne, hiszen sérelmére követték el a bűncselekményt), továbbá nem kell figyelembe vennie a terhelt mellet szóló enyhítő vagy mentő körülményeket sem. A vádtól bármikor elállhat vagy elejtheti. 23 2.5. A magánfél 54. (1) Magánfél az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesít. A büntetőeljárásban polgári jogi igény csak abban az esetben érvényesíthető, ha a keletkezett kár és az elkövetett bűncselekmény között ok-okozati összefüggés van. Éppen ezért nem számít a büntetőeljárásban érvényesíthető igénynek az az igény, ami a bűncselekménytől függetlenül még fennáll. (pl. tartási kötelezettség teljesítése) 24 Tehát a büntetőeljáráson belül polgári jogi igény érvényesítésének akkor van helye, ha - az igény a sértett, mint magánfél igénye - a sértett igénye a terhelttel szemben áll fenn - az igény bűncselekmény vagy a bíróság által elbírált szabálysértés következménye. Ezen feltételeknek együtt kell megvalósulniuk, bármelyik feltétel hiányzik, az igény a büntetőeljárás során nem érvényesíthető. 25 22 Király Tibor: Büntetőeljárásjog. Osiris Kiadó, 2008. 189. old. 23 uo. 24 uo. 189.-190. old. 25 Kiss Anna: A sértett szerepe a büntetőeljárásban. (phd értekezés) 98. old. 12
A magánfél helyzete a büntetőeljárásban hasonló, mint a polgári eljárásban a felperesnek, ezért cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett is lehet magánfél. Annyi feltétel van csupán, hogy a cselekvőképtelen sértett nevében mindig a törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes magánfél esetén pedig csak akkor, ha a polgári jog szabályai szerint az igény tárgyáról érvényesen nem rendelkezhet. 26 A sértett halála esetén az örökös léphet fel magánfélként, ekkor azonban a sértett jogai nem illetik meg, csupán a polgári jogi igény érvényesítésével kapcsolatos jogokat birtokolja. 27 2.6. A tanú A Be. taxatíve felsorolja a bizonyítási eszközöket, mely felsorolásban szerepel a tanúvallomás is. A törvény 79. -a határozza meg, hogy kit lehet tanúként kihallgatni. Eszerint: 79. (1) Tanúként az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása lehet. (2) Akit tanúként megidéztek, ha e törvény kivételt nem tesz, köteles vallomást tenni. (3) A tanú kérelmére a megjelenésével felmerült költséget a külön jogszabályban meghatározott mértékben az eljáró bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság megállapítja, és megtéríti. Erre a tanút az idézésben, valamint a kihallgatásának befejezésekor figyelmeztetni kell 28 A fentiekből láthatjuk, hogy a sértett vallomása - mint tanúvallomás- nem szerepel a jogszabályban, ugyanakkor kevés azon eljárásoknak a száma, ahol a sértettet nem hallgatják ki tanúként. Ezért a sértett tanúvallomását mindenképp a bizonyítékok egyik forrásának kell tekintenünk. 29 A tanúként kihallgatott sértett helyzet az eljárásban kettős. Sértettként sok jogosultsággal rendelkezik, de miután tanúként is megjelenik, így már leginkább csak kötelezettségek keletkezik, joga alig-alig. Tanúként már köteles az eljárási cselekményen megjeleni, köteles vallomást tenni. A vallomás tétel, azonban nem mindig kötelező. A hatóság tagjának kötelessége figyelmeztetni a tanút a mentességi jogokra. Figyelmeztetni kell továbbá arra, hogy 26 uo. 97. old. 27 Be. 54.. (6) bek. 28 Be.79.. (1)-(3) bek. 29 Kiss Anna: A sértett szerepe a büntetőeljárásban (phd értekezés) 106. old. 13
köteles a legjobb tudomása szerint vallomást tenni és nem hallgathatja el a mentő körülményeket sem. 30 A sértett azonban nem lesz minden esetben automatikusan tanú, mert nem minden sértett hallgatható ki tanúként. Általános szabály, hogy csak az a személy hallgatható ki tanúként, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. De csak abban az esetben, ha a személy a 14. életévét már betöltötte, tehát alaphelyzetben gyermekkorú személy nem hallgatható ki (gyermekkorú személy ugyanakkor lehet a bűncselekmény sértettje). Egy esetben azonban ezen szabály alól kivételt tesz a törvény. Amennyiben ha a vallomás más bizonyítási eszközzel nem pótolható, akkor a gyermekkorú személyt is ki lehet hallgatni. 31 3. A sértett jogai 32 A Be. 51. -a tételesen felsorolja a sértett jogait. Eszerint A sértett jogosult arra, hogy a) - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen, b) az eljárás bármely szakaszában indítványokat és észrevételeket tegyen, c) a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozóhatóságtól felvilágosítást kapjon, d) e törvényben meghatározott esetekben jogorvoslattal éljen. A törvény ezen pontja azonban elég szűkszavúan fogalmaz, a sértettnek ennél jóval több joga van az eljárás során, attól függően, hogy milyen pozícióban vesz részt az eljárásban. 3.1. A sértett bizonyítási joga A törvény biztosítja a sértett számára a bizonyítási indítványok megtételét, melyet a sértett pozíciójától függően differenciáltan szabályoz. 30 Kiss Anna: A sértett szerepe a büntetőeljárásban (phd értekezés) 108. old. 31 Be. 86.. (1) bek. 32 Ezt a fejezetet Kiss Anna phd értekezésére alapoztam, melyet a Be. ide vonatkozó rendelkezéseivel egészítettem ki. 14
3.2. A sértett észrevételezési joga A sértettet az eljárás során általános észrevételezési jog illeti meg, ebbe beletartozik a hatóság tagjának kizárására vonatkozó előterjesztés is. 3.3. A sértett jogorvoslati joga Ezt a jogot a törvény az eljárási szakaszoktól függően eltérően szabályozza. A nyomozási szakban például a jogorvoslati jog egyik formája a panasz, melyet a nyomozás megszüntetése vagy a nyomozás megszüntetése esetén biztosít. A Be. 195. (1) bekezdése szerint akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság feljelentés elutasításáról, a nyomozás részbeni mellőzéséről, felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről, kényszerintézkedés elrendeléséről további vagyoni jogok vagy érdekek korlátozásáról valamint vagyoni jellegű kötelezettségek megállapításáról hozott határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet. Azonban a (2) bekezdés szűkíti a jogorvoslattal érintett személyek körét: A feljelentő - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - nem élhet panasszal a feljelentés elutasítása miatt, ha a bűncselekménynek nem sértettje. Az ügyészi szakban is hasonló jogokkal bír a sértett, melyet a Be. 228. (1) bekezdése szabályoz. A tárgyalási szakban a sértett jogorvoslati jogosultsága jóval szűkebb és az eljárási helyzetének megfelelően differenciálódik. Ha sértett pótmagánvádlóként lép fel, akkor az ügyészi jogokat gyakorolja, ideértve a vádlott személyi szabadságának korlátozásával vagy elvonásával járó kényszerintézkedés elrendelésének indítványozását, ugyanakkor a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését nem indítványozhatja. Sőt egyáltalán a sértett pótmagánvádlókénti fellépése is egy bizonyos jogorvoslati jog. Az elsőfokú bírság határozatának kihirdetése után is megjeleni a jogorvoslati lehetőség. A Be 323. (1) bekezdése szerint A határozat kihirdetése után a tanács elnöke megkérdezi a jelen lévő fellebbezésre jogosultakat, hogy kívánnak-e fellebbezni. A fellebbezési nyilatkozatok sorrendje a következő: az ügyész, a pótmagánvádló, a magánfél, az egyéb érdekeltek, a vádlott és a védő nyilatkozata. 15
Ebből látható, hogy a pótmagánvádlóként vagy magánfélként megjelenő sértett jogorvoslati lehetőséggel élhet. A jogosultak körét egyébként a törvény 324. (1) bekezdése taxatíve felsorolja. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult a) a vádlott, b) az ügyész, c) a pótmagánvádló, d) a védő, a vádlott hozzájárulása nélkül is, e) a vádlott örököse, a polgári jogi igénynek helyt adó rendelkezés ellen, f) a kényszergyógykezelés elrendelése ellen - a vádlott hozzájárulása nélkül is - a nagykorú vádlott törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa, g) a magánfél, a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen, h) az, akivel szemben az ítélet rendelkezést tartalmaz, a reá vonatkozó rendelkezés ellen. 3.4. A sértett jelenléti joga A törvény lehetővé teszi a sértett számára, hogy az eljárási cselekményeknél jelen legyen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a sértett jelen lehet a szakértő meghallgatásánál, a szemlénél, a bizonyítási kísérletnél és a felismerésre bemutatásnál. Tekintettel arra, hogy a szakérő leginkább írásban nyújtja be a véleményét, így a sértett ezen iratot megtekintheti. A bírósági tárgyaláson a sértett korlátozás nélkül jelen lehet. 3.5. Iratok megtekintésének joga A Be. 51. (2) a) pontja szerint: ha e törvény másképp nem rendelkezik - az eljárási cselekményeknél jelen legyen, az eljárás őt érintő irataiba betekintsen, Ennek lényege, hogy a sértett megtekintheti azokat az iratokat, amelyek azokon az eljárási cselekményeken készültek, amelyeknél a törvény a sértett jelenlétét megengedi. Ezen felül megtekintheti a fentebb említett szakérői véleményt, egyéb iratokat pedig akkor, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti. 16
3.6. Kérdezési és felszólalási jog A törvény előírja, hogy a tanúk közül lehetőleg a sértettet kell először kihallgatni. A kérdezés joga pedig a Be. 286. (4) bekezdésében jelenik meg, miszerint A vádlott és a tanú kihallgatását, illetve a szakértő meghallgatását követően hozzájuk a bíróság tagjain kívül az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, a magánfél, valamint az őt érintő körben az egyéb érdekelt és a szakértő kérdést tehet fel. A Be. 295.. (1) bek. a) pontja értelmében a sértett a tanúhoz csak kérdések feltevését indítványozhatja, míg a vádlott és a védő kérdéseket intézhet. 3.7. Másolat készítésének joga A törvény lehetővé teszi az eljárásban résztvevő személyek számára, hogy az eljárás során keletkezett iratokról másolatot kapjanak. A nyomozás befejezéséig a sértett másolatot kaphat minden olyan iratról, amely olyan eljárási cselekményen készült, ahol a törvény a sértett jelenlétét megengedi. Egyéb iratokról pedig abban az esetben kaphat másolatot, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti. Láthatjuk tehát, hogy ez a jog szorosan összefügg az irat megtekintési joggal, hiszen a sértett mindazon iratokról kaphat másolatot, amelyek vonatkozásában egyébként betekintési joga van. Amennyiben a sértett és a feljelentő nem azonos személy, akkor a feljelentő csak a feljelentésről kaphat másolatot. A másolatot annak a szervnek kell kiadni, amelyik szerv előtt az eljárás folyamatban van. A nyomozás befejezését követően a sértett másolatot kaphat minden olyan iratról, amelyeknek a megismerésére a Be. 193. (1) bekezdése alapján jogosult. 3.8. Minősített adat megismerésével kapcsolatos jog 33 A sértett az eljárás során jogosult megismerni a minősített adatokat abban az esetben a törvényi feltételek fennállnak. A Be. 70/C. (5) bekezdése szerint másolat készíthető a minősített adatot tartalmazó iratról vagy annak bizonyos részéről azonban a másolatot a jogosult a bíróság, az ügyészség, illetőleg a nyomozó hatóság titkos ügykezelésre fenntartott helyiségéből nem viheti ki, ugyanakkor a fent felsorolt hatóságoknak biztosítani kell azt, hogy a jogosult az iratokat munkaidőben korlátozás nélkül tanulmányozhassa. 33 Az értekezésben még államtitok és szolgálati titokként szerepel 17
3.9. A költségek megtérítéséhez való jog A Be. 74. (1) bek. b) pontja szerint bűnügyi költségnek minősül a terheltnek, a sértettnek, a magánfélnek, a pótmagánvádlónak és a magánvádlónak, a terhelt és a sértett törvényes képviselőjének az ügyben felmerült készkiadása, akkor is, ha azt az állam nem előlegezte meg. Szintén a bűnügyi költség része a sértett a magánfél és a pótmagánvádló képviselőjének készkiadása akkor is, ha azt az állam nem előlegezte meg. Amennyiben az eljárás során a sértett tanúként is kihallgatásra kerül, úgy a megjelenésével kapcsolatos költség megtérítésére is jogosult. Erre őt az idézésben és a kihallgatása során is figyelmeztetni kell. 3.10. Az anyanyelv használatához és a tolmácshoz való jog A törvény az alapvető rendelkezések között említi az anyanyelv használatához való jogot. Amennyiben az eljárásban résztvevő személy a magyar nyelvet nem ismeri, emiatt hátrány nem érheti. 34 A sértett az eljárás során mind szóban mind pedig írásban használhatja az anyanyelvét. 35 Amennyiben a sértett nem magyar anyanyelvű és az eljárás során az anyanyelvét kívánja használni, akkor tolmácsot kell igénybe venni. 36 Ha a sértett anyanyelvének használata aránytalan nehézséget okoz, akkor a sértettnek joga van arra, hogy egy általa ismert másik nyelvet megjelöljön, melyet az eljárás során használni kíván. 37 Ebben az esetben a tolmácsot ennek a nyelvnek a használatára fogják kirendelni. 3.11. A sértett joga a távoltartáshoz A távoltartás, mint kényszerintézkedés viszonylag új keletű a büntetőeljárás jogban. Ez az intézkedés egyszerre szolgálja a sértett biztonságát és az eljárás zavartalan lefolytatását. Helyettesíti az előzetes letartóztatást, ugyanakkor lehetővé tesz a sértett számára, hogy a családon belüli erőszak esetén nem a bántalmazottnak, hanem a bántalmazónak kell elhagynia a lakást és oda meghatározott ideig nem is térhet vissza. Ugyanakkor a jogalkotót bűnmegelőzési szabályok is vezették, ugyanis ezen 34 Be. 9.. (1) bek. 35 Be. 9.. (2) bek. 36 Be. 114.. (1) bek. 37 uo. 18
intézkedés alkalmas arra is, hogy megakadályozza terheltet az előkészített bűncselekményt véghezvitelében, vagy nem tud újabb bűncselekményt elkövetni a sértett sérelmére. A távoltartást a bíróság rendelheti el tíztől hatvan napig terjedő időszakra. 38 A Be. 138/B. (2) bekezdése taxatíve felsorolja, kik azok, akik kezdeményezhetik a távoltartás elrendelését. Eszerint: (2) A távoltartás elrendelését a) az ügyész, b) a magánvádló, c) a pótmagánvádló, d) a sértett, e) a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője, valamint f) a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője indítványozhatja. Ezeken a jogokon kívül természetesen számos jogok találhatók a Be..ai között, amelyek a sértettre vonatkoznak. Pl.: a lefoglalás kérdésében, a sértett-tanú szembesítése a terhelttel, adatok zártan történő kezelése, stb. 4. A sértett kötelezettségei A sértett, mint eljárásban részvevő személy törvényben meghatározott módon köteles az eljárásban és a bizonyításban közreműködni. Erre való tekintettel a Be. jó néhány kötelezettséget is nevesít. Kötelezettségként jelenik meg, hogy a sértett köteles magát alávetni a szakértői vizsgálatnak illetve beavatkozásnak, kivéve a műtétet és a műtétnek nem minősülő vizsgálati eljárást. Ezen túl a sértett köteles a szakértői vizsgálat elvégzését egyéb módon is támogatni. 39 A sértett további kötelessége, hogy az eljárás során a hatóság részére okiratokat átadjon, adatokat szolgáltasson, illetve a hatóság részére felvilágosítást adjon. Nem a büntetőeljárási törvényben, hanem a Ptk.-ban nevesített kötelesség, hogy a sérelmére keletkezett kárt elhárítsa, illetve a lehetőségeihez mérten csökkentse. 38 Be. 138/B.. (1) bek. 39 Be. 106.. (1) bek. 19
Amennyiben a sértett az eljárásban tanúként is szerepel, úgy (amennyiben szükséges a részvétele) az egyes eljárási cselekményekre idézni fogják. Az idézésre pedig kötelező a megjelenés. Amennyiben az idézés ellenére a sértett távol marad és magát ki nem menti, úgy rendbírsággal sújtható, és elrendelhetik az elővezetését vagy az okozott kár megtérítésére kötelezhetik. 40 Sőt a Be. a testi kényszert is megemlíti, mint a sértettel szemben alkalmazható intézkedést. 41 Tehát, ha a sértettel szemben az eljárási cselekmény biztosítása vagy bizonyítási cselekmény foganatosítása céljából alkalmazható testi kényszer, melyet a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendel el, foganatosítása a rendőrség feladata. 40 Be. 106.. (3) bek. 41 Be. 163.. (1)-(2) bek. 20
A közvetítői eljárás 5. Jogszabályi háttér Magyarország 1990-ben csatlakozott az Európa Tanácshoz, ezt követően az Európai Unióhoz 2004-ben, melynek következtében, mint minden csatlakozó államnak, így hazánknak is jogszabályait összhangba kellett hozni az EU által elvárt és meghatározott normákkal. A sértetti szerepkör tanulmányozása során a jogalkotó számára egyértelművé vált, hogy a bűncselekmény áldozatai az eljárás alatt rendkívül hátrányos helyzetben vannak. Az Európa Tanács 1977-es ajánlása, amely a bűncselekmény áldozatainak kártalanítását foglalja magába, elindított egy folyamatot, amelytől kezdve egyre nagyobb hangsúlyt kapott az elkövető által az áldozat részére történő jóvátétel lehetősége. Az Európai Unió 2001. március 15-én kelt Az áldozatok büntetőeljárásbeli helyzetéről szóló kerethatározata (2001/220/IB) Magyarország számára is kötelezővé tette annak 2006. március 22-i határidővel, hogy a tagállamok teremtsék meg a mediációs eljárás törvényi és intézményi hátterét. 42 Ennek hatására az Országgyűlés 2006. február 13-án elfogadta a Be.-t és a Btk-t módosító 2006. évi LI. törvényt, de a közvetítői eljárásra vonatkozó szabályok csak 2007. január 1-től váltak hatályossá. 43 A mediációra vonatkozó részletes szabályokat a 2006. évi CXXIII. törvény tartalmazza. 44 6. A közvetítői eljárás fogalma A Btk.-ban tehát megjelent egy új jogintézmény, a tevékeny megbánás, amely a megszüntető okok közé került, ezzel alapot adva a Be-ben meghatározott közvetítői eljárás szabályainak. A 2006. évi CXXIII. Törvény 2. (1)-(2) bek.-e a pártfogó felügyelői szolgálatot hatalmazza fel az eljárás lefolytatására, és itt határozza meg az eljárás célját: 42 Póka Rita: Gondolatok a tettes-áldozat mediáció hazai bevezetéséről. Magyar Jog, 2006. 12. sz. 751.old. 43 Lajtár István: A mediáció a büntetőeljárásban. Ügyészek Lapja. 2007. (14. évf.) 5. sz. 5. old. 44 Makai Lajos: A tevékeny megbánás és a közvetítői eljárás. 2007. (55. évf.) 9. sz. 80. old. 21
2. (1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő írásbeli megállapodás jöjjön létre. (2) A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között a terhelt tevékeny megbánását megalapozó megállapodás jöjjön létre. A közvetítői eljárás tehát egy resztoratív (helyreállító) eljárás, melynek célja, hogy a sértett és a terhelt között megbomlott egyensúlyt helyreállítsa. Ez a konfliktusmegoldás már korábban, a különféle törzsi, kulturális vagy etnikai népcsoportok körében is elterjedt volt, amely során egy kívülálló harmadik felet hívtak segítségül. Innen származik a mediare kifejezés, melynek jelentése: közvetíteni, békéltetni, középen állni, közbenjárni. 45 A mediáció a XX. századtól rohamosan fejlődik. A társadalom átalakulása és annak igényei formálják napjainkban is. 6.1. Mikor alkalmazható a közvetítői eljárás? A közvetítői eljárás az alábbi feltételek fennállása esetén alkalmazható, ha: A Btk. 36. - a alapján az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhítésének lehet helye A gyanúsított a nyomozás során beismerő vallomást tett, vállalja, és képes a sértett kárát megtéríteni vagy a bűncselekmény káros következményeit más módon a sértettnek jóvátenni A gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint A bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan 45 Gyengéné dr. Nagy Márta: Mediáció az igazságszolgáltatásban. Magyar Jog. 2009. (56. évf.) 11. sz. 681. old. 22
feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja. 46 Ebből a törvényi hivatkozásból következik a következő kérdés, hogy milyen bűncselekmények esetén, és hogyan alkalmazható a közvetítői eljárás? Erre a Btk, és a Be. egymást kiegészítve ad választ. A Btk. 36. (1) bek. értelmében nem büntethető az, aki személy elleni, közlekedési, vagy vagyon elleni vétség vagy három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a közvetítői eljárás keretében a sértettnek megtérítette, vagy a bűncselekmény káros következményeit a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátette. A Be. 221/A (1) bek. második mondata szabályozza a halmazat kérdését, amely szerint csak akkor alkalmazható a közvetítői eljárás, ha a gyanúsított e bűncselekményekkel halmazatban más bűncselekményt is elkövetett, de az elkövetésben a jelzett bűncselekmény a meghatározó. A Btk. 36. (2) bek.-e lehetőséget ad a büntetés korlátlan enyhítésére abban az esetben, ha a meghatározott bűncselekmény 5 évnél nem súlyosabban büntetendő, és a gyanúsított a sértett részére a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítette, vagy a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátette. A Be. által szabályozott halmazat kérdése itt is alkalmazható. A büntetőeljárás során csak egyszer rendelhető el a közvetítői eljárás. Ha a vádemelésig nem jön létre megegyezés a gyanúsított és a sértett között, vagy a gyanúsított nem teljesíti kártalanítási kötelezettségét, a bíróság az eljárást lefolytatja. Ha a vádirat közlésétől számított 15 napon belül a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza a vádlott, a védő vagy a sértett, akkor a bíróság előkészítő ülést rendel el, ahol a bíróság megállapítja, hogy a közvetítői eljárás feltételei fennállnak, és ebben az esetben hat hónapra felfüggeszti az eljárást. 47 Ha a közvetítői eljárás eredményes, és a Btk 36. (1) bekezdése teljesül, az ügyész az eljárást megszünteti. Ha a Btk. 36. (2) bekezdésének van helye, az ügyész vádat emel, de a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elhalaszthatja, ha a gyanúsított közvetítői eljárás 46 Be. 221/A.. (3) bek. a)-d) pont 47 Póka Rita: Gondolatok a tettes-áldozat mediáció hazai bevezetéséről. Magyar Jog, 2006. 12. sz. 753.old 23
d)37 a e)38 korábban eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, de a büntethetősége nem szűnt meg. 6.2. Mely esetekben nem alkalmazható a közvetítői eljárás? A Btk. 36. (3) bekezdése szabályozza, hogy mikor nem alkalmazható a közvetítői eljárás. Ennek értelmében akkor, ha az elkövető: a) többszörös vagy különös visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) bűncselekménye halált okozott, szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el, szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben a 36. (1) vagy (2) bekezdését alkalmazták, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el. 7. A közvetítői eljárás résztvevői A közvetítői eljárás két főszereplője a bűncselekmény elkövetője és a sértett. 7.1. A sértett A Be. 51. (1) bekezdés alapján: Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. A közvetítői eljárás alanya sértetti pozícióban nemcsak természetes, hanem jogi személy is lehet. A Bkt. 11. (5) bekezdése kimondja, hogy nem természetes személy a közvetítői eljárás során a képviseletére feljogosított személy által vehet részt. Jogi személy lehet állami szerv vagy gazdálkodó szervezet, melynek képviseletét az arra feljogosított dolgozó, vagy az ügyintézésre jogosult tag illetve alkalmazott látja el. 48 48 Be. 56.. (3) bek. 24
Az Európai Unió 2001. március 15-i kerethatározatának 1. cikk a, pontja az alábbiak szerint határozza meg a sértett fogalmát: a sértett természetes személy, aki olyan károsodást szenvedett, ideértve testi vagy szellemi épségének sérelmét, érzelmi szenvedését vagy gazdasági veszteségét is, amelynek közvetlen oka olyan cselekmény vagy mulasztás, amely valamely tagállam büntetőjogi szabályainak megsértésével valósult meg. Ebből következik, hogy közvetítői eljárásra utalás elsősorban akkor alkalmazható, ha annak természetes személy sértettje van. 49 Előfordul olyan eset is, hogy a közvetítői eljárás során a sértett meghal. Ezt a helyzetet a Be. egyértelműen szabályozza: Ha a sértett akár a büntetőeljárás megindítása előtt, akár azt követően meghalt, helyébe egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet, és gyakorolhatja a (2) bekezdésben meghatározott jogokat. Ha a sértett olyan egyházi személy volt, aki azon egyház szabályai szerint, amelyhez életében tartozott, egyházi rend vagy fogadalom okából házasságot nem köthetett, halála után hozzátartozó (örökös) hiányában az egyenesági rokon jogai illetik meg a volt egyháza szerinti egyházi elöljáróját. 50 A (2) bekezdésben megjelölt jogok a következők: A sértett az eljárási cselekményeknél jelen lehet Az eljárás őt érintő irataiba betekinthet Indítványokat és észrevételeket tehet Felvilágosítás kérése jogairól és kötelezettségeiről a bíróság, az ügyészség és a nyomozóhatóság részéről Jogorvoslattal élhet 51 A közvetítői eljárás megindításának feltétele, hogy természetes vagy nem természetes személy sértettje legyen a bűncselekménynek. Azonban, több sértett esetén csak akkor folytatható le a közvetítői eljárás, ha minden sértett ismertté válik. 52 Pl. Btk. 328. Vásárlók megkárosítása. 49 Lajtár István: A mediáció a büntetőeljárásban. Ügyészek Lapja. 2007. (14. évf.) 5. sz. 8. old 50 Be. 51.. (3) bek. 51 Be. 51.. (2) bek. 52 Makai Lajos: A tevékeny megbánás és a közvetítői eljárás. 2007. (55. évf.) 9. sz. 82. old. 25
7.2. Az elkövető Az elkövető a közvetítői eljárás másik főszereplője. A közvetítői eljárás egyik legfontosabb feltétele az elkövető beismerő vallomása, amelyet a nyomozás során tesz meg. 53 Ha a hallgatás jogával élve nem tesz vallomást, akkor elesik a közvetítői eljárásra való indítványtételi jogától, és erre később sem lesz már lehetősége. Amennyiben az elkövető az eljárás során visszavonja a beismerő vallomását, úgy szintén a fent leírt következmények érvényesülnek. 54 Itt fontos megemlítenünk, hogy nem elegendő a Be 221/A (3) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott feltételek teljesülése, a közvetítői eljárás elrendelésének fontos tényezője még az ügyész illetve a bíróság mérlegelő tevékenysége is. 55 8. A közvetítő A közvetítői személyére, más néven mediátorra, már az EU kerethatározata is utalást tesz: a büntetőügyekben folytatott közvetítés a büntetőeljárás előtt vagy alatt a tárgyalásos megegyezés keresése a sértett és bűncselekmény elkövetője között egy szakember közvetítésével 56. A kerethatározat külön kihangsúlyozza a közvetítői eljárásban közreműködő szakemberek továbbképzésének fontosságát. 57 Magyarországon a 2006. évi CXXIII. tv. szabályai vonatkoznak a közvetítőkre. 58 Ezek alapján az lehet közvetítő, aki a büntető ügyekben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy aki pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel pályázat útján közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd. 59 Eszerint közvetítő lehet pártfogó felügyelő vagy akár ügyvéd is. A közvetítő feladata többek között, hogy közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők 53 Be. 221/A.. (3) bek. b) pont 54 Makai Lajos: A tevékeny megbánás és a közvetítői eljárás. 2007. (55. évf.) 9. sz. 82. old 55 Be. 221/A.. (3) bek. d) pont 56 2001/220/I.B. 1. cikk e) pont 57 2001/220/I.B. 14. cikk (1)-(2) bek. 58 Továbbiakban Bkt. 59 Bkt. 3.. (1) bek. 26
A méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el. 60 8.1. A közvetítő jogai és kötelezettségei A közvetítő feladatának ellátása céljából jogosult és köteles betekinteni az ügy irataiba, és kérheti az ügyészségtől és a bíróságtól az iratok és adatok rendelkezésre bocsátását. 6 mediátor a sértettet és a terheltet egymás jelenlétében, és egymás távollétében is meghallgathatja. 61 A közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást, és ez a titoktartási kötelezettség az eljárás befejezése után is fennmarad. 62 Azért, hogy a közvetítő személye pártatlan maradjon, a Bkt. 4. -a tételesen felsorolja azon eseteket, amelyek során a közvetítő nem járhat el. Közvetítőként nem járhat el, a) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró, ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság tagjának hozzátartozója [Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. 6. pont], b) aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánfél, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója, c) aki az ügyben mint tanú, szakértő, illetőleg szaktanácsadó vesz vagy vett részt, d) az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, kivéve a közvetítői eljárás alkalmazásáról szóló döntés meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt, e)8 az az ügyvéd, aki a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, f)9 akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. A közvetítő bármelyik kizáró ok fennállása esetén, azonnal köteles a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének ezt jelezni. A pártfogó felügyelői szolgálatvezető 60 Bkt. 3.. (3) bek. 61 Bkt. 3.. (4) bek 62 Bkt. 3.. (5)-(6) bek 27
határoz a közvetítő kizárásáról és új közvetítőt jelöl ki. A kizárást kimondó határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. 9. A közvetítői eljárás menete A közvetítői eljárás hivatalból vagy a gyanúsított, a védő, illetve a sértett indítványára indulhat meg. Ilyenkor az ügyész legfeljebb hat hónapra felfüggeszti az eljárást és az ügyet közvetítői eljárásra utalja. A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelvhasználatra és a tolmácsra a Be. szabályai alkalmazhatók. 63 A közvetítő az ügy hozzá érkezésétől számított 15 napon belül megidézi a sértettet és a terheltet. 64 Az eljárást lehetőleg úgy kell megszervezni, hogy azt 3 hónapon belül be lehessen fejezni. 65 A mediátor megidézi a feleket és egyben röviden tájékoztatja jogaikról és kötelezettségeikről. Főszabályként a közvetítői megbeszélés helye a pártfogó felügyelői szolgálat hivatali helyisége. Amennyiben valamelyik fél a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, és nem igazolja a mulasztását, úgy a közvetítő előbb tisztázza mulasztás tényét, majd megvizsgálja, hogy nincs-e akadálya a további eljárásnak. Ha nincs újabb időpontot tűz ki. Ha a következő alkalommal sem jelenik meg a fél, és a mulasztását ez esetben sem igazolja, a közvetítő jogszabály szerint úgy tekinti, hogy a fél visszavonta a hozzájárulását. 66 A megbeszélés azzal indul, hogy a közvetítő megállapítja a terhelt és sértett személyazonosságát, ismerteti a közvetítői eljárás lényegét, jogkövetkezményeit, és nyilatkoztatja a feleket, hogy megértették-e az írásbeli tájékoztatást a jogaikat illetve kötelezettségeiket illetően. 67 Ezt követően a közvetítő a kellő részletességgel meghallgatja a feleket vagy egymás jelenlétében, vagy egymás távollétében. Ha a felek lakóhelye két külön megyében 63 Bkt. 8.. (3) bek. 64 Bkt. 9.. (1) bek. 65 Bkt. 9.. (4) bek. 66 Bkt. 10.. (1)-(2) bek. 67 Bkt. 11.. (1) bek. 28
található, a közvetítő megkereséssel élhet a fél lakóhely szerint illetékes pártfogó szolgálat vezetőjéhez a meghallgatás lefolytatása érdekében. 68 A megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít, amely a következőket tartalmazza: a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, az ügy számát és a terhelt nevét; a közvetítői eljárásra utaló határozatot hozó bíróság, illetve ügyészség megnevezését és ügyszámát; a megbeszélés helyét, valamint megkezdésének és befejezésének időpontját; az eljáró közvetítő, a sértett, a terhelt, a képviselők, illetve a közvetítői megbeszélésen részt vett más személyek nevét, valamint az első megjelenéskor a résztvevők azon lakcímét, ahonnan idézhetők; az eljárás menetét 69 A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki. 70 A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a terhelt a jóvátételt az eljárás felfüggesztése alatt vagy a vádemelés elhalasztásának lejártáig egy összegben vagy részletekben fizeti meg, illetve hogy az eljárás költségeit ki viseli. 71 A megállapodást a közvetítő okiratba foglalja, amely közokiratnak minősül, és amelyet mind a terhelt, mind a sértett, és ha van, annak törvényes képviselője is aláír. 72 A közvetítői eljárás során létrejött iratok és nyilatkozatok nem használhatók fel bizonyítékként abban a büntetőeljárásban, amelyben keletkeztek. Ez alól kivétel a megegyezést tartalmazó okirat és a közvetítői jelentés. 73 68 Bkt. 11.. (2)-(3) bek. 69 Bkt. 12.. (2)-(3) bek. 70 Bkt. 13.. (1) bek. 71 Bkt. 13.. (2) bek. 72 Bkt. 13.. (4) bek. 73 Bkt. 13.. (5) bek. 29
9.1. A közvetítői eljárás befejezése A Bkt. 15. (1) bekezdése taxatíve felsorolja a közvetítői lejárás befejezésének eseteit. A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a) a megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette, b) a terhelt a megállapodás alapján a kár megtérítését részletekben történő fizetéssel vagy egyéb módon nyújtandó jóvátétellel az első részlet tekintetében teljesítette, ha a megállapodás értelmében a teljesítés a felfüggesztés határidején belül nem fejeződhet be, c) a terhelt a megállapodás alapján a részletekben történő fizetés vagy más módon nyújtandó jóvátétel utolsó részletét a felfüggesztés határidején belül teljesítette, d) a sértett vagy a terhelt részére küldött idézés kézbesítésének abból eredő eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik, e) a sértett vagy a terhelt haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez, f) a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, g) a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni, h) a terhelt nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 221/A. (3) bekezdésének b) vagy c) pontjában írt feltételek nem állnak fenn, i) az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt. A közvetítői eljárás költségeit a Bkt. 17. -a szabályozza, így azt is, hogy a közvetítői eljárás során felmerült költség nem bűnügyi költség, azt eltérő rendelkezés hiányában a terhelt viseli. Ha a bíróság, vagy az ügyészség költségmentességet engedélyezett a terhelt javára, úgy a kirendelt védő díját és költségét az állam viseli. Ezzel ellentétben a sértett saját érdekkörében felmerült költségeit, pl.: útiköltség, meghatalmazott védő, stb., önmaga viseli. 30
10. A közvetítői eljárás előnyei, célzott joghatásai A közvetítői eljárás előnyeit öt részre oszthatjuk. A következőkben megpróbálom ezeket a csoportokat részletesen megvizsgálni a sértett, a terhelt, az igazságszolgáltatás, az állam és a társadalom szempontjából. 10.1. A mediáció előnyei a sértett szempontjából A sértett számára négy okból is előnyös a közvetítői eljárás. Egyrészt fontosnak, főszereplőnek érzi magát az eljárás során, másrészt megtérül a kára, harmadrészt a terhelt bocsánatot kér tőle, negyedik esetben pedig a sértett félelmei megszűnnek. 74 1. az eljárás során a sértett elmondhatja, -röviddel a bűncselekmény bekövetkezés után-, milyen sérelem érte, és aktívan részt vehet a konfliktus feloldásában. Ezzel ő nem tárgya, hanem alanya, résztvevője lesz az eljárásnak. Kifejtheti véleményét, kifejezésre juttathatja érzelmeit, kitör a névtelenség, és személytelenség árnyékából. 75 2. Az eljárás alatt a sértett maga határozza meg a jóvátétel módját és mértékét, melyet eredményes mediációt követően meg is kap. A jóvátétel a terheltet közvetlenül a sértett irányában terheli. Három jóvátételi fajtát különböztethetünk meg. Az első az egyszerű bocsánatkérés, a második az anyagi, azaz a pénzbeli juttatás, a harmadik pedig a jóvátétel, ami nem azonos a pénzbeli juttatással. Ez további négy részre osztható: jelképes ajándék, személyes kapcsolta javítása, az eredeti állapot helyreállítása illetve a cselekménnyel közvetlenül felmerült szükségletek kielégítése. 76 3. Az anyagi jóvátétel mellett erkölcsi jóvátételben is részesül a sértett azáltal, hogy a terhelt megbánja tettét és bocsánatot kér tőle. Ez nagymértékben előmozdítja az ügyet a megegyezés felé. 77 4. A jövőre nézve előnyös az utolsó szempont. A sértett a közvetítői eljárás befejeztével megszabadul a bűncselekménnyel okozott félelmeitől, 74 Kiss Anna: A sértett szerepe a büntetőeljárásban. (phd értekezés) 192. old. 75 uo. 76 Nagypál Szabolcs:A büntetőjogi közvetítés (mediáció) jogelmélete. Iustum, Aequum, Salutare, 2011. (7. évf.) 1. sz. 28. old. Idézte: Koltai Júlia: A (büntetőjogi) mediáció (közveítés) során létrejött megállapodások tartalomelemzése. 77 Kiss Anna: A sértett szerepe a büntetőeljárásban. (phd értekezés) 192. old 31
szorongásaitól, és a későbbiekben magabiztosabbá és felkészültebbé válhat egy újabb támadás esetén. 78 10.2. A mediáció a terhelt szempontjából A bűncselekmény elkövetője az eljárás során szembesül tettével, felismeri az általa okozott kár nagyságát, azaz szembesül tettének következményeivel. A rövidebb eljárás keretében lehetőséget kap, hogy jóvátételt szolgáltasson a sértettnek, ezáltal enyhébb büntetést kapjon. Az eljárás előnye, hogy a terhelt adatai nem kerülnek be a nyilvántartásba, így nagyobb eséllyel tud visszatérni a normális életbe. A közvetítői eljárás célja, hogy az elkövető felelősséget vállaljon a tettéért, és ez segítse a kár helyrehozásában. 79 10.3. A mediáció az állam szempontjából A közvetítői eljárás célja az állam szempontjából a börtönnépesség csökkentése. Magyarországon rendkívül magas a börtöntelítettség aránya. A közvetítői eljárás bevezetésével várható ennek az állapotnak a javulása azáltal, hogy az elkövető peren kívül egyezik meg a sértettel, ezzel elkerülve a súlyosabb büntetés kiszabását rá nézve. 80 A közvetítés a szabadságelvonással nem járó büntetőjogi jogkövetkezmények körébe illeszkedik. 81 10.4. A mediáció előnyei az igazságszolgáltatás szempontjából Itt megkísérlem a bírósági és a mediációs eljárás összehasonlítását. 82 78 uo. 79 Kiss Anna: A sértett szerepe a büntetőeljárásban (phd értekezés) 192-193. old. 80 Nagypál Szabolcs:A büntetőjogi közvetítés (mediáció) jogelmélete. Iustum, Aequum, Salutare, 2011. (7. évf.) 1. sz. 21. old. 81 uo. 22. old. Idézte: Kerezsi Klára: Az alternatív szankciók helye és szerepe a büntetőjog szankciórendszerében. Büntetőjogi Kodifikáció. 2001. 20. 82 Gyengéné dr. Nagy Márta: Mediáció az igazságszolgáltatásban. Magyar Jog, 2009. (56. évf.) 11. sz. 682. old. 32
Szempontok Mediációs eljárás Bírósági eljárás a felek közös kérelmére, vagy a másik fél hozzájáruló nyilatkozata alapján az eljárás megindítása az eljáró harmadik személy a közvetítő személye a felek által választott eljárás menete a gyakorlati alternatív az egyik fél kérelmére, a másik fél részvétele kötelező a bírót hivatalból jelölik ki törvény határozza meg, melyet szigorúan be kell tartani a jog szolgáltatása konfliktuskezelési módszer alapján eljárás célja a konfliktust a felek közösen oldják meg eljárás hatékonysága gyors több tárgyalás szükséges, a döntés elhúzódik eljárás költsége olcsóbb drágább döntési lehetőség a felek jutnak el a megoldásig a bíró dönt, vagy a felek megegyezését a bíró irányítja jogi képviselet csak hallgató, legfeljebb tanácsokat az ügyvéd aktív résztvevő ad döntési felelősség a feleké a bíróságé eljárás utóélete javíthatja a felek kapcsolatát ronthatja a felek kapcsolatát eljárás eredménye mindkét fél elégedett a megoldással mindkét fél vagy csak az egyik elégedetlen A fentiekből is látható, hogy sokkal eredményesebb és gazdaságosabb a közvetítői eljárás a bírósági eljáráshoz képest. Az igazságszolgáltatásban rendkívül leterheltek a bíróságok, egy-egy ügy akár több évig is elhúzódhat, nem beszélve a rengeteg jogorvoslati lehetőséget, mellyel még bonyolultabbá tehető a per. A közvetítői eljárás központjában a megegyezés áll, ahol a felek kölcsönös elégedettsége a cél. 10.5. A mediáció a társadalom szempontjából A közvetítői eljárás fontos alappillére a kommunikáció. Az eljárás során is a felek arra vannak kényszerítve, hogy kommunikáljanak egymással, hisz így jutnak el leghamarabb a megegyezésig. Ezzel a formával a társadalom jobban tud azonosulni, mivel ez mindennapjaink része. Az eljárás megelőző-helyreállító szemlélete miatt, a társadalom is könnyebben visszafogadja az elkövetőt, ha beismeri és vállalja tettét. 83 83 Kiss Anna: A sértett szerepe a büntetőeljárásban. (phd értekezés) 194-195. old. 33
11. Mediáció külföldön 11.1. Az amerikai mediáció Az Egyesült Államokban már a 20-30-a s években kezdett elterjedni az úgynevezett alternatív konfliktus megoldás, melyet leginkább a szakszervezetek és a munkaadók közötti vitás kérdések eldöntésére alkalmaztak. 84 Az 1970-es évektől vált elterjedtté a büntetőügyekben alkalmazott mediáció. Egyre több kutatóközpont vizsgálta a közvetítői lejárás során felmerült különböző kérdésekre a megoldási lehetőségeket. Ilyen kutatóközpontok alakultak az USA-ban, Angliában, majd később Európa más országaiban is. Ezen kutatóközpontok eredményes működésének következménye a közvetítői eljárás elterjedése az egyes jogágak között. 85 Így az Egyesült Államokban közvetítői eljárás megjelent a: Magánjog Közigazgatási jog Személyiségi jogok Büntetőjog Kereskedelmi jog Családjog Környezetvédelem Munkajog Orvosi jog Fogyasztóvédelem területén. 86 Az elmúlt 20 évben a mediációs eljárások száma a többszörösére növekedett, melyet az is elősegített, hogy minden állam saját törvényeiben szabályozza azt. Sajátossága az amerikai mediációnak, hogy nem csak az állam által működtetett közvetítői irodák mellett lehetőség van civil mediációs szolgálatok létrehozására, melyek az ügyvédi irodák mintájára szerveződve a jogviták gyors és békés megoldási alternatíváját 84 Gyengéné dr. Nagy Márta: Mediáció az igazságszolgáltatásban. Magyar Jog, 2009. (56. évf.) 11. sz. 681. old. 85 Nacsády Péter Imre: Az amerikai mediáció. Magyar Jog, 1998. 5. sz. 298. old. 86 Somogyi Árpád: Mi fán terem a mediáció? Jogtudományi Közlöny, 2000. 1. sz. 20. old. 34
kínálják. 87 További sajátossága az angolszász rendszernek, hogy a rendőrség, mint az állam képviselője is gyakorolhatja a közvetítői jogokat. 88 Két alapvető modell alakult ki: a kiscsoportos és a nagycsoportos mediációs eljárás. 89 A kiscsoportos eljárás jellegét tekintve magánbeszélgetés-centrikus, amely főleg munkaügyi és kereskedelmi viták megoldására használatos. Lényege, hogy a közvetítő a felekkel egyenként, a többi fél jelenléte nélkül beszélget, amely során a megegyezéshez vezető alternatívák közül segít kiválasztani a legmegfelelőbbet. Azonban lehetőség van arra, hogy az érdekeltek ún. összevont ülésen megvitassák például a magatartási szabályokat, illetve a követendő eljárásokat, műveletetek. Az eljárás előnye az, hogy lehetőség nyílik bizalmas beszélgetésre, így elkerülve az esetleges másik fél általi konfrontációt. 90 A nagycsoportos modell során az érintett felek együttes megjelenése szükséges. Valamennyi fél azonos helyszínen egyszerre beszélget a mediátorral. Ez tehát azt mutatja, hogy az eljárás összmegbeszélés-centrikus. A modell jelentősége abban rejlik, hogy a vitás felek számára a megbeszélés során azonnal ismertté válik a másik álláspontja, így könnyebben és hamarabb lehet olyan megoldást találni, amely minden fél számára megfelelő. Ebben a modellben akkor alkalmazható kiscsoportos beszélgetés, ha a vita holtpontra jut. A mediációt polgári és büntetőügyekben is alkalmazzák. Az eljárás általában három fázisra osztható. Az első szakaszban a közvetítő összehívja a feleket és azok tanácsadóit. Itt minden félnek lehetősége van az álláspontjának kifejtésére az üggyel kapcsolatban. A tanácsadók benyújthatják a különféle dokumentumokat, a felek mérlegelhetik, az ügy jogi útra való terelésének lehetőségét, majd a beszélgetés után kialakíthatják stratégiájukat. A második szakaszban a mediátor a felekkel külön-külön találkozik. Ezalatt meghallgatja a feleket, de a saját véleményét nem hozhatja a tudomásukra, tanácsot nem adhat, állást nem foglalhat, csak kérdésekkel irányíthatja a megoldás felé az érintettet. A közvetítő a meghallgatás során nem hozhatja a személy tudomására a másik fél álláspontját. Ez azt a célt szolgálja, hogy az eljárásban résztvevő személy befolyásolástól mentesen hozza meg döntését. 87 uo. 22. old. 88 Nacsády Péter Imre: Az amerikai mediáció. Magyar Jog, 1998. 5. sz. 298. old 89 uo. 90 uo. 35
A harmadik szakaszra akkor kerül sor, amikor a felek kialakítják álláspontjukat, ezután újabb találkozót szervez a közvetítő. Az álláspontok egyeztetése után a felek megállapodnak a kártérítésben és erről jegyzőkönyv készül, melyet az érintettek aláírnak. 91 11.2. Mediáció Franciaországban A kontinentális jogban az amerikai mintára kezdett elterjedni a közvetítői eljárás a büntetőjogban a 60-as években. Ezt befolyásolták még az akkori társadalmi változások mozgalmai is. 92 Franciaország Európai Uniós tagságából adódóan a közvetítői eljárás szabályainak kialakításában megjelentek az uniós ajánlások. Már a 80-as években, mielőtt jogszabályi háttere kialakult volna, egyes ügyészségek és áldozatvédő szervek kísérletet tettek a mediáció bevezetésére, amelyet akkor még büntetőjogi békítésnek neveztek. Ennek előzménye a francia népesség konfliktusa a különböző nemzetiségekkel, például marokkóiakkal, törökökkel, algériaiakkal. 93 1978-tól a polgári ügyekben már alkalmazták a békítés jogintézményét, melynek keretén belül egy hivatalnok végezte a két magánszemély közötti vita feloldását. Ennek a gyakorlatát ültették át először a büntetőügyekre, majd ezt követte a nemzetközi szabályozás, amely létrehozta a mai francia mediációs eljárást. 94 A közvetítői eljárás sajátossága, hogy az eljárás megindításának a lehetőségét az ügyész hatáskörébe adja, mielőtt a büntetőeljárás megindulna. Amennyiben az elkövető felnőtt korú személy, akkor az ügyész a törvényi feltételek fennállása esetén dönt úgy, hogy a büntetőeljárás helyett közvetítői eljárást kell lefolytatni. 95 A törvényi feltételek a következők: A sértettnek okozott kár megtérítése a terhelt részéről A bűncselekménnyel okozott társadalmi béke helyreállítása, azaz a terhelt szembesüljön az általa elkövetett cselekmény következményeivel. A terhelt társadalomba való visszailleszkedésének elősegítése. 91 uo. 92 Gyengéné dr. Nagy Márta: Mediáció az igazságszolgáltatásban. Magyar Jog, 2009. (56. évf.) 11. sz. 681. old 93 Pápai-Tarr Ágnes: Büntetőjogi mediáció francia módra. In.: Tanulmányok Dr.Dr. H.C. Horváth Tibor Professor emeritus 80. születésnapja tiszteletére. Miskolc, Bíbor Kiadó. 2007 (Bűnügyi Tudományi Közlemények) (továbbiakban: Pápai-Tarr Ágnes: Büntetőjogi mediáció francia módra) 383. old. 94 uo. 95 uo. 385.-387. old. 36
A felek hozzájárulása az eljáráshoz. A törvényi feltételeken kívül van néhány gyakorlati feltétel is, amelyeket figyelembe kell venni. Ezen feltételek: Csak kisebb súlyú bűncselekmények esetén alkalmazható a mediáció Ismert legyen a terhelt személye és a cselekmény elkövetését elismerje A terhelt ne legyen visszaeső A sértett személye ismert legyen 96 Amennyiben az ügyész a mediáció lefolytatásáról dönt, megkeresi a mediátort és megküldi neki a szükséges adatokat, beleértve az érintett személyek adatait is. Ezt követően a mediátor feladata lesz, hogy a felek hozzájárulását beszerezze. 97 Az előkészítő szakasz abban különbözik a magyar közvetítői eljárástól, hogy míg nálunk a sorrendiség nem szabályozott, addig Franciaországban a mediátor először a sértettet majd pedig a terheltet hallgatja meg külön-külön. 98 A második szakaszban két típus érvényesül, a közvetett és a közvetlen mediáció. A közvetett mediáció során mindkét fél hozzájárul az eljáráshoz, de valamelyikük nem kíván személyesen találkozni a másik féllel. Közvetlen mediáció során pedig mindkét fél elfogadja a személyes találkozás lehetőségét. 99 Az eljárás során jogi képviselő bevonására lehetőség van. 100 A mediáció kétféle eredménnyel zárulhat. Ha létrejön olyan megállapodás, amelyet mindkét fél elfogad, akkor sikeres mediációról beszélünk, ha nem jön létre megállapodás, akkor az eljárás sikertelen. Utóbbi esetben összefoglaló jelentést küld a mediátor az ügyésznek. 101 A fiatalkorúakkal szemben lefolytatott mediációs eljárás célja, a fiatalkorú nevelése és felelősségre vonása. Ezen eljárás megindításának joga nem csak az ügyészt, hanem a vizsgálóbírót és a fiatalkorúak bíráját is megilleti. További különbség, hogy a büntetőeljárás bármely szakában kezdeményezhető a mediáció. 102 96 uo.388.-389. old. 97 Pápai-Tarr Ágnes: Büntetőjogi mediáció francia módra. 394. old. 98 uo. 395. old. 99 uo.395.-396. old. 100 uo. 101 uo. 398.-399. old. 102 uo. 402. old. 37
11.3. Mediáció Finnországban 103 Finnországban 1983 óta létezik mediációs eljárás a helyi önkormányzatok finanszírozása révén. Ennek ellenére csak a 2005. évi 1015-ös törvény szabályozza, mely 2006-tól hatályos. A törvény kiterjed a polgári és büntető ügyekben alkalmazható közvetítői szabályokra. A közvetítői eljárás mind a felnőttkorú, mind a fiatalkorú elkövetők esetében alkalmazható. Fiatalkorúaknál egyedüli korlátozásként akkor nincs lehetőség az eljárásra, ha a kiskorú áldozat speciális védelemre szorul a bűncselekmény jellege vagy a sértett kora miatt. A finn mediáció jellegzetessége, hogy bármely ügy (tárgyi, személyi) utalható közvetítői eljárásra. Mediációra bármelyik eljárási szakaszban van lehetőség (rendőri, bírói, ügyészi), és az eljárások lefolytatására a külön erre szakosodott irodákban van lehetőség. A főállású mediátornak felsőfokú végzettséggel kell rendelkezni az ide kapcsolódó területről. A másik feltétel egy 30 órás országosan egységes mediátori képzés elvégése. Önkéntesek is dolgozhatnak mediátorként, ennek feltétele évi 5 eset kezelése. Az önkéntesek párban munkálkodnak. A közvetítői eljárást indítványozhatja a terhelt, a sértett, a rendőrség, az ügyészség, és más hatóság. Az eljárást a lakóhely szerinti illetékes szolgálat vezeti le. Amennyiben alkalmas a bűncselekmény a mediációra, úgy a feleket tájékoztatják ennek lehetőségéről. Az eljárásra a szolgálat jelöli a mediátort, aki beszerzi a szükséges dokumentumokat. A közvetítő pártatlan megszervezi a találkozót segíti a feleket a megállapodás létrejöttében informálja a feleket elkészíti a megállapodást jelentést készít a szolgálat felé. 15 év alatti gyermek esetén kötelező a törvényes képviselő jelenléte. A mediációs szolgálatokat és a mediátorokat titoktartás kötelezi. 103 www.fellegi.hu/files/nemzetkoziszab_modellek.doc 38
11.4. Mediáció Belgiumban 104 A belga mediáció különlegessége, hogy teljesen más szabályozás vonatkozik a felnőtt korúakra, mint a fiatalkorúakra. A 18 éven aluli bűnelkövetők a szociális rendszer felügyelete alá kerülnek az 1965-ös törvény értelmében. Esetükben az ügyész hatáskörébe tartozik a mediáció indítványozása. A fiatalkorúak részére civil szervezetek nyújtanak mediációs szolgáltatást, és ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az elkövető vállalja a tettét, a sértettnek okozott kár behatárolható legyen, illetve lezáruljon a nyomozati szakasz. A fiatalkorúak körében a legelterjedtebbek a vagyon elleni bűncselekmények, azonban a súlyosabb bűncselekményeknél konferenciát tartanak. Ennek feltétele, hogy az elkövető ne tagadja le a tettét. Az elkövetőnek nem kötelező jelen lennie e konferencián. Az ügyben eljáró bíró számára hat hónap áll rendelkezésére, hogy ellenőrizze az ülésen létrejött megegyezés megvalósulását. Eredménytelen teljesítés esetén a bíró más intézkedést is elrendelhet. A felnőtt elkövetők esetében a mediáció a büntetőeljárás bármely szakaszában elérhető, négy típust különböztetünk meg: rendőri szak, büntetőjogi mediáció, jóvátételi mediáció (vádemelés után) és a végrehajtási szak. A büntetőjogi mediációt az 1994-ben hatályba lépett Büntetőeljárási törvény szabályozza. A 2005-ös törvény egységesen szabályozza a büntetőeljárásban alkalmazható mediáció szabályait. Ennek értelmében az ügyész, a nyomozási bíró illetve az illetékes bíróság feladata a felek tájékoztatása és az eljárás megindítása. A mediáció lefolytatására az Igazságügyi Minisztérium által jóváhagyott civil szervezetek jogosultak. A jóvátételi mediáció során az eljárás nem szüntethető meg, azt mindig bírósági intézkedés követi. A végrehajtási intézetben alkalmazott mediációra csak a bírósági ítélet után van lehetőség. Míg a büntetőjogi mediáció indítványozása az ügyész joga, addig a rendőri szakban alkalmazott mediáció megindítására a rendőrség jogosult. Mindkét esettben eredményes mediációt követően az ügy lezárásra kerül. Jóvátételi mediáció csak olyan bűncselekmények esetén indul, amelyeknél vádemelés mindenképp történik. A végrehajtási szakban alkalmazott mediációra a legsúlyosabb 104 www.fellegi.hu/files/nemzetkoziszab_modellek.doc 39
bűncselekmények esetén kerül sor. Ez az eljárás a felek közötti kommunikációt erősíti, viszont nem ritka, hogy az eljárás a felek személyes jelenléte nélkül történik. Összegezve tehát a különböző mediációs programok céljai a következők: míg a fiatalkorúak esetén a nevelő szándék a legfontosabb, addig a rendőri szakban az eredményesség és hatékonyság, a büntetőjogi mediációban a szankcionálás, a rehabilitálás, a jóvátételi és végrehajtási szakban alkalmazott mediáció lényege a tettesi és áldozati szempontok egyensúlyának fenntartása. 40
Statisztika adatok a közvetítői eljárás vonatkozásában Magyarországon 12. A közvetítői tevékenységre vonatkozó adatok 2007-től 2012 júniusig A közvetítői eljárást -2007. január 1-jei hatályba lépését követően- évről-évre egyre több esetben alkalmazzák a büntető ügyekben. A következőkben kísérletet teszek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (továbbiakban KIMISZ) által kibocsátott statisztikai adatok rendszerezésére a Magyarországon keletkezett közvetítői eljárások vonatkozásában. 105 A KIMISZ adatai szerint 2007-ben összesen 1884 mediációt elrendelő határozat született, 1206 az ügyészségtől, 678 a bíróságtól érkezett. A határozatok száma nem egyezik meg a terheltek számával, mivel az 2224 volt, így az ügyeket a terheltek számával azonosan kell kezelnünk. A terheltek közül 279 volt fiatalkorú, és 358 terhelt volt nő. 106 Erről az évről nagyon kevés adat található a KIMISZ honlapján, vélhetően az eljárás újszerűsége miatt. Ezzel ellentétben az ezt követő évekről nagyon részletes adatok maradtak fenn, mely külön vizsgálja a fiatalkorú és a felnőtt korú elkövetőket, én mégis megpróbálom egy táblázatban szemléltetni a két korcsoportra vonatkozó számadatokat. 105 http://www.kimisz.gov.hu/ 106 http://www.kimisz.gov.hu/data/cms12679/stat_20071231_osszesitett.pdf 41
ebből ebből 12.1. 2008-as összesített adatok a közvetítői tevékenységről 107 előző időszakról folyamatban maradt az időszak alatt érkezett az időszak alatt befejezett az időszak végén folyamatban maradt Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú össz.: 604 86 2667 365 2529 357 741 94 ü 405 62 2145 335 1942 319 608 78 b 199 24 522 30 587 38 134 16 összesen 2529 357 megállapodás teljesítése 1602 251 teljesítés ellenőrzésének befejeződése megvalósult megállapodással 236 34 teljesítés ellenőrzésének befejeződése nem teljesített megállapodással 175 17 vádemelés elhalasztására került sor sértett önkéntes részvételének hiánya terhelt önkéntes részvételének hiánya mindkét fél önkéntes részvételének hiánya 22 4 148 17 67 10 46 3 idézés kézbesíthetetlen sértett vagy terhelt elhunyt 9 2 9 0 a terhelt nyilatkozatából megállapítható, hogy a Be-ben írt feltételek nem állnak fenn 96 7 az első közvetítői megbeszéléstől számított 3 hónap eredménytelenül eltelt 26 3 eredménytelenség egyéb okból illetékességből történő áttétel 75 8 18 1 107 http://www.kimisz.gov.hu/data/cms16661/pfsz2008.pdf 42
ebből ebből 12.2. 2009-es összesített adatok a közvetítői tevékenységről 108 előző időszakról folyamatban maradt az időszak alatt érkezett az időszak alatt befejezett az időszak végén folyamatban maradt Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú össz.: 742 94 2804 344 2701 364 845 74 ü 608 78 2380 315 2275 332 713 61 b 134 16 424 29 426 32 132 13 összesen megállapodás teljesítése 2701 364 1726 268 teljesítés ellenőrzésének befejeződése megvalósult megállapodással 201 26 teljesítés ellenőrzésének befejeződése nem teljesített megállapodással 167 13 vádemelés elhalasztására került sor sértett önkéntes részvételének hiánya terhelt önkéntes részvételének hiánya mindkét fél önkéntes részvételének hiánya 34 1 143 17 100 8 78 4 idézés kézbesíthetetlen sértett vagy terhelt elhunyt 16 0 9 0 a terhelt nyilatkozatából megállapítható, hogy a Be-ben írt feltételek nem állnak fenn 158 19 az első közvetítői megbeszéléstől számított 3 hónap eredménytelenül eltelt 15 0 eredménytelenség egyéb okból illetékességből történő áttétel 30 7 24 1 108 http://www.kimisz.gov.hu/data/cms19421/pfsz2009.teljes_ev.pdf 43
ebből ebből 12.3. 2010-es összesített adatok a közvetítői tevékenységről 109 előző időszakról folyamatban maradt az időszak alatt érkezett az időszak alatt befejezett az időszak végén folyamatban maradt Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú össz.: 845 74 3134 398 2919 357 1060 115 ü 713 61 2774 383 2550 332 937 112 b 132 13 360 15 369 25 123 3 összesen megállapodás teljesítése 2918 357 2020 282 teljesítés ellenőrzésének befejeződése megvalósult megállapodással 129 165 teljesítés ellenőrzésének befejeződése nem teljesített megállapodással 133 13 vádemelés elhalasztására került sor sértett önkéntes részvételének hiánya terhelt önkéntes részvételének hiánya mindkét fél önkéntes részvételének hiánya 37 4 182 6 68 9 79 6 idézés kézbesíthetetlen sértett vagy terhelt elhunyt 12 0 5 0 a terhelt nyilatkozatából megállapítható, hogy a Be-ben írt feltételek nem állnak fenn 189 19 az első közvetítői megbeszéléstől számított 3 hónap eredménytelenül eltelt 18 2 eredménytelenség egyéb okból illetékességből történő áttétel 34 0 12 1 109 http://www.kimisz.gov.hu/data/cms26883/2010_eves.pdf 44
ebből ebből 12.4. 2011-es összesített adatok a közvetítői tevékenységről 110 előző időszakról folyamatban maradt az időszak alatt érkezett az időszak alatt befejezett az időszak végén folyamatban maradt Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú össz.: 1060 115 4273 532 3784 460 1549 187 ü 937 112 3897 526 3423 453 1411 185 b 123 3 376 6 361 7 138 2 összesen megállapodás teljesítése 3784 460 2591 348 teljesítés ellenőrzésének befejeződése megvalósult megállapodással 190 26 teljesítés ellenőrzésének befejeződése nem teljesített megállapodással 143 9 vádemelés elhalasztására került sor sértett önkéntes részvételének hiánya terhelt önkéntes részvételének hiánya mindkét fél önkéntes részvételének hiánya 55 7 262 13 103 12 94 12 idézés kézbesíthetetlen sértett vagy terhelt elhunyt 16 2 14 2 a terhelt nyilatkozatából megállapítható, hogy a Be-ben írt feltételek nem állnak fenn 242 18 az első közvetítői megbeszéléstől számított 3 hónap eredménytelenül eltelt 21 0 eredménytelenség egyéb okból illetékességből történő áttétel 35 11 18 0 110 http://www.kimisz.gov.hu/data/cms28557/orszagos.eves.pdf 45
ebből ebből 12.5. 2012 júniusi adatok a közvetítői tevékenységről 111 előző időszakról folyamatban maradt az időszak alatt érkezett az időszak alatt befejezett az időszak végén folyamatban maradt Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú Felnőttkorú Fiatalkorú össz.: 1551 194 365 24 386 50 1530 168 ü 1411 193 339 24 354 50 1396 167 b 140 1 26 0 32 0 134 1 összesen megállapodás teljesítése 386 50 225 31 teljesítés ellenőrzésének befejeződése megvalósult megállapodással 18 2 teljesítés ellenőrzésének befejeződése nem teljesített megállapodással 16 1 vádemelés elhalasztására került sor sértett önkéntes részvételének hiánya terhelt önkéntes részvételének hiánya mindkét fél önkéntes részvételének hiánya 13 2 32 3 26 8 10 1 idézés kézbesíthetetlen sértett vagy terhelt elhunyt 3 0 2 0 a terhelt nyilatkozatából megállapítható, hogy a Be-ben írt feltételek nem állnak fenn 31 1 az első közvetítői megbeszéléstől számított 3 hónap eredménytelenül eltelt 6 0 eredménytelenség egyéb okból illetékességből történő áttétel 4 1 0 0 111 http://www.kimisz.gov.hu/data/cms35126/orszagos.junius_2012.pdf 46
12.6. Adott évben befejezett ügyek száma (összesítés) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2008 2009 2010 2011 2012 (június) felnőttkorú fiatalkorú fiatalkorú felnőttkorú 47