SPORT, ÉLETMÓD, EGÉSZSÉG

SPORT, ÉLETMÓD, EGÉSZSÉG

AKADÉMIAI KÉZIKÖNYVEK FILOZÓFIA Fôszerkesztô Boros Gábor MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE Fôszerkesztô Romsics Ignác VILÁGTÖRTÉNET Fôszerkesztô Salamon Konrád MAGYAR NYELV Fôszerkesztô Kiefer Ferenc KÉMIA Fôszerkesztô Náray-Szabó Gábor VILÁGIRODALOM Fôszerkesztô Pál József

SPORT, ÉLETMÓD, EGÉSZSÉG Fôszerkesztô Szatmári Zoltán Akadémiai A Kiadó

Írták Acsai Irén, Ambrus Géza Gergely, Berczik Krisztina, Bíró Melinda, Bognár József, Dorogi László, Farmosi István, Fritz Péter, Fügedi Balázs, Harasztiné Sárosi Ilona, Honfi László, Kälbli Katalin, Katona Zsolt, Kiss Gábor, Kneffel Zsuzsanna, Kolláth György, Kovács Árpád, Lénárt Ágota, Mikulán Rita, Nádori László, Nagy Sándor, Németh Dezsô, Ogonovszky Helga, Oláh Zsolt, Révész László, Szabó Attila, Szabó József, Szatmári Zoltán, Takács Ferenc, Tihanyi András, Toldy Anna, Tóth László, Trzaskoma-Bicsérdy Gábor, Uvacsek Martina, Velenczei Attila ISBN 978 963 05 8653 5 ISSN 1787-4750 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztôk Egyesületének tagja. 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akademiaikiado.hu Elsô magyar nyelvû kiadás: 2009 Akadémiai Kiadó, 2009 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános elôadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetôen is. Printed in Hungary

Tartalom Bevezetô...................................................... 23 1. A sport története, az olimpizmus (Takács Ferenc)............. 27 1.1. A kultúra és testkultúra fogalma, összefüggése és típusai...... 27 1.2. A magyar sport társadalmi beilleszkedése és hatása a kezdetektôl nap ja in kig............................................. 37 1.2.1. A ma gyar test kul tú ra a kez de tek tôl a XV. szá za dig............ 37 1.2.2. Testkultúránk a kései feudalizmus korában (XVI XVII. század). 40 1.2.3. A polgári testkultúra csírái Magyarországon és a reformkor (XVIII XIX. szá zad ele je)................................. 44 1.2.4. A Habsburg-önkényuralom testkultúrája (1849 1867)........ 52 1.2.5. A Monarchia testkultúrájának rövid foglalata (1867 1918).... 53 1.2.6. Test kul tú ránk a két vi lág há bo rú kö zött (1919 1945)......... 61 1.2.7. A koalíciós és a pártállami sportmodell kialakulása (1948 1956) 66 1.2.8. A ká dá ris ta párt ál la mi test kul tú ra (1956 1989).............. 72 1.2.9. Testkultúránk új kihívások elôtt a rendszerváltozás után....... 76 1.3. Az olim piz mus.......................................... 80 1.3.1. Az új ko ri olim piz mus ki ala ku lá sa.......................... 80 1.3.2. Meg ala kul a Nem zet kö zi Olim pi ai Bi zott ság................. 81 1.3.3. Az olim piz mus esz mei alap jai............................. 86 1.3.4. Az új ko ri olim pi ai já té kok elô ké szü le tei..................... 93 1.3.5. A Magyar Olimpiai Bizottság megalakulása és szereplésünk az el sô új ko ri olim pi án................................... 95 1.3.6. Olimpiai eredményeink társadalomtörténeti elemzése........ 101 Aján lott iro da lom....................................... 118

6 2. Nemzetek, sportágak, tendenciák az újkori olimpiák tükrében (Katona Zsolt Szatmári Zoltán)............................ 121 2.1. Nyá ri olim pi ai sport ágak................................. 123 2.1.1. Egyé ni sport ágak........................................ 123 2.1.1.1. Asz ta li te nisz (tab le ten nis)............................... 123 2.1.1.2. At lé ti ka (track and field)................................. 127 2.1.1.3. Bir kó zás (wrest ling)..................................... 131 2.1.1.4. Csel gáncs (ju do)........................................ 136 2.1.1.5. Eve zés (ro wing)........................................ 140 2.1.1.6. Íjá szat (ar che ry)........................................ 144 2.1.1.7. Ka jak-ke nu (ca no e- ka y ak)................................ 148 2.1.1.7.1. Ka jak-ke nu (ca no e- ka y ak flat wa ter)........................ 148 2.1.1.7.2. Szla lom ka jak-ke nu (ca no e- ka y ak sla lom)................... 151 2.1.1.8. Ke rék pár (cyc ling)...................................... 153 2.1.1.8.1. Or szág úti ke rék pár (ro ad ra ce)............................ 156 2.1.1.8.2. Pá lya ke rék pár (track).................................... 157 2.1.1.8.3. He gyi ke rék pár (mo un ta in bi ke)........................... 160 2.1.1.8.4. BMX.................................................. 161 2.1.1.9. Lo vas sport (equ est ri an).................................. 163 2.1.1.10. Ököl ví vás (bo xing)...................................... 167 2.1.1.11. Öt tu sa (pen tath lon)..................................... 172 2.1.1.12. Rit mi kus gim nasz ti ka (rhyth mic gymna stics)................ 174 2.1.1.13. Sport lö vé szet (shoo ting)................................. 177 2.1.1.14. Súly eme lés (weight- lif ting)............................... 182 2.1.1.15. Szörf (sur fing).......................................... 185 2.1.1.16. Ta ek won do............................................ 188 2.1.1.17. Te nisz (ten nis)......................................... 191 2.1.1.18. Tol las lab da (bad min ton)................................. 195 2.1.1.19. Tor na (gymna stics)...................................... 198 2.1.1.19.1. Sport tor na (ar tist gymna stics)............................ 198 2.1.1.19.2. Gu mi asz tal (tram po li ne)................................. 202 2.1.1.20. Tri at lon (tri ath lon)...................................... 204 2.1.1.21. Úszás sal kap cso la tos sport ágak............................ 207 2.1.1.21.1. Úszás (swim ming)...................................... 207 2.1.1.21.2. Mû ug rás (di ving)....................................... 211 2.1.1.21.3. Szink ron úszás (synch ro ni zed swim ming)................... 215 2.1.1.21.4. Nyílt ví zi hosszú tá vú szás (open wa ter swim ming)............ 216 2.1.1.22. Vi tor lá zás (sa i ling)...................................... 219 2.1.1.23. Ví vás (fen cing)......................................... 223 2.1.2. Csa pat sport ágak........................................ 227

2.1.2.1. Ba se ball (ba se ball), soft ball (soft ball)...................... 227 2.1.2.1.1. Ba se ball (ba se ball)...................................... 227 2.1.2.1.2. Soft ball (soft ball)....................................... 229 2.1.2.2. Gyep lab da (ho ckey)..................................... 231 2.1.2.3. Ké zi lab da (hand ball).................................... 235 2.1.2.4. Ko sár lab da (bas ket ball).................................. 238 2.1.2.5. Lab da rú gás (foot ball).................................... 242 2.1.2.6. Röplabda (volleyball) és strandröplabda (beach volleyball).... 247 2.1.2.6.1. Röp lab da (vol le y ball).................................... 247 2.1.2.6.2. Strand röp lab da (be ach vol le y ball)......................... 251 2.1.2.7. Ví zi lab da (wa ter po lo)................................... 253 2.2. Té li olim pi ai sport ágak................................... 257 2.2.1. Jég ko rong (ho ckey)..................................... 257 2.2.2. Jég te ke (cur ling)........................................ 261 2.2.3. Kor cso lya (ska ting)...................................... 263 2.2.3.1. Mû kor cso lya (fi gu re ska ting)............................. 265 2.2.3.2. Gyors kor cso lya (spe ed ska ting)........................... 266 2.2.3.3. Rövidpályás gyorskorcsolya (short track speed skating)....... 268 2.2.4. Sí (ski)................................................ 270 2.2.4.1. Al pe si sí (Al pi ne ski ing).................................. 273 2.2.4.1.1. Le sik lás (down hill)...................................... 273 2.2.4.1.2. Mû le sik lás (sla lom)..................................... 274 2.2.4.1.3. Óriás-mûlesiklás és szuper-óriásmûlesiklás (gi ant sla lom and Su per-g)............................... 274 2.2.4.2. Észa ki össze tett (Nor dic com bi ned event)................... 274 2.2.4.3. Hó desz ka (snow bo ar ding)................................ 275 2.2.4.3.1. Fél csô (half-pipe)....................................... 278 2.2.4.3.2. Párhuzamos óriás-mûlesiklás (parallel giant slalom).......... 278 2.2.4.3.3. Snow bo ard cross........................................ 279 2.2.4.4. Sí ak ro ba ti ka (fre e sty le ski ing)............................ 280 2.2.4.4.1. Buc ka sí zés (sing le mo guls, old school- vo nal)................ 281 2.2.4.4.2. Ug rás (ae ri als new school- vo nal).......................... 282 2.2.4.5. Sí fu tás (cross- co unt ry)................................... 283 2.2.4.6. Sí ug rás (ski- jump)...................................... 286 2.2.5. Sí lö vé szet (bi ath lon).................................... 288 2.2.6. Szán kó (to bog gan)...................................... 292 2.2.6.1 Bob (bobs leigh)......................................... 292 2.2.6.2. Szán kó (lu ge).......................................... 295 2.2.6.3. Szke le ton (ske le ton)..................................... 296 Aján lott iro da lom....................................... 303 7

3. Sporttudomány és tudományelmélet (Bognár József).......... 307 3.1. A tu do mány............................................ 307 3.1.1. Alap fo gal mak.......................................... 307 3.1.2. Kon cep tu a li zá lás és ope ra ci o na li zá lás...................... 309 3.1.3. Mé rés és ér té ke lés....................................... 311 3.1.4. A tu do mány mé ré se..................................... 312 3.1.5. Köz le mé nyek tí pu sai..................................... 313 3.1.6. Ku ta tá si mód sze rek...................................... 313 3.1.6.1. Meg fi gye lés............................................ 315 3.1.6.2. In ter jú ki kér de zés...................................... 315 3.1.6.3. Kér dô íves mód szer...................................... 315 3.1.6.4. Kí sér let................................................ 316 3.1.6.5. Szo ci o met ria........................................... 316 3.1.6.6. Ak ció ku ta tás........................................... 317 3.1.7. Kva li ta tív és kvan ti ta tív vi ta............................... 317 3.1.8. Kva li ta tív ku ta tás....................................... 318 3.1.9. A ku ta tás eti kai kér dé sei.................................. 320 3.1.10. A ku ta tás mód szer tan hi á nyos sá gai......................... 320 3.2. A sport tu do mány....................................... 321 Aján lott iro da lom....................................... 324 8 4. A sportteljesítmény...................................... 327 4.1. A mozgásfejlôdés (Farmosi István)......................... 327 4.1.1. Az em be ri moz gás fej lô dés ta ni alap jai...................... 327 4.1.2. Az em be ri élet pe ri ó du sai................................. 330 4.1.3. Az alap ve tô moz gás for mák fej lô dé se....................... 332 4.1.3.1. A mag zat moz gá sai...................................... 332 4.1.3.2. Az újszülött motorikus fejlettsége. Ref le xek és ele mi moz gás min ták........................... 333 4.1.3.3. Az elsô koordinált mozgások kialakulásának szakasza......... 334 4.1.3.4. Az alapvetô mozgásformák kialakulásának szakasza.......... 337 4.1.3.5. A moz gás for mák tö ké le te se dé sé nek sza ka sza................ 338 4.1.3.6. A moz gás ta nu lás gyors fej lô dé sé nek sza ka sza................ 342 4.1.3.7. A motorikus tulajdonságok szerkezeti változásának szakasza ser dü lés............................................... 344 4.1.3.8. Az egyé ni jel lem zôk sta bi li zá ló dá sá nak sza ka sza............. 346 4.1.3.9. Fel nôtt ko ri jel lem zôk.................................... 348 4.1.3.10. Él sport és élet tar tam..................................... 350 4.1.3.11. A nem spor to lók mo to ri kus jel lem zôi....................... 352 4.1.3.12. Az alapvetô mozgásformák változása az idôskor folyamán..... 353

4.1.4. A ké pes sé gek fej lô dé se................................... 356 4.1.4.1. A kon di ci o ná lis ké pes sé gek fej lô dé se....................... 356 4.1.4.2. A ko or di ná ci ós ké pes sé gek fej lô dé se....................... 359 4.1.5. A moz gás fej lô dés ér zé keny fá zi sai......................... 361 4.1.6. A mo to ri kus ké pes sé gek sze ku lá ris vál to zá sa................ 363 Aján lott iro da lom....................................... 367 4.2. Moz gás sza bá lyo zás, moz gás ta nu lás....................... 370 4.2.1. Mozgástanulási elméletek (Fügedi Balázs)................... 370 4.2.1.1. A moz gás ta nu lás el mé le tei............................... 371 4.2.1.2. A mozgásos cselekvéstanulás folyamatának szerkezete........ 374 4.2.2. Mozgástanulás, mozgáskészség (Tóth Lász ló)................ 375 4.2.2.1. A moz gás ta nu lás for mái.................................. 375 4.2.2.2. Moz gás prog ram ta nu lá sa................................. 376 4.2.2.3. Moz gás kész ség ta nu lá sa................................. 377 4.2.3. Készségtanulás és emlékezet (Németh Dezsô Ambrus Géza Gergely)...................... 378 4.2.3.1. Tud ni, mit és tud ni, ho gyan............................... 379 4.2.3.2. Ész re vét len tu dás....................................... 380 4.2.3.4. Az imp li cit ta nu lás vizs gá la ta............................. 382 4.2.4. A mozgásszabályozás neurológiai alapjai (Tóth Lász ló)........ 387 4.2.4.1. A mozgásszabályozó rendszer mûködése, általános jellemzôi... 387 4.2.4.2 A moz gás sza bá lyo zás pár hu za mos fel épí té se................ 389 4.2.4.3 Szen zo mo to ros és pre dik tív mû kö dés...................... 391 4.2.4.4 Ele mi ref le xek a ge rinc ve lô mo to ros mû kö dé se............. 392 4.2.4.5 Az izom tó nus sza bá lyo zá sa............................... 394 Aján lott iro da lom....................................... 395 4.3. A sport tel je sít mény élet ta ni össze te vôi és ha tá sai............. 399 4.3.1. Sport és edzett ség (Tihanyi András)........................ 399 4.3.1.1. Az edzés alap fo gal mai................................... 399 4.3.1.2. Az edzés ha tá sa a szer ve zet re............................. 400 4.3.2. Mozgatórendszer (Ogonovszky Helga)...................... 401 4.3.2.1. Mo to ros egy ség fo gal ma, izom mû kö dés.................... 401 4.3.2.2. Az iz mok rost össze té te le................................. 403 4.3.2.3. A vázizmok felépítése, az izom-összehúzódás folyamata....... 404 4.3.2.4. Anyag cse re-fo lya ma tok izom mû kö dés so rán................ 405 4.3.2.5. Fá ra dás................................................ 406 4.3.2.6. Kon di ci o ná lis ké pes sé gek................................. 406 4.3.2.7. Dop ping............................................... 407 4.3.2.8. Be me le gí tés............................................ 409 4.3.2.9. Stret ching (nyúj tás), haj lé kony ság, moz gé kony ság........... 409 9

10 4.3.2.10. Izom bi op szia, elekt ro mi o grá fia, izom láz.................... 410 4.3.2.11. A moz ga tó rend szer passzív ré sze: cson tok................... 410 4.3.3. Idegrendszer (Ogonovszky Helga).......................... 411 4.3.3.1. Ref lex, ref le xív......................................... 411 4.3.3.2. Re cep to rok mû kö dé se................................... 412 4.3.3.3. Ge rinc ve lô, nyúlt ve lô mû kö dé se........................... 414 4.3.3.4. Agy törzs mû kö dé se...................................... 415 4.3.3.5. Kis agy................................................. 415 4.3.3.6. Az agykéreg szerepe, jelentôsége a mozgásszabályozásban..... 416 4.3.3.7. Ve ge ta tív ideg rend szer................................... 417 4.3.3.8. Moz gás ta nu lás......................................... 418 4.3.3.9. Ko or di ná ci ós ké pes sé gek, ügyes ség........................ 419 4.3.4. Hormonális rendszer (Uvacsek Martina).................... 420 4.3.5. Metabolikus rendszer (Uvacsek Martina).................... 427 4.3.5.1. Test súly me nedzs ment/obe si tas........................... 433 4.3.6. A kardiovaszkuláris rendszer (Kneffel Zsuzsanna)............. 437 4.3.6.1. A szív................................................. 437 4.3.6.2. Vér ke rin gés............................................ 446 4.3.7. Respiratórikus rendszer (Kneffel Zsuzsanna)................. 449 4.3.7.1. A lég zô rend szer fel épí té se................................ 449 4.3.7.2. Lég zé si tér fo gat, vi tál ka pa ci tás............................ 449 4.3.7.3. Spi ro er go met ria........................................ 450 4.3.7.4. A ma xi má lis oxi gén fel ve vô ké pes ség ér té ke................. 451 4.3.7.5. Maximális oxigénfelvevô képesség számítása pályateszt se gít sé gé vel............................................ 451 4.3.7.6. Vál to zá sok a lég zô rend szer ben ter he lés alatt................ 451 4.3.7.7. A légzôrendszer alkalmazkodása a folyamatos edz té ster he lé shez....................................... 452 4.3.7.8. A szö ve ti oxi gén el lá tás za va rai: hy po xi ák................... 452 4.3.7.9. Ma gas la ti edzô tá bo ro zás................................. 453 4.3.8. Sporttáplálkozás (Tihanyi András)......................... 453 4.3.8.1. Sza ba di dô-spor to lók táp lál ko zá sa......................... 454 4.3.8.2. Él spor to lók táp lál ko zá sa................................. 454 4.3.8.3. A spor to lók ener gia igé nye................................ 454 4.3.8.4. A spor to lók szén hid rát szük ség le te......................... 455 4.3.8.5. A spor to lók zsír szük ség le te............................... 455 4.3.8.6. A spor to lók fe hér je szük ség le te............................ 456 4.3.8.7. A spor to lók vi ta min szük ség le te............................ 456 4.3.8.8. A spor to lók ás vá nyi anyag-szük ség le te...................... 457 4.3.8.9. A spor to lók rost szük ség le te............................... 457

4.3.8.10. A spor to lók fo lya dék szük ség le te........................... 457 4.3.8.11. Sport és ét rend-ki egé szí tés............................... 458 4.3.9. Túledzés (Ogonovszky Helga)............................. 459 4.3.9.1. A stressz hor mo nok im mun ha tá sai......................... 461 4.3.9.2. Túl edzés és pszi chés vál to zá sok........................... 462 4.3.9.3. Sza bad gyö kök sze re pe................................... 467 Aján lott iro da lom....................................... 471 4.4. A sportteljesítmény lélektani összetevôi és hatásai........... 474 4.4.1. Pszichológia, sportpszichológia (Lénárt Ágota)............... 474 4.4.1.1. Mi lyen le gyen a ha té kony együtt mû kö dés?.................. 475 4.4.1.2. Néhány példa a sportpszichológia mûködési területeirôl....... 476 4.4.2. A sportpszichológiai munka menete (Lénárt Ágota)........... 480 4.4.2.1. A pszi cho ló gi ai szû rô vizs gá la tok........................... 481 4.4.2.2. A szûrôvizsgálatban alkalmazott pszichológiai vizs gá ló el já rá sok....................................... 482 4.4.2.3. A po zi tív pszi cho ló gia szem lé let mód ja...................... 483 4.4.2.4. A mun ka faj tái.......................................... 483 4.4.3. Módszerek (Acsai Irén)................................... 485 4.4.3.1. Az au to gén tré ning lé nye ge és ha tá sa....................... 485 4.4.3.2. A pszi cho tó ni ás edzés (PE)............................... 487 4.4.3.3. Men tá lis tré ning........................................ 489 4.4.3.4. Az ima gi ná ció.......................................... 489 4.4.4. Pszichoterápiás módszerek (Lénárt Ágota).................. 490 4.4.5. A sportolók leggyakoribb viselkedészavarai (Harasztiné Sárosi Ilona)................................. 494 4.4.5.1. A szorongás viselkedést befolyásoló következményei.......... 496 4.4.5.2. A szorongás szomatikus és vegetatív idegrendszeri és érzelmi za va ra i nak gya ko ribb tü ne tei............................. 496 4.4.5.3. Igény szint, tel je sít mény mo ti vá ció......................... 497 4.4.5.4. A figyelem általános jellemzôi, a figyelem zavarai és je len tô sé ge a sport tel je sít mény ben....................... 497 4.4.6. Ajánlások az optimális edzôi viselkedésmódhoz, kommunikációhoz (Lénárt Ágota).......................... 500 4.4.6.1. Ta ná csok a kom mu ni ká ció fej lesz té sé re..................... 501 4.4.6.2. Az edzôi fel ada tok össze fog la lá sa.......................... 507 4.4.6.3. Aján lott edzôi ké pes sé gek................................ 508 4.4.7. Gyakorlati tanácsok (Lénárt Ágota)........................ 510 4.4.7.1. Gon do la ti stra té gi ák..................................... 512 4.4.7.2. Példák a sportolás közben használható pozitív meg nyi lat ko zá sa ink ra................................... 513 11

4.4.7.3. Cél ki tû zé sek, kö ze li és táv la ti ter vek....................... 513 4.4.7.4. Gondolkozzunk és programozzuk agyunkat a profik mód sze re i vel!.......................................... 514 4.4.7.5. Moz gás ta nu lás......................................... 515 4.4.7.6. A rövid idejû fóbia technika sportosított és módosított változata 516 4.4.7.7. Túl ter he lés (túl edzés, ki égés)............................. 516 4.4.7.8. Néhány gondolat a gyerekek sporttal kapcsolatos mo ti vá ci ó já ról.......................................... 518 4.4.8. Munka a válogatott keretek mellett (Lénárt Ágota Berczik Krisztina)........................... 519 4.4.8.1. Nôi ifjúsági válogatott kajakozók sportpszichológiai felkészítô és ön is me re ti kis cso port ja................................ 519 4.4.8. 2. A junior puskás sportlövô keret teljesítményelemzése és sportpszichológiai felkészítô programjának bemutatása..... 520 4.4.8.3. Az olim pi ai után pót lás-ne ve lô prog ram..................... 521 4.4.8.4. Szemelvény a lézeres állapotdiagnosztika és a technikai szint ja ví tá sá nak kö ré bôl...................................... 522 4.4.8.5. Sport pszi cho ló gi ai fel ké szí tés............................. 522 4.4.8.6. Ered mé nyek, meg be szé lés................................ 523 4.4.9. Szociálpszichológiai jelenségek a sportban (Lénárt Ágota)..... 523 4.4.9.1. A csapattá fejlôdés szakaszai, csapatdinamika, csapatépítés.... 523 4.4.9.2. A csapat összetartó erejének erôsítése és a hatékony csa pat lég kör meg te rem té se............................... 525 4.4.9.3. Társas kölcsönhatások (Nagy Sán dor)...................... 527 4.4.10. Felkészítés a sportkarrier lezárására és a civil életformára történô átmenetre (Berczik Krisztina)...................... 535 Aján lott iro da lom....................................... 538 12 5. A motoros teljesítmény összetevôi, motoros tesztrendszerek (Oláh Zsolt)............................................ 543 5.1. Ké pes ség-kész ség kap cso la tá nak ér tel me zé se................ 543 5.1.1. Kész ség, moz gás kész ség.................................. 543 5.1.2. Ké pes sé gek............................................ 544 5.1.3. Mo to ros ké pes sé gek rend sze re zé se........................ 546 5.1.3.1. A kon di ci o ná lis ké pes sé gek............................... 546 5.1.3.2. A ko or di ná ci ós ké pes sé gek............................... 552 5.1.4. Ké pes sé gek komp lex ér tel me zé se.......................... 553 5.2. Mo to ros ké pes sé gek mé ré se.............................. 554 5.2.1. Tör té ne ti át te kin tés..................................... 555 5.2.2. Tesz tek al kal ma zá si te rü le tei.............................. 557

5.2.2.1. A köz ok ta tás........................................... 557 5.2.2.2. A sport egye sü le tek...................................... 569 5.2.2.3. Fitt sé gi és al kal mas sá gi vizs gá la tok........................ 571 Aján lott iro da lom....................................... 572 6. A sport veszélyei, a dopping (Mikulán Rita).................. 575 6.1. Sport sé rü lé sek.......................................... 575 6.1.1. A sport sé rü lé sek fel osz tá sa............................... 575 6.1.2. Leg gya ko ribb sport sé rü lé sek.............................. 577 6.1.2.1. Akut lágy rész sé rü lé sek................................... 577 6.1.2.2. Egyéb sport bal ese tek.................................... 580 6.1.2.3. Túl ter he lé ses sport sé rü lé sek (sport ár tal mak)................ 581 6.1.2.4. Porc sé rü lé sek.......................................... 583 6.1.3. Gyer me kek és ser dü lôk sport sé rü lé sei...................... 584 6.1.4. Ho gyan elôz he tô ek meg a sport sé rü lé sek?.................. 586 6.2. Sport, egész ség, be teg ség................................. 587 6.2.1. Véd-e a test edzés a be teg sé gek el len?....................... 587 6.2.2. A rendszeres testmozgás hatása testünk mûködésére.......... 588 6.2.3. Fizikai aktivitás hatása a szív- és érbetegségek ki ala ku lá sá ra és le fo lyá sá ra............................... 590 6.2.4. Fizikai aktivitás hatása a daganatos betegségek ki ala ku lá sá ra és le fo lyá sá ra............................... 596 6.3. Spor to lók hir te len szív ha lá la.............................. 598 6.4. Dop ping............................................... 602 6.4.1. A dop ping tör té ne te..................................... 602 6.4.2. A dop ping fo gal ma...................................... 605 6.4.3. Til tott sze rek és mód sze rek ( dop ping lis ta )................. 606 6.4.4. A dop ping el len ôr zés gya kor la ta........................... 612 Aján lott iro da lom....................................... 613 7. A sport célja, feladata korosztályonként.................... 619 7.1. Gyermekek és serdülôk sportja (Uvacsek Martina)............ 619 7.2. Felnôttek sportja (Toldy Anna)............................ 625 7.2.1. A ma gyar la kos ság egész ség ügyi hely ze te................... 626 7.2.2. Test moz gás és sport..................................... 627 7.2.3. Mun ka he lyi egész ség fej lesz tés............................ 629 7.2.4. Nôk és a ter hes tor na..................................... 632 7.3. Idôsek sportja (Toldy Anna)............................... 634 7.3.1. Élet ta ni vál to zá sok...................................... 635 7.3.2. Szív és ér rend szer....................................... 636 13

7.3.3. Öre ge déste ó ri ák........................................ 637 7.3.4. Idô sek és a test moz gás................................... 639 7.3.5. Szo ci á lis ha tás.......................................... 642 7.3.6. Moz gás prog ra mok...................................... 643 7.3.7. Mé ré si tech ni kák........................................ 644 7.3.8. Jó ta ná csok............................................ 644 Aján lott iro da lom....................................... 646 14 8. A sporttevékenység területei.............................. 649 8.1. A sport mint rekreáció (Fritz Pé ter)......................... 649 8.1.1. A rek re á ció fo gal má nak tisz tá zá sa, cél ja.................... 649 8.1.2. A rek re á ció fo gal má nak tör té ne te.......................... 649 8.1.3. A rek re á ció fej lô dé se..................................... 652 8.1.4. A sport és a rek re á ció köz ti kü lönb ség tisz tá zá sa.............. 654 8.1.5. A rek re á ci ós edzés és az éls por te dzés össze ve té se............. 656 8.1.6. Moz gá sos rek re á ció..................................... 657 8.1.7. A rek re á ció moz gás anya ga............................... 659 Aján lott iro da lom....................................... 662 8.2. Az is ko lai test ne ve lés és sport............................. 662 8.2.1. Az iskolai testnevelés célja, feladata tartalmi vonatkozásai (Bognár József)......................................... 662 8.2.2. Testnevelés tantervek (Bognár József Révész László).......... 668 8.2.3. Értékelés (Bognár József)................................. 672 8.2.4. Az oktatás értelmezése a testnevelésben (Szatmári Zoltán)..... 675 8.2.4.1. Motoros cselekvés mint központi funkció a testnevelésórán.... 675 8.2.4.2. Az oktatási folyamat célrendszerének egy lehetséges mo dell je.............................................. 676 8.2.4.3. Az ok ta tá si fo lya mat..................................... 680 8.2.5. Az oktatási stratégiák, módszerek (Bíró Melinda)............. 687 8.2.5.1. Ok ta tá si stra té gi ák...................................... 688 8.2.5.2. Az ok ta tá si stra té gi ák fel osz tá sa........................... 688 8.2.5.3. Az oktatási stratégiák a mozgásos cselekvések tanításához..... 691 8.2.5.4. Mód szer............................................... 695 8.2.5.4.1. Az oktatási módszerek csoportosítása a mozgásos cselekvések ok ta tá sá nál............................................ 696 8.2.5.4.2. Az oktatási módszerek megválasztásának szempontjai........ 701 8.2.5.5. Az ok ta tás szer ve zé si mód jai és mun ka for mái................ 702 8.2.5.6. Az oktatási eszközök szerepe, feladata a mozgásos cse lek vé sek ta ní tá sá nál.................................. 704 Aján lott iro da lom....................................... 705

8.3. Az élsport, sporttehetség, tehetséggondozás (Bognár József Trzaskoma-Bicsérdy Gábor Révész László)...... 711 8.3.1. Sport és te het ség........................................ 711 8.3.1.1. Az in tel li gen ciavizs gá la tok jel lem zôi....................... 711 8.3.1.2. Te het ség meg kö ze lí té sek................................. 713 8.3.1.3. Te het ség mo del lek....................................... 715 8.3.1.4. Tehetségelméletek (Öröklött vagy szerzett tényezôk el sôd le ges sé ge?)........................................ 719 8.3.1.5. Sport te het ség-meg ha tá ro zá sok............................ 720 8.3.1.6. Sport te het ség-fej lô dés el mé le tek........................... 721 8.3.1.7. A belsô és külsô környezet szerepe a sporttevékenységben és a sport te het ség-gon do zás ban........................... 722 8.3.1.8. A spor tág vá lasz tás té nye zôi............................... 727 8.3.1.9. Spor to lá si szo ká sok, mo ti vá ci ók........................... 728 8.3.1.10. A spor tág vá lasz tást meg ha tá ro zó té nye zôk.................. 730 8.3.1.11. A nem megfelelô sportágválasztás következményei........... 732 8.3.2. A kiválasztás (Bognár József Trzaskoma-Bicsérdy Gábor Révész László)...... 733 8.3.2.1. A ki vá lasz tás alap el vei................................... 734 8.3.2.2. A be vá lás prob lé ma kö re.................................. 738 8.3.2.3. A be vá lás meg kö ze lí té se.................................. 739 8.3.3. Ki égés a sport ban (Velenczei Attila Szabó Attila).............. 741 8.3.3.1. A ki égés fo gal mi hát te re a sport ban........................ 742 8.3.3.2. Ki égés mé ré se......................................... 744 8.3.3.3. Az edzôk ki égé se........................................ 745 8.3.3.4. Spor to lók ki égé se....................................... 747 Aján lott iro da lom....................................... 751 8.4. Fogyatékos személyek és a sport (Kälbli Katalin Dorogi László)............................. 760 8.4.1. A fo gya té kos sze mé lyek sport já ról......................... 760 8.4.1.1. A rend sze res fi zi kai ak ti vi tás ha tá sai....................... 760 8.4.1.2. A sport funk ci ói a fo gya té kos sze mé lyek éle té ben............. 762 8.4.1.3. Az egyé ni bá nás mód, a dif fe ren ci á lás alap jai................. 762 8.4.1.4. Motiváció és edzôi szerepek a fogyatékos személyek sport já ban............................................. 764 8.4.1.5. A sport te vé keny ség hez ve ze tô út.......................... 765 8.4.1.6. Fogyatékos sportolókat a rendszeres sport te vé keny ség re mo ti vá ló té nye zôk..................... 770 8.4.1.7. Az edzôk sze re pe és az edzôk kel szem be ni el vá rás a fo gya té kos sze mé lyek sport já ban......................... 772 15

8.4.1.8. A jó edzô vel szem be ni el vá rá sok........................... 773 8.4.1.9. Edzô és ta nít vány kap cso la ta.............................. 775 8.4.2. A pa ra lim pi ai moz ga lom rö vid tör té ne te.................... 777 8.4.2.1. Nem zet kö zi fej lô dés..................................... 777 8.4.2.2. Ma gyar or szá gi fej lô dés................................... 779 8.4.3. A fogyatékos emberek sportjának sportszervezeti háttere...... 780 8.4.4. Integráció értelmezése a fogyatékos emberek sportjának területén (Dorogi László)................................. 785 8.4.5. Gyak ran hasz nált fo gal mak............................... 796 Aján lott iro da lom....................................... 799 8.5. A sport mint moz gás te rá pi ás esz köz........................ 802 8.5.1. Gyógytestnevelés (Kneffel Zsuzsanna)...................... 802 8.5.1.1. Test ne ve lés-ka te gó ri ák, -al ka te gó ri ák...................... 802 8.5.1.2. Néhány gyakori betegség, elváltozás mozgásterápiája........ 804 8.5.2. Gyógytorna (Kneffel Zsuzsanna Toldy Anna)................. 808 8.5.3. Sportorvoslás (Kneffel Zsuzsanna)......................... 812 8.5.3.1. A testgyakorlatok során elôforduló károsodások felosztása..... 815 8.5.4. Idegrendszeri érintettség és a mozgás (Ogonovszky Helga Toldy Anna)........................... 820 8.5.5. Hormonális és metabolikus betegségek (Tihanyi András)...... 825 8.5.6. Kardiovaszkuláris és respiratórikus megbetegedések és a sport kapcsolata (Kneffel Zsuzsanna)............................ 829 8.5.6.1. Szív in fark tus........................................... 829 8.5.6.2. Agy vér zés (stro ke)...................................... 831 8.5.6.3. Szél ütés............................................... 832 8.5.6.4. Érel me sze se dés......................................... 832 8.5.6.5. Hir te len szív ha lál....................................... 833 8.5.6.6. Al ler gia................................................ 835 8.5.6.7. Aszt ma................................................ 836 8.5.7. Immunrendszer és a testmozgás (Ogonovszky Helga Toldy Anna)........................... 839 Aján lott iro da lom....................................... 844 9. A sport mint életmód.................................... 849 9.1 A moz gás és az egész ség tu da tos élet mód.................... 849 9.1.1. Az egészségfejlesztés magyarázata (Fritz Pé ter).............. 849 9.1.2. Életmód-értelmezés és meghatározása (Fritz Pé ter)........... 857 9.1.3. Az egészséggel kapcsolatos életmód szociológiai vizsgálatainak problémái (Fritz Pé ter)................................... 858 16

9.1.4. Az életminôség (Fritz Pé ter)............................... 860 9.1.5. A mozgás mint létszükséglet (Fritz Pé ter).................... 875 9.1.6. A rekreációs edzés az egészségtudatos életmód építôköve (Fritz Pé ter)............................................ 884 9.1.6.1. A rekreációs edzés szakirodalmakban való megjelenése....... 884 9.1.6.2. A sport edzés és a rek re á ci ós edzés kü lönb sé gei............... 884 9.1.6.3 A rek re á ci ós edzés ha tá sai................................ 887 9.1.6.4. A rek re á ci ós edzés költ ség- és idô ta ka ré kos jel le ge............ 895 9.1.6.5 A fo lya ma tos ság és rend sze res ség......................... 896 9.1.6.6. A ha té kony edzé si dô tar tam ra vo nat ko zó sza bály............. 898 9.1.6.7 A fo ko za tos ság sza bá lya................................. 899 9.1.6.8. Edzés mód sze rek........................................ 899 9.1.6.9. A rek re á ci ós edzé sek tar tal ma............................. 904 9.1.6.10. A rek re á ci ós edzés sza bá lyo zá sa........................... 908 9.1.6.11. A rek re á ci ós edzés ha tá sá nak el len ôr zé se................... 914 9.1.6.12. A rek re á ci ós edzés fel sze re lés szük ség le te................... 917 9.1.6.13. Rek re á ci ós edzésp ro gram min ták.......................... 917 9.1.7. Népegészségügyi adatok és tendenciák (Fritz Pé ter)........... 918 9.1.8. A sport mint az egészségfejlesztés, életminôség-javítás eszköze (Fügedi Balázs)......................................... 919 9.1.8.1. Spor to lá si szo ká sok..................................... 920 9.1.8.2. Tár sa dal mi hely zet és spor to lá si szo ká sok................... 922 9.1.8.3. Rendszeres sporttevékenység hatásai az életminôségre........ 923 9.1.8.4. Ja vas la tok a min den na pi élet re............................ 925 9.1.9. A sport és a hétköznapok kapcsolata (Honfi László)........... 926 9.1.9.1. A sport jó té kony ha tá sai.................................. 926 9.1.9.1.1. A sport élet ta ni ha tá sai................................... 927 9.1.9.1.2. A sport ér zel mi élet re ki fej tett ha tá sai...................... 931 9.1.9.1.3. A sport szo ci á lis kap cso la tok ra ki fej tett ha tá sai............... 932 9.1.9.1.4. A sport sze mé lyi ség for má ló, pe da gó gi ai sze re pe............. 933 9.1.9.2. A sport hétköznapokba történô beépülésének közvetítôrendszerei, esz kö zei............................................... 934 9.1.9.3. Mit, mi kor és mennyit spor tol junk?........................ 936 9.2. Sport és mentálhigiéné (Fritz Pé ter)........................ 938 9.2.1. A men tá lis egész ség a mo dern kul tú rá ban................... 938 9.2.2. A men tál hi gi é né je len tés vi lá ga............................ 940 9.2.3. A sport men tál hi gi é né kon cep ci ó ja......................... 943 9.2.4. A sport tu do mány és a men tál hi gi é né....................... 944 Aján lott iro da lom....................................... 946 17

18 10. Sport és társadalom..................................... 953 10.1. A sport gaz da sá gi és üz le ti hát te re......................... 953 Bevezetés (Kiss Gá bor)................................... 953 10.1.1. A sportpiac területei (Kiss Gá bor).......................... 954 10.1.2. A sport fogyasztói sportfogyasztói szokások alakulása Magyarországon (Kiss Gá bor).............................. 959 10.1.3. A sport mint vállalkozás (Kiss Gá bor)....................... 969 10.1.3.1. A sport ter mék-szol gál ta tás jel lem zôi....................... 969 10.1.3.2. A sport pi ac szer ke ze te................................... 971 10.1.3.3. A sportfinanszírozás jellegzetességei Európában, Ma gyar or szá gon........................................ 979 10.1.4. A sport reklámhordozó értéke, szponzoráció (Kiss Gá bor)...... 980 10.1.5. A munkahelyi egészségfejlesztés gazdasági indokoltsága (Fritz Pé ter)............................................ 984 10.1.6. Európai gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben (Fritz Pé ter)............................................ 999 10.1.7. A munkahelyi egészségfejlesztés alkalmazásának eredményei (Fritz Pé ter)............................................ 1004 Aján lott iro da lom....................................... 1006 10.2. A sport szervezeti keretei, személyi és tárgyi feltételei (Kiss Gá bor)............................................. 1008 10.2.1. A testnevelés és sport állami, társadalmi szerepe, rendszerének fel épí té se.............................................. 1010 10.2.1.1. Állami felelôsség és feladatvállalás a testnevelés és sport területén 1010 10.2.1.2. A sport, sportirányítás rendszere, a sport szervezettsége....... 1015 10.2.1.3. A sport fi nan szí ro zás for mái, for rá sai....................... 1021 10.2.2. A sport társadalmi szervezetei, megalakításuk és mûködésük fel té te lei, fel ada tai...................................... 1023 10.2.2.1. Sportegyesületek, -szakosztályok (gazdasági társaságok), di ák sport-egye sü le tek................................... 1026 10.2.2.2. A hazai sportirányítás. Szövetségek, ernyôszervezetek a sport ban............................................. 1031 10.2.3. A sport szak em ber....................................... 1036 10.2.3.1. Az edzô és a test ne ve lô ta nár............................. 1036 10.2.4. Az után pót lás-ne ve lés, NUPI.............................. 1041 10.2.5. A sport ese mé nyek szer ve zé se............................. 1045 10.2.5.1. A sport ver se nyek tí pu sai................................. 1046 10.2.5.2. A szer ve zô mun ka me ne te és do ku men tu mai................. 1047

10.2.6. A sport létesítményszükséglete, technikai feltételei és fej lesz té sé nek irá nya.................................. 1052 Aján lott iro da lom....................................... 1056 10.3. Sport és kommunikáció (Szabó József)...................... 1058 10.3.1. A kom mu ni ká ci ó ról..................................... 1058 10.3.1.1. A kom mu ni ká ció al ko tó ele mei............................ 1061 10.3.1.2. A kom mu ni ká ció for mái, meg je le né se...................... 1063 10.3.1.3. A kom mu ni ká ci ós tér.................................... 1068 10.3.2. A kom mu ni ká ció meg je le né se a sport ban................... 1071 10.3.2.1. Ver bá lis kom mu ni ká ció a sport ban........................ 1071 10.3.2.2. Non- ver bá lis kom mu ni ká ció a sport ban..................... 1075 10.3.2.3. Vo ká lis kom mu ni ká ció a sport ban......................... 1077 10.3.2.4. Ak ci ós kom mu ni ká ció a sport ban.......................... 1079 10.3.2.5. Posztu rá lis kom mu ni ká ció a sport ban...................... 1080 10.3.2.6. Emb lé mák sze re pe a sport ban............................. 1081 10.3.3. A sport mint kom mu ni ká ci ós tech no ló gia és esz köz........... 1084 10.3.3.1. A mozgás, a sport mint kommunikáció utánzás, tanulás, ver seny zés, rek re á ció.................................... 1084 10.3.3.2. A sportmozgás, és megjelenése a versenyzô, csapat, ered mény és a kom mu ni ká ció............................. 1087 10.3.3.3. A sport mint kom mu ni ká ci ót hor do zó esz köz................ 1090 10.3.3.4. Sport és mé dia.......................................... 1096 Aján lott iro da lom....................................... 1100 10.4. Sport és mûvészetek (Takács Ferenc)....................... 1101 10.4.1. A test kul tú ra és a mû vé sze tek............................. 1101 10.4.2. A testkultúra képzômûvészeti és irodalmi hagyatéka.......... 1102 10.4.2.1. Az ôs kor............................................... 1103 10.4.2.2. Az óko ri Egyip tom....................................... 1104 10.4.2.3. Az óko ri Elô-Ázsia....................................... 1105 10.4.2.4. Az óko ri gö rög mû vé szet és a sport......................... 1107 10.4.2.5. A Ró mai Bi ro da lom test kul tú rá ja és mû vé sze te............... 1138 10.4.2.6. Test kul tú ra és mû vé szet a kö zép ko ri Eu ró pá ban............. 1145 10.4.2.7. A re ne szánsz mû vé szet és test kul tú ra....................... 1152 10.4.2.8. A mo dern spor tok és a mû vé sze tek......................... 1160 Aján lott iro da lom....................................... 1177 10.5. A tár sa da lom, az ál lam, a po li ti ka, a jog és a sport kap cso la ta (Kolláth György)........................................ 1178 10.5.1. A sport alapvetô külsô meghatározói: társadalom, politika, ál lam és jog............................................ 1178 19

10.5.1.1. Be ve ze tô, ala po zó meg kö ze lí té sek......................... 1178 10.5.1.2. Az ál lam és jo ga......................................... 1184 10.5.1.3. A jog osztályozása dióhéjban a sporttal összefüggésben...... 1190 10.5.2. A sport po li ti ka egy év szá za dá ról a jog tük ré ben............ 1196 10.5.2.1. Az 1921. évi testnevelési törvény idôtálló tanulságai.......... 1196 10.5.2.2. Jog hi á nyos sport élet 1945 és 1990 kö zött................... 1201 10.5.2.3. Po li ti kai rend szer vál to zás és a sport........................ 1203 10.5.2.4. Elvek, tévutak és próbálkozások a sport állami-jogi sza bá lyo zá sá nak gya kor la tá ban........................... 1208 10.5.2.5. Hatályos sporttörvényi rendelkezések, megoldások........... 1217 10.5.2.6. Jö vô kép a Nem ze ti Sport stra té gia men tén................... 1223 10.5.3. A sport fôbb alkotmányjogi, polgári jogi, büntetôjogi vo nat ko zá sai........................................... 1231 10.5.4. Fôbb ki fe je zé sek, de fi ní ci ók.............................. 1244 Aján lott iro da lom....................................... 1246 10.6. Az Eu ró pai Unió és sport (Nádori László).................... 1249 10.6.1. Az uni ós sport tör té ne ti hát te re........................... 1249 10.6.2. A sport eu ró pai be ágya zott sá ga........................... 1250 10.6.3. A ci vil szfé ra sze re pe a sport ban........................... 1251 10.6.4. Prob lé mák, el lent mon dá sok az eu ró pai sport ban............. 1253 10.6.5. Az EU sport tá mo ga tá si po li ti ká ja.......................... 1255 10.6.6. Tá mo ga tott prog ra mok.................................. 1256 10.6.7. Le het sé ges tá mo ga tá si te rü le tek, cé lok..................... 1258 10.6.8. Ta pasz ta la tok az EU- tá mo ga tá so kat il le tô en................. 1262 10.6.9. Ne ve lés sport ál tal....................................... 1262 10.6.9.1. Idô sö dés sport tal...................................... 1264 10.6.9.2. La kos sá gi sport......................................... 1267 10.6.9.3. Ver seny sport........................................... 1267 10.6.10. Sport gaz da ság.......................................... 1268 10.6.11. Sport és kör nye zet vé de lem............................... 1269 Aján lott iro da lom....................................... 1272 11. A sport presztízse (Kovács Árpád Velenczei Attila)............ 1273 11.1. A sportolás társadalmi feltételrendszere Magyarországon...... 1273 11.1.1. A spor to lás tár sa dal mi meg íté lé se.......................... 1275 11.1.2. Spor to lá si szo ká sok..................................... 1277 11.1.3. A sportolási szokások és a társadalmi helyzet összefüggései.... 1282 11.1.4. A spor to lás szín te rei..................................... 1285 11.2. A gyermeksport társadalmi feltételrendszere Magyarországon.. 1286 20

11.2.1. A sporttevékenységek helye a gyermekek mindennapjaiban.... 1288 11.2.2. A gyer me kek spor to lá si szín te rei........................... 1289 11.2.3. Gyer me kek a sport ról.................................... 1297 11.2.4. A csa lá di kör nye zet szel le mi, anya gi tô ké je és a sport.......... 1301 Aján lott iro da lom....................................... 1304 21

Bevezetô Kötetünk az Akadémiai Kiadó Akadémiai kézikönyvek sorozatában jelenik meg. A sport a XX. század második felétôl soha nem tapasztalt fejlôdésnek indult. Az ezzel járó differenciálódás, illetve részdiszciplínákra osztódás a feldolgozhatóság szempontjából azonban nehézséget is rejt magában. Minden változásra kiterjedô, rendszerezô és összefoglaló mû megírása ezért szinte lehetetlen. Így a legnagyobb igyekezet ellenére nem is születhet a sport teljes keresztmetszetét bemutató, rendszerezô, összefoglaló mû. Aki figyelemmel követi a sport mai helyzetét, nem léphet fel ilyen igénnyel egy kézikönyvvel szemben. A sport differenciálódásának van egy másik fontos következménye is. Ne ve ze - te sen már nem lehet olyan jeles szakember találni, aki a sport területén bármely kérdéshez szakavatottan tudna hozzászólni. Szintén a nagyfokú specializáció számlájára írható, hogy a sport különbözô területének mûvelôi gyakran nem tudnak szót érteni egymással, eltérôen értelmeznek bizonyos jelenségeket, eseményeket, eredményeket. Mindezek megnehezítették a fôszerkesztô dolgát még akkor is, ha a szerzôk alapos ismerôi a szakterületüknek. Az utóbbi évtizedekben több fontos sportkönyv jelent meg. Gondolunk itt elsôsorban a Magyar sport enciklopédiára (I II., 2002), de említhetnénk más munkákat is például Antal Z. Sas T.: A magyar sport kézikönyve (1984); Játékszabályok: A világ sportjainak képes enciklopédiája (1994). Azonban ezek egyike sem tekinthetô már a mai sport kézikönyvének. A kiadónak tehát az volt az elsôdleges célja, hogy a kötet a teljesség igénye nélkül egy hiánypótló, átfogó tanulmányt mutasson be a jelen sportjáról, illetve annak részdiszciplínáiról (sportágakról, testnevelésrôl, edzésrôl, egészségrôl, életmódról, rekreációról stb.). Munkánk a kézikönyvek alábbiakban ismertetett és a gyakorlatban általánosan elfogadott értelmezését követi. Az ilyen gondolatot követô feldolgozások szinte szükségszerûen heterogének, nem egységes elméleti keretben formálódnak, így nem fedik le az adott részdiszciplínák minden területét, nem utalnak minden problémájára. A sokat vizsgált és aktuális kérdések több teret kapnak, mint a 23

Bevezetô 24 kevésbé kutatott és kevésbé aktuális kérdések. Ebbôl kifolyólag a sporttal összefüggô életmód- és egészségvizsgálatok sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a sporttudomány vizsgálati módszerei. A korszerû kézikönyveknek megfelelôen munkánkban az egyes fejezetek kimunkálása nagyon színes. A témától függôen egy-egy rész valóban bemutathatja az alapvetô eredményeket, de megáll az eredmények vázlatos ismertetésénél. Egyetlen részfejezettôl sem várható el, hogy benne minden kérdésre megfelelô választ kapjunk vagy kikezdhetetlen alapigazságokat állítsunk fel. A mai kézikönyvek fô célját követve azt a feladatot tûztük ki magunk elé, hogy az olvasót a diszciplínákban alkalmazott módszerekkel és a leglényegesebb aktuális problémákkal ismertesse meg. A további tájékozódás megkönnyítését a terjedelmes hivatkozások biztosítják. Az egyes kérdések tudománytörténeti bemutatása azonban nem feladata munkánknak. Az elmondottakból az is következik, hogy az egyes fejezetekben leírtakkal teljes mértékben nem feltétlenül ért mindenki egyet. Így például a motoros képességek értelmezését, felosztását egyes szerzôk eltérôen értelmezik. Ezért nem riadtunk vissza attól sem, hogy néhány esetben az egyes szakmailag hiteles szerzôk gondolatait ütköztessük egymással. Végsô soron az olvasóra van bízva, hogy mely értelmezést, magyarázatot fogadja el leginkább a problémák megválaszolására. Biztosak lehetünk abban is, hogy a sport társadalmi vonatkozásit sem látjuk egyformán, még abban az esetben sem feltétlenül, ha keretként elfogadjuk a sport, életmód, egészség alapvetô tételeit, meglátásait. Nem tekintjük hibának, ha kötetünk egy-egy fejezete vitát vált ki, hiszen egyikünk se állíthatja, hogy a teljes igazság birtokában van, egy tudományos igényû munkában ez egyébként sem lehetséges. Valamennyire hiteles ismeretekrôl általában csak az adatok szintjén beszélhetünk, az adatok értelmezése, mint ismeretes, a követett elméleti meggondolásoktól nem függetleníthetô és ebben az értelemben relatív. A polemikus hangvételt próbáltuk elkerülni, hiszen nem volt és nem is lehetett célunk a kötet szerzôitôl idegen vagy a szerzôk véleményével ellentétes nézetek bírálatára. Ha ez nem mindig vagy csak részben sikerült, az nem a fôszerkesztôn múlott. Jelen munkánk tizenegy fejezetben mutatja be a sportot. Kézikönyvünk szakít a hagyományos versenysport, iskolai testnevelés, szabadidôsport gondolkodásmóddal. Mint már említettük az elmúlt évtizedekben óriási változások következtek be a sportélet területén. Ezek eredményeként a modern társadalom életében a sport kiemelten fontos szereplôvé vált, ami jól tükrözôdik a sport térhódításában, és más területekkel történô kölcsönhatásában (pl. életmód, egészség, fogyatékkal

Be ve ze tô élôk, rekreáció). Mindezt jelentôsen befolyásolta a sporttal kapcsolatos információrobbanás, a sportról és területeirôl szóló pozitív vagy éppen negatív hírek, információk, tudósítások jelentôs mértékû szélesedése. A sport tehát a XX. század csodája, az életmódból fakadó egészségmegôrzés egyik legkiválóbb eszköze, segítve a ma emberének megküzdeni a civilizáció egyre sötétebb árnyaival, s élvezni a sport gyakorlásával együtt járó pótolhatatlan elônyeit. De lényegében e kérdésre válaszolnak könyvünk fejezetei. A kézikönyv fô célja tehát, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a sportra vonatkozó elemzés, kutatás jelenlegi állását. Az egyes szerzôk nemcsak friss eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti, gyakorlati és mód szertani újításokat is, amelyek a magyar sportban a nemzetközi tapasztalatok kal összhangban az utóbbi évtizedekben végbementek. Az elméletibb jellegû ré szek a többinél nagyobb mértékben válogatnak tematikailag, és elsôsorban olyan kérdéseket elemeznek, amelyekre a mai viszonyok közt is elméletileg megala pozott megoldások láttak napvilágot. A gyakorlati és módszertani fejezetek in kább összegzô jellegûek, és igyekeznek az eddig elért eredményekrôl átfogó képet nyújtani. Az elôbbi megfontolások inkább a sport rendszerét bemutató fejezetekre, az utóbbiak ezzel szemben sporttörténeti, a sporttal kapcsolatos társadalmi, valamint a sport alkalmazását tárgyaló fejezetekre jellemzôek. A sport megérett már egy mindent átfogó szintézisre, mivel az utóbbi évtizedek folyamán annyi új ismeretanyag halmozódott fel, annyi új részdiszciplína jött létre, hogy a legfontosabbnak ítélt eredmények összefoglalása mindenképpen idôszerû feladattá nôtte ki magát. Kötetünk szerzôi erre a komoly kihívásra vállalkoztak, akik szinte kivétel nélkül a sporttudományban és azon belül is a felsôoktatás valamely Testnevelés és Sporttudományi Intézetében elismert szakemberként dolgoznak. 25

9. A s p o r t m i n t é l e t m ó d 9.1.6. A rekreációs edzés az egészségtudatos életmód építôköve (vö. Fritz, 2006) (Fritz Péter) 9.1.6.1. A rekreációs edzés szakirodalmakban való megjelenése 1983-ban bioedzés elnevezést használ egy szakirodalom, melyet definiál is: az izomzat és a különbözô szervrendszerek kezdetben naponta végzendô 5, majd 10 gyakorlattal történô komplex igénybevételét jelentô testedzés (Spitz Schnell; 1983). A bioedzés tulajdonképpen az aerob állóképesség és az összes nagyobb izomcsoport komplex fejlesztését tûzte ki célul. Az egészségedzés (Gesundheitstraining) Weineck (1988) edzéselméletkönyvének egy fejezeteként jelent meg. Elsôsorban a fittség céljainak megfelelô aerob állóképesség-, erô- és hajlékonyságfejlesztést szorgalmazta. Kozmanovics (1989) könyvében Molnár (1989) a futás, kocogás fittségi célokkal történô felhasználásáról adott tájékoztatást. A fittségedzésrôl Martin és munkatársai edzéselméletkönyvében szereplô egészségedzés fejezetre támaszkodva Nádori fordított (Nádori, 1991) és szerkesztett külön kiadványt. A mozgásos rekreáció szinte teljes eszköztárának felhasználási módjára adott útmutatást Dobozy Jakabházy (1992) munkája. A fittelméleten belül Jakabházy (1993) is kitért a rekreációs foglalkozások tartalmára. A fentieket követôen egyre több nézôpontú, de fittségi célokat szolgáló edzésfajta kapott hangot. Ábrahám (1998) az immunrendszer tevékenységének fokozása, Pati (1998) az intelligencia oldaláról ragadta meg a fittség érdekében végezhetô edzést. A felsoroltakból látható, hogy míg a versenysportbeli felkészülés elvei, eszközei és módszerei kb. 100 éves múltra tekintenek vissza, addig a rekreáció érdekében végzett edzés hasonló jellemzôi csak néhány évtizedre tekintenek vissza. Ezért is célszerû, ha a kétféle edzés jellemzôit összehasonlítjuk. 9.1.6.2. A sportedzés és a rekreációs edzés különbségei 884 A tudományos és technikai fejlôdés döntô mértékben az embert szolgáló felismerések mellett, néhány nemkívánatos mellékhatással párosult. Egyik nemkívánatos mellékhatás a mozgásszegény, felkészültségekkel terhelt életmód elsôsorban menedzserek, üzletemberek, pénzügyi szakértôk, hivatali dolgozók ülô életmódjának terjedése. A mozgásszegény, felkészültségeket hordozó életmód számtalan, az egészséget károsító hatással jár. Ezek közül a legismertebbek a következôk: Az erek elmeszesedése, megkeményedése, magas vérnyomás, infarktusveszély.

9.1. A mozgás és az egészségtudatos életmód Nagy testsúly. A tapasztalat azt mutatja, hogy ahány centiméterrel meghaladja egy férfi hasmérete a mellkasáét, közel annyi évet lehet levonni várható élettartamából (Cooper, 1982). Állandósuló idegfeszültség, csökkenô munkaképesség, magas táppénzes idôszak, korai öregedés. E problémák csökkentése vagy megelôzése érdekében a sportolást szokták ellenszerként ajánlani, de mit is jelent a sportolás? Mikor, kinek, mennyit, mit is milyen módszerrel? Ilyen esetekben megoldásként mindenkinek a sportedzés módszerei jutnak eszébe. Ez pedig, mivel céljai alapvetôen eltérnek a testi, lelki felfrissülést, regenerációt jelentô rekreációs edzéstôl, tévútra vezették az ezt követôket. Ehhez járult még az is, hogy az egészség érdekében végzett mozgás reklámjául is vagy a versenysport akciószerû, évenként 1 2 alkalommal rendezett ún. tömegversenyeit (például tó körüli futásokat, sörmeccseket), vagy 5 perces tornát használták fel. E reklámokból könnyen úgy tûnhetett, hogy elégséges évi 1 2 alkalommal akciószerû sportrendezvényen vagy 5 perces tornában részt venni, és az egészséggel nem lesz probléma. E félreértések elkerülése érdekében összevetjük a sportedzés és a rekreációs edzés fogalmát és alapvetô jellemzôit. A sportedzés az a tudatos és tervszerû pedagógiai folyamat, amelynek célja az egészség károsodása és a személyiség torzulása nélkül a kondicionális képességeknek, a taktikai és szakelméleti tudásnak, a pszichikai tulajdonságoknak, az öröklött adottságok által meghatározott lehetôségeken belüli, lehetô legmagasabb színvonalra emelése, s ezzel a lehetô legmagasabb relatív és abszolút sportteljesítmény elérése a választott sportágban. A sportedzés a versenysport eszköze, ahol a célok között a pénz is domináns jelenléttel bír. A versenysportoló az edzéseket és versenyeket nem szabadidejének eltöltéseként, hanem munkájaként végzi. A versenysport kategóriába persze nemcsak az élsportolók értendôek, akik a sportból tudnak megélni, hanem azok is, akik munka mellett, munkájuk kiegészítéseként (esetleg jövedelemkiegészítésként is), tehát nem a szabadidejükben ûzik az egyes sporttevékenységeket. Sok lemondással, utazással, sokszor anyagi kiadásokkal jár, ami a kötöttségmentes, kényszer nélküli szabadidô-eltöltéstôl messze áll, tehát nem rekreációs tevékenységnek minôsül! Ezzel szemben a rekreációs edzés fogalma a következô lehet. Rekreációs edzésen a lehetôleg gyermekkortól, szabadidôben, folyamatosan és rendszeresen, heti 5 3szor, 10 40 percen át a maximális pulzus 85 65%-ának megfelelô ingererôsséggel az egészsége érdekében végzett, döntô mértékben aerob állóképességi jellegû olyan mozgások végzését értjük, amelyeknek alapvetô célja a testi-lelki felfrissülés, aktív pihenés útján az egészség megôrzése és fejlesztése. A rekreációs edzéshez is szükséges a tudatos és tervszerû pedagógiai folyamat ismerete és alkalmazása, amihez szakember szükséges! 885

9. A s p o r t m i n t é l e t m ó d A sportedzés és a rekreációs edzés fôbb jellemzôit a 9.2. táblázatban foglaltuk össze. A kétféle edzés egyetlen azonosságot mutat. Mindkettônél folyamatosság és rendszeresség a követelmény. Minden más területen igen jelentôsek az eltérések. 9.2. táblázat. A versenysportbeli edzés és a rekreációs edzés jellemzôinek összehasonlítása (Harsányi, 2001) Jellemzôk Sportedzés Rekreációs edzés Cél Az öröklött adottságoknak megfelelô legmagasabb, sportágspecifikus versenyteljesítmény elérése Az egészség minél idôsebb korig történô megôrzése, fejlesztése Pályafutás kb. 6 35 éves kor kb. 6 80/90 éves kor Heti edzésszám: 3 22-szer 3 4-szer Edzés (ingererôsség) Alacsony maximális Alacsony közepes Egy edzés idôtartama 20 perc 4 óra 30 40 perc Pulzusszám terhelés alatt a maximális %-ában A hetenként lefutott km-ek száma* 65 100% 65 85% 100 200 km 15 20 km A tevékenység jellemzôje Rendszeres, folyamatos Rendszeres, folyamatos *= Hasonlók az arányok kerékpározásban, úszásban, síkfutásban és sportjátékokban is. Például nemzetközi élvonalbeli labdarúgó klubcsapat játékosai kb. 9 12 km-t, egy kispályás vállalati csapat tagjai 2 3 km-t futnak egy mérkôzés alatt, természetesen a klubcsapaténál lassúbb iramban. Éppen ezért az eltérô céllal folyó edzések módszertana is jelentôsen különbözô. Ezért attól függôen, hogy az egyén mely területen a versenysportban vagy a rekreációban kíván tevékenykedni, különbözô módszereket szükséges alkalmaznia. A félreértések elkerülése érdekében külön kiemeljük a következôket: A versenysportbeli edzés is az egészség megóvása mellett folyik, de csúcsteljesítmények elérésére irányul, s rendszeres versenyzést, mérkôzést tételez fel. A rekreációs edzésnek nem szükségszerû velejárója a versenyzés, de megfelelô színvonalú edzés esetén, ha nem veszélyezteti az egészséget, nem szükséges feltétlenül kizárni (hobbysport kategória). Sem a sportedzés, sem a rekreációs edzés nem elôbbvaló a másikkal szemben. Az egyén elhatározásától függ, melyik formát választja. 886

9.1. A mozgás és az egészségtudatos életmód A sportedzés módszertana megközelítôen 100 éves múltra tekint vissza. Ugyanakkor a rekreáció kialakulása az USA-ban az 1960-as, Európában az 1970-es évekre tehetô. Ennek következtében a sportedzés módszertana még a laikusok körében is közismertnek tûnik a rekreációs edzés módszertanával szemben. Ezért vállalkoztunk arra, hogy megkíséreljük a rekreációs edzés módszertanáról a számunkra elérhetô ismereteket rendszerbe foglalni. Azt reméljük, hogy ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a reklámszerû, valódi felüdülést, pihenést nem nyújtó ún. tömegsport-, szabadidôsport-eseményeken alkalomszerûen részt vevôk mellett mindinkább növekszik azoknak a száma, akik testileg, lelkileg egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak lesznek. Csökken a megbetegedések, s ezzel a táppénzes napok száma, növekszik az egyént és a társadalmat egyaránt jobban szolgáló munkaképes állampolgárok aránya. Azt is reméljük továbbá, hogy a rekreációs edzés haszonélvezôi, az egyének, munkáltatók, az egészségügy, a társadalombiztosítás, a biztosítótársaságok, önkormányzatok, társadalmi szervezetek és az állam egyaránt érdekeltté válik a rekreációs edzés módszerei elterjedésében, mind általánosabb gyakorlattá tételében. Tudatában vagyunk annak, hogy a rekreációs edzés elterjedése megelôzô egészségügyi intézkedések, például szûrôvizsgálatok elvégzése, helyes táplálkozási szokások kialakítása, hatékony környezetvédelmi intézkedés mellett csak egy, de talán a legfontosabb és legkevésbé költségigényes lehetôség az egyén egészségének megôrzésében, a nemzet biológiai vagyonának védelmében. 9.1.6.3. A rekreációs edzés hatásai A döntôen állóképességi jelleggel folytatott rekreációs edzés folyamatos és rendszeres végzése a következô hatásokkal jár. a) Növeli a szív teljesítményét A szív megnagyobbodik, a szívizomzat vastagabbá válik. Ennek következtében egy szívverés nyomán több vért juttat el az érhálózatba. A fentiek következtében csökken a pulzusszám, azaz a szívverés alacsonyabb gyakorisággal is hatékony vérellátást tesz lehetôvé, megnövekszik a pulzustérfogat. Egy 45 55 éves férfiakkal, 3 hónapon át végzett rekreációs edzésprogramot követôen azt tapasztalták, hogy a kezdeti átlagos 72-rôl 55-re csökkent a nyugalmi pulzusszám. Összehasonlításként megemlítjük, hogy a magas színvonalon edzett maratoni futók nyugalmi pulzusa 40 ütés/perc körül található. 887

9. A s p o r t m i n t é l e t m ó d A legalacsonyabb nyugalmi pulzust ugyancsak maratoni futónál percenként 28- nak találták. A hatékonyabb vérellátás azzal az élettani elônnyel jár, hogy mind a szellemi, mind a fizikai munkavégzés kedvezôbb körülmények közt folyhat. Ezen túlmenôen Cooper (1982) úgy találta, hogy a nyugalmihoz viszonyítva stresszhelyzetben (például vizsgázás, beszámoló tartása, elôadás, fontos tárgyalás stb.) szükségszerûen percenként akár 25 35 ütéssel is növelhetô a pulzusszám, a rekreációs értelemben vett jól edzett személyeknél még mindig jelentôsen alacsonyabban marad, mint az edzetleneknél. Ezért a jól edzettek stresszhelyzetben is nyugodtabbak tudnak maradni, ezért jobban tudnak uralkodni érzelmeiken. Ez pedig eredményesebb munkavégzést von maga után. Sôt vészhelyzetben a viszonylag alacsonyabb nyugalmi pulzus életmenô hatással is járhat. b) Megnô az izomban a mitokondriumok száma A mitokondrium az izomsejt azon alkotóeleme, amely az energiatermelésért felelôs. Fô feladata, hogy az oxidáció útján felszabaduló energiát átalakítsa úgy, hogy ezt az izomsejt különbözô munkavégzésre könnyen felszabadíthassa. Ezért a mitokondriumot Prof. Dr. W. Holmann, a Sportorvosok Világszövetségének elnöke az izomsejt erômûvének tartja. A mitokondriumok izomsejten belüli számának növekedése nyomán a sejt több oxigént tud feldolgozni, a szervezet több felszabadítható energiához juthat. c) Növeli a szív koszorúereinek számát A szívizomzat vérellátását, s ezzel mûködése egyik alapvetô feltételét a szív vérellátása szabja meg. A rekreációs edzés következtében növekszik a szív koszorúserezettsége. Ez egyrészt általában jobb vérellátást, s ezzel magasabb nívójú munkavégzést eredményez. Másrészt, esetleges elzáródás esetén a több érpálya kisebb területre korlátozza a vérellátás hiányát. Így életmentô funkciót is elláthat. 888 d) Növeli az erek átmérôjét, rugalmasságát Az erek átmérôjének, rugalmasságának fokozódása az egész szervezet fokozott vérellátásával javuló munkavégzéshez, gyorsabb kipihenési lehetôségekhez vezet. Az erek rugalmasságának javulása védettséget nyújt a vérkeringési panaszok fellépése ellen.

9.1. A mozgás és az egészségtudatos életmód e) Csökkenti a vérnyomást Vérnyomáson a vér által az erek falára gyakorolt nyomást értjük. A szívkamrák összehúzódásakor mért érték a systolés, az összehúzódást megelôzô a diastolés érték. E két értéket törtszámmal jelölik (systolés/diastolés= például 120/80 Hgmm). A systolés érték inkább életkorfüggô, mint a diastolés. A testsúlynövekedés és az erek elmeszesedése, de érzelmi tényezôk, feszültség stb. fokozzák a vérnyomást. A rendszeres edzés hozzájárul ahhoz, hogy a vérnyomásértékeket az életkornak megfelelô alsó határon tartsa. f) Csökkenti a koleszterinszintet és ezen belül jótékonyan növeli a HDL koleszterin arányát A koleszterin az emberi test szöveteiben és a vérben található, alapvetôen két összetevôbôl, HDL-bôl és LDL-bôl álló zsírszerû anyag, amelynek helyes aránya számos életfunkcióhoz elengedhetetlenül szükséges. A HDL-ek (az angol High-Density Lipoproteins = magas sûrûségû zsírszerû anyagok) a koleszterin azon fajtái, amelyek: ütôerek falát beborítják, s ezzel meggátolják a nemkívánatos lerakódásokat, és az esetleg elôforduló nemkívánatos zsírlerakódásokat feloldják. Az LDL-ek (az angol Low-Density Lipoproteins = alacsony sûrûségû zsírszerû anyagok) a koleszterin azon fajtái, amelyek erôsen függnek a táplálkozástól, veszélyes lerakódásokat képeznek az erek falán és felelôsek az érelmeszesedés, az arterioszklerózis nem kívánatos kialakulásáért. Cooper (1982) szerint célszerû arra törekedni, hogy az összkoleszterin értéke 200 alatt legyen, de ennél több is lehet, ha ebbôl a HDL-ek aránya elég magas. Az összkoleszterinszint értékénél fontosabb az LDL/HDL-arányra ügyelni. Férfiaknál arra célszerû törekedni, hogy a HDL aránya kevesebb legyen 5,0- nél, de inkább 4,5-nél, s ezzel a teljes koleszterin 20 25%-át tegye ki. Nôknél ugyanez az arány kevesebb legyen, mint 4,0, de inkább 3,5 legyen, s ezzel a teljes koleszterin legalább 25 30%-át tegye ki. Az USA-ban az Aerobics Centerben megfigyelt 2928 férfi és 589 nô életkor szerint változó koleszterinértékei a következôket mutatták (9.3. táblázat): 889

9. A s p o r t m i n t é l e t m ó d 9.3. táblázat. A 30 év alatti férfiak LDL/HDL-aránya= 142/44= 3,2, a teljes koleszterinbôl (186-ból) a HDL 23,6%-kal részesedik Férfi Nô Életkor 30 év alatt 30 39 40 49 50 59 60 év felett Összkoleszterin 186 200 210 216 216 HDL 44 43 44 44 45 LDL 142 157 166 172 171 Összkoleszterin 179 186 194 219 221 HDL 53 57 58 60 62 LDL 126 129 136 159 159 g) Elôsegíti az ideális testsúly megtartását A napi tevékenységhez (munkához stb.) viszonyítva a mai ember az esetek 50%-ában több kalóriaértéket vesz magához, mint amennyire szüksége van. A folyamatos és rendszeres rekreációs edzés azzal segít az ideális testsúly elérésében, hogy a feleslegesen elfogyasztott kalóriák felhasználását ha egy-egy edzés a 30 perces idôtartamot meghaladja is elômozdítja. Egy 30 40 perces rekreációs edzés folyamán a szervezet megközelítôen az alábbi kalóriafelhasználással jár: gyaloglás 70 80 kalória, élénk járás 170 180 kalória, úszás 200 300 kalória, kerékpározás 150 300 kalória. Egy szelet kenyér, 15 g vajjal és 20 g szalámival 226 kalóriának felel meg (Pieper, 1983). Emellett azzal is számolni szükséges, hogy ha az edzés nem megfelelô összterheléssel jár, akkor fokozhatja az étvágyat is. Az ideális testsúly megközelítése nem csak esztétikai hatásokkal jár. Az öregedés folyamán a nem kívánatos LDL-szint növekedése egyenes arányban áll a szervezet zsírtartalmának emelkedésével. Ez pedig párhuzamosságot mutat a testzsír fokozódásával. Ennek mozgással történô meggátolása éppen ezért kívánatos. Azt azonban tudnunk szükséges, hogy a rendszeres rekreációs edzés önmagában egy csapásra nem tesz senkit sem karcsúvá. Egyrészt csak hónapokon át végzett rekreációs edzéstôl lehet testtömegcsökkenést várni, másrészt pedig a mozgás mellett ésszerûbb táplálkozásra is szükség van. 890

9.1. A mozgás és az egészségtudatos életmód h) Megfelelô táplálkozással fokozható az edzéshatás A rekreációs edzés hatását fokozza, ha ésszerûsített táplálkozással párosul. Ehhez ismerni szükséges az ideális testsúly becslésének legalább egyfajta módszerét és a táplálkozás ésszerûsítésének néhány alapvetô jellemzôjét. Az optimális testsúly kiszámításához és értékeléséhez Jákó (1991) által közölt 9.4. táblázatát és értékelési módszerét a 9.5. táblázaton ismertetjük. A táplálkozást a következô módszerekkel lehet ésszerûbbé tenni: Csökkenteni szükséges a kalóriabevitelt azzal, hogy kevesebb szénhidrátot és zsírfélét fogyasztanak. Akkor kell abbahagyni az evést, amikor még valamennyit szívesen ennénk. A reggelire, ebédre, vacsorára elfogyasztható nagyobb mennyiségek helyett többször vegyünk magunkhoz táplálékot, például de. tízórait és du. uzsonnát is, de ezen 5 alkalommal minden esetben kisebb adagokat célszerû elfogyasztani. Az étvágyérzés nagymértékben csökkenthetô, ha étkezés elôtt egy pohár ásványvizet vagy gyümölcslét fogyasztunk el. A mozgás következtében fokozódó folyadékigényt ásványvízzel célszerû kielégíteni. A rekreációs edzések és az ideális táplálkozás összekapcsolása további elônyökkel is jár. Ezek a következôk: Oldódnak a genetikai meghatározottság határain belül a zsírpárnák. Az izomzat gyarapodása esztétikusabb alkat kialakulását teszi lehetôvé. A bôr és az alatta lévô kötôszövet vérellátása javul, s ezáltal a bôr simább marad. A tényleges testsúlyt össze kell hasonlítani az optimálissal, és a kettô közötti különbség alapján megítélhetô az eltérés mértéke. i) A rekreációs edzéssel megelôzhetô és gyógyítható a negatív stressz A stressz a szervezet nem fajlagos válasza különbözô külsô ártalmakra (hideg, égés, törés, mérgezés, erôs zaj, hiányos táplálkozás, vizsgadrukk, szociális terhelések, monoton munka, túlkoncentrált munka). Ha a negatív stressz túl erôs vagy túl hosszan tartó, vagy pedig az egyén túl érzékeny az adott hatásra, akkor ez megbetegedésben is jelentkezhet. Prof. Dr. Steinbach német tudós szerint sok olyan betegség, amelyet idegkimerültségnek neveznek, például magas vérnyomás, gyomorpanaszok, nyugtalanság, levertség, lehangoltság, félelem e körbe tartozik. 891

9. A s p o r t m i n t é l e t m ó d 9.4. táblázat. Az optimális testtömeg összehasonlítható értékei (Jákó, 1991) Magasság (cm) Optimális súly (kg) férfi nô 155 53,8 156 54,4 157 55,0 158 55,6 159 56,2 160 58,4 56,8 161 59,2 57,4 162 60,0 58,0 163 60,5 58,6 164 61,6 59,2 165 62,4 59,8 166 63,2 60,4 167 64,0 61,0 168 64,8 61,6 169 65,6 62,2 170 66,4 62,8 171 67,2 63,4 172 68,0 64,0 173 68,8 64,6 174 69,6 65,2 175 70,4 65,8 176 71,2 66,4 177 72,0 67,0 Magasság (cm) Optimális súly (kg) férfi nô 178 72,8 67,8 179 73,6 68,2 180 74,4 68,8 181 75,2 69,4 182 76,0 70,0 183 76,8 70,6 184 77,6 71,2 185 78,4 71,8 186 79,2 187 80,0 188 80,8 189 81,6 190 82,4 191 83,2 192 84,0 193 84,8 194 85,6 195 86,4 196 87,2 197 88,0 198 88,8 199 89,6 200 90,4 892 Azt, hogy ideges állapotban hajlamosak vagyunk valamilyen mozgást önkéntelenül végezni, például ujjainkkal dobolni, zsebkendôt gyûrögetni, valamely tárggyal játszani, bárki önmagán is megfigyelheti. Ezek a mozgások a szervezet önkéntelen feszültségoldó tevékenységét jelentik. Ezt a feszültségoldó hatást lehet kihasználni és rekreációs edzésen folytatott tudatos mozgással realizálni a negatív stresszállapot megelôzése, gyógyítása érdekében.

9.1. A mozgás és az egészségtudatos életmód 9.5. táblázat. Az optimális testtömeg és a mért értékek értékelése* Átlagon aluli súly Fokozat III. II. Eltérés az optimális súlytól kevesebb 30%-nál 30%-tól 21%-ig I. 20%-tól +9%-ig Normál súly 10%-tól +9%-ig I. +10%-tól +19%-ig Súlyfelesleg II. III. +20%-tól +29%-ig +30%-tól +39%-ig Elhízás IV. +40%-tól +49%-ig V. +50% felett E feszültséget levezetô mozgások különösen hatékonyak, ha döntôen állóképességi jellegûek. Ennek oka az, hogy az állóképességi jellegû mozgások megnyugtatóan hatnak a vegetatív (akaratunktól független) idegrendszerre (például nyugodtabb, mélyebb lesz a légzés stb.). j) Javul a szalagok, inak, csontok, ízületek teherbírása és a testtartás A felületes szemlélô úgy gondolhatja állapítja meg prof. dr. H. Hess, német ortopéd orvos, hogy az ülômunka kíméli meg a szervezet csontjait, szalagjait, izmait, ízületeit. Ez azonban tévedés. A szervezet mozgás nélkül elsatnyul. A sok ülés a has- és hátizomzat túlzott ellazulásához vezet. Ennek következménye pedig számtalan gerincpanasz lesz. Az egész mozgásapparátusnak szüksége van a rendszeres, folyamatos mozgásra. A mozgás következtében javul valamennyi szövet vér- és tápanyagellátása. Ezáltal az összes szövetféle megvastagszik, erôsebb, ellenállóbb lesz. Más eszközzel, mint a rekreációs edzéssel ilyen hatás nem váltható ki. * A testmozgást elkezdôknél gyakran tapasztalható, hogy az edzések hatására a testsúlyuk nem változik, esetleg még egy kicsit nô is. A zsír átalakításával a testsúly nem biztos, hogy csökken, mert az izom nehezebb, de vizuálisan a test arányainak javulása már néhány héten belül láthatóvá válik. 893

9. A s p o r t m i n t é l e t m ó d A krónikus hátfájás számtalan embert akadályoz mozgásában. Sokan közülük munkaképtelenné válnak. A gyógyszeres és a fizioterápiás kezelések drágák, s gyakran nem igazán hatásosak. A gerinciskolák többnyire lágy gyakorlatai mellett az utóbbi években jelent meg egy új módszer. Klasszikus fitnesztréninget végeztetnek gimnasztikával és aerobikkal, úgy, ahogy azt a teljesen egészségesek végzik. Brit fizioterapeuták 60 gerincproblémában szenvedô betegen próbálták ki ezt az eljárást. A csoport egyik fele hagyományos programban vett részt, míg a többiek klasszikus gimnasztikai és aerobik gyakorlatokat, valamint súlyzóval és szobabiciklivel végzett feladatokat kaptak. A terapeuták nagyobb sportteljesítményre sarkallták a pácienseket és tudatosan mellôzték a fájdalmakat érintô kérdéseket. A siker igazolta ôket, két év elmúltával az aktívan edzô csoport sokkal könnyebben tudott mozogni, mint a kontrollcsoport. A brit fitneszprogram nagyon pontosan meghatározott gyakorlatokat tartalmaz, a kutatók mégis azt gondolják, hogy nem ez a lényeges. Sokkal fontosabb az általános erônlét lassú, de folyamatos növelése, a gerinc erôs terhelése nélkül. k) Elôsegíti a jó közérzet fenntartását Hughes és mtsai (1975) felfedezték az agy saját elválasztású (endogén) opioidjait (ópiumszerû anyagok összefoglaló neve). Majd más fajták mellett azonosították az endorfint is. Az endorfin hormon olyan morfinszerû anyag, amelyet többek közt erôteljes mozgások folyamán a hipofízis termel, s abból a szempontból hasonló a morfinhoz, hogy segítségére van a szervezetnek a fájdalom elviselésében. A vizsgálatok azt mutatták, hogy összefüggés van a testedzés után fellépô eufória (kellemes közérzet, jókedv), valamint a szervezetben termelt endorfin között. Ez az érzés az edzés után több mint fél órán át is fennmaradhat. A endorfinok erôs fájdalomcsillapító hatását is feltételezik. Úgy találták, hogy a terhesség alatt az endorfinszint általában magasabb. Feltehetô, hogy ez is hozzájárul a szülés közbeni normális fájások elviseléséhez. Az endorfinszint hatékony edzés esetén akár ötszörösére is emelkedhet. 894 l) Csökkenti a fekélybetegségek kialakulását A kedvezôtlen élelmezési és szállásviszonyoknak, a megszokottnál jóval nagyobb mozgásos terhelésnek kitett emberek fekélybetegsége elmúlt, az ilyen panaszok nem újultak ki (Frenkl, 1980). Feltehetô, hogy a történelem folyamán a mozgásos aktivitás kényszere egyike lehetett azoknak a tényezôknek, amelyek a mainál kedvezôtlenebb körülmények közt élô ember fennmaradását elôsegítették.

9.1. A mozgás és az egészségtudatos életmód m) Megelôzhetôk az eredetüket tekintve nem tisztázott megbetegedések A lelki (pszichés) és testi (szomatikus) tényezôk szoros kapcsolatban állnak egymással. A lelki konfliktusok szomatizálódnak (rossz magyar szóval: testiesednek), testi panaszokhoz, betegségekhez vezetnek. E testi betegségekben megnyilvánuló pszichikai tényezôk közrejátszását fogalmazzák meg úgy, fôleg, ha a betegségek eredendô okára nem derül fény, hogy idegi eredetûek. Az így kialakult testi betegségek azonban növekvô lelki panaszokat okoznak és Frenkl (1980) szerint hibás kör alakul ki. Ezek egy része rendszeres mozgással megelôzhetô. Mindezek a hatások szükségszerûen kívánatossá és hasznossá teszik a rekreációs edzés folyamatos és rendszeres végzését. 9.1.6.4. A rekreációs edzés költség- és idôtakarékos jellege a) A költségtakarékos jelleg Az elmúlt évtizedekben többször történt jó szándékú kísérlet arra, hogy a nemzet egészsége érdekében a rendszeres edzést gyermekkortól az idôskorig meghonosítsák. E kísérletek során amelyek a helyes elv meghirdetésénél el is akadtak a szakértôk számba vették az ún. tömegsport, szabadidôsport személyi, tárgyi stb. feltételeit. Valószínûsítették, hogy a meglévônél mennyivel több szabadtéri és fedett (terem, uszoda stb.) ún. sportlétesítményre, szakemberre (testnevelô tanárra, edzôre) lenne szükség. Minden esetben igen hamar kiderült, hogy az ilyen (egyébként elméletileg nélkülözhetetlen, és a törekvések tendenciáját tekintve szükséges) feltételek megteremtéséhez szükséges fedezet több évtizedre elôretekintve sem fog rendelkezésre állni. Igen is komolyan befolyásolja az egyének, családok anyagi helyzete a rekreációs tevékenységek beépülését a mindennapjaikba és azon belül a tevékenységek fajtáinak kiválasztását. Ezen tények ismeretében mégis hangsúlyozni szükséges, hogy nem szabad lemondani a rekreációs tevékenységek fontosságának hirdetésérôl és széles körû alkalmazhatóságáról! Ha olyan tevékenységformát tudunk ajánlani, mint gyaloglás, kocogás, futás, kerékpározás stb., akkor tulajdonképpen a személyi felszerelésen túl ami sajnos nem megkerülhetô és egyre komolyabb költség további költségkihatással e téren nem szükséges számolni. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy akik a költségigényesebb edzésformákhoz szükséges létesítményekhez (terem, uszoda stb.) és szakember irányításához (aerobic-vezetô, testnevelô tanár, kondícióedzô, rekreátor stb.) hozzájuthatnak, ne élhetnének ezzel. Ha azonban a sportlétesítmények és a rekreációs szakember nem 895

9. A s p o r t m i n t é l e t m ó d érhetô el, akkor is elvégezhetô a rekreációs edzés, ha annak módszertanával részletesebben (például mint e munka és hasonlóak), vagy szóróanyag formájában, receptszerûen megismertethetô a lakosság. A rekreációs szakirodalom terjesztése nem igényel milliárdos nagyságrendû beruházásokat, hosszú idôt igénylô szakemberképzést. Azaz míg a feltételek kialakulnak, addig is mód van arra, hogy megfelelô tájékoztatást nyújtó szakanyagok, elôadások útján történô ismeretterjesztés nyomán az egyén azonnal megkezdhesse a rekreációs edzéseket. b) Az idôtakarékos jelleg Ha a rekreációs edzés heti 3 4-szer a munkahelytôl és/vagy lakástól több km-nyi távolságra levô sportlétesítményben zajlik, akkor a 30 40 perces érdemi rekreációs edzés idejéhez esetenként és átlagosan bizonyára valamivel több mint kétszeres idôtartammal, tehát heti kb. 3 4 # 1,5 2 órával szükséges számolni. Megközelítôen a munkahelyrôl vagy lakásról a sportlétesítményhez történô utazás és átöltözések ennyivel növelik az idôigényt. A munkáltatóknak is érdekük lehetne a munkahelyen belüli vagy munkahelyhez közeli rekreációs lehetôségek biztosítása, amire számos európai és magyarországi példa is van! Ezen túl azonban még egy korlátozó tényezôt is szükséges figyelembe venni. Ez pedig az idôponthoz kötöttség. A kevés számú és korlátozott befogadóképességû sportlétesítmények azzal is járnak, hogy csak meghatározott idôponttól idôpontig állnak rendelkezésre. Ha azonban az egyén otthonról, a rekreációs szakanyag önálló alkalmazásával a gyaloglást, kocogást, futást választja, akkor ezt önmaga által, szabadidejének függvényében akkor végezheti, amikor számára a legalkalmasabb. Úgy tûnik, hogy ma, s valószínûleg még több éven át tartó rohanó életmódunk mellett a rekreációs edzés idôponthoz nem kötött módja sokak számára elérhetôbbé teszi edzettségének, mozgásos teljesítményének s ezzel egészségi állapotának javítását. 896 9.1.6.5. A folyamatosság és rendszeresség A rekreációs edzés csak akkor jár pozitív hatásokkal, ha: a pillanatnyi állapotnak megfelelô intenzitással, és megfelelô, heti 3 5-szöri gyakorisággal folyik.