Jogszabály- és szabványváltozások: 2015. július A jogszabályváltozások közül az alábbi emelhető ki: 41/2015. (VII. 3.) NFM rendelet az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésének, vizsgáztatásának és képesítésének, valamint vállalkozások képesítési rendszerének általános szabályairól, valamint a képzési, képesítési és vizsgáztatási díj mértéke és megfizetésének részletes szabályairól. Megjelent: MK 2015/97. (VII. 3.) - Hatályos: 2015. 07. 04., 2015. 07. 06. Hatálya az F-ÜHG-t tartalmazó alkalmazásokkal kapcsolatosan tevékenységet végző - a) természetes személyek képzésére, továbbképzésére, vizsgáztatására és képesítésére, valamint - b) vállalkozások képesítésére terjed ki. F-ÜHG: az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1 5. pontjában meghatározott és egyéb fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó anyagok és keverékek: 1. fluortartalmú üvegházhatású gázok : fluorozott szénhidrogének, perfluor-karbonok, kénhexafluorid és egyéb, fluort tartalmazó üvegházhatású gázok, az I. mellékletben felsoroltak szerint, vagy az ezen anyagok bármelyikét tartalmazó keverékek; 2. fluorozott szénhidrogének vagy HFC-k : az I. melléklet 1. szakaszában felsorolt anyagok, vagy az ezen anyagok bármelyikét tartalmazó keverékek; 3. perfluor-karbonok vagy PFC-k : az I. melléklet 2. szakaszában felsorolt anyagok, vagy az ezen anyagok bármelyikét tartalmazó keverékek; 4. kén-hexafluorid vagy SF 6 : az I. melléklet 3. szakaszában felsorolt anyag, vagy az ezt az anyagot tartalmazó keverékek; 5. keverék : két vagy több olyan anyagból álló folyadék, amelyek közül legalább az egyik az I. vagy a II. mellékletben felsorolt anyag; Az F-ÜHG-t tartalmazó alkalmazásokkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez szükséges képesítési igazolások a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal (F-ÜHG) és az ózonréteget lebontó anyagokkal (ORLA) kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10. ) Korm. rendelet 4. melléklet 1. pontjában meghatározott kategóriájúak lehetnek, amelyek az ott meghatározott tevékenység végzésére jogosítanak. (Megjegyzés: Az NFM rendelet értelmezéséhez a február 18.-tól hatályos Korm. rendelet ismerete is szükséges.) A Korm. rendelet szerint képesített személy: a telepítési, szerelési, beüzemelési, karbantartási, szervizelési, javítási, használaton kívül helyezési, szivárgásellenőrzési és visszanyerési tevékenység végzésére a képesítésre vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint feljogosított természetes személy. (F- ÜHG gázokat jellemzően hűtő- és légkondicionáló berendezések, hűtőkocsik, hőszivattyúk, tűzvédelmi berendezések, illetve egyes elektromos kapcsolóberendezések tartalmaznak). A Korm. rendelet szerinti tevékenységek végzéséhez szükséges képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatokat a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság látja el. 2015. évi CXX. törvény egyes vízgazdálkodási és tűzvédelmi tárgyú, illetve közszolgáltatás ellátásával összefüggő törvények módosításáról. Megjelent: MK 2015/100. (VII. 8.) - Hatályos: 2015. 07. 16., 2016. 01. 01. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvényre (Ttv.) is vonatkozik, amelyben egyes szabályokat uniós jogi normáknak megfelelően pontosítottak. A Ttv. 4. i) pontjának korábbi változata szerint tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti egység, illetve ezekből álló technológiai rendszer, amelyben vagy amellyel robbanásveszélyes a robbanó- és a robbantóanyagok kivételével anyagok előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik; A 4. i) pont helyébe most a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában)
2 i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezet, amelyet az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) ia) tűzveszélyes gázok, ib) tűzveszélyes aeroszolok, ic) tűzveszélyes folyadékok, id) tűzveszélyes szilárd anyagok, ie) A, B, C vagy D típusú önreaktív anyagok és keverékek, if) piroforos folyadékok, ig) piroforos szilárd anyagok, ih) 1. vagy 2. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, ii) 1. kategóriába tartozó oxidáló folyadékok, ij) 1. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyagok vagy ik) A, B, C vagy D típusú szerves peroxidok veszélyességi osztályai és kategóriái egyikébe tartozó anyag vagy keverék előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy kimérésére terveztek és gyártottak; A Ttv. 4. -a a következő x) és y) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) x) tűz- vagy robbanásveszélyes technológia: a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés fogalmába nem tartozó, olyan anyag- vagy energiaátalakításra szolgáló szerkezetekből álló rendszer, amelyben az ia)-ik) alpontban meghatározott anyag vagy keverék előállítása, feldolgozása, használata, tárolása vagy kimérése történik; y) megfelelőségi nyilatkozat: a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. július 9-i 2008/768/EK európai parlamenti és tanácsi határozat III. mellékletének tartalmán alapuló, a tűzoltó-technikai termékre, a tűz- vagy robbanásveszélyes készülékre, gépre, berendezésre vonatkozó tűzvédelmi, biztonságossági követelményeknek való megfelelőség igazolására alkalmas irat. A Ttv. 48. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A 2013. július 1. előtt a tűzoltó-technikai termékként kezelt építési termékekre kiadott, 2013. július 1-jéig hatályukat nem vesztett tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási engedélyek - az azokban meghatározott érvényességi időtől függetlenül - 2016. július 1-jéig hatályosak. A korábbi szöveg így szólt: (2) A 2013. július 1. előtt a tűzoltó-technikai termékként kezelt építési termékekre kiadott tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványok és forgalmazási engedélyek érvényességi idejükig, de legkésőbb 2015. július 1-ig érvényesek. A változások 2015.07.16-án léptek hatályba. 43/2015. (VII. 20.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) "A" és "B" Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/105. (VII. 20.) - Hatályos: 2015. 07. 21. A 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. -a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki: (2) E rendeletnek a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosításáról szóló 43/2015. (VII. 20.) NFM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. melléklet 24. pontját a 2015. január 1-jét követően indult, és a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. 3) A 2015. január 1. és a Módr. hatálybalépése közötti időszakban a Módr. hatálybalépését megelőzően hatályos 1. melléklet 24. pontja alapján indult, jogkövetkezmény megállapítására irányuló eljárásokat - ideértve azon eljárásokat is, amelyekben a Módr. hatálybalépését megelőzően hatályos 1. melléklet 24. pontja alapján a jogkövetkezményt jogerősen megállapították - meg kell szüntetni, a jogkövetkezményt megállapító határozat alapján már befizetett vagy végrehajtott bírságot pedig vissza kell fizetni a kötelezett részére.
3 Az R. 1. melléklet 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép (a korábbi szöveg az alábbi aláhúzott mondattal egészült ki, a többi megegyezik a módosításéval): 24. Az ADR Szabályzat 8.5 fejezetében lévő S12 utasítás a következő kiegészítéssel alkalmazható: A járművezetők ezt a képzést az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet szerinti, legalább alapfokozatú sugárvédelmi képzettség megszerzése után az ADR Szabályzat 8.2.3 szakasza szerinti oktatás során is megkaphatják, ha az oktatást az ADR Szabályzat 7 osztályára érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal rendelkező személy tartja. Ebben az esetben a járművezető mentesül az ADR Szabályzat 8.2.1.1 és 8.2.1.2 bekezdéseinek előírásai alól. (Megjegyzés: a 8.2.1.1. bekezdés szerint a veszélyes árut szállító jármű vezetőjének az illetékes hatóság által kiállított bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, a 8.2.1.2 bekezdés értelmében pedig a járművezetőt a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos alaptanfolyami képzésben kell részesíteni.) 44/2015. (VII. 20.) NFM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet, valamint a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/105. (VII. 20.) - Hatályos: 2015. 07. 28. A gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 11. -a (Bejelentés, a tevékenység ellenőrzése alcím) a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az 1. számú melléklet 18. pontjában meghatározott járműfenntartó tevékenység esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentés közlekedési hatóság általi nyilvántartásba vételéről kiadott hatósági bizonyítvány a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikkében meghatározottak szerinti jogosultságot tanúsítja. (Az I. számú melléklet 18. pontja szerinti tevékenység a menetíró, illetve a hozzá kapcsolódó sebességkorlátozó készülék felszerelése.) Az R1. 12. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Az e rendeletben foglaltak megtartását a közlekedési hatóság ellenőrzi. A közlekedési hatóság az 1. számú melléklet 18. pontjában meghatározott tevékenységet végzőket a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság, az 1. számú melléklet 19. pontjában meghatározott tevékenységet végzőket a környezetvédelmi hatóság bevonásával ellenőrzi. Az ellenőrzés során a közlekedési hatóság a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott ellenőrzési módszertant alkalmazza. (Az I. számú melléklet 18. pontja szerinti tevékenység a menetíró, illetve a hozzá kapcsolódó sebességkorlátozó készülék felszerelése. A korábbi szöveg a 15. pontot tartalmazta (Gázüzemanyag-ellátó berendezés javítása). - A módosított bekezdés másik változása annak utolsó mondata, ami korábban nem szerepelt). Emlékeztető: A Záró rendelkezésekben változott a hivatkozott uniós jogi aktusok listája is. A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet esetében átfogó módosításról van szó, amely a rendeletben használt fogalmakat, a tachográfok szerelésére és vizsgálatára, a tachográf, az adatrögzítő lap, a tachográf kártya használatára, továbbá a tachográf műhely és tachográf szerelő ellenőrzésére vonatkozó szabályokat érinti. A műhely minden vizsgálatról jelentést készít, és azt 2 évig megőrzi. A digitális készüléket csak akkor lehet újra kalibrálni, ha az utolsó 90 nap adatait előbb letöltötték. Ha a memória energiaellátásával van gond, akkor javítás előtt a megelőző teljes év adatállományát kell letölteni. Csak köztartozásmentes cég lehet tachográf műhely, és a műhelynek a közlekedési hatóság engedélyével rendelkező szerelőt kell alkalmaznia. 33/2015. (VI. 24.) NFM rendelet a tengeri hajók felszereléseiről és ezek megfelelősége feltételeiről és tanúsításáról szóló 11/2002. (II. 6.) KöViM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/89. (VI. 24.) - Hatályos: 2015. 07. 02., 2015. 08. 14., 2016. 04. 30. Az augusztusban hatályos változások védőeszközökre (pl. vízbe merülésre alkalmas ruházat), valamint tűzoltó berendezésekre is vonatkoznak.
4 Figyelemfelhívások: Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályánal tájékoztatása a Munkavédelmi Bizottság 2015. június 25-i plenáris üléséről. 2015.07.06-án. Letöltés Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának közleménybe foglalt ajánlásai a III. fokú hőségriasztás (riadó jelzés) elrendelésének idejére. 2015.07.06-án. Az Országos Tisztifőorvos által elrendelt legmagasabb fokozatú hőségriasztásra (III. fok riadójelzés) tekintettel a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya (a továbbiakban: Munkafelügyeleti Főosztály) felhívja valamennyi munkáltató figyelmét a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében szükséges megelőző intézkedések megtételére. Részletek Részletek Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása a mezőgazdasági munkák során kialakuló fototoxikus bőrreakcióról (fitofotodermatitisz). 2015.07.14-én. Nyári mezőgazdasági munkáknál a fizikai munkavégzésből származó kockázatokon és a szabadtéri klímakörnyezet kedvezőtlen hatásain kívül számolni kell az ún. fito-fotodermatitisz kialakulásának veszélyével is. Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának tájékoztatása a rendkívüli időjárási körülmények (III. fokú hőségriasztás) miatti akcióellenőrzések tapasztalatairól. 2015.07.15-én. Az összefoglaló jelentés letöltése. Az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának összefoglaló jelentése a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzéséről (2015. június 22. - július 10). 2015.07.30-án. Az Összefoglaló jelentés letöltése.
5 Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ingyenes hírlevele Megjelent: 2015.07.09. - https://osha.europa.eu/hu/highlights Az Ügynökségről a Facebookon is olvashatsz. Részletek a hírlevélből: K I E M E L T E S E M É N Y E K Megjelentek az ESENER 2 munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi felmérés eredményei Az EU-OSHA 2015. június 23-án Brüsszelben, az Európai Parlamentben ismerteti az új és újonnan megjelenő kockázatokról szóló európai vállalati felmérése (ESENER) második kiadásának legfontosabb megállapításait. Az ESENER 2 mintegy 50 000 európai vállalkozás megkérdezése alapján úgy találta, hogy az európai munkahelyeken a pszichoszociális, illetve a váz- és izomrendszeri problémákhoz köthető kockázati tényezők a legelterjedtebbek, és még mindig a kockázatértékelést tartják a kezelésük legjobb módjának. A felmérés eredményei felbecsülhetetlen értékűek lesznek a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos szakpolitikai döntéseket meghozó személyek számára, mivel naprakész információkkal szolgálnak arról, hogy hogyan birkóznak meg a köz- és a magánszektor szervezetei köztük a mikrovállalkozások a biztonsági és egészségügyi kockázatokkal, és hogy melyek az ilyen kockázatok munkahelyi kezelését előmozdító és akadályozó tényezők. Olvassa el a sajtóközleményt! Olvassa el az ESENER 2 eredményeiről készült összefoglalót!(elérhető az EU 25 nyelvén) Tekintse meg az eredményeket a felmérés online eredményjelzője segítségével! Az EU-OSHA 2014-es éves jelentése a munkakörülmények javításáról, különös tekintettel a kisvállalkozásokra Ügynökségünk éves jelentése azt ismerteti, hogy milyen sokféle eszközzel igyekeztünk javítani a munkakörülményeket szerte Európában. A 2014-es év fontos eseményei közé tartoztak a következők: az Európai Unió új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretrendszerének elfogadása, a várva várt OSHwiki elindítása, a mikro- és kisvállalkozások kockázatértékelését elősegítő OiRA eszközök sikere és A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése című e-útmutató közzététele. Olvassa el a sajtóközleményt! Töltse le a 2014-es éves jelentést (angolul) Olvassa el az összefoglalást! (25 nyelven) Az OiRA sikertörténete Franciaországban Az INRS, az EU-OSHA franciaországi partnere már három tevékenységi területre vonatkozóan jelentetett meg online interaktív kockázatértékelési (OiRA) eszközt: a közúti szállításra, a vendéglátásra és a gépjárműszervizelésre. Az INRS partnereivel együttműködésben jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az OiRAeszközöket egy átfogó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi program szerves részévé tegye. Azok az ágazatok például, amelyekhez OiRA-eszközt dolgoztak ki, a kis- és középvállalkozásoknak szóló francia
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégia 4 kiemelt tevékenységi ágazata közé tartoznak. Az 6 OiRA-eszközök az ezekben az ágazatokban a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javítása céljából tervezett egyedi intézkedések részét képezik. Az INRS 2014 2015 folyamán promóciós anyagokat biztosít, hogy Franciaországban minden munkahelyi biztosítással foglalkozó regionális biztosítónál beajánlja az eszközöket. A kockázatok értékeléséhez OiRA-eszközöket használó vállalatok száma az eszközök aktív népszerűsítésével növelhető. Ez azt bizonyítja, hogy még ha nem is könnyen, de el lehet érni, hogy a mikro- és kisvállalkozások lépéseket tegyenek. Keresse fel az OiRA INRS honlapját! Olvassa el az ismertetőt! Tudjon meg többet az OiRA-ról! S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y jún 23, 2015 Az európai munkahelyeken rendkívül elterjedtek a pszichoszociális és mozgásszervi kockázati tényezők, amelyek kezelésére még mindig a kockázatértékelést tartják a legjobb módszernek. jún 18, 2015 Az EU-OSHA 2014-es éves jelentése: a munkakörülmények javítása, különös tekintettel a kisvállalkozásokra JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK 41/2015. (VII. 3.) NFM rendelet az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésének, vizsgáztatásának és képesítésének, valamint vállalkozások képesítési rendszerének általános szabályairól, valamint a képzési, képesítési és vizsgáztatási díj mértéke és megfizetésének részletes szabályairól. Megjelent: MK 2015/97. (VII. 3.) - Hatályos: 2015. 07. 04., 2015. 07. 06. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) 174/2015. (VII. 6.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/98. (VII. 6.) - Hatályos: 2015. 07. 07. A módosítás alapján a települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény méretére és jelölésére vonatkozó szabályok egy része (7. (1a)-(1c), valamint a 7. (2) d) pont) csak később, 2016. január 1-jén lép hatályba. 41/2015. (VII. 3.) NFM rendelet az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésének, vizsgáztatásának és képesítésének, valamint vállalkozások képesítési rendszerének általános szabályairól, valamint a képzési, képesítési és vizsgáztatási díj mértéke és megfizetésének részletes szabályairól. Megjelent: MK 2015/97. (VII. 3.) - Hatályos: 2015. 07. 04., 2015. 07. 06. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál)
2015. évi CXXXVII. törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról. Megjelent: MK 2015/102. (VII. 13.) - Hatályos: 2015. 09. 11. A fogyasztóvédelmi törvény módosításával kötelezővé tették a vállalkozások képviselőinek személyes megjelenését a fogyasztói jogvitákat kezelő békéltető testület eljárásaiban. (Egy ideje a kkv-k is fogyasztónak minősülnek bizonyos esetekben, így a békéltető testülethez fordulhatnak.) 7 43/2015. (VII. 20.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) "A" és "B" Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/105. (VII. 20.) - Hatályos: 2015. 07. 21. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) 44/2015. (VII. 20.) NFM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX. 29.) KHVM rendelet, valamint a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról. Megjelent: MK 2015/105. (VII. 20.) - Hatályos: 2015. 07. 28. (Lásd fent a kiemelt jogszabályoknál) 207/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról. Megjelent: MK 2015/108. (VII. 23.) - Hatályos: 2015. 07. 24., 2016. 01. 01. A jogszabály célja egyes kormányrendeletek módosítása annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi II. törvény követelményeinek. Az alábbi rendeleteket is érinti: Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet, A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet, Az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendelet. SZABVÁNYVÁLTOZÁSOK 2015. július hónapban nem volt szabványváltozás. Tájékoztatás a 2015. augusztusi szabványváltozásokról MSZ EN 54-12:2015 Tűzjelző berendezések. 12. rész: Füstérzékelők. Optikai elven, fénysugárral működő vonali érzékelők MSZ EN 54-26:2015 Tűzjelző berendezések. 26. rész: Szén-monoxid-érzékelők. Pontszerű érzékelők
8 MSZ EN 54-29:2015 Tűzjelző berendezések. 29. rész: Multiszenzoros tűzérzékelők. Füst- és hőérzékelők kombinációját alkalmazó pontszerű érzékelők MSZ EN 54-30:2015 Tűzjelző berendezések. 30. rész: Multiszenzoros tűzérzékelők. Szén-monoxid- és hőérzékelők kombinációját alkalmazó pontszerű érzékelők MSZ EN 13059:2002+A1:2009 Targoncák biztonsága. A rezgésmérés vizsgálati módszerei MSZ EN 13089:2011+A1:2015 Hegymászó felszerelések. Jeges felületeken használható eszközök. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek MSZ EN 13782:2015 Ideiglenes szerkezetek. Sátrak. Biztonság MSZ EN 13953:2015 LPG-berendezések és -tartozékok. Biztonsági szelepek cseppfolyósított szénhidrogéngázok (LPG) szállítható, újrafeltölthető palackjaihoz MSZ EN 14429:2015 Hulladékok jellemzése. Kioldódási tulajdonságok vizsgálata. A ph hatása a kioldódásra kezdeti sav/lúg hozzáadással MSZ EN 14912:2015 LPG-berendezések és -tartozékok. Az LPG-palackszelepek ellenőrzése és karbantartása a palackok időszakos ellenőrzésekor MSZ EN 14997:2015 Hulladékok jellemzése. Kioldódási tulajdonságok vizsgálata. A ph hatása a kioldódásra folyamatos ph-szabályozással MSZ EN 15002:2015 Hulladékok jellemzése. Vizsgálati mintarészek előkészítése laboratóriumi mintából MSZ EN 15011:2011+A1:2014 Daruk. Híd- és bakdaruk MSZ EN 15863:2015 Hulladékok jellemzése. Kioldódási tulajdonságok vizsgálata az alapjellemzéshez. Dinamikus monolitikus kioldódási vizsgálat időszakos kilúgozószer-újítással, rögzített feltételek mellett MSZ EN 60079-5:2015 Robbanóképes közegek. 5. rész: Készülékek védelme kvarchomoktöltéssel q MSZ EN 60079-18:2015 Robbanóképes közegek. 18. rész: Készülékek védelme kiöntéssel, m MSZ EN 60079-32-2:2015 Robbanóképes közegek. 32-2. rész: Elektrosztatikai veszélyek. Vizsgálatok MSZ EN ISO 23771:2015 Textilipari gépek. Tervezési útmutató textilipari gépek zajkibocsátásának csökkentéséhez
MSZ EN ISO 25760:2015 Gázpalackok. Kezelési eljárások a gázpalackok szelepeinek biztonságos eltávolításához 9