MOST JELENT MEG: ERNST-MUZEUM. I. füzet. ERNST LAJOS: Jacopo Tintoretto: Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L. AUGUST: Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet. Dr. LÁ R BÉLA: Bernhard-Strigel: II. Ulászló és családján arcképe. III. füzet. Külföldi mesterek magyar vonatkozású művei. IV. füzet. Dr. FERENCZY ZOLTÁN: A Petőfi-terem. V. füzet. ERNST LAJOS: Petőfi arcképei. Az Ernst-Muzeum kiadása. AZ ERNST-MUZEUM MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai József és a VII. Vaszary János. Előbbi füzetek: I. Csók István. II. Iványi-Grünwald Béla. III. Perimutter Izsák. IV. Gyárfás Jenő. V. Rudnay Gyula. Egy-egy füzet ára i pengő 60 fillér. Dr. LÁZÁR BÉLA: FADRUSZ JÁNOS ÉLETE ÉS MŰVÉSZETE. A több száz illusztrációval, kiadatlan levelekkel, ismeretlen művekkel diszitett kötet kétféle kiadásban jelent meg. KAPHATÓ A PÉNZTÁRNÁL.
Tizenegy éve annak, hogy Kernstok Károlyt utoljára mutattuk be e helyen, örökké forrongó művészi fejlődésének ép egy megnyugovó pillanatában. Az ő vadul buzogó vérének a szüntelen küzdés az életeleme. Életritmusa a szertelen felé hajlás, ez művészetének is alapereje; egyre ösztönei vezetik, nagy gondolatellentéteken át, a széles egybefoglalásokig; szereti a rohanást a logikai általánositásokan keresztül; hétmérföldes csizmában jár a képzelete, hegyről hegyre lépve; művészi pályájának viharosan izgalmas sok ellentétjét ez nemcsak megmagyarázza, de indokolja is. Ezt a sok nagy kontraszt közt hánykódó művészpályát kimagasló csúcspontjaiban itt most újra elvonultatjuk magunk előtt, egy összevont seregszemlében, hogy bemutathassuk az utolsó állomást is, melyhez legalább egyelőre! eljutott. I. Harminc esztendő minden művészi megmozdulása tükröződik e kiállításon. Visszhangra kél itt minden áramlat, az is, mely a felszínen jelentkezett, az is, mely a mélységekben zajlott le. De minden változás, alakulás, kifejlődés mögött egyazon egész ember állott. Nem egy szélkakas. Nála minden belülről jött, lelke leglelkéből, viharos érzései szólalnak meg, keresnek formát és kifejezést. Ahogy érzései hullámokat vetettek, a kor vezető eszméitől megihletten, mindig megérezve a levegőben lebegő, s kifejezésre váró ideákat, Kernstok vérbő temperamentumával menten a csatasorba vetette magát, hogy küzdhessen az eljövendőért. 3
Mikor az iskola a lokális szinek nyugodalmas és pompázatos káprázatát tanította, ő kivonult a Dunapartra és a hajóvontató munkások mozdulatának monumentális erejét és az árnyékvetés ornamentális szépségét figyelte meg (1897). Kiment a napsütéses kertbe és ott a lokális szinek átváltozásait nézte a ragyogó napfényben, a Szilvaszedők (1903) hatványozott színeiben. Itt minden belső tűzben látszik égni. Ezek a tüzes szinek megőrzik a tárgyak plasztikáját, akkor, mikor Monet és követőinél a szétszórt világítás formafelbontó hatása megölt minden formát. Kernstok hű maradt a formához a plein airben is. Ezzel monumentális erőt tudott kifejezni. Ülő asszonyának (1907) hatalmas plasztikája, erőteljes pasztozus előadásában, vonalhatást is felébreszt. Egész sor képét látjuk itt e korból, melyeken a forma erőteljessége uralkodik a belső tűzben égő szinek alatt. Ez volt első kivirágzása. II. Alighogy végzett ezekkel a problémákkal, keresett magának egy ujat. A műterem fényárnyhatása kapta meg. Egy látszólag véletlenül összeverődött modellcsoportot ábrázolt, miközben a féltónusok csodás átmeneteit figyel 1, amint a beözönlő fény végighull, végigrezeg a szobán, itt finom átmeneteket, ott éles ellentéteket teremtve, él, remeg, hullámzik, lekúszik a nő meztelen térdére, fölnyul a férfimodell arcára, szinte transcedentális fénybe boritva azt. E látszólagos véletlenszerűség mögött azonban latens rend rejlik, ami még világosabban érzik a Kriszhis és az emausi ifjúk-on, itt minden felépítettnek hat, egységesnek, noha semmi sem stilizált. Stilus van benne. A naturalista szem fennakad Krisztus zöldeskék szemén, de egyúttal megérz', hogy mestere túl van a nyers naturalizmuson, hogy rendet keres a rendezetlenben és megkonstruálni akarja vízióit. 4
Ez a vágyódása vezette őt első összeütközéséhez önmagával, A vonalfelépitést keresve, múltjával került harcba. Az a plasztikai erő, mely teszem a Pichler Győző arcképen szinte kirobban, nem lehet domináló elem akkor, ha a vonalat hangsúlyozza, mint a Kertben arcképcsoporton, hol szinte határozott gobelinhatásra törekedik, lefokozott, megtört, de világos szinek harmóniájával, mélység éreztetés nélkül, a tárgyakat a térből kivágó erős zöld kontúrral adva meg a formát, mint Manet Olympiája, hogy a dekoratív hatást éreztesse. Ezekben az időkben egy sor arcképen át uj ideálok lelkesítik, szinek helyett a formák puritán hangsúlyozására törekszik. Amit Cézanne viaskodva keresett, Gauguin vérével pecsételt meg. e nagy művészi hagyományok beszédes tanulságait Kernstok is meghallgatta. Nehéz munkában eltöltött évek következtek. Szigorú rajzkultuszra adj,a magát. A Miénk kiállításain aszketikus magasanyargatással készült rajzokat láttunk tőle, melyek a formaploblémával való viaskodását tárták elénk. III. Elvetette magától színes múltját. A száraz forma vázát kereste. A kontúrra bízott mindent. Leelemezte a formát végső konstruktív voltáig, a formának szinte csak az érzéki abstrakcióját adva. Egyszerre csak uj vonalritmusok keletkeztek, heves mozgások, Kernstok erőszakos temperamentumával, felfokozott életritmusával egybehangzó ritmusok, melyekből uj szimfóniákat akart kiverni. Lovasok c. képén foglalta össze először formaviaskodás2it. A forma harmóniáját kereste, a mozgások megőrzése mellett. Művészi múltjának sok értékes eleméről kellett lemondania, hogy egységhez jusson, egységhez, melyben a háttér ragyogása ellenére az előtér mozgó lovasalakjai harmóniába olvadjanak. Több uton 5
kísérletezett. Individuális emberlátás helyett a tipusok megteremtéséhez fordul. Alakjai szinte csak konstrukciók. A mozgalmas életérzés szimbolikus jelei. Ilyen a Dugonics-utcai iskola falára hatalmas vonaljátékot teremtő freskója is, az ifjúi erő e monumentálisan tiszta jelképe. Máskor mint a debreceni megyeháza üvegablakain újra a szint hangsúlyozza, a szin szolgálja a formát, de nem lesz többé egyszerű dame d'atour, hanem mindjobban viziója lényeges eleme. És ez elvezette újra a természethez, s mikor 1917-ben nagyobb kollekcióját mutathattuk be, ott már az alázatos szivvel a természet elé járuló poétával találkoztunk. Dunai tája, mely most a főváros tulajdona, a természet előtt keletkezett hatalmas vizió, mely egy végtől végig átélt nagy impresszió felfokozása. Alakjai sem voltak formális konstrukciók többé, hanem húsból és vérből álló emberi alakok, kiket oda érzett a Duna partjára, fürdés előtt, vagy fürdés után, szép ifjúi testeket, lágy, puha hajlásokban, a naplemente párás levegőjében. IV. Külföldre került aztán, de magával vitte a szemében Nyergesujfalu szineit. Lelkében uj viharok zajlottak, körülötte a német expresszionisták vad szinorgiákat rendeztek, s ő mélységes lelkiélményekben gazdagon az Utolsó vacsora felszántott arcú embereire gondolt. Nagy emberi érzésektől, viharos fájdalmaktól feldúlt lelkű alakok veszik körül az Urat, ki fejét kezeire támasztva, a maga múltja szemléletébe gondolkozik. Mármár megnyugodott a Duna tiszta levegőjében, de az ujabb élmények uj viharzást keltenek lelkében is. Számvetés kezdődik művészi múltjával. Hosszú, keserves esztendők. Mig végre révbe fut a hányt hajó. És ime Ádám és Éva. Amig az idegenben festett (1923) képen, fa alatt szinte szivettépő marcangolásba 6
mélyedt ifjú párt látunk, felépített vonaljátékba konstruáltan, addig az otthon nyugalmában festett két alak, az uj Éva és Ádám csodálatos nyugalmat lehelnek. A szin és vonal klasszikus egysége fogad. A régi képet újra átfesti (1927), hogy a szinek buja pompája ölelje alakjait át. Az uj kép színharmóniája azért sokkal nyugodtabb, akárcsak vonalainak nemes ritmusa. Most önmagára talált tehát Kernstok Károly? Elültek a belső viharok? Egykor 1912-ben a Tizenhárom magyar festőben azt irtam volt Kernstokról:,,Az ő eljövendő stílusa alig lesz egyéb, mint lelke szélsőséges elemeinek szerencsés összhangba halmozása, megőrzése az elért eredményeknek, a természet megfigyelésén okult művészi leegyszerűsítés." Eljutott már ide? Nagy lelki kríziseket élt át azóta, megtisztult bennök? Vagy uj viharokat tartogat számára még sorsa? Dr. Lázár Béla. 7
ELSŐ TEREM. 1. Dugonics-utcai freskó. (Fénykép.) 2. Akt - 80 3. Lovak. Magántulajdon. 4. Akt 80 5. Üvegablak tervezet. Miklós Jenőé. 6. Akt 80 7. Tanulmányok 150 8. Akt 80 9. Tanulmány 100 10. Akt 80 11. Arckép. Magántulajdon. 12. Akt 80 13. Szent Antal kísértése. Heim Béláé (Párís.) 14. Akt. 1922. Magántulajdon. 15. Lovak. 1924. Magántulajdon. 16. Akt. 1926. Magántulajdon. 17. Tájkép 100 18. Tanulmányfej. 1922 120 19. Lovak. 1926 150 20. Anyakancák. Magántulajdon. 21. Üvegablakterv. Kivitetett Schiffer Miksa villájában. Nemes Marcellé. 22. Zivatar előtt. 1923. Magántulajdon. 23. Lovak. 1924 150 24. Nyaralás 240 25. Akt 80 26. Női akt 80 27. Tanulmány 80 28. Üvegablakterv. Mocsányi Ödöné. 29. Vázlatok. Magántulajdon. 30. Tanulmány 80 31. Lovak 160
NEGYEDIK TEREM. 32. Tájkép cigányokkal. 1914. A főváros tulajdona. 33. Ádám. 1927 5000 34. Bajor turfavidék. 1920. Ernst Berdahé (Berlin). 35. Esős-ut. 1926. Dr. Rónay Sándoré. 36. Chimsee. 1920. Manovill Alfrédé (Berlin). 37. Uzsonnázok. 1918 2000 38. Fiu-akt. 1909. Dr. Petrovich Eleké. 39. Lódobogás. 1922 2400 40. Nyaralók. 1920. Ernst Berdahé. (Berlin) 41. Utolsó vacsora. 1921. Kernstok Károlynéé. 42. Dunai táj. 1926 1500 43. Éva. 1927 5000 44. Tavasz. 1927 1500 45. Lovak. 1923. Leo Lewiné (Breslau). 10
HARMADIK TEREM. 46. Nyári vágyódás. 1917. Langraf Lajosé. (Székesfehérvár). 47. Öntözők. 1918 1000 48. Eresz alatt. 1902. Bettelheim Móré. 49. Tél. 1916. Lukács Béláé. 50. Rálátás. 1918 800 51. Czóbel Béla arcképe. 1906. Nemes Marcellé. 52. Hegyi táj. 1918 800 53. Rózsás kert. 1916 1600 54. Bucsu. 1916. Reiter Lászlóé. 55. Labdázó lányok. 1906. Özv. Gomperz Miksánéé. 56. Utolsó napsugarak. 1916. Dr. Rónay Sándoré.
NEGYEDIK TEREM. 57. Napjáték az erdőben. 1913. Özv. Dr. Hoselitz Gyulánéé. 58. Szilvaszedők. 1904. Szépművészeti Muzeumé. 59. Ha vei mentén. 1927 1500 60. Kaktuszok. Weisz Adolfé (Berlin). 61. Nyári élet a Havel mentén. 1922. Virágh Bertalané (Berlin). 62. Napsugár az őszi erdőben. 1922 2500 63. Ifju. 1909. Komor Marcellé. 64. Reggeli napfény az őszi erdőben. 1922.... 3000 65. Esti séta. 1901. Kernstok Károlynéé. 66. Ádám és Éva. 1923 27.... 5000 67. Ménes. 1925 4000 68. Tavaszikilátás. 1918. Dr. Glücksthal Samué. 12
NEGYEDIK TEREM. 69. Mély útban. 1915.... - 1200 70. Anyakancák. 1925 1000 71. Ősz az erdőben. 1910. Révai Ödöné. 72. Lótanulmány. 1924.. 800 73. Arckép. 1924. Heléne Lewiné. (Breslau.) 74. Dunaparton. 1916 1500 75. Fiuakt. 1915 1500 76. Olvasó nő. 1915. Mocsányi Ödöné. 77. Lányok a tornácon. 1902. Kernstok Károlynéé. 78. Arckép. 1902. Fleissig Sándoré. 79. Női arckép. 1921. Dr. Adolf Donáthé (Berlin). 80. Vihar előtt. 1916. Kramer Jenőé. 13
NEGYEDIK TEREM. 81. Este. 1915. Lukács Béláé. 82. Borulás. 1914 1200 83. Anyai öröm. 1907. Br. Dr. Kohner Adolfé. 84. Női arckép. 1907. Révai Ödöné. 85. Kertben. 1917. Fónagy Aladáré. 86. Szekér a hegytetőn. 1907 800 87. Keresztelő Szt. János. 1908 1500 88. Önarckép. 1899. Dr. Kármán Samúé. 89. Ifjak. 1909. Bölöni Györgyé. 90. Krisztus. Kovács Endréé. 91. Sárga akt. 1909 2000 92. Tanulmány. Kellner Adolfé. 14
NftGY TEREMBEN. 93. Havasi táj. 1926.' 1500 94. Női arckép. 1924. Helene Lewiné (Breslau). 95. Szeles idő.. 1000 96. Kubikus. 1899. Ligeti Miklósé. 97. Hazatérők. 1897. Lukács Béláé. 98. Kertben. 1906. Özv. Dr. Engelmann Zsigmondnéé. 99. Lovas. 1910. Popper Ottónéé. 100. Ülő asszony. 1907. Özv. Dr. Engelmann Zsigmondnéé. 101. Tavaszi eső. 1916 1500 102. Merengés. 1916. Langraf Lajosé. (Székesfehérvár.) 103. Lovasok a vízpartján. 1910. Dr. Kovács Györgyé. 104. Kecskék. 1916. A főváros tulajdona.. 105. Tavaszi kert. 1911. Kovács Endréé. 106. Utolsó napsugár. 1901. Dr. Bartóky Józsefé. 107. Falu bolondja. 1901. Bakonyi-Mezei Ilonáé. 108. Krisztus és az emausi ifjak. 1903. Kovács Frigyesé. 109. Szilvásban. 1900. Freud Béláé. 110. Pichler Győző arcképe. 1902. Barakovics Jánosé. 111. Három modell. 1903. Kádár Gusztávé. 112. Hazafelé. 1903. Kovács Endréé. 113. Kézirruinkázók. 1916. Takács Árpádé. 114. Ménes. 1926 600 115. Mosónők. 1918. Kernstok Károlynéé. 116. Arckép. Alfréd Manovillé. (Berlin.) 117. Arckép. Delej Imréé. (Berlin.)