MOST JELENT MEG: Az Ernst-Múzeum kiadása. AZ ERNST-MÚZEUM MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai József és a VII. Vaszary János.

Átírás

1

2 MOST JELENT MEG: \ > - ^ ERNST-MÚZEUM. I. füzet. ERNST LAJOS: Jacopo Tintoretto: Szent István Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. MAYER L. AUGUST: Tintoretto egy ösmeretlen magyar vonatkozású képe. II. füzet. Dr. LÁZÁR BÉLA: Bernhard-Strigel: II. Ulászló és családjának arcképe. III. füzet. Külföldi mesterek magyar vonatkozású művei. IV. füzet. Dr. FERENCZY ZOLTÁN: A Petőfi-terem. V. füzet. ERNST LAJOS: Petőfi arcképei. Az Ernst-Múzeum kiadása. «> AZ ERNST-MÚZEUM MŰVÉSZ-KÖNYVEIBŐL ujabban megjelent a VI. Rippl-Rónai József és a VII. Vaszary János. Előbbi füzetek: I. Csók István. II. Iványi-Grünwald Béla. III. Perimutter Izsák. IV. Gyárfás Jenő. V. Rudnay Gyula. Egy-egy füzet ára 2 pengő. A füzeteket Dr. LÁZÁR BÉLA irta. KAPHATÓK A PÉNZTÁRNÁL. Légrády Testvérek nyomdai müintézete, Budapest. (Igazgató : Kertész Árpád.)

3 ELSŐ TEREM. Ágoston Vencel. Egy vidéki város magányában él, lelkébe temetkezve a fiatal művész, rajztanári elfoglaltságának bilincsei közt, egy Dunamenti kis városban, távol a művészi élet mozgalmaitól, álomképei szines világában. Szabad idejében tud csak kimenni a város szélére, a Duna partjára, hol szinek és formák üditik fel lelkét és vizfestékes dobozával hóna alatt, elmerül a partra kötött csónakok, a vizre kinyúló házak, a szomszéd falu vége, fái és dombos tájai szemléletében. Ezek a benyomások tükröződnek frissen odavetett aquarelljeiben. Egyszerű motivumok lágy formái ihletik. Gyöngéd szinek omlana^^te^ máira. Ágoston Vencel vizfestményei. 1. Duna Falusi házak.. 3. Csónakok a parton 4. Ingujjban.. 5. Fürdőház Kerités Palló Ház a viz mellett 9. Gémes kut

4 10. Csendélet kancsóval Falu vége Fiuk Falusi utca Csendélet befőttes üveggel Fák között Dombos táj Pihenő lány Duna vize Nagy fa 35. 4

5 HARMADIK TEREM. Czene János. A Munkácsy-Céh egyik kiállításán tűnt fel aktos kompozíciójával. Biztos formák és pasztozus előadásának frissessége kapta meg akkor a szemlélőt. Azóta egyre színesebb lett. Mestere, Rudnay Gyula meseszeriisége hatott rá és inditotta meg elképzeléseit. A fák alatt éneklő fiatalok, a kiránduló-társaság vidám csapatja, a hamis kártyás szép hullámvonala, az asztal körül ülő ivók csoportjának lágy vonalvezetése, a szülei házat elhagyó költő, Petőfire emlékeztető mozdulatban, csupa elképzelés, csupa álomkép foglalkoztatja Czene János fantáziáját is. Szinei és formái keresik még a harmóniát, de magyaros világa és egyre jobban nemesedő tónus-érzéke tehetségének zálogai művészi jövőjének biztató jelei. Czene János festményei. 20. Hamis kártyás 21. Hazafelé Önarckép 23. Idyll Tavaszi dal. 25. Szabadban. 26. Kirándulás 27. Ivók

6 28. Lány kosárral 40U. 29. Mezőn. Magántulajdon. 30. Vendéglőben Aktkompozició ^ Fák alatt 33. A költő

7 HARMADIK TEREM. Csóka István. Grafikai tehetségének szép bizonyságát láttuk már egyszer e termekben. A fiatal művész azóta a pasztellhez fordult, mert lelkében a gyöngéd szinek, a lágy átmenetek, a szép formák és a tónusok finomságai ébredeztek. A vonal kiizd nála a szinnel. Hogy e küzdelemben a szint jogaihoz juttassa, azért fordult a pasztellhez, melynek gyöngéden selymes tónusai körülölelik a legélesebb formát is. Innen szineinek formát követő, formát beburkoló ereje. Csóka István paszteiljei. 34. Szegények Őszi táj Akt Strand Csavargó Velencei tó Ebédosztás Cigányfiú Szerelem Hajnali vándorlás Tanulmányfej Őszi táj Ülő nő Ősz Jelmezes lány (A székesfőváros pasztell-dijának nyertese) Aktok

8 HARMADIK TEREM. Czóbel Béia. Rippl-Rónai József irja egyik levelében: A művészet az Ízlésben és az egyéni interpretálás! képességben csúcsosodik ki." Mikor nagybányai tanulmányai után Czóbel Béla kikerült Párisba, annak már több mint negyedszázada, Rippl-Rónai ideálja ihlette. Elsó' jelentkezésekor a Sálon d'autumne-ben már feltűnt De ekkor még nyakig benne volt a nagybányai tradicióban. Pedig minden törekvése az volt, hogy megtalálja önmagát. Már ekkor 1906-ban ezt irta egy önvallomásában: Igen, elfeledni mindent, mi rám erőszakolt, eldobni mindazt, mi másokból kiválogatott, semminek lenni, s újra megszületni, hogy az első hang az én gagyogásom legyen, mi, ha mondattá válik, szóljon az bármiről, én rólam beszéljen." (Modern Művészet, I. 305.) És ezt a magáratalálást keresi, kutatja, kegyetlen önkinzással, immáron e huszonöt év óta. Leszállott a primitívekhez, liogy újra gyermek legyen és megtalálja a maga hangját. A természet egyéni interpretálását tűzte ki céljául ő is. Körülötte viharok dúlhattak, ő önmagába fordult és önmagát kereste. Nehéz sors, keserves munka, hihetetlen önfeláldozás, de állta becsületesen, makacsul és meg nem tántorodott soha. A párisi kritika mindjobban elismerte ezt az aszkéta munkát, s ma az úgynevezett,,párisi iskolának elismert tagja. Körülötte a különböző Ízlések 8

9 meg nem szűnnek vitázni. Ü nyugodtan állja a harcot. Magára marad vagy elismerik, mindegy. Ő az, ami lenni akar. Jó-e, rossz-e, nem kérdi. Csak fest, ahogy festenie megadatott. Huszonöt év óta ott áll a harc mezején. Társai irányt változtatnak, nem törődik velük. A maga meggyőződésének kérlelhetetlen birája. Czóbel Béla művészete iskolapéldája az uj utat törni akaró nagy akarásnak. Nem tiir meg semmi koncessziót, a világot főformáira vezeti vissza, a struktura kihangsulyozásával beéri. Szinei komorak, mert az alapformák hordozói. Ha itt-ott felcsillog egy-egy tiszta szin, mint gyümölcs-csendéletén, az csak a forma kisérője. Most már nem a kontúr a főeszköze, de. minden formája még most is mintha ólompántba volna bepréselve, mely a szilárd konstrukciót szolgálja. Aszkéta lelkének tükörképe ez a puritán formavilág. Czóbel Béla festményei. 50. Csendélet Merengő nő Falusi utca Falurészlet Hintó Kép magamról Magyar parasztlány Kékruhás lány A háló Hatvani parasztházak A hatvani kastély. Báró Hatvany Ferenc ur tulajdona. 9

10 61. Csendélet Nő virággal Csendélet. A Fruchter-gyüjteményből. 64. A Múzsa. A Fruchter-gyüjteményből. 65. Gémeskút A Szajna Az öreg martiniquei nő Falusi utca. A Fruchter-gyüjteményből. 10

11 HARMADIK TEREM. Vadász Endre. A rézkarc nemes művészete Rembrandtnál érte el csúcspontját. De a mód, ahogy ő kezeli a tűjét, nem az egyetlen s nem lehet örökös forma. Vadász Endre nem követi őt, nem a fény és árny hullámzó játékaiból emeli ki a formát, hanem a tiszta vonal puritán egyszerűségével irja le formáit, s a vidéki várost, a köszörűs embert, a lialkofát, a vasúti hidat, az alföldi tájat, csupa vidéki magyar motivumot foglal vonalhálózatába. A vonal biztonságát, határozottságát és egyszerűségét keresi. Nem tónushatásokra tör, hanem az éles és csalhatatlan formaigazságra. Innét előadásának nemessége, könnyedsége és ereje. Vadász Endre rézkarcai. 68. a) Dunai malom; fej Tél Uszoda Köszörűs Róma Halkereskedés Halas kofák Havas ut Kertészet

12 76. Tutajok 77. Vasúti hid 15 - lo Külváros lo 79. A Fertő-tó 80. Halászbárkák Kilátás az ablakból Alvó nő Boronálás Végig a parton Tóparton 86. Alföld 87. Halászbárka 88. Fűzfák a parton Kanyarodó Vadászat 15-12

13 HARMADIK TEREM. Jankai D. Tibor. Jankai D. Tibor is a vidéken él, de mennyire máskép hat rá a kis város, mint akár Ágostonra, akár Vadászra. Jankai D. Tibor telivér rajzoló, akinek az élet széles formákban, nagy fény- és árnyhatások közt, éles ellentéteket alkotva jelenik meg. A falusi életet nagy szemmel látja. A táj főformáiban tűnik fel képzeletében. Minden olyan egyszerű és olyan robusztus a szemében. A lágy és finom hatások elől kitér. Csak a szélesen felfogott formák izgatják. Hajlama a monumentalitás felé vonza. Dr. Lázár Béla. Jankai D. Tibor eredeti rajzai. 91. Kompozició Fürdőzők Magvető Anya gyermekével Gyümölcsszüret Csavargó Hegyes táj Anya és gyermeke Falusi lány Fonó asszony Gyermek Mese

14 103. Mosónők Pásztor Körmenet Mosás Rőzsehordók Patakpart 30. NMGY TEREM. Az alkotó iparművészek kiállítása. Készt vesznek: A. Stéhlo Lili K. Kende Judit Ábraháviné Businczky Anna Knerr Erzsébet Baja Sánclor Kovács Gina Báthory Júlia Kovács Margit Braun Lili Molnár Kálmán Buky Béla Molnár Margit F. Deli Anna Pataky Piri Gádor István Soós Irén Gáldi Éva Steinfeld Olga Górka Géza E. Teván Margit Hamvas Magda Gy. Wahl Valéria Kandó Magda Ziher Hajnalka, stb. Kassák Lajosné és Nagy Pir Arak jelezve a tárgyakon. Minden megvett tárgy azonnal elvihető. 14