Készítette: Toma Kornélia főiskolai docens Sárospatak, 2015
A magyar művelődéstörténet korszakai I. Korai szakasz (előmagyar kor, ősmagyar kor, a honfoglalás kora) II. A magyarok és a X. századi Európa III. A középkori művelődés IV. A magyar művelődés a kora újkorban V. A polgári társadalom korának művelődése a/ XVIII. század végétől 1920-ig b/ 1920 1948 VI. A magyar művelődés 1948 után
a/ előmagyar kor Magyar népesség (etnikum) kialakulása Kultúrája számottevő előzményeken nyugodott. Kevés biztos adatra támaszkodhatunk. Régészet, természettudományok Ősi művészet emlékei szellemi műveltség arculata Temetkezési szokások hitvilág Települések, lakóházak, más épületek gazdálkodás, életkörülmények A mai uráli nyelveket beszélő népek elődei a Kr. e. V III. évezredben az Urál hegység K-i és Ny-i oldalán éltek.
a/ előmagyar kor Települések a folyók és tavak partján. Félig v. egészen földbe vájt kerek és négyszögletes alaprajzú házak, kb. 20 80 nmesek. Kúpos sátrak a melegebb időszakban. Urál K-i oldalán előkerült tőzegtelepek: gazdag leletanyag. Természeti gazdálkodás: vadászat, halászat, kieg. tevékenységként gyűjtögetés. Ezekhez kapcs. eszközök. Az ősi finnugorság hiedelemvilágát tükrözik az eszközök díszei (vízimadarak, jávorszarvas, ember alakú szobrok). Finn eposz, Kalevala: a világ a búvárkacsa tojásából keletkezett. Pattintással kovakőből, csontból, fából készített mindennapi eszközök. Sziklarajzok szent helyeken a K-i hegyoldalon. A világ rétegei: felső, valós és alsó világ. Az életfa/ világfa (csúccsal lefelé) összeköti őket (5000-6000 éves múltja van).
a/ előmagyar kor Hitvilágunk legősibb rétege, népmeséink, népi dallamkincsünk legkorábbi ismert elemei erre az időszakra vezethetők vissza. Ugor korszak (Kr. e. 2000 500, nagyjából a bronzkorra esik): együttélés, nagy területen szétszóródva: erdővidéken, ligetes steppéken. Az ugorság életmódja a D-i szomszédok (indoeurópai (ősiráni) nyelvű lakosság) hatására megváltozott. Termelőgazdálkodás és fémművesség elterjedése. Az ugorság ebben a korban már lovas nép volt (ló, nyereg, fék, ostor szavak). Szarvasmarha, ló (hátasként, igavonóként), juh, kecske tartása. Iráni eredetű szavak: tehén, tej, nemez, szekér. Kezdetleges ekés földművelés.
a/ előmagyar kor Az ugor kor társadalma nemzetségi szervezeten alapulhatott. A nemzetség (had = több rokon családot egyesített) települése a szer volt. A gazdagabb nemzetségek állhattak a törzs élén. Minden nemzetségnek saját jele volt, külön temetője és áldozóhelye. Exogámia: tilos a nemzetségen belüli házasság. Kettős lélekhit a középkorig: a testlélek állandóan a testben lakozik, s a halállal elenyészik (fgr. lélek), a szabad lélek (isz) elhagyhatja a testet, és túléli az embert. A táltos összekötő szerepet játszott az emberek és a túlvilági istenek között. A későbbi sámánokhoz hasonló funkciót töltött be.
b/ ősmagyar kor A magyarság néppé válásának idejétől a honfoglalásig tart. A magyar nyelv és nép önálló élete Kr. e. 500 k, a korai vaskorban kezdődhetett. Önállóvá vált az a népcsoport, amely magát magyarnak ( beszélő ember ) nevezte, s népi (etnikai) tudattal rendelkezett. Etnogenezis: néppé válás. Hosszú folyamat. Kr. e. VIII. sz.: az eurázsiai steppén jelentős gazdasági átalakulás. Kialakult a nomadizmus: a legeltető állattartásnak az a formája, amikor az állományt a téli és nyári szállás között ciklikus rendben legeltették. Az állomány a növényzet maximális hasznosítása miatt a korábbi sokszorosára növekedett. Sok évszázados pásztorkodási tapasztalat alapján alakult ki. A pásztorközösségek legfőbb vagyona az állatállomány lett.
b/ ősmagyar kor A vagyon megóvása létérdek volt. A férfiak és a nők (a férjhez menetelig) egyaránt fegyverforgatók voltak. A nomád népek jelentős katonai erővel rendelkeztek. Védekezés és zsákmányszerző hadjáratok. Tisztelték a hősiességet, a bátorságot. A nomád népcsoportok között megerősödtek a kapcsolatok. Gyorsan terjedtek a kulturális és technikai innovációk (10-20 év alatt a kínai nagy faltól a Tisza mellékéig). A megtelepült földművelő népekkel kereskedelmi összeköttetést tartottak fenn. A D-i ugor csoportok áttértek a nomadizmusra, É-i nyelvrokonaik pedig korábbi életmódjukat folytatták. Az ősmagyarság részesévé vált az eurázsiai nomád népek (szkíták, szarmaták) közösségének. Az ősmagyarság a nyugat-szibériai ligetes pusztaságokon élhetett.
b/ ősmagyar kor Kr. u.-i századok: nagy steppei népmozgás a hunok miatt. Ázsiai népek kerültek K-Európába. A török nyelv változatait beszélték. VI. sz.: kialakult a belső-ázsiai türk birodalom. Ez újabb népvándorlást indított meg. Az ősmagyarok az Urál és Volga közti területre költöztek, majd egy részük 750 körül a Volga-Don-Azovi-tenger vidékére. A steppevilág ekkorra török nyelvűvé vált. Ez a magyarság török korszaka (szoros kapcsolat a bolgártörök nyelvű onogurokkal, és kazárokkal). A steppe legfejlettebb régiójába kerültünk. VIII IX. sz.: Nyugalom, megtelepült, belterjes gazdálkodás. Őseink a nomád kultúrközösség tagjai voltak, de kultúrájuk egyedi vonásokat (nyelv) is mutatott. Az ázsiai hunokkal kulturális és kereskedelmi kapcsolatuk lehetett. Az ősmagyarság régészeti hagyatékát a Tobol-Isim-Irtis-vidéki vaskori szargatkai műveltségben sejtjük. A szkíta műveltség (Al-Dunától az Altajig) számos elemét hosszú ideig megőrizte a magyarság. A szkíták legfontosabb totemállata a szarvas.
b/ ősmagyar kor Kazár mintára és hatásra kialakult a félnomád magyar államszervezet, a kettős fejedelemség intézménye [isteni eredetű főkirály (kende - Nap) és a seregeknek parancsoló alkirály (gyula)]. Feltehető, hogy a magyarság törzsi szervezete is átalakult. Több török néptöredék a törzsszövetséghez csatlakozott, de a besenyők ellen vívott harcban magyar néprész szakadt le. A Levédiában tartózkodás idejére tehetjük a magyar írásbeliség megjelenését. 850 k. a Dnyeper-vidéki Etelközbe költöztek a magyarok, mert a lázadó kabarok befogadása miatt megromolhatott a viszonyuk a kazárokkal.
b/ a honfoglalás kora 895 1000 Más nyelvű szomszédok, más életföldrajzi viszonyok. Az állandó megtelepedés felgyorsult (téli szállások állandó települések). Átformálódott a társdalom szerkezete. Megszűnt a kettős fejedelemség. Árpád nemzetsége egyeduralomra tett szert a honfoglalás után. A vérségi kötelék szerepe megszűnt. A nagyhatalmú törzsfők nem a törzs, hanem egy-egy terület fölött uralkodtak. A korábban a Kárpát-medencében virágzó avar kultúra és a magyar műveltség elüt egymástól. Kizárható a kettős honfoglalás elmélete, miszerint az avarok nagy létszámban érték volna meg a honfoglalást, s a későbbiekben ők határozták volna meg a népi fejlődést.
b/ a honfoglalás kora Őseink műveltsége a X. századig megőrizte keleti jellegét (kettős lélekhit, pogány rítus szerinti temetkezés, az előkelőket gazdag túlvilági útravalóval látták el, temetésükkor lovat áldoztak, maradványait a halott mellett helyezték el). Fordított helyzet: a túlvilágon minden tükörképszerűen van. A honfoglaló magyarság hitvilágát általában sámánizmusnak nevezzük. Fejlett változata a tengrizmus, a magyarok az ég urát (Tengri) imádják. A keleti kultúra elemei továbbéltek: kardtánc, vérszerződés mondája, fehérló-monda, Lehel-monda stb., timsós bőrcserzés, az edények alakja és díszítése stb. A kézművesek magas szintű mesterségbeli tudásáról árulkodnak a leletek. Pompás ötvösművészet. Palmettás ornamentika. A kalandozó hadjáratok következtében nagy mennyiségű nemesfém áramlott be.
b/ a honfoglalás kora X XI. századi építészet: félig földbe mélyített kunyhó, gerendákból ácsolt boronaház, a lakóházak mellett karámok, istálló Ételek: kumisz, köleskása, lóhús, juh, szarvasmarha, sertés, baromfi húsa, lepénykenyér, gyümölcsök A honfoglalók műveltsége nagyjából egységes lehetett a rangosoknál és közrendűeknél egyaránt. X. sz. közepe: a kalandozó hadjáratok ideje lezárul, földműves falvak hálózata jött létre. A nomád elit elvesztette társadalmi presztízsét és gazdasági jelentőségét.
Irodalom Korai magyar történeti lexikon. Szerk. KRISTÓ GYULA. Bp., 1994. KÓSA LÁSZLÓ (szerk.) 2006. Magyar művelődéstörténet. Osiris Kiadó, Bp. 13-49. (harmadik kiadás) LÁSZLÓ GYULA 1944. A honfoglaló magyar nép élete. Bp. Magyar Néprajz kötetei