ÖNELLENİRZİ KÉRDÉSSOR II. a 2014. március 21-i konzultáció anyagához Tényállástan II. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetıjog 1. 2013/2014. tanév, 2. félév 1. Melyek az alannyá válás feltételei? Görgényi Ilona Gula József Horváth Tibor Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc Váradi Erika : Magyar büntetıjog. Általános rész. CompLex kiadó, Budapest, 2012. továbbiakban: Tankönyv 159-160. o. 1. Természetes személy, ember. 2. Megfelelı életkor - a bőncselekmény elkövetésekor a 14. életévét betöltése (kivételesen, a Btk. 16. - ában taxatíve felsorolt bőncselekmények esetén 12. életév). 3. Az elkövetéskor megfelelı beszámítási képesség. 2. Határozza meg, mi jellemzi a különös bőncselekmények speciális alanyait (tetteseit)! Személyes kvalifikáltság. Tankönyv 160. o. 3. Csoportosítva sorolja fel az alanyi oldal tényállási elemeit! Konzultáció szándékosság vagy gondatlanság szükséges motívum, célzat - esetleges 4. Határozza meg a szándékosság Btk-beli fogalmát! Btk. 7. 5. A szándékosság két fajtája Egyenes szándék (dolus directus) és eshetıleges szándék (dolus eventualis) 6. Mi jellemzi a szándékosság akarati-érzelmi és tudati (értelmi) oldalát? Tankönyv 161-162. o. Tudati (értelmi) oldal Akaratiérzelmi oldal Egyenes szándék (dolus directus) elıre látja cselekményének (tények tudata + társadalomra veszélyesség tudata) a cselekménye KÍVÁNJA Eshetıleges szándék (dolus eventualis) elıre látja cselekményének (tények tudata + társadalomra veszélyesség tudata) a cselekménye következményeibe BELENYUGSZIK 7. Határolja el akarati-érzelmi ill. tudati oldal szempontjából az eshetıleges szándékot és a tudatos gondatlanságot! Konzultáció. Tankönyv 165. o. Tudati (értelmi) oldal Akaratiérzelmi oldal Eshetıleges szándék (dolus eventualis) elıre látja cselekményének (tények tudata + társadalomra veszélyesség tudata) a cselekménye következményeibe BELENYUGSZIK Tudatos gondatlanság (luxuria) elıre látja cselekménye LEHETSÉGES KÖNNYELMŐEN BÍZIK a következmények elmaradásában
8. Határozza meg a gondatlanság Btk-beli fogalmát! Btk. 8.. 9. A gondatlanság két fajtája tudatos gondatlanság (luxuria) és a hanyagság (negligentia) 10. Mit értünk a tudatos gondatlanság esetén könnyelmő bizakodás alatt? A bizakodás akkor könnyelmő, ha az elkövetı bízik abban, hogy valamely konkrét körülmény (pl saját képessége, szaktudása, ügyessége folytán) csel. következményei elmaradnak. Ilyen konkrét körülmény hiányában az elkövetı alaptalanul bizakodik, amely azonos a belenyugvással (=> eshetıleges szándék) A következmények elmaradásában való megalapozott bizakodás esetén viszont a magatartás tanúsítója könnyelmőnek nem tekinthetı, így a gondatlansága nem állapítható meg, bőnösség hiányában pedig nem valósul meg bőncselekmény. 11. Mi az alapja a büntetıjogi felelısségre vonásnak a hanyagság esetében? Az elkövetıtıl elvárható elırelátás hiánya. Tankönyv 166. o. 12. Melyek a negligentia esetén a tıle elvárhatóság objektív és szubjektív feltételei? Tankönyv 166. o. objektív: gondossági kötelesség; szubjektív: a gondossági kötelesség tanúsítására való képesség 13. Hogyan szabályozza a Btk. a vegyes bőnösségő bőncselekményeket? Tankönyv 167-169. o., Btk. 9. 14. Mit jelent a praeterintentionalis bőncselekmény fogalma? Írjon rá példát! Kizárólag vegyes bőnösséggel megvalósuló bőncselekmények. Pl. Halált okozó testi sértés. Tankönyv 168. o. 15. Említsen példát motívumra és célzatra! Tankönyv169-170. o. 16. Milyen bőnösséggel követhetık el a célzatos bőncselekmények? Csak egyenes szándékkal követhetıek el. Tankönyv 169. o. 17. Nevezze meg az alábbi bőncselekmények általános törvényi tényállási elemeit, és csoportosítsa azokat! a) Közúti baleset okozása Btk. 235. (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz ( ) általános tvi tényállási elem megnevezése közúti közlekedés szabályainak megszegése más vagy mások elkövetési magatartás tárgyi oldal szükséges elkövetési tárgy (passzív alany, mert személy) tárgyi oldal gyakori gondatlanság bőnösség alanyi oldal szükséges súlyos testi sértés eredmény tárgyi oldal gyakori
b) Lopás - Btk. 370. (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa általános tvi tényállási elem megnevezése idegen dolog elkövetési tárgy tárgyi oldal gyakori szándékosság bőnösség alanyi oldal szükséges elvesz elkövetési magatartás tárgyi oldal szükséges jogtalan eltulajdonítás célzat alanyi oldal esetleges c) Csalás Btk. 373. (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz általános tvi tényállási elem megnevezése jogtalan haszonszerzés célzat alanyi oldal esetleges más elkövetési tárgy (passzív alany, mert tárgyi oldal gyakori személy) szándékosság bőnösség alanyi oldal szükséges tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás elkövetési magatartás tárgyi oldal szükséges kár eredmény tárgyi oldal gyakori d) Kényszerítés Btk. 195. Aki mást erıszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltőrjön, és ezzel jelentıs érdeksérelmet okoz általános tvi tényállási elem megnevezése más elkövetési tárgy (passzív alany, mert személy) tárgyi oldal gyakori szándékosság bőnösség alanyi oldal szükséges erıszak vagy fenyegetés elkövetési mód (szituációs elem) tárgyi oldal esetleges kényszerítés elkövetési magatartás tárgyi oldal szükséges jelentıs érdeksérelem eredmény tárgyi oldal gyakori
18. A büntetıjogi felelısségre vonás akadályainak rendszere Tankönyv - 172-174. oldal. A Btk. rendszere: A büntethetıséget kizáró vagy korlátozó okok (15. ) a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) a jogos védelem, f) a végszükség, g) a jogszabály engedélye, h) a törvényben meghatározott egyéb ok. A büntethetıséget megszüntetı okok (25. ) a) az elkövetı halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok. A büntetıjogi felelısségre vonás egyéb akadályai (30. ) a) a magánindítvány hiánya b) a feljelentés hiánya. A büntetıjog-tudomány által kidolgozott rendszerezés: a) Büntethetıséget kizáró okok aa) Jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok - a jogos védelem, a végszükség, a jogszabály engedélye, - a Btk. Különös Részében meghatározott okok, - a hivatali, illetve hivatásbeli kötelesség teljesítése, a megengedett kockázatvállalás, - a sértett beleegyezése, a fegyelmezési jog gyakorlása. bb) Az alannyá válást kizáró okok - a gyermekkor, a kóros elmeállapot, a kényszer és fenyegetés. cc) A bőnösséget kizáró okok - a tévedés, az elöljáró parancsa. b) Büntethetıséget megszüntetı okok - az elkövetı halála, az elévülés, a kegyelem, a tevékeny megbánás, - a törvényben meghatározott egyéb okok. c) A büntetıeljárás lefolytatását kizáró okok - a magánindítvány hiánya, a feljelentés hiánya, illetve büntethetıséghez szükséges egyéb jogcselekmények hiánya, a Btk. Különös Részében található okok. 19. Jellemezze a jogos védelmet megalapozó támadást!. Tankönyv 177-179. o. - emberi magatartás (tipikusan aktív, de elvileg nem kizárt a passzív mt. sem) - jogtalan fı szabály szerint egy bőncselekmény képében megjelenı erıszakos mt. (Nem feltétel, hogy a támadó büntethetı is legyen. Nem hivatkozhat rá: kölcsönös, egyidejő támadás; támadás kiprovokálása esetén) - a védekezı vagy más személye, javai, illetve a közérdek elleni - intézett v. közvetlenül fenyegetı 20. Jellemezze a megtámadott által kifejtett védelmi cselekményt! Tankönyv 180-184. o. A védelmi cselekmény 1. egy bőncselekmény törvényi tényállását kimerítı magatartás, amely 2. a támadás elhárításához szükséges, és 3. addig tart, amíg a támadás folyik, illetve a támadással közvetlenül fenyegetı helyzet fennáll.
21. Mikor nyílik meg a jogos védelmi helyzet, és meddig tart? Tankönyv 180. o. A jogos védelmi helyzet a jogtalan támadás megindításával, illetve az ilyen támadással közvetlenül fenyegetı helyzet létrejöttével nyílik meg, és addig tart, amíg a fenyegetı helyzet fennáll, illetve a támadás folyik. 22. A kitérési kötelezettség kérdése a jogos védelem vonatkozásában. Btk. 22. (4) bek a megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elıl. Nincs ún. menekülési kényszer, nem szükséges büntetıjogi tényállásba nem ütközı elhárító magatartást választani még akkor sem, ha erre egyébként lenne lehetıség. 23. A védekezı életének kioltására irányuló támadás speciális megítélése. Konzultáció; Tankönyv 180. o. Az ítélkezési gyakorlat által kimunkált elv szerint az élet elleni támadással szemben a védekezés szükséges mértéke nem léphetı túl (azaz ilyen esetben még az sem tekinthetı szükségtelennek, ha a védekezı személy a támadó életének kioltásával hárítja el a támadást). (ld. 4/2013. Bje) Az új Btk. emellett törvényi vélelmet állít fel arra, hogy a törvényben meghatározott esetekben (Btk. 22. (2) bek.) a jogtalan támadást (a támadó konkrét szándékától függetlenül) úgy kell tekinteni, mintha az a megtámadott élete ellen is irányult volna. Ezekben az esetekben a bíróságnak nem kell vizsgálnia a szükséges mérték kérdését. A törvény úgy rendelkezik, hogy a személy ellen éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan; lakásba éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan történı jogtalan behatolással; valamint a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történı jogtalan behatolással megvalósuló jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekezı életének kioltására is irányult volna. A megtámadott ennek megfelelıen választhatja meg a védekezés módját. 24. Az elızetes védekezés kérdése a jogos védelemmel összefüggésben Konzultáció + Tankönyv 187-189. o. A megelızı jogos védelem akkor zárja ki a büntethetıséget, ha olyan jogtalan támadás megelızésére irányul, amely a jövıben a védekezı vagy más személye, illetve javai ellen irányul (tehát a jogtalan támadás a védelmi berendezés telepítésekor még nem áll fenn). A Btk. szerint akkor legális a védelmi eszköz alkalmazása, ha 1. nem alkalmas az élet kioltására 2. mőködésével kizárólag a jogtalan támadót érheti sérelem 3. a sérelem elkerülése érdekében a védekezı az adott helyzetben elvárható intézkedéseket megtette. (pl. felirat) 25. A túllépés típusai a jogos védelem körében. Tankönyv 185-187. o. 1. Az elhárítás szükséges mértékének túllépése Ha az elkövetınek lehetısége van egy (formailag jogellenes) enyhébb elhárítási módot választani, de ehelyett tudatosan dönt egy súlyosabb kimenetelő mellett (pl. a védekezı a testi épségét veszélyeztetı támadást már csupán könnyő testi sérülés okozásával is elháríthatta volna, de ehelyett a támadónak életveszélyt okozott), akkor felelısségre vonható. Ha azonban a szükséges mértéket ijedtségbıl vagy menthetı felindulásból lépte túl, akkor a Btk. 22. (3) bek. alapján mentesül a büntetıjogi felelısségre vonás alól. 2. idıbeli túllépés Akkor áll fenn, ha az elhárító tevékenység és az ezzel kapcsolatos kár, sérelem okozása a támadás megkezdése elıtt, vagy annak befejezése után következik be. Az elkövetı ún. idıbeli túllépés esetén már nincs jogos védelmi helyzet, ezért a cselekményért a védekezı személy felelısséggel tartozik. (A cselekmény minısítése élet kioltása esetén lehet erıs felindulásban elkövetett emberölés, egyébként a korábban fennállt jogos védelmi helyzet ténye a büntetés kiszabása során enyhítı körülményként értékelhetı.)
26. A végszükséget keletkeztetı veszélyhelyzet jellemzıi. Tankönyv 190-192. o. 1. A veszélyhelyzetet elıidézheti pl. természeti csapás, állat támadása, vagy olyan emberi magatartása, amely nem értékelhetı jogtalan támadásként 2. a veszély egyrészt közvetlen, vagyis azonnal kell számolni a kár vagy a sérelem bekövetkezésével, másrészt 3.másként el nem hárítható, azaz a veszélybıl történı menekülésre, illetve mentésre más eszköz nem áll rendelkezésre. 27. A végszükségi arányosság jellemzıi. Tankönyv 192-193. o. Legfeljebb akkora sérelmet lehet okozni, mint amelynek elhárítására a végszükségben cselekvı törekedett (de ha ijedtség, menthetı felindulás miatt okoz nagyobb sérelmet, a Btk. 23. (2) bek. alapján nem büntethetı) 28. A jogos védelem és a végszükség elhatárolása Konzultáció JOGOS VÉDELEM Jogtalanság áll szemben joggal Jogtalan emberi támadás keletkezteti Nem szükséges büntetıjogilag közömbös elhárítási módot választani (kitérési kötelezettség nincs) VÉGSZÜKSÉG Jog áll szemben joggal Veszélyhelyzet keletkezteti Ha van rá lehetıség, büntetıjogilag közömbös elhárítási módot kell választani (másként el nem hárítható veszély) 29. A sértett beleegyezésének jelentısége. Konzultáció + Tankönyv 200. o. Bizonyos feltételek mellett a sértett beleegyezése kizárhatja az ellene tanúsított cselekmény jogellenességét. Ezek a feltételek a következık: a sértett beleegyezése olyan jogtárgyak ellen elkövetett bőncselekmények körében érvényesülhet, amelyek rendelkezése alatt állnak, (pl. élet kioltása esetén az elkövetı nem mentesül az aktív eutanázia emberölésnek minısül) a beleegyezést a cselekvıképes sértett adja a cselekmény elkövetése elıtt vagy alatt, a beleegyezésnek valóságosnak, azaz komolynak, önkéntesnek és szabad akaratelhatározásból eredınek kell lenni, a belegyezés nem irányulhat valamely társadalomra káros célra. 30. A gyermekkor, illetve általában az életkor jelentısége a büntetıjogban. Konzultáció + Tankönyv 204-206. o. Gyermekkor: Fı szabály szerint nem büntethetı az, aki a cselekmény elkövetésekor a 14. életévét még nem töltötte be, a 16. -ban írt feltételek fennállása esetén azonban kivételesen a 12. évét betöltött személy felelısségre vonására is sor kerülhet (de velük szemben a Btk. 106. (2) bek. értelmében csak intézkedés alkalmazható.) A Btk. 105. -a értelmében fiatalkorú az, aki a bőncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. Büntethetı, de enyhébben, mint a felnıtt korú elkövetı. Fiatal felnıtt 18-21 év: (a Btk. nem tartalmazza bírói gyakorlat) enyhítı körülménynek számít a büntetéskiszabás során Felnıtt korú a aki a cselekmény elkövetésekor a 18. életévét már betöltötte. (általános jelleggel büntethetıek) Idıskorú személy: ált. a nyugdíjkorhatárt meghaladó életkor (bírói gyakorlat) a büntetés kiszabása során enyhítı körülmény lehet
31. A kóros elmeállapot típusai és lehetséges jogkövetkezményei. Konzultáció + Tankönyv 206-209. o. Az új Btk. szemben az 1978. évi IV. törvény megoldásával még példálózó jelleggel sem sorolja fel a kóros elmeállapot egyes formáit. A bírói gyakorlat szerint leggyakrabban elıforduló típusai az alábbiak: elmebetegség, gyengeelméjőség, szellemi leépülés, tudatzavar, személyiségzavar. A Btk 17. -ának alkalmazása két lépcsıben történik. 1. A kóros elmeállapot kérdésében (elmeorvos) szakértı dönt 2. A beszámítási képesség kérdésében a bíróság dönt Ha a kóros elmeállapot fennáll, és az a) a beszámítási képességet kizárta => (1) bek. = nem büntethetı b) a beszámítási képességet korlátozta => (2) bek. = korlátlan enyhítés c) a beszámítási képességet nem érinti => az általános szabályok szerint büntethetı 32. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bőncselekményekért való felelısség. Konzultáció + Tankönyv 209-211. o. Btk. 18. A 17. nem alkalmazható arra, aki a bőncselekményt önhibájából eredı ittas vagy bódult állapotban követi el. Fı szabály szerint, ha az elkövetı ittas (közönséges részegség) vagy bódult állapotban követi el a bőncselekményt, felelısségre vonható, kivéve, ha az ittas vagy bódult állapot nem önhibából ered, vagy az ittasság kóros eredető (pathológiás v. kóros részegség). 33. A fenyegetés büntetıjogi fogalma. Tankönyv 211-213. o. + Btk. 459. (1) bek. 7. pont 34. A tévedés büntetıjogi megítélése. Konzultáció + tankönyv 213. o. A szándékosság tudati oldalának egyfajta fogyatékossága => nemtudás; hiányos tudás; rosszul tudás 1. jogban való tévedés nem mentesít a felelısségre vonás alól 2. ténybeli tévedés (ha nincs tisztában az objektív tényállási elemekkel de nem azok jogi fogalmával, hanem az életbeli tényekkel) mentesülhet a felelısségre vonás alól 3. társadalomra veszélyességben való tévedés ha alapos oka volt arra a feltevésre, hogy cselekménye a társadalomra nem veszélyes mentesülhet a felelısségre vonás alól 35. Jellemezze a cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedést! Tankönyv 216-217. o. A cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedés: A szándékosság tudati oldalának részét képezi a cselekmény társadalomra veszélyességének a tudata. A cselekmény társadalomra veszélyességének a tudata fennáll, ha az elkövetı tud a cselekmény jogellenességérıl (vagyis arról, hogy az jogszabályba ütközik), vagy tisztában van a cselekmény veszélyes jellegével, vagy azt tudja, hogy a cselekmény erkölcsileg elítélendı. Ebbıl következik, hogy a társadalomra veszélyességben való tévedésre eredményesen csak az hivatkozhat, aki sem a jogellenességrıl, sem a veszélyességrıl, sem az erkölcsellenességrıl nem tudott. (Ritkán fordul elı, ilyen pl. a tévedés a hatóság téves felvilágosítására vagy téves jogértelmezésére vezethetı vissza.)