Pénzügytan, pénzügyi ismeretek

Pénzügytan, pénzügyi ismeretek I. ELŐADÁS A pénz kialakulása Süveges Gábor

Tantárgyi követelményrendszer Kötelező irodalom: Dr. Fellegi Miklós: Pénzügyi ismeretek, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc 2010 Vigvári András Lamanda Gabriella Galbács Péter: A pénzügyek alapjai. Ervik, 2007. Előadásfóliák Tanszéki honlap címe: http://www.gtk.uni-miskolc.hu/gtk/ui/uipz/index.html

A számonkérés módja PÉNÜGYTAN (GTÜPZ203K) tantárgyból A Műszaki Földtudományi Kar V. éves BÁNYÁSZ hallgatói számára: A félév kollokviummal zárul. A hallgatóknak lehetőségük van elővizsgát tenni a 9.héten, a hallgatókkal egyeztetett helyen és időpontban. PÉNÜGYTAN (GTÜPZ142B) tantárgyból A Műszaki Földtudományi Kar II. éves Környezetmérnöki és Műszaki Földtudományi szakos hallgatói számára: A félév gyakorlati jeggyel zárul. A zárthelyi dolgozat megírására 2010.05.04.-én kerül sor az előadás helyén és időpontjában PÉNÜGYI ISMERETEK (GTÜPZ220M) tantárgyból A Műszaki Anyagtudományi Kar II. éves KOK hallgatói számára: A félév kollokviummal zárul. A hallgatóknak a 13. héten az előadás helyén és időpontjában lehetőségük van Zárthelyi dolgozatot írni, a sikeres dolgozat jegye megajánlható. A 14. héten lehetőség van elővizsgát tenni. A hallgatók az előadásokon való aktív közreműködés által plusz pontokat szerezhetnek, mely a vizsgajegybe beszámításba kerül

Tematika A pénz kialakulása A modern pénz Monetáris politika Fiskális politika Devizapolitika Nemzetközi pénzügyi intézmények Vállalati hitelnyújtás Befektetési döntések Értékpapírok Kötvények, váltó Részvények, befektetési jegyek

Pénzügytan tárgya A pénzügytan a pénzügyi rendszer vizsgálatával foglalkozó tudomány amely a rendszer belső összefüggés rendszerével, gazdaság más alrendszereire gyakorolt hatásával, alrendszereinek működésével foglalkozik.

Pénzügytan területei Nemzetgazdasági és nemzetközi pénzügyek,határok relatívak, ld. EU Szektor gazdaságtanok (banktan, biztosítás gazdaságtan, közpénzügyek,stb.) Vállalati pénzügyek, Finanszírozásgazdaságtan Pénzügyi matematika Pénzügyi statisztika

A pénz kialakulása

A pénz - nem közgazdászok a pénzről A pénznek nincs szaga.( Vespanianus Római császár.) Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb Gonosz, miatta városok pusztultak el (Szhopoklész Antigoné) Jogállamban pénz a fegyver (József Attila) Csak azok állítják, hogy a pénz nem fontos, akiknek van elég, és nem kell azon tépelődniük, honnan szerezzenek. (Joyce Carol Oates)

A pénz fogalma 1. A pénz fogalma meghatározható funkcióival. 2. A pénz a leglikvidebb jószág. 3. A mai pénz a bankrendszeren kívüli gazdasági szereplőknek a bankrendszerrel szembeni követelése. Másképpen fogalmazva: a pénz a bankrendszer passzívája.

Görögök A pénz három funkciója számolási egység csereeszköz tartalékeszköz

Funkcionális megközelítés A pénz: A gazdasági elszámolások eszköze A vagyontartás eszköze Tranzakciós eszköz Világpénzfunkció?

Marx-i megközelítés Pénz 5 funkciója értékmérő forgalmi eszköz fizetési eszköz kincsképző eszköz nemzetközi pénz

Max Weber megközelítése Az államot finanszírozni kell Az állam adókat szed Kényelmes egyfajta áruban szedni az adót lásd árupénz tulajdonságai A fő adófizetési eszköz lesz a pénz. (Adó)fizetési funkció forgalmi eszköz értékmérő funkció

Pénzrendszerek Pénzrendszer: a pénz anyagát, forgalomba kerülésének és mennyiségének alakulását szabályozó mechanizmusok. 1. Árupénz rendszerek 2. Árupénz és pénzhelyettesítők együtt 3. Hitelpénz rendszerek belső érték nélküli pénz 4. E-money???

Árupénzrendszer kialakulása Közvetlen árucsere nehézségei Cserében való kölcsönös érdekeltség Csereérték meghatározása Egyenértékű csere szükségessége Időbeli megfelelés

Történelemben használatos árupénzek Yap sziget kőpénzek (klíringház) Etiópia sórúd Nyugat-Afrika rézgyűrű Nomád népek állat, állatbőr Kína kauri kagyló Közép-Amerika wampun-öv

Yap sziget kőpénzek (klíringház)

Nyugat-Afrika rézgyűrű

Kína kauri kagyló

Közép-Amerika wampun-öv

Eszményi árupénz tulajdonságai Elfogadhatóság Homogenitás Darabolhatóság Tartósság Ritkaság Felismerhetőség Nemesfémek

Fémpénzek kialakulása Nemesfémek első használata Mezopotámia, majd Egyiptom (i.e. 4500 tól) Első pénzérme i.e.7. század (Lydia Kronosz (Krőzus)) Első bankjegy Kína i.sz. 11. század

Fémpénzrendszer működése Gresham-törvény A rossz pénz kiszorítja a jó pénzt. Magyarázat: A jó pénz kincsként kicsapódik. A rossz pénzzel fizetnek (mindenki szabadul tőle). Következmény a bimetallizmus monometallizmussá alakul Pénzláb: egységnyi nemesfémből hány db érmét vernek Paritás: egységnyi nemzeti pénz milyen nagyságú aranyfedezetet képvisel

A pénzhelyettesítők első formája, aranyra szóló jegy Bankok (letéti intézmények) bocsátották ki érmeletét ellenében (külkereskedelem, kopás) - klasszikus bankjegy Ipari forradalom tömegtermelés relatív pénzhiány kereskedelmi váltó bankári váltó Klasszikus papírpénz: az állam adósságlevele háborúk finanszírozása Pénzhelyettesek

Klasszikus papírpénz kényszerárfolyamú (elfogadását az állami akarat teszi lehetővé) az állam a bevételeit meghaladó kiadása finanszírozására bocsátja ki, mint adóslevelet 3 eset: elegendő arany, cél az arany megkímélése a forgalom zavartalan lebonyolítása megkívánja a többlet papírpénz kibocsátást valós papírpénz kibocsátás több a papírpénz, mint amit a forgalom megkíván bizalom csökkenése szélsőséges esetben pénzfunkciók megszűnése

Klasszikus bankjegy 1. Pénzhiány a gazdálkodó szervezeteknél váltó szélesebb a forgalomképessége, ha bankok bocsátják ki termelő tovább folytathatja tevékenységét, a vevő megkapta az árut adósságlevélbe vetett bizalom

Klasszikus bankjegy 2. a modern bankok kialakulása Aranyművesek széfjében őriztették az aranyat saját váltó váltó forgatás fix címletek többlet aranymennyiség kihitelezése elhelyezett arany után kamatot fizet bankárok bankjegy bankjegykibocsátás monopóliuma: bankjegykibocsátás monopóliuma: Bank of England Feltétele: költségvetés hiteligényének a finanszírozása

Az angol jegybank kialakulásának lépései 1694: Angol Bank (Bank of England) megalapítása 1,2 millió fontos alaptőke a királyi kincstár felhalmozódott adóssága 1751: a költségvetés számláinak kezelése 1826: a betéti bankok nem bocsáthatnak ki jegyet London 65 mérföldes határán belül 1833: a kibocsátási monopólium egész Angliára érvényes 1844: Peel törvény

Currency iskola - Ricardo Kérdés: milyen kapcsolat legyen a nemesfémek és a pénzhelyettesek között? Csak az arany a pénz Egy pénzintézet vagy állam csak annyi adósságlevelet bocsáthat ki, amekkora aranymennyiséggel rendelkezik A bankjegyek mennyiségét a jegybank tetszőlegesen alakíthatja A gazdaságban az infláció automatikusan megszűnik Az arany országból való ki- és beáramlása automatikusan egyensúlyba kerül 1844 Peel törvény (1857-ig)

Banking iskola - Took A pénzhelyettesítők, mivel betöltik a pénz funkcióit, ugyanolyan pénzek, mint az arany A forgalom által igényelt pénzmennyiség a fontos A pénzhelyettesítők aranyra való beváltásána klehetősége fontos

Aranystandard rendszer Első nemzetközi pénzrendszer (XIX. sz. második fele I. Világháborúig) aranyalapú rendszer; jellemzői: az országon belüli pénzforgalomban az arany érme formájában közvetlenül funkcionált + pénzhelyettesek az arany külföldre vitele és behozatala korlátlanul lehetséges a pénzhelyettesek nemzetközi forgalma megengedett Nemzeti valutaárfolyamok stabilitása, alsó és felső aranypont közötti ingadozása

A pénz értéke A pénzláb: A pénz értékének meghatározása: a pénz egy egysége hány gramm aranyat tartalmaz 1 USD = 0,1 g arany 1 CHF = 0,01 g arany 1 HUF = 0,01 g arany 1 USD = 10 CHF = 100 HUF

1 üveg sör = 1 USD vagy 10 CHF vagy 100 HUF Pénzláb: az árak mércéje Mitől függ a pénzláb nagysága: tetszőleges Pénzrontás lehetősége: a pénzláb megnyirbálása

Aranydeviza rendszer (1944-1971) II. világháború után a nemzetközi fizetési rendszer középpontja: a dollár egyedüli aranyalapú (1 uncia = 35$) A többi európai ország a $-hoz kötötte valutája árfolyamát Csak a $-t lehetett aranyra beváltani IMF, IBRD: a rendszer működésére és ellenőrzésére

Pénzügytan, pénzügyi ismeretek II. ELŐADÁS A MODERN PÉNZ Süveges Gábor

A mai pénzrendszerek A mai pénzrendszer hitelpénzrendszer, a pénz nem rendelkezik valóságos értékkel. Vásárlóerő függ az általános árszínvonaltól. Árszínvonal: egy adott fogyasztói kosarat az adott fizetőeszköz mekkora egységével lehet megvásárolni.

A modern pénz: hitelpénz Belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett eszköz, melynek gazdaságba való bekerülése (teremtése), illetve onnan történő kikerülése (megsemmisülése) csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet. Bankok teremtik, de nem mindegyik képes erre Bankkal szembeni követelés, bankpasszíva (fizetési eszköz, forgalmi eszköz, felhalmozási eszköz) A modern bankrendszer szereplői (keretek): - központi bank - kereskedelmi bankok - nem monetáris pénzintézetek

Modern pénz- inhomogén jószág 1. Eredete szerint Külső, definitív pénz: jegybankpénz, monetáris bázis (készpénz, jegybanki számlapénz) Belső pénz: kereskedelmi banki pénz 2. Technikai megjelenési formák Készpénz számlapénz 3. A pénz időértéke 4. Különböző törvényes fizetőeszközök egymás közti átválthatósága

Pénzaggregátumok A pénzmennyiség összetevőit, a fizetőeszközöket csoportosítja M0 = jegybankpénz (monetáris bázis) = jegybank által kibocsátott készpénz (KP) + pénzintézetek forint és devizabetéte a jegybanknál (R) M1 (tranzakciós pénz) = forgalomban lévő készpénz + látra szóló betétek (folyószámla állományok) (DL) M2 (széles értelemben vett pénzmennyiség) = M1 + lekötött forint és devizabetétek (DE) M3 = M2 + egyéb pénzpiaci (pénzintézetek által kibocsátott) eszközök (PE) M4 = M3 + állampapírok Egyre kevésbé likvid pénzek

Forgalomban levı bankjegyek 2006. december 31. Címletek Menny. (Millió db) Érték (Mrd Ft) 20.000 43,274 865,48 10.000 83,675 836,75 5.000 22,721 113,605 2.000 18,155 36,31 1.000 50,294 50,294 500 28,513 14,2565 200 46,404 9,2808 Össz. 253,9 1.176,1213

Forgalomban levı érmék 2006. december 31. Címletek Menny. (millió db) Érték (millió ft) 100 146,31 14.631 50 98,629 4.931,45 20 187,832 3.756,64 10 223,577 2.223,577 5 307,161 1.535,805 2 846,356 1.692,712 1 990,785 990,785 Össz. 2.800,650 29.761,969

Az infláció Az általános árszínvonal emelkedése A pénz vásárlóértékének csökkenése kúszó (évi néhány százalékos) vágtató (már kétszámjegyő) hiperinfláció (háromszámjegyő, akár több száz százalékos az árak növekedési üteme meghaladja az évi 100 %-ot pénzfunkciók elvesztése 1945-46 pengı forint) Ellentéte a defláció recessziót eredményezhet Az inflációt az árszínvonal változását kifejezı árindexszel mérjük adott idıszak elején és végén mért árszínvonal hányadosa Pl: CPI (fogyasztói árindex) A jövedelem-újraelosztás és a gazdaságpolitikai kiigazítások eszköze lehet

Hiperinfláció

Hiperinfláció

A monetáris rendszer Funkció: A gazdaság pénzellátásának és fizetési rendszerének biztosítása Kétszintő bankrendszer: Monetáris Hatóság Kereskedelmi bankok Nem monetáris pénzintézetek

A monetáris politika működésének intézményi kerete1. 1. A monetáris hatóság a központi bank feladatai: Pénzkibocsátás (emisszió) Bankok bankja szlavezetés, LoLR Állam bankja költségvetés számláinak kezelése (ÁKK, ÁPV Rt, MÁK), jelenlegi gyakorlat szerint a ktgvetési hiány jegybanki hitellel nem finanszírozható Nemzetközi tartalékok kezelése (nemesfém, deviza) Szabályozás belföldi fizetési rendszer, hitelintézetek adatszolgáltatása Felvigyázás figyelemmel kíséri a monetáris rendszer mőködését Egyéb oktatás, kommunikáció (KSH), kutatási tevékenység

A monetáris politika működésének intézményi kerete 2. 2. A kereskedelmi bankok A megtakarítások összegyűjtésével és kihelyezésével volumen és lejárati transzformációt hajtanak végre pénzteremtés, kockázatok kezelése diverzifikáció 3. Nem monetáris pénzintézetek Bankszerűen működő intézmények (takarékszövetkezetek, jelzálogbankok) Nem bank jellegű pénzügyi intézmények (biztosító, nyugdíjpénztár) A pénzügyi innováció miatt konkurensei a ker. bankoknak

A pénzteremtés mechanizmusa 1. Jegybanki pénzteremtés Ki teremti a pénzt? 2. Kereskedelmi banki pénzteremtés 2 formája: 1. Készpénz - csak a jegybank 2. Számlapénz - jegybank és ker. bank is! Pénzteremtés: hitelnyújtás a bank devizavásárlása

Pénzteremtés hitelnyújtással vállalati hitelfelvétel I. Bank mérlege Hitel ( A váll.) 1.000 Betét ( A váll.) 1.000 a) fizetés bankon belül keresk. bankpénzzel I. Bank mérlege Hitel ( A váll.) 1.000 Betét ( A váll.) 500 Betét ( B váll.) 500 b) fizetés bankon kívül jegybank pénzzel jegybanki betét - 500 I. Bank mérlege Jegybank II. Bank mérlege Betét ( A ): - 500 I. Bank betéte: - 500 II. Bank betéte: + 500 jegybanki betét:+500 Betét ( B): +500

Pénzteremtés a bank devizavásárlásával valuta: készpénz deviza: valutára szóló követelés (számlapénz, csekk) Exportáló vállalat eladja devizáját a banknak: Bank Deviza 250.000 Ft értékben Betét ( A váll): 250.000 Ft Pénz megsemmisülése: banki deviza eladás

Pénzteremtés a bankrendszer egészében a multiplikátor hatás A gazdaságban M mennyiségű pénz van, ennek x százalékát tartják készpénzben és (1-x) százalékát bankbetét formájában M=KP=KP*x+(1-x)*KP A bankok az (1-x)*KP betét y százalékát tartalékolják és (1-y) százalékát hitelként folyósítják. Ezáltal a gazdaságban levő pénz mennyisége: M =KP*x+(1-x)*KP+(1-y)*(1-x)*KP =KP+ (1-y)*(1-x)*KP kötelező tartalékráta (y): megmutatja, hogy a kereskedelmi banknál elhelyezett betétek hány %-át köteles a bank a jegybanknál betétben elhelyezni likviditási tartalék, készpénzhányad (x): a gazdasági szereplők tranzakcióikban milyen hányadban használnak készpénzt

Pénzteremtés mechanizmusa 1.000 Ft jegybankpénz érkezik a kereskedelmi bankba I. Bank Jegybankpénz: +1.000 Betét ( X ): +1.000 - kötelező tartalékráta = 10% - a bank hosszú idő tapasztalatai alapján úgy látja, hogy a fizetéseknél 30% marad ügyfélkörön belül, 70%-át más banknál vezetett számlákra utalnak az ügyfelek Szabad jbp: 900 Tartalék: 100 Hitel ( A ):? I. Bank Betét ( X ): 1.000 Betét ( A ):? 900 = 0,3*0,1*H + 0,7*H H = 1232,8 H = hitelösszeg

Pénzteremtés mechanizmusa 0,7*H = 862,96 átutalásra kerül más kereskedelmi bankhoz, akik szintén képesek pénzteremtésre Hányszorosára nő a kezdeti jegybankpénz a bankrendszer egészében? 1+(1-y)+(1-y) 2 +.+(1-y) n = 1/y 1/y - pénzmultiplikátor m = 1/y: a tartalékráta reciproka (maximum)

Tartalékrendszer, készpénztartás M x KP y x M = a gazdaságban lévı pénz mennyisége KP = jegybankpénz x = a jegybankpénz hány százalékát tartjuk készpénzben = y = jegybanki kötelezı tartalékráta (jegybankpénzben tartják) x és y minél kisebb, M annál nagyobb Milyen a hitelnyújtási képesség, a hitelkereslet (magánszektor pénzkereslete)? x és y idıben legyenek stabilak (szezonalitás, fejlettség)! Jegybank tudja szabályozni a pénzmennyiséget KP-n és y-on keresztül! + y

Pénzügytan, pénzügyi ismeretek III. ELŐADÁS A gazdálkodók vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzete Süveges Gábor Dr. Pál Tibor: Számvitel alapjai 1-2. ea. alapján

A számvitel mint köznapi fogalom Tevékenység? Okmány, információ? Módszertan? Tantárgy!

A számvitel szerepe Ellentétes vélemények Cél vagy egy eszköz? Gyakorlatorientált, az üzlet nyelve Technológiai fejlődés által meghatározott A közgazdaságtudományok részterülete Több évszázadra tekint vissza

Kapcsolódási pontok más tudományterületekkel

Alapfogalmak a számvitel témakörében 1. A számvitel fogalma 2. Célja, feladata 3. Tárgya 4. Jellemzői 5. Részei

1. A számvitel fogalma Az újratermelési folyamat eseményeinek szervezett megfigyelése, számokkal való kifejezése, feljegyzése, feldolgozása és az így kapott információk továbbítása, elemzése.

2.a. A számvitel célja, feladata Makro- és mikroszintű információk szolgáltatása a döntéshozatalhoz A gazdaság, a vállalkozás kiszolgálás Korábbi időszakban (retrospektív) Jelenleg (többfunkciós)

2.b. A célok változása az elmúlt évtizedekben Változások a gazdaságban: az állami tulajdon visszaszorulása, külföldi befektetők megjelenése, önkormányzati gazdálkodás kibontakozása. Ennek hatására változik: az információigénylők köre, az információ tartalma, az információ mennyisége.

2.c. Az információ-igénylők köre

2.d. Az igényelt információk típusa

3. A számvitel tárgya A gazdálkodó illetve a gazdálkodási folyamat lépései valamint egésze (részletes vagy átfogó vizsgálati mélység).

4. A számvitel jellemzői Információs rendszert alkot A teljességre törekszik Minden eseményt: folyamatosan, tételesen, teljes körűen dolgoz fel. Alapvető mértékegysége a pénz Bizonylati alátámasztást igényel (bizonylati elv) Külső kontrollt feltételez Zárt rendszert alkot Output-orientált Retrospektív (visszatekintő)

5. A számvitel részei 1. Hagyományos csoportosítás: a.) könyvvitel, könyvvezetés b.) költség és önköltség számítás c.) beszámolási rendszerek d.) előzőekhez kapcsolódó bizonylati rendszer 2. Funkcionális megközelítés: a.) pénzügyi számvitel b.) vezetői számvitel

A vállalkozás vagyona Kettős vetület 1. Az újratermelési folyamat mely szakaszában van a vagyon? 2. Honnan származik ez a vagyon rész? Rendeltetés szerint ESZKÖZÖK Eredet szerint FORRÁSOK

Aktívák A vagyon kimutatása Mérleg Passzívák A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK II. TÁRGYI ESZKÖZÖK III. BEFEKTETETT PÉNZ ÜGYI ESZKÖZÖK D, SAJÁT TŐKE I-II. JEGYZETT TŐKE III-VI. TARTALÉKOK (TŐKE-, EREDMÉNY-, LEKÖTÖTT-, ÉRTÉKELÉSI-) VII. MÉRLEG SZERINTI ER. Σ Eszköz = Σ Forrás B. FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK III. ÉRTÉKPAPÍROK IV. PÉNZESZKÖZÖK E. CÉLTARTALÉKOK F. KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖT. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖT. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖT. C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

A mérleg jellemzői Vagyonkimutatás (kétoldalas vagy lépcsőzetes) Adott időpontra vonatkozik (üzleti év fogalma) Az eszközöket és forrásokat pénzben fejezi ki Tagolása előírt (összehasonlíthatóság) Mérlegegyezőség (az eszközök és források értéke egyenlő AXIÓMA)

Éves beszámoló mérlege Hármas mélységi tagolás: A. MÉRLEG FŐCSOPORT I. MÉRLEG CSOPORT 1. Mérleg sor (Egyszerűsített beszámolónál főcsoport- csoport tagolás)

A mérleg főcsoportjai Eszközök Mérleg Források A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK D. SAJÁT TŐKE B. FORGÓESZKÖZÖK E. CÉLTARTALÉK C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK F. KÖTELEZETTSÉGEK G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, melynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozás tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja (értékhatártól függetlenül).

B. FORGÓESZKÖZÖK Minden vagyonelem, mely (rendeltetésszerű használat alapján) a befektetett eszközök közé nem sorolható. Ezek lehetnek: - készletek, - követelések, - értékpapírok és - pénzeszközök.

C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Az évek között áthúzódó (két vagy több évet érintő) gazdasági események eredményre gyakorolt hatásának arányossá tétele miatti korrekciós tétel. (Ha eredményt növelő a tétel, akkor aktív időbeli elhatárolásról beszélünk.)

D. SAJÁT TŐKE Olyan tőkerész, amelyet - a tulajdonos időkorlátozás nélkül bocsát rendelkezésre, illetve az eredményből hagyja a vállalkozásban (felhasználásáról, mozgásairól a vállalkozás dönt), - jogszabály idesorol, - eszköz átértékelés során kimutat a gazdálkodó.

E. CÉLTARTALÉKOK Az adózás előtti eredmény terhére képzett tartalék a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségek, költségek és ráfordítások fedezésére.

F. KÖTELEZETTSÉGEK Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő elismert fizetések, amelyek a szállító, vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönző által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak.

G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Az évek között áthúzódó (két vagy több évet érintő) gazdasági események eredményre gyakorolt hatásának arányossá tétele miatti korrekciós tétel. (Ha eredményt csökkentő a tétel, akkor passzív időbeli elhatárolásról beszélünk.)

A/I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1. Alapítás - átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése

A/II. TÁRGYI ESZKÖZÖK 1. Ingatlanok, kapcsolódó vagyoni ért. jogok 2. Műszaki berendezések, felsz. járművek 3. Egyéb berendezések, felsz. járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásra adott előleg 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

A/III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK 1. Tartós részesedések kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

B/I. KÉSZLETEK 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletre adott előlegek

B/II. KÖVETELÉSEK 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

B/III. ÉRTÉKPAPÍROK 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, üzletrészek 4. Forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete

B/IV. PÉNZESZKÖZÖK 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek

C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1. Bevételek aktív idıbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív idıbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások

D. SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE II. JEGYZETT, DE BE NEM FIZETETT TŐKE III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (MSZE)

Eredménykategóriák (=) A. Üzemi (üzleti) tev. eredménye (±) B. Pénzügyi műveletek eredménye (=) C. Szokásos vállalkozási eredmény (±) D. Rendkívüli eredmény (=) E. Adózás előtti eredmény (-) Adófizetési kötelezettség (=) F. Adózott eredmény (-) Osztalékfizetési kötelezettség (=) G. Mérleg szerinti eredmény

E. Céltartalékok 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék

F/I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK 1. Kapcsolt vállalkozással szemben 2. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Egyéb gazdálkodóval szemben

F/II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

F/III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK 1. Rövid lejáratú kölcsönök 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú köt. kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési viszonyban álló váll. szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 1, Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek

Pénzügytan, pénzügyi ismeretek IV. ELŐADÁS MONETÁRIS POLITIKA Süveges Gábor

Pénzügyi politika Monetáris Fiskális politika Devizapolitika politika

A monetáris politika eszköztára Milyen eszközei vannak a jegybanknak a pénz mennyiségét befolyásolni? Alapvető feladat: a gazdaság likviditásigényhez igazítani a pénzteremtést Pénz keletkezése nem mozog együtt a likviditásigény alakulásával! Eltérő mozgástér: zárt v. nyitott gazdaság, fejlett v. fejletlen, stb.

A monetáris politika eszköztára Célrendszer: mi a kitűzött cél, és ezt milyen fázisokon keresztül éri el a jegybank? Végső cél - infláció Közbülső célok (nominális horgony) M, árfolyam Operatív cél - pénzpiaci hozamok Jegybanki eszközök Lehetnek más végső célok is (kamat, árfolyam, gazdasági teljesítmény!) Eszközrendszer: azon akciók összessége, amelyek az operatív célok teljesülését és a közbülső célok érvényesülését biztosítják

A monetáris politika eszköztára Eszközök: A, Direkt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek szabályozási szinten jelennek meg, adminisztratív korlátot képeznek, közvetlenül hatnak a pénzmennyiségre B, Indirekt eszközök: azon jegybanki eszközök, amelyek a piaci működés logikájával próbálnak hatni a makropénzügyi folyamatokra, a pénzmennyiségre

Indirekt monetáris politikai eszközök 1. Viszontleszámítolás (refinanszírozási kamat) Klasszikus eszköze a váltó viszontleszámítolása Váltó Váltó leszámítolása Váltó viszontleszámítolása Kereskedelmi bank Központi bank Ker. bankok a likviditáshoz szükséges pénzt ilyen papírokban tartják. Jegybank mint végsı mentsvár.

Indirekt monetáris politikai eszközök Emelkedik a refinanszírozási kamat Megdrágul a refinanszírozás Ker. bankok is felemelik a kamatokat Kevesebb hitel fogy M kevésbé fog nıni!

Indirekt monetáris politikai eszközök Feltételek: Bankok hárítsák át az ügyfelekre a kamatláb emelkedését (felfele, azaz restriktív módon hatékonyabb!) Hitelkereslet kamat rugalmas legyen Viszontleszámítolást ma már nem nagyon használják (helyette más, jegybanki refinanszírozó hitelek)

Indirekt monetáris politikai eszközök 2. Nyílt piaci műveletek legnépszerűbb A klasszikus nyíltpiaci műveletnek számító végleges állampapír eladása-vétele keretében a központi bank értékpapírokat, elsősorban állampapírokat forgalmaz azzal a céllal, hogy a forgalomban lévő pénztömeget szabályozza. Piacbarát, rugalmas, naponta többször használható, nincs bejelentési hatás A kereskedelmi bankoknál lévő jegybankpénz mennyiségét szabályozza, és a kamatkondíciókat

Pénzügytan Indirekt monetáris politikai eszközök Értékpapírok árfolyama: C = t i N C: piaci árfolyam t: névleges kamatláb i: piaci kamatláb N: névérték A jegybank kamatlábemelést, M szőkítését szeretné: olcsón ad el értékpapírokat, árfolyam csökken, kamat emelkedik, bankok lekötik pénzüket, kevesebbet hiteleznek A jegybank kamatlábcsökkenést, M bıvülését szeretné: drágán vásárol, árfolyam emelkedik, kamat csökken, bankoknak likviditástöbblete lesz, hiteleznek

Pénzügytan Indirekt monetáris politikai eszközök 3. Repó Értékpapírfedezet mellett nyújtott, visszavásárlással egybekötött művelet Aktív repó: rövid lejáratú jegybanki hitelnyújtás; a jegybank állampapír-fedezet mellett finanszírozza az adott ügyfelét Passzív repó: rövid lejáratú, jegybanknál történő betételhelyezés; a jegybank nyújt állampapír-fedezetet a megadott időre nála lekötött likviditás ellenében (betét)

Direkt monetáris politikai eszközök 1. Kötelező tartalékráta (y) Mennyi jegybankpénzt tartsanak a kereskedelmi bankok, hogy biztonságosan kielégíthessék a betéteseket? tartalékráta = készpénz + jegybanki betét kereskedelmi bank összes betéte Jellemzői: nem a likviditást szabályozza nem változik a napi igényeknek megfelelően hosszabb távra szóló döntést jelent meghatározza a kereskedelmi bankok pénzteremtési korlátait a bankok jövedelmezőségét kedvezőtlenül befolyásolja (a jegybank alacsony kamatot fizet)

Kötelező tartalékráta A szabályozás módja: Ha a tartalékráta nő a multiplikátor csökken a kereskedelmi bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani a pénzmennyiség csökken Ha a tartalékráta csökken az előző folyamattal ellentétben, a pénzmennyiség nő Ha y nagy kevesebb hitelnyújtás! Ma már más funkciói vannak! Elemei: tartalék mértéke, az elhelyezés alapja, tárgyi formája, tartalékra fizetett kamat, számítási periódus

Direkt monetáris politikai eszközök Kötelező tartalékráta felfelé hatékony (expanzív moneáris politikára nem igazán jó) Indirekt adóztatási elem Egyéb direkt eszközök: Hitelkontingensek (viszontleszámolási plafon) Irányított hitelek Erkölcsi ráhatás

Az MNB eszköztára sterilizációs eszközök, amelyek a bankrendszer likviditás többletének lekötését szolgálják: két hetes MNB kötvény az árfolyam direkt befolyásolását szolgáló eszközök: ha a devizapiacon leértékelődik a belföldi fizetőeszköz, devizát ad el. A forint euróval szembeni árfolyam ingadozási sávja+-15% volt. Árfolyamsáv eltörlése: 2008. febr. 25.

Pénzügytan, pénzügyi ismeretek V-VI. ELŐADÁS FISKÁLIS POLITIKA, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FELÉPÍTÉSE Süveges Gábor

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI ÉS FINANSZÍROZÁSUK Az állam funkciói: Adam Smith: - a külső védelem és a belső rend biztosítása; az igazságszolgáltatás és bizonyos közintézmények (amelyeket az egyéneknek nem érne meg fenntartani) működtetése Abraham Lincoln: - ha a magánszféra egy szükséges feladatot nem tud vagy csak rossz hatékonysággal vagy igazságtalanul képes ellátni Paul Samuelson: - a hatékonyság, a stabilitás és az igazságosság biztosítása

Az állam funkcióinak csoportosítása: 1. Hatalmi: a feladatai ellátásához szükséges mértékben kényszert alkalmaz az állampolgáraival szemben 2. Önfenntartó: saját magát fenn kell tudnia tartani 3. Allokációs: az erőforrások társadalmilag kívánatos elosztásának biztosítása (közjavak, magánjavak) 4. Redisztribúciós: a nemkívánatos piaci jövedelmi és vagyoni aránytalanságok korrigálása (adóztatás, támogatások, transzferek)

Az állam funkcióinak csoportosítása (2) : 5. Stabilizációs: megfelelő gazdasági növekedés elősegítése, a foglalkoztatottság magas szintjének biztosítása 6. Jogi: viselkedési szabályok megalkotása, betartásuk ellenőrzése 7. Gazdasági: a termelési és a fogyasztási feltételek biztosítása (pl. vízellátás, kommunikáció) a piaci struktúra szabályozása (monopóliumok korlátozása) piaci ösztönzők érvényesülésének biztosítása, externáliák (pozitív, negatív) hatásának csökkentése környezetszennyeződés csökkentése (szabályozással, beruházásokkal) a közös fogyasztás intézményrendszerének fenntartása szociálpolitikai célok megfogalmazása és megvalósítása

Az államháztartás felépítése I. Központi költségvetés III. Elkülönített állami pénzalapok II. Helyi önkormányzatok IV. Társadalombiztosítási alapok

I. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Költségvetés: egy várható időszak valószínűsíthető összes bevételeinek és kiadásainak összeállítása Jellemzői: pénzügyi terv: előre meghatározza az államháztartás gazdálkodásának kereteit intézmény: a végrehajtás során a gazdálkodás alanyává válik szolgáltatás: feladatait saját maga, saját intézményein keresztül látja el transzfer: támogatásokat, juttatásokat ad a társadalom különböző tagjainak, csoportjainak, preferált célok elérése érdekében

A központi költségvetés mérlegének főbb bevételei Gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók Lakosság befizetései Központi költségvetési szervek befizetései Helyi önkormányzatok befizetései Nemzetközi pénzügyi bevételek Pénzintézetek társasági adója és osztaléka Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek A költségvetési bevételek legnagyobb része adókból, illetve vámok és illetékek beszedéséből származik

A központi költségvetés mérlegének főbb kiadásai Gazdálkodó szervezetek támogatása Fogyasztói árkiegészítés Felhalmozási kiadások A társadalombiztosítás közreműködésével folyósított ellátások Központi költségvetési szervek támogatása Helyi önkormányzatok támogatása Elkülönített állami pénzalapok támogatása Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások Adósságszolgálat, kamattérítés Általános tartalék és céltartalék

A központi feladatok szétosztása az adott állam struktúrájától függ Központi feladatvállalás + Helyi önkormányzati szinten végzett tevékenység (pl. Magyarország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Nagy- Britannia, Japán, stb.) Szövetségi államok szintje (pl. Németország, USA, Szövetségi államok szintje (pl. Németország, USA, Kanada, Svájc, Ausztria)

A finanszírozás módjai Probléma:Az adott körzetből származó jövedelem adó mekkora hányada maradjon helyben, s a központi költségvetés, mekkora részt osszon el újra az egyes települések között? Minél nagyobb rész maradjon helyben? (az ott élők jövedelméről van szó) A nagyobb rész újraelosztásra kerüljön? (külön-ben fokozódnának a területi egyenlőtlenségek, a hátrányos helyzetű régiók elmaradása tovább nőne)

A finanszírozás módjai Központosított modell: A felső szinten meghatározott és leosztott feladatok egy-szerű végrehajtására korlátozódik a helyi szint szerepe, s a forrás előteremtés sem feladatuk Önkormányzati modell: A helyi döntésho-zók elhatározásától függő eredmények szü-letnek, amelyhez az erőforrások származhat-nak: adókból, állami támogatásokból és egyéb bevételekből

Az államháztartás felépítése I. Központi költségvetés III. Elkülönített állami pénzalapok II. Helyi önkormányzatok IV. Társadalombiztosítási alapok

II. AZ ÖNKORMÁNYZATOK Az önkormányzat forrásai az adók mellett az állami támogatások, a saját vállalkozásainak jövedelme és saját kibocsátású kötvények AZ ÖNKORMÁNYZATOK FUNKCIÓI Közösségi feladatok szervezése és finanszírozása A település gazdasági fejlődésének befolyásolása (infrastrukturális fejlesztések, beruházások) A közösségi feladatok megoldása lehet: Központi (jogbiztonság) Körzeti (oktatás, egészségügy) Helyi (bölcsőde)

Az önkormányzatok gazdálkodása Adóbevételek központi adóbevétel egy része; saját adókivetési jog gyakorlása Állami támogatások helyi adók kiegészítése; helyben végrehajtott állami feladatok finanszírozása; ösztönzés bizonyos preferált feladatok ellátására; területi különbségek kiegyenlítése Egyéb saját bevételek működésből származó árés díjbevételek; vállalkozási bevételek (osztalék, bérleti díj); hitelfelvételből, kötvénykibocsátásból származó bevételek

Az államháztartás felépítése I. Központi költségvetés III. Elkülönített állami pénzalapok II. Helyi önkormányzatok IV. Társadalombiztosítási alapok

III. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK Valamely pontosan meghatározott cél érdekében létrehozott olyan alap, amely az állam egyes feladatait finanszírozza, államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és jellegéből adódóan az államháztartáson belüli, elkülönített finanszírozást tesz lehetővé (vízügyi, környezetvédelmi, út, stb.)

Elkülönített állami pénzalapok Alap / (Felelıs) Cél Bevételek Kiadások Munkaerıpiaci Alap (Gazdasági miniszter) Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (Gazdasági miniszter) Wesselényi M. Ár- és Belvízvédelmi Alap (Pénzügyminiszter) -Munkanélküliek ellátásának biztosítása, - foglalkoztatási helyzet javítása, - képzési programok - járulékok (munkaadói járulék, munkavállalói járulék) - költségvetési támogatás - egyéb - célhoz kapcsolódó kifizetések, - alap mőködésének a kiadásai, - képzés feltételeinek a megteremtése - munkahelyteremtés - Radioaktív hulladékok elhelyezés, tároló Radioaktív anyagokat elıelhelyezése, ill. átalakítók, valamint - Paksi atomerımő felhasználók befizetései leszerelése A veszélyeztetett területeken élık éves díj fejében kártérítést kaphatnak belıle. A fizetendı éves díj mértékét az ingatlan értéke mellett annak fekvése határozza meg. - A veszélyeztetett területeken élık befizetései. A fizetendı éves díj mértékét az ingatlan értéke mellett annak fekvése határozza meg. - Állami támogatás kialakítása alap mőködését biztosító kiadások A díj befizetése fejében az alap baj esetén - legfeljebb 15 millió forint értékben - megtéríti a teljes anyagi veszteséget.

Elkülönített állami pénzalapok Alap / (Felelıs) Cél Bevételek Kiadások Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (Oktatási miniszter) Az ország versenyképességének és fenntartható fejlıdésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erısítése. - Gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (adóalap 0,3 százaléka), - állami támogatás, - önkéntes befizetések, adományok. Alapkutatás, kutatásfejlesztés, ipari vagy alkalmazott kutatás, technológiai innováció, melyek célja, új és versenyképes termékek, eljárások, szolgáltatások kifejlesztése. Szülıföldalap (Külügyminiszter) Nemzeti Kulturális alap (Oktatási miniszter) Szülıföldön való boldogulás feltételeinek megteremtése, a határon túli magyarok számára, identitásuk megırzésének a segítése. Nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megırzésének, terjesztésének a támogatása, - Magyar állampolgárok adójuk 1%-át felajánlhatják. - önkéntes befizetések, adományok - Költségvetési támogatás - Bizonyos termékek és szolgáltatások után befizetett járulék, - önkéntes befizetések, - költségvetési támogatások, Határon túli magánszemélyek, oktatási intézmények, kutatóintézetek, civil szervezetek, önkormányzatok, vállalkozások pályázati úton való támogatása.. - Kulturális évfordulók, fesztiválok, rendezvények támogatása, - nemzetközi kulturális kapcsolatok támogatása.

Elkülönített állami pénzalapok ELŐNYEI: Bizonyos függetlenség a központi költségvetéstől Vállalatok és magánszemélyek szívesebben finanszíroznak konkrét célokat A pénzeszközök rugalmasan felhasználhatók Irányításuk demokratikus HÁTRÁNYAI: A nyilvánosság elvének teljesülése korlátozott (az országgyűlés csak meghatározott időközönként tudja ellenőrizni a működését) A források elosztásánál nem érvényesülnek megfelelően a gazdasági preferenciák A közösségi funkciók ellátása független a gazdasági helyzettől Az állami pénzek kezelése decentralizálódik

IV. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JELLEMZŐI: Állami szabályozás Jogszabályi működés (kötelezettségek, jogok) Szociális kockázatok lefedése Nem nyereségorientált tevékenység Kötelező jellegű Csoportos ekvivalencia elv jellemzi

A társadalombiztosítás FŐ FELADATAI: Nyugdíjbiztosítás (öregségi; rokkantsági; baleseti; özvegyi; árvaellátás; szülői; baleseti hozzátartozói) Egészségbiztosítás (gyógyító-megelőző ellátások; gyógyászati szolgáltatások; terhességi-gyermekágyi segély; táppénz; baleseti egészségügyi szolgáltatás; baleseti táppénz; baleseti járadék) Szociális jellegű kiadások finanszírozása FŐ BEVÉTELEI: Munkáltatók és munkavállalók által fizetett járulékok A társadalombiztosítási vagyonból származó jövedelmek

A KINCSTÁR Az állami kiadások és bevételek egységes kifizető és beszedő helyének, információs rendszerének, a közkiadások folyamatba épített ellenőrzésének és könyvelésének integrált szerve

A költségvetés egyenlege Ha a folyó évben az állam bevételei meghaladják a kiadásait, akkor a költségvetési mérlegben többlet (szufficit) keletkezik, amely a pénzkészlet növekedésében vagy az államadósság csökkentésében jelenhet meg Ha a kiadások haladják meg a bevételeket, hiány (deficit) keletkezik, amely az állami pénzeszközöket csökkenti vagy az államadósságot növeli

A költségvetés egyenlege Szufficit esetén a költségvetés az aktívák csökkentésével (visszavásárol állampapírokat) vagy a passzívák növelésével (növeli a pénzbetétek arányát) növeli a hitelnyújtási lehetőséget Deficit esetén a kereskedelmi bankoknál lévő Deficit esetén a kereskedelmi bankoknál lévő állampapír állomány megnő A költségvetés egyenlege tehát hatással van a pénzkeresletre és pénzkínálatra, így a kamatlábak alakulására is ( ÁKK)

A Költségvetés egyenlege

KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA Az államháztartás bevételeit (elsősorban adók), kiadásait (állami beruházások) és a deficitet szabályozó irányelvek összességét nevezzük költségvetési politikának (A gazdasági stabilitás elérése érdekében honnan, milyen formában szedje be az állam a bevételeit?)

A költségvetési politika általános célja A költségvetési politika általános célja a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása: A gazdaságra jellemző ingadozások keretek közé szorítása fellendülés esetén a felpörgő gazdaság visszafogása; visszaesésnél a kedvezőtlen események hatásainak tompítása A gazdasági növekedésen keresztül a munkanélküliség lehető legkisebb szintre való leszorítása Problémák: csökkenő inflációnál a munkanélküliség nem tartható egyidejűleg alacsony szinten kedvező mértékű foglalkoztatottságnál az árak nőnek (infláció) Stagfláció, amikor a gazdaság stagnál és az infláció növekszik (Mo. 90-es évek első fele)

A stabilizációs gazdaságpolitika céljai és eszközei INFLÁCIÓ (Lehetı legalacsonyabb) GDP (Stabil gazdasági növekedés) MUNKANÉLKÜLISÉG (Lehetı legalacsonyabb) EGYENSÚLY (Stabil fizetési mérleg) Pl.: Import nő Kereslet miatt a külföldi valuta felértékelődik Nemzeti valuta inflálódik Egyensúly romlik Két tényező változik együtt

A GDP alakulása

Munkanélküliség alakulása

Infláció

Külföldi tőkebefektetések

A fenntartható gazdasági növekedés A fenntartható gazdasági növekedés célja, hogy mindkét tényező kedvezően változzon: infláció egyensúly munkanélküliség GDP Anticiklikus fiskális politika: (J.M.Keynes: Mindig Anticiklikus fiskális politika: (J.M.Keynes: Mindig széllel szemben kell vitorlázni ) Recesszió idején laza költségvetési politika Kiadást növelni (kormányzati beruházások) Bevételt csökkenteni (adócsökkentés) Fellendülés esetén restriktív (visszafogott) költségvetési politika (minden fordítva)

Az állami beavatkozás kezdete 1929-1933 Túltermelési válság (A klasszikus közgazdaságtan szerint öngyógyító mechanizmusok révén a gazdaság automatikusan kilábal a recesszióból) Say-dogma: Minden kínálat megteremti a saját maga keresletét (Ha eladok valamilyen terméket a piacon, vagyis kínálatot teremtek, akkor ezt azért teszem, hogy valamilyen más árucikket vásároljak, vagyis keresletet teremtsek) Az ellentmondás feloldható a pénz felhalmozási funkciójának ismeretében

Az állami beavatkozás kezdete A munkabér kettős jellege: Tulajdonosi szempontból a bér egy a költségek közül Lehetőleg alacsony legyen Makroszinten vizsgálva a bér az áru-és szolgáltatás megvásárlásához szükséges kereslet egy része Probléma akkor keletkezik, ha az árumennyiség gyorsabban nő, mint a munkabérek összege (Az áruk bizonyos hányadára nincs kereslet)

A válság további lehetséges okai Hitel igénybevételével történő tőzsdei vásárlás (Árfolyam csökkenéskor jelentős probléma) Ezüst értékvesztése az aranyhoz képest (Kína, India vásárlóképessége jelentősen csökkent) Az első világháború európai hatásai (Az újjáépítésben az USA megerősödött, és a stabilizá-lódás után az európai termelő kapacitásokkal együtt az árumennyiség nagymértékben megnövekedett) 1929. október 29. fekete kedd

A válság további lehetséges okai Kisebb kereslet Csökkenő árak Csökkentett termelés Munkások elbocsátása Kisebb kiáramló bér További összkereslet csökkenés A probléma fordítva sem feloldható, mert a meglévő A probléma fordítva sem feloldható, mert a meglévő árumennyiség is sok, vagyis a termelés továbbnövekedése még alacsonyabb árat eredményez

A beavatkozás eszközei John Maynard Keynes: Az állam pótlólagos keresletet támaszt, betöltve ezzel kínálat és a kereslet közötti űrt, de ügyelve arra, hogy az árumennyiség ne növekedjen 1933-tól Roosevelt döntése alapján New Deal

A beavatkozás eszközei Egységnyi pótlólagos állami keresletbővítés a gazdaság egészében multiplikatív módon többszörös bővülést eredményez A hosszú távú gazdasági növekedés elősegítésére A hosszú távú gazdasági növekedés elősegítésére a világválság időszakától jellemző az állami beavatkozás és az improduktív III. szektor, vagyis a szolgáltatások térhódítása (Infrastrukturális beruházások, utak, repülőterek, közművek építése, közmunkák alkalmazása, fegyverkezés, hadiipari fejlesztés)

A beavatkozás eszközei Automatikus eszközök: Munkanélküli segély: Recesszió esetén: Elbocsátás Csökkenő összkereslet Segély Pótlólagos vásárlóerő Kisebb mértékű csökkenés Fellendülés esetén: Munkaerő felvétel A munkanélküli segély mértékének automatikus csökkenése Kisebb mértékű növekedés Progresszív adózás: Ha a gazdaság túlfűtött állapotba kerül A pótlólagos jövedelmeknek egyre nagyobb hányadát vonják el (a magasabb jövedelmi sávokban magasabb az adókulcs) Elmozdulás a stabilizáció irányába

A beavatkozás eszközei Diszkrecionális eszközök: Közmunkák Eseti kifizetések; Jóléti kiadások Adókulcsok változtatása A döntések hosszabb időszakra vonatkoznak (pl. egy autópálya megtervezése és megépítése, stb.), ezért rövid távú egyensúlyhiány esetén nem célszerű a fenti eszközök alkalmazása

A beavatkozás eszközei J.M.Keynes: Az állam pótlólagos kereslet teremtésével megnöveli a kibocsátást, nő a foglalkoztatott-sági szint és a gazdaság egyre jobban kihasználja potenciális lehetőségeit Milton Friedman: A monetarista iskola hívei szerint a fenti eszközökkel nem érhető el eredmény A gazdaság hosszú távú növekedési pályáján nem lehet változtatni Csak önkéntesen vállalt munkanélküliség létezik A kapacitások adottnak vehetők A pénzkínálat bővítése inflációt idéz elő A pénzkínálatot előre kiszámítható módon kell bővíteni, lehetőséget teremtve a hosszabb távú racionális döntések meghozatalához

Közhangulat válságban

Viccek a neten:

Pénzügytan, pénzügyi ismeretek VII. ELŐADÁS A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ RENDSZER SZEREPE A GAZDASÁGBAN Süveges Gábor

A pénzügyi közvetítésről általában

A pénzügyi piacok fogalma A pénzügyi piacok azok a speciális piacok, amelyek különböző időpontban, különböző országok törvényes fizetőeszközeiben denominált pénzek, ill. pénzügyi instrumentumok adás-vételeinek színterei. Pénzügyi instrumentum pénzre szóló követelés, vagy kötelezettség, amely mögött valamilyen jogviszony (szerződés) van. (pl. váltó, kötvény, részvény, bankbetét, bankhitel). gazdasági szereplők fizetési ígéretei gazdasági szereplők vagyonának részei A pénzügyi instrumentum lehet egyedi és standardizált szerződés.

A pénzügyi piacok szereplői Keresleti oldal pénzhiányban szenvedők (likviditáshiány) beruházók, a finanszírozást igénylők, Kínálati oldal pénztöbblettel rendelkezők (többletlikviditás) megtakarítók(befektetők), Speciális szereplők arbitrazsőrök, spekulánsok,

A finanszírozási igény Eszköz A gazdasági tevékenység feltétel (pl. berendezés, ingatlan, tárgyi infrastruktúra, tartós fogyasztási cikk, stb) Belső (önfinanszírozás) Forrás Külső Visszatartott profit, vállalati részvény, el nem költött vállalati kötvény, munkajövedelem, el vállalati bankkölcsön, nem költött adóbevétel, fogyasztói hitel, vagyonértékesítésből államkötvény, származó pénzbevétel stb. önkormányzati kötvény, önkormányzati bankkölcsön stb.

A pénzügyi közvetítő rendszer Megtakarító k Pénz Közvetlen tőkeáramlás Értékpapír kereskedők Értékpap ír Felhasználó k

Pénzügyi piac szerepe Megtakarítók és felhasználók összehozása A pénzügyi piac a pénz (mint áru) cseréjének helyszíne, ahol különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. A termék nem feltétlenül kerül át a vevő tulajdonába, A termék nem feltétlenül kerül át a vevő tulajdonába, sokszor itt csak kölcsönügyletről van szó.

A pénzügyi közvetítők szerepe Szufficites pénztulajdonosok (végső hitelezők) Pénzügyi közvetítő k Deficites pénztulajdonosok (végső adósok) Sok szükséglete: hitelező Sok adós szükséglete: 1. Likviditás 2. Befektetés biztonsága 3. Kényelem 4. Kis összegű befektetés lehetősége 1. Hosszú távú hitelek 2. A kölcsönző vállaljon lényeges kockázatot 3. Nagyobb összegű hitel

Pénzügyi közvetítés Pénzügyi közvetítés: minden olyan pénzügyi szolgáltatás, amely megtakarítási instrumentumok cseréjét segíti elő. Pénzügyi szolgáltatás: a megtakarítási és finanszírozási instrumentumok áramlását elősegítő tevékenységek. Szolgáltatók lehetnek: Pénzügyi közvetítők Pénzügyi ügynökök

A pénzügyi közvetítő rendszer Megtakarító k Pénz Közvetlen tőkeáramlás Értékpapír kereskedők Értékpap ír Felhasználó k Közvetett tőkeáramlás Kereskedelmi bankok Betéti intézetek Biztosítók Nyugdíjintézetek Befektetési alapok Finanaszírozási társaságok

A pénzügyi intézményrendszer Közvetlen tőkeáramlás Közvetett tőkeáramlás Elsődleges piac Másodlagos piac Monetáris közvetítők Nem monetáris közvetítők Kockázati tőketársaságok Befektetési társaságok Tőzsde Értékpapírbizo -mányosok Értékpapírkereskedők Kereskedelmi Bankok Takarékszövetkezetek Bankjellegű intézmények Befektetési bankok Jelzálogbankok Lakástakarékpénztárak Befektetési alapok Lízingtársaság Nem bankjellegű intézmények Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok Egészségbiztosítók

A közvetlen és a közvetett pénzközvetítés összehasonlítása Szempontok Bank Értéktızsde Kapcsolat szufficites és közvetett közvetlen deficites személyek között Költség a hitel és betétkamat ügynöki jutalék közti marge Összegtranszformáció különbözô összegő egy értékpapírkibocsátás betétek és hitelek különbözô címletekben Lejárattranszformáció különbözô lejáratú értékpapírok másodlagos betétes és hitelek piaca Kockázattranszformáció van nincs

A pénzügyi vállalkozások típusai Pénzügyi intézmény neve Pénzügyi vállalkozás Hitelintézetek Bank Szakosított pénzintézet Szövetkezeti hitelintézet Tevékenysége betét győjtésén és számlavezetésen kívül bármely, de korlátozott számú szolgáltatás, pénzügyi ügynöki tevékenységet csak ez végezhet minden pénzügyi szolgáltatást végezhet, de kötelezı betétet győjtenie és számlát vezetnie nem kap jogot az összes pénzügyi szolgáltatásra pénzügyi szolgáltatások kivéve garanciavállalást, hitelreferencia szolg., biztosítópénztár letétkezelés, bef. alap kezelés Szervezet i formája KFT vagy RT RT 2.000 millió forint RT külön Alaptıkekövetelménye 20 millió forint Szövetkezet szabályok 100 millió forint

Értékpapír kereskedelemmel foglalkozó társaságok típusai Cég típusa Tevékenysége Szerveze ti formája Ügynök brókercég megbízottjaként nincs bizományosi kereskedés Alaptıkekövetelmé nye nincs Értékpapír- tızsdei megbízások teljesítése ügyfél RT, 20 millió bizományos javára, letétkezelés, értékpapírszámla névre forint (bróker) vezetése, tanácsadás) szóló Értékpapírkereskedı (dealer) Befektetési társaság mint a bizományosnál + saját számlára értékpapír-kereskedés értékpapír forgalomba hozatal mint a kereskedınél + befektetıi hitelezés, kibocsátáskor garanciavállalás részvény RT RT 100 millió forint 1 milliárd forint

A pénzügyi piacok működési módja A tökéletes piac modellje (Modigliani és Miller) 1. Homogén termékek 2. Végtelen szereplő (reflexivitás nem érvényesül) 3. Szabad be- és kilépés a piacra 4. Nincs lehetőség arbitrázsra 5. A piaci szereplők egyformán informáltak A vállalatok értéke nem függ tőkeösszetételüktől, finanszírozási módjuktól.

A pénzügyi piacok szegmensei Számos felosztás A pénz más pénzre történő cseréjének valamiféle egyenértékűségen de ugyanakkor valamilyen különbözőségen is alapulnia kell (különben nem lenne értelme a cserének). Két fontos szempont: A különböző devizanemekből adódó eltérés (devizapiacok) A pénz feletti rendelkezés eltérő időpontjából adódó különbözőség (pénz- és tőkepiacok)