Vezetőváltás a Felügyelőségen

Átírás

1 AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA OKTÓBER XXII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Vezetőváltás a Felügyelőségen Özönvizek, áradások 25 éves az Aggteleki Nemzeti Park Zöld Kommandó Árvíz, Alsózsolca június 6. Fotó: Hegedűs R.

2 Határtalan környezetvédelem Fazekas Sándor, a rendszerváltás utáni nyolcadik kormány mezőgazdaságért, környezetvédelemért, természetvédelemért és vízügyért egyaránt felelős vidékfejlesztési miniszter mint azt már a parlamenti bizottság előtti meghallgatásakor is elmondta - a környezetgazdálkodás területén a tartamosságot, megelőzést és az egységben gondolkodást tartja a szaktárca fő elveinek. Hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medencét, annak ellenére, hogy országhatárok szabdalják, egy területi egységként kell kezelni. Ez Magyarország szempontjából főként a vízgazdálkodás és a klímavédelem miatt fontos. A környezeti gondok ugyanis általában határokon átnyúló, összehangolt tevékenységet igényelnek az érintettektől, a globális szemléletet szem előtt tartva. A környezetvédelmi tárca rendelkezésére álló forrás 2003-ban még 90 milliárd forintot tett ki, ben ez az összeg már csak 41 milliárd forint volt. A miniszter szerint ezen a területen meg kell szüntetni az úgynevezett maradványelvű gazdálkodást. Fontosnak tartja környezetvédelmi termékdíj körüli ellentmondások megszüntetését, a klímavédelem, ezen belül is az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének fontosságárát, a Natura 2000 területek védelme körül tapasztalható visszásságok és a korrekció szükségességét, azaz a táj- és mezőgazdasági szemlélet, valamint az érdekek összehangolását. A vízügy területéről fontos területként értékelte az árvízvédelmet és azt, hogy az új Vásárhelyi-tervet indokolt felülvizsgálni, folytatni kell. Úgy vélekedett, hogy a Duna-stratégia Magyarország számára fontos projekt, amelynek az élére kell állni. Külön tett említést az erdők védelméről és a falopások viszszaszorításáról. A miniszter egy interjúban azt is elmondta, hogy a hazai környezetpolitika eddig elsősorban a környezetszennyezés csökkentésére irányult. A jövő nagy kihívásai között ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kell kapnia a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékosabb, fenntartható használatának, valamint a környezetbiztonság erősítésének. Mindez szorosan összefügg az életminőség javításával, a vidék népességmegtartó erejének növelésével, a versenyképes, ökohatékony zöld gazdaság és a zöld munkahelyek kialakításával. A környezetügy aktuális, legfontosabb feladatai között említette az ország vízgazdálkodási stratégiájának kialakítását és ennek alap- A miniszter életrajza Fazekas Sándor május 3-án született Karcagon ben a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karát cum laude eredménnyel végezte el. Ezután a SZIM Karcagi Gépgyár Rt. jogi előadója, majd jogtanácsosa lett, 1990 óta Karcag város polgármestere óta a Fidesz tagja, Jász-Nagykun- Szolnok megyei alelnöke ben, majd 2006 óta Jász-Nagykun- Szolnok megyei országgyűlési képviselő, és részt vett több parlamenti bizottság munkájában között frakcióvezető-helyettesként is dolgozott ban, majd 2002-től a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés tagja, ban, illetve ben a Fidesz-frakció vezetője volt ben, a parlamenti választások első fordulójában a Fidesz KDNP területi listájáról kapott mandátumot tól a Kunszövetség elnöke, 2009-től a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke. ján a szükséges beavatkozások megtételét, a környezetbarát infrastruktúra fejlesztését, új tájgazdálkodási gyakorlat kidolgozását, a vidék fejlődésének elősegítését, valamint a környezettudatos magatartás erősítését. A megelőzésre kell hangsúlyt fektetni, valamint a gazdasági, környezetvédelmi érdekeket kell úgy összekapcsolni, hogy azok munkahelyteremtést és megfelelő szociálpolitikát eredményezzenek mondta összefoglalóan. vezetőváltás a felügyelőségen Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szeptember 3-ával dr. Kopácsi Évát korábbi hatósági igazgatóhelyettest nevezte ki az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatójává, aki ezt a tisztséget május és szeptember között megbízott igazgatóként már betöltötte. Dr. Kopácsi Éva 1968-ban született. Az általános iskolát Arnóton végezte. Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1986-ban. Egyetemi tanulmányait ben fejezte be a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karán márciustól dolgozik a Felügyelőségen, négy évig, mint hatósági ügyintéző, majd 1995-ben a Hatósági Osztály vezetőjévé nevezték ki és 2007 között hatósági igazgatóhelyettes volt. Férjezett, két gyermek édesanyja. Az igazgató asszony szeptember 6-án állománygyűlésen ismertette a Felügyelőség előtt álló feladatokat, céljait és elvárásait a munkatársaival. Vezetői koncepcióját három célkitűzés köré csoportosította. Első helyre a szakmaiságot és a jogszabályok maradéktalan betartását, a szakmailag és jogilag megalapozott döntéseket állította. Második helyre az ügyfélbarát ügyintézést, az ügyintézési határidők maradéktalan betartását tette. A hatósági munka harmadik pillérjeként a korrekt munkakapcsolatot jelölte meg, mely a felettes szervekkel, a társhatóságokkal és társszervekkel, valamint az ügyfelekkel való kapcsolaton túl a szervezeten belüli jó kollegiális kapcsolatra is vonatkozik. Utalt arra, hogy az elmúlt években számos változás következett be a Felügyelőség életében is. Legfontosabb talán, hogy megtörtént a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatás korszerűsítése, létrejött az egységes Zöld Hatóság. Alapvetően megváltozott az a jogszabályi környezet, amelyben végezzük feladatainkat. Az elintézésre váró ügyek száma évről évre folyamatosan növekszik, egyre erősebb felügyeleti és társadalmi kontroll mellett kell a napi szakmai-hatósági munkát megfelelő színvonalon végezni. Ez csak jó szellemű csapatmunkában végezhető, számít mindenkinek a legjobb tudása szerint végzett odaadó munkájára. /s/ 2

3 Növelni kell az állam szerepét a környezetvédelemben az államtitkár életrajza Úgy kell a jövőben erősíteni az állam szerepét a környezetvédelemben, hogy ami az állam feladata, azt végezze is el - mondta el dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelemért felelős államtitkára, a minisztériumban a környezetvédelmi világnap alkalmából megrendezett ünnepségen, mely egyben székfoglaló beszédnek is tekinthető. mánynak fontos a környezetvédelem, hogy a kormányzati tervekben a Vidékfejlesztési Minisztériumnak a Természeti Erőforrások Minisztérium "munkacíme" volt egészen az utolsó pillanatig, amikor az új kormány vidék iránti elkötelezettsége miatt Vidékfejlesztési Minisztériummá nevezte át. A környezetvédelmi világnap idén egy téma, a fajok sokszínűségének fenntartása köré szerveződött, mivel az ENSZ felmérése szerint a fajok eltűnése jelenleg az egyik legnagyobb környezetvédelmi probléma. A biodiverzitás fenntartásával kapcsolatban kiemelt jelentőséggel bír majd a természetvédelem. * * * Június 4-én, a Környezetvédelmi Világnap előestéjén dr. Illés Zoltán, környezetvédelemért felelős államtitkár díjakat adott át a Magyar Földtani Intézetben. Az államtitkár köszöntőjében elmondta: Stockholmban 1972-ben tartották a korszakalkotó Ember és bioszféra környezetvédelmi világkonferenciát, melyet az ENSZ június 5-én nyitott meg. A konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi Környezetvédelmi Világnappá nyilvánította. Azóta erről világszerte sok-sok nemzet emlékezik meg környezettudatosságot ébresztő rendezvényekkel. Tudjuk, hogy nem elég, ha csupán a jeles napokon ünneplünk, Dr. Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár. Született: Szabadka, Végzettség: 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán végzett környezetvédelem szakon, majd analitikai kémia területen doktori fokozatot szerzett. Munkahely: Másfél évig tudományos kutatóként dolgozott az Egyesült Államokban, a Yale Egyetemen. Ezt követően a Világbanknál dolgozott egy rövid ideig, ahol Kelet-Európa környezetvédelmi gondjairól készített tanulmányokat től a Környezetgazdálkodási Intézetben főtanácsosi pozíciót tölt be, majd a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban helyettes államtitkár volt. Részt vett az Európai Unió budapesti nagykövetségének munkájában, mint főtanácsos. A évi országgyűlési választásokon Budapest 8-as számú választókerületében szerzett mandátumot a Fidesz-KDNP színeiben. Közéleti megbízatások: Alapító tagja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Zöld Körének, tagja a Duna-körnek és számos környezet-, természet-, és állatvédelmi szervezetnek. Több magyarországi egyetemen környezetvédelemmel kapcsolatos tárgyakat tanít óta tagja a Fidesznek ig a párt alelnöki posztját töltötte be. A Fidesz Zöld Tagozatának megalakulása óta alelnöke. Képviselősége mellett elnöke, majd alelnöke volt az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságnak. Egyéb: Felsőfokú szinten beszél angolul. Nős, egy gyermek édesapja. hanem egész évben, sőt egész életünkben aktívan kell tennünk a természetrombolás és környezetszenynyezés ellen. A díjazottak kitartó munkájukkal segítették ezt a küzdelmet, a szemléletformálást és a szakmaiságot. Gratulálunk! mondta. Az államtitkár példaként említette, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a Nemzeti Parkoknak pályázniuk kell arra, hogy elvégezzenek bizonyos feladatokat, ezeket a feladatokat azonban nem pályázat útján kellene kiosztani, hiszen állami feladatok, amelyeket az állami háttérintézményeknek kellene elvégezniük. Az új kormány alatt a minisztériumnál nem lesz külső megbízás sem, a háttérintézményeknek kell megkapniuk a pénzt és a feladatokat is. Hangsúlyozta, hogy nagyon komoly emberi elkötelezettségből fakadó kormányzati szándék van arra, hogy az új kormány kiemelt területként kezelje a környezetvédelmet. Úgy vélte, hogy a környezetvédelem eljutott abba a stádiumba, amikor már összekapcsolódik a gazdasági érdekekkel, a szociálpolitikával és a munkahelyteremtéssel. Az is bizonyítja, hogy az új koraz új minisztérium és feladatai Dr. Fazekas Sándor miniszter vezetésével a Vidékfejlesztési Minisztérium látja el a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy tárcaszintű feladatait. Államtitkárok: dr. Ángyán József parlamenti munkáért felelős államtitkár, Farkas Imre közigazgatási államtitkár, dr. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár, dr. Illés Zoltán környezetügyért fellelős államtitkár, dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár, V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Helyettes államtitkárok: dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár, Búsi Lajos vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, dr. Horváth Zsolt nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár, dr. Kling István vízügyért felelős helyettes államtitkár, dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár, dr. Simon Attila István jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár. A Vidékfejlesztési Minisztérium feladatai a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás, a többfunkciós mezőgazdálkodás, a vidékfejlesztés valamint a biztonságos és minőségi élelmiszerellátás; a fenti célokat szolgáló biológiai alapok, agrártermelés, erdő-, hal- és vadgazdálkodás, agrár-környezetgazdálkodás, térképészet és földügy, növényés talajvédelem, növény- és állategészségügy, élelmiszeripar, élelmiszerpiac és élelmiszerlánc-felügyelet; 3 a vidéki közösségek életminőségének javítása, az agrár- és élelmiszer-gazdaság, a vidékgazdaság versenyképességének növelése, a vidéki, a helyi gazdaság és társadalom megerősítése, a munka- és megélhetési lehetőségek szélesítése; a környezet védelmét, a természet megőrzését, a víz- és vízgyűjtő-gazdálkodást, valamint a vízkárelhárítást szolgáló programok, rendszerek és intézmények központi irányítása; a szellemi infrastruktúrát jelentő kutatás, fejlesztés, innováció, szakoktatás, felnőttképzés feltételeinek megteremtése és irányítása; a felsorolt területeket érintő kül- és belkapcsolatok, a társadalmi párbeszéd kiszélesítése csakúgy, mint a célok megvalósítását szolgáló jogalkotás. (Forrás: Minisztérium honlapja)

4 özönvizek, áradások Állandósuló szélsőséges időjárás - Sallai Ferenc - Már elkezdődött Elkezdődtek azok a globális folyamatok, melyek az emberiség eddigi pazarló életmódja miatt megváltoztatják Földünk éghajlatát. Ha a világ eseményeit tekintjük, azt látjuk, hogy növekszik az éghajlatváltozással össze függő természeti katasztrófák (árvizek aszály, erdőtüzek stb.) száma. Magyarországon is megszaporodtak a szélsőséges időjárási események. (Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ) Az elmúlt fél évben szélsőséges időjárás sújtotta az országot, legjobban az észak-magyarországi, borsodi térséget. Az áradások első hulláma már a múlt év utolsó hetében elkezdődött. A karácsony előtt lehullott csapadék és a gyorsan olvadó hó árhullámot indított el a Sajó és a Bódva mellett a Bodrogon és a Tarnán is. Az óév árvízzel búcsúzott. Aztán az április közepén lehullott nagymenynyiségű csapadék is árhullámok kialakulásához vezetett a Sajó és a Bódva vízgyűjtőjében. A Sajó Sajópüspőkinél az addig mért második legnagyobb vízszinttel, 349 cm-rel tetőzött. A Bódva is rekordot döntött Hídvégardónál. Árhullám vonult le a Hernádon és a Taktán is. Visszatérő zivatar- ciklonok Az áprilisi áradások nyomai még fel sem száradtak, amikor május közepén egy jókora kiterjedésű mediterrán ciklon (Zsófia) kezdte meg többnapos tombolását. A felhőszakadások nyomán kialakult árhullám a Sajón és a Bódván május 15-én éppen tetőzött a határszelvényben, amikor a keringő ciklon újabb nedves légtömegegei érkeztek a térség fölé. Szombat délutántól hétfő reggelig a május havi átlagos csapadékmennyiségnek (helyenként kétszeresének) megfelelő mennyiségű eső zúdult Miskolcra és térségére. A megáradt Szinva-patak vasárnap elöntötte Felsőhámor és Alsóhámor egy részét, a diósgyőri városrészt. A majláti lakótelepen térdig érő víz hömpölygött az utcákon, garázsokat, pincéket lakóházakat öntve el. Miskolcon még aznap vészhelyzet kihirdetésére került sor. A Sajó mentén a középső és alsóbb szakaszokon az árhullám május 17-én (hétfőn) tetőzött, meghaladva az eddigi legmagasabb vízszinteket. A Bódva Hídvégardónál szintén hétfőn érte el az eddigi legmagasabb szintet. A bajt tetézte, hogy a Rakacaivíztározó is megtelt, az árapasztó műtárgyon 50 m3/s víz folyt ki, ami az egyébként is csurig telt Bódvát gyarapította, melynek vízhozama így már meghaladta a 100 m 3 /s-ot (ez szorosa a patak átlagos 0,5-1,0 m 3 /s vízhozamának). Szendrő és Edelény térségében minden addigit meghaladó vízszintek alakultak ki. A Hernád vízgyűjtőjén ugyancsak heves zivatarok voltak. A megáradt Vadász-patak Szikszó közeli házait és a kórházat öntötte el. A Hernád Gesztelynél május 19-én tetőzött a évi legnagyobb árvízszintet meghaladva. Sátoraljaújhely egy részét a megáradt Ronyvapatak öntötte el, de rekord vízállást mértek május 19-én a Zagyván és az Ipolyon is. A víz ebben az időben a Nyírséget, a Körösök vidékét és Somogyot sem kímélte. (Ekkor még azt hittük, hogy ennél roszszabb már nem jöhet.) A lassan apadó folyók május végére kedvező képet kezdtek mutatni, amikor május utolsó napján egy újabb zivatar-ciklon ( Angéla ) jelent meg, s a már eddig is sújtott területekre ismét leszakadt az ég. Újra kiöntött a Szinva, áradni kezdett a Sajó, a Bódva. Június 1-jén a Ronyva Sátoraljaújhelyen átszakította az ideiglenes védművet. Borsod mellett veszélyhelyzet alakult ki Nógrádban is. Újabb és újabb esőzést jelez előre a meteorológia, a talaj már csapadékkal telitett, a töltések átáztak, a folyók már így is rekordmértékű szintje pedig csak emelkedik és emelkedik. Ember feletti erőkkel folyik a védekezés. Az elmúlt 110 év legesősebb májusán vagyunk túl, 5 Balatonnak megfelelő mennyiségű eső hullott. Sorra dőlnek az árvízcsúcsok Június 1. (kedd). A nyár első napja inkább egy esős őszi napra emlékeztet. Reggel 8 óráig országosan újabb mm csapadék hullott, a Bükkben ennek több mint duplája. Mind a Bódva, mind a Hernád, mind pedig a Sajó soha nem látott mennyiségű vizet hoz magával. Elhúzódó védekezésre kell számítani. A Bódva vízgyűjtőjén az elmúlt 12 órában átlagosan milliméternyi eső esett. A Hernádon is kritikus a helyzet. De árad a Bodrog és a Tisza is. Péntekre virradóra mindkét irányból megközelíthetetlenné vált a Bódva középső szakaszán levő Szendrő. A település északi részénél (Szalonna felé) gyakorlatilag utcák állnak vízben. Szendrőben már nem tudnak hol védekezni, a töltésmagasításokon is átbukik a víz, fel kell adni, győzött a víz. Június 4. szombat reggel. A médiák csak romló helyzetről szólnak. Péntek dél óta a Hernád-völgyében öt település: Halmaj, Kiskinizs Nagykinizs, Hernádkércs, Felsődobsza közúton megközelíthetetlen. A megyében ismét eleredt az eső, a folyók gátjain több mint tízezren védekeznek. A Bódva, a Sajó és a Hernád mentén is egyre kritikusabb a helyzet. Felsőzsolcát szombat hajnalban órák alatt öntötte el az áradat, a település nagy része víz alá került. Több száz embert kellet kitelepíteni, 160 ház dőlt össze, 2200 lakóingatlanból 1800 sérült meg valamilyen mértékben. Vasárnap. Végre megindult az apadás az északmagyarországi folyók felső szakaszán. A Sajó, a Bódva és a Hernád is minden eddigit meghaladó árvízszintekkel tetőzött. Hétfőn Sólyom László, köztársasági elnök látogatott Felsőzsolcára, katonai kétéltű járművel vitték be a helyenként másfél méteres vízzel borított utcákba. Ócsanálosnál átszakadt a Hernád gátja, menekítik az embereket. Sajógalgócot, Hernádszentandrást, Tornabarakonyt és Tornaszentandrást továbbra is fogva tartja a víz. Az árvíz miatt kitelepítettek száma országosan már meghaladja a 4 ezret, tizenkét megyében, 265 településen folyik valamilyen szintű védekezés. A legkritikusabb a helyzet továbbra is a Sajó és a Hernád mentén. Borsod megyében ekkor ember vesz részt a védekezésben, 18 települést zárt el a víz. A hazai folyók több mint 3 ezer kilométeres szakaszán van védelmi készültség. Szerda. (június 9.) A Tiszát kivéve valamennyi észak-magyarországi folyó lassan, de tovább apad. Június harmadik hetének utolsó napjaira mindenhol megszűnt a rendkívüli árvízvédelmi készültség. A Közép-Tiszán minden idők második legnagyobb árvize vonult le. Sajnos június utolsó hetének időjá- A megáradt Harica Miskolc, Szinva, Tokaji F. utca 4

5 rását is egy újabb, ( Genova ) mediterrán ciklon alakítja és még csak az év közepén járunk. Özönvizek kronológiája Az elmúlt évtizedben számos árvizet, belvizet, helyi-vízkárt, jégverést, felhőszakadást éltünk meg. Ezek puszta felsorolása is elgondolkodásra késztet július: több nyári árhullám vonult le a Bodrogon november: minden addiginál nagyobb árvíz alakult ki a Tiszán és a Bodrogon március az észak-magyarországi vízfolyások csaknem mindegyikén súlyos árvízi helyzet alakult ki június 15-ről 16-ra virradó éjjel özönvíz-szerű eső zúdult a Mátrára június én újabb rendkívül csapadék volt a Mátrában, a Mátraalján és Dél-Heves számos területén, Miskolc térségében (Mályi mély fekvésű területein) keletkeztek jelentős elöntések április: az évszázad legnagyobb árvize vonult le a Tiszán március: menetrendszerűen érkezik a Tiszán az árhullám augusztus 7-9. Borsod és Heves megyében özönvízszerű esőzések okoztak áradásokat július án mm-t meghaladó csapadék hullott a Mátraalján, a Sajó-völgyében, Füzesabony és Eger térségében, melyet áradások kisértek nyarán a Hernád völgyében pusztított az ár. Hidasnémetinél minden eddiginél nagyobb, 415 cm-es vízállással tetőzött a folyó áprilistól augusztus végéig három nagyobb hullámban szakadt az eső, mely a helyi árvizek mellett áradást okozott a Hernádon négy, a Bodrogon három és a Tiszán is két alkalommal január: belvízi elöntések keletkeztek a Bodrogközben, a Taktaközben és a dél-borsodi területeken március: egyidejű árhullámok alakultak ki a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén, sőt - ami még nem fordult elő - a dunai árhullám megelőzte a tiszait június: a Pünkösdkor (június 2-án és 3-ára virradó éjjel) lehullott csapadék a Bükk több településén okozott áradást. A megáradt Szinva-patak több helyen kilépett a medréből. Árhullámok alakultak ki több észak-magyarországi folyón is. Az árvíz a Hernádon minden addigit meghaladó vízszinttel vonult le augusztus aztán megint felhőszakadásokat, jégesőket hozott február: hóolvadásból és esőből táplálkozó árvíz indult el a Tiszán és a Bodrogon júliusban lehullott csapadék hatására a Felső-Tiszán és Hernádon is árvíz vonult le, igen magas vízállásokkal december végén a bevezetőben már említett árhullám vonult le a Sajón és a Bódván, de a Bodrogon és a Tarnán is volt áradás. Felborult az időjárás megszokott rendje A fenti adatokkal szembesülve mélyebb elemzés nélkül is megkockáztatható az a vélemény, hogy az időjárás megszokott rendje felborult. Az elmúlt 13 évben (ideértve az ideit is) minden évre esik egy, néhány évre több áradás, özönvíz is. Ezekből az látszik, hogy mind a teljes vízgyűjtőre kiterjedő nagy árvizek, mind a kisebb területeket érintő rendkívüli esőzések ismétlődése messze meghaladja azt a gyakoriságot, ami a sokéves átlagba beleférne. Az egyedi időjárás jelenségekkel kapcsolatban mindig óvatosan nyilatkoznak a klímakutatók. A A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az ENSZ egyik szakosított intézménye 2004-ben állásfoglalást adott ki. Jelentésében megerősítette, hogy a szélsőséges klimatikus jelenségek száma és intenzitása erősen növekszik. Az időjárás alakulásának folyamata több mint ijesztő. Leszögezte azt is, hogy az észabécsi mezőgazdasági egyetem meteorológiai intézet egyik munkatársa néhány éve úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek jól illeszkednek a globális felmelegedésen alapuló modellekbe és prognózisokba. A magyarázat még a laikusok számára is egyértelmű: Szikszó, mentik az állatokat a magas hőmérséklet nagyobb energiát és magasabb légköri nedvességtartalmat jelent, ami viszont globális szinten több csapadékot és több szélsőséges előfordulást von maga után. Már eddig is evidenciaként kezeltük, hogy melegszik a Föld légköre, amelynek egyik következménye a szélsőséges időjárási események, mint a tornádók, hőhullámok, aszályok megszaporodása. Bódva, Edelény, közúti híd után Felsőzsolca és az M 30-as autóút 5

6 ki féltekén a tapasztalt felmelegedésre ezer év óta nem volt példa. Az 1990-es évek voltak eddig a legforróbbak és 1998 volt mindeddig a legmagasabb (átlag)hőmérsékletű év. (A amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) július 13-i közlése szerint az idei év január-júniusi időszaka a valaha mért legmelegebb fél év volt a Földön.) A globális felmelegedés tendenciája ugyan egyenetlen volt a XX. században, de 1976 óta a trend mutatói háromszor gyorsabban emelkedtek. A szélsőséges időjárási események statisztikája azt mutatja, hogy száma a felmelegedéssel arányosan növekszik. Néhány éve nemzetközi éghajlat-értékelő kutatócsoport alakult Zágoni Miklós fizikus vezetésével. A kutatók azt állítják, hogy az emberiség által a légkörbe juttatott szén-dioxid elsősorban nem globális felmelegedést, hanem szélsőséges időjárási körülményeket okoz. Szerintük az üvegház-hőmérséklet emelkedéséért felelős sugárzási energiák más, a rendszerből eltávozni képes energiaformákba alakulnak át. Ez a légköri dinamika felerősödéséhez, mozgási energiáinak megnövekedéséhez vezet. Ennek következtében felerősödnek a felszálló és örvénylő légmozgások, fokozódik a csapadék-képződés és a viharok intenzívebbé válnak. Ismétlődő árvizek ökológiai összefüggései Észak-Magyarország árvízvédelmi-belvízvédelmi, vízi-környezetvédelmi problémái nem szűkíthetőek le a globális éghajlatváltozással összefüggésbe hozható, vagy esetleg magyarázható kérdésekre, és nem választhatók el a Tisza-völgy egészét (uram bocsá a teljes Kárpát medencét) érintő egyéb kérdésektől. Ezért e helyen is szeretnék néhány szélesebb körű összefüggésre is rávilágítani. Másfél évtizeden belül számos alkalommal pusztított nagy árvíz a Tiszán és mellékfolyóin. A mind gyakoribb árvizek keletkezésében a szélsőséges időjárás mellett (abban is) elsősorban az ember a vétkes. Hiszen nem is olyan régen még a Kárpátalja hegységeinek, erdőinek és rétjeinek buja növényzete szivacsként szívta magába a csapadékot, s később egyenletesen szivárogtatta a mellékfolyókba és onnan a Tiszába a talajvizet. Azóta azonban felforgatták a természet ősi rendjét. Kiirtották a havasi erdők zömét, szabálytalanul Védekezők Ónodnál Összeroskadt ház Felsőzsolca, Hunyadi utca használják a havasi legelőket. Így a lehulló csapadék akadálytalanul zúdul le a szőrfüves, famentes, kopár lejtőkön. Az elpusztult erdők és legelők területén cserjések, savanyú legelők, kopár rétek alakultak ki, mert megváltoztak az ökológiai hatások és a hegyoldalakon gyorsabb lett az erózió. Nagyobb esők idején pedig szabad utat engednek a lezúduló víztömegnek, áradásokat idézve elő a hegyekben és a folyók völgyeiben. Mindezeket dr. Fodor Istvánnak az Ungvári Állami Egyetem néhai professzorának egy ben megjelent tanulmányából idéztem. Ugyanezt a vészkiáltást ismétli meg Vaszil Komendar ungvári növényökológus professzor az Ukrán-Kárpátok erdeinek ugyancsak avatott szakértője, aki a Kárpátokban folyó barbár erdőirtás beszüntetését és az erdőállomány helyreállításának megkezdését tartja a legidőszerűbb feladatnak a pusztító árvizek megelőzése érdekében. Az Ungvári Nemzeti Egyetem természeti ökoszisztémák védelmével foglalkozó kutatólaboratóriumának tudományos vezetője, az Ungváron megjelenő Novini Zakarpattya hivatalos megyei lapban aggasztónak nevezte az Ukrán-Kárpátok erdeinek állapotát. Mint írásában állította, az utóbbi évtizedekben a hegyi erdők vágása során minden létező szabályt megszegtek, amikor mind a fenyő-, mind a lombos erdőket tarvágásos módszerrel irtották és irtják. Mi több, jelentős területeken, így teljes hegyoldalakon és hegygerinceken koncentrált vágási eljárást alkalmaznak, ami csak Szibéria síkvidéki erdőségeiben engedélyezett. A Kárpátok ökológiai egyensúlyát felborító erdészeti rablógazdálkodásért a természet kegyetlenül bünteti az embert, amint az 1998-as és 2001-es katasztrofális árvizek is bizonyítják. Ha a jelenlegi állapotok fennmaradnak, akkor előfordulhat, hogy a letarolt hegyoldalakat az erózió az anyakőzetekig lecsupaszítja, és azok kősivataggá válnak - mutatott rá a szakember. Az újabb és újabb rekordokat döntő árvizek e két szakembert igazolják. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ami igaz a Kárpátokra és a Tiszára, az igaz a mellékvízfolyásaira és azok vízgyűjtő területére is. Elég, ha csak a Sajólád melletti erdő eltűnésére gondolunk.) A gátak pedig nem nőhetnek az égig. Ha rendkívüli károk árán is, de meg kellene végre értenünk, hogy ha részben is, de vissza kell adni a természetnek, ami az övé (a folyónak azt, ami a folyóé). Mára már valamennyi szakember számára egyértelművé vált, hogy csak az árvízvédelmi töltések további emelésével nem lehet megoldani az egyre magasabb vízállásokkal jelentkező árvizek biztonságos levezetését. Végül ez vezetett a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése című koncepció-terv megszületéséhez. A koncepció alapelve, s egyben erénye, hogy a meglévő védművek megtartása és műszaki állapotának megőrzése mellett hosszú távon oldja meg a Tisza árvízvédelmét anélkül, hogy a jelenlegi árvédelmi töltéseket túlzott mértékben tovább magasítanák. A koncepcióterv az árvizek visszatartására kizárólagosan csak műszaki létesítményekkel operál, nem veszi kellőképpen figyelembe a természetes növénytakaró (főként az erdők) igen jelentős csapadék-visszatartó, lefolyás-szabályozó szerepét. Ezért a koncepciótervben felvázolt beavatkozásokat (árapasztó tározók, nagyvízi mederrendezés) ki kell terjeszteni a mellékvízfolyásokra is (Sajó, Hernád, Bódva), hosszútávon pedig ki kell egészíteni a Tiszavízgyűjtő teljes ökológiai rendszerének helyreállításával, amely majd ismét kiegyensúlyozottá tenné a Tisza és mellékvizei vízjárását. (Persze külön tanulmányt érdemelne, hogy mivé lett a VTT, hol siklott ki a megvalósulás?) 6

7 25 éves az aggteleki nemzeti park Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Magyarország sorrendben a negyedik, 1985-ben alapított nemzeti parkja. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban,, amelyet kimondottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre 25 évvel ezelőtt, mindazonáltal a területén sok védett növény- és állatfaj is előfordul. A nemzeti park a Sajó és a Hernád folyó között, hektár területen helyezkedik el az Aggteleki-karszton, a Gömör Tornai-karszt magyarországi részén. A terület alapvetően alacsonyhegységidombság, csak néhány pontja éri el a középhegységi magasságot A park törzsterülete az Aggteleki-hegység, emellett délnyugaton a Putnoki-dombság, északkeleten az Alsó-hegy, délkeleten pedig a Szalonnai-hegység, a Bódva-völgye és a Rudabányai-hegység kistáj tartozik hozzá. A térséget nagyrészt a földtörténeti középkor triász időszakában, mintegy 230 millió évvel ezelőtt képződött kőzetek építik fel, melyek tulajdonságai szabták meg a táj arculatát, s bennük alakultak ki a térség világhírű barlangjai és egyéb karsztjelenségei. Ilyen alakzatok, kőzet együttesek, valamint földtani alapszelvényként szolgáló feltárásaik Magyarországon csak itt fordulnak elő. Az Aggteleki karsztvidék mai formája elsősorban a mészkő alapkőzet lepusztulásával kapcsolatos folyamatok és a karsztjelenségek eredménye. E viszonylag kis területen a jégkorszaktól mindmáig tartó, mérsékelt övi karsztfejlő- További sok sikert! A hazai természetvédelem jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Ebben nem kis szerepe volt és van az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnak, mely illetékességi területén ellátja a természetvédelmi kutatással, a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmével, az élőhelyek fenntartásával és rehabilitációjával kapcsolatos feladatokat, működteti a területi monitorozó és információs rendszereket, szervezi és irányítja a természetvédelmi őrszolgálatot, természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tart fenn, kutatási, nevelési, ismeretterjesztési tevékenységet végez. Ellátja a természetvédelmi területekkel kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat, a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett természeti területek, a NATURA 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmények hatálya alá tartozó területek és értékek kezelésével kapcsolatos feladatokat. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság eddig elért eredményeihez gratulálunk, további munkájukhoz sok sikert kívánunk. /s/ dés szinte valamennyi megjelenési formáját megfigyelhetjük évi erdőtörvény által megindult hazai hivatalos természetvédelem működése során 1940-ben és 1951-ben a Baradla-, 1953-ban a Béke-, ban Szabadság-, 1958-ban a Vass Imre-barlang felszínét természetvédelmi területté nyilvánították ben minden barlang természetvédelmi oltalom alá került. Ezt követően számos próbálkozás és Aggtelek cseppkőbarlang javaslat történt a terület védelmi státuszának módosítására (nemzeti park A védelem kronológiája kialakítása) ban - egyeztető tárgyalások eredményeképpen - az Országos Környezet és Természetvédelmi Nemzeti Örökséggé nyilvánította A Baradla-barlangot a Kultuszminiszter Hivatal elnöke 8/1978 OKTH számú határozatával Az évi erdőtörvény alapján A létrehozta az Aggteleki Tájvédelmi Körzetet, amely Baradla-barlangot védetté nyilvánították. a Bükki Nemzeti Park szervezetén belül működött A Baradla-, Béke-, Szabadság-, és Vass Az újonnan létrehozott Aggteleki Tájvédelmi Körzet 1979-től az UNESCO MAB (Ember és Bioszféra) mi területté nyilvánították. Imre barlangok felszínét (1634 ha) természetvédel- programjában bioszféra rezervátummá nyilvánította, s két magterületet jelöltek ki a Haragistya, valami Hivatal elnöke 8/1978 OKTH számú határoza Az Országos Környezet és Természetvédelmint a Nagyoldal térségében. tával ha területen létrehozta a Bükki Nemzeti Park szervezetén belül működő Aggteleki Tájvé ban az Esztramos-hegy egyes területei is természetvédelmi oltalmat kaptak, és a Tájvédelmi Körzethez kerültek A MAB Ember és Bioszféra program delmi Körzetet január 1-jén alakult meg az Agteleki Nemzeti Park, amelyet az OKTH elnöke 7./1984. (XII.25.) rezervátummá nyilvánította az Aggteleki Tájvédel- keretében az UNESCO illetékes hivatala bioszféra rendeletével hozott létre az Aggteleki Tájvédelmi Körzet helyén. Később a természetvédelmi jogszabályok tek ki a Haragistya, illetve a Nagyoldal térségében. mi Körzetetet, melynek során két magterület jelöl- változásával az Aggteleki Nemzeti Park I. fokú természetvédelmi hatósági jogkört kapott, amit a hozzászetvédelmi oltalmat kaptak, és a Tájvédelmi Kör Az Esztramos-hegy egyes területei termérendelt illetékességi területen 2005-ig látott el zethez kerültek január 1-től az egységes Zöld Hatóságok létrejöttével a természetvédelmi hatósági feladatok az Északtével létrehozta az Aggteleki Nemzeti Parkot Az OKTH elnöke 7/1984 (XII.25.) rendelemagyaroeszági Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez kerültek. Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait Világörök Az UNESCO Világörökség Bizottsága az A park jelenlegi illetékességi területe a Sajó, a ség rangra emelte. Hernád és az országhatár által közrezárt terület Az ANP területe az Esztramos-hegy védetté nyilvánítását követően ha-ra bővült. Az Aggteleki Nemzeti Park területét legutóbb ben bővítették, a teljes Esztramos-hegy védetté nyilvánításával. Az ANP területe ekkor érte el a ha-t. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található továbbá az illetékességi területén három országos jelentőségű Természetvédelmi Terület: a felsőtelekesi Őshominidalelőhely, a Keleméri Mohostavak, illetve a szendrőládi Magyar nőszirmos. A Tornai vértő (Onosma tornensis) élőhelyén 7

8 Ökoiskola Az ökoiskola címet a 2009/2010-es tanévben 157 tanintézmény nyerte el. A cím azon iskolák munkájának a legmagasabb szintű állami elismerése, amelyek átgondoltan, intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a fenntarthatóság pedagógiájának gyakorlati megvalósításával. Az ökoiskola-hálózat az OECD-ENSI nemzetközi projektjeként 1986-ban indult útjára. Azóta több mint tíz országban több száz iskola lett a hálózat tagja. Az ökoiskola-hálózat minden országban azonos elvek, módszerek alapján épül fel. A Magyarországi Ökoiskola Hálózat összefogja, információkkal, továbbképzésekkel, rendezvényekkel segíti azokat az intézményeket, amelyek a fenntarthatóság pedagógiai értékeit helyezik működésük középpontjába. Az ökoiskola cím adományozása kapcsolódódik az ENSZ "A fenntarthatóságra oktatás" évtizedének programjához. Az ökoiskola címet 2005 óta számos Borsod és Heves megyei iskola viselte, köztük a Szinyei Merse Pál Általános és Alapfokú Művészeti Iskola is, melynek tanulói az elmúlt 5 évben folyamatosan teljesítették a cím viselésével járó környezeti nevelési, oktatási feladatokat, számos akcióba kapcsolódtak be sikerrel. Az elért sikerekre alapozva az iskola ebben az évben ismét pályázott, hogy a címet között is használhassa. könyvújdonság Vízkészletvédelem A vízminőség-védelem aktuális kérdései A közelmúltban hiánypótló szakkönyv jelent meg a Miskolci Egyetem gondozásában Vízkészletvédelem. A Vízminőségvédelem aktuális kérdései címmel. A szerzők Jolánkai Géza, Kovács Gábor, Madarász Tamás, Mádlné Szőnyi Judit, Mándoki Móika, Muránszkyné Mojoróczky Mária, Sallai Ferenc, Szűcs Péter,Takács János, Virág Margit, Zákányi Balázs igyekeztek a szakterület minél szélesebb spektrumát bemutatni, az általánostól (A víz, mint környezeti elem, A vízminőség-védelem általános feladatai, A vízminőség vizsgálata, A vízbe jutó szennyeződések, Vízminőségi kárelhárítás) a speciális szakterületekig (Felszín alatti vízkészletek sérülékenységének meghatározása, A kármentesítés szerepe a vízkészlet-védelemben, Szennyeződésterjedési (transzport) folyamatok modellezése felszíni és felszín alatti vizekben), nem feledkezve meg az olyan aktuális, legfrissebb kérdésekről sem, mint a Víz Keretirányelv végrehajtása. A jól szerkesztett, értékes könyvet Dr. Bőhm József egyetemi docens, CSc, intézetigazgatónak a könyvborítón olvasható méltatásával lehet ajánlani a vízgazdálkodás, a vízvédelem, illetve a környezettudományok iránt érdeklődő szakember, egyetemi oktató és hallgató számára. Régi igazság A víz az élet. Mára minden felelősséggel gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy a világ édesvíz készletei veszélyben vannak és végesek is. Ezt nemzetközi tudományos kutatások eredményei és hazai tapasztalatok egyaránt alátámasztják. Ennek, az emberiség létét fenyegető globális környezeti problémának a kezelése a tudomány és a szakma részéről is integrált megközelítést, holisztikus szemléletet igényel. Az első emberi civilizációk létrejöttét és fennmaradását is alapvetően a víz határozta meg. A XXI. Században a föld népességének igen gyors növekedését figyelembe véve emberiség léte még inkább veszélyeztetett. Magyarország a még meglévő jó minőségű vízkészleteinket figyelembe véve, jelenleg kedvező helyzetben van, de ennek hosszú távú megőrzése stratégiai kérdés. Paradigma-váltásra van szükség a vízkészleteink védelme érdekében. Nincs alternatívája a fenntartható vízkészlet-gazdálkodásnak, a jövőnk iránt érzett felelőségre épülő vízhasználatnak. A fenntartó vízgazdálkodásban az egyik legfontosabb feladat az édesvízkészletek pontos megismerése, a vízkörforgásban lejátszódó mennyiségi és minőségi folyamatok minél pontosabb megértése. Víz világjelentések igazolják a folyamatos és növekvő problémák tényét, rámutatva arra, hogy a jelentkező válságok megoldásához szükséges kormányzati intézményrendszer (water governance) kialakításának legfőbb akadálya, a szándék, a képesség és az információ hiánya. A most megjelent hiánypótló szakkönyv és egyetemi tankönyv a teljesség igénye nélkül igyekszik hozzájárulni a vízzel kapcsolatos ismeretek megértéséhez, az információk átadásával, a képességek fejlesztéséhez, amely jó esetben elvezethet a döntéshozói szándék megváltozásához is. A könyv megvásárolható a Miskolci Egyetem könyvesboltjában, illetve megrendelhető a Bíbor Kiadónál Interneten keresztül ( autómentes nap Szeptember 22-én immár tizedik alkalommal került sor az autómentes nap megrendezésére. Miskolc Város Önkormányzata az Európai Autómentes Nap és Mobilitási hét kartájának aláírásával évekkel ezelőtt csatlakozott az akciót megrendező települések sorához. A Mobilitási Hét minden napjára jutott egy-egy akció. A programok az eljutási versennyel indulta: Diósgyőrből (villamos-végállomás) a belvárosba (Szemere kert) kellett eljutni reggeli csúcsban. Leggyorsabbnak most is a kerékpár bizonyult, azt követte a személykocsi, majd a tömegközlekedés. A tavalyi évhez hasonlóan az Autómentes nap programjait a városi sortcsarnok előtti területen rendezték meg, színes programok várták a résztvevőket. Az idén is volt buszfestés, buszhúzó verseny, környezeti és egészségügyi tanácsadás, kerékpáros felvonulás (Critical Mass) és még számos program. Felügyelőségünk most is részt vett a rendezvényen. A sportcsarnoknál a levegőtisztasági mérőkocsi végzett bemutató mérést, a város egyik legforgalmasabb pontján, a Búza-téren lévő automatikus immisszió mérőállomás pedig reggel 9 órától nyitva állt az érdeklődők számára. 8

9 T A L L Ó Z Ó Ökológiai szeptember 11. Jelentősen, ötven százalékkal növelték amerikai tudósok a mexikói-öbölbeli mélytengeri kőolajszivárgás miatt a tengerbe ömlő olaj mennyiségére adott becslésüket. E szerint nagyon valószínű, hogy naponta ezer hordónyi (5,57-9,54 millió liter) kőolaj ömlik a tengerbe. Ez jelentős növekedés ahhoz képest, hogy korábban napi ezer hordónyira tették a szivárgást, jóllehet már az is jócskán meghaladta az első becslések napi ezer hordós mennyiségét. A legújabb becslésben szereplő legkisebb - azaz napi 35 ezer hordós - mennyiséget alapul véve közel 2 millió hordó kőolaj szivároghatott a Mexikói-öbölbe azóta, hogy április 20-án felrobbant a BP brit cég által üzemeltetett Deepwater Horizon olajkitermelő platform. Ez közel nyolcszorosa annak az olajmennyiségnek, amely az Exxon Valdez tartályhajó 1989-es katasztrófája miatt került az óceánba Alaszka partjainál. A helyszínre látogatott Obama "ökológiai szeptember 11."-nek nevezte az olajkatasztrófát. Halálokozó gondatlanság miatt hét embert ítélt el a közelmúltban egy indiai bíróság a több mint negyedszázad- Bhopal dal ezelőtt történt, mintegy 15 ezer ember halálát okozó bhopali ipari katasztrófa ügyében. A közép-indiai Bhopal város bírósága bűnösnek találta a Union Carbide amerikai cég indiai leányvállalatának hét alkalmazottját. A ma már élemedett korú alkalmazottakat egyenként két év szabadságvesztéssel sújtották. A törvényszék magát a leányvállalatot 500 ezer rúpia (10,6 ezer dollár) pénzbüntetéssel sújtotta, de a cég már nem működik. A 26 évvel ezelőtti tragédia ügyében eredetileg 12 magán- és jogi személyt helyeztek vád alá: az üzem nyolc indiai vezetőjét (egyikük már meghalt), az anyavállalat akkori vezetőjét, Warren Andersont, valamint magát az anyavállalatot és két leányvállalatát. Anderson sohasem jelent meg indiai bíróság előtt, holott a bhopali törvényszék körözést adott ki ellene, s Újdelhi nyomást gyakorolt Washingtonra, hogy adja ki a New Yorkban élő vállalatvezetőt az indiai hatóságoknak. A bhopali volt a történelem egyik legtöbb halálos áldozatot követelő iparikörnyezeti katasztrófája december 3-ára virradóra mérgező gáz (metilizocianát) szabadult ki a növényvédőszereket gyártó indiai üzemben, Bhopal közelében. Órák alatt mintegy nyolc-tízezer - hivatalos közlés szerint három és fél ezer - ember fulladt meg a várost beborító, fojtogató gázfelhőben. Az indiai hatóságok szerint az áldozatok száma azóta 15 ezerre nőtt, de az üggyel foglalkozó aktivisták szerint ennél sokkal többen, csaknem 25 ezren haltak meg a mérgezés következtében. A gyárat a baleset után azonnal bezárták, három vezetőjét őrizetbe vették, és vizsgálat indult a felelősség tisztázására. Végül senkit sem vontak felelősségre, a szabotázst emlegető Union Carbide pedig 1989-ben beleegyezett, hogy peren kívüli megállapodás keretében 470 millió dollár kártérítést fizet az indiai kormánynak (az eredeti követelés 3,3 milliárd dollár volt). Mélyülő vízválság Az első Vízügyi Világfórumot ben Marrákesben rendezték, majd ezt követően 2000-ben Hágában, ban Kiotóban, 2006-ban Mexikóvárosban 2009-ben pedig Isztambulban rendezték meg a konferenciát. A háromévente ülésező Víz Világfórum, négy alapvető céllal: (1) növelni a vízügyi megfontolások szerepét a politikai döntéshozásban, (2) támogatni a vízzel összefüggő nemzetközi kérdések megoldását, (3) konkrét javaslatokat tenni bizonyos megtárgyalt témákban és (4) politikai elkötelezettségre rávenni a kormányokat. A fórum napirendjén többek között az édesvizek terén tapasztalható, mélyülő válság, a vízhiány, egyes országok között kirobbant konfliktusok, valamint az a kérdés szerepel, hogy miként biztosítható tiszta víz emberek millió számára. A világ népessége 2011-ben eléri a 7 milliárd főt, a század közepére pedig várhatóan a kilenc milliárdot, ami még inkább fokozza a keresletet a vízkészletek iránt. A Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) szerint a súlyos vízellátási gondokkal küszködő emberek száma várhatóan 3,9 milliárdra emelkedik 2030-ra. Ez a szám már ma is mintegy 2,5 milliárd. Afrikában naponta ötezer gyerek hal meg hasmenés és más, már jól kezelhető, illetve tiszta ivóvízzel megelőzhető betegségek miatt. Vízgazdálkodási szakemberek szerint az édesvizek területén tapasztalható válság gyökerei a túlzott mértékű öntözésben, a városi vízhálózati szivárgásokban, a folyóvizek szennyezettségében és a minden lehetséges forrásból történő, féktelen vízkinyerésben keresendő. A globális válság egy évtizeddel vagy akár többel is visszavetheti a világon a vízügyi fejlesztéseket, és a lakosság egyre növekvő mértékben képtelen fizetni a vízszámlákat - figyelmeztetett a Világbank tavaly az Isztambul-i Víz Világfórumon. Csökkenő Biodiverzitás A világméretű erőfeszítések ellenére is ijesztő mértékben csökken a Földön található élet gazdag sokfélesége, a biodiverzitás - olvasható abban a dokumentumban, amelyet az Európai Bizottság, a Biodiverzitás Világnapja alkalmából tett közzé. A világnaphoz kapcsolódóan a brüsszeli bizottság anyagi támogatást is nyújt hat uniós országnak - Spanyolországnak, Hollandiának, Bulgáriának, Romániának, Lengyelországnak és Olaszországnak - a biológiai sokféleség fontosságát tudatosító kampányhoz. Az Európai Bizottság - az Európai Környezetvédelmi Ügynökség támogatásával - új informatikai eszközt is létrehozott, amely közelebb hozza a lakossághoz a Natura 2000-et, a védett területek legfontosabb hálózatát. A Natura 2000 a biodiverzitás megőrzését szolgáló kulcsfontosságú elem az Európai Unióban. A legnagyobb védett területeket összefogó ökológiai hálózat, amely az EU szárazföldi területének 17 százalékát fedi le. A Natura 2000 hálózat célja, hogy Európa legértékesebb fajainak és élőhelyeinek megóvásán túl számos ökoszisztéma-szolgáltatás számára is védelmet nyújtson. Az új interaktív megjelenítő eszköz lehetővé teszi, hogy a felhasználók az érintett területekre vonatkozó utcatérképeken, fényképeken, műholdfelvételeken és háttérdokumentumokon keresztül felfedezzék a helyszíneket, megismerjék a fontosabb fajokra és élőhelyekre vonatkozó információkat. Az eszköz, amellett, hogy növeli a lakosság ismereteit, segítségül szolgálhat a fejlesztők, a területfelhasználás tervezői, a földtulajdonosok, a kormányzati és nem kormányzati szervezetek, illetve a kutatók számára. Térkép a veszélyes árterekről A francia kormány összeállít egy újfajta térképet az árvíz szempontjából "nagyon veszélyes övezetekről", ahol ezentúl tilos lesz az építkezés - jelentette be a francia környezetvédelmi államtitkár. Chantal Jouanno egy rádióinterjúban elmondta: a térkép 2011-re készül el és jelezni fogja az éghajlatváltozás miatti kockázatokat is. Az intézkedés előzménye, hogy a délkelet-franciaországi Var megyében a 25-en vesztették életüket az özönvízszerű esőzés okozta áradásokban. Nicolas Sarkozy államfő hétfőn a legtöbb kárt elszenvedett Draguignanban kijelentette: "Amíg én vagyok az elnök, többet senki nem fog a veszélyes területeken építkezni [...] az állam nevében megtiltunk minden építkezést". Három hónappal a Nyugat-Európában végigsöprő Xynthia nevű szélvihar után Sarkozy leszögezte, hogy az új szabályozás alól nem lesz semmilyen kivétel. Márciusban ugyanis óriási tiltakozást váltott ki, amikor az árterekre épült több ezer lakóház lebontásáról és a lakók elköltöztetéséről döntött az illetékes hatóság. A környezetvédelmi államtitkár tájékoztatása szerint Franciaországban eddig is létezett megelőzési terv, de az alábecsülte a kockázatokat és nem vette figyelembe az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó veszélyeket, mint például a felszíni vízlefolyásokat, amelyek növelik az árvizek lehetőségét. Draguignanban ez a jelenség okozta az államtitkár szerint, hogy a vízmennyiség nagyon gyorsan megemelkedett a környékbeli folyókban és patakokban, amelyek az esőzés következtében aztán megáradtak. A francia kormány illetékes tárcaközi bizottsága a múlt héten Var megyében víz alá került mind a 22 települést természeti katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánította, az erről szóló rendelet kedden jelent meg a hivatalos közlönyben. Ennek értelmében a károsultaknak a biztosítók sürgősséggel megkezdhetik a természeti katasztrófa okozta károkért járó kártérítések kifizetését. 9

10 A klímaváltozás várható vízgazdasági hatása a bükkben A Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Meteorológiai Társaság október 16-i közös rendezvényén elhangzottak alapján a klímaváltozás várható hidrometeorológiai következményei a Kárpát-Medencében (modellezési előrejelzések szerint): a nyári félévi csapadék csökkenése, a téli hó-felhalmozódás kimaradásai, télvégi-tavaszi esőzések, éves lefolyási maximummal, nyári, hegyvidéki romboló záporvizek, nyári félévi párolgás jelentős növekedése, aszályos nyarak gyakorisági növekedése. Ami ebből már bekövetkezett: a sarki és alpesi jégtakarók csökkenése (amiből a Kárpát-medencét az utóbbi befolyásolja, annak hűtőszekrény szerepe miatt), a romboló hegyvidéki árvizek gyakoriságának növekedése (amit főként az utóbbi évtizedben (és sajnos ez év tavaszán, nyarán is szerk.) tapasztalhattunk Észak-Magyarországon), aszályos nyarak (amelyek növekvő hatását a 90-es évek óta tapasztalhatjuk). Az előbbire az 1. kép, az utóbbira a 2. kép mutat példát. Ezek a hidrometeorológiai szélsőségek egyre gyakrabban zavarják meg a miskolci karsztvíz-bázisok működését. Az elmúl évszázad nagyobb karsztárvizes és vízhiányos éveit az alábbi táblázat foglalja össze: Karsztárvizek Vízhiányok as évek es évek Mindkét oszlopban szereplő évszámok közötti időszakok csökkenő tendenciája miatt egyre gyakrabban várhatóak karsztvíz-szolgáltatási zavarok. Ezek közül is a karsztárvizek nyomán fellépő barlangi árvizek agyagos szennyeződése, valamint a Bükk-i települések szennyvízkitörései jelentik a legnagyobb problémát. A szennyvízkitörés veszélyezteti a barlangi mikroklímát és a földalatti vízjáratok öntisztító képességét. Az alábbi táblázatban összefoglalt számításos becslés alapján a Bükk hegység sokéves átlagos dinamikus vízkészlete számszerűen 31%-os csökkenést mutat néhány évtizeden belül. Az ilyen számításos becslések hibája ±30%, így a várható csökkenés tartománya 20-40%-nak adódik kereken. (1sz. táblázat) A lefolyás csökkenést a tavaszi 2 havi növekedéssel szembeni nyári 5 havi csökkenés, a párolgás növekedést a nyári aszály indokolja. A dinamikus készlet csökkenésének legfontosabb gyakorlati következménye, hogy az 1993-as nyár végi 30 ezer m 3 /d eddigi legkisebb miskolci karsztvíz-hozamból kiindulva, néhány évtizeden belül akár 20 ezer m 3 /d alá is csökkenhet a városi karszt termelés néhány héten keresztül. Az között végzett teljes körű miskolci karsztvíz-hozam mérések összegzett értékeit az alábbi diagram mutatja. A diagramból levonható következtetések, hogy egy-egy évtizeden belül árvíz miatt 0-20 napig 0 2 alkalommal, aszály miatt: napig 3 4 alkalommal várható karsztvíz ellátási zavar. A és évek tapasztalata alapján az árvízi zavarok aránya növekszik. Prof. Róna Péter a közelmúltban többször említette: Magyarországnak két stratégai komparatív előnye van a szomszédjaival szemben: a földje és a vize! Nem véletlen, hogy mindkettő (így a miskolci karsztvíz is) külföldi befektetők érdeklődési körébe került. Szlabóczky Pál Pro Aqua díjas geomérnök 1. sz. táblázat: A Bükkben várható vízmérleg változás ( félkvantitatív, analóg, spekuláció ) B = C - L - P mm/év Ahol: B: maradó beszivárgás, C: csapadék, L: közvetlen lefolyás, P: tényleges párolgás Időszak Csapadék Közvetlen lefolyás Tényleges párolgás Maradó beszivárgás Készlet csökkenés 1.sz. kép: Az Ómassa-Bánkút között húzódó Száraz-völgyi turistaút elöntése ( ) Fotó: Kozák Sz. mm/év mm % Jelen Várható L csökkenés: tavaszi 2 havi növekedéssel szemben: nyári 5 havi csökkenés. P növekedés: a nyári aszály miatt sz. kép: Kis-fensíki szelektív gyertyánpusztulás a 2003-as aszály nyomán. Fotó: Szlabóczky P.

11 Zöld kommandó Célkeresztben az építési és bontási hulladék Négy évvel ezelőtt, 2004-ben indult útjára a Zöld Kommandó akciósorozat, amely a zöldbűnözés viszszaszorítását tűzte ki céljául ban a tárca zéró toleranciát hirdetett a zöldbűnözéssel szemben. Tavaly a roncsautók és az illegális autóbontók ellen léptek fel a hatóságok, május elejétől november végéig 421 helyszínt ellenőriztek (ebből 254 társhatósági részvétellel zajlott), közel 12 ezer tonna hulladékra több mint 316 millió forint bírságot szabtak ki. A hatóságok mintegy félszáz esetben azonnal betiltották a hulladékkezelési tevékenységet, 4 esetben pedig büntetőfeljelentést is tettek. Az ellenőrzéssorozat kapcsán összesen 169 kötelezés és bírság kiadására került sor ben a zöldhatóságok az építési és bontási hulladék engedély nélküli kezelésének visszaszorítása érdekében lépnek fel február 8. és június 30. között. Az építési és bontási hulladékkal történő engedély nélküli területfeltöltések, hulladéklerakások környezeti kockázata jelentős. A természetvédelmi értékek, a víz védelme sérülhet, környezet-, illetve természetkárosítás fordulhat elő. Mind az emberi javakra, mind az életre is veszélyes lehet, ha nem megfelelően töltenek fel egy területet. Hulladékgazdálkodási szempontból a megbízható tervezést veszélyeztetheti, ha az építési és bontási hulladékra, mint specifikus hulladékáramra vonatkozó adatok hiányosak. Az ellenőrzések elsődleges célja az engedély nélküli kezelések felderítése és az építési és bontási hulladékot szállító cégek vizsgálata. A vizsgálatnak fontos szerepe van a szemlélet-és tudatformálás területén is. Az akciósorozat február 8-án indult adatgyűjtéssel, ellenőrzési terv kidolgozásával. A helyszíni ellenőrzések március 8-án kezdődtek. Felügyelőségünk részéről az akció előkészítő szakaszában közel 450 önkormányzatot és 27 társhatóságot kerestünk meg. A társhatóságok majd mindegyike küldött visszajelzést, míg az önkormányzatok esetében ez az arány alacsonyabb volt. Az illegális lerakások leggyakrabban az építésibontási hulladékok körében fordulnak elő. Az illegális lerakások nem ritkán területfeltöltésben öltenek testet. A beérkezett információk alapján - figyelembe véve a Felügyelőség erre a célra rendelkezésre álló személyi- és eszközállományát, összhangban a minisztériumi elvárásokkal 8 helyszínt választottunk ki, míg további 2 helyszín az ellenőrzések során került a látókörünkbe. Néhány jellemző statisztikai adat az eddigi vizsgálatokkal kapcsolatban: Az ellenőrzések 70 %-a Borsod megyét, a többi Heves megyét érintette. Az illegális lerakásokkal érintett területek 10 %-a magántulajdon, 30 %-a gazdasági társaság, míg 60 %-a önkormányzati tulajdon. Ez is jól mutatja, hogy az illegális lerakások zöme közterületen vagy önkormányzati területen történik. Az illegálisan lerakott hulladékok mennyisége 40 %-a 500 tonna alatti, 20%-a tonna közötti, 30%-a tonna közötti, míg 10%-a tonna feletti. Az akciósorozat lezárásáig a Felügyelőség által kiadmányozott, illetve kiadmányozás alatt álló döntések: áttétel: 3 db kötelezés: 5 db bírság: 1 db A hatósági eljárás 4 ügyben még tovább folytatódik. Egy ügyben van tudomásunk arról, hogy ismeretlen tettes ellen környezetkárosítás bűntett elkövetésének gyanúja miatt rendőrségi nyomozás is van folyamatban. Az akciósorozat tapasztalatait a Felügyelőség tovább fogja értékelni, és fel kívánjuk tárni azokat a lehetőségeket, melyekkel az egyes eljárások tényállás tisztázásai hatékonyabbá, ezáltal gyorsabbá tehetők. Hudák Tibor osztályvezető-helyettes Gazdátlan építési törmelék Tornyosnémetiben Kitüntetés Március 15. alkalmából Muránszkyné Mojoróczki Mária, felügyelőségünk mérőközpontjának vezetője Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott március 15-e alkalmából kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként. Muránszkyné Majoróczki Mária a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán szerzett okleveles vegyész diplomát1981-ben ben műszeres és analitikus szakvegyészi másoddiplomát szerzett től dolgozik a Felügyelőségen októberétől a Laboratórium klasszikus analitikai csoportjának vezetőjeként és ezzel egyidejűleg minőségbiztosítási vezetőként tevékenykedett, majd február 1. napjától általános laboratóriumvezető helyettes lett január 1. napjától a Mérőközponttá átalakult laboratórium vezetője. Munkavégzését a kimagasló szakmaiság, pontosság jellemzi. Tagja és tevékenyen részt vesz a Miskolci Akadémiai Bizottság Vegyészeti Szakbizottságának munkájában. A kiemelkedő tevékenységének elismeréseként kapott kitüntetéséhez szívből gratulálunk, további munkájához sok sikert kívánunk. 11

12 Öko-expert Tokajban A tokaji Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium sokprofilú összetett iskola. Minden képzési profilhoz nemzetközi kapcsolatot is kiépített. A környezetvédelmi szakközépiskolai képzésükhöz a Junior Öko- Expert Projekt kapcsolódik már 12 éve. A projektben négy ország egy-egy iskolája vesz részt: Yspertal Ausztriából, Veseli Csehországból, Cieszyn Lengyelországból és Tokaj Magyarországról. Minden évben más-más országban van a projekt helyszíne. Egy-egy iskolából 20 tanuló érkezik, összesen 80 diák dolgoz fel csoportokban valamilyen környezeti, környezetvédelmi témát (pl. a globális felmelegedés, a víz, a talaj, az erdő, az idegenforgalom hatása a környezetre, stb.). A munkanyelv angol és német, az eredményeket prezentáción angolul mutatják be a projekt záró rendezvényén. Ehhez csatlakozik a résztvevő diákok által bemutatott nemzeti kulturális est. Ebben az évben Tokaj és a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium volt a házigazda. A projekt témája a környezetterhelés volt. Itt a résztvevők a világörökséghez tartozó borváros és környéke környezetterheléséről gyűjtöttek adatokat. Hat csoportban folyt a munka. Megmérték Tokaj zajterhelését és elkészült a város zajtérképe is. Egy másik csoport a szálló porterhelést mérte meg és porterhelési térképet készített. Napokon keresztül folyt a várost erősen terhelő forgalom számlálása is, hiszen mind a zaj-, mind a porterhelés egyik fő okozója éppen a közlekedés. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is támogatta a projekt sikeres megvalósítását, ugyanis az immissziós mérőkocsija napokon keresztül mérte a különböző légszennyező anyagokat (pl. CO, CO2, SO2, O3, stb.) és a meteorológiai adatokat. A kocsi műszereit, ezek működését, az adatok feldolgozását a felügyelőség szakemberei mutatták be a nemzetközi diákcsoportoknak. Ők az adatokat feldolgozták, grafikusan megjelenítették, elemezték, összevetették a forgalomszámlálás, zaj-, és porterhelés adataival. Feldolgozásra került a térség hulladékterhelése is. Itt a ZHK (Zempléni Hulladékkezelő Kft.) biztosított a témát feldolgozó csoport számára szakszerű adatokat, üzemlátogatást, kitűnő szakmai vezetést. Egy csoport a térség ivóvízellátását és szennyvízkezelését ismerte meg. Ehhez a munkához a Borsodvíz Kft. jelentette a szakmai partnert. Igen eredményesen zárult a projekt. Kifogástalanul működtek a nemzetközi team-ek. Színvonalas prezentációkat láthatott a közönség szakmailag korrekt adatokkal. Az érdekes műsorszámokkal tarkított nemzetközi kulturális est után a projektzáró tanácskozáson minden külföldi szakvezető, igazgató, polgármester elragadtatva beszélt a projekt sokszínűségéről, magas színvonaláról, az eredményekről. Ehhez a sikerhez nagyban hozzájárult az iskola környezetvédelmi szakképzését már régóta segítő partnerek, az Észak-magyarországi Környezetvédel- mi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a ZHK, és a Borsodvíz Kft. Különösen sokat köszönhet az iskola a Felügyelőségnek a mérőkocsi rendelkezésre bocsátásáért, a különböző szakanyagok biztosításért, a sok-sok éve nyújtott szakmai támogatásért. Elismerést érdemelnek a témavezető szaktanárok, a tolmácsolásban segítő nyelvtanárok, a kitartóan és szorgalmasan dolgozó diákok. A projekt jövőre Lengyelországban, Cieszynben folytatódik. Dr. Dankó József tanár, projektmenedzser Lapzártakor érkezett a hír, hogy az iskola alapítványa sikeres pályázatot nyújtott be az EGT és Norvég Finanszírozási Alaphoz. 150 millió Ft támogatásból valósul meg a Modellértékű hulladékgazdálkodási szakképzés bevezetése norvég minta alapján című projekt. Elkészült a hulladékanalitikai és a környezettechnikai laboratórium, ahová csúcstechnológiájú eszközök kerültek beszerelésre. A laboratórium ünnepélyes átadására nyitókonferencia keretében került sor október 1-jén. Amelyen részt vett Őexc. Siri Ellen Sletner, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete is. Az egyedülálló projekt részletesebb ismertetésére még visszatérünk. /szerk./ Az Öko-expert résztvevői A gimnázium bejárata mellé telepített mérőkocsi AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA Szerkesztőség: Miskolc, Mindszent tér 4. Telefon: 46/ Felelős szerkesztő: Sallai Ferenc Felelős kiadó: Dr. Kopácsi Éva