A szarvasmarha piaci rendtartása az Európai Unióban

Átírás

1 A szarvasmarha piaci rendtartása az Európai Unióban Piaci rendtartások az Európai Unióban sorozat része A Magyar Agrárkamara információs kiadványa Az EU mezőgazdasági jogi szabályozásának napi követését elősegítő, GAK Kht által működtetett EU-Info szolgáltatás felhasználását megkönnyítő segédlet

2 A szarvasmarha piaci rendtartása az Európai Unióban A rendtartás célja: a termelés fejlesztése, a termékminőség javítása a termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása a marha és borjúhús piac stabilizálása a fogyasztók ellátása méltányos áron, megfelelő minőségű marha és borjúhús termékekkel A termékkör meghatározása: élő marha és borjú emberi fogyasztásra alkalmas friss, hűtött, és fagyasztott marha és borjúhús, vagy belsőség emberi fogyasztásra alkalmas sózott, pácolt, szárított vagy füstölt marha- és borjúhús, vagy belsőség egyéb tartósított, feldolgozott vagy dobozolt termékek, faggyú Árjelentési rendszer A piaci intervenciós beavatkozások alapját az árfigyelések és az árjelentési rendszer működtetése jelenti. Az összegyűjtött árakat a tagállamok Brüsszelbe a Bizottságnak továbbítják, amely az árak alapján dönt a piaci beavatkozások formájáról. Szarvasmarha piaci ár meghatározása Az Európai Unióban minden tagállamban kötelező a vágóállat minősítési és árjelentési rendszer működtetése. A szarvasmarhák piaci árát a hasított testek EUROP minősítése alapján állapítják meg. Az árjegyzés a vágóhidakra vonatkozik, attól függően, hogy évente hány darab saját nevelésű, vagy vásárolt állatot vágnak és mennyiben részesülnek a régió termeléséből. A jegyzett árak a vágott súlyok alapján, adott időszakban levágott felnőtt szarvasmarhára vonatkoznak, melyet öt kategóriában, húsossági és faggyússági osztályba sorolás alapján végeznek. Árjelentési szempontból a tagállamok területüket régiókra oszthatják, a terület nagyságától és a közlendő árak földrajzi eltérése szerint. A tagállamoknak azt kell biztosítaniuk, hogy azokban a régiókban, amelyek együttesen az adott tagállamban végzett vágások legalább 75 %-át képviselik, ott a vágások legalább 25 %- ánál, és az állam területén levágott felnőtt szarvasmarhák legalább 30 %-ánál kerüljön sor 2

3 árjegyzésre, annak biztosítására, hogy az így megállapított árak a nemzeti termelést reprezentálják. A jegyzett árakból minden osztályra régiónkénti átlagárakat határoznak meg, majd a regionális árak súlyozásával minden osztályra kiszámolnak egy nemzeti referencia árat. A hétfőtől vasárnapig mért regionális árakat a tagállamok szerda éjfélig közlik a Bizottsággal. Az összes kategóriára együttesen megállapított közösségi piaci átlagárat az átlagos árak súlyozott átlaga adja, a súlyozást az egyes kategóriákban vágott mennyiségeknek a Közösségben végzett összes felnőtt szarvasmarhavágáshoz viszonyított aránya határozza meg. Jogszabályi háttér: 563/1982., 1208/1981., 295/1996., 2930/1981., 2705/1998., 1156/2000. Belső piacszabályozási eszközök Intervenciós felvásárlás, magántárolás Intervenció alkalmazása Intervenciós központok Pályáztatás Intervenciós felvásárlás, magántárolás Intervenció alkalmazása július 1-jétől közösségi intervenciót akkor vezetnek be, ha két egymást követő héten valamely tagállamban vagy valamely tagállam egy régiójában a közösségi skála alapján nyilvántartásba vett R3 minőségre vonatkozó piaci átlagár nem éri el a tonnánkénti 1560 eurót. Ilyen esetben az intervenciós intézmények meghatározott minőségű, közösségi eredetű, friss vagy előhűtött hús, egy vagy több kategóriáját, minőségét vagy minőségi osztályát felvásárolják. A Bizottság döntése alapján határozzák meg az intervencióra alkalmas termékeket, kategóriákat, minőségeket és minőségi csoportokat, és pályázati eljárással határozzák meg a felvásárlási árakat, valamint az intervencióra elfogadott mennyiségeket. Ugyancsak a Bizottság dönti el a felvásárlás megkezdésének, és lezárásának időpontját is. Intervencióba két évesnél fiatalabb ivartalanított és nem ivartalanított fiatal hímivarú állatok húsa vásárolható fel, amennyiben: egészséges, tárolásra és az azt követő felhasználásra alkalmas, nem állategészségügyi kényszervágásból származik, 3

4 közösségi eredetű, megfelel az érvényes állategészségügyi követelményeknek, radioaktivitása nem haladja meg a közösségi jogszabályokban megengedett legmagasabb szintet, 340 kg-nál nem nehezebb hasított testből származik, előkészítése a pályázó költségére történt, osztályba a közösségi minősítési skála alapján sorolták, kategóriára, testformára és a faggyúfedettség fokára utaló jelzéssel, valamint azonosítási vagy vágási számmal látták el. A tagállamok intervenciós ügynökségei a felvásárlást arra a mennyiségre korlátozhatják, amelyet saját területükön, vagy valamelyik intervenciós régiójukban át tudnak venni. Jogszabályi háttér: 562/2000., 563/1982., 1208/1981., 295/1996., 2930/1981., 2705/1998. I- V. melléklet, 1254/1999., 1304/1997. Intervenciós központok Az intervenciós központokat a tagállamok jelölik ki. Az intervenciós központok nem állhatnak kapcsolatban vágóhidakkal, nyertes pályázókkal és működtetésük, vezetésük a nyertes pályázótól független. E központoknak a csontos hús átvételére, a hús további feldolgozás nélküli lefagyasztására, az ilyen húsnak legalább három hónapon keresztül történő tárolására kell megfelelniük. A csontos húsként tárolt negyedek tartósításáról a tagállamok gondoskodnak. A gyorsfagyasztás során a maghőmérsékletet 36 órán belül legalább -7 C-ra kell csökkenteni. Közvetlenül a kényszerhuzatos fagyasztást követően a hús teljes felületét elfedő, legalább 0,05 mm vastag, élelmiszer csomagolásra alkalmas polietilénbe vagy polipropilénbe, majd pamutból vagy megfelelően ellenálló mesterséges anyagból készült kötött hálóba kell csomagolni. Az első és hátsó negyedeket külön kell tárolni a pályázati kiírás és tárolási hónap szerint. Az ipari minőségű csontos első negyedeket szintén elkülönítve kell tárolni, külön nyilvántartással. Jogszabályi háttér: 562/2000., 563/1982., 1208/1981., 295/1996., 2930/1981., 2705/1998. I-V. melléklet, 1254/1999., 1304/1997. Pályáztatás A pályázati felhívás 4

5 Az intervenciós felvásárlásra szóló pályázati felhívást az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában legkésőbb a pályázatok beadási határidejét megelőző szombaton teszik közzé. A pályázatok benyújtása és értesítések A pályázati felhívásban meghatározott időtartam alatt a benyújtás határideje minden hónap második és negyedik keddjén brüsszeli idő szerinti déli 12 óra, kivéve augusztus második és december negyedik keddjét, amikor pályázatok nem nyújthatók be. Ha a keddi nap munkaszüneti napra esik, a határidőt 24 órával előrehozzák. Az intervenciós ügynökségek a benyújtási határidőt követő 24 órán belül értesítik Bizottságot a beérkezett pályázatokról. A pályázaton való részvétel feltételei Pályázatot a szarvasmarhavágásra engedéllyel rendelkező vágóhíddal rendelkező állat- és húskereskedők nyújthatnak be. A pályázatok benyújtása a kiíró tagállam intervenciós ügynökségénél történik, nyugta ellenében írásos ajánlattétellel. Egy pályázó egy pályázati kiírásra kategóriánként csak egy pályázatot adhat be, ellenkező esetben pályázatát elutasítják. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét és címét, a felhívásban meghatározott termék mennyiségét, és az R3 minőség 100 kg-jára átszámolt, euróban kifejezett árat és azt az árat, amelyért a pályázó az R3 minőséget alapul véve termékét intervencióra felajánlja. A pályázat akkor érvényes, ha legalább 10 tonnás mennyiségre vonatkozik, tartalmazza a pályázó írásos nyilatkozatát, hogy a felhívásban szereplő összes rendelkezést betartja, és bizonyítja, hogy a pályázat beadási határidejéig letétbe helyezte az előírt biztosítékot. A pályázatok titkosak, a beadási határidő lejártát követően azokat visszavonni nem lehet. Biztosíték Annak garantálására, hogy a nyertes pályázó a terméket a megszabott határidőn belül az intervenciós ügynökség által kijelölt raktárházba szállítsa, 100 kg-onként 30 euró biztosítékot köteles letétbe helyezni az intervenciós ügynökségénél. A biztosítékot csak készpénz formájában lehet letenni. El nem fogadott pályázatok esetében a biztosítékot a pályázat eredményének nyilvánosságra hozatalát követően, elfogadott pályázatok esetében pedig a termék átvételének befejezésekor szabadítják fel. Elbírálás, a nyertes pályázók értesítése Az intervenciós felvásárlásnál csak olyan ajánlatot fogadnak el, amely valamely tagállamban a nyilvántartásba vett piaci átlagárral egyező vagy annál alacsonyabb. A felhívásra beérkezett pályázatok összesítése alapján kategóriánként meghatározzák az R3- as minőségre érvényes legmagasabb felvásárlási árat, és az az alatti ajánlatokat fogadják el. Ez a legmagasabb ár nem lehet nagyobb, mint az illető tagállamban az adott kategóriára érvényes, R3 minőségre korrigált átlagos piaci ár, plusz a hasított test 100 kg-jaként 10 euró, illetve az adott pályázati kiírásban kikötött legmagasabb ár. Olyan döntés is születhet, hogy nem hirdetnek eredményt. Ha a legmagasabb felvásárlási áron, illetve az alatt felkínált teljes mennyiség meghaladja a felvásárolni kívánt mennyiséget, a megítélt mennyiséget kategóriánként arányosan csökkentik. 5

6 A nyertes pályázók értesítése Az intervenciós ügynökség az eredményes pályázatot beadók részére megrendelőt küld. A megrendelő tartalmazza a szállítandó mennyiséget, az átvételi árat, a szállítási ütemezést, az intervenciós központot vagy központokat, ahová szállítani kell. A pályázat során keletkezett jogok és kötelességek nem ruházhatók át. Jogszabályi háttér: 562/2000., 563/1982., 1208/1981., 295/1996., 2930/1981., 2705/1998. I-V. melléklet, 1254/1999., 1304/1997. Intervenciós felvásárlás, magántárolás Átvétel Az árut 10 és 20 tonna közötti tételekben kell leszállítani. A mennyiség akkor lehet 10 tonna alatti, ha az eredeti ajánlat, illetve a szerződött mennyiség a 10 tonnát nem éri el. A lerakodás költségei a nyertes pályázót terhelik. Kifizetés Az intervenciós ügynökség a termék átadását követő nap között fizeti ki a sikeres pályázóknak a szerződött árat. Ha a ténylegesen leszállított mennyiség nagyobb a megítéltnél, csak a megrendelőben szereplő mennyiség fizethető ki. Nem R3 minőségű hús átvétele esetén a nyertes pályázónak fizetett árat korrigálják. Magántárolás A jelenlegi intervenciós felvásárlási rendszer jelentős költségeket jelent a Közösségnek, ezért fokozatosan leépítik. Ugyanakkor az ilyen jellegű felvásárlásokra továbbra is szükség lesz a piaci egyensúly megtartása és a piaci áraknak az alapár körüli stabilizálása érdekében. Ezért július 1-jétől kezdődően, amennyiben a kifejlett szarvasmarha vágott testre nyilvántartásba vett közösségi piaci ár alacsonyabb és várhatóan alacsonyabb is marad az alapár 103 %-ánál, - amely a közösségi minősítési skála alapján a hímivarú szarvasmarha R3 osztályú vágott testre tonnánként euró magántárolási támogatást lehet igénybe venni. Jogszabályi háttér: 562/2000., 563/1982., 1208/1981., 295/1996., 2930/1981., 2705/1998. I-V. melléklet, 1254/1999., 1304/1997. Belső piacszabályozási eszközök Közvetlen termelői kifizetések Közvetlen termelői kifizetések, a szabályozás során alkalmazott kifejezések Speciális támogatás 6

7 Anyatehén támogatás Szezonalitást csökkentő támogatás Vágási támogatás Extenzifikációs támogatás Előlegfizetés, tagállami adatszolgáltatás Kiegészítő kifizetések Közvetlen termelői kifizetések A közvetlen termelői kifizetések jogcímei, a szabályzás során alkalmazott kifejezések Az Unióban a marhahús szektorban a piacok stabilizálása, a húsfogyasztás egyensúlyának megtartása, a termékek versenyképességének külpiaci javítása érdekében fizetett piaci támogatásokat fokozatosan csökkentik. Ezzel párhuzamosan növelik a közvetlen termelői kifizetéseket. A közvetlen termelői kifizetések jogcímei: Speciális prémium Anyatehén prémium Anyatehén prémiumot kiegészítő nemzeti támogatás Szezonalitást csökkentő prémium Extenzifikációs prémium Vágási prémium Kiegészítő támogatás A szabályozásban előforduló kifejezések Termelő: szarvasmarha tartással foglalkozó természetes vagy jogi személyiségű gazdálkodó, akinek gazdasága a Közösség területén fekszik. gazdaság: mindazok a termelőegységek, amelyeket a termelő üzemeltet és amelyek egy adott tagállam területén helyezkednek el kifejlett szarvasmarha, amelynek élő tömege a 300 kg-ot meghaladja. bika: hímivarú szarvasmarha tinó: ivartalanított hímivarú szarvasmarha anyatehén: hús típusú vagy húsmarhával való keresztezésből származó tehén üsző: nyolc hónapnál idősebb, még nem ellett nőivarú szarvasmarha 7

8 Jogszabályi háttér: 562/2000., 563/1982., 1208/1981., 295/1996., 2930/1981., 2705/1998. I-V. melléklet, 1254/1999., 1304/1997. Speciális prémium A szarvasmarha tartó a hímivarú marha után támogatásra jogosult, mely éves prémium formájában vehető igénybe a régióra megszabott felső létszámhatáron belül a 9 hónaposnál idősebb bika élettartama alatt egyszer minden tinó élettartama alatt kétszer - először 9 hónapos korban (I. korcsoport) - másodszor a 21 hónapos kor elérése után (II. korcsoport). A speciális prémium összege bika 210 euró tinó korcsoportonként 150 euró. A támogatási kérelemben fel kell tüntetni az állatok számát korcsoportonkénti bontásban hivatkozást a kérelemben szereplő marhalevélre vagy egyéb nyilvántartási dokumentumra. Regionális felső határ A regionális felső határ az adott régióban, a naptári év során speciális prémiumra jogosult állatszámot jelenti. Ha egy régióban a speciális prémiumra jogosult 9 hónaposnál idősebb bikák és a 9-20 hónapos tinók száma meghaladja a regionális felső határt, akkor termelőnként arányosan csökkenteni kell a prémiumra jogosult állatok számát. Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy módosítják a régiókat, vagy a régiók közötti felosztást, döntésükről a megelőző év december 31-ig értesíteniük kell a Bizottságot. Állatlétszám korlátok mezőgazdasági birtokonként Az egy termelő által igényelhető támogatás alapjául szolgáló állatok létszáma korcsoportonként 90 egyedben került meghatározásta. A tagállam azonban dönthet úgy, hogy nem alkalmazza ezt a létszámkorlátot, de erről a Bizottságot az előző naptári év december 31- ig értesítenie kell. Olyan döntést is hozhat, hogy a regionális felső határ betartása érdekében szükséges csökkentést a kistermelőkre nem terjesztik ki. Tartási kötelezettség A támogatás igénybevételének jogosultságához az állatokat meghatározott ideig a gazdaságban kell tartani. A tartási kötelezettség a kérelem beadását követő napon kezdődik, hossza két hónap. 8

9 Az állatoknak a levágásig vagy exportálásukig rendelkezniük kell marhalevéllel. A marhalevél az állatot élete során végigkíséri, biztosítja azonosíthatóságát. Az állat levágásakor, exportálásakor a marhalevelet az illetékes hatóság részére le kell adni. Amennyiben marhalevél nem áll rendelkezésre, azt országos érvényű nyilvántartási dokumentummal kell helyettesíteni. Ez lehet: egyedi nyilvántartás, a termelő által vezetett összesített lista, amely bizonyítja, hogy az érintett állat az első kérelmezés napjától a vágásig ugyanannak a termelőnek a birtokában van, központi hatóságok által vezetett összesített lista, amely rögzíti a tagállam vagy annak régiója által végzett helyszíni szemle eredményét, az állatmozgás ellenőrzését, az állatok megkülönböztető jelölését. A tagállam garantálja, hogy ugyanaz a korcsoport kétszer ne részesüljön támogatásban. A támogatás folyósítása vágáskor A tagállamok úgy is dönthetnek, hogy a speciális prémiumot vágáskor fizetik ki. Ekkor a bikák a kor szerinti kritériumát a 185 kg-os minimális vágott testtömeg előírása helyettesíti. Amennyiben a vágás olyan vágóhídon történik, amely nem alkalmazza a felnőtt szarvasmarhák hasított testre vonatkozó EUROP minősítési skálát, a tagállamok engedélyezhetik a hasított súlynak a vágásra szánt állat élősúlya alapján történő meghatározását. Ilyen esetekben a hasított test súlyát legalább 185 kilogrammnak kell tekinteni, amennyiben a vágott állat élősúlya legalább 340 kilogramm volt. Ebben az esetben a speciális támogatást bikák esetében az egyedüli korcsoportra, tinók esetében pedig az első vagy a második korcsoportra vagy a két korcsoportra együttesen engedélyezik. A támogatás akkor is jár, ha az állatokat valamelyik másik tagállam területére szállítják, illetve harmadik országba exportálják. Támogatás igénybevétele kérelem alapján A támogatási kérelmeknek a gazdaságra vonatkozó információkon túl tartalmazni kell hogy bikára, vagy tinóra vonatkozik, továbbá mellékelni kell egy olyan dokumentumot, amely tartalmazza az állatra vonatkozó szükséges adatokat. Ez lehet a marhalevél, a marhalevél másolata országos érvényű nyilvántartási dokumentum. Számítógépes adatbázis alkalmazása esetén elegendő annak használata. Az Export esetén a feladó nyilatkozata alapján kiszállítási bizonylatot állítanak ki megjelölve benne a célországot. Ebben az esetben a kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: a feladó nevét és címét (vagy azzal egyenértékű kódot), az állat azonosítási számát, az állat legalább kilenc hónapos korát igazoló nyilatkozatot. 9

10 A támogatási kérelmeket az állat kiszállítását megelőzően, a kiszállítási bizonylatot pedig az elszállítást követő három hónapon belül kell benyújtani. A támogatás kifizetése Tinók esetében a támogatás kifizetése az alábbi feltételekhez kötött: az első korcsoportra támogatás akkor igényelhető, ha a termelő az állatot 2 22 hónapos kora közötti időszakban legalább két hónapon keresztül tartotta, a második korcsoportra támogatás akkor igényelhető, ha a termelő a 20 hónapnál idősebb állatot legalább további két hónapig tartotta, a két korcsoportra vonatkozó támogatás együttesen akkor fizethető ki, ha a termelő az állatot legalább négy egymást követő hónapon keresztül az előző két pontban meghatározott korkövetelményeknek megfelelően tartotta. Jogszabályi háttér: 1254/1999., 2342/1999. Anyatehén támogatás A termelő a húsmarha típusú, vagy húsmarhával (beleértve a kettőshasznosítású fajtákat is) történt keresztezésből született és hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott anyatehén, illetve üsző után támogatást vehet igénybe. Hogy a gazdaságban tartott állatok mely egyede tartozik a hústípusú, és melyik a tejelő állományhoz, az anyatehén átlagos tejhozama, valamint az egyéni referenciamennyiség alapján állapítják meg. A legnagyobb egyedi referencia-mennyiség Anyatehén prémium annak a termelőnek jár, aki az igénybeadás napjától számított 12 hónapon keresztül a tejfeldolgozó felé nem értékesít tejet és tejterméket a gazdaságából, vagy az éves tejfeldolgozó felé történő értékesítési tejkvótája nem haladja meg 120 ezer kg-ot. (A 120 ezer kg-os korlátot a tagország módosíthatja. Szintén a tagország döntési kompetenciájába tartozik az, hogy a két kritérium közül melyik kerül alkalmazásra.) A támogatás igénybevételének további feltétele a támogatási kérelem benyújtásától számított legalább hat havi birtokon tartási kötelezettség. Támogatási kérelmek Az integrált rendszerben előírt követelményeken túl a támogatási kérelmeknek az alábbiakat kell tartalmaznia: A tejre vonatkozó egyedi referencia-mennyiségről szóló nyilatkozatot; a termelő vállalását, hogy a kérelem beadásának napján kezdődő 12 hónapos időszak alatt az engedélyezett egyedi referencia-mennyiségét nem emeli a részére meghatározott kg-os mennyiségi korlát fölé. A mennyiségi korlát eltörlése esetén ez a vállalás nem kötelező. 10

11 A kérelmeket a tárgyév folyamán a tagállam által meghatározott, összesen hat hónapos időszakon belül kell beadni. A tagállamok ezen hat hónapos időszakon belül külön beadási időszakokról is rendelkezhetnek. Egyéni felső határ január 1-jétől az egyes termelő támogatási jogosultságának egyéni felső határa megegyezik az december 31-én az anyatehén prémiumra jogosult állatlétszámával. A tagállam feladata biztosítani a prémiumjogok nemzeti felső határának betartását és a nemzeti tartalék kezelését. Amennyiben a nemzeti felső határ betartása érdekében a termelők egyéni felsőhatárait csökkenteni kell, a következő szempontokat veszik figyelembe: a 2000-es évet megelőző három referenciaévben a termelők milyen arányban használták ki egyéni referencia mennyiségüket, hajtottak-e végre beruházást vagy extenzifikálási programot a marha és borjúhús szektorban, különleges természeti körülmények vagy a prémium megvonását vagy csökkentett mértékű kifizetését eredményező szankciók előfordultak-e legalább egy referenciaévben, olyan kivételes körülmények, amelyeknek hatásaképpen a támogatások legalább egy referenciaévben eltértek a megelőző évek során megállapított aktuális helyzettől. A támogatási jogok felhasználása Amennyiben a termelő gazdaságát másnak eladja, vagy átadja, egyúttal az átvevőnek az anyatehén prémiumjogot is átadhatja, de a jogok átruházása a gazdaság átadása nélkül is lehetséges. A gazdaság átadása nélküli prémiumjog átruházásakor az átadott jog 15 %-a kompenzáció fizetése nélkül a tagállam nemzeti tartalékába kerül. A tagállamok ügyelnek arra, hogy a marhahús termelés szempontjából érzékeny területekről a prémiumjogok ne kerüljenek ki, és a gazdaság nélküli átadás közvetlenül a termelők között vagy a nemzeti tartalékkeretből történjen. Minden olyan jog, amelyet a gazdaság átadása miatt vontak vissza, nemzeti tartalékba kerül. Ezt a tartalékot a tagállamok elsősorban az új betelepülőknek, fiatal farmereknek juttatják. A tagállamok minden naptári év március 1-ig előzetesen, július 31-ig pedig véglegesen értesítik a Bizottságot a nemzeti tartalék alakulásáról: az előző évben a birtok átadás nélkül történt átruházás miatt a nemzeti tartalék részére átadott jogok számáról; a nemzeti tartalékkeretnek visszaadott, fel nem használt jogok számáról, az előző naptári évben engedélyezett jogok számáról. A nemzeti tartalékból térítésmentesen nyert támogatási jogokat a termelő a következő három évben megfelelően indokolt kivételes esetektől eltekintve - nem ruházhatja át és/vagy ideiglenes jelleggel nem adhatja bérbe. 11

12 A tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a birtok átruházása nélkül történő jogátadás a nemzeti tartalékon keresztül történjen. A nemzeti tartalék számára, illetve egy másik termelőre a jogok átruházása akkortól számít érvényesnek, amikor erről a hatóságok a termelőt értesítették. A támogatási jogok átruházása A támogatási jogokkal rendelkező termelő azokat igénybe veheti, vagy bérbe adhatja egy másik termelőnek. A bérbeadás csak teljes naptári évre, és minimális számú állatra vonatkozhat. A bérbeadási időszak végén - amelynek hossza nem haladhatja meg a három évet - a termelőnek, hacsak véglegesen át nem ruházza a jogokat, az összes bérbe adott jogot vissza kell vennie két egymást követő naptári évre. Ha a termelő két éven keresztül - nem veszi igénybe legalább egy minimális százalékban (70-90 %) a neki juttatott jogokat, a tagállam, megfelelően indokolt esetektől eltekintve, visszavonja, és a nemzeti tartalékba helyezi a termelő által fel nem használt részt. A tagállamok szabályozhatják a támogatási jogoknak azt a minimális mennyiségét, amely a birtok átadása nélkül átruházható. Ez a legkisebb mennyiség nem lehet több, mint öt támogatási jog. A támogatási jogok átruházásáról és ideiglenes bérbeadásáról átruházó és átvevő közösen értesíti a tagállam hatóságait. Ezt az értesítést a jogokat átvevőnek a támogatási kérelme benyújtásáig kell megtenni, kivéve, amikor az átruházás öröklés alapján történik. A tagállamok a támogatási jogok átruházásakor, ideiglenes bérbeadásakor új egyéni felső határt határoznak meg. értesítik az érintett termelőket az általuk igénybe vehető támogatási jogok számáról. Az olyan termelők, akik részt vesznek az extenzifikációs programban, nem jogosultak a prémiumjogok átruházására, ideiglenes bérbeadására. A speciális prémiumra és az anyatehén prémiumra együttesen vonatkozó szabályok Kérelmek tagállamok határozzák meg a kérelem-beadás időpontját, az egy termelő által évente beadható kérelmek számát, és a támogatásban részesíthető minimális állatlétszámot, ami viszont nem lehet több, mint három egyed. Állománysűrűség Minden termelő esetébne, aki adott naptári évre területalapú támogatási, valamint speciális vagy anyatehén támogatási kérelmet nyújt be, meghatározásra kerül a takarmánytermő területére vetített állomománysűrűségi mutató. Az anyatehén és a speciális támogatásban csak az a termelő részesülhet, akinek állománysűrűségi mutatója nem nagyobb mint 2 számosállategység/hektár. Ha a figyelembe vehető állatok száma kevesebb 15 állategységnél, a termelő mentesül e kritérium alól. 12

13 A számításnál azokat a hímivarú szarvasmarhákat, anyateheneket, üszőket, juhokat, kecskéket, amelyre támogatási kérelmet nyújtottak be, valamint a termelő rendelkezésére álló tejkvóta mennyiséghez tartozó tejelő teheneket veszik számításba. Az állománysűrűség megállapításánál figyelembe kell venni az adott évet megelőző március 31-én megállapított termelői tejkvóta mennyiséget, az előállításához szükséges tejelő tehén létszámot és az átlagos tejhozamot. A támogatásra jogosult állatok számának meghatározásánál figyelembe kell venni az integrált ellenőrzési rendszer szabályainak megfelelően megállapított termőterület nagyságát és az állománysűrűség szorzatából levonásra kerül a tejelő tehenek létszámának megfelelő számosállat egység valamint a támogatott juhokra és/vagy kecskékre vonatkozó számosállat egység. Az így kapott végső számosállat egység az amire speciális prémium vagy anyatehén támogatás adható. Erről a tagállamok értesítik a termelőket. Jogszabályi háttér: 1254/1999., 2342/1999. Szezonalitást csökkentő támogatás A szezonalitást csökkentő prémium a speciális prémiumhoz kapcsolódó támogatási forma. Célja, a szezonálisan nagy volumenben piacra kerülő állatok vágásának időbeni széthúzása. Abban az esetben adható, ha az adott évben levágott tinók száma meghaladja az év folyamán levágott összes hímivarú szarvasmarha 60 %-át, vagy ha az adott évben a szeptember 1. és november 30. között levágott tinók száma meghaladja az évente levágott összes tinók 35 %- át. A Bizottság minden év augusztus 1-jéig dönt arról, hogy a szezonalitást csökkentő támogatást mely tagállamok termelői vehetik igénybe a következő évben. A támogatást az a termelő veheti igénybe, aki az állatot a vágást megelőzően utoljára tartotta, olyan tinó után, amely speciális támogatásban részesült. A prémiumok összege a levágott állatok után a vágás időpontjától függően: adott év első 15 hetében= 72,45 euró/állat adott év első héten= 54,34 euró/állat adott év első héten= 36,23 euró/állat adott év első héten= 18,11 euró/állat Jogszabályi háttér: 1254/1999., 2342/1999. Vágási támogatás 13

14 A termelő a vágóállat vágásra, illetve harmadik országba történő exportra leadásakor vágási támogatást vehet igénybe kérelem alapján. A támogatás összege 8 hónaposnál idősebb bika, tinó, üsző, tehén esetén állatonként 80 euró, 1-7 hónapos borjak esetében, amennyiben a hasított test súlya nem éri el a 160 kg-ot, 50 euró állatonként. A birtokon tartási kötelezettség két hónap, három hónaposnál fiatalabb borjak esetében egy hónap. A nemzeti felső létszámhatárt mindkét korcsoportra külön határozzák meg. Amennyiben a benyújtott igénylések száma meghaladja a csoportra megállapított felső határt, a termelői jogosultságokat országosan csökkentik. A támogatási kérelmet az állat levágását, illetve az export szállítást követően hat hónapon belül kell benyújtani. A kérelem egy másik személyen keresztül vágóhíd, exportőr is benyújtható, ebben az esetben a kérelmen fel kell tüntetni a támogatási jogosultsággal rendelkező termelő nevét és címét. Minden kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: vágáshoz kötött kérelem esetén, a vágóhídról származó bizonylatot, benne feltüntetve a vágóhíd nevét és címét (vagy egy azzal egyenértékű kódot);a vágás időpontját, valamint az állat azonosítási és vágási számát; borjaknál a hasított test súlyát, harmadik országba történő export esetén a külkereskedő nevét és címét (vagy egy azzal egyenértékű kódot); az állat azonosítási számát, az exportnyilatkozatot, amely tartalmazza az január 1-jét követően született állatok születési időpontját, borjaknál az élősúlyt, amely nem haladhatja meg a 290 kg-ot; valamint igazolást, hogy az állat elhagyta a Közösség vámterületét. A számítógépes adatbázissal rendelkező tagállamok, saját döntésük alapján, az állatok levágásáról a hatóságokhoz továbbított vágóhídi információt a vágási támogatásra való kérelem beadásának is tekinthetik. A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy kérelmet kell benyújtani. Ilyen esetben meghatározzák, hogy milyen típusú információnak kell a kérelemben szerepelnie. A tagállamok biztosítják, hogy a kifizető ügynökség számára rendelkezésre bocsátott adatok a támogatás kifizetéséhez szükséges összes információt tartalmazzák, különös tekintettel az alábbiakra: tárgyévben levágott állatok típusát és létszámát; a hasított test súlyára, illetve a korhatárra, a tartási időre vonatkozó információt; a speciális támogatás, a szezonalitást csökkentő támogatás, valamint a kiegészítő támogatás a vágáskor történő kifizetéséhez szükséges információt. Jogszabályi háttér: 1254/1999., 2342/

15 Extenzifikációs támogatás Célja az extenzív állattartás ösztönzése. A termelők speciális prémiumban és/vagy anyatehén prémiumban részesülő állatok után vehetik igénybe az állatsűrűségi előírások betartása esetén. A támogatás mértéke függ az állatsűrűség mértékétől. Állatonként 100 euró, ha az érintett gazdaságban az állatsűrűség a takarmányterületre vetítve hektáronként 1,4 állategységet nem haladja meg. A tagállamok évtől dönthetnek úgy is, hogy az 1,4 állategység alatti állatsűrűségi területekre állatonként 80 eurót, az 1,4 1,8 állategység közötti állatsűrűségű területek után 40 eurót fizetnek. A gazdaságra vonatkozó állatsűrűséget az adott évben a birtokon tartott hímivarú szarvasmarhák, anyatehenek és üszők, juhok és kecskék figyelembevételével állapítják meg, amelyekre támogatási igényt nyújtottak be. Az takarmánytermő területnek legalább 50 %-a legelő kell, hogy legyen, amely legeltetésre, szénakészítésre vagy szenázskészítésre is szolgál. Abban a tagállamban, ahol a tejtermelés több mint 50 %-a hegyvidéki területen folyik, a tejelő tehenek után is igénybe vehetik az extenzifikációs támogatást. A tagállamok az állatsűrűség megállapításához minden évben legalább öt alkalommal végeznek állatállomány összeírást, melyről a Bizottságot értesítik. Az összeíráshoz a termelőktől gyűjtik be a telep nyilvántartási adatai alapján az állatok számosállat egységben kifejezett számát, vagy azt a tagállam a számítógépes adatbázis alapján határozza meg. Az átlagos számosállat száma egyenlő az állomány-összeírás napjain számított számosállat szám számtani átlagával. Az extenzifikációs támogatás feltételei között is szerepel a hat havi birtokon tartási kötelezettség. A tejtermelő tehenek száma alapján igényelt támogatás esetében a tejtermelő tehenek száma nem haladhatja meg: azt a tehénlétszámot, amely az átlagos tejhozam alapján az egyedi tejkvóta mennyiség megtermelését fedezi, az anyatehén támogatás egyéni felső határának értékével csökkentett, birtokon található tehenek összlétszámát. Jogszabályi háttér: 1254/1999., 2342/1999. Tagállami adatszolgáltatás 15

16 Előlegek kifizetése Az adminisztratív ellenőrzések és helyszíni szemlék eredménye alapján a tagállamok a termelőknek előleget fizetnek, melynek mértéke a speciális támogatás, az anyatehén támogatás, valamint a vágási támogatás összegének 60 %-a. A speciális támogatás esetében az előlegszázalékot a tagállam 40 %-os mértékig csökkentheti. Az előleg kifizetése a tárgyév október 16-a után lehetséges. A fennmaradó különbséget a következő év június 30-ig teljesítik. A szezonalitást csökkentő prémium kifizetése az ellenőrzések után, a tárgyév október 15-ig megtörténik. A tagállam adatszolgáltatási kötelezettsége évtől kezdve a tagállamok minden évben legkésőbb július 31-ig értesítik a Bizottságot az előző naptári évre vonatkozóan támogatási jogcímenként: speciális támogatásban részesített szarvasmarhák számáról korcsoportonként és állattípusonként (bika, illetve növendék) feltüntetve az extenzifikációs támogatások kifizetését és azoknak az állatoknak a számát korcsoportonkénti bontásban, amelyekre az előző évben nem ítélték meg a speciális támogatást a regionális felső határ alkalmazása miatt, azoknak a teheneknek és üszőknek a számáról, amelyekre az anyatehén támogatást ténylegesen megítélték, jelezve az extenzifikációs támogatások szerinti kifizetést, valamint az érintett állattartók számát mindkét esetben, azokról a tejelő tehenekről, amelyekre az extenzifikációs támogatás kifizetését ténylegesen megítélték, korcsoportonkénti bontásban azokról az állatokról, amelyekre az üszőkre vonatkozó országos felső határ alkalmazása miatt az előző naptári évben a támogatást nem ítélték meg, az anyatehén támogatás különböző tagállami szintű kiegészítéséről jelezve a támogatás megítélésének feltételeit és az állatonként megítélt összeget, az olyan állatok számáról, amelyekre az állománysűrűség által nem érintett támogatást ténylegesen megítélték, valamint az érintett termelői létszámról, azokról az állatokról, amelyekre a vágási támogatást ténylegesen megítélték, állattípusonkénti bontásban (felnőtt marha, ill. borjú) jelezve, hogy a támogatást vágásra vagy exportra ítélték-e meg, valamint az érintett termelők számát, az olyan állatok számáról korcsoportonkénti bontásban amelyekre az országos felső határ alkalmazása miatt az előző naptári évben a vágási támogatást nem ítélték meg. Jogszabályi háttér: 1254/1999., 2342/1999. Kiegészítő kifizetések A tagállamok évente kiegészítő támogatást adhatnak termelőiknek. Ezen támogatásokat objektív kritériumok, elsősorban az idevonatkozó termelési struktúrák és feltételek alapján 16

17 adják, oly módon, hogy biztosítják a termelők közötti egyenlő elbánást és elkerüljék a piac és a verseny torzulását. Ezek a támogatások a piaci árak ingadozásától függetlenek. A kiegészítő kifizetések nemzeti szabályozásáról és végrehajtásáról a Bizottságot részletesen informálni kell. Ezeknek az információknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: állatlétszám szerinti kifizetés területi kifizetés. Állatlétszám szerinti kifizetések a következő állatkategóriákra vonatkozhatnak: hímivarú szarvasmarhákra, anyatehenekre, tejhasznosítású tehenekre és üszőkre. A 8 hónapos kor feletti hímivarú szarvasmarhákra állatlétszám szerinti kifizetést járulékos összegként, a vágási támogatás után adhatják (kivéve borjúvágás). Amennyiben nem ilyen módon kerül kifizetésre, akkor az állatlétszám behatárolása attól függ, hogy az adott állatlétszám: megegyezik-e a tagállam regionális felső határával; megegyezik-e az 1997-ben prémiumban részesült szarvasmarhák számával; megegyezik-e az ben átlagosan levágott hímivarú szarvasmarhák EUROSTAT adataival. A hímivarú szarvasmarhák gazdaságonkénti számának behatárolásáról, a kifizetéseket tekintve a tagállamok is dönthetnek. A létszámhatár megállapítása regionális vagy országos szinten történik. Ha az állatlétszám szerinti kifizetést vágáskor teljesítik, a tagállam dönthet úgy, hogy a vágott test minimális súlya legalább 180 kg legyen. A tagállamok állatonként maximum 50 euró kiegészítő nemzeti anyatehén támogatást fizethenek, feltéve, hogy ez nem vezet diszkriminációhoz az érintett ország állattenyésztői között. Tejelő tehenek után prémiumpótlék csak kiegészítő összegként folyósítható, amely esetben a prémiumra jogosult egyéni referenciamennyiség alapján folyósított tejprémium és prémiumpótlék nem haladhatja meg az alábbi összeget: o 13,9 /tonna 2005-re; o 27,8 /tonna 2006-ra; o 41,7 /tonna 2007-től. Az üszőkre vonatkozó állatlétszám szerinti kifizetés alapja az évi EUROSTAT vágott üszőkre vonatkozó statisztikai átlaga. Területi kifizetések az állandó legelőterület nagysága (ha) után történnek, az alábbiak figyelembe vételével: Nem kapnak támogatást bizonyos szántóföldi takarmánynövények termesztői, ha ugyanarra az évre már kértek támogatást a szárított takarmányra vonatkozó, illetve az egyéb állandó takarmánynövényekre vagy kertművelésre vonatkozó támogatási rendszer keretében. 17

18 Támogatás adható, olyan állandó legelők után, amelyet nem számítottak bele az állománysűrűségi követelményeknél figyelembe vett területekbe; olyan legelők után, amely az érintett évben a tenyésztő rendelkezésére áll. A maximálisan adható hektáronkénti területi kifizetés, beleértve a 1255/1999/EK Rendelet 19. cikkéből következő területi kifizetést, nem haladhatja meg a: 350 euró-t a 2002-es és azt követő naptári években, valamint a támogatásban részesült állandó legelőterület nem haladhatja meg az vonatkozó regionális bázisterület nagyságát. Jogszabályi háttér: 1254/1999., 2342/1999. A szarvasmarha piaci rendtartása az Európai Unióban Export-import szabályozás Import engedélyezés Export visszatérítés Import engedélyezés Az élő állatok a fajtiszta tenyészállatok kivételével -, a friss, előhűtött vagy fagyasztott marhahús a sózott, pácolt, szárított vagy füstölt hús, húsból és belsőségből készült élelmezésre alkalmas lisztek vagy őrlemények Közösségbe történő behozatala engedélyköteles. Az import engedélyeket a Közösségen belül minden kérelmező megkaphatja, bárhol is van a telephelye. Az import engedélyek a Közösség egész területén érvényesek. Az engedélyek kiadását biztosíték letételéhez kötik, amellyel az ügylet lebonyolítását garantálják. Amennyiben az engedély érvényessége alatt a behozatalt nem vagy csak részben bonyolítják le - a vis maior esetektől eltekintve - a biztosíték részben vagy egészen elvész. A marhahús piaci rendtartása alá eső termékekre a közös vámtarifában szereplő vámkulcsokat alkalmazzák. Bizonyos termékek behozatalát pótvám fizettetésével nehezítik, de ez csak azokra az árukra vonatkozik, amelyet jelzőár alatt akarnak importálni. A pótvám alkalmazásakor figyelembe vett import árakat a szállítmányok CIF import árai alapján határozzák meg. A CIF import árakat a termék reprezentatív világpiaci áraival, illetve a közösségi import piacok áraival vetik össze. A GATT megállapodás következtében a vámok helyettesítik a változó lefölözést és az import kontingensek keretében bonyolódik. A kontingenseket a Bizottság nyitja meg és működteti, szükség szerint behozatali időszakaszokra osztja fel. 18

19 A közösségi feldolgozásra szánt 50 ezer tonnás fagyasztott hús import kvótának egy részét azonos mennyiségű minőségi hússal is ki lehet tölteni. A kontingensek felosztásakor különböző módszereket alkalmaznak pl: - Igénybenyújtás időbeli sorrendje szerint - Igénybeérkezéskor a kért mennyiség arányos elosztásának elve szerint - A hagyományos kereskedelmi szerkezet figyelembe vételének módszere alapján. Ugyanakkor a szabályok részletesen meghatározzák a termék jellegére, származására és eredetére vonatkozó garanciákat, és azokat hitelesítő okmányok elismerésének módját, valamint az import engedélyek kibocsátásának feltételeire és az engedélyek érvényességi idejére vonatkozó előírásokat. Jogszabályi háttér: 1254/1999., 2342/1999., 3290/1994. Export visszatérítések rendszere Bizonyos Közösségi termékek exportképessé tételéhez a világpiaci árak, és a Közösségen belüli árak közti különbséget export visszaterítéssel fedezik. A visszatérítések az egész Közösségre nézve azonosak. Összegük rendeltetési hely szerint változhat, ha a világpiaci helyzet vagy egyes piacok speciális körülményei ezt szükségessé teszik. A visszatérítéseket a Bizottság állapítja meg. A visszatérítések megállapítása történhet rendszeres időközönként vagy pályázati felhívással korlátozott mennyiségekre. Az első esetben legalább háromhavonta egyszer felülvizsgálják azoknak a termékeknek a jegyzékét amire export visszatérítés jár, és megállapítják a visszatérítés összegét. Ha szükséges, a visszatérítés összege három hónapon túl is azonos szinten maradhat, de a Bizottság valamely tagállam kezdeményezésére vagy hivatalból a közbeeső időszakban is módosíthatja azt. A visszatérítés mértékének megállapításakor számításba veszik: a marha- és borjúhús termékek világpiaci árát, a közösség piacain hozzáférhető mennyiséget, a fennálló helyzetet és a jövőbeni trendeket, a marha- és borjúhús közös piaci szervezetének céljait, a piaci zavarok elkerülését, a javasolt export gazdasági vonatkozásait. Ugyancsak figyelik, hogy egyensúly legyen a Közösségen kívüli országokba exportált feldolgozott termékek gyártásában a közösségi alaptermékek felhasználása és az ezekből az országokból belső feldolgozásra behozott termékek felhasználása között. A Közösségen belüli árak meghatározásakor a reprezentatív közösségi piacokon, és az exportnál uralkodó árakat veszik figyelembe. 19

20 A nemzetközi kereskedelmi árak meghatározásakor pedig: a Közösségen kívüli országok piacain uralkodó árakat, a Közösségen kívüli cél országokban a Közösségen kívüli import legkedvezőbb árait, az exportáló Közösségen kívüli országokban nyilvántartott termelői árakat, a Közösség határáig költségmentes ajánlati árakat. Visszatérítés csak igény benyújtása és a vonatkozó export engedély bemutatása mellett jár. A rendtartás hatálya alá tartozó termékek exportjára alkalmazott visszatérítés megegyezik az engedélykérelem benyújtásának napján alkalmazott visszatérítéssel, vagy differenciált visszatérítés esetén az ugyanazon a napon alkalmazott visszatérítéssel: az engedélyen megjelölt rendeltetési helyre vonatkozóan, vagy a tényleges rendeltetési helyre vonatkozóan, ha az eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől. Ilyen esetben a kifizetendő összeg nem haladhatja meg az engedélyen feltüntetett rendeltetési helynek megfelelő összeget. A visszatérítést akkor fizetik ki, ha bizonyított, hogy a termékek közösségi eredetűek, a termékeket a Közösségből exportálták, és differenciált visszatérítés esetén a termékek eljutottak az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre. Az élő állatok exportjára járó visszatérítést az állatvédelemre, és különösen az állatok szállítás alatti védelmére előírt rendelkezések betartásához kötik. Közösségen kívüli országból importált és ilyen országba re-exportált termékekre visszatérítés nem fizethető. Jogszabályi háttér: 1254/1999., 2342/1999., 3290/1994. A hasított felnőtt szarvasmarha közösségi minősítési rendje Hasított marha: a levágott állat teste, kivéreztetve, kizsigerelve és megnyúzva, az alábbiak szerint előkészítve: fej és lábvégek nélkül, a fejet a tarkóizületnél, a lábvégeket kéztő-kézközép, illetve lábtő-lábközép csontok közötti izületeknél leválasztva kell eltávolítani, a mellüregi és hasüregi szervek nélkül, vesével, vesefaggyúval, illetve medencei zsírszövettel együtt, vagy azok nélkül, a nemi szervek és a hozzájuk tartozó izmok nélkül, valamint nőivarú állatok esetében a tőgy, illetve a tőgy zsírszövete nélkül. A félmarhát a hasított testnek a gerincoszlop mentén, a nyak-, hát-, ágyéki, illetve keresztcsonti csigolyák, valamint a szegycsont és a szeméremcsonti összenövés közepén végzett szimmetrikus szétválasztásával nyerik. 20

21 A piaci árak meghatározásának érdekében a hasított marhát a külső faggyú eltávolítása nélkül kell előkészíteni: a vese, vesezsír, illetve medencei zsírszövet nélkül, a vékony, illetve vastag dagadó nélkül, farok nélkül, a gerincoszlop nélkül, a herezacskó faggyúja nélkül, a lágyhús belső részének faggyúja nélkül, a torkolati véna és a körötte található zsír nélkül, a nyakat az állatorvosi követelményeknek megfelelően kell vágni. A tagállamok ettől eltérő előkészítési módokat is alkalmazhatnak. A felnőtt hasított szarvasmarhát az alábbi kategóriákba kell sorolni: nem ivartalanított és két évesnél fiatalabb növendék állat hasított teste, egyéb nem ivartalanított hím állat hasított teste, ivartalanított hím állat hasított teste, már ellett nőivarú állat hasított teste, egyéb nőivarú állat hasított teste. A felnőtt szarvasmarha hasított test minősítését a húsosság és faggyúborítás alapján kell elvégezni. A húsosságra az EUROP osztályozás, a faggyúborításra az 1-5-ig osztályba sorolással, amelyet a tagállamok további három alosztályra bonthatnak. A hasított marhát és félmarhát a vágást követően a lehető leghamarabb a vágóhídon minősíteni és azonosítani kell. A jelöléssel való azonosítást megelőzően lehetőség van a hasított testekről a külső faggyú eltávolítására, ha ezt a faggyússág indokolja. A helyszíni ellenőrző vizsgálatokat egy közösségi ellenőrző bizottság végzi, amely a bizottság szakértőiből, valamint a tagállamok által kinevezett szakértőkből áll és jelentést tesz a Bizottságnak az ellenőrzés eredményéről. Az ellenőrző vizsgálatokat a közösség nevében és költségén, területén azonos módon végzik. Minőségi kategóriák a hústartalom vizsgálata alapján A hasított test húsvonalainak fejlettségét vizsgálják, különösen a lényeges részeken fartőn, háton, lapockán Húsossági osztály E kiváló U Leírás Minden húsvonal domború, vagy erősen domború: kivételesen jó izmoltság A húsvonalak egészében domborúak: igen jó izmoltság nagyon jó 21

22 R jó O közepes P A húsvonalak egészében egyenesek: jó izmoltság A húsvonalak egyenesek vagy homorúak: átlagos izmoltság Minden húsvonal homorú vagy egészen homorú: gyenge izmoltság csekély Minőségi besorolás a faggyússág mértéke alapján A hasított test külsején és a mellüregben található faggyú mennyiségét vizsgálják Faggyússági osztály 1 csekély 2 enyhe 3 átlagos 4 erős 5 nagyon erős Leírás Faggyúval borítottság nincs vagy csekély Enyhe faggyúsodás, a hús majdnem mindenütt látható A hús a fartő és a lapocka kivételével majdnem mindenütt faggyúval borított, a melléküregben kevés faggyúlerakódás A hús mindenütt faggyúval borított, a fartő és lapocka részben még mindig látható, a mellüregben kifejezett faggyúlerakódás A teljes hasított test faggyúval borított, a mellüregben is vastag faggyúlerakódás Jogszabályi háttér: 1208/1981., 563/1982., 344/1991., 1186/1990., 2930/1981. A szarvasmarha piaci rendtartása az Európai Unióban Belső piacszabályozási eszközök Árjelentési rendszer Intervenciós felvásárlás, magántárolás Közvetlen termelői kifizetések 22