Fenntarthatóság-regionalitás

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fenntarthatóság-regionalitás"

Orsolya Kelemen
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 Fenntarthatóság-regionalitás Dr. Szlávik János egyetemi tanár

2 1957 Római Szerződés 1972 Növekedés határai, MIT csoport, Meadows 0 növekedés 1972 Stockholm, ENSZ konferencia az emberi környezetről, UNEP létrehozása 1973 EK I. Környezetvédelmi Akcióprogram 1976 Magyarország I. Környezetvédelmi Törvény OKTH

emberi környezetről, UNEP létrehozása 1973 EK I.

3 ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia, Brundtland Bizottság működése 1987 Közös Jövőnk fenntartható fejlődés 1992 Rio de Janeiro, ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia 1997 Amszterdami Csúcs EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé) 2001 EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája 2004 Magyarország EU tag

Fejlődés Világkonferencia 1997 Amszterdami Csúcs 1993-2000 EU V.

4 Környezetgazdaságtan - környezetpolitika Haszon M N P B* M E C** Q Q * Q m Gazdasági aktivitás M N P B M E C Nettó társadalmi határhaszon *MNPB = egyéni tiszta határhaszon **MEC = externális határköltségek

5 A fenntartható fejlődés fogalma A fenntartható fejlődés olyan komplex folyamat, amely biztosítani tudja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. A fogalom a fenntartható gazdasági, ökológiai és társadalmi fejlődést jelenti.

anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját

6 A fenntartható fejlődés értelmezései Gyenge fenntarthatóság Weak Sustainability A természeti tőke felváltható művi tőkével Szigorú fenntarthatóság Strong Sustainability A természeti tőke nem váltható fel művi tőkével Bioszféra Bioszféra Társadalom Gazdaság Gazdaság Társadalom Környezeti fenntarthatóság Environmental sustainability Nemcsak a tőkemennyiséget, hanem minden általa biztosított anyagáramot, szolgáltatást is meg kell őrizni

Bioszféra Bioszféra Társadalom Gazdaság Gazdaság Társadalom Környezeti fenntarthatóság Environmental

7 A fenntarthatóság folyamata Napenergia Bioszféra Input (anyag, energia) 1 2 Gazdaság 5 Áru 4 3 Hulladék O u t p u t DEPÓ 6 Hő 1. Input mérséklése 2. Tisztább termelési eljárások 3. Fogyasztási intenzitás mérséklése 4. Újrahasználat (reuse) 5. Újrahasznosítás (recycling) 6. Hulladékok semlegesítése

Tisztább termelési eljárások 3. Fogyasztási intenzitás mérséklése 4.

8 A fenntarthatóság szintjei Globális Nagyregionális Regionális, nemzeti Lokális

9 A Local Agenda 21 alapvető célja Az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével a fenntarthatóság helyi programjának megteremtése, amelynek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város, falu mai és leendő polgárai otthon vannak.

segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak

10 LA 21 folyamatának szerkezeti vázlata Partnerségi kapcsolatok Szervezeti struktúra és a közösségi jövőkép kialakítása. Közösségközpontú problémaelemzés Prioritások kijelölése, helyzetfelmérés, audit. Akciócélok Stratégiai akciótervezés Akciófeladatok, célok, küszöbök meghatározása; stratégiai kidolgozása; elkötelezettség kialakítása. Küszöbök Megvalósítás és monitoring A partnerkapcsolatok és programok beindítása, működtetése; adatgyűjtéssel kombinálva. Értékelés és visszacsatolás Értékelés célközpontú mutatók alkalmazásával, felhasználók tájékoztatása.

Akciócélok Stratégiai akciótervezés Akciófeladatok, célok, küszöbök meghatározása; stratégiai kidolgozása; elkötelezettség kialakítása.

11 Az önkormányzat, mint szervezet I. Terület Az önkormányzat, mint szervezet a ténylege irányítás hivatalok különleges funkciók II. Terület Kommunális vállalatok és saját üzemek kórház építésügy tisztítóművek városgazdálkodás III. Terület Az önkormányzat, mint környezetpolitikai szereplő közgyűlés bizottságok, grémiumok IV. Terület Az önkormányzat szereplői Lakosság, gazdaság, szövetségek, szervezetek (helyi Agenda 21) (Forrás: Önkormányzati környezetvédelmi kézikönyv)

Terület Kommunális vállalatok és saját üzemek kórház építésügy tisztítóművek városgazdálkodás III.

12 LA 21 indikátortémák Gazdaság Üzleti mutatók Foglalkoztatási mutatók Pénzügyi mutatók Jövedelmi mutatók Erőforrás-felhasználás mutatói Idegenforgalmi mutatók Közlekedési mutatók Kereskedelmi mutatók Társadalom Demográfiai mutatók Kormányzás Lakásügy Oktatás és képzés Egészségügy Rekreáció Közbiztonság Környezet Levegőminőség mutatói Biodiverzitás mutatói Területhasznosítás mutatói Felszíni vizek mutatói Vizenyős területek mutatói Felszín alatti vízkészlet mutatói Szennyvíz-mutatók

mutatók Kormányzás Lakásügy Oktatás és képzés Egészségügy Rekreáció Közbiztonság Környezet Levegőminőség mutatói

13 A vállalatok szerepvállalása CSR Corporate Social Responsibility A vállalatok társadalmi felelősségvállalása Az Európai Bizottság által elfogadott definíció szerint a CSR olyan eljárás, amelynek révén a vállalatok önkéntes alapon társadalmi és környezeti szempontokat építenek be gazdasági működésükbe és az érdekelt felekkel (stakeholder-ekkel) való kapcsolatrendszerükbe. A CSR két fontos eleme tehát az önkéntesség és a szabályozáson, előírásokon túl vállalat kötelezettségek.

társadalmi és környezeti szempontokat építenek be gazdasági működésükbe és az érdekelt felekkel (stakeholder-ekkel)

14 SWOT elemzés Helyzetértékelés SW Belső-Külső Erôsségek és gyengeségek OT Külső-Belső Lehetôségek és veszélyek Döntéshozói értékek Értékelés Stratégiaépítés Alternatív lehetôségek Külső elvárások, partnerség Stratégiaalkotás

Döntéshozói értékek Értékelés Stratégiaépítés

15 Mintalapok az épített környezet értékeléséhez Az épület kiemelkedő építészeti kvalitása Az épület tömege egyszerű nyeregtetővel fedett hajóból, az északkeleti oldalon hozzá csatlakozó félnyeregtetős sekrestyéből, és főhomlokzat síkjában emelkedő toronyból épül fel. A belső térszervezés követi a tömeget: a tér egyhajós, kétszakaszos csehsüvegboltozattal fedett, az íves záródású szentnély is csehsüvegboltozattal fedett. A sekrestye kolostorboltozatos lefedésű, az egyik sarkából egy mosdót választottak le utólag. A belépéskor a toronyaljba jutunk, mely fölött koráíves orgonakarzat húzódik. A templom északi sarkán, falba rejtve helyezkedik el a karzatra illetve a padlásra és a toronyba vezető csigalépcső. A templombelső két-két nagyméretű, félköríves záródású ablakon keresztül kapja a megvilágítást, hasonló ablakok helyezkednek el a sekrestyéből megközelíthető későbarokk szószék. Gazdag a templom díszítése: a főhomlokzaton falfülkében Szent Péter és Szent Pál kőszobra áll. A belső tér legértékesebb művészeti kincsei a boltozatok freskói: az első boltmezőben magyar szerntek láthatók, a másodikban Szent Péter átveszi a mennyország kulcsait Krisztustól, háttérben a római Szent Péter bazilika kupolájával, a szerntély botozatán pedig az utoló vacsora jelenetét láthatjuk. A templom belsejét több szobor is dísziti. Szép a klasszicizáló főoltár, az oltárképen Szent József és a szent család látható. A keresztelőmedencét Keresztelő János Jézus aranyozott alakja dísziti. A templom a település központjában, két főútvonal találkozásánál kialakult teresedésen, kis dombon áll. Az épület hossztengelye északnyugat-délkeleti irányú. Jó, fal nedvesedik, beton padló Állandó Nem Egész épület Szabadonálló Falu, utcaképben épített örökségéhez való hozzájárulás Az épület állapota Az épület jelenlegi használata Az épület veszélyeztetettsége Történelmi jellegűnek itélt épületrész Beépítési mód Tömegforma és tetőforma/burkolat Nyeregtető, nyugati oldalon torony, pala, fémlemez tető, é-i oldalon sekrestye Tömegforma melléképületek Falak anyaga és színezése Nyilászárók és falfelületek aránya Nyilászárok anyaga, színe Környezet idegen elemei Egyéb épülettartozékok Hagyományos Fa A templom előtti téren áll egy barokk kori fehérre festett Nepomuki Szent János kőszobor, egy első világháborús emlékmű, Horváth Béla domborművével. Az egykor második világháborús emlékművet ledöntötték, csak a talapzata és törmelékei vannak.

A belső térszervezés követi a tömeget: a tér egyhajós, kétszakaszos csehsüvegboltozattal fedett, az íves záródású szentnély is csehsüvegboltozattal fedett.

16 Mintalapok az épített környezet értékeléséhez Törzs szám: 5 Cím : 4069 Egyek, Petőfi út 7 Hrsz : 2062 Tulajdonos/Megnevezés: Turchany Dávid Építési év : 1922 Fotó: Értékelés (1 és 10 között) : 7 Nem: Lakóház Kategória: TKE Illeszkedés: FK,NÉ Az épület kiemelkedő építészeti kvalitása Falu, utcaképben épített örökségéhez való hozzájárulás Az épület állapota Az épület jelenlegi használata Az épület veszélyeztetettsége Történelmi jellegűnek itélt épületrész Beépítési mód Tömegforma és tetőforma / burkolat Tömegforma melléképületek Falak anyaga és színezése Nyilászárók és falfelületek aránya Nyilászárok anyaga, színe Környezet idegen elemei Egyébb épülettartozékok Jó illeszkedés az utcaképbe Jó Felújítva Használat Lakóépület, OH, utcavonalon, Nyeregtető, nád Fehér, sárga, vályog Hagyományos, 2 ablak Fa, fehér Kút, ámbitus

veszélyeztetettsége Történelmi jellegűnek itélt épületrész Beépítési mód Tömegforma és tetőforma / burkolat Tömegforma melléképületek Falak anyaga és színezése Nyilászárók és falfelületek aránya

17 Térinformatikai elemzésekhez használatos mintatérképek

18 Térinformatikai elemzésekhez használatos mintatérképek

19 A megyék versenyképességének típusai* Dinamikus versenyképesség Statikus versenyképesség Magas Közepes Alacsony Erősödő Győr-Moson-Sopron Heves Nógrád Fejér Budapest (+Pest) Vas Komárom-Esztergom Veszprém Átlagos Zala Szabolcs-Szatmár Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Bács-Kiskun Tolna Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád Gyenge Hajdú-Bihar Békés *Lengyel Imre: Régiók versenyképessége és gazdasági fejlődése Magyarországon, MTA doktori értekezés

Zala Szabolcs-Szatmár Baranya Borsod-Abaúj-Zemplén Somogy Bács-Kiskun Tolna Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád

20 Az Egri Kistérség területfejlesztési prioritásai A gazdaság versenyképességének erősítése A kistérség idegenforgalmának fejlesztése Humán erőforrás fejlesztés Műszaki infrastruktúra, környezet és természetvédelem fejlesztése Információs társadalom fejlesztése Térségi kohézió erősítése

Humán erőforrás fejlesztés Műszaki infrastruktúra, környezet és

21 Potenciális megoldások I. (Meadows, 2004.) 1. Gondolati modell: A világ gyakorlatilag korlátlan, mindenre megoldás a gazdasági növekedés. Eredmény: összeomlás 2. Gondolati modell: A korlátok valódiak és közel vannak. Az emberek nem tudnak felelősen viselkedni, legalábbis nem idejében. Eredmény: összeomlás

22 Potenciális megoldások II. (Meadows, 2004.) 3. Gondolati modell: A korlátok valódiak, közel vannak, helyenként már át is lépték. Még van elegendő anyag, energia, mobilitás, emberi jóindulat. Megoldás: fenntarthatóság programja. Valós indikátor az ökológiai lábnyom. Eredmény: fenntarthatóság Valójában a valós választ senki sem tudja, de nincs más út, mint az, hogy megpróbáljuk. Eszközök: JÖVŐKÉP ALKOTÁS HÁLÓZATKIÉPÍTÉS TANULÁS IGAZMONDÁS SZERETET

23 Mit tehetek Én? Az emberek mindenfelé azt kérdezik: voltaképp mit tehetek én? A válasz zavarbaejtően egyszerű. Mindannyian munkálkodhatunk azon, hogy rendbe tegyük saját házunk táját. (Schumacher)

24 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

A Local Agenda 21 szerepe a fenntarthatóságban és az új településfejlesztésekben

A Local Agenda 21 szerepe a fenntarthatóságban és az új településfejlesztésekben Prof. Dr. Szlávik János, tanszékvezetı egyetemi tanár, doktori iskola vezetı szlavikj@eik.bme.hu www.kornygazd.bme.hu BME-GTK