AZ ÉLÕ RENDSZEREK AZ ÉLET TUDOMÁNYA
|
|
- Sándor Kerekes
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ ÉLET TUDOMÁNYA A biológia az élettel, az élõ szervezetekkel, valamint az élõ szervezetek és környezetük közötti kapcsolat törvényszerûségeivel foglalkozó tudomány. Az elnevezés a görög biosz (élet) és a logosz (tudomány) szavak összevonásával keletkezett. Megszületésérõl alig két évszázada beszélhetünk csupán. Azóta, mióta tudjuk, hogy az élõlények alapvetõen egységes felépítésûek és a különbözõ megjelenésû és fejlettségû csoportjaik közös származási kapcsolatban állnak egymással. A biológia az élet kialakulását, fejlõdésének történetét, a korábban élt, de napjainkra már kihalt, valamint a mai élõlények felépítését és szervezetük mûködését vizsgálja. Kutatja élõhelyüket, elterjedésük okait és nemzedékrõl nemzedékre való fennmaradásuk magyarázatát. Az élõlényeket az élettelen anyagoktól az életjelenségek különböztetik meg. Az életjelenségeket az önfenntartó (vegetatív), valamint a fajfenntartó (generatív) életjelenségek csoportjaira osztjuk. Az önfenntartó életjelenségek egyike az anyagcsere. Ez azt jelenti, hogy az élõlények a környezetükbõl különbözõ anyagokat vesznek fel, és oda különbözõ anyagokat adnak le, miközben a testüket felépítõ vegyületek folyamatosan megújulnak. Vagyis az élõlények táplálkoznak, lélegeznek, a felvett anyagokat feldolgozzák, valamint feleslegessé váló anyagcseretermékeiket kiválasztják és leadják. Egy másik életjelenség a hely- és helyzetváltoztatás képessége, a mozgás. Az élõlényekre az ingerlékenység is jellemzõ, ugyanis ha a környezetük megváltozik, arra valamilyen formában reagálnak. A válaszreakció lehet például mozgás (az éticsiga árnyas helyre mászik, ha rásüt a nap). Lehet más változás is (egy napozó ember a felmelegedésre hûtõ hatású verejtékezéssel válaszol). Az élõlények nagyfokú belsõ szervezettsége teszi lehetõvé, hogy a külsõ körülmények változásai ellenére viszonylag állandó belsõ körülményeket tudjanak biztosítani önmaguk számára. Az önfenntartó mûködések következtében az élõlények növekednek és fejlõdnek. A növekedés mennyiségi változás. Alapja a sejtek számának gyarapodása, vagy a már meglévõ sejtek megnyúlása. A fejlõdés mi A táplálkozás folyamata az önfenntartást szolgálja 7.2. Az élõlények mozgása ugyancsak az életjelenségek közé tartozik 7
2 nõségi változásokkal is jár. Lényege a differenciálódás, amelynek során az élõlényben új felépítésû és mûködésû részletek alakulnak ki. Egy-egy élõlény élete ugyan véges, ennek ellenére az élõlények nem tûnnek el nyomtalanul, mert szaporodni képesek. A szaporodás során önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre, és ez biztosítja az élet folytonosságát Melyik életjelenségek közé tartozik az ivadékgondozás? Az élet definiálásával, az életkritériumok meghatározásával sokat foglalkozott Gánti Tibor magyar kémikus is. Õ az élet kialakulását kutatta. Közben szükségesnek látta meghatározni azt, hogy az evolúció korai szakaszában mit tekinthetünk már élõ szervezetnek. Úgy találta, hogy vannak olyan életjelenségek, amelyek kivétel nélkül minden élõlényben, életének minden idõpontjában jellemzõek. Ezek az abszolút életkritériumok. Vannak olyan életjelenségek is azonban, amelyek nem szükségesek az egyed élõ állapotához, de az élõvilág fennmaradása szempontjából nélkülözhetetlenek. Ezek a potenciális életkritériumok. Az abszolút életkritériumok: Egységes rendszer Anyagcsere Stabilitás Információhordozó alegység Vezéreltség, szabályozottság A potenciális életkritériumok: Növekedés-szaporodás Öröklõdõ változás képessége Halandóság Gánti Tibornak az élet keletkezésével és az élõ rendszerekkel kapcsolatos gondolatai Az élet princípiuma és Az élet általános elmélete címû könyvekbõl ismerhetõk meg részletesebben. Más megközelítésben az élõ rendszereket úgynevezett életkritériumokkal jellemezhetjük. Azt a szervezetet nevezzük élõnek, amelyik rendelkezik az összes életkritériummal. Vagyis az életkritériumokat úgy kell megválasztani, hogy azoknak minden élõ megfeleljen, de kizárólag az élõk feleljenek meg nekik. Az élõlények rendelkeznek egy olyan életprogrammal (örökítõanyaggal), amely a felépítésükre és a mûködésükre vonatkozó információkat tárolja. Rendelkeznek egy olyan rendszerrel is, amely az életprogramban rejlõ adatokat értelmezi és megvalósítja. Gondoskodik az utasítások megõrzésérõl, sokszorosításáról, valamint az utódokba történõ átadásáról. Az élet egy további kritériuma a biológiai anyagcsere megléte, amely által az élõlény fedezni tudja saját anyag- és energiaszükségletét, ebbõl saját testének állandó fel- és leépítését. A folytonos átépülés közben az anyagcsere-folyamatok összekapcsolódó láncszemei dinamikus belsõ állandóságot biztosítanak az élõlény számára. Képessé teszik arra is, hogy az egyensúly megváltoztatására irányuló külsõ hatásokra az egyensúlyt védelmezõ válaszokat adjon, azaz ingerlékeny legyen. Az egyedi élet megvalósulása és a szaporodás még nem elegendõ az élõvilág sokszínû kibontakozásához. Ehhez az is szükséges, hogy az örökítõanyag változni tudjon. Hozzon létre egy olyan sokféleséget, amely lehetõvé teszi, hogy a változatok közül azok szaporodjanak el, amelyek legjobban alkalmazkodnak a környe zet feltételeihez. Azaz az élõ anyag evolúcióképes legyen. Kérdések, feladatok Milyen életjelenségeket ismersz? (7.2.) Mi a különbség az önfenntartó és a fajfenntartó életjelenségek között? 8
3 A VÍRUSOK A VÍRUSOK A vírusok általában 20 és 150 nm közötti, csak elektronmikroszkóppal látható szervezetek. Általánosságban külsõ fehérjeburokból és az abban elhelyezkedõ örökítõanyag ból épülnek fel. A külsõ fehérjeburok alakja és szerkezete igen változatos lehet. A vírusok nagyon speciális, az élõ és élettelen világ határán egyensúlyozó szervezetek. Önmagukban nem mutatnak életjelenségeket és az ásványi anyagokhoz hasonlóan kristályos állapotuk is lehet. De ha az önálló mozgásra képtelen nyugvó vírus (az ún. virion) egy számá ra kedvezõ környezetet biztosító sejt felületére kerül, akkor átalakul vegetatív vírussá és bekövetkezik a vírusfertõzés. A fertõzés elsõ lépéseként a vírus fehérjeburka megtapad a sejt (az ún. gazdasejt) felületén, örökítõanyaga pedig behatol a sejtbe. Ezután drámai változás következik be. A vírus örökítõanyaga átprogramozza a sejtet. Arra kényszeríti, hogy lényegében a sejt a saját anyagainak termelése helyett a vírus örökítõanyagát sokszorozza meg és nagy számban termelje a vírusfehérjéket. Ezekbõl azután sok új virion képzõdik, amelyek a gazdasejtbõl kiszabadulnak és a fertõzés robbanásszerûen továbbterjedhet. Számos olyan vírust ismerünk, amelyeknél a gazdasejt belepusztul az idegen érdekek szolgálatába. A vírusok felfedezése A vírusokat kórokozó hatásuk révén fedezte fel Ivanovszkij ( ) orosz biológus. A dohány mozaikbetegségét vizsgálva megállapította, hogy a beteg növények kipréselt nedvében a baktériumoknál is kisebb méretû kórokozó található. Kísérleteiben a beteg növények nedvét olyan szûrõn szûrte át, amely a baktériumokat visszatartotta, az átszûrt nedv mégis megbetegítette az egészséges növényeket. Ezt az addig ismeretlen kórokozót nevezték el vírusnak (vírus = méreg). A vírusok szerkezetének megfigyelésére csak a 20. század derekától az elektronmikroszkóp felfedezését követõen nyílt lehetõség. örökítõanyag A vírus megtapad a baktérium felületén Kiszabadulnak a továbbfertõzésre kész vírusok 1. A vírus örökítõanyaga bejut a baktériumsejtbe fehérjeburok örökítõanyag fehérjeburok A baktériumsejtben elkészülnek a vírus burkát adó fehérjék Az átprogramozott baktériumsejt megsokszorozza a vírus örökítõanyagát Dohánymozaikvírus és bakteriofág elektronmikroszkópos képe és felépítése 9.1. A vírusfertõzés folyamata 9.2. A vírusok szerkezete 9
4 A vírusok eredete A vírusok eredetét mindmáig nem sikerült egyértelmûen megfejteni. Mai tudásunk szerint a legvalószínûbb, hogy a vírusok az evolúció során egyes sejtekbõl kiszakadt és önállósult örökítõanyagból és fehérjébõl álló komplexumok. Vagyis nem a vírusokból fejlõdtek ki a bonyolultabb sejtek, nem a vírusokból indult el az evolúció. Úgy tûnik, hamarabb voltak sejtek, mint vírusok A fertõzõ májgyulladás vírusa Az influenzavírusok megtapadnak a gazdasejt felületén A vírusoktól, a vírusbetegségektõl szinte az egész élõvilág szenved. A bakteriofágok (baktériumfaló vírusok) a baktériumokat pusztítják, és a növényeket is számos vírus veszélyezteti. Az állatok vírusbetegségei közül súlyos járványt okoz a szarvasmarhák száj- és köröm fájása, a rókák és a kutyák körében pusztító veszettség, amely az emberre is halálos veszéllyel jár. Emberközös ségekben gyakori az influenza, bárányhimlõ, szamár köhögés, fertõzõ májgyulladás, fertõzõ gyermekbénulás vírusának fel-felbukkanása. Ma az egyik legrettegettebb vírusbetegség az AIDS, melyet a HIV-vírusok okoznak. A fertõzéstõl a betegség tüneteinek megjelenéséig vírusonként nagyon különbözõ lappangási idõ telhet el. A megfertõzött sejtekben a vírus örökítõanyaga sokáig megbújva maradhat, s esetleg csak hónapok vagy évek múlva gyorsul fel a folyamat. Ez jellemzõ a HIV-vírusokra is. Más esetben, mint pl. az influenzánál, a fertõzést gyorsan követi a betegség teljes kifejlõdése. Az egészséges ember szervezete sok vírusbetegséggel meg tud birkózni. Az enyhébb vírusbetegségek leküzdéséhez sokszor elegendõ a szervezetünk védekezõ mechanizmusa. Számos súlyos vírusbetegség (pl. veszettség, fertõzõ májgyulladás) esetében az orvostudomány fejlõdése lehetõvé tette, hogy védõoltásokkal megelõzzük a betegség kifejlõdését. Más esetben, mint a rettegett fekete himlõ elleni küzdelem során, sikerült megszakítani a fertõzési láncot, végleg sarokba szorítani a vírust. Ezt a láthatatlan, parányi ellenséget csak tudatosan, egészséges életmóddal van esélyünk kiszorítani életünkbõl. Például az AIDS-fertõzés kockázatát hordozza a kicsapongó, felelõtlen nemi élet, de sokan fertõzõdnek meg HIV-vírussal a kábítószerek áldozatai közül is, az egymásnak továbbadott fertõzött injekciós tû használata miatt. A kullanccsal terjedõ agyvelõgyulladás kockázatát megfelelõ öltözködéssel, kellõ figyelemmel lehet csökkenteni, az elõzetes védõoltások pedig néhány évi védett séget nyújtanak bizonyos kórokozókkal szemben Herpeszvírusok Kérdések, feladatok Milyen anyagokból épülnek fel a vírusok? (9.2.) Hogyan zajlik le a vírusfertõzés? (9.1.) Sorolj fel néhány vírusok okozta betegséget! ( ) 10
5 VÍRUSBETEGSÉGEK VÍRUSBETEGSÉGEK (Olvasmány) HIV-vírus A leggyakoribb vírusos megbetegedés a nátha, amelynek a vírusai cseppfertõzéssel terjednek, a lappangási ideje mindössze 1-2 nap és a legfontosabb tünete a légutak begyulladása. Az influenza is cseppfertõzéssel terjedõ, járványos fertõzõ betegség, amely szintén fõképpen a légutak nyálkahártyáján okoz gyulladást. A betegség hirtelen hidegrázással, borzongással, lázzal, elesettséggel, étvágytalansággal, végtagfájdalmakkal kezdõdik. A felsõ légúti tünetek közül gyakran csak a köhögés észlelhetõ. Általában egy hét alatt gyógyul, szövõdményei viszont gyakran jelentkeznek. Ezeket a szövõdményeket nem az influenzavírus, hanem baktérium-társfertõzés okozza. A bárányhimlõ viszonylag ártatlan gyermekbetegség, amelynek a vírusa napos lappangási idõvel fertõz és hólyagos kiütéseket okoz. Cseppfertõzéssel és a hólyagok váladékával terjed. A felnõttkori fertõzés életveszélyes is lehet. A fekete himlõ súlyos, életveszélyes kiütéses megbetegedés volt. A 20. század végére sikerült teljesen felszámolni. A járványos gyermekbénulás vírusa az idegrendszert támadja meg; a gerincvelõ vagy az agyvelõ károsodása miatt bénulások alakulhatnak ki. A Sabin-cseppek bevezetése óta mindenütt visszaszorult. A vírusos májgyulladás cseppfertõzéssel, széklettel terjed. Sárgaságot, súlyos esetben heveny májzsugorodást vagy májrákot okozhat. Védõoltással megelõzhetõ. A veszettség vírusa beteg állatok, fõképpen kutya, macska, róka vagy erdei apróvadak ha rapásával, illetve váladékaival terjed. A lappangási idõ elején beadott oltással a betegség kialakulása megelõzhetõ. Az AIDS betûszó az angol acquired immune deficiency kifejezés rövidítése, magyarul szerzett immunhiányos állapotot jelent. Fõképpen nemi úton terjedõ, vírusos betegség. Vírusa (human immune deficiency virus, HIV) a szervezet belsõ védekezési rendszerét támadja meg, és fokozatosan terjedve a belsõ védekezés teljes összeomlását okozza. A fertõzéstõl a betegség kialakulásáig több év telhet el. A még nem beteg, de a vírusokat már hordozó egyén is fertõz. A HIV-vírus csak testnedvek útján fertõz és a vírusnak a vérbe kell bejutnia. Ez jelentõsen behatárolja a fertõzõdés lehetõségeit. A fertõzött személy a vírust testfolyadékaiban (vér, ondó, hüvelyváladék, nyál, verejték, könny) hordozza. Ezekbõl fõképpen az elsõ három tartalmaz olyan sok vírust, ami fertõzést okozhat. E sajátos fertõzési út miatt tekinthetõ az AIDS elsõsorban nemi úton terjedõ betegségnek, ezért jelent nagy veszélyt a szexuális partnerek felelõtlen váltogatása. Az AIDS megelõzését a stabil, megbízható monogám partnerkapcsolat szolgálja a legjobban, amelyben a partnerek tökéletesen megbízhatnak egymás hûségében. Megbízható partnerkapcsolat híján a gumi óvszer használata és a túlzások elkerülése ajánlott. De a HIV-vírus nem csak nemi úton fertõz. Az AIDS-es nõ magzata már az anyaméhben megfertõzõdik, mert a vírus átjut a méhlepényen a magzatba. A kábítószeresek is viszonylag nagyobb gyakorisággal fertõzõdnek meg AIDS-szel. Bizonyos kábítószereket, elsõ sorban a heroint intravénás injekcióval juttatják a szervezetbe. Gyakran többen ugyanazt a fecskendõt használják, amely az AIDS-es személy vérével mindazokra átviszi a fertõzést, akik utána használták. 11
6 Az élõvilág megismerése kezdetben elsõsorban a gyakorlati vonatkozású növényekre és állatokra korlátozódott. Az elsõ rendszerezõ Arisztotelész volt. Õ a növényeket hajtásrendszerük alapján fákra, cserjékre és lágyszárúakra osztotta. Ez a felosztás hosszú ideig érvényben volt, és az életformák csoportosításában a mai napig fennmaradt. Arisztotelész az állatok csoportosítására is kísérletet tett, és mintegy félezer állatot ismertetett. Két nagy csoportra, vörös vérûekre és nem vörös vérûekre osztotta õket. A nem vörös vérûek között testszervezõdésük bonyolultsága alapján szivacsokat, csalánozókat, puhatestûeket, ro va rokat, rákokat és polipokat különböztetett meg. A vörös vérûeket a halak, a madarak és az emlõsök ké pezték Arisztotelész (i. e ) AZ ÉLÕVILÁG ÁTTEKINTÉSE A faj fogalma A rendszerezés ma is használatos alapjait Karl Linné svéd természettudós rakta le. Elsõ fontos mûve, a Systema Naturae (A természet rendszere), 1735-ben jelent meg. Ebben bevezette a faj fogalmát, valamint megalkotta a lényegében ma is használatos rendszertani kategóriák többségét. A faj mind a mai napig a rendszerezés alapegységének tekinthetõ. Hagyományos megfogalmazás szerint egy fajba tartoznak azok az élõlények, amelyek lényeges külsõ tulajdonságaikban és belsõ felépítésükben megegyeznek, és egymás között párosodva termékeny utódok létrehozására képesek. Késõbb megjelent munkájában Linné kifejtette a ma ugyancsak használatos kettõs nevezéktanra vonatkozó elképzeléseit is. Az addig leírt valamennyi állat- és növényfaj kettõs elnevezését is megadta. Eszerint minden fajnak a tudományos latin neve két részbõl áll. A második név a fajnév, ezt mindig kisbetûvel írjuk. Az elsõ név a legközelebbi rokonsági körnek, a nemzetségnek a neve, ezt mindig nagybetûvel kell írnunk. Például Linnénél a farkas latin neve Canis lupus. Linné a rokon fajokat nemzetségekbe sorolta. A nemzetségeket magasabb rendszertani kategóriákba, családokba. A családokat rendekbe, a rendeket osztályokba, az osztályokat törzsekbe rendezte. Végül a törzsek az élõvilág valamelyik országába kerültek. Ebben a hierarchikus rendszerben valamennyi magasabb kategória magába foglalja az alatta lévõ egyre kisebb rendszertani egységeket. Felfelé haladva mind több fajt tartalmaznak, ám azok egyre kevesebb közös tulajdonsággal rendelkeznek. Az élõlények rendszerezése Karl Linné ( ) Linné a növényeket a porzók, valamint a bibék száma szerint csoportosította. Rendszere könnyen áttekinthetõ, logikus volt. Egy csoportba kerültek azonban olyan növények is, amelyek a porzók számát tekintve megegyeztek, egyéb hasonlóság azonban nem volt közöttük. Rendszere ezért mesterséges rendszer volt. A késõbb létrehozott természetes rendszerek nem egyetlen kiragadott sajátosság, hanem a tulajdonságok összessége 12
A vírusok jellemzői. nem sejtes felépítésűek» nem élőlények!
VÍRUSOK A vírusok jellemzői 1. méret nanométeres nagyságrend 10-9 m 10-6 mm (millomodrész) (mázatlan cserép pórusainál kisebbek) csak elektronmikroszkóppal vizsgálhatók nem sejtes felépítésűek» nem élőlények!
RészletesebbenSzerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra
Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!
RészletesebbenNevük a latin virus, azaz méreg szóból ered, mivel felfedezésük előtt egyes vírusos fertőzések baktérium-kórokozóit a kutatók nem találva,
VÍRUSOK Vírusoknak nevezzük a legkisebb ismert mikroorganizmusokat, méretük körülbelül 20 és 400 nanométer közötti. Felfedezésük Ivanovszkij, orosz kutatóbiológus 1892- ben végzett kísérleteihez köthető.
RészletesebbenVírusok Szerk.: Vizkievicz András
Vírusok Szerk.: Vizkievicz András A vírusok az élő- és az élettelen világ határán állnak. Önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük, önálló szaporodásra képtelenek. Paraziták.
RészletesebbenBevezetés a biológiába. Környezettan Bsc. Szakos hallgatóknak
Bevezetés a biológiába Környezettan Bsc. Szakos hallgatóknak Mi a biológia? A biológia (az élet{bios} tudománya {logos}) az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésésének, működésének,
RészletesebbenVírusok. Szerkesztette: Vizkievicz András. A fehérjeburok felépítése alapján a vírusok 4 csoportba sorolhatók.
Méret Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András 20-néhány száz nm, (1nm=10-9 m) csak elektronmikroszkóppal láthatók néhány 10 000 x-es nagyítás mellett. Felépítés Nem érik el a sejtes szerveződési szintet,
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
Részletesebben3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.
Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.
RészletesebbenTanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz
Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,
RészletesebbenA rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.
A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte
RészletesebbenAz ókorban és a korábbi korokban is kellett lennie valamilyen rendszernek, legalábbis az adott korban élő emberek számára fontosabb növényeket
Az ókorban és a korábbi korokban is kellett lennie valamilyen rendszernek, legalábbis az adott korban élő emberek számára fontosabb növényeket állatokat illetően. ( ehető, nem ehető) Platon (ca. 427-347
RészletesebbenBIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)
BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli
RészletesebbenBiológia egészségtan Általános iskola 7. osztály
Általános iskola 7. osztály A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. Ismerje a globális környezetkárosítás
RészletesebbenÁllatokat fertőző betegségek:
Vírusok A vírus sejtekből kiszabadult makromolekuláris rendszer, melynek működési feltétele a gazdasejt. A vírusra jellemző, hogy obligált parazita, hiszen a gazdasejt nélkül élettelen, gazdasejt specifikus,
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 10. évfolyam Osztályozóvizsga
RészletesebbenÉLELMISZERBIZTONSÁG 4.
ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. Élelmiszerrel terjedő vírusok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Élelmiszerekkel terjedő vírusok A vírusok sejtparaziták, csak élő sejtekben képesek szaporodni.
Részletesebben1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL
1. AMIT AZ AIDS-rl TUDNI KELL 1) Mi a szerepe a HIV-vírusnak az AIDS kialakulásában? 2) Hogyan, milyen módon terjedhet a HIV-vírus? a, b, c, 3) Sorolj fel két olyan testnedvet, amely tartalmazhatja a vírust?
Részletesebbena fertőző vírusos macskabetegségekről
a fertőző vírusos macskabetegségekről 1.FeLV (macska leukémia) Az FeLV, azaz a macska leukémia egy széles körben elterjedt, Retrovírus által okozott megbetegedés, mely iránt csak a macskák fogékonyak.
RészletesebbenVédőoltások. DTPa, MMR, IPV DR. MOSOLYGÓ TÍMEA SZTE-ÁOK ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNBIOLÓGIAI INTÉZET március 10.
Védőoltások DTPa, MMR, IPV 2018. március 10. DR. MOSOLYGÓ TÍMEA SZTE-ÁOK ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNBIOLÓGIAI INTÉZET A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TANTÁRGY-PEDAGÓGIAI KUTATÁSI PROGRAM MTA-SZTE MIKROBIOLÓGIA
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
Szerkesztette: Vizkievicz András 1 A biológia tudománya Az élővilág rendszerezése Szerkesztette: Vizkievicz András A biológia (bios élő, logos tudomány, gör.) a természettudomány egyik ága, amely az élő
RészletesebbenMit jelent az AIDS? Mióta ismert az AIDS?
VALENTIN-NAP KAPCSÁN: HIV/AIDS PREVENCIÓ Miitt jjellentt az AIDS? A négy betű a betegség angol nevének (Acquired Immune Deficiency Syndrome) rövidítése. Magyar jelentése: szerzett immunhiányos tünetegyüttes.
RészletesebbenTARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
RészletesebbenMiért kell a nyuszimat vakcinázni?
Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.
RészletesebbenFoglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban
Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi
RészletesebbenI. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó
Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd
RészletesebbenNevük a latin virus, azaz méreg szóból ered, mivel felfedezésük előtt egyes vírusos fertőzések baktérium-kórokozóit a kutatók nem találva,
VÍRUSOK Vírusoknak nevezzük a legkisebb ismert mikroorganizmusokat, méretük körülbelül 20 és 400 nanométer közötti. Felfedezésük Ivanovszkij, orosz kutatóbiológus 1892- ben végzett kísérleteihez köthető.
RészletesebbenCsecsemő és gyermekkori védőoltások
Csecsemő és gyermekkori védőoltások Kedves szülő! Ezzel az összefoglalóval szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy könnyebben tudjon eligazodni gyermeke védőoltásai között. Együtt ismertetjük az életkorhoz
RészletesebbenHA SZERENCSÉD VAN, A NYARALÁS SZÉP EMLÉKKÉ VÁLIK Tévhitek a hepatitis A és B vírusról
LEBARNULSZ VAGY BESÁRGULSZ? HA SZERENCSÉD VAN, A NYARALÁS SZÉP EMLÉKKÉ VÁLIK Tévhitek a hepatitis A és B vírusról Utazás előtt kérj Twinrix kombinált hepatitis A és B vírus elleni védőoltást, mert... Az
RészletesebbenAz adenovírusok morfológiája I.
Adenovírusok A vírusok Elnevezésük a latin virus szóból ered, amelynek jelentése méreg. A vírusok a legkisebb ismert entitások. Csak elektronmikroszkóppal tanulmányozhatóak, mert méretük 20-400 nanométerig
RészletesebbenTartalom. Javítóvizsga követelmények BIOLÓGIA...2 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 SPORTEGÉSZSÉGTAN évfolyam évfolyam évfolyam...
Tartalom BIOLÓGIA...2 10. évfolyam...2 11. évfolyam...3 12. évfolyam...4 BIOLÓGIA FAKULTÁCIÓ...5 11. évfolyam...5 12. évfolyam...6 SPORTEGÉSZSÉGTAN...7 1 BIOLÓGIA 10. évfolyam Nappali tagozat Azírásbeli
RészletesebbenDengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer
Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni
Részletesebben12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
RészletesebbenBiológia. Biológia 9/29/2010
Biológia Bevezetés a biológiába élettelen és élő állapot; az élőlények jellemzői: egyediség, biostruktúra, szervezettség, kémiai tulajdonság; anyag-és energiacsere, ingerlékenység, mozgásjelenségek, szaporodás,
Részletesebben17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására
11. 2016. nov 30. 17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására 17.3. ábra A sejtközötti térben és a sejten belül élő és szaporodó kórokozók ellen kialakuló védekezési mechanizmusok
RészletesebbenMINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM
MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók
RészletesebbenTestLine - Életjelenségek, mikrovilág Minta feladatsor
Mivel kebelezi be táplálékát az óriás amőba? (1 helyes válasz) 1. 1:14 Normál sejtszáj ostor csilló csalánfonal álláb Mely állítások igazak az ostorosmoszatokra? (4 jó válasz) 2. 1:31 Normál Ősi típusaiktók
RészletesebbenBIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,
RészletesebbenBiológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei
Biológia 7. évfolyam osztályozó- és javítóvizsga követelményei 1. Forró éghajlati övezet: növényzeti övei, az övek éghajlata, talaja esőerdő, trópusi lombhullató erdőszerkezete, szavanna, sivatagok jellemzése
RészletesebbenBiológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban
Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,
RészletesebbenBIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam
BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek
RészletesebbenHIV prevenció. A magyarországi HIV/AIDS helyzet Bagyinszky Ferenc
HIV prevenció A magyarországi HIV/AIDS helyzet Bagyinszky Ferenc o HIV: Human Immunodeficiency Virus (emberi immunhiány vírusa) o AIDS: Acquired Immune Deficiency Syndrome (szerzett immunhiányos tünetegyüttes)
RészletesebbenDr. Béres Emese - Szemánné Vincze Erzsébet ÁNTSZ BAZ Megyei Intézete Egészségfejlesztési Osztály 2008. január 18.
HIV/AIDS Dr. Béres Emese - Szemánné Vincze Erzsébet ÁNTSZ BAZ Megyei Intézete Egészségfejlesztési Osztály 2008. január 18. Hogyan vált a piros szalag az AIDS elleni küzdelem jelképévé? 1991. Patrick O
Részletesebben7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:
7. évfolyam I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz, a mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői és élővilága.
RészletesebbenA vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei
A vemhes kancák és a csikók fontosabb féregélősködők okozta fertőzöttségei Farkas Róbert SZIE ÁOTK Parazitológiai és Állattani Tanszék, 1078 Budapest, István u. 2. Farkas.Robert@aotk.szie.hu Az utóbbi
RészletesebbenFertőző betegségek felosztása járványtani szempontból
Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból 1) Emberről-emberre terjedő betegségek a) gyomor-bélcsatornán át terjedő b) légutakon keresztül terjedő c) vérpálya útján terjedő d) kültakarón át
RészletesebbenVírusok. A fehérjeburok felépítése alapján a vírusok 4 csoportba sorolhatók.
Vizsgakövetelmények Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András Értse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismerje a vírusok felépítését és a vírusokkal történő megfertőződés módjait. Hozzon példát
RészletesebbenLinné a növényeket önkényesen pl. a porzók száma, portokok helyzete, párta alakja, stb. alapján csoportosította.
Az élővilág rendszerezése A rendszertan (taxonómia) alapjai Szerkesztette: Vizkievicz András Az élőlények csoportosításának, a rendszerezésnek célja az élővilág áttekinthetősége. Több mint 500 000 növényfaj
RészletesebbenA rendszertan alapjai
A rendszertan alapjai E l v á r á s o k a r e n d s z e r r e l s z e m b e n Közös szótár (a nevek egyértelműek és állandóak) Egyértelmű besorolás (egy adott faj csak egy rendszertani kategóriához tartozhat)
RészletesebbenInfluenza. Az influenza az őszi-téli és a kora tavaszi időszakban támad. Egyre többen kapják meg azonban a betegséget már novemberben.
Influenza Mi az influenza? Az influenza heveny fertőző vírusos betegség, mely közvetlenül vagy a levegőben cseppek által közvetítve terjed, amikor pl. valaki köhög. Tünetei a következők: 1-2 napig tartó
RészletesebbenMikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem látható élőlények
Mikroorganizmusok (mikrobák) szabad szemmel nem látható élőlények A mikrobák csoportosítása I. Vírusok Nem érik el a sejtes szerveződés szintjét Örökítő anyag (nukleinsav) és fehérje Szubvirális elemek:
Részletesebben3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan
11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz
RészletesebbenFelkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.
Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés
RészletesebbenTrópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:
Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Területének 95%-a trópusi övezetben Magas napállás miatt legtöbb melegmennyiség Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Egyenlítıi,átmeneti,
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenTesztkérdések. 1 A nem fertőző betegségek halálozási aránya az európai régióban: a) 77% b) 68% c) 86%
Tesztkérdések 1 A nem fertőző betegségek halálozási aránya az európai régióban: a) 77% b) 68% c) 86% 2. Az étkezés és az életmód megváltoztatásával milyen arányban előzhetők meg a szívérrendszeri betegségek?
RészletesebbenBETEGTÁJÉKOZTATÓ FÜZET I. KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK
BETEGTÁJÉKOZTATÓ FÜZET I. KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK MIT JELENT A FERTŐZÉS? A fertőzés egy olyan folyamat, aminek során a szervezetünkben egy idegen mikroba - baktérium, vírus, parazita, kórokozó gomba - megtelepszik,
RészletesebbenBiztos abban, hogy a megfelelő intézkedéseket teszi az influenza elleni védelem tekintetében? Oltassa be magát!
Biztos abban, hogy a megfelelő intézkedéseket teszi az influenza elleni védelem tekintetében? Oltassa be magát! Influenza Egy súlyos betegség Az influenza minden évben a népesség 5% - 15%-át érinti. Az
Részletesebben3 feladat. Megoldókulcs. 1. kukorica hajtás színének az öröklődése. 1. d 2. a, c válasz 3. c 4. a, b, c válasz 5. d 6. d 7. d
1. kukorica hajtás színének az öröklődése 1. d 2. a, c válasz 3. c 4. a, b, c válasz 5. d 6. d 7. d Megoldókulcs 2. vírusok 1. influenza 2. antibiotikum csak bakteriális betegség esetén írható fel 3. nincs
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam
RészletesebbenÁltalános tudnivalók külföldi utazással kapcsolatban
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE Általános tudnivalók külföldi utazással kapcsolatban Külföldre utazók védőoltása (nemzetközi utazással kapcsolatos tanácsadást, valamint
RészletesebbenTartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
RészletesebbenA baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb.
BAKTÉRIUMOK A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága,
Részletesebben9-12. OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat
9-1 OSZTÁLY BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A gimnáziumban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 7 8. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal
RészletesebbenVírusok szerkezete, osztályozása, általános tulajdonságai és szaporodása
Vírusok szerkezete, osztályozása, általános tulajdonságai és szaporodása Történeti áttekintés Ramses kr.e. 1100 bőrlaesiok a múmián himlő Kanyaró és himlő pontos leírása: Rhazes kr.u. 900 Egyiptomi múmia
RészletesebbenKutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika
Dr. Abonyi Tamás Tanulmányok: Állatorvostudományi Egyetem, 1981. Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika Korábbi munkahelyek: MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet Kísérleti Gazdasága
RészletesebbenTANÁCSOK AZ INFLUENZA JÁRVÁNY IDEJÉRE. Bodor Klára Sarolta egészségfejlesztő ÁNTSZ Balassagyarmati, Rétsági, Szécsényi Kistérségi Intézete 2009.
TANÁCSOK AZ INFLUENZA JÁRVÁNY IDEJÉRE Bodor Klára Sarolta egészségfejlesztő ÁNTSZ Balassagyarmati, Rétsági, Szécsényi Kistérségi Intézete 2009. Hogyan terjed az influenza? Mint bármely más influenza járvány,
Részletesebbenint-009-03_magyar.qxd 2/26/07 2:20 PM Page 1 Védjük meg lovainkat - a fertôzô betegségektôl!
int-009-03_magyar.qxd 2/26/07 2:20 PM Page 1 Védjük meg lovainkat - a fertôzô betegségektôl! int-009-03_magyar.qxd 2/26/07 2:20 PM Page 2 2 int-009-03_magyar.qxd 2/26/07 2:20 PM Page 3 Tartalomjegyzék
RészletesebbenA hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken
A hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken Dr.Krisztalovics Katalin EMMI Országos TisztifőorvosiFeladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztály
RészletesebbenMagyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium
Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata
Részletesebben24 ÓRA ALATT MINDENT MEGVÁLTOZTATHAT!
A meningococcus B okozta gennyes agyhártyagyulladás és vérmérgezés 24 ÓRA ALATT MINDENT MEGVÁLTOZTATHAT! Védje meg gyermekét a MENINGOCOCCUS B okozta betegség súlyos szövődményeitől! MI AZ AGYHÁRTYAGYULLADÁS
RészletesebbenBIOLÓGIA 9. évfolyam 1001
BIOLÓGIA 9. évfolyam 1001 BIOLÓGIA 9. évfolyam Heti óraszám:1 Évi óraszám: 37 óra Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás, a gyakorlati készségfejlesztés
RészletesebbenAz evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.
Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást
RészletesebbenA fele se mese. A Humán Papillomavírus-HPV és a méhnyakrák megelõzése. Írták: Tóth Icó és a Mályvavirágok Rajzolta: Bartus Betty
A fele se mese A Humán Papillomavírus-HPV és a méhnyakrák megelõzése Írták: Tóth Icó és a Mályvavirágok Rajzolta: Bartus Betty Megdöbbentõ, ha azt mondom, hogy ezt a rákos betegséget vírus okozza? Pedig
RészletesebbenA kiválasztó szervrendszer és betegségei
A kiválasztó szervrendszer és betegségei A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak.
Részletesebben6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat
6 OSZTÁLYOS KÉPZÉS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN B változat A hat évfolyamos gimnáziumokban megvalósuló biológiatanítás célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre
RészletesebbenFertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
RészletesebbenBiológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett
Biológiai biztonság Biológiai biztonság: Minden biológiai anyag potenciálisan kórokozó és szennyező; a biológiai biztonság ezen biológiai anyagok hatásaira (toxikus hatások, fertőzések) koncentrál és célja
RészletesebbenVÉDŐOLTÁSOK SPENGLER GABRIELLA MÁRCIUS 10.
VÉDŐOLTÁSOK SPENGLER GABRIELLA 2018. MÁRCIUS 10. MYCOBACTERIUM TUBERCULOSIS GÜMŐKÓR, TÜDŐTUBERKULÓZIS MYCOBACTERIUM TUBERCULOSIS Pálcák, melyek gombafonal szerűen rendeződnek myco- Erősen hidrofób sejtfal:
RészletesebbenÚJSÁGÍRÓ ISMERETTERJESZTŐ/PROMÓCIÓS HONLAP A MÉHNYAKRÁK MEGELŐZÉSÉÉRT
ISMERETTERJESZTŐ/PROMÓCIÓS HONLAP A MÉHNYAKRÁK MEGELŐZÉSÉÉRT Dömötörfy Zsolt PÁLYÁZÓ Dömötörfy Zsolt Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum www.hpv-mehnyakrak.hu A méhnyakrák áldozatai Magyarországon napjainkban
RészletesebbenII. Mikrobiológiai alapok. Mekkorák a mikroorganizmusok? Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból? Mikrobatenyészetek
II. Mikrobiológiai alapok Mekkorák a mikroorganizmusok? A biotechnológiai eljárások alanyai és eszközei az esetek nagy többségében mikroorganizmusok. Anyagcseréjük sok hasonlóságot mutat, külső megjelenésük
RészletesebbenKérdések, feladatok: 1. Milyen tényezők járulhatnak a populációk génállományának megváltozásához?
III. BESZÁMOLÓ A populációk genetikai egyensúlya Az ideális populációra mely külső hatásoktól mentes a genetikai egyensúly jellemző. A reális populációkban folyamatos változás jellemző. Ennek következtében
Részletesebben-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok
ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű
RészletesebbenA védőoltásokról és az influenza járványról
A védőoltásokról és az influenza járványról Dr NemesZsuzsanna 10/09/09 2006. január 1-jétől hatályos oltási rend Életkor Oltás 0-6 hét BCG 2 hónap DTPa+Hib+IPV 3 hónap DTPa+Hib+IPV 4 hónap DTPa+Hib+IPV
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenHELYI TANTÁRGYI RENDSZER. BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8.
EMBER ÉS TERMÉSZET Tantárgy: (helyi) ÉS EGÉSZSÉGTAN Évfolyam: 7-8. Óraszámok Tantárgy Óraszám évfolyamonként 5. 6. 7. 8. Biológia 2 1,5 Éves óraszám 72 54 Célok és feladatok A természetismeret 5 6. évfolyamán
RészletesebbenA Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN
A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos
RészletesebbenII. Mikrobiológiai alapok. Mikrobatenyészetek. Mekkorák a mikroorganizmusok? Mikrobatenyészetek. Szabad szemmel mit látunk a mikrobákból?
II. Mikrobiológiai alapok Mikrobatenyészetek A biotechnológiai eljárások alanyai és eszközei az esetek nagy többségében mikroorganizmusok. Anyagcseréjük sok hasonlóságot mutat, külső megjelenésük (morfológiájuk)
Részletesebben(HAV) rokozója Picornaviridae (RNS) ns Terjedése: enterálisan óvodai személyzet stb.) Szaporodása: a tápcsatornt
H e p a t i t i s Hepatitis-A-vírus (HAV) A hepatitis elősz ször r felismert kórokozk rokozója Család: Picornaviridae (RNS) Lappangási idő: 15-50 50 nap, 10% beteg, 0,1% fulmináns ns Terjedése: enterálisan
RészletesebbenA kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész
A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP
Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak
RészletesebbenA kézfertőtlenítés gyakorlata
A kézfertőtlenítés gyakorlata 2012. október 24-25. Fábián Dóra Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve A KÉZHIGIÉNE JELENTŐSÉGE IX. század: Semmelweis gyermekágyi lázzal
RészletesebbenINCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 12. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Az élet kódja.
RészletesebbenRendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.
Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei
RészletesebbenBIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.3. C(2018) 7920 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018.12.3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek
RészletesebbenMit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika
Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika 1. Meggyógyítunk egy fertőző betegséget HBV prevalencia 2006 Hepatitis B vírus terjedése - szexuális
RészletesebbenÖnnek és a gyermekének a védelme
Önnek és a gyermekének a védelme Vérvétel az első terhességi vizsgálatán (Protecting you and your baby) Hungarian Ez az ismertető elmagyarázza, hogy általában milyen vérvizsgálatokat ajánlanak fel az első
RészletesebbenKOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI
KOVÁCS GABRIELLA, KOVÁCS VIKTÓRIA A HIV/AIDS FERTŐZÖTTEK BETEGJOGAI ÉS SZEMÉLYISÉGI JOGAI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBAN ÉS BÜNTETÉS- VÉGREHAJTÁSI INTÉZETEKBEN, VALAMINT AZ EBBŐL EREDŐ POLGÁRI JOGI FELELŐSSÉGI
RészletesebbenA vírusok kutatásának gyakorlati és elméleti jelentősége
Vírustan - virológia Jenner himlő elleni vakcina (1798) Pasteur veszettség elleni vakcina (1885) Ivanovszkij az első növénykórokozó vírus felfedezése (dohánymozaik vírus) (1892) Loeffler és Frosch száj-
RészletesebbenMagyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma. Mozgásanatómia. Mozgásanatómia
Magyar Táncművészeti Főiskola Nádasi Ferenc Gimnáziuma Mozgásanatómia Mozgásanatómia 9. évfolyam A 9. évfolyamon az intézményünk profiljának megfelelő tantárgy, a mozgásanatómia kerül bevezetésre. A mozgásanatómia
Részletesebben