Állatokat fertőző betegségek:

Átírás

1 Vírusok A vírus sejtekből kiszabadult makromolekuláris rendszer, melynek működési feltétele a gazdasejt. A vírusra jellemző, hogy obligált parazita, hiszen a gazdasejt nélkül élettelen, gazdasejt specifikus, mert bizonyos vírusok csak bizonyos sejteket, szerveket támad meg. Genetika szintű paraziták, csak az örökítőanyagát juttatja be a gazdasejthez. A vírus domináns géneket hordoz. Felépítésükre nem jellemző a sejtes szerveződés. Szimmetrikus, kristályos felépítésűek. A fehérjeburok jellegzetes geometriája határozza meg a vírus alakját. Vírusoknak nevezzük a legkisebb ismert mikroorganizmusokat, méretük körülbelül 20 és 400 nanométer közötti. Felfedezésük Dmitrij Ivanovszkij, orosz kutatóbiológus 1892-ben végzett kísérleteihez köthető. Kísérleteiben megbetegedett dohánylevelek nedvét baktériumszűrőn átszűrte, majd ezzel a szűrlettel egészséges növényeket tudott megfertőzni. Így jött rá, hogy a baktériumoknál kisebb kórokozók is léteznek, miket még az akkori fénymikroszkóppal sem lehet látni. Nevük a latin virus, azaz méreg szóból ered, mivel felfedezésük előtt egyes vírusos fertőzések baktérium-kórokozóit a kutatók nem találva, feltételezték, hogy e betegségeket nem sejtek, hanem csupán mérgező, élettelen, de valamiképp mégis bioaktív (fertőző) anyagok okozzák. A vírusok láthatóvá tétele csak az 1931-ben felfedezett, de igazából csak a harmincas évek végétől kezdve elterjedő elektronmikroszkóp segítségével sikerült. Valójában a legnagyobbak közé tartozó himlővírusok virionjai speciális fénymikroszkópokkal is láthatóvá tehetőek, de a legtöbb vírus vizsgálatára a fénymikroszkóp alkalmatlan. A vírusok vizsgálata csak 1939-től vált lehetővé Ruska elektronmikroszkópjával. A vírusok tanulmányozásával a virológia foglalkozik. Élő és élettelen anyagra egyaránt jellemző sajátosságokkal rendelkeznek. Paraziták, önmagukban nem mutatnak életjelenségeket, nincs anyagcseréjük, önálló mozgásra képtelenek. Élő anyagként csak gazdaszervezetben, annak folyamatait felhasználva viselkednek. Így tehát nem egyértelmű, hogy élőlénynek tekinthetjük-e őket. Viszont semmiképp nem tekinthetők élettelennek, mivel bizonyos körülmények között - gazdatestben - életjelenségeket mutatnak. Ez, valamint az anyagcseréjük hiánya inkább magyarázható a nagyon speciális felépítésükkel, és inkább tekinthetjük őket az alkalmazkodás szép példájának, mint hogy megkérdőjelezzük élő mivoltukat. Fehérjeburkuk szerkezete alapján három csoportba sorolhatók. A helikális vírusok külső fehérjeburka csigavonalban, spirálisan helyezkedik el az örökítőanyag körül. Ilyen például a dohánymozaik-vírus, az influenza vagy a mumpsz vírusa. A kubikális vagy köbös vírusok fehérjeburka teljesen szabályszerű, tizenkettő vagy húsz egyenlő oldalú háromszöglap által határolt idom (dodekaéder, ikozaéder). Ilyen szerkezetűek a herpesz

2 vírusok, a bárányhimlő, a rubeola vírusa stb. A bináris vírusok kettős szerkezetet mutatnak. Köbös szerkezetű feji és helikális farok részből állnak, amelyhez fehérjeszálak kapcsolódnak. Ide tartoznak a bakteriofágok és a rákkeltő RNS-vírus. Általánosan elfogadott nézet szerint a vírus fertőzőképes genetikai információ, amely a genetikai információt hordozó nukleinsavból (DNS vagy RNS) és az azt körülvevő fehérjeburokból (kapszid) áll. E körül bizonyos vírusok esetén még egy külső, lipoid jellegű burok is lehet (az ún. peplon, ami a gazdasejtből származik, és a vírus sejtbe történő behatolását segíti). A különálló, élő sejtet éppen nem fertőző vírus neve virion. A vegetatív vírus a sejtben található, képes szaporodni, nincs meghatározott alakja. A vírusok rendszerezése olyan tulajdonságaik hasonlósága/eltérése alapján történhet, mint: a virion morfológiája, alakja, a virionban jelen lévő nukleinsav típusa, a szaporodás módja, a gazdaszervezet, tehát a fertőzésre fogékony élőlények, és az ezekben okozott megbetegedések. A vírusok tulajdonságai: önálló életjelenségeket nem mutatnak, energiatermelő berendezésük nincsen, nincsen fehérje szintetizáló rendszerük, csak valamilyen élő sejtben képesek a reprodukcióra, tehát abszolút paraziták. SZAPORODÁS: Egy vírus megfelelő sejtbe jutva, annak működését módosítva több százezer példányban lemásolhatja magát, ezzel a gazdaszervezet megbetegedését, károsodását okozva. Az új vírusok felgyülemlenek a sejten belül, ami egy idő után felreped és elpusztul. A vegetatív vírus: ebben a stádiumban fogja megfertőzni a gazdaszervezetet. Sokszorozódásuk: 1.megtapadási fázis: rátapad a sejtre, amelyen vannak speciális receptor sejtek 2.bejutási fázis: befecskendezi az örökítőanyagát endocitózissal 3.sokszorozódási fázis: átszervezi a gazdasejt működését, lebontja a vírus fehérje burkát a gazdasejt enzimjei, az örökítőanyag szabaddá válik 4.szaporodási fázis: a gazdasejt a saját fehérjéjét felhasználva a vírussal azonos új vírusokat termel, létrehozza a fehérjeburkot 5. kijutási fázis:a gazdaszervezet sejtjei elpusztulnak és az új vírusok kiszabadulnak, készen a további fertőzésre. Mivel életükhöz szükség van gazdaszervezetre, nem lehettek a legelső élőlények. Valószínűleg sejtekből kiszakadt, elszabadult genetikai elemek leszármazottai. A virulencia: a vírusok kórokozó képessége. Ez nem általános érvényű, mert nem az egész élő rendszert, hanem csak növényeket, állatokat, prokariótákat, embereket fertőzi meg. Növényeket fertőző betegségek: -mozaikos elfoltosodást okozó vírusok (dohánymozaik, paradicsom) -gyűrűs foltosságot okozó -káposzta dőlését okozó vírusok Állatokat fertőző betegségek:

3 -száj- és körömfájás(aphtae epizooticae): Hólyagok keletkeznek a patások száján és patáin, ritkán ember is fertőződhet. később idegrendszeri bénulás következik be. -Myxomatózis: Nyulak fertőző betegsége. Kötő-, nyálka-, orrnyálkahártya gyulladást és fejnagyobbodást okoz. Ausztráliában az 1950-es években behurcolták a dél-amerikai eredetű vírust a betelepített és visszavadult, elszaporodott házinyúlpopuláció ellen. -veszettség: Rágcsálók, ragadozók betegsége, de emberre is átterjedhet. A lappangási idő elején beadott oltással a betegség kialakulása megelőzhető. A beteg állatok harapásával illetve váladékával terjed. A központi idegrenszer begyullad, az idegsejtek elhalnak, majd a légzésbénulás és a láz halálhoz vezet. A fertőzés során az állat vagy nagyon agresszívvá vagy nagyon barátsogossá válik. -madárinfluenza-h5n1: a bélcsatornában élősködnek. A fertőzés a vírus belégzésével, ivóvízzel vagy szennyezett takarmnnyal történhet. Orrfolyást, kötőhártya gyulladást, tüsszögést, krákogást, hasmenést okoz, a betegségre az idősek, a gyerekek és a betegek a legfogékonyabbak. A vírus a vizekben akár 1-2 hétig is fertőzőképesek maradhatnak. -sertés- és baromfipestis: Pasteurella baktériumok okozzák, kis rágcsálók vagy macskák hurcolják be, az ólban trágyaporral terjed. Tünetei: Tompa kinézet, erős hasmenés, duzzadt toroklebenyek. Embereket fertőző betegségek: - herpeszvírusok: -herpesz(herpes simplex): Először bőrpír a száj sarkán, viszkető érzés; majd fehér, átlátszó hólyag keletkezik, fájdalmas. Ezek kifakadhatnak és gennyedző, fekélyes foltokat hagyhatnak. ha nem gyógyítjuk, 8-10 nap a gyógyulás, részben gyógyítható, egy DNSpolimeráz enzim gátló anaggal lassítják a vírus szaporodását. A magyar népesség 80%-a hordozza. Ez a vírus az idegsejtekben lappang és idősebb korban kialakítja az övsömör betegséget. -övsömör(herpes zoster): Csak azokon alakulhat ki, aki már korábban átsett a bárányhimlőn. A bőrön különböző övszerű folyadékokkal teli gyuladást okoz, hólyagok keletkeznek. Az idegsejtek mentén terjed. -bárányhimlő(herpes varicella zoster): A fertőzés életre szóló immunitást biztosít, van ellene védőoltás. Cseppfertőzéssel és a hólyagok váladékával terjed. Lappangási idő 2-3 hét. A teljes gyógyuláshoz mindössze pihenésre van szükség. Piros pöttyök, hólyagok keletkeznek, viszkető érzéssel járnak. A felnőttkori fertőzés életveszélyes is lehet. A terhes nőkre is veszélyes, magaztkárosodást okoz. A fekete himlő súlyos, életveszélyes kiütéses megbetegedés volt re sikerült teljesen felszámolni. Ugyanaz a vírus okozza a herpeszt, az övsömört és a bárányhimlőt. -rubeola(rózsahimlő): Cseppfertőzéssel terjed, lappangási idő: 2-3 hét.viszonylag ártalmatlan, leginkább a fertőzésre csak a betegséggel járó kiütések hívják fel a figyelmet. A légutak hámsejtjeiben tapadmeg és ott szaporodik. A terhes nők ha megfertőződnek, súlyos betegségei lehetnek a magzatnak. -kanyaró(morbilli): Kötelező védőoltás van ellene. Az egész világon elterjedt, igen ragályos fertőzőbetegség, amelyre lázas, hurutos bevezető szakasz és az azt követő kiütéses fázisjellemző. Cseppfertőzéssel terjed.

4 -influenza(grippe): Tokos vírus okozza. A betegség az emberek között cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezés (pl. váladékkal szennyezett kéz) útján terjed. Fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, hidegrázás, borzongás, izomfájdalom, elesettség, étvágytalanság, az orr- és a légutak nyálkahártyájának duzzanata, köhögés, orrfolyás, fejfájás, rossz közérzet később pedig száraz köhögés. Álatlában egy hét alatt gyógyul, szövődményei viszont gyakran jelentkezhetnek, különösen időseknél súlyosak. A szövődményeket nem az influenza vírus, hanem bakterium-társfertőzés okozza. Különbözik a náthával szemben, hogy az influenza tünetei nagyon gyorsan jönnek létre. Az es spanyolnátha millió ember halálát okozta. -nátha: A leggyakoribb vírusos megbetegedés, amelynek a vírusai cseppfertőzéssel terjednek, a lappangási ideje mindössze 1-2 nap és a legfontosabb tünete a légutak begyulladása, orrdugulás, -fújás. -rák: A rákos megbetegedések 15%-át okozza vírus. -hepatitisz vírusok: Három típusa gyakori: HBC, HCV, HAB. A vírusos májgyulladás cseppfertőzéssel, széklettel terjed. Sárgaságot, súlyos esetben heveny májzsugorodást vagy májrákot okozhat. -humán papilómavírus: Méhnyakrák, fej-nyakrák. HPV -herpeszvírusok: Nemiszervek környékén alakulnak ki. HHV -retrovírusok: limfómák, T-sejtes limfómák -mumpsz: Mióta kötelező védőoltás van ellene, ez a betegség eltűnt a magyar családok hétköznapjaiból. Az esetek többségében a 3-10 éves gyerekeknél a fültő és a többi nyálmirigy egy vagy kétoldali fájdalmas duzzanatával jár. Cseppfertőzéssel terjed.a mumpsz jóindulatú betegség, általában 1-2 hét alatt spontán lezajlik, de ritkán szövődmények léphetnek fel. A pubertáskoron túl a férfiak megbetegedéséhez gyakran társul egy- vagy kétoldali heregyulladás, mely nemzőképtelenséget okozhat. -vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás(kullancs-encephalitis): A legritkább, de a legsúlyosabb kullancs által terjesztett fertőzés. Az agyat és a gerincvelőt beburkoló szövetek gyulladását okozza. Az ok vírusfertőzés. A betegség a csípés után 7-14 napos lappangási idővel, bizonytalan légúti tünetekkel, lázzal indul, gyakran ez az egyetlen megnyilvánulása a fertőzésnek. Gyakori tünete a fejfájás és a hányás. -járványos gyermekbénulás: Védőoltással megelőzhető. Vírusa az idegrendszert támadja meg; a gerincvelő, vagy az agyvelő károsodása miatt bénulások alakulhatnak ki. A gerincvelő melleti dúcok és idegek müködésének kiesésével, izombénulással, alsó végtag bénulásával, izomsorvadásával jár. A Sabin-cseppek bevezetése óta mindenütt visszaszorult. -ebola(filoviri-dae): Fertőzése magas lázat, hányást, hasmenést, kiterjedt külső és belső vérzést okoz. Gyorsan alakul ki a tünetegyüttes. -egyiptomi szemgyulladás(trachóma): Trachóma vírus okozza. Ember fertőző szemváladékával, használati tárgyakkal terjed. Lappangási idő: 1-2 hét. Kötőhártyagyulladást okoz, a hegesedés szövődménye a szaruhártyagyulladás és a vakság. -Hanta vírus: Erős hányást, köhögést, nehéz légést, izomfájdalmakat, veseelégtelenséget, nagy mennyiségű folyadékvesztést okoz. Rágcsálók és az emberi vizelet által szennyezet

5 talaj terjeszti. -HIV-vírus: 2008-ban Magyarországon 1500 regisztrált HIV-beteg volt, a szexuálisan aktívak közül minden fertőzött. Az AIDS nevű betegség kórokozója. A retrovírusok közé tartozik, és az emberi szervezetet a fertőzésektől óvó immunrendszert támadja meg, azt évek alatt elpusztítva, védtelenné téve a szervezetet más betegségekkel szemben. A vírus elleni védekezés nagyon nehéz. Az egész világon 40 millió AIDS-beteg van, kétszer ennyi a HIV-fertőzöttek száma. Az AIDS mozaikszó az angol acquired immune deficiency syndrome kifejezés rövidítése, magyarul szerzett immunhiányos tünetegyüttest jelent. Főképpen testnedvekkel (nemi úton, vérátömlesztéssel, többször használt és nem sterilizált fecskendővel) terjedő, vírusos betegség. Vírusa (human immune deficiency virus, HIV) a szervezet belső védekezési rendszerét támadja meg, és fokozatosan terjedve a belső védekezés teljes összeomlását okozza. A fertőzéstől a betegség kialakulásáig több év telhet el. A még nem beteg, de a vírusokat már hordozó egyén is fertőz! A HIV csak testnedvek útján fertőz és a vírusnak a vérbe kell bejutnia. Ez jelentősen behatárolja a fertőzés lehetőségeit. A fertőzött személy a vírust testfolyadékaiban (vér, ondó, hüvelyváladék, nyál, verejték, könny) hordozza. Ezekből főképpen az első három tartalmaz olyan sok vírust, ami fertőzést okozhat. E sajátos fertőzési út miatt tekinthető az AIDS elsősorban nemi úton terjedő betegségnek, ezért jelent nagy veszélyt a szexuális partnerek felelőtlen váltogatása. Az AIDS megelőzését a stabil, megbízható monogám partnerkapcsolat szolgálja legjobban, amelyben a partnerek tökéletesen megbízhatnak egymás hűségében. Megbízható párkapcsolat híján a gumi óvszer használata és a túlzások elkerülése ajánlott. De a HIV nem csak nemi úton fertőz. Az AIDS-es nő magzata már az anyaméhben megfertőződik, mert a vírus átjut a méhlepényen a magzatba. A bizonyos kábítószereket használók is viszonylag nagyobb gyakorisággal fertőződnek meg. Egyes drogokat, elsősorban a heroint intravénás injekcióval juttatnak a szervezetbe. Gyakran többen ugyanazt a fecskendőt használják, amely az AIDS-es személy vérével mindazokra átviszi a fertőzést, akik utána ugyan azt használták évig tünetmentesen élhet az ember, vannak ellenszerek, amelyek lelassítják a betegséget, így akár 30 évig is tünetmentes lehet valaki. Koktél- gyógyszerkeverék: 3 összetevője van: a transzkripciófehérje szintézis átírása, fehérjebontó enzimek, és a vírusok szaporodását gátló anyagok. IMMUNITÁS: Immunitás: a szervezet védettségét, illetve fokozott ellenálló képességét jelenti valamely korókozóval szemben vagy annak toxikus anyagaival szemben. Az immunitás olyan állapot, amelyben a szervezet felismeri a számára idegen anyagokat és ezekkel szemben immunválaszt ad. Kétféle immunintás létezik a természetes és a mesterséges, mindegyiken belül van aktív és passzív. A termézetes eredetű aktív(szerzett) védekezés az, mikor átesünk egy betegségen, és kialakulnak az antitestek, majd a memóriasejtek. A terészetes eredetű passzív (veleszületett), amikor magzati korban a méhlepényen keresztül átjutnak az antitestek, később az anyatejjel jutunk hozzá. A mesterségesen létesített aktív védekezési mód a vakcina, ami hővel kezelt, legyengített kórokozók bejuttatása. A mesterségesen létesített paszív védekezés a szérum, ami a korókozokkal szemben ellenálló fokozó

6 készítmény, amelyet köztelenül a szervezetbe jutatunk be. A szérumok alkalmazásakor az oltott állat készen kapja a védőanyagot, amely azonnal hat, és felruházza a vele oltott szervezetet megfelelő védetséggel. Szérumtermelő gazdasági állatok: ló, juh, kecske. Védekezés: A vírusok ellen sokáig nem tudtunk gyógyszerekkel védekezni, mert a sejten kívüli vírus semmilyen anyagot nem vesz fel, az átprogramozott saját sejtet pedig a gyógyszer képtelen megkülönböztetni az egészséges saját sejttől. Így vírusfertőzés esetén csak tüneti kezelésre volt lehetőség, mára azonban ez megváltozott, és évről évre egyre újabb antivirális szerekkel bővül az orvostudomány fegyvertára. Rendkívül primitív életformája miatt képtelen anyagokat felvenni a környezetből, így az orvos által felírt antibiotikumot se. Ezt azért írják fel, mivel a szervezet védekezése legyengül, utat engedve különböző baktériumoknak, miket az antibiotikum hatástalanít. Antivirális szereket egyes vírusfertőzések megelőzésére és kezelésére lehet alkalmazni. A legelterjedtebben használt ilyen szer az aciklovir, amely szelektíven fejti ki hatását, csak a fertőzött sejtekbe kerül be a virális timidin-kináz (TK) enzim által végzett foszforiláció útján. A vírusok szaporodásához a legkedvezőbb hőmérséklet a Celsius-fok, amelyet a szervezet saját hőmérsékletének növelésével lassíthat. A láz tehát természetes védekezési mód, az alacsony lázat ezért nem célszerű csillapítani. A szervezetnek ismert egy másik védekezési módja is. A huszadik század második felében fedezték fel, hogy a vírussal megtámadott sejt speciális anyagot, az interferont termel, mely a többi sejtbe jutva valamiképp akadályozza azok fertőződését. Az interferonok nagy jelentőséget jelenthetnek a jövőben a vírusok elleni védekezésben. Léteznek interferonos kezelési módok különféle betegségekre, de ezeknek sok esetben súlyos mellékhatásaik vannak.