Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Átírás

1 BELÜGYMINISZTER BM/1304/2011. Az évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült február 3-án ELŐTERJESZTÉS az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó központosított előirányzatból származó támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló BM rendeletről Budapest, február

2 2 1. Az egyeztetés alapadatai E G Y E Z T E T É S I L A P honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: 2. Az egyeztetésben résztvevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy észrevételezésre jogosultak: Intézmény egyetért nem ért egyet MeG KIM NGM HM KÜM NEfMI NFM VM nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek Egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet Magyar Államkincstár 2.3. Társadalmi szervezetek nem adott véleményt észrevétele maradt fenn Társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

3 3 1. Az előterjesztés célja V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 5. számú mellékletének 14. pontja alapján 5 500,0 millió forint támogatás biztosított a társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények, valamint az iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztésére, felújítására. A Kormány a évben is fontosnak tartja a fejlesztési pályázatok folytatását, amelynek szükségességét az önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások is jelzik a Belügyminisztérium felé. Az elmúlt években a helyi önkormányzatok hazai forrású fejlesztési lehetőségei jelentősen szűkültek. Az alacsony beruházási összköltségű fejlesztések megvalósításához minimális források álltak rendelkezésre. A kötelező feladatot ellátó intézmények felújításához, a lakosság által elvárt közszolgáltatások, a gyermekek egészséges életmódra nevelésének feltételeit meg kell teremteni. Ezen pályázatok célja, hogy az intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott bölcsődébe és közoktatási intézménybe (óvoda, iskola) járó gyermekek, tanulók ellátása, továbbá az egyéb önkormányzati kötelező feladatellátást végző intézményekben történő feladatellátás (pl.: szociális feladatok ellátása) minél magasabb színvonalon történhessen meg. A fejlesztések megvalósulása során a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók is egyenlő eséllyel indulhatnak a továbbtanulás szempontjából. További szempont azon területek támogatása, amelyekre az európai uniós források nem biztosítanak keretet. I. A társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása A közoktatási intézmények közös fenntartása az egyik legkiterjedtebb területe az önkormányzati együttműködésnek. Főként azok a kisebb önkormányzatok hoznak létre a szomszédos településekkel közös intézményfenntartó ún. mikrotársulásokat, amelyek nem képesek megfelelő színvonalon gondoskodni az oktatási intézmények fenntartásáról. A közoktatási törvény módosításával a törvény előírta a helyi önkormányzati intézményfenntartóknak, hogy szeptember 1-jétől amennyiben szülői igény van rá minden harmadik életévét betöltő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára, szeptember 1- jétől pedig minden harmadik életévét betöltő gyermek számára biztosítani kell az óvodai ellátást, ezért indokolt a kapacitásbővítési célok megjelenítése e támogatás keretében. A mai társadalmi viszonyok következtében a szülők már a gyermek 3 éves kora előtt visszatérnének a munkába, megfelelő színvonalú bölcsődei szolgáltatások fejlesztése ezért kiemelten fontos kérdés. Az e pályázat keretében megvalósított beruházások nagyban elősegítik az e térségek településein biztosított közszolgáltatások szakmai színvonalának emelését. A közoktatási törvény 132. (6) bekezdése értelmében:

4 4 a helyi önkormányzat - társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel szeptember 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni. Ez a lehetőség nem mindenütt adott, ez komoly akadályát jelenti a szegénységben élő, hátrányokkal küzdő gyermekek korai felzárkózásának, hátrányaik leküzdésének. Ráadásul ott jelentkeznek a legnagyobb hozzáférési problémák, ahol az óvodai férőhelyekre a legnagyobb szükség lenne, ahol a legmagasabb a halmozottan hátrányos helyzetű köztük a roma - gyerekek száma. Az óvodai ellátás biztosításának előfeltétele az óvodai férőhelyek megléte. A gyakorlat alapján a férőhelyek eltérő módon koncentrálódnak, így az önkormányzati feladat megfelelő színvonalon történő biztosítása nem minden településen megoldott. Tekintettel azonban arra, hogy az európai uniós támogatások nem jelentenek megoldási lehetőséget valamennyi kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény felújítására, kisebb fejlesztésére, ezért indokolt, hogy a központi költségvetés az Európai Unió által nem támogatott fejlesztéseket támogassa. II. Iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztése, felújítása Magyarország kiemelt figyelmet fordít a mozgás-gazdag életmód iránti igény növelésére, az állam kezdeményezi és támogatja az egészségfejlesztést és az egészség-tudatosságot. Középtávon a költségvetés kiadási főösszegének 1 %-át sportcélra kell fordítani, megteremtve a lehetőséget arra, hogy az európai átlaghoz felzárkózva a magyar lakosság 30 %-a mozgás-gazdag életmódot folytasson, elültetve az ifjúsági korosztályban a testedzés és az egészséges életmód iránti igényt. Ennek az igénynek a kielégítéséhez a teljes ifjúsági korosztályban, az általános iskolától a középiskolán át a felsőoktatási intézményekig biztosítja az infrastrukturális és finanszírozási hátteret. A felnövekvő generáció egészséges életvitelének kialakítása érdekében a Kormányprogramban foglaltak szerint a 2011/2012-es tanévtől bevezetésre kerül a kötelező, mindennapos testnevelés. Az önkormányzati sportlétesítmények fejlesztésének, felújításának támogatása hozzájárul a kor követelményeinek megfelelő létesítmény-ellátottság megteremtéséhez. 2. Az igénybe vett eszközök A támogatás igénybevételének feltételeit miniszteri rendelet szabályozza, amelyre a költségvetési törvény 5. számú melléklet 14. pontja ad felhatalmazást. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Kormány programjához közvetlenül kapcsolódik. A mai társadalmi viszonyok következtében a szülők már a gyermek 3 éves kora előtt visszatérnének a munkába, azonban ez jelenleg a kistelepüléseken, az agglomerációkban a bölcsődei férőhelyek hiánya miatt nehezen megoldható. Az e pályázat keretében megvalósított beruházások nagyban elősegítenék az e térségek településein biztosított közszolgáltatások szakmai színvonalának emelését. A közoktatási törvény módosításával a törvény előírta a helyi önkormányzati intézményfenntartóknak, hogy szeptember 1-jétől amennyiben szülői igény van rá minden

5 5 harmadik életévét betöltő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára, szeptember 1- jétől pedig minden harmadik életévét betöltő gyermek számára biztosítani kell az óvodai ellátást. A Kormány kiemelt figyelmet fordít a sport támogatására. A Kormányprogram kimondja: (...) A jövő építése: az ifjúság és a sport támogatása. (...) Az egészséges életmód elterjesztéséhez szükség van ösztönzésre - elsősorban a gyermekek és a fiatalok körében. Ebben az államnak és a kormánynak kiemelt szerepet kell vállalnia: a testnevelési óráktól a szabadidős sportok, a tömegsport támogatásán át egészen a gazdasági ösztönzők kialakításáig. Felfutó rendszerben a közoktatásban be kell vezetni a mindennapos testnevelést és az évenkénti egységes fizikai felmérés rendszerét. Kiemelten kell kezelni a diákolimpiák versenyrendszerét és az egyetemi sportot. 4. Előzmények, kapcsolódások Az Európai Uniós támogatások sok esetben nem jelentenek megoldási lehetőséget valamennyi önkormányzati kötelező feladatot ellátó intézmények felújítására, kisebb fejlesztésére, ezért javasoltuk idén ismételten, hogy a központi költségvetés az Európai Unió által nem támogatott kisebb (30 millió forint alatti) fejlesztéseket támogassa. A jelenlegi gazdasági helyzetre, valamint a beruházás megvalósulásának helyére tekintettel külön figyelmet fordítunk arra, hogy az önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások minimális önrész vállalásával igénybe tudják venni a támogatást. 5. Európai uniós kapcsolódások Közvetlen kapcsolódás nincs. A hazai fejlesztések az Európai Unió által nem támogatott kis összegű beruházások 30 millió forint alatti megvalósítását szolgálják. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk - 7. Társadalmi egyeztetés Társadalmi egyeztetést a tervezet nem igényel. 8. Vitás kérdések - 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! nem nem igen

6 6 3. Fő üzenet: Az elmúlt években a helyi önkormányzatok hazai forrású fejlesztési lehetőségei jelentősen szűkültek (pl. decentralizált fejlesztési támogatások megszűntek). Az alacsony beruházási összköltségű fejlesztések megvalósításához minimális források álltak rendelkezésre. A kötelező feladatot ellátó intézmények felújításához, a lakosság által elvárt közszolgáltatások, a gyermekek egészséges életmódra nevelésének feltételeit meg kell teremteni. Az európai uniós támogatások nem jelentenek megoldási lehetőséget valamennyi kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény felújítására, kisebb fejlesztésére, ezért indokolt, hogy a központi költségvetés az Európai Unió által nem támogatott fejlesztéseket támogassa. A felnövekvő generáció egészséges életvitelének kialakítása érdekében a Kormányprogramban foglaltak szerint a 2011/2012-es tanévtől bevezetésre kerül a kötelező, mindennapos testnevelés. Az önkormányzati sportlétesítmények fejlesztésének, felújításának támogatása hozzájárul a kor követelményeinek megfelelő létesítmény-ellátottság megteremtéséhez. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv: önkormányzati államtitkár

7 7 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P I. A végrehajtás feltételei A költségvetési törvény 5. számú melléklet 14. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések jogcím előirányzatának összege millió forint. A törvény ezen pontja ad felhatalmazást a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek, hogy a támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. II. A társadalmi hatások összefoglalása A Kormány az előző évek tapasztalatai alapján évben is fontosnak tartja a fejlesztési pályázatok folytatását, amelynek szükségességét az önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások is jelzik a Belügyminisztérium felé évben: - Bölcsődék infrastrukturális fejlesztésére 127 pályázat érkezett be, az igényelt támogatás összege 2 milliárd forint volt. 45 pályázat került támogatásra 500 millió forint összegben. - Óvodai infrastruktúra-fejlesztésre 568 pályázat érkezett 9,2 milliárd forint összegben. Támogatásra került 186 pályázat, 1,8 milliárd forint összegben. - Általános iskolai fejlesztésre 567 pályázat érkezett, az igény 10,5 milliárd forint volt. Támogatásra került 107 pályázat, összesen 1,3 milliárd forint összegben évben - Bölcsődék infrastrukturális fejlesztésére az igényelt támogatás összege 450 millió forint volt. 33 pályázat került támogatásra 400 millió forint összegben. - Óvodai infrastruktúra-fejlesztésre 265 pályázat érkezett 4 milliárd forint összegben. Támogatásra került 193 pályázat, 1,8 milliárd forint összegben. - Általános iskolai fejlesztésre 357 pályázat érkezett, az igény 5,9 milliárd forint volt. Támogatásra került 177 pályázat, összesen 1,8 milliárd forint összegben.

8 8 A évben egy pályázó több fejlesztési célra is pályázhatott, melynek értelmében egy önkormányzatnak lehetősége volt egyszerre pályázni óvoda és általános iskola, bölcsőde és óvoda stb. infrastrukturális fejlesztésére támogatást igényelni. Ezzel magyarázható az, hogy évben a beékezett pályázatok száma fejlesztési célonként magasabb, mint évben évben szigorodtak a pályázati feltételek, melynek értelmében egy pályázó már csak egy fejlesztési célra nyújthatott be pályázatot (bölcsőde vagy óvoda vagy iskola), ennek hatásaként évben a bölcsőde fejlesztésére irányuló pályázatok száma jelentősen csökkent, tekintettel arra, hogy az önkormányzatok az óvodai, illetve iskolai feladatellátás színvonalának emelését priorizálták. A szigorítás eredményeként több településen valósulhatott meg fejlesztés. A rendelkezésre álló forrásra való tekintettel az óvodai fejlesztések tekintetében a beérkezett pályázatok 72 %-a, az általános iskolai feladatot ellátó intézmények fejlesztése tekintetében a pályázatok 49 %-a került támogatásra. A fejlesztések megvalósulása során a gyermekek, tanulók és az egyéb önkormányzati kötelező feladatot ellátó intézményben lévő ellátottak magasabb színvonalon tudják igénybe venni a szolgáltatásokat, így a gyermekek és tanulók egyenlőbb eséllyel indulhatnak a továbbtanulásban, illetve mind a közoktatásban, mind pedig az egyéb területeken minőségi javulás érhető el az ellátottak életében. A megvalósuló fejlesztések következtében a társult fenntartásban lévő intézmények működési költségeinek csökkentése is várható (pl.: energia-megtakarítás). A közoktatási intézmények közös fenntartása az egyik legkiterjedtebb területe az önkormányzati együttműködésnek. Főként azok a kisebb önkormányzatok hoznak létre a szomszédos településekkel közös intézményfenntartó ún. mikrotársulásokat, amelyek nem képesek megfelelő színvonalon gondoskodni az oktatási intézmények fenntartásáról. A közoktatási törvény módosításával a törvény előírta a helyi önkormányzati intézményfenntartóknak, hogy szeptember 1-jétől amennyiben szülői igény van rá minden harmadik életévét betöltő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek számára, szeptember 1- jétől pedig minden harmadik életévét betöltő gyermek számára biztosítani kell az óvodai ellátást, ezért indokolt a kapacitásbővítési célok megjelenítése e támogatás keretében. Az önkormányzati sportlétesítmények fejlesztésének, felújításának támogatása hozzájárul a kor követelményeinek megfelelő létesítmény-ellátottság megteremtéséhez. Lehetőséget teremt arra, hogy az európai átlaghoz felzárkózva a magyar lakosság 30 %-a mozgás-gazdag életmódot folytasson, elültetve az ifjúsági korosztályban a testedzés és az egészséges életmód iránti igényt. Ennek az igénynek a kielégítésére minden korosztály számára biztosítottá válik az infrastrukturális háttér. III. Társadalmi költségek A tervezetnek társadalmi költsége nincs. IV. Költségvetési hatások A évi költségvetési törvény 5. számú melléklet 14. pontja biztosítja a forrást.

9 9 V. Egészségügyi hatások Az egészséges életmód részeként a rendszeres testmozgás az idő előtti és elkerülhető halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelőzésének, a fizikai, fiziológiai, pszichológiai, és a szociális egészség, jóllét biztosításának, fenntartásának az egyik lényegi összetevője. Komplex, hosszú távú hatásaként: - nő a születéskor várható átlagos élettartam, - megnő az egészségben leélt életévek száma, - javul a lakosság életminősége, - csökken a lakosság egészség-egyenlőtlensége, - reális esély teremtődik a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek egészségügyi és szociális felzárkóztatására, - változik a lakosság értékrendszere és mindennapi életvezetése - az egészséges életmód társadalmi szintű mintává válik. VI. Környezeti hatások Nincsenek kimutatható környezeti hatások. Dr. Pintér Sándor

10 10 A belügyminiszter /2011. ( ) BM rendelete az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó központosított előirányzatból származó támogatás igénybevételének részletes feltételeiről A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLXIX. törvény 5. számú melléklet 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. p) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. i) és k) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró oktatásért és sportpolitikáért felelős miniszter, 73. b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszter, valamint 84. a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró fejlesztéspolitikáért felelős miniszter véleményének kikérésével a következőket rendelem: 1. Általános rendelkezések 1. (1) A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 5. melléklet 14. Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések előirányzat a) a társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztésének, felújításának támogatására millió forint, továbbá b) iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztésének, felújításának támogatására millió forint használható fel. (2) Az egyes célokra nyújtható támogatást a felmerülő igények figyelembevételével a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) módosíthatja. (3) Az (1) bekezdés a) pontja alapján az alábbi feladatokat ellátó intézmények infrastrukturális fejlesztése, felújítása támogatható: a) bölcsődei nevelés (a fő feletti településeken lévő intézmények esetében), b) óvodai nevelés, c) általános iskolai nevelés, oktatás, d) pedagógiai szakszolgálat, e) szociális étkeztetés, családsegítés. (4) Pályázó az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás esetében az intézményi társulás székhely önkormányzata vagy a többcélú kistérségi társulás, az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás esetében a helyi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás. (5) A központosított előirányzatból származó támogatás (a továbbiakban: támogatás) akkor nyújtható az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) összegét is tartalmazó fejlesztési

11 11 összköltség alapján, ha a pályázónak a támogatásból megvalósított cél kapcsán áfa-levonási joga nincs. (6) A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. (7) A pályázat benyújtása előtt megkezdett infrastrukturális fejlesztéshez támogatás nem nyújtható. A pályázó a pályázatban megjelölt célokra más hazai vagy uniós pályázatból támogatásban nem részesül. (8) Egy pályázó az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti célra is benyújthat egyidejűleg pályázatot. (9) Az igényelhető maximális támogatás a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti célra 30 millió forint, b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti célra 20 millió forint. 2. Társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása 2. (1) Az 1. (3) bekezdése szerinti feladatot, feladatokat ellátó intézmények esetében a támogatás az épület felújítására, fejlesztésére, akadálymentesítésére és a feladatellátáshoz szükséges eszközök vagy berendezések beszerzésére, óvodai feladatot ellátó intézmény esetében kapacitásbővítésre is igényelhető. Egy pályázó legfeljebb egy intézmény infrastrukturális fejlesztésére pályázhat. (2) Óvodai nevelést, általános iskolai oktatást ellátó intézmény fejlesztését, felújítását célzó pályázat esetében a pályázat benyújtásának feltétele, hogy a) a fejleszteni kívánt intézmény után a Többcélú kistérségi társulás a költségvetési törvény 8. számú melléklet, III. Többcélú kistérségi társulások támogatása jogcím, Közoktatási intézményi feladatok szerinti támogatásban részesül, valamint b) a pályázó rendelkezik a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) a szerinti közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel településenkénti bontásban. (3) Az eszközbeszerzésre igényelt támogatás nem haladhatja meg az igényelt támogatási összeg 10%-át. (4) Nem nyújtható támogatás a) intézmény udvarának kialakítására, átalakítására és felújítására, b) kerítés építésére és javítására, c) játszótéri eszközök beszerzésére, d) taneszköz- vagy tornatermi eszközbeszerzésre, e) konyhai eszközök beszerzésére a szociális étkeztetési feladatot ellátó intézmények kivételével és f) számítástechnikai eszközök beszerzésére.

12 12 3. A pályázaton igényelhető támogatás maximális mértéke a) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) melléklete alapján a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken megvalósuló infrastrukturális fejlesztések esetén a fejlesztéshez szükséges összeg 90%-a, b) az a) pontba nem tartozó településeken megvalósuló infrastrukturális fejlesztések esetén a fejlesztéshez szükséges összeg 80%-a. 4. (1) A támogatás összegének meghatározása az alábbi szempontok figyelembevételével történik: a) az intézmény hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos adatok és tervek (bölcsődei, óvodai és általános iskolai feladatok esetében gyermek- és tanulólétszám alakulása, a férőhelyhiány miatt elutasított gyermekek száma, működtetési költségek és azok alakulása), b) a bölcsődébe, óvodába és általános iskolába más településről bejáró gyermekek száma (óvoda és általános iskola esetében ezen belül a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók száma), c) a feladatellátásban részt vevő települések száma és azok lakosságszáma. (2) Az elbírálásnál előnyben részesül az a pályázat, a) amely az intézmény fenntartási költségek csökkentését célzó fejlesztések, felújítások megvalósítását szolgálja (pl. nyílászárócsere, hőszigetelés, fűtésrekonstrukció), b) amely a vis maior támogatásból el nem ismert fejlesztésre kívánja felhasználni a támogatást, vagy c) bölcsődei feladat esetében, amely és fő lakosságszám közötti települési önkormányzat területén működő intézmény infrastrukturális fejlesztését szolgálja, d) óvodai és általános iskolai feladatokat ellátó intézmények fejlesztése esetén da) amely esetében a megvalósítandó célok összhangban vannak az önkormányzati vagy a kistérségi intézkedési tervvel, különös tekintettel az esélyegyenlőségi szempontokra, db) amely esetében a pályázó egységes óvoda-bölcsőde intézmény, vagy az általa fenntartott közoktatási intézmény 2000 fő vagy az alatti településen működő egységes óvodai-bölcsődei feladatot ellátó intézményegységének fejlesztését kívánja megvalósítani, dc) amely esetében a pályázó többcélú, közös igazgatású intézmény fejlesztését kívánja megvalósítani, dd) amely községi vagy nagyközségi óvodai nevelési vagy általános iskolai feladatot ellátó intézmény feladatellátási helye infrastrukturális fejlesztésének megvalósítását szolgálja, vagy de) amely igazoltan a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek növekvő beóvodázási aránya, illetve száma miatt kialakult férőhelyhiány megszüntetését célozza, és az infrastrukturális fejlesztés eredményeként biztosítható valamennyi, a települési önkormányzat (társulás esetén a társulás) területén élő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 3 éves korától történő óvodáztatásának tárgyi és intézményi feltétele. 5.

13 13 (1) A pályázatnak tartalmaznia kell a) az 1. melléklet szerinti pályázati adatlapot amelynek része a megvalósítandó infrastrukturális fejlesztés célonkénti részletezése és a 3. melléklet szerinti összesítőt, b) bölcsődei nevelést, családsegítést, szociális étkeztetést ellátó intézmény esetében a működési engedély hitelesített másolatát, c) óvodai nevelést, általános iskolai oktatást ellátó intézmény fejlesztése esetén a közoktatási intézmény alapító okiratát, amely tartalmazza az intézménybe felvehető maximális gyermekvagy tanulólétszámot, d) óvodai nevelést, általános iskolai oktatást ellátó intézmény fejlesztése esetén elektronikus formában az önkormányzati vagy a kistérségi közoktatási intézkedési tervet, e) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a támogatásból megvalósuló beruházást a beruházás megvalósításától számított 5 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítja, a feladatellátási helyet nem szünteti meg és nem adja át az intézmény fenntartói jogát nem állami fenntartó részére, kivéve, ha helyi önkormányzati rendeleten vagy társulási tanácsi határozaton kívüli jogszabályváltozásból adódóan változik az intézmény fenntartója, f) a pályázó intézményi társulás esetén a társulás székhelye szerinti önkormányzat képviselőtestületének határozatát, többcélú kistérségi társulás esetén a társulási tanács határozatát, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletébe, többcélú kistérségi társulás esetén a társulási tanács határozatába foglalt felhatalmazás alapján a polgármester vagy az elnök nyilatkozatát a szükséges önerő biztosításáról és összegéről, g) a pályázati adatlap infrastrukturális fejlesztési célra vonatkozó adatait alátámasztó árajánlatot vagy tervezői költségvetést és h) az infrastrukturális fejlesztéssel érintett épületről, épületrészről készített fényképdokumentációt. (2) A pályázati adatlapon a pályázónak az infrastrukturális fejlesztési célokat, azok költségeit és a kapcsolódó támogatási igényt külön-külön kell részleteznie és rangsorolnia. 3. Iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás 6. (1) A költségvetési törvény 5. melléklet 14. b) pontja szerinti támogatás a helyi önkormányzat, továbbá a többcélú kistérségi társulás a tulajdonában vagy fenntartásában lévő sportlétesítmény fejlesztésére, felújítására, akadálymentesítésre, eszközbeszerzésre igényelhető. (2) Az eszközbeszerzésre igényelt támogatás nem haladhatja meg az igényelt támogatási összeg 10%-át. (3) Egy pályázó legfeljebb egy sportlétesítmény infrastrukturális fejlesztésére pályázhat. (4) A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó helyi önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás rendelkezzen a sportról szóló évi I. törvény szerinti helyi sportfejlesztési koncepcióval. 7.

14 14 A pályázaton igényelhető támogatás maximális mértéke a) az R1. melléklete alapján a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken megvalósuló infrastrukturális fejlesztések esetén a fejlesztéshez szükséges összeg 90%-a, b) az a) pontba nem tartozó településeken megvalósuló infrastrukturális fejlesztés esetén a fejlesztéshez szükséges összeg 80%-a. 8. (1) A pályázatnak tartalmaznia kell a) a 2. melléklet szerinti pályázati adatlapot (amelynek része a megvalósítandó infrastrukturális fejlesztés célonkénti részletezése) és a 3. melléklet szerinti összesítőt, b) elektronikus formában a sportlétesítmény fejlesztési programját (a sportlétesítmény felújítására és hasznosítására készített terv, amely megfelelően alátámasztja a felújítás, fejlesztés szükségességét), c) a jegyző vagy munkaszervezet-vezető nyilatkozatát arról, hogy a helyi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás az igényelt támogatással legalább azonos összegű támogatásban részesíti a területén működő sportegyesületeket vagy a sportegyesületek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeit, d) fő lakosságszám feletti önkormányzatok esetében a helyi önkormányzat rendeletét, fő lakosságszám alatti önkormányzat esetében a helyi önkormányzat határozatát, többcélú kistérségi társulás esetében társulási tanácsi határozatot, mely tartalmazza a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat, kötelezettségeket, valamint a költségvetéséből a sportra fordítandó összeget, e) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a támogatásból megvalósuló beruházást a beruházás megvalósításától számított 5 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően hasznosítja, a feladatellátási helyet nem szünteti meg és nem adja át az intézmény fenntartói jogát nem állami fenntartó részére, f) ingatlanfejlesztés esetén a fejleszteni kívánt ingatlan 30 napnál nem régebbi hiteles vagy e- hiteles tulajdoni lapjának másolatát, g) amennyiben a fejleszteni kívánt önkormányzati tulajdonú létesítmény többcélú kistérségi társulás fenntartásában van, úgy a tulajdonos önkormányzat beleegyező nyilatkozatát vagy a bérleti szerződés hitelesített másolatát, h) a pályázó helyi önkormányzat esetén az önkormányzat képviselő-testületének határozatát, többcélú kistérségi társulás esetén a társulási tanács határozatát, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletébe, többcélú kistérségi társulás esetén a társulási tanács határozatába foglalt felhatalmazás alapján a polgármester vagy az elnök nyilatkozatát a szükséges önerő biztosításáról és összegéről, i) a pályázati adatlap infrastrukturális fejlesztési célra vonatkozó adatait alátámasztó árajánlatot vagy tervezői költségvetést, valamint j) az infrastrukturális fejlesztéssel érintett létesítményről készített fénykép-dokumentációt. (2) A pályázati adatlapon a pályázónak az infrastrukturális fejlesztési célokat, azok költségeit és a kapcsolódó támogatási igényeket külön-külön kell részleteznie és rangsorolnia. 9.

15 15 Az elbírálásnál előnyben részesül az a pályázat, a) amely esetében a sportlétesítmény felújítási programban vállaltak alapján aa) több település kiszolgálására alkalmas vagy válik alkalmassá a sportlétesítmény, ab) a sportlétesítmény több sportág befogadására válik alkalmassá, ac) megvalósul az építészeti és kommunikációs akadálymentesítés, b) amely lehetővé teszi, hogy az e pályázati támogatásból megvalósuló létesítményfejlesztéssel érintett sportlétesítmény vonatkozásában az adott önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tanulói is rendszeresen használhassák a sportlétesítményt, ezzel segítve a diáksport és az iskolai szabadidősport megvalósulását. 4. Pályázati eljárás 10. (1) A pályázónak március 16-áig kell a pályázati adatlapokat az ebr42 információs rendszerben ( rögzíteni, és a) a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése pályázat esetén az önkormányzati vagy a kistérségi intézkedési tervet, az iskolai vagy utánpótlás sport infrastruktúra fejlesztése esetén a sportlétesítmény fejlesztési programját elektronikus úton, b) a pályázati dokumentációt papír alapon egy eredeti és egy hitelesített másolati példányban a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságához (a továbbiakban: Igazgatóság) benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő. (2) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 7 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra vagy módosításra hívja fel a pályázót. Ha a pályázó a felhívásnak 7 napon belül nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti a felhívásban foglaltakat, az Igazgatóság a pályázatot nem továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére. (3) A felülvizsgált pályázatok eredeti példányát az Igazgatóság véleménye csatolásával április 4-éig postai úton továbbítja a minisztérium részére. Ha a minisztérium a pályázatok vizsgálata során további tájékoztatást vagy dokumentumok megküldését tartja szükségesnek, ezeket a pályázó külön felhívásra köteles teljesíteni. (4) Az Igazgatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti dokumentumokat elektronikusan március 18-áig továbbítja a minisztérium részére. (5) A miniszter a pályázati adatlapon rögzített adatokat elektronikus úton az oktatásért, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter részére március 21-éig továbbítja. Az oktatásért, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter a pályázatokkal kapcsolatban kialakított szakmai álláspontját a minisztérium által meghatározott formában elektronikus úton április 6-áig küldi meg a minisztérium részére. 11. (1) A miniszter a pályázatokról a minisztérium három kormánytisztviselőjéből, az oktatásért és sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium két kormánytisztviselőjéből, az

16 16 államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium egy képviselőjéből, továbbá az országos önkormányzati érdekképviseleti szervek által közösen delegált egy főből álló bíráló bizottság javaslata alapján május 6-áig dönt. (2) A miniszter a pályázatban megjelölt műszaki tartalom egyidejű csökkentése mellett, a pályázó által felállított rangsor figyelembevételével az igényeltnél alacsonyabb összegű támogatás megítélésére is jogosult. (3) A támogatásban részesített pályázók (a továbbiakban: kedvezményezett) körét a minisztérium a honlapján nyilvánosságra hozza. A támogatásban nem részesült pályázók az elutasítás indokáról értesítést kapnak. 12. (1) A támogatás feltétele a támogatási szerződés megkötése, amelyet támogatási célonként a miniszter május 20-áig köt meg a kedvezményezettel. E határidő kedvezményezettnek felróható okból történő elmulasztása jogvesztő. (2) A támogatási szerződés módosítására egy alkalommal van lehetőség, azonban a támogatási összeg, valamint a támogatás intenzitása nem nőhet, a felhasználás végső határideje nem változhat. (3) Ha a kedvezményezett a támogatásról vagy annak egy részéről lemond, a miniszter jogosult a benyújtott pályázatokkal kapcsolatban a maradvány és a döntéssel le nem kötött összeg terhére új döntést hozni. 5. A támogatás folyósítása 13. (1) A támogatási összeg folyósítása a évben két részletben történik: a) a támogatás harminc százaléka a támogatási szerződés megkötését követő tíz napon belül előlegként kerül folyósításra, b) a fennmaradó támogatási összeg folyósítása a beruházás kivitelezőjével kötött szerződés minisztériumhoz történő benyújtását követő tíz napon belül, a támogatási intenzitás figyelembevétele mellett történik. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg folyósításának feltétele, hogy a kedvezményezett a beruházás kivitelezőjével kötött szerződést, annak megkötését követő harminc napon belül, de legkésőbb november 30-áig megküldi a minisztérium részére. (3) A (2) bekezdés szerinti határidő elmulasztása jogvesztő. (4) Ha a benyújtott kivitelezői szerződésben a beruházás összköltsége a támogatási szerződésben szereplő beruházási összköltséghez képest alacsonyabb, a kifizethető támogatási összeget a beruházási összköltség csökkenésével arányosan csökkenteni kell. (5) A támogatást a minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár folyósítja.

17 Amennyiben a kedvezményezett a 13. (2) bekezdése szerint a kivitelezői szerződést november 30-ig nem köti meg, úgy a 13. (1) bekezdés a) pontja szerinti előleget 30 napon belül vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe. 6. A támogatás felhasználásának és elszámolásának szabályai 15. (1) A támogatás felett a kedvezményezett rendelkezik, és felelős annak jogszerű felhasználásáért. (2) A kedvezményezett köteles a támogatás felhasználásáról elkülönített, naprakész nyilvántartást vezetni. 16. A támogatás felhasználásának végső határideje június 30. Az e határidőig fel nem használt támogatásrészt vissza kell fizetni a központi költségvetésbe. 17. (1) A kedvezményezett a támogatás felhasználásáról tárgyév december 31-i fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. (2) A kedvezményezett a támogatás felhasználását követő 30 napon belül, de legkésőbb július 30-ig szakmai és pénzügyi beszámolót küld a miniszter részére, amelyben szöveges indokolással, pénzügyileg rendezett számlák összesítőjével, fényképes dokumentációval alátámasztottan beszámol a támogatási összegnek a támogatási szerződésben előírt célnak megfelelő és rendeltetésszerű felhasználásáról. 18. A támogatással létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított 10 évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra fordítja. 7. A támogatás felhasználásának ellenőrzése 19. (1) A támogatás felhasználását beleértve a vállalt célok megvalósítását a minisztérium és a jogszabályban erre feljogosított szervek ellenőrizhetik.

18 18 (2) A kedvezményezett köteles az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni, a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni. 8. Záró rendelkezés 20. E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Dr. Pintér Sándor