1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA

Átírás

1 LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: Fax: mobil: CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA 10/2012.(IX.04.) önkormányzati rendelet a 11/2006 (IX.15.) számú Önk. rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv módosításáról Megrendelő: Tállya község Önkormányzata Tállya Rákóczi utca Tervező: LA-URBE Építész Iroda Kft Miskolc Patak utca Miskolc, szeptember hó

2 LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: Fax: mobil: ALÁÍRÓLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat Módosítása Vezető településtervező: Okl. településmérnök: Lautner Emőke TT LA-URBE KFT. Szarkáné Györe Mária TT LA-URBE KFT. Településmérnök: Dr. Petrus József Csaba Lautner Emőke ügyvezető Miskolc, szeptember hó Tállya község Szabályozási terv és HÉSZ módosítása K-1 jelű Korszerűségi felülvizsgálat 2

3 LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: Fax: mobil: TARTALOMJEGYZÉK TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat módosítása 1. Címlap 2. Aláírólap 3. Tartalomjegyzék Jóváhagyandó munkarészek 10/2012.(IX.04.) önkormányzati rendelet a 11/2006 (IX.15.) számú Önk. rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv módosításáról 1. számú melléklet: Fogalom meghatározások 2. számú melléklet: Helyi építészeti értékvédelem 3. számú melléklet: Lakó és településközponti vegyes területen belül tiltott gazdasági tevékenységek 4. számú melléklet: Pincehasználatban tiltott tevékenységek 1. számú függelék Természetvédelemmel érintett területek 2. számú függelék Régészeti területek 1. számú rajzi melléklet A szabályozási terv módosításának tervanyaga Miskolc, szeptember hó

4 Tállya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.04.) önkormányzati rendelete Tállya község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 11/2006 (IX.15.) rendelet módosításáról Tállya Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 10. (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Golop, Rátka, Szerencs, Abaújszántó, Mád szomszédos települések önkormányzatai, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 3. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási szerv, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 4. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 5. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 6. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 7. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 8. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 9. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földhivatal, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 10. pontjában biztosított

5 véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 12. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 13. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 14. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes Rendőr-főkapitányság, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 15. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes Bányakapitányság, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 5.. (1) bekezdésében a 3. számú mellékletének 16. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság illetékes Igazgatóság, az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes I. fokú Építéshatósági Iroda véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet hatálya Tállya község szabályozási tervének tervmódosítással érintett területeire terjed ki a tervmódosításban megadott területi határokkal. (2) E rendelet jóváhagyásával a Tállya község Szabályozási Tervének elfogadásáról és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 11/2006 (IX.15.) rendelet (a továbbiakban R.) mellékletében szereplő T-2, T-3 jelű Szabályozási Tervek a jelen rendelet 1. (1)-es bekezdése szerint körbehatárolt területére érvényét veszíti, helyébe a jelen rendeletmódosítás 1. számú rajzi mellékletét képező Szabályozási Terv módosított tervlapjai lépnek. (3) A R. módosítással nem érintett részei érvényben maradnak. II. Fejezet A Helyi Építési Szabályzat módosításai 2. (1) A R. 2.. (5) bekezdése hatályát veszti. (1) A R. 3.. (1) bekezdésének a) pontjának 4. alpontja az alábbi pontokkal egészül ki mezőgazdasági üzemi területek Kmg 4.9. kistérségi repülőtér Kr 3.

6 4. (1) A R. 4.. (1) bekezdéséből törlésre kerül a kötelező szövegrész. (2) A R. 4.. (2) bekezdéséből törlésre kerül a kötelező szövegrész és kiegészül két új alponttal: -a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke -a megengedett környezetterhelési határérték (3) A R. 4.. (2) bekezdéséből törlésre kerül a közművesítés előírásai szövegrész. (4) A R. 4.. (3) bekezdés a) pontjából törlésre kerül a kötelező szövegrész. 5. (1) A R. 5.. (5) bekezdésének kiadásának időpontjától szövegrész helyébe a kiadásához szövegrész kerül. (2) A R. 5.. (9) bekezdés hatályát veszti. (3) A R. 5.. (10) bekezdés hatályát veszti. 6. (1) A R. 6.. Kiegészül az alábbi rendelkezéssel: (8) Az építési engedélyezési eljárás során az építési telek utcai határvonala ütemezetten is kialakítható, amennyiben a tervezett szabályozási vonal meglévő, megtartani kívánt épületen halad át. Az épületen áthaladó szabályozási vonal szakasszal érintett telekalakítást és út céljára történő lejegyzést csak az épület elbontásakor kell végrehajtani amennyiben ez közérdeket nem sért, illetve konkrét települési fejlesztést nem akadályoz. 7. (1) Az R. 7. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: Építéshatósági eljárások kiegészítő szabályai értékvédelem alatt álló területeken és ingatlanokon (1) A jelen rendelet és a szabályozási terv által jelölt építészeti örökségvédelem által érintett területeken és ingatlanokon csak a meglévő környezethez igazodó és környezethez alkalmazkodó épületek engedélyezhetők. Nem engedélyezhető a meglévő építészeti karaktertől idegen, a környezetbe nem illő elem, a tájhagyománytól és az építészeti arculattól idegen formakultúra, lépték és építési anyag. (2) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletben1 meghatározott munkák építési engedély kötelesek a helyi értékvédelmi és műemléki védelem alatt álló területen, helyi építészeti védelem alá vont épületeken. 8. (1) Az R. 8. (2) bekezdés b) pontjának második része hatályát veszti. 9. (1) Az R. 9. címében az Építéshatósági eljárások szövegrész törlésre kerül. (2) Az R. 9. (4) bekezdés hatályát veszti. 1 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet

7 (3) Az R. 9. (7) bekezdés hatályát veszti. 10. (1) Az R a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 10. Az illeszkedés szabályainak alkalmazása (1) Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben, amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik: a) Előkertek megállapítása b) Hátsókertek megállapítása c) Telekmegosztásnál az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározásánál d) Kötelező építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül e) Épület elhelyezés az építési helyen belül f) Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az oldal-, és hátsókertre, valamint a tetőformára. g) Az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál. Minden olyan esetben, amikor a TÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmű szabályozást. (1) Az R a hatályát veszti (1) Az R. 12. (2) bekezdésében a HÉSZ a szövegrész helyébe a HÉSZ a szövegrész lép. (2) Az R. 12. (6) bekezdés hatályát veszti. (3) Az R. 12. (7) bekezdés hatályát veszti. (4) Az R. 12. (8) bekezdésében az elő és oldalkertekre vonatkozó résznél az utolsó pont hatályát veszti. (5) Az R. 12. (8) bekezdésében az oldal- és hátsókertekre vonatkozó résznél az első pont hatályát veszti. (6) Az R. 12. (8) bekezdésében az hátsókertekre vonatkozó résznél az első pont hatályát veszti. 13. (1) Az R. 13. (1) bekezdésének a) pontjának 1. alpontja kiegészül az alábbi rendelkezéssel: EK K A kialakított előkert minimálisan megtartandó előkertnek minősül. Az előkert a kialakult méretnél nagyobb is lehet. EK 0 Az előkert mérete nagyobb vagy egyenlő 0 méterrel. (2) Az R. 13. (1) bekezdésének b) pontjának 1. alpontjának utolsó mondatának helyébe az alábbi rendelkezés lép: ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁS A kötelező oldalkerti méretet akkor is meg kell tartani, ha nyílás nélküli kialakítású, vagy csak egy, nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílásait tartalmazó homlokzatú épület elhelyezését kívánják megvalósítani. (3) Az R. 13. (3) bekezdésének első mondatából törlésre kerül a települési főépítész jóváhagyásával szövegrész.

8 (4) Az R. 13. (3) bekezdésének Védett területek b) pontja hatályát veszti. 14. (1) Az R. 14. (2) bekezdésében a HÉSZ-re való hivatkozás paragrafus száma 13 -ról 12 -re változik. (2) Az R. 14. (3) bekezdésében a HÉSZ-re való hivatkozás paragrafus száma 13 -ról 12 -re változik. (3) Az R. 14. (4) bekezdésében a szabályozott szövegrész helyébe a megadott szövegrész lép. 15. (1) Az R. 15. (1) bekezdés hatályát veszti. (2) Az R. 15. (6) bekezdése kiegészül az alábbi mondatrésszel: A műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területeken (3) Az R. 15. (9) bekezdésében törlésre kerül a tervtanács szövegrész. (4) Az R. 15. kiegészül egy új bekezdéssel, amely az alábbi rendelkezést tartalmazza: (13) Az épületek kialakítása a település karakteréhez illő módon készüljön, az illeszkedési szabályok szerint. 16. (1) Az R. 16. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) A kisvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 2 vonatkozó előírása szerint, kivéve az 5. pontot, azaz: 1. lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4. sportlétesítmény (2) Az R. 16. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) A kisvárosias lakóterületen belül kivételesen elhelyezhető funkciók az OTÉK3 szerint, kivéve a 3., 4., 5. pontot, azaz 1. szálláshely szolgáltató épület 2. igazgatási épület Borászattal kapcsolatos gazdasági funkciók elhelyezhetőek. 17. (1) Az R. 17. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK4 szerint: 1. legfeljebb négylakásos lakóépület, 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. (2) Az R. 17. kiegészül egy új paragrafussal, mely az alábbi rendelkezést tartalmazza: (2a) A kertvárosias lakóterületen belül kivételesen elhelyezhető funkciók az OTÉK5 szerint, azaz: 2 OTÉK 12.. (2) bekezdés szerint 3 OTÉK 12.. (3) bekezdés szerint 4 OTÉK 13. (2) bekezdés szerint 5 OTÉK 13.. (3) bekezdés szerint

9 1. legfeljebb hatlakásos lakóépület, 2. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, 3. sportépítmény, 4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, kivéve a 4. pontot, üzemanyagtöltő nem helyezhető el. (3) Az R. 17. kiegészül egy új paragrafussal, mely az alábbi rendelkezést tartalmazza: (2b) A kertvárosias lakóterületen az alábbi kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell, amennyiben a telek mélysége meghaladja az 50 métert: a) Az 1. Az Lke 1. Lke 1. funkcionális övezet előírásai jelű övezetek lakóterületei funkcionális zónákra tagozódnak (4) Az R. 17. (2) bekezdésében a HÉSZ-re való hivatkozás száma 8. (8) -ról 11. (9) - re változik. 18. (1) Az R. 18. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1)Az Lf 1. és Lf 2. jelű funkcionális övezeten belül jelölt területek sajátos használatuk szerint falusias lakóterületek Falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 6 szerint, azaz: 1. lakóépület, 2. mező-és erdőgazdasági (üzemi) építmény, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 4. szálláshely szolgáltató épület, 5. kézműipari építmény, 6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. 7. sportépítmény és üzemanyagtöltő nem helyezhető el. (2) Az R. 18. (2) bekezdésében a HÉSZ-re való hivatkozás paragrafus száma 8. (8) -ról 11. (9) -re változik. (3) Az R. 18. (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (3) Az Lf funkcionális övezet előírásai 2 1. A falusias lakóterületen belül csak önálló helyrajzi számú építési telek alakítható ki. 2. a) Egy építési telken belül csak egy lakóépület építhető, melyben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el. b) A lakóépületeket, lakófunkciót kiegészítő melléképületeket, egyéb épületeket csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, mely a falusias lakóterület jellegéhez illeszkedik, valamint a környezetvédelmi előírásokban szabályozott környezetvédelmi határértékeket betartja. Elhelyezésük a HÉSZ 11. (9) bekezdés szerint. 19. (1) Az R. 19. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) A településközponti vegyes területen belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK vonatkozó előírásai7 szerint, azaz 1. lakóépület, 6 OTÉK 14.. (2) (3) bekezdés 7 OTÉK 16. (2) bekezdés

10 2. igazgatási épület, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 4. egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, 5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 6. sportépítmény Üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el. 20. (1) Az R. 20. (1) bekezdéséből törlésre kerül a mezőgazdasági üzemi területek szövegrész. 21. (1) Az R. 21. (1) bekezdése a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: a) Az övezetben elhelyezhető funkciók az OTÉK 8 szerint, azaz 1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, 2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, 3. igazgatási, egyéb irodaépület, 4. parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény nem helyezhető el. (2) Az R. 21. (1) bekezdése b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: b) Az övezetben kivételesen sem helyezhetők el az OTÉK-ban 9 létesítmények,így: 1. egyházi, 2. oktatási 3. egészségügyi és szociális épületek. megadott 22. (1) Az R. 22. (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Az egyéb iparterületi besorolású gazdasági területeken belül elhelyezhető épületek és funkciók az OTÉK 10 szerint, azaz: 1. Ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei (2) Az R. 22. (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Az egyéb iparterületi besorolású gazdasági területeken belül kivételesen elhelyezhető funkciók az OTÉK11 szerint, kivéve az alábbiakat: 1. egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épületek nem helyezhetők el. 2. A közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem-egészségügyi, szociális, oktatási és sport funkciók megjelenhetnek. (3) Az R. 22. (4) bekezdés hatályát veszti. 23. (1) Az R. 23. (2) bekezdés b) pontja kiegészül a kulturális központ szövegrésszel. 8 OTÉK 19. (2) 9 OTÉK 19. (3) bekezdés 1. pontja 10 OTÉK 20 (4) bekezdés 11 OTÉK 20. (5) bekezdés

11 (2) Az R. 23. (2) bekezdése kiegészül egy új ponttal, mely az alábbi rendelkezést tartalmazza: h) K 8. Különleges mezőgazdasági üzemi területek övezete (3) Az R. 23. (2) bekezdése kiegészül egy új ponttal, mely az alábbi rendelkezést tartalmazza: i) K 9. Különleges kistérségi sportrepülőtér területének övezete (4) Az R. 23. (3) bekezdésének b) pontjának 1. alpontjából törlésre kerül a sátorozási célokra és a sátorozás céljából szövegrész. A mondat kiegészül az egyéb idegenforgalmi célú épületek szövegrésszel. (5) Az R. 23. (3) bekezdésének b) pontjának 2. alpontjában helyébe az alábbi rendelkezés lép: K SZ övezet 2.2 7, Az övezet települési strand, és szabadidő centrum, valamint egyéb idegenforgalmi célú terület övezete. Fejlesztési tanulmányterv alapján beépíthető. Parkolás közterületen, illetve a kijelölt parkoló övezetben. (6) Az R. 23. (3) bekezdésének b) pontja kiegészül egy új ponttal, mely az alábbi rendelkezést tartalmazza: K SZ 40 3.A övezet 2.3 9, Az övezet idegenforgalmi célú funkciók, valamint kulturális és művelődési létesítmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben egyedi objektumként 200 m 2 maximális alapterülettel kilátó létesítése megengedett, 18 méteres építménymagassággal. (7) Az R. 23. (3) bekezdésének b) pontja kiegészül két új ponttal, mely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: K SZ 40 4.A övezet 2.4 7, Az övezet a település és a térség idegenforgalmi kulturális és kereskedelmi központjának, valamint egyéb idegenforgalmi célú funkciók elhelyezésének övezete. Az övezetben az általános idegenforgalmi és szálláshely szolgáltató funkciókon túl elhelyezhetőek bevásárló központ, konferencia központ és egyéb kulturális funkciók is. A legnagyobb homlokzatmagasság 10 méter lehet. Fejlesztési tanulmányterv alapján építhető be. Parkolás közterületen, illetve a kijelölt parkoló övezetben. K O 40 5.A övezet 2.5 4,5 500 Az övezet a falusi turizmust kiszolgáló, szálláshely szolgáltatást adó, és azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál Megengedett a rekreációs funkciókat kiszolgáló, vendéglátó, szolgáltató funkciók elhelyezése is. (8) Az R. 23. (3) bekezdésének e) pontja kiegészül egy új alponttal, mely az alábbi rendelkezést tartalmazza: K SZ 300 eb.) A Pincés területek övezete , Az övezeten belül csak egyedi telek alakítható ki.

12 2. Az övezeten belül épület, illetve támfaljelleggel kialakított pincesor is létesíthető. (9) Az R. 23. (3) bekezdése kiegészül egy új ponttal, mely az alábbi rendelkezést tartalmazza: h) 1. A K 8. Különleges mezőgazdasági üzemi területek övezete K SZ 40 övezet, 8.1 7, Mezőgazdasági üzemi terület (szőlészeti, borászati üzemi terület, illetve egyéb mezőgazdasági üzemi terület), amelyen belül, ha az állattartás és az egyéb gazdasági, ipari tevékenység együtt van jelen az állattartás a kialakult helyzetnek megfelelően fenntartható, ott újabb állattartó funkciók is elhelyezhetők, amennyiben ahhoz az illetékes szakhatóságok hozzájárulásukat megadják. (10) Az R. 23. (3) bekezdése kiegészül egy új ponttal, mely az alábbi rendelkezést tartalmazza: i) K 9. Különleges kistérségi sportrepülőtér és kiszolgáló létesítmények területének övezete K SZ A övezet, , Az övezet a kistérségi sportrepülőtér és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. Az övezetben elhelyezhetőek a sportrepülőtér kiszolgáló és technikai épületei, üzemanyag töltő állomás, parkolók, raktárak, logisztikai funkciók, szálláshely szolgáltató funkciók, valamint idegenforgalmi funkciók is. A sportrepülőtéri irányító létesítmény építménymagassági értékét a technikai szükségszerűség szerint kell megállapítani (várhatóan 25 méter), melynek területe azonban nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték területének 5 %-át. 24. (1) Az R. 24. táblázata kiegészül egy új kisvárosias lakó övezettel: Alkalmazható Sajátos használat szerint Építési övezet jele beépítési mód Kisvárosias lakóterület Lk 1. funkcionális övezet Lk SZ 40* 1.6 7,5 750 szélesség (m) alakítható legkisebb mélység (m) Telekre vonatkoztatott telekterület (m 2 ) zöldfelület (%) megengedett építmény magasság (m) legnagyobb beépítettség % SZ ,5 A telekméret függvényében külön táblázat szerint (2) Az R. 24. táblázatában a Kertvárosias lakóterületek zöldfelületi mutatója az OTÉK szerint 50%-ra változik.

13 (3) Az R. 24. táblázata kiegészül egy új kertvárosias lakó övezettel: Alkalmazható Sajátos használat szerint Építési övezet jele beépítési mód Kertvárosias lakóterület Lke 3. funkcionális övezet Lke SZ ,5 600 szélesség (m) alakítható legkisebb mélység (m) Telekre vonatkoztatott telekterület (m2) zöldfelület (%) megengedett építmény magasság (m) legnagyobb beépítettség % SZ ,5 30 (4) Az R. 24. táblázata kiegészül egy új ipari gazdasági övezettel: Alkalmazható Sajátos használat szerint Építési övezet jele beépítési mód Egyéb iparterület Gip 1. funkcionális övezet Gip SZ , szélesség (m) alakítható legkisebb mélység (m) Telekre vonatkoztatott telekterület (m2) zöldfelület (%) megengedett építmény magasság (m) legnagyobb beépítettség % SZ ,5 40 (5) Az R. 24. táblázatában törlésre kerül a Gip/2.1 mezőgazdasági üzemi övezet. (6) Az R. 24. táblázatának K/2.2 különleges kirándulóközpont és szabadidőcentrum övezetében változik az építménymagasság és az alakítható legkisebb telekterület mértéke. Alkalmazható Telekre vonatkoztatott Sajátos használat alakítható legkisebb megengedett legnagyobb szerint Építési övezet jele beépítésséséterülefelület építmény széles- mély- telek- zöld- beépítettség % mód (m) (m) (m2) (%) magasság (m) Különleges terület K 2. idegenforgalmi kirándulóközpont és szabadidő centrum területe K SZ , SZ ,5 30

14 (7) Az R. 24. táblázata új övezetekkel egészül ki: Alkalmazható Sajátos használat szerint Építési övezet jele beépítési mód Különleges terület K 2. idegenforgalmi övezetek K SZ , K SZ , alakítható legkisebb szélesség (m) Telekre vonatkoztatott telekterület (m2) zöldfelület (%) megengedett építmény magasság (m) legnagyobb beépítettség % SZ ,5 40 SZ ,5 40 K O ,5 500 O ,5 40 Különleges terület K 5. pince területek Különleges terület K 8. Mezőgazdasági üzemi terület Különleges terület K 9. Kistérségi sportrepülőtér és kiszolgáló létesítményei K SZ ,5 300 K SZ , K SZ , SZ ,5 40 SZ ,5 40 SZ , (1) Az R. 25. (2) bekezdése hatályát veszti. (2) Az R. 25. (3) bekezdése hatályát veszti. (3) Az R. 25. (4) bekezdése hatályát veszti. (4) Az R. 25. (5) bekezdésének a) pontjából törlésre kerül a kivéve a multireklám táblákat 2 m 2 felület felett. szövegrész.. (5) Az R. 25. (5) bekezdése kiegészül egy új ponttal: j) játszótér

15 26. (1) Az R. 26. (2) bekezdésének c) pontjának 1. alpontjában a 22 szövegrész helyett a 16 szövegrész lép. (2) Az R. 26. (2) bekezdésének d) pontjában a 22 szövegrész helyett a 14 szövegrész lép. (3) Az R. 26. (4) bekezdése törlésre kerül. (4) Az R. 26. (5) bekezdése törlésre kerül. 27. (1) Az R. 27. (4) bekezdésének a) pontjának első mondata ( A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is engedélyezhető. ) törlésre kerül. (2) Az R. 27. (4) bekezdés d) pontjában a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásait szövegrész helyébe a magasabb rendű jogszabályokat szövegrész lép. (3) Az R. 27. (4) bekezdés f) pontja hatályát veszti. (4) Az R. 27. (9) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: (9)a) elektronikus hírközlési létesítmények elhelyezésénél figyelembe kell venni az elektronikus hírközlésről szóló magasabb rendű jogszabályokat 12 (5) Az R. 27. (9) bekezdés b) pontja hatályát veszti. 28. (1) Az R. 28. (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: a) KP 1 A közpark legalább 40 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal. A területen játszó- és pihenőszerek, kerti építmények, szobrok, emlékművek helyezhetőek el. Védett közterületekhez kapcsolódó közparkok külön előírás szerint. (2) Az R. 28. (1) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: b) KP 2 Ligetes erdős közpark Az övezet a pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterületek kialakítására szolgál. A ligetes közpark legalább 75 %-át fásítottan kell kialakítani a tájkarakterhez illeszkedő növényállománnyal, 3 szintű zöldfelülettel (gyep+40 db cserje/150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet) Az övezetben a sport, játék, játszó-és pihenőszereken túl a terület fenntartását szolgáló épület és vendéglátó épület is építhető a következő előírások betartásával: Épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el szabadonálló beépítési móddal, 4,5 m-es építménymagassággal, 80 %-os legkisebb zöldfelületi mértékkel. Vendéglátó épület építése csak teljes közművesítettség esetén engedélyezhető. (3) Az R. 28. kiegészül egy új bekezdéssel az alábbiak szerint: (2) A közparkok kialakításánál tekintettel kell lenni az akadálymentességre, azaz a zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie évi C törvény 13 OTÉK 27. (3) bek.

16 29. (1) Az R. 29. (1) bekezdés hatályát veszti. (2) Az R. 29. (2) bekezdés a) pontja kiegészül az alábbi rendelkezéssel: Az övezeten belül csak nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, köztárgyak, kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények, nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők helyezhetők el, akkor, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el. (3) Az R. 29. (2) bekezdés a) pontjának 2. alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: Védett erdőben (lehatárolása a természeti védettség szerint) építményt csak a természetvédelmi kezelési tervben kijelölt területeken, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal lehet elhelyezni. A védelmi erdő telepítését csak nem invazív, őshonos fajokkal szabad megoldani. (4) Az R. 29. (2) bekezdés b) pontjának 1. és 2. alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: 3. A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, m²-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleten helyezhető el a következőek szerint: a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %, a megengedett legnagyobb építménymagasság legfeljebb 4,5 m, a beépítési mód szabadonálló. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen, az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni. (5) Az R. 29. (2) bekezdés c) pontjának és 4. alpontja törlésre kerül, helyébe új rendelkezések lépnek: 1. Az övezet erdőterületei tájképvédelmi térségi övezetben helyezkednek el, ezért az övezeten belül építmények elhelyezése kizárólag tájba illő módon történhet. 2. A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, m²-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleten helyezhető el a következőek szerint: a megengedett legnagyobb beépítés 0,5 %, a megengedett legnagyobb építménymagasság legfeljebb 4,5 m, a beépítési mód szabadonálló. Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni, a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen. az épületek külső megjelenéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni. (6) Az R. 29. (3) bekezdés hatályát veszti. (7) Az R. 29. (4) bekezdés hatályát veszti. (8) Az R. 29. (5) bekezdés hatályát veszti. (9) Az R. 29. (6) bekezdés hatályát veszti. (10) Az R. 29. (7) bekezdés hatályát veszti. (11) Az R. 29. (8) bekezdéséből törlésre kerül az alábbi szövegrész: az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. tv-t, továbbá ezen törvény végrehajtására kiadott 29/1997. (IV. 30.) FVM rendelet előírásait. helyébe az érvényben lévő magasabbrendű jogszabályokat. 14 szövegrész lép. (12) Az R. 29. (6) bekezdés hatályát veszti évi LIV. tv- 29/1997. (IV. 30.) FVM rendelet

17 30. (1) Az R. 30. (2) bekezdésének a) pontjának 1. alpontjából törlésre kerül az alábbi szövegrész: -Ha lakóterülethez 1000 m-nél közelebb eső szántó terület művelését felhagyják, akkor az azt követő 6 évben a rendszeres kaszálásról és cserje irtásról gondoskodni kell. -Lakó területtől legalább 1000 m-re, vagy annál távolabb elhelyezkedő szántó felhagyásakor elegendő a begyepesedés időszakában csupán a cserjeirtást elvégezni. (2) Az R. 30. (2) bekezdésének a) pontjának 2. alpontjából törlésre kerül az alábbi szövegrész: - A természet védelme szempontjából értékes réteken ahol a terület nem legelő művelési ágban van nyilvántartva a legeltetést mellőzni kell. - Gyep területek feltörése, majd ugaron hagyása tilos. - Lakóterülethez 1000 m-nél közelebb eső éppen begyepesedő területeken rendszeres kaszálást és cserjeirtást kell végezni a szántóföldi művelés felhagyását követő 6 évig, majd ezt követően cserjeirtást szükség szerint. - Lakóterülettől 1000 m-nél távolabb eső, éppen begyepesedő területeknél elegendő csupán cserje irtást végezni. - Beállt gyepek és a gyepesedés folyamatában lévő gyepek talajának forgatása, lazítása tilos. 31. (1) Az R. 31. (2) bekezdéséből törlésre kerül a szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendeletben foglaltak betartása kötelező szövegrész, helyébe a magasabbrendű jogszabályok rendelkeznek szövegrész lép. (2) Az R. 31. (3) bekezdésében a 6,0 m szövegrész helyett a 3,0 m szövegrész lép. (3) Az R. 31. (8) bekezdésében törlésre kerül az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szövegrész, helyébe az illetékes szövegrész lép. (4) Az R. 31. (8) bekezdés b) pontja hatályát veszti. 32. (1) Az R. 32. helyébe az alábbi rendelkezés lép: 32.. Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos előírások (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni. (2) Zajt kibocsátó berendezés, telephely úgy létesíthető, hogy a működés/tevékenység megkezdésének napjától kezdődően zajkibocsátása nem haladhatja meg a számára a környezetvédelmi hatóság által előírt zajkibocsátási határértéket. (3) Meglévő közlekedési útvonalak melletti területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. (4) A zajtól védendő helyiségekben, ill. a zajtól védendő homlokzatok előtt teljesítendő zajterhelési határértékeket a hatályos zaj- és rezgésvédelmi jogszabály 15 mellékletei tartalmazzák /2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet

18 (5) A zajterhelési határértéknek az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő homlokzata előtt kell teljesülni. (6) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg. (7) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni. (8) A nyári időszakban rendezett, maximum 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a hatályos zaj- és rezgésvédelmi jogszabály tartalmazza (1) Az R. 33. helyébe az alábbi rendelkezés lép: 33.. Természeti értékvédelem (1) A településen található országos jelentőségű védett természeti területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza. (2) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területek jegyzékét a tervvel összhangban a HÉSZ 1. számú függeléke tartalmazza. 34. (1) Az R. 34. hatályát veszti. 35. (1) Az R. 35. hatályát veszti. 36. (1) Az R. 36. hatályát veszti. 37. (1) Az R. 37. hatályát veszti. 38. (1) Az R. 38. hatályát veszti. 39. (1) Az R. 39. hatályát veszti. 40. (1) Az R. 41. (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (7) Helyi építészeti védelem alá vont épületek Jegyzékét a HÉSZ 3. számú melléklete tartalmazza. (2) Az R. 41. (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (8) Tömegében megtartandó, helyi építészeti védelem alá vont épületek Jegyzékét a HÉSZ 3. számú melléklete tartalmazza. (3) Az R. 41. (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (9) Helyi védelem alá vont terek, teresedések, utcák, utcaképek, térfalak Jegyzékét a HÉSZ 3. számú melléklete tartalmazza /2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendelet 2. (4) bekezdése

19 (4) Az R. 41. (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (10) Helyi értékvédelmi terület határai Jegyzékét a HÉSZ 3. számú melléklete tartalmazza. (5) Az R. 41. (11) bekezdése hatályát veszti. (6) Az R. 41. (12) bekezdése hatályát veszti. (7) Az R. 41. (13) bekezdése hatályát veszti. (8) Az R. 41. (14) bekezdése hatályát veszti. (9) Az R. 41. (15) bekezdése hatályát veszti. (10) Az R. 41. (16) bekezdése hatályát veszti. (11) Az R. 41. (17) bekezdése hatályát veszti. (12) Az R. 41. (18) bekezdése hatályát veszti. 41. (1) Az R. kiegészül egy új paragrafussal, mely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 41/B.. Műemlékek, műemléki környezet, és helyi értékvédelmi terület sajátos előírásai (1) A védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. (Trafóházak, tűzcsapok, aknafedlapok, gázvezetékek bekötései, stb.) A műemléki környezetben és helyi védelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére. (2) A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen. Kiselemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskocka kő vagy nagykocka kő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homok színben. (3) A burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja. (4) Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektúra elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell. (5) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterületi tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati és zöldfelületi kiviteli terveket, a mikroarchitektúra elemeket, a közterületeken elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit. Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen hagyományőrző elemek és építmények engedélyezhetőek. (6) A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák, stb. is a környezethez illő formában valósulhatnak meg, melyet a műemléki hatósággal egyeztetni kell. (7) A közterületi tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni: A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. A védett területeken nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése. A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal. A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

20 A közterületi terv készítésébe városrendezőkön, építészeken túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni. (8) Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások, stb.) (9) Nem engedélyezhetők nagy, függőleges és vízszintes (világító) reklámfeliratok, melyek méretei az 1,0 métert meghaladják sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában. (10) A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya. (11) A műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen az övezeti szabályozásban megadott építménymagassági érték egyben a legnagyobb homlokzatmagassági érték is, melyet nem lehet túllépni. (12) A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken lévő épületek kialakításánál az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és azt az építtető tudomására hozni (akár védett az épület egyedileg akár nem). 42. (1) Az R. kiegészül egy új paragrafussal, mely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 41/C.. A műemlékvédelmi környezetben és helyi védelmi területeken lévő épületek kialakításának sajátos előírásai (1) Építési anyaghasználat: 1. Lábazatképzés Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével. 2. Falfelületek Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint. Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet. 3. Tető A tetőfedés anyaga cserép, pala - amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik -, fazsindely legyen. Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, fémlemez fedés, cserepes fémlemez fedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként). Abban az esetben, ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemez fedés (bádogfedés), akkor azt az örökségvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni a hagyományos anyaghasználatnak, vagy annak korszerű változatának (titáncink lemez fedés ) megfelelően. Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez. Lapostető nem építhető, kivételt képez az alapterület 15 %-át meg nem haladó tetőterasz, mely nem a közterület felé nyílik. (2) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme 1. Homlokzati arányrendszer védelme A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg. (Szalagablak, erkélysor, stb.) A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez, illetve a helyi hagyományokhoz hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg.

21 A műemléki környezetben és helyi védelem alatt álló területeken a meglévő épületek párkánymagasságához szükséges igazodni. A szabályozási terven megadott megengedett építménymagasságtól eltérni csak 1,0 méterrel lehet, illetve az illeszkedés szabályait az örökségvédelmi hatósággal kell egyeztetni. A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben. 2. Tetőformák szabályozása Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló zártsorú beépítésű övezetekben összetett tetőidomú magas tető építendő utcára merőleges jelleggel, az utcaképen belüli jellegnek megfelelően vagy oromfalasan, vagy teljes kontyolással, az illeszkedés szabályai szerint. A hajlított (L alakút) beépítések esetében a tetőforma összetett tetőidomú magastető, utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani. Hézagosan zártsorú beépítés esetén a szomszédos telek felé tetőkontyolást kell alkalmazni. Az oldalszárnyak esetében a szomszédos telek felé nyeregtetőt kell alkalmazni. Nem jelenhet meg teljes szintű tűzfal. (3) A szabályozási terven jelölt védett pincék, pincerendszerek, az építési övezeti besorolástól független védelmének szabályai: a) A pinceszinti területeken új építési és működési engedély, rendeltetésváltozási engedély, fennmaradási engedély nem adható mindazon tevékenységek számára, amely tevékenységek a lakóterületi környezeti feltételeknek nem felel meg. b) A pinceszinteken végezhető tevékenységeket a pince fölötti építési övezet, általános funkcionális szabályozása szerint kell meghatározni, figyelembe véve azt az alapelvet, hogy huzamos idejű emberi tartózkodást igénylő funkció (pl. lakófunkció) nem helyezhető el. c) Növénytermesztés (pl. gombázás) engedélyezhető, amennyiben a környezetterhelési határértékek a megengedett mértéket nem lépik túl. d) A pincehasználatban tiltott tevékenységek jegyzékét a HÉSZ 5. számú melléklete tartalmazza. e) Pincék létesítésére, átalakítására, rendeltetésének megváltoztatására az általános rendeletekben rögzítetteken túl a következő műszaki tervdokumentációkat kell mellékelni: - a szomszédos telkeket is ábrázoló, legalább M=1:200 méretarányú, magassági adatokat is tartalmazó rétegvonalas helyszínrajz, amely a terepszint alatti és feletti valamennyi építményt feltünteti, - az engedélyezéssel érintett telek valamennyi közterületi telekhatára irányából nézett, a szomszédos telkeken meglévő terepszint feletti építményeket is ábrázoló utcaképet legalább M=1:200 méretarányú rajzon, - a terepszint alatti építmények tereppel együtt ábrázolt méreteit. (4) Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai: a) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében az örökségvédelmi hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak. b) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben életveszély esetén). c) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.

22 d) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. e) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb. 43. (1) Az R. kiegészül egy új paragrafussal, mely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 41/D.. Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai (1) Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében az örökségvédelmi hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak. (2) A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett vagy helyi területi értékvédelmi környezetében van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak különleges helyzetben életveszély esetén). (3) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni. (4) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a fal felületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. (5) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat, stb. (6) Védett építményen hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el. (7) Védett építményen új parapet konvektor, vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el. (8) Védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. 44. (1) Az R. kiegészül egy új paragrafussal, mely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 41/E.. Régészeti területek (1) A Rendezési Terv által érintett régészeti területek vonatkozásában magasabb rendű jogszabályok szerint kell eljárni. (2) A Rendezési Terv által érintett területen (minimálisan a belterületbe vonni kívánt, illetve beépítésre szánt területeken) földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházások tervezése esetén az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését, régészeti terepbejárását. 45. (1) Az R. kiegészül egy új paragrafussal, mely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 41/F.. A helyi védettség keletkeztetése, megszüntetése (1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt. (2) A helyi védelem alá helyezés alapjául a település rendezési terv értékvizsgálata szolgál. Ezen túl önálló értékvizsgálat alapján bármely természetes, vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését. (3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell: (a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:

23 - a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körülhatárolását - a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész) - a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók) - a kezdeményezés indoklását (b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén: - az együttes megnevezését - körülhatárolását - a védendő érték rövid leírását, dokumentálását - a kezdeményezés indoklását (4) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítésről a megbízott jegyző gondoskodik. (5) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről a képviselő-testület gondoskodik. (6) Az előkészítéshez beszerezhető még az érintett ingatlan-tulajdonosok, az érintett helyi szakmai, társadalmi szervek együttes álláspontja. (7) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell: a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik (8) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. (9) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. (10) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (11) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti. 46. (1) Az R. kiegészül egy új paragrafussal, mely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 41/G.. A védett értékekre vonatkozó általános szabályok (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható. (2) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége. (3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot - a hatályos jogszabályok keretei között - az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja. 47. (1) Az R. kiegészül egy új paragrafussal, mely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 41/H.. A védett értékek fenntartásának támogatása (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat. a) A támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségviselésben határozza meg.