Az ügyvédi megbízás. Power of Attorney

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék Az ügyvédi megbízás Power of Attorney Konzulens: dr. Bíró György Készítette: Gajdács Renáta Judit tanszékvezetı egyetemi tanár 2013

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS TÖRTÉNETE A megbízási szerződés szabályozása a XIX. századi kodifikációs munkákban A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS FOGALMA, JELLEGE A megbízási szerződés hatályos jogforrásai A megbízási szerződés tartalmi elemei A szerződés alanyai A szerződés létrejötte A szerződés tárgya A megbízott kötelezettségei A megbízó kötelezettségei A megbízott felelőssége A felelősségbiztosítás A megbízói megbízotti egyetemlegesség A megbízó felelőssége A megbízási szerződés megszűnése AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS A HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS AZ ÜGYVÉDI MINŐSÉG Az önálló ügyvéd Az ügyvédjelölt Az alkalmazott ügyvéd Az Ügyvédi Iroda AZ ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS ALANYAI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS KORLÁTAI A VÉDŐ MEGBÍZÁSÁNAK KORLÁTAI A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ÉS KORLÁTAI AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁSNÁL Az ügyfélszerzés tilalma reklámtilalom A SZERZŐDÉSKÖTÉS KÖRÜLMÉNYEI AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS A MEGBÍZÁS TÁRGYA ÉS A TÉNYVÁZLAT A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS ALAKJA A MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS TARTALMA A TARTÓS MEGBÍZÁS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK A MEGBÍZÁSI DÍJ ÉS AZ ÜGYVÉDI MEGHATALMAZÁS MUNKADÍJ ÉS KÖLTSÉG Az időmúláshoz igazodó munkadíj A megbízás idejéhez igazodó munkadíj

3 A munkavégzés idejéhez igazodó munkadíj A megbízás tárgyához igazodó díj A sikerdíj AZ ÜGYVÉDI MEGHATALMAZÁS A meghatalmazás megszűnése A MEGBÍZÁS MEGSZŰNÉSE AZ ÜGYVÉDI TITOKTARTÁS FELELŐSSÉG KÉRDÉSE AZ ÜGYVÉDI MEGBÍZÁS KÖRÉBEN Megbízói felelősség Az ügyvéd felelőssége ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK

4 1. A megbízási szerzıdés 1.1. A megbízási szerzıdés története A megbízási szerzıdés az ügyviteli kötelmek alaptípusa, eredete a rómaiaikig vezethetı vissza. A római jogban a szerzıdés alapján létrejövı, munkaszolgáltatásra irányuló szerzıdéseknek három alapvetı típusa alakult ki: - vállalkozási szerzıdés (locatio - conductio operis). - munkabérlet (locatio - conductio operarum) és a - megbízás ( mandatum) A vállalkozási szerzıdés a materiális mővekre vonatkozó, dologban megtestesülı eredményt igénylı szerzıdés volt. A vállalkozási szerzıdés tehát egy, az adásvételnél tovább lépı, de dologátruházó szerzıdés volt. A munkabérlet tartalma a munkaerı rendelkezésre bocsátása anélkül, hogy a munkavégzés mikéntje konkrét meghatározást nyerne. Ezért is a munkabérlet tárgya alacsonyabb szintő, fizikai jellegő, azon belül is inkább háztartási munka végzése volt. A magasabb rendőnek tekinthetı, szaktudást, kézettséget igénylı munkák elvégzésére nem a munkabérlet, hanem a megbízás szolgált. A megbízási szerzıdésben a megbízott olyan meghatározott tevékenység végzésére vállalkozott, amely szabad emberhez méltó. Ehhez a méltósághoz a rómaiaknál nemcsak a szellemi tevékenység volt szükséges, hanem az is hogy az ember ezen tevékenységét szívességbıl, vagyis ingyenesen bocsássa a megbízó rendelkezésére. A klasszikus felfogás szerint a díjazott megbízást a római jog sokáig nem ismerte el. Az árutremelı gazdaság fejlıdésével kialakult közvetítık, egyéb szolgáltatást nyújtók hivatásos rétege. Gazdasági szükségszerőségként megjelent a kölcsönös ajándékozás köntösébe bújtatott ellenérték, a megbízás díját képezni hivatott honorárium. 4

5 Az ingyenesség ellenére a mandatum már ekkor magán viselte a mai megbízás lényeges elemeit: - bizalmi viszony alapján való személyes teljesítést, az eljárási kötelezettségeket, és bármelyik fél egyoldalú megszüntetési jogát - a megbízó utasításainak való alárendeltséget - a megbízott értesítési, számadási és kiadási kötelezettségét - igényeit költségei megtérítésére. A szerzıdés létrejöttét illetıen a mandatum konszenzuál szerzıdés, azaz a kötelem a formátlan megegyezéssel jön létre A megbízási szerzıdés szabályozása a XIX. századi kodifikációs munkákban Az újkori társadalmakban bár már kivételes jelenség volt az ingyenes megbízás, a szabályozás nem ezt tükrözte: megtartották az ingyenességbıl folyó jogkövetkezmények különbözı nyomait a díjazott megbízásra vonatkozólag is. A német BGB a megbízási szerzıdést a római joghoz hasonlóan ingyenes szerzıdésként szabályozta. A római jogi gyökerek máig tartó hatását láthatjuk abban, hogy a hatályos Polgári Törvénykönyvünk kifejezetten kimondja, hogy a megbízási szerzıdés létrejöhet ingyenesen is. Érdekességként megemlíthetı, hogy a megbízási díj a mai napig megırzött egy keveset honorárium jellegébıl az angol ügyvédség felsı rétege, az ún. barristerek esetében. A barrister ugyanis az ügyféltıl közvetlenül nem is fogadhat el megbízást, csupán egy a megbízóval kapcsolatban álló solicitortól, s a munkadíjért, mely honoráriumnak, vagyis szaktudásért járó tiszteletdíjnak minısül, pert sem indíthat. 1 Bíró György: A megbízási szerzıdés Megbízás a római jogban oldal 5

6 1.2. A megbízási szerzıdés fogalma, jellege Megbízási szerzıdésrıl beszélünk amikor valaki arra vállal kötelezettséget, hogy más részére valamilyen tevékenységet fejt ki. A Ptk. XL. Fejezete, azon belül a 474. (1) bek. értelmében megbízási szerzıdés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízási szerzıdés tehát a felek olyan megállapodása, amelyben a megbízott arra kötelezi magát, hogy ellátja azt az ügyet, amellyel a megbízó megbízta. A februárjában elfogadott, de márciusától hatályos új Polgári Törvénykönyv szerint a megbízási szerzıdés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. Megbízási szerzıdés az orvosi megbízás, a kereskedelmi megbízások (ügynöki, vevıszolgálati, tızsdei, értékpapír kibocsátási, vagyonkezelési, biztosítási alkuszi tevékenységek) és az ügyvédi megbízás is A megbízási szerzıdés hatályos jogforrásai A Ptk. a megbízás általános szabályait a XL. fejezetben, A megbízás nélküli ügyvitel -lel egy cím alatt tárgyalja. Az új Ptk. ezt annyiban változtatta meg, hogy a megbízási szerzıdést a XVI. Cím A megbízási típusú szerzıdések alatt tárgyalja, míg a megbízás nélküli ügyvitelt a XXXII. Cím alá helyzte, ezáltal szerkezetileg is megbontva, hiszen ez utóbbi átkerült az Egyéb kötelemkeletkeztetı tények rész alá. Ezen kívül meg kell említeni a sajátos megbízási alaptípusok jogforrásait is. Például az ügyvédi megbízást az évi XI. tv., az orvosi megbízást az évi CLIV. tv. szabályozza. 6

7 A megbízási szerzıdés tartalmi elemei A megbízási szerzıdés sajátos jellemvonásai: - a megbízási szerzıdésben megjelölt, majd a szerzıdés fennállása során a megbízó utasításai szerinti cél elérésére irányuló tevékenység - a cél a megbízó, mint az ügy urának az érdekét kell hogy szolgálja - a megbízott csakis tevékenységre kötelezi magát és többre nem, azaz a megbízás sajátossága az eredménykötelezettség hiánya - a megbízás bizalmi jellegő jogviszony, a teljesítés során a megbízói érdek meghatározott módon való maximális szolgálatára kell törekednie, a saját érdek bizonyos szempontból háttérbe szorul - a megbízói érdekvitel egyik fontos eszköze a megbízó utasításadási joga, amelytıl nem választható el a megbízott utasításkérési kötelezettsége, bizonyos helyzetekben az utasításoktól való eltéréssel megoldandó érdekképviselet - a bizalmi elvbıl következı jellegzetesség az is, hogy ez a legkönnyebben megszüntethetı szerzıdés, fıszabály szerint mindkét fél élhet a rendes felmondás egyoldalú nyilatkozattal szerzıdést megszüntetı jogával - a megbízási szerzıdés bizalmi természete a megbízottól hőséget követel, ennek jogi kategóriái a titoktartási kötelezettség és az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése - a bizalmi jellegbıl fakad, hogy fıszabály szerint a megbízott személyesen köteles tevékenykedni, kivételképpen jogszabály vagy a felek megállapodása megengedi közremőködı személyek igénybevételét - a megbízott mindig a megbízó számlájára tevékenykedik, vagyis a költségeket a megbízó köteles viselni. 2 2 Bíró György: A megbízási szerzıdés A megbízási szerzıdés sajátos tartalmi elemei oldal 7

8 A megbízási jogviszony gondossági kötelem és nem eredménykötelem, vagyis nem valamely eredmény elérésére jön létre, hanem a megbízótól csak a tıle elvárható gondosság, a rábízott ügy ellátása követelhetı meg A szerzıdés alanyai A megbízó, aki rábíz és a megbízott, aki az ügy ellátását vállalja. Alanyi megkötés a megbízási szerzıdésben a szerzıdéstani közös szabályokon túlmenıen nincs. Tipikusan mindkét oldalon egy-egy jogalany áll, amely a megbízói oldalon bármikor, a megbízotti oldalon szők körő kivételekkel többalanyú is lehet. Megbízó bárki lehet aki cselekvıképes, esetleg korlátozottan cselekvıképes. A megbízotti minıség már kötötteb, különösen a speciális szakértélemhez kötött megbízások esetében hatósági engedély vagy kamarai tagság szükséges, ezen minıség hiánya kihathat a megbízási szerzıdés érvényességére A szerzıdés létrejötte A Ptk. fıszabályként nem tartalmaz alaki megkötéseket a megbízási szerzıdés létrejöttére vonatkozóan. Jogszabály eltérı rendelkezése hiányában a szerzıdés szóban, írásban, ráutaló magatartással is létrejöhet. Írásbeliséghez köti a megbízási szerzıdés érvényességét az ügyvédi törvény, a biztosítási törvény, a reklámtörvény, míg az orvosi megbízások leggyakrabban ráutaló magatartással jönnek létre. Egyéb jogszabályok is írhatnak elı formakényszert a megbízási jogviszonyra. Az alakszerőtlenség alól azonban a Ptk.-ban is találunk kivételt. Ptk (3) Ha a megbízás teljesítéséhez szerzıdéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerőségek szükségesek, amelyeket jogszabály a megbízás alapján kötendı szerzıdésre elıír. Ez a jogszabályhely a képviseleti megbízásokra vonatkozik, és visszafelé következtetéssel ír elı alaki kényszert. 8

9 Az alakszerőségi megkötés mind a belsı, mind a külsı jogviszonyra vonatkozik. Az alakisági követelmény megegyezı azon ügylet alakiságával, amelyre a megbízási szerzıdés alapján a megbízott képviseleti eljárása irányul A szerzıdés tárgya A szerzıdés közvetlen tárgya az az emberi magatartás, amelyet a felek konszenzusa alapján a jogosult a kötelezettıl követelhet, illetve az a megatartás, amelyet a szolgáltatás köteljezettje a jogosult irányában kifejteni köteles. A szerzıdés tartalma azon jogoknak és kötelezettségeknek az összessége, amelyek a szerzıdés alapján a feleket kölcsönösen megilletik, terhelik. Különös jelentısége van a szerzıdés tartalmának a szerzıdésszegés esetén, mert ekkor kerülnek elıtérbe a másik felet megilletı olyan jogosultságok, amelyek joghátrányként a szerzıdésszegı felet sújtják. 4 Közvetett tárgyról nem beszélhetünk, mivel tevékenység kifejtésérıl van szó. Tehát a közvetlen tárgy a felek által kifejtett magatartás, mely sajátos jellemzıkkel rendelkezik. Így meg kell említeni a gondos és szakszerő ügyvitelt, amely a kötelezett magatartását jellemzi, továbbá lényeges a bizalmi elem, melyet az indokolás nélküli felmondás joga is alátámaszt. Illetıleg elıforul még az ingyenes ügyellátás is, azonban fıszabály szerint a visszterhesség a jellemzı A megbízott kötelezettségei A Ptk. szerint a díjfizetés kivételével látszólag csak a megbízott oldalán keletkezik kötelezettség, de a törvény egyéb rendelkezéseibıl következıen a megbízás valójában kölcsönös kötelezettségek együttese. A megbízott alapvetı kötelezettsége valójában azonos a megbízási szerzıdés fogalmával: Ptk (1) Megbízási szerzıdés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. (2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelıen kell teljesíteni. 3 Bíró György: A megbízási szerzıdés A megbízási szerzıdés létrejötte oldal 4 Bíró György: A megbízási szerzıdés 2.3. A megbízási szerzıdés tárgya oldal 9

10 A megbízott kötelezettsége: - ügyvitel, Az ügyvitel a legalapvetıbb megbízotti kötelezettség. Az ügyvitel mikéntjérıl a Ptk. nevesítve nem szól, csak következtethetı, hogy a Ptk. 4. szerinti elvárhatósági szint jelenti, hogy a megbízott az adott helyzetben általában elvárható szakszerő és gondos ügyellátásra köteles. A szubjektív elem abban jelentkezik, hogy a megbízás teljesítése során úgy kell a lehetı legjobb eredmény eléréséhez hozzásegítenie megbízóját, hogy eközben a megbízott saját képességének, adottságainak a legjavát köteles nyújtani, mert ez felel meg az adott helyzetnek. A megbízási szerzıdés bizalmi jellegébıl fakadóan fıszabályszerően a megbízott személyesn köteles ellátni a rábízott ügyet. Amennyiben a megbízó hozzájárul vagy az ügy természetébıl következik, nincs akadálya közremőködı igénybevételének, akiért a megbízott úgy felel, mintha ı maga járt volna el. Ha a közremőködı igénybevétele nem jogszerő a megbízott minden olyan kárért helytállni tartozik, ami a harmadik személy igénybevétele nélkül nem következett volna be. 5 - utasításkövetés, A megbízási jogviszonyban az ügy ura a megbízó, aki az elérendı cél érdekében utasításokat adhat megbízójának. Ptk Ha a megbízó célszerőtlen vagy szakszerőtlen utasítást ad, a megbízott köteles ıt erre figyelmeztetni, ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredı károk ıt terhelik (2) A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó elızetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell. 6 5 Bíró György: Szerzıdési alaptípusok 1.4. A megbízott és a megbízó kötelezettségei 208. oldal 6 Bíró György: A megbízási szerzıdés Az utasíthatóság 67. oldal 10

11 Az új Ptk. rendelkezései az utasításról a következık: 6:274. (Utasítás) (1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni. (2) A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó elızetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. (3) Ha a megbízó célszerőtlen vagy szakszerőtlen utasítást ad, a megbízott köteles ıt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerzıdéstıl elállhat, vagy a feladatot a megbízó utasításaina szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások szeméylét vagy vagyonát. (4) A megbízó köteles a megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelı biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelı biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja. - képviselet Ptk (1) Más személy (képviselı) útján is lehet szerzıdést kötni, vagy más jogniylatkozatot tenni, kivéve, ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehetı meg. Cselekvıképes személyt korlátozottan cselekvıképes személy is képviselhet. (2) A képviselı cselekménye által a képviselt válik jogosulttá, illetıleg kötelezetté. Ptk (3) A képviselı nem járhat el, ha a szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ı maga vagy olyan személy, akit ugyancsak ı képvisel. Ha a képviselı jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetében is eljárhat. A képviselet minden ügyletnél elıfordulhat, ahol azt jogszabály nem zárja ki. A megbízási jogviszony alapja legtöbbször a megbízó és a megbízott szerzıdése, amelynek tárgya az ingyenesen vagy visszterhesen ellátandó képviseletei tevékenység, azaz a képviselt 11

12 nevében és érdekében tett vagy elfogadott akaratnyilatkozat. Kivételesen lehet kötelemkeletkezetetı jogalap a jogszabály vagy hatósági rendelkezés. A megbízási szerzıdésen alapuló képviseleti jogosultságot és annak terjedelmét harmadik személy irányában a meghatalmazás igazolja. A meghatalmazó tájékoztatja a képviselıvel kapcsolatba kerülı harmadik személyeket arról, hogy fennáll a képviselet ténye, a képviselı a képviselt nevében, javára és terhére tesz, illetve fogad el jogi ténynek minısülı akaratnyilatkozatokat, valamint ez a képviselet a megbízott képviselıt terjedelemben és idıben meddig és mire jogosítja. Az új Ptk. rendelkéze szerint ha a megbízás teljesítéséhez szerzıdés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja. 7 Amennyiben a képviselı megfelelı jogalap hiányában vagy a képviselet terjedelmét tartalmában, illetve idıben túllépve jár el, álképviselınek minısül. 8 Ptk (1) Aki képviseleti jogkörét túllépi, vagy anélkül hogy képviseleti joga volna, más nevében szerzıdést köt, és eljárását, az akinek a nevében eljárt, nem hagyja jóvá, köteles a vele szerzıdı félnek a szerzıdés megkötésébıl eredı kárát megtéríteni. (2) A rosszhiszemő álképviselı teljes kártérítéssel tartozik. - érdekkövetés, - szükség esetén szerzıdéskötés, - tájékoztatás a tevékenységrıl, az ügy állásáról, az utasítások módosításának szükségességérıl, a teljesítésrıl A megbízási szerzıdés általában tartós jogviszony, fennállása alatt mindvégig szoros együttmőködési kötelezettség terheli a feleket, elsısorben a megbízottat. Az együttmőködés kézzelfogható megnyilvánulása a haladéktalan tájékoztatás. Ptk (1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységérıl és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni, különösen, ha más személyek 7 Új Ptk. tervezet 6:275. (Képviseleti jog) 8 Bíró György: A megbízási szerzıdés A megbízottat terhelı eljárási kötelezettség. A képviselet oldal 12

13 igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítás módosítását teszik indokolttá. (3) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítésérıl haladéktalanul értesíteni. - titoktartás A megbízott érdekhordozói minıségébıl következik a titoktartási kötelezettség. Titok ugyanis az az adat, információ, állapot stb., amelynek nyilvánosságra kerülése sért vagy sértheti a megbízó érdekeit. Ezért a megbízási jogviszonyokban a fıszabály a megbízott és a közremőködıinek a teljes körő titoktartási kötelezettsége. - elszámolás, Ptk (2) A szerzıdés megszőnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízójának mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. - kiadása mindannak, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott A megbízó kötelezettségei A megbízási szerzıdés lehet ingyenes és visszterhes. Az ingyenes megbízási szerzıdés olyannyira a megbízó érdekében jön létre, hogy a megbízónak semmiféle jogi relevanciájú kötelezettsége nincsen. A kivételek egyike a megbízott mentesítése, a másik a költségek viselése. Az ingyenes megbízásánál a megbízónak jogi értelemben vett kötelezettsége a költségek viselése, ezen túlmenıen kötelmi etikai jellegőek. A megbízás teljesítéséért akkor nem jár díjazás, ha: - az ügy természetébıl - a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott a megbízást ingyenesen vállalta - a felek kifejezetten ebben állapodtak meg. 13

14 Az új Ptk. is tesz említést az ingyenességrıl: 6:281. (Ingyenes megbízási szerzıdés) (1) E fejezet rendelkezéseit megfelelıen kell alkalmazni az olyan megbízási szerzıdésekre, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. (2) Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni. A megbízó kötelezettsége: - díjfizetés, feltéve, hogy a megbízás nem ingyenes, A díjfizetési kötelezettség jogi szempontból az egyedüli terület, ahol a megbízott érdekhordozói minısége a megbízó irányában fogalmilag hiányzik, vagyis e téren a felek között érdekkülönbség, sıt érdekellentét van. Ptk (1) A megbízó díjfizetésre köteles, kivéve, ha az ügy természetébıl, illetıleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. (2) A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetıleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott a felelıs. (3) Ha a szerzıdés a megbízás teljesítése elıtt szőnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. (4) A díj a szerzıdés megszőnésekor esedékes. - költségtérítés, Ptk (1) Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek elılegezésére nem köteles. A megbízott a megbízó érdekében jár el, ennek megfelelıen a tevékenységgel kapcsolatban felmerülı szükséges és hasznos költségeket a megbízó köletes viselni. Az ügy ellátásával kapcsolatban felmerült költségek a megbízót terhelik, a megbízott a költségek megelılegezésére nem köteles. A szerzıdés megszünésekor a megbízott köteles 14

15 elszámolni és a megbízónak kiadni mindazt, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit a megbízás folytán jogosan felhasznált. A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek a birtokába. 9 - utasításokkal ellátás, - a megbízott olyan helyzetbe hozása (tájékoztatás, iratátadás, költségfedezet biztosítása) hogy a megbízó érdekei a megbízott elıtt felismerhetık legyenek, és az ügyet elláthassa, - a szerzıdés megszőnésekor a megbízott mentesítse a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól. 10 A megbízási szerzıdés bizalmi jellegő jogviszony, melybıl az következik, hogy a megbízott a rábízott ügyet személyesen köteles elvégezni és a teljesítéshez más személyt csak meghatároztt esetekben vehet igénybe. A megbízottnak joga van arra, hogy a megbízás teljesítéséhez más személyt igénybe vegyen. A megbízott igénybe veheti más személy közremőködését, ha - ehhez a megbízó kifejezetten hozzájárul - a megbízás jellegével együtt jár - a megbízónak a károsodástól való megóvása érdekében szükséges. 11 Ptk (5). A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. Ha más személy igénybevételére azért került sor, mert a megbízó károsodástól való megóvása ezt indokolta, az igénybe vett személyért a megbízott nem felelıs, ha bizonyítja, hogy úgy járt el ahogy az az adott helyzetben elvárható. 9 Megbízási és bizományi szerzıdések 6/2.1.6 Költségviselési szabályok Megbízási és bizományi szerzödések 6/ A megbízott személyes eljárási kötelezettsége 15

16 Ptk (3) Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelıs mindazokért a károkért is, amelyek a közremőködı nélkül nem következtek volna be A megbízott felelıssége A megbízott helytállási kötelezettsége leggyakrabban a megbízó irányában áll fenn. Ha a megbízott a megbízási szerzıdés teljesítése során úgy jár el felróhatóan, hogy ezzel a magatartásával okozati összefüggésben a megbízónak kára keletkezik, a megbízott nemcsak díjigényét veszíti el, hanem a kötelem általános szabályai szerint teljes, tehát az elmaradt haszonra is kiterjedı kártérítésre lesz köteles. A megbízott a felróhatóság hiányának bizonyításával mentesül a felelısség alól. A jogszerőtlenül igénybe vett közremőködı esetében viszont a megbízotti és a közremőködıi magatartás felróhatóságától függetlenül felel a megbízott minden olyan kárért, amely a jogszerőtlen igénybevétel hiányában nem következhetett volna be A felelısségbiztosítás A jogszabályok a megbízott számára több területen mőködési elıfeltételként kötelezıvé teszik a felelısségbiztosítási szerzıdés kötését. Ptk (1) Felelısségbiztosítási szerzıdés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerzıdésben megállapított mértékben mentesítse ıt olyan kár megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint felelıs. A megbízottnak nemcsak kártérítési, hanem szavatossági helytállási kötelezettsége is van. Ha a megbízott valamely mérhetı részfeladatot hibásan végez el, a felróhatóság hiányában is köteles a munkát saját költségén, újbóli díjszámítás nélkül újból elvégezni, ha a megbízó ezt igényli Bíró György: A megbízási szerzıdés A megbízotti felelısség a megbízó irányában oldal 13 Bíró György: A megbízási szerzıdés A felelısségbiztosítás mint kártelepítés oldal 16

17 A megbízói megbízotti egyetemlegesség Ptk (1) A megbízott által ilyen minıségben okozott kárért a károsult harmadik személlyel szemben a megbízó a megbízottal egyetemlegesen felelıs. Mentesül a felelısség alól, ha bizonyítja, hogy ıt a megbízott megválasztásában, utasításokkal ellátásában és felügyeletében mulasztás nem terheli. Ez a szabály a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személyek felelısségére nem vonatkozik. Harmadik személyek irányában a megbízott nem más, mint a megbízó közremőködıje. Az egyetemlegesség alkalmazásának konjunktív, tehát együttes feltétele, hogy a károkozó, mint megbízott a megbízás teljesítése körében felróhatóan okozzon kárt harmadik személynek A megbízó felelıssége A megbízó helytállási kötelezettsége a megbízottal szemben szők körő és objektív. A megbízási díjat és a megbízó által fedezett költségeket esedékességkor megtéríteni köteles, és amely tartozásért fennálló objektív szankció kéesedelmes fizetés esetén a késedelmei kamat A megbízási szerzıdés megszőnése A megbízási szerzıdés sajátos vonásai nem a célzott joghatás beálltától vagy elmaradásától függıen jelentkeznek, hanem a kölcsönösen fennálló személyhez kötöttség és a bizalmi elem az, amelyek miatt a szabályozás a szerzıdések többségétıl eltér. A megbízási szerzıdés legfıbb sajátossága a mindkét felet megilletı, bármikori felmondási jog, amelyet nem szőkít le indokolási kötelezettség sem. A szerzıdés megszőnhet mindkét fél részérıl történı felmondással, a fél halálával vagy jogutód nélküli megszőnésével, a cselekvıképességben beálló szerzıdésszüntetı ok illetve okafogyottság bekövetkeztével. 14 Bíró György: A megbízási szerzıdés Megbízói-megbízotti egyetemlegesség oldal 15 Bíró György: A megbízási szerzıdés A megbízói felelısség 84. oldal 17

18 A megbízó bármikor azonalli hatállyal jogosult a megbízási szerzıdés indokolás nélküli azaz rendes felmondására, azonban a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért helytállni tartozik. A rendes felmondás mellett megilleti a szankciós felmondás joga is, amennyiben a megbízott valamely kötelezettségét súlyosan megszegte. A megbízottnak szintén van rendes, azaz indokolást nem igénylı felmondási joga. A megbízó súlyos szerzıdésszegése esetén a megbízott élhet a szankciós felmondás jogával, amely ekkor azonnali hatályú is lehet. Minden más esetben a megbízottnak olyan felmondási idıt kell megjelölnie, amely alatt a megbízó adott helyzetben képes lehet az ügy intézésérıl más módon gondoskodni. A felmondás jogát úgy biztosítja a törvény, hogy az errıl való lemondás jogát eseti megbízásoknál kógens tartalommal kizárja. Kártalanítási kötelmet keletkezet azonban mindkét részérıl a felmondás akkor, ha a megbízás egyoldalú megszüntetése nem alapos okból történt. A megbízási szerzıdés megszőnéséhez vezet, ha a megbízás tárgya a megbízotti tevékenységtıl független okból célját veszíti, azaz: a cél megvalósult, a megbízói érdek megszőnt vagy a cél lehetetlenné vált. Ha a megbízási szerzıdés a megbízó személyében rejlı okból szőnik meg, a megszőnés idıpontja az az idıpont, amikor a megbízott hitelt érdemlı módon tudomást szerez Szerzıdési alaptípusok 1.5. A megbízási szerzıdés megszőnésének rendhagyó esetei oldal 18

19 2. Az ügyvédi megbízás Az egyik legısibb és leginkább jellegzetes, állandósult szabályozással rendelkezı terület a jogi képviselet ellátását jelentı ügyvédi megbízás. Magyarországon elıszır a XIII. századból kerültek elı olyan feljegyzések, melyek szerint azokbana perekben, amelyekben nem a félnek kellett személyesen eljárnia, prókátort lehetett fogadni. Kezdetben a jegyzık, de egyházi személyek is betölthették ezt a tisztet, a lényeg az írni-olvasni tudás volt. A német jog hatására megjelentek a szószólól, akik a fél jelenlétébe, de a fél érdekében szólaltak fel. Bárki lehetett ügyvéd, aki cselekvıképességgel bírt, egyházi vagy világi állással rendelkezett, és családi vagy rokoni kapcsolatai nem akadályozták az állás elfogadásában. 17 Az ügyvéd elnevezés a XVIII.- XIX. század fordulóján keletkezett. A fiskálist és a prókátort felváltotta az ügyvéd kifejezés, idınként felváltva az ügyfolytató, ügyfogó, ügyvitelı, pervédı, ügyész, ügynök szavakkal ban megjelent az ügyvédi rendtartás, mely az ügyvédi vizsga letételét és az eskütételt írta elı a pálya gyakorlásáak feltételéül tıl az új rendtartás már a jogi ismeretek szigorú vizsga alapján történı ellenırzését írta elı, valamint erkölcsi bizonyítvány beszerzését tıl már hivatalosan is csak a jog-és államtudományi végzettségő ember tölthette be ezt a hivatást. A jogi képviseleti megbízás a szuverén államhatalom megjelenésével egyidıs, mivel az állam által meghatározott mőködési rend speciális jogi szakértelmet igényelt. A jogi képviseleti megbízásokat is az ingyenesség jellemezte, ám ennek gazdasági lehetelensége folytán a honorárium helyébe a visszteherként elismert díj lépett. Az ügyvédek hivatásrenddé az évi XXXIV. tc.-ben szabályozott ügyvédi rendtartás alapján szervezıdtek. Ekkortól mőködik az ügyvédi kamara is. Ügyvéd lehetett minden magyar állampolgár, aki megszerezte az ügyvédi oklevelet, és felvetette magát valamely

20 ügyvédi kamarába ban az ügyvédi tevéenységet négy év szakmai gyakorlathoz kötötték. 18 A XIX.-XX. század legnevesebb ügyvédei sorában ott tudhatjuk Kölcsey Ferencet, Kossuth Lajost, Vörösmarty Mihályt, Jókai Mórt, Deák Ferencet és Baross Gábort mint a becsület és szakértelem zászlóvivıit. Hazánkban a XIX. XX. század fordulóján már mintegy ötezer ügyvéd tevékenykedett. A mai bejegyzett ügyvédek több mint a fele Budapesten fejti ki tevékyenységét A hatályos szabályozás Az ügyvédekrıl szóló évi XI. tv július 1.-én lépett hatályba. Az Ütv. öt fı részbıl áll, amely az alapvetı rendelkezések között szabályozza a tevékenység meghatározását, az összeférhetetlenségi szabályokat, a titoktartási kötelezettséget, valamint a díjazást és az anyagi felelısséget. A második rész a kamarai tagság feltételeit, a harmadik a mőködési szabályokat és a fegyelmi felelısséget, a negyedik a különleges szervezeti szabályokat az ötödik a kamarai köztestületi szervezeti szabályokat tartalmazza. Az Ütv.-hez illeszkedve alkotta meg Etikai Kódexét a Magyar Ügyvédi Kamara (5/2008. (X.27) MÜK) és számos olyan új szabályzatot hozott létre, amelyek a szakszerő mőködéshez nélkülözhetetlenek. Ilyen említésre méltó szabályzat például 4/1999. (III.1) MÜK Szabályzata az ügyvédek letét és pénzkezelésérıl, a 1/2000. (V.22.) MÜK Szabályzata az ügyvédi felelısségbiztosítás legalacsonyabb összegérıl, 2/2000. (V.27.) MÜK Szabályzat az ügyvédjelöltek alkalmazásáról és a 1/2008. (X.27.) MÜK Szabályzat az ügyvéd és az ügyvédi iroda névhasználatáról Bíró György: A megbízási szerzıdés 3.2. Az ügyvédi megbízás oldal 20