BESZÁMOLÓ. A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának évi tevékenységéről

Átírás

1 FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Szociális és Gyámhivatala Ügyszám: FEC/01/4-3/2013. BESZÁMOLÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának évi tevékenységéről 8000 Székesfehérvár, Piac tér Tel: 22/ Fax: 22/ gyamhivatal@fejer.kdrkh.hu

2 - 1 - TARTALOMJEGYZÉK I. Személyi és tárgyi feltételek alakulása... 3 II. Ügyiratforgalmi adatok... 4 III. Gyámhatósági és gyámügyi eljárások Elsőfokú gyámhatósági jogkör gyakorlása Másodfokú gyámhatósági jogkör gyakorlása Felügyeleti jogkörben tett intézkedések Másodfokú eljárás során hozott első fokúnak minősülő döntés elleni jogorvoslatok... 9 IV. Szociális hatósági feladatok Elsőfokú hatáskör gyakorlása Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei Jelzálogjog-bejegyzése Elkülönített állami pénzösszeg (tartalékalap felhasználása) Másodfokú hatáskör gyakorlása Fellebbezések elbírálása Felügyeleti jogkörbe tett intézkedések V. Közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálata Másodfokú gyámhatósági döntések bírósági felülvizsgálata Szociális hatósági ügyek bírósági felülvizsgálata VI. Szociális alap és szakellátást nyújtó intézmények/szolgáltatók, illetve szociális foglalkoztatás engedélyezése Szociális intézmények és szolgáltatások működési engedélyezésével kapcsolatos ügyek Szociális foglalkoztatás engedélyezésével kapcsolatos ügyek VII. Gyermekjóléti alapellátást illetve szakellátást nyújtó intézmények/szolgáltatók működési engedélyezése Gyermekjóléti alapellátások működési engedélyezése Gyermekvédelmi szakellátás működési engedélyezése VIII. Gyámhatósági illetve szociális hatósági tevékenység ellenőrzése Jegyzői gyámhatósági tevékenység ellenőrzése A városi gyámhivatalok tevékenységének ellenőrzése A városi gyámhivatalok tevékenységének átfogó ellenőrzése A városi gyámhivataloknál lefolytatott célvizsgálatok Önkormányzati beszámolók ellenőrzése Jegyzői szociális hatósági feladatellátás ellenőrzése... 52

3 - 2 - IX. Szociális alapszolgáltatást és szakosított ellátást nyújtó intézmények/szolgáltatók, valamint a szociális foglalkoztatás ellenőrzése A évi ellenőrzési tervben foglalt szociális intézmények/szolgáltatások ellenőrzése teljesítésének adatai Szociális alapszolgáltatást, illetve szakosított ellátást nyújtó szolgáltatók, intézmények ellenőrzése, az ellenőrzések tapasztalatai Szociális foglalkoztatás ellenőrzésének tapasztalatai A módszertani intézményekkel való együttműködés (engedélyezésbe, ellenőrzésbe való bevonás tapasztalatai) Települési önkormányzatok ellátási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése X. Gyermekjóléti alap- és szakellátásra vonatkozó ellenőrzési tevékenység A gyermekjóléti alapellátás rendszere Gyermekjóléti szolgáltatások ellenőrzése Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények ellenőrzése Családok átmeneti otthonának ellenőrzése Gyermekvédelmi szakellátás rendszere Gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények ellenőrzése XI. Közérdekű bejelentés, panaszok Gyermekvédelmi, gyámhatósági ügyben érkezett panaszok Szociális ügyekben érkezett panaszok XII. Bűnmegelőzési, koordinációs tevékenység XIII. Szakmai irányítás területén végzett tevékenység... 86

4 - 3 - BESZÁMOLÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának évi tevékenységéről A Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII.21.) Kormányrendelet 2. (1) bekezdése szerint a megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szerv, melynek illetékessége megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. A szakmai irányítói feladatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma látja el. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya, a Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya, valamint a Segélyek és Támogatások Főosztálya május hónapban átfogó ellenőrzést folytatott a Szociális és Gyámhivatalnál, ezen ellenőrzés kiterjedt a Szociális és Gyámhivatal által ellátott szakmai feladatok törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági vizsgálatára. A szakmai irányító szerv az átfogó ellenőrzés összegzéseként megállapította, hogy a Szociális és Gyámhivatalban a munkavégzés magas szakmai színvonalú és ügyfélbarát. Ezen pozitív megállapítás lendületet adott a Szociális és Gyámhivatal munkatársainak a további munkavégzéshez, illetve ahhoz, hogy kitartó, lelkiismeretes, nagyon gyakran túlmunkát igénylő feladatellátásuk nem volt hiábavaló. I. Személyi és tárgyi feltételek alakulása A Szociális és Gyámhivatal személyi állományát és szervezeti felépítését a Fejér Megyei Kormányhivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az erre épülő Szociális és Gyámhivatal ügyrendje határozza meg. Ezen alapdokumentumok alapján a Szociális és Gyámhivatal szervezeti felépítése és létszáma december 31-én az alábbi: - hivatalvezető 1 fő Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály - osztályvezető 1 fő - szociális ügyintéző 5 fő - ügykezelő 1 fő Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály - osztályvezető 1 fő - gyámügyi ügyintéző 1 fő - gyermekvédelmi szakreferens 2 fő - gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor 1 fő - ügykezelő 1 fő

5 január 21-ével végrehajtott létszámleépítés nagy mértékben érintette a Szociális és Gyámhivatal dolgozói létszámát. 2 fő státusz került elvonásra, melyből az egyik üres álláshely volt, a másik egy gyermekvédelmi szakreferens státuszát érintette. Ezen gyermekvédelmi szakreferenstől meg kellett válnia a Szociális és Gyámhivatalnak évben még két személyi változásra került sor a Szociális és Gyámhivatalnál. Egy szociális ügyintéző és egy gyámügyi ügyintéző távozott a Szociális és Gyámhivataltól. Mindkét státuszt azonnal megfelelő szakképzettségű, gyakorlattal rendelkező személyekkel sikerült betölteni. A Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály vezetője gyermeke születése miatt évben fizetés nélküli szabadságon (Gyed) volt, illetve egy szociális ügyintéző is októberéig volt Gyes-en. A Fejér Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja február 28-án utasítást adott ki, melyben elrendelte, hogy a Gyed-en, Gyes-en lévő kormánytisztviselők álláshelyeit nem lehet betölteni, így a Szociális és Gyámhivatal gyakorlatilag évében 12 fővel igyekezett eleget tenni a jogszabályban előírt, s folyamatosan változó, növekvő feladatoknak január 1. napjával a Szociális Hatósági és Ellenőrzési Osztály vezetője ismét munkába állt. A Szociális és Gyámhivatal elhelyezésében változás nem történt. Továbbra is Székesfehérvár központjában a Kormányhivatal Törzshivatalának Pénzügyi Főosztályával van egy épületben elhelyezve. Az egyes munkatársak elhelyezése megfelelő, irodánként 2 fő dolgozik. Sajnos az irodák technikai feltételei romlottak év óta. A közszférában elrendelt takarékossági intézkedések következtében, már nincs minden ügyintézőnek telefonkészüléke, a számítógépek, fénymásolók gyakran meghibásodnak, javításuk esetenként gondot okozott. A kormányhivatali gépjárművek használata biztosított volt a Szociális és Gyámhivatal részére az ellenőrzéseink lefolytatásához. II. Ügyiratforgalmi adatok Iktatott ügyiratok száma Tárgykör főszám alszám Főszám alszám főszám alszám főszám alszám szociális igazgatás gyámügygyermekvédelem Összesen A főszámon iktatott ügyiratok száma évhez képest emelkedett, ezen növekedés a szociális igazgatási ügyek tekintetében volt érezhető. A szociális igazgatási ügyek közül is a súlyos mozgáskorlátozott személyek személygépkocsi szerzési támogatási kérelmei, illetve ezen ügyekben a nagy számú közbenső intézkedés (hiánypótlási felhívás, belföldi jogsegély, rehabilitációs szakigazgatási szerv kirendelése) miatt nőt az ügyiratforgalom.

6 - 5 - III. Gyámhatósági és gyámügyi eljárások 3.1. Elsőfokú gyámhatósági jogkör gyakorlása: A Szociális és Gyámhivatal évben 600 döntést hozott. első fokú eljárás során hozott határozatok száma: 181 elsőfokú végzések száma: 419 Első fokú döntések tárgykörönkénti megoszlása Döntés Döntések száma Fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 2 Eljárás megszüntetése 62 Működési engedélyezési eljárás 181 Egyéb (eljárás megindításáról értesítés, hiánypótlás, stb.) 355 Összesen: 600 Az elsőfokú ügyek között szerepelnek az eljáró hatóság kijelölésével kapcsolatban hozott döntések. Ezen ügyek döntő többségében az ügyfél kérelmére járt el a Szociális és Gyámhivatal. Egy rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyben a jegyző kizárási okot jelentett be, és más eljáró hatóság kijelölését kérte, tekintettel arra, hogy az ügyfél perben állt a polgármesteri hivatallal. Az ügyfelek másik ügyintéző, illetve más hatóság kijelölését többségében azért kezdeményezték, mert úgy ítélték meg, hogy a hatóság az ellenérdekű fél álláspontját tette magáévá, és annak megfelelően járt el, illetve döntött. Előfordult, hogy az ügyfél más ügyében a Szociális és Gyámhivatal már korábban más hatóságot jelölt ki. Három ügyben a városi gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat képviselő-testülete tagja ügyfélként volt érintett. A Szociális és Gyámhivatal 17 esetben jelölt ki más ügyintézőt, illetve eljáró hatóságot, 8 esetben alaptalannak találta a kizárásra irányuló kérelmet. Eljáró hatóság kijelölése tárgykörönkénti megoszlása Ügycsoport Kijelölés Kizárási kérelem elutasítása Kapcsolattartás szabályozása 6 5 Kapcsolattartás végrehajtása 6 1 Gondnoksági ügy 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2 Családbafogadás 1 Védelembe vétel 2 Ideiglenes hatályú elhelyezés 1 Összesen: 17 8

7 Másodfokú gyámhatósági jogkör gyakorlása Másodfokú gyámhatósági ügyek megoszlása ügykörönként Ügykör Helybenhagyó döntés Megváltoztató döntés Megsemmisítő és új eljárásra utasító döntés Megsemmisítő és az eljárást megszüntető döntés Összesen Határozat Végzés Határozat Végzés Határozat Végzés Határozat Végzés Kapcsolattartás szabályozása Kapcsolattartás végrehajtása Örökbefogadhatóvá nyilvánítás Örökbefogadásra való alkalmasság Gondnoksági ügyek 2 2 Gondnokoltak vagyoni ügyei Átmeneti, tartós nevelésbe vételi, 4 felülvizsgálati ügyek Védelembe vételi ügyek Szülői ház elhagyása Családi jogállás rendezése 1 1 Gyermektartásdíj megelőlegezése Otthonteremtési ügyek Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyek Családbafogadási ügyek Utógondozói ellátás Kiskorúak vagyoni ügyei Óvodáztatási támogatás Egyéb ügyek száma Ideiglenes hatályú elhelyezés Összesen A fenti táblázatban feltüntetett gyámhatósági ügyek közül a városi gyámhivatalok hatáskörébe tartozó gyámhatósági ügyekben lefolytatott másodfokú döntések száma évben 102 volt, a jegyző hatáskörébe tartozó ügyekben lefolytatott másodfokú eljárások száma 25 volt. Az elmúlt évekhez hasonlóan a másodfokú eljárások 80,3 %-át városi gyámhivatalok döntése ellen benyújtott fellebbezések alapján folytatta le a Szociális és Gyámhivatal, s 19,7 %-ban a jegyzői hatáskörbe tartozó ügyekben.

8 - 7 - Az előző évhez képest csökkent a városi gyámhivatal döntése ellen benyújtott fellebbezések száma. A jogorvoslati eljárások száma évhez képest (183 döntés) csökkent, évben (127 döntés) 56 eljárással kevesebbet folytatott le a Szociális és Gyámhivatal. A másodfokú jogorvoslatok csökkenéséhez hozzájárult, hogy elsősorban kapcsolattartás végrehajtása ügyekben több olyan eljárás lezárult jogerősen a Szociális és Gyámhivatalnál, illetve a bíróság előtt, amelyben évben az ügyfelek nagyszámú fellebbezést nyújtottak be. Kapcsolattartás végrehajtása ügyekben évben 69 másodfokú döntést kellett hozni a Szociális és Gyámhivatalnak, évben a másodfokú döntések száma 41 volt. A jegyzői hatáskörbe tartozó ügyek közül többségében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyek (10), kisebb számban az óvodáztatási támogatás (4), és a védelembe vételi (5), valamint az ideiglenes hatályú elhelyezés (6) ügyek voltak. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyekben főként az egy főre jutó jövedelem igazolása, a vagyonnyilatkozatok kitöltése, a vagyon vizsgálata, valamint a döntések alapos indokolása tekintetében tapasztalt a Szociális és Gyámhivatal mulasztást. A védelembe vételi ügyekben lefolytatott másodfokú eljárások száma (5) kissé csökkent az előző évhez képest (7). A kiskorúak védelembe vételére a szülők közötti kapcsolattartásból eredő konfliktus, a szülők helytelen életvezetése, igazolatlan iskolai hiányzás miatt került sor. Az óvodáztatási támogatással kapcsolatos ügyek száma elenyésző volt (4). Családi pótlék természetbeni felhasználása ügy nem volt évben. A városi gyámhivatalok hatáskörébe tartozó feladatok közül a korábbi évek gyakorlatával egyezően döntő többségben a kapcsolattartás szabályozása és a végrehajtási ügyek jelentek meg a másodfokú eljárások során. Ezen ügyekben hozott másodfokú döntések száma a fentiekben leírtak miatt csökkenést mutat az előző évhez képest. Az adatokból kitűnően, évben kiugróan magas volt a kapcsolattartás, ezen belül a kapcsolattartás végrehajtása ügyekben lefolytatott másodfokú eljárások száma (69) ben ez a szám (41) a évi ügyszámnál (35) magasabb volt, de nem érte el a évben indult ügyek számát évben is előfordult, hogy egy gyermek kapcsolattartás szabályozása, illetve végrehajtása ügyében több eljárás is folyt a Szociális és Gyámhivatalban. A kapcsolattartás végrehajtása során továbbra is gyakori problémaként merül fel, hogy a bíróságok által hozott döntések, vagy a szülők által kötött egyezségek nem tartalmazzák teljes körűen a Gyer ában foglaltakat, így különösen a kapcsolattartás pótlására vonatkozó szabályt. A kapcsolattartás végrehajtása során ez komoly gondot okoz, mind a szülők, mind az végrehajtási eljárást lefolytató gyámhivatalok számára. A kapcsolattartás végrehajtási ügyekben számos esetben tapasztalta a Szociális és Gyámhivatal, hogy a gyámhatósági eljárás ellenére sem sikerül pozitív eredményt elérni a külön élő szülő kapcsolattartásának létrejöttében. Amennyiben a szülők között a kapcsolat oly mértékben megromlott, hogy nem képesek saját vélt vagy valós sérelmeiket feldolgozni, a városi gyámhivatalok sem tudnak eredményt elérni, az ilyen szülők nem a gyermek érdekét tartják szem előtt. A szülők között többnyire vagyonmegosztási vita is van, és a gyermek kapcsolattartását ennek eszközeként kezelik.

9 - 8 - Másodfokú gyámhatósági döntések megoszlása Döntés eredménye Döntés száma Határozat Végzés Összesen Helybenhagyó Megváltoztató Megsemmisítő és eljárást megszüntető 2 2 Megsemmisítő és új eljárásra utasító Jelentős az első fokú döntést helybenhagyó illetve megváltoztató másodfokú döntések aránya (53 %). Összességében a jegyzői és a városi gyámhivatali eljárások megalapozottsága és jogszerűsége évben is az előző évekhez hasonlóan alakult. A Szociális és Gyámhivatal egy ügyben tapasztalta az eljárás indokolatlan elhúzódását, amely miatt megállapította az ügyintézési határidő túllépését, és kötelezte az érintett első fokon eljáró városi gyámhivatalt a késedelmi illeték megfizetésére. A másodfokú döntések eredménye években Helybenhagyó Megváltoztató Megsemmisítő és az eljárást megszüntető Megsemmisítő és új eljárásra utasító Felügyeleti jogkörben tett intézkedések 2012-ben felügyeleti jogkörben 20 esetben kellett döntést hoznia a Szociális és Gyámhivatalnak. Az ügyféli panaszokat, abban az esetben, ha az az elsőfokú gyámhatóság eljárásával függött össze a Szociális és Gyámhivatal felügyeleti eljárást indított, ezeket nem a panaszok között kezelte. Ügycsoport Felügyeleti döntések tárgykörönkénti megoszlása Megsemmisítés, új eljárásra utasítás Eljárás lefolytatására, döntés meghozatalára utasítás Felügyeleti eljárás megszüntetése Kapcsolattartás végrehajtása 5 Gondnoksági ügy 1 Átmeneti nevelési ügy 1 1 Gyermektartásdíj megelőlegezése 2 Otthonteremtési támogatás 1 Rendszeres gyermek- védelmi kedvezmény Családbafogadás 1 Kiskorú vagyoni ügye 1 1 Óvodáztatási támogatás Összesen:

10 - 9 - A felügyeleti jogkörben hozott döntésre anyagi és eljárási jogszabálysértés miatt került sor, elsősorban kapcsolattartás szabályozása és végrehajtása ügyekben Másodfokú eljárás során hozott első fokúnak minősülő döntés elleni jogorvoslatok A Szociális és Gyámhivatal másodfokon hozott első fokú döntése ellen 2 ügyben nyújtottak be fellebbezést. Egy ügyben a Szociális és Gyámhivatal megszüntette a másodfokú eljárást, mivel az ideiglenes hatállyal elhelyezett fiatal a másodfokú eljárás alatt nagykorúvá vált. A szülő fellebbezést nyújtott be a Szociális és Gyámhivatal eljárást megszüntető végzése ellen. Az EMMI a Szociális és Gyámhivatal végzését helybenhagyta. Egy gyermektartásdíj megelőlegezése ügyben a gyám panasszal élt a városi gyámhivatal eljárása miatt. A Szociális és Gyámhivatal felügyeleti eljárás keretében vizsgálta az elsőfokú eljárást, és a felügyeleti eljárást tekintettel arra, hogy jogszabálysértés nem történt megszüntette. A gyám a Szociális és Gyámhivatal végzése ellen fellebbezéssel élt. Az EMMI a Szociális és Gyámhivatal döntését helybenhagyta. IV. Szociális hatósági feladatok 4.1. Elsőfokú hatáskör gyakorlása Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) a július 2. napjával történő hatályba lépését követően több ízben módosult, évben 3 alkalommal került sor a Kormányrendelet módosítására, mely módosítások az alábbiakat érintették: - a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményében részesíthető személyek körét, - a használt személygépkocsi forgalomba helyezésének időtartamát, mely a módosítással 5 év lett, - a súlyos mozgáskorlátozottságot igazoló dokumentumok körét, - a támogatás iránti kérelmek benyújtási határidejét, valamint a kérelmek elbírálásának határidejét, menetét, - az eljárásban közreműködő szakértői szervet. A közlekedési kedvezmények igénybevételére vonatkozó új szabályokról a Szociális és Gyámhivatal minden esetben készített egy tájékoztatót is, valamint a kérelmek előterjesztésének megkönnyítése érdekében kérelemnyomtatványt, amelyeket szintén megküldött a települési önkormányzatok jegyzője/körjegyzője részére, valamint a Fejér megyében található két Kormányablaknak, illetve a Kormányhivatal honlapján is közzétesszük. Jelentős változást hozott a közlekedőképesség minősítési rendszer bevezetése. Tekintettel arra, hogy korábban ilyen vizsgálat nem történt, ezért az ügyfelek a kérelmükhöz nem is tudták csatolni a szakértői szerv által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott

11 hatályos szakvélemény másolatát. A módosítás azonban tartalmaz erre az esetre is követendő szabályt, miszerint akik nem rendelkeznek a közlekedőképesség minősítéséről kiadott hatályos szakvélemény másolatával, úgy a közlekedőképesség minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat kellett az ügyfélnek csatolnia. Amennyiben a kérelmező nem csatolta a közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény másolatát, úgy a jogszabályi előírások szerint a Szociális és Gyámhivatalnak kell a szakértői szervet a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül az ügyfél által becsatolt orvosi dokumentációk, iratok megküldésével megkeresnie. Tekintettel arra, hogy jogszabály nem határozta meg pontosan, hogy milyen orvosi dokumentáció, irat fogadható el, ezért a Szociális és Gyámhivatal az ügyfél által becsatolt összes orvosi dokumentációt megküldte a szakértői szervnek. A szakértői szerv közel 10 esetben olyan szakvéleményt adott ki, melyben az állt, hogy friss leletek hiányában az ügyfél közlekedőképességét véleményezni nem tudják, vagy más jogcímen jogosulttá válhat közlekedési kedvezményre, mely alapján a Szociális és Gyámhivatalnak a kérelmet el kellett utasítania. Azon személyeknél, akiknek a fentiek miatt közlekedőképességének súlyos akadályozottságát a szakértői szerv nem tudta véleményezni, s csupán egy orvosi dokumentációt csatolt az ügyfél, hiánypótlásra hívta fel a Szociális és Gyámhivatal az ügyfelet egyéb orvosi dokumentáció, irat benyújtására. Több esetben az ügyfél nyilatkozott, hogy a kérelemhez csatolt egyéb orvosi dokumentáción kívül egyéb orvosi igazolást csatolni nem tud. A Kormányrendelet lehetőséget adott a szakértői szervnek arra, hogy december 31. napjáig a közlekedőképesség minősítését tartalmazó szakvéleményét az iratok alapján adja ki, ha a kérelmező csatolja az R. 2. vagy 3. számú melléklete szerinti hatályos orvosi szakvéleménye eredeti példányát vagy hiteles másolatát, és az annak kiállítását megalapozó orvosi dokumentációt. A Szociális és Gyámhivatalhoz érkezett kérelmeknek kb. 5 %-a tartalmazta a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 2. vagy 3. számú melléklete szerinti hatályos orvosi szakvéleménye eredeti példányát vagy hiteles másolatát A Szociális és Gyámhivatal a szakértői szerv által megküldött szakvéleményekből megállapította, hogy a szakértői szerv túlnyomó többségében pusztán papírok alapján vizsgálta az ügyfelek közlekedőképességét, holott az ügyfelek nem csatolták az R. 2. vagy 3. számú melléklete szerinti hatályos orvosi szakvélemény eredeti példányát vagy hiteles másolatát. A 2012 évben történő két (61/2012. (III. 30.) Kormányrendelet és 250/2012. (IX. 7.) Kormányrendelet) módosítás eredményeképp a Szociális és Gyámhivatalnál jelentős számban megnőtt az ügyiratforgalom, s ezáltal a postaköltség is. A Szociális és Gyámhivatalnak a május 15-éig benyújtott közlekedési kedvezmény iránti kérelmekről szeptember 15. napjáig kellett döntenie az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével és a keretszámnak a figyelembevételével, ezért a Szociális és Gyámhivatal a bizottsági ülést szeptember 10. napján tartotta meg, s döntött az igények kielégítéséről, a szeptember 30. napjáig benyújtott igényekről pedig a december 3. napján megtartott ülést követően döntött a Szociális és Gyámhivatal. A Szociális és Gyámhivatalhoz évben összesen 238 igénylőtől érkezett közlekedési kedvezmény megállapítása iránt kérelem, melyből 5 esetben az ügyfél nem jelölte be, milyen

12 jogcímen szerette volna kérni a támogatást, illetve a hiánypótlási felhívásnak sem tett eleget, ezért a Szociális és Gyámhivatal a szóban forgó 5 esetben az eljárást megszüntette. A 238 igénylőből 10 fő tavasszal is és ősszel is benyújtotta igényét. A Szociális és Gyámhivatalnak összesen 248 kérelemről (szerzési és átalakítási támogatás) kellett a 2012-es év során döntést hoznia. A Szociális és Gyámhivatal évben a szociális- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter meghatározása alapján 64 db szerzési támogatásra való jogosultság megállapítására és 4 db átalakítási utalvány kiadására volt jogosult, melynek a szeptember 15. napjáig történő döntése során csupán az 50 %-át, használhatta fel. A Szociális és Gyámhivatal által évben született döntéseit az alábbi két tábla foglalja magában. típus Újnak nem minősülő, legfeljebb 5 éve forgalomba helyezett személygépkocsi új járműnek minősülő személygépkocsi szeptember 15-i döntés Személygépkocsi szerzési támogatás Keretszám (tárgyévi + előző évi fel nem használt) kérelem (db) Igény kielégítés (db) keretszám hiánya miatt elutasítás jogosultsági feltételek hiánya miatt Kerekesszék Segédmotoros kerékpár Összesen: típus Vezetés feltételeként előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszerelés, átalakítás A súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításhoz Személygépkocsi átalakítási támogatás Keretszám (tárgyévi + előző évi fel nem használt) 4 kérelem (db) igény kielégítés (db) keretszám hiánya miatt elutasítás jogosultsági feltételek hiánya miatt Összesen:

13 típus Újnak nem minősülő, legfeljebb 5 éve forgalomba helyezett személygépkocsi új járműnek minősülő személygépkocsi december 15-i döntés Személygépkocsi szerzési támogatás Keretszám (tárgyévi + előző évi fel nem használt) kérelem (db) Igény kielégítés (db) keretszám hiánya miatt elutasítás jogosultsági feltételek hiánya miatt Kerekesszék Segédmotoros kerékpár Összesen: típus Vezetés feltételeként előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszerelés, átalakítás A súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításhoz Személygépkocsi átalakítási támogatás keretszám 2 kérelem (db) igény kielégítés (db) keretszám hiánya miatt elutasítás jogosultsági feltételek hiánya miatt Összesen: A Szociális és Gyámhivatal figyelemmel a Kormányrendelet 8. (2) bekezdésére, miszerint a Szociális és Gyámhivatalnak a szeptember 15-i döntése során támogatást nem eredményező azon kérelmekről, amelyek esetében az elutasítás indoka a keretszám kimerülése volt, a szeptember 30-áig benyújtott kérelmekkel egyidejűleg ismételt benyújtás nélkül határoznia kellett. A Szociális és Gyámhivatalhoz évben 8 olyan közlekedési kedvezmény iránti kérelem érkezett, melyben az ügyfelek a személygépkocsi szerzési támogatás mellett személygépkocsi átalakítási támogatást is kérték megállapítani. A Szociális és Gyámhivatal évben 4 esetben utasította el a kérelmet azért, mert az ügyfelek vagy idő előtt, vagy késve terjesztették elő a kérelmüket. 32 esetben eljárás megszüntetésére került sor tekintettel arra, hogy az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak a megadott határidőn belül nem tett eleget, s a határidő meghosszabbítását sem kérte. A Bizottság mind a szeptemberi, mind pedig a decemberi ülésen tett javaslatot pótlistára közlekedési kedvezmény tekintetében, mely alól az új személygépkocsi vásárlása kivételt

14 képez, mivel jóval több az új autóra felhasználható keret, mind az igénylők száma, így ebben az esetben nem volt szükség pótlista felállítására. Segédmotoros kerékpár, kerekesszék és az átalakítási támogatás során továbbra is utalvány került kiállításra a súlyos mozgáskorlátozott személy részére évben 4 fő adta vissza a részére megállapított keretet, ebből 2 fő új jármű és 2 fő használt jármű vásárlására felhasználható keretet adott vissza, melyek közül csupán a használt gépjármű vásárlására felhasználható keretet tudta más igényjogosultnak kiosztani a Szociális és Gyámhivatal, tekintettel arra, hogy az új gépjárműre igény nem volt. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociálpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár a április 2. napján kelt, s a Szociális és Gyámhivatalhoz április 3. napján érkezett levelével arról tájékoztatta a Szociális és Gyámhivatalt, hogy Fejér megyében 1 új és 6 használt gépjármű vásárlására nyílott pótlehetőség. A Szociális és Gyámhivatalnak a Kormányrendelet alapján a jogosultsági feltételeknek megfelelő igénylők között a rendes éves elbírálás során felállított sorrend szerint kellett a jogosultakat kijelölnie május 15-ig. A Szociális és Gyámhivatalnak a korábban beadott kérelmeket csak a pótkeret erejéig történő sorrend felállítása érdekében bírálhatta el, egyebekben a jogosultságot nem vizsgálhatta. A módosítás lehetővé tette a keretszám kimerülése miatt elutasított igénylők számára azt, hogy amennyiben a pótkeretszám ezt lehetővé tette a szerzési támogatás két típusa között (új, illetve használt személygépkocsi) választhassanak, azaz új helyett használt, vagy használt helyett új autó megvásárlására igényeljenek támogatást. Annak érdekében, hogy az igénylők számára a pótkeretszám terhére gépjármű megszerzéséhez a támogatás biztosítható legyen, a év során benyújtott, s a keretszám kimerülése miatt elutasított kérelmezőket a Szociális és Gyámhivatalnak nyilatkoztatnia kellett arról, hogy a pótkeretszám ismeretében a meghirdetett támogatást (új, illetve használt személygépkocsi) igénybe kívánják-e venni. A Szociális és Gyámhivatal a évben felállított pótlista sorrendjében megkereste az ügyfeleket annak érdekében, hogy nyilatkozzanak, hogy a évben a Szociális és Gyámhivatalhoz beadott, súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsi szerzési támogatására vonatkozó igényét fenntartja-e vagy sem, illetve nyilatkozzanak arról is, hogy igénye fenntartása miatt a évi pótkeretszámból a támogatást új gépjármű vásárlásához vagy használt gépjármű vásárlásához kívánja-e felhasználni. A Szociális és Gyámhivatalhoz visszaérkezett nyilatkozatok alapján csupán 6 használt személygépkocsi igényt tudtuk kielégíteni a évi pótkeret terhére, tekintettel arra, hogy új személygépkocsi igényt keretszám hiánya miatt évben a Szociális és Gyámhivatal nem utasított el, s a megkeresetett ügyfelek a használt személygépkocsi igényüket nem kívánták új személygépkocsi igényre változtatni évben a Szociális és Gyámhivatal nyilvántartása alapján 1 fő használta fel a használt személygépkocsi vásárlására kiadott pótkeretet év során elidegenítési tilalom feloldása iránt kérelem nem érkezett a Szociális és Gyámhivatalhoz. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezmény igényeiről, valamint a keretszámról a Szociális és Gyámhivatal nyilvántartást vezet, annak adattartalma naprakész.

15 A Szociális és Gyámhivatal munkatársai a hivatalban megjelenő ügyfeleket részletesen tájékoztatja az új gépkocsira vonatkozó lehetőségekről, előnyökről, így igyekszik bemutatni, miért éri meg az ügyfélnek új gépkocsira beadnia az igényét a használt autó helyett. Sajnos az ügyfelek anyagi fedezet hiányában, a nagy összegű kölcsön visszafizetése miatt nem akarják vállalni az új gépkocsira való igény beadását Jelzálogjog-bejegyzése Fejér megyében 4 fenntartó (3 állami fenntartó és egy nem állami fenntartó) 5 fenntartásában működő intézmény 22 ellátottja esetében kezdeményezte a jelzálog bejegyzését. A Szociális és Gyámhivatal 20 esetben döntött a jelzálogjog bejegyzésének kezdeményezéséről, 1 esetben a kérelmet elutasította tekintettel arra, hogy a jelzálogjog bejegyeztetését nem a fenntartó kezdeményezte, továbbá 1 esetben az eljárást megszüntette azért, mert a kérelem beérkezését követően az ellátott elhunyt. Egy esetben a Szociális és Gyámhivatal a jelzálogjog bejegyzést elrendelő határozatát jogerőre emelkedés előtt visszavonta és az eljárást megszüntette, tekintettel arra, hogy az eljárás közben az ellátott elhalálozott, így az eljárás oka fogyottá vált Elkülönített állami pénzösszeg (tartalékalap felhasználása) A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet 22. (19) bekezdése értelmében a működést engedélyező szerv a fenntartó kérelmére a Szociális törvény 92/C. (2) és (4) bekezdése alapján elkülönített pénzösszeg szabad felhasználását január 1. napjától engedélyezhette. A Szociális és Gyámhivatal évben 1 esetben évben 2 esetben engedélyezte a január 1-jét megelőzően kötelezően elkülönített pénzösszeg szabad felhasználását. A jogszabályi rendelkezés ellenére megyénkben 1 fenntartó még nem kérte az elkülönített pénzösszeg szabad felhasználását. A fenntartó úgy nyilatkozott, hogy az elkülönített pénzösszeget olyan váratlan kiadáshoz kívánja felhasználni, amely nem tervezett kiadás, így amíg ez az esemény nem következik be, addig nem kéri ennek feloldását Másodfokú hatáskör gyakorlása Fellebbezések elbírálása évben a másodfokú szociális hatósági ügyek száma lényegesen emelkedett évben 182 másodfokú döntés született, ezzel szemben évben 274 másodfokú döntést hozott a Szociális és Gyámhivatal évhez képest megállapítható, hogy évben megkétszereződött az aktív korúak ellátása ügyben érkezett fellebbezések száma, mely főként a 30 napos keresőtevékenység előírása illetve teljesítése miatti ellátás megszüntetésének tudható be. Megállapítható az is, hogy a közgyógyellátás ügyben érkezett fellebbezések száma évhez képest 26 %-al csökkent.

16 Ügykör A szociális igazgatás területén hozott másodfokú döntések megoszlása évben Helybenhagyó döntés Megváltoztató döntés Megsemmisítő és új eljárásra utasító döntés Megsemmisítő döntés Határozat Végzés Határozat Végzés Határozat Végzés Határozat Végzés Közgyógyellátás Időskorúak járadéka Ápolási díj Aktív korúak ellátása Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Összesen Lakásfenntartási támogatás Közlekedési támogatás Összesen: Közlekedési támogatás évben mindösszesen 1 db fellebbezés érkezett a Szociális és Gyámhivatalhoz közlekedési támogatás ügyben. A Szociális és Gyámhivatal helybenhagyta az elsőfokú hatóság döntését, mivel az ügyfél esetében a jövedelmi feltételek nem teljesültek. Lakásfenntartási támogatás évben 14 másodfokú döntést hozott a Szociális és Gyámhivatal. A fellebbezési eljárás során 8 esetben helyben hagyta az elsőfokú döntést, 1 esetben megváltoztatta, és 5 esetben megsemmisítette az elsőfokú hatóság döntését és egyúttal új eljárásra is utasította a Szociális és Gyámhivatal. A fellebbezések többsége a megállapított lakásfenntartási támogatás összegének felülvizsgálatára irányult, ugyanis az ügyfelek nem értették, hogy miért csökkent az előző évhez képest lényegesen a lakásfenntartási támogatás havi összege. Az esetek többségében a Szociális és Gyámhivatal a fellebbezési eljárás során megállapította, hogy a jegyző/körjegyző jogszerűen döntött, ezért a Szociális és Gyámhivatal helybenhagyta az elsőfokú döntést. A csökkenés okaként azt állapította meg a Szociális és Gyámhivatal, hogy a helyi önkormányzati rendeletben törvényi előírás alapján megszüntették a kiegészítő lakásfenntartási támogatást, ezáltal az ügyfelek évben alacsonyabb összegű támogatásra voltak jogosultak. Egy esetben fordult elő olyan eset, mikor a Szociális és Gyámhivatal az elsőfokú döntést helybenhagyta ugyan, azonban az ügyintézési határidő túllépése miatt általános mértékű illeték megfizetésére kötelezte az elsőfokú hatóságot. 5 esetben kellett az elsőfokú hatóság döntését megsemmisíteni és új eljárás lefolytatására utasítani, tekintettel arra, hogy az elsőfokú hatóság nem körültekintően tisztázta a tényállást, azaz a döntéshez adat hiányzott a kérelemből, nem igazolta az ügyfél a lakásnagyságot, a

17 fizetendő tartásdíjat, nem vizsgálta a hasznosítható vagyont, a figyelembe veendő személyeket, továbbá a határozat indokolása nem felelt meg a Ket. 72. (1) bekezdésben foglalt valamennyi követelménynek. A Szociális és Gyámhivatal egy esetben változtatta meg az elsőfokú hatóság döntését, mivel az elsőfokú hatóság a kérelmező esetében vélelmezett jövedelmet állapított meg, s annak figyelembevételével állapította meg a lakásfenntartási támogatás összegét az ügyfél részére. A másodfokú eljárás során a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy az elsőfokú hatóság nem jogszerűen állapította meg a vélelmezett jövedelmet, s így egy magasabb összegű lakásfenntartási támogatásra vált jogosulttá az ügyfél. Egy esetben az ügyfél túllépte a fellebbezésre rendelkezésre álló határidőt, azonban panaszát a Szociális és Gyámhivatal felügyeleti eljárás keretében kivizsgálta. A Szociális és Gyámhivatal a szóban forgó ügyben jogszabálysértést nem tapasztalt, ezért a hivatalból indított felügyeleti eljárást megszüntette. Lakásfenntartási támogatás ügyben mindösszesen egy ügyfél élt kereseti lehetőségével, melyben elsődlegesen a megállapított lakásfenntartási támogatás összegét kifogásolta. A bíróság az ügyben tárgyalást rendelte el, tekintettel arra, hogy az ügyfél azt kérte, azonban a bíróság jogszabálysértést nem állapított meg, ezért a felperes keresetét elutasította. Egészségügyi szolgáltatás évben egészségügyi szolgáltatás ügyben 4 esetben érkezett fellebbezés, mely közül 3 esetben az ügyfelek jövedelmi helyzetére, s egy esetben pedig az ügyfél vagyoni helyzetére tekintettel tagadta meg az elsőfokú hatóság az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igénybevétele céljából a szociális rászorultság igazolására a hatósági bizonyítvány kiállítását, illetve utasította el az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából történő szociális rászorultság megállapítása iránti kérelmét. Mind a négy esetben az elsőfokú hatóság a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el, így ezen döntéseket a Szociális és Gyámhivatal helybenhagyta. Ápolási díj Ápolási díj ügyben 8 másodfokú eljárást folytatott le a Szociális és Gyámhivatal. 3 esetben az ápolási díj iránti kérelem elutasítása, 5 esetben az ápolási díjra való jogosultság megszüntetése miatt fellebbezetek az ügyfelek. A korábbi évekhez hasonlóan problémaként jelentkezett, hogy a jegyző méltányossági ápolási díj ügyben mely a helyi önkormányzat képviselő testületének hatáskörébe tartozik is eljárt. Emiatt egy ügyben a fellebbezés alapján a Szociális és Gyámhivatal semmisségi ok miatt megsemmisítette a jegyző döntését, s ezzel egyidejűleg felhívta, hogy a kérelmet tegye át a hatáskörrel rendelkező szervhez. 2 esetben a jegyző döntését a Szociális és Gyámhivatal helybenhagyta, tekintettel arra, hogy a jegyző megalapozottan és jogszerűen döntött. Mindkét esetben az elsőfokú hatóság elutasította a kérelmező ápolási díj iránti igényét, azért mert az ápoló és az ápolt között nem áll fenn a Ptk b) pontja szerinti közeli hozzátartozói kapcsolat, illetve azért mert a kérelmező az ápolási díj megállapítását 18. életévet betöltött fokozott ápolást igénylő

18 súlyosan fogyatékos személy gondozására, ápolására tekintettel kérte, azonban a háziorvos által kiállított orvosi igazolás szerint az ápolt tartósan beteg. Egy esetben a Szociális és Gyámhivatal megváltoztatta az elsőfokú hatóság döntését azért, mert a felülvizsgálatot követően nem a határozathozatal hónapjának utolsó napjával szüntette meg az ügyfél részére megállapított ápolási díj folyósítását. 2 esetben a tényállás tisztázatlansága miatt az első fokú döntés megsemmisítetéséről, s a jegyző új eljárás lefolytatására utasításáról kellett dönteni. Egy esetben az ügyfél az ápolási díjának megszüntetése ügyében újrafelvételi kérelmet nyújtott be, melyet az elsőfokú hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasította, tekintettel arra, hogy az ügyfél által az ápolási díjának megszüntetése ügyében újrafelvételi kérelmében előadottak a döntés jogerőre emelkedése után bekövetkezett tényen alapultak. Az ügyfél az elsőfokú hatóság ezen döntését megfellebbezte. A Szociális és Gyámhivatal a másodfokú eljárás során az elsőfokú hatóság által felterjesztett iratokat megvizsgálta és felügyeleti jogkörében eljárva megállapította, hogy az elsőfokú hatóságnak az ügyfél ápolására, gondozására tekintettel folyósított ápolási díj folyósítását megszüntető határozata jogszabálysértő és a tényállás tisztázásának hiánya miatt megalapozatlan volt, ezért a Szociális és Gyámhivatal az elsőfokú hatóság határozatát megsemmisítette és a jegyzőt új eljárás lefolytatására utasította. Időskorúak járadéka Időskorúak járadéka ügyekben 3 másodfokú eljárást folytatott le a Szociális és Gyámhivatal. 2 esetben a jegyző arra hivatkozással utasította el az időskorúak járadéka megállapítása iránt benyújtott kérelmet, mert a családban az egy főre jutó jövedelem magasabb volt, mint a jogszabályban meghatározott értékhatár. Egy esetben pedig az ügyfél időskorúak járadékára való jogosultságát szüntette meg a jegyző a kétéves felülvizsgálat eredményeként, tekintettel arra, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem magasabb volt, mint a jogszabályban meghatározott értékhatár. Mind a 3 esetben a jegyző a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el, így ezen döntéseket a Szociális és Gyámhivatal helybenhagyta. Közgyógyellátás Közgyógyellátási ügyben évben összesen 56 fellebbezés érkezett a Szociális és Gyámhivatalhoz. A 56 döntésből 42 esetben helybenhagyta, 2 esetben megsemmisítette, és 12 esetben megsemmisítette, és új eljárásra kötelezte a jegyzőt/körjegyzőt a Szociális és Gyámhivatal. A 42 helybenhagyó döntés megoszlása következőképpen alakult: - 11 esetben helybenhagyta az első fokú elutasító döntést az OEP által igazolt gyógyszerköltség alapján - 28 esetben helybenhagyta az első fokú elutasító döntést a jövedelmi helyzetre való tekintettel

19 esetben a gyógyszerkeret felülvizsgálata iránt benyújtott kérelmet elutasító határozatot az OEP szakhatósági állásfoglalása alapján kellett helybenhagyni, mivel a gyógyszerköltség változásának mértéke nem érte el az Ft-ot. A 12 megsemmisítő és új eljárásra utasító végzés megoszlása: - 2 esetben az OEP új eljárásra kötelezte a Fejér Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervét. - 9 esetben a jegyző nem teljeskörűen tisztázta a tényállást, - 1 esetben az ügyfél a fellebbezésében új tényt adott elő. Két esetben a fellebbezési eljárással egyidőben már fellebbezéssel nem támadható döntés - felügyeleti eljárást is lefolytatott a Szociális és Gyámhivatal, melynek során a két elsőfokú döntést meg kellett semmisíteni, ezzel egyidőben a fellebbezéssel érintett döntéseket is megsemmisített a Szociális és Gyámhivatal és új eljárás lefolytatására utasította a Jegyzőt. A fenti adatokból látható, hogy a fellebbezések többségét elsődlegesen a jövedelmi helyzet miatt történő elutasítás miatt nyújtották be az ügyfelek. Ezek számát növelték még az év elején azok az ügyfelek, akik december 31-ig I-II. csoportbeli rokkant nyugdíjat kaptak, azonban jogszabályi változás miatt január 1-től öregségi nyugdíjban részesültek. Esetükben joghézag keletkezett, ugyanis ők január 1-től április 14-ig hatályos szabályozás alapján nem váltak jogosulttá alanyi jogon közgyógyellátásra, csak normatív, vagy méltányossági jogcímen kérhették a közgyógyellátást. Ezen a jogcímen pedig többnyire jövedelmi helyzetük miatt nem váltak jogosulttá, és így megfellebbezték a döntést. A fellebbezők továbbra is alacsonynak ítélik meg az egyéni gyógyszerkeretet, mivel a gyógyszertárban fizetett és a Fejér Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által a szakhatósági állásfoglalásban igazolt összeg jelentős mértékben eltér egymástól. A fellebbezések során másik fő indok a rossz jövedelmi helyzet, illetve a gyógyszerek kiváltásának anyagi nehézségei. A jogalkotó a joghézagot rendezte, így a jegyző alanyi jogon állapíthatja meg továbbra is esetükben a közgyógyellátást. Közgyógyellátás ügyében bírósági felülvizsgálat iránti kereset évben nem érkezett. Aktív korúak ellátása Aktív korúak ellátása tekintetében a Szociális és Gyámhivatal 188 ügyben folytatott le másodfokú eljárást évben, ez a szám évben 86 volt. A fellebbezések zömét az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetése, többek között a Szociális törvény 36. (2) bekezdés e) pontjában előírt 30 napos keresőtevékenység teljesítésének mulasztása miatt nyújtották be. Az ügyfelek többsége a fellebbezésében előadta, hogy álláslehetőség hiányában, illetve betegség következtében nem tudta teljesíteni az aktív korúak ellátásához, s azon belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításának feltételeként előírt 30 napos munkavégzést. A Magyarország évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló évi CLXVI. törvény 34. (1) bekezdése módosította a Szociális törvény 35. (4)

20 bekezdését, mely szerint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege január 1- től az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, vagyis ,- Ft. A Szociális törvény 140/J. -a értelmében a január 1-jét megelőző időponttól megállapított foglalkoztatást helyettesítő támogatás (bérpótló juttatás) esetében a módosított összeget, vagyis a ,- Ft-ot első alkalommal a január hónapra járó, február hónapban folyósított ellátás során kellett folyósítani. Az aktív korúak ellátása, s azon belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének jogszabály erejénél fogva történő csökkenése miatt a Szociális és Gyámhivatalhoz 11 esetben érkezett fellebbezés. A Szociális és Gyámhivatal mind a 11 esetben helybenhagyta az elsőfokú hatóság döntését. A Szociális és Gyámhivatal 11 esetben tapasztalta, hogy az ügyfél a fellebbezésében igazolási kérelmet is előterjesztett, ezért a Szociális és Gyámhivatal az ügyfél igazolási kérelmet is tartalmazó fellebbezését, valamint az elsőfokú hatóság által felterjesztett iratokat áttette az illetékes hatósághoz. A 11 ügyből 6 esetben terjesztette fel ismételten az elsőfokú hatóság az ügyfél fellebbezését az igazolási kérelem elfogadását követően. A fellebbezések kisebb hányadát az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására irányuló kérelem elutasítása miatt nyújtották be. Az elutasításra többek között az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem, vagyoni helyzet és a jogosultság megállapításához szükséges együttműködés hiánya miatt került sor. A Szociális és Gyámhivatal 26 esetben kötelezte az elsőfokú hatóság új eljárásra, mert megállapította, hogy az elsőfokú hatóság korábban vizsgálta felül az ügyfelek aktív korúak ellátására való jogosultságát, mint azt a jogszabály engedte volna (nem telt el 1 év a 30 napos munkavégzési kötelezettség előírása óta). A 27 megváltoztató döntés meghozatalára az alábbi okokból került sor: - 3 esetben az ügyfél lakcímének változása miatt, - 8 esetben nem a jogszabályban meghatározott időponttal szüntette meg az elsőfokú hatóság az ügyfél aktív korúak ellátására való jogosultságát, illetve az ellátás folyósítását, - 12 esetben az elsőfokú hatóság az ügyfél ellátásának megszüntetésekor (szankciós megszüntetés) tévesen tájékoztatta az ügyfelet az aktív korúak ellátására való jogosultság ismételt megállapításának feltételéről - 4 esetben az elsőfokú hatóság az ügyfél foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítását szüntette meg, s nem pedig az aktív korúak ellátására való jogosultságát. 2 esetben érkezett fellebbezés amiatt, hogy az elsőfokú hatóság az ügyfél fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elkésettség jogcímén elutasította. A Szociális és Gyámhivatal mindkét esetben megállapította, hogy az elsőfokú hatóság döntése jogszerű volt. 1 esetben az ügyfél az igazolási kérelmét elutasító elsőfokú döntés ellen nyújtott be fellebbezést, mely irat átvizsgálása során a Szociális és Gyámhivatal megállapította, hogy az elsőfokú hatóság döntése jogszerű volt, ezért helybenhagyta azt.