Orion űrmúzeum és űrbázis. K i s t a r c s a. Tervezet egy űrmúzeum és űrbázis létrehozására. Célok és feladatok

Átírás

1 Orion űrmúzeum és űrbázis K i s t a r c s a Tervezet egy űrmúzeum és űrbázis létrehozására Helyszín: a volt tábor területén lévő toronyépület Másodlagos helyszín: a volt mozi épülete Esetleges helyszín: a volt tábor területén egyéb épület Célok és feladatok Az Orion-űrmúzeum gyűjteményem állandó kiállítása mellett, kiemelten felvállalja a hazai űrkutatás emlékeinek központi megőrzését, bemutatását, az űrhajózás, űrkutatás, csillagászat általános népszerűsítését előadásokkal, hagyományos és térhatású filmvetítésekkel. Az űrszimulátorban, a valósághoz nagyon hasonló környezetben a holnap űrhajósai készülhetnek a kozmoszba, és játékos formában sajátíthatják el az űrrepüléssel kapcsolatos ismereteket. Az egyedülálló űrhajózási adatbázis nemcsak a magyar médiumok adatigényeit szolgálhatja ki, de oktatási-kutatási területet is biztosít a téma iránt érdeklődők részére. A számítógépes helyiségben, szélessávú internet vonalon a látogatók űrközpontokat, űrkutatási oldalakat kereshetnek fel, élő űrközvetítésekbe való bekapcsolódással akár a Marson is szétnézhetnek. Műhelymunka keretében folyhat rakéta- és egyéb űrmakettek tervezése hagyományos anyagokból, de az egyre jobban népszerűbbé váló papírmakettek elkészítésére is lehetőség nyílna számítógép és nyomtató segítségével. Az űrmúzeumban természetesen űrhajózási ajándéktárgyakat, maketteket, CD-ket, videófilmeket, kazettákat, űrhajózási felszerelési tárgyakat is lehetne vásárolni, a gyűjtők egymás közötti csere-beréjét is beleértve. Nemcsak a fiatalabb korosztályt teheti próbára az Orion stratégiai

2 játék, amely hálózaton keresztül országosan is játszható. A bátrabbak a "Földi súlytalansághoz" címzett pihenőben a jól ismert, hagyományos ételek, italok mellett megkóstolhatják az eredeti űrételeket, űritalokat is. A csillagvilág szerelmeseit a toronyépület tetején mini-csillagvizsgáló fogadná, ahol szakember segítségével pillanthatnának az univerzum közeli és távolabbi térségeibe. Az űrmúzeumban célszerű lenne raktárhelységeket a felszerelések, eszközök számára, dolgozószobákat és tartózkodókat a személyzet számára kialakítani. Nem a toronyépületben, de a volt tábor területén apartmanok és vendégszobák állnának a meghívott vendégek és a látogató csoportok rendelkezésére. Űrhajózási gyűjtemény A nevezetes Christie's aukcióház árverésein nagy sikerrel kelnek el űrhajózással kapcsolatos relikviák, vagy ahogy világszerte egyre inkább nevezik: "űrmemorabiliák", azaz űremléktárgyak. Bár a szakértők még csak találgatják, hogy véletlen kilengésről van-e szó, vagy olyan tendenciáról, amely szerint jelentősen felértékelődnek az űrkorszak első évtizedeinek tárgyi emlékei. A Christie's képviselője mindenesetre sietett kijelenteni, hogy a XX. század talán legfontosabb eseményéhez kapcsolódó anyag erősen gyűjtött kategóriává vált. Magyarországon Schuminszky Nándor a legismertebb és legsikeresebb gyűjtő. Ő magyar űrcikkekből több mint 10 ezer oldalt, fotókból, képekből és diákból mintegy 10 ezer darabot gyűjtött össze. Rakétákra, űrhajókra, űrállomásokra és űrrepülőgépekre vonatkozó adatai 1000 oldalt tesznek ki. Majdnem 1000 darab űrhajózási könyvvel, video- és hangkazettával, valamint 200 darab eredeti űrhajós-aláírással rendelkezik, makettek tucatjai, űrételek és űritalok gazdag választéka, különlegesen ritka jelvények, emblémák mellett. Űrben járt tárgyak is megtalálhatóak a gyűjteményben, több indítóhelyről származó talajminta morzsák és űrruha rétegek társaságában. Nyilvánvalóan érdemes foglalkozni ezekkel a kozmikus relikviákkal, hiszen ez a gyűjtési ág egyre jobban terjed az egész világon. Őrizzük meg gondosan a magyar űrkutatás korai tárgyi emlékeit is, hiszen bizonyos, hogy a XXI. században ezek is egyre nagyobb értéket képviselnek majd! Aeromagazin, október

3 Űrszimulátor Kovács Zsuzsanna, Neizer Zita Az űrszimulátor egy játékos formája az űrtevékenység megismerésének. Segítségével élményszerűvé tehető az űrkutatás természettudományos hátterének megismerése. Technikailag az űrszimulátor három különböző részből áll: egy zajszigetelt űrállomás-modul, egy (szintén zajszigetelt) űrsikló és egy irányítóközpont alkotja. Helyigénye mindösszesen 25 m 2, a szimulátor jellegéből (a valódi helyszíntől térben és időben távoli szerepjáték) adódóan külön helységben, hogy a résztvevőket a külső zajok és körülmények ne zökkentsék ki a tevékenységükből, és könnyebben beleélhessék magukat a szimulált élethelyzetbe. Ehhez segítségükre van a szimuláció során viselt egyenruha is. A szimulátor egyes egységeinek legénysége rádiókapcsolatban áll egymással. A szimulátor fontos eleme az a belső videóhálózat, amelynek köszönhetően az irányítóközpont folyamatosan láthatja az űrsikló és az űrállomás legénységét, de az űrmúzeum látogatói is figyelemmel kísérhetik a szimuláció eseményeit. A főbb célkitűzéseink közül tehát elsőként kell megemlíteni az űrkutatás tudományos elveinek megismertetését, ezen keresztül az iskolai oktatás kiegészítését: az iskolában tanult természettudományos ismereteket igyekszünk új szemszögből megvilágítani és megteremteni a különböző tudományterületek közötti egységet, kapcsolódást a gyermekek, fiatalok gondolkodásában az űrkutatás oldaláról rendszerezve az ismeretanyagot. Az ismeretek bővítése, rendszerezése részben ismertető előadásokon (szimuláció előtti felkészítés az űrhajós kiképzés szimulálásaként), nagyrészt azonban interaktív, összehangolt csapatmunkát igénylő szituációs gyakorlatokon keresztül történik, melyek alapját a valós életből ismert emberes űrprogramok képezik. A program során az előre ismert menetrenden kívül több váratlan, a problémamegoldás és a kooperáció készségét fejlesztő helyzetet teremtünk, melynek megoldása részben a résztvevők kreativitásán és együttes munkáján múlik (pl. egészségügyi problémák, áramellátás megszűnése, műszerhiba, meteorzápor). Hogyan zajlik a szimuláció? A teljes program során egy igazi űrprogram szimulálása a cél. A szimulációra jelentkezők először pszichikai, fizikai és orvosi alkalmassági vizsgálatokon, azután szakmai jellegű általános felkészítő előadásokon vesznek részt, majd a szimulációban betöltött szerepüknek megfelelő eligazítást tartunk számukra, csak ezután kerülhet sor a tényleges szimulációra, mely az említett három helyszínen zajlik:

4 Irányítóközpont: személyzete kommunikációs kapcsolatot tart fenn az űrsiklóval és az űrállomással, a küldetés összehangolása és dokumentálása nagyrészt az ő feladatuk. Ők a küldetés szakértői, nagy szerepük van a váratlan helyzetek megoldásában. Űrrepülőgép: személyzete az űrutazás feladatait hajtja végre, melynek fontosabb lépései a felszállás előkészítése, a felszállás kivitelezése, a küldetés feladatának végrehajtása (általában az űrállomással való összekapcsolódás és valamilyen alkatrész szállítása, átadása/átvétele a feladatuk) és a visszatérés a leszállással. Űrállomás: személyzete az űrállomás napirendje szerinti feladatokat végzi, a programban szerepel étkezés, fizikai tréning, tudományos munka, űrsétával egybekötött szerelési feladatok. Térhatású film Nekrofilm, Magyar László A Nekrofilm Kft. a hagyományos 2D filmkészítés (reklám-, referencia-, kisjátékfilm, zenei klipp) mellett 3D-s filmek gyártására specializálódott. Az elmúlt három évben saját fejlesztésű 3D (sztereoszkópikus) felvételi és vetítési technológiát dolgozott ki, mely a nemzetközi összehasonlításban igen jó pozíciót ért el. Sztereoszkópiáról: Képi megjelenítési technológia, ahol a vetített filmek mélységgel is rendelkeznek. A képen szereplõ elemeket elhelyezhetjük a szemlélõ orra elõtt fél méterre, vagy akár a messzi távolba is. A térhatású megjelenítés sokkal nagyobb vizuális élményt nyújt, mint a 2D-s rendszerek. A nézõk fogékonyabbak a térbeli látványra, mint a hagyományos sík megjelenítési formákra. Motiváció: A méltán világhírû amerikai IMAX 3D technológia egyszerûsítése és költségeinek radikális csökkentése mind felvételi vetítési és utómunkálati oldalon. Feleslegessé válik a 70mm széles filmszalag, a vetítéshez nem szükséges családi ház méretû filmvetítõ, a felvételhez, pedig megfelel minden videotechnikai eszköz.

5 A JÖVŐ ELÉRKEZETT! A Nekrofilm Kft január 1-jétõl Magyarországon kizárólagos joggal megkezdte a 4D- Vision autosztereószkopikus monitorok forgalmazását. A 4D-Vision képernyõk a természetes látáshoz hasonlóan képesek 3 dimenziós képet megjeleníteni, ami több nézõpontból, egyidejűleg több nézõ számára érzékelhetõ. A 4D-Vision képernyõk speciális szűrővel (ún. hullámhossz irányító szűrő) vannak ellátva. Ez a szűrőrendszer határozza meg a képen elhelyezkedõ minden egyes képpontnak, hogy milyen irányban hagyják el a képernyõt, amit (nevébõl is adódóan) a fény, ill. a képpontok hullámhossza határoz meg. Más szavakkal élve, különbözõ nézõpontokból különbözõ képeket láthatunk. Maga a 3 dimenziós kép 8 különbözõ képbõl áll össze, amit 8 kamerával, különbözõ irányból rögzítenek. Így egyidejûleg több nézõ, különbözõ nézõpontokból, a 8 kamera által rögzített kép bármelyikét láthatja, 3 dimenzióban, és mindezt szemüveg ill. bármilyen külsõ eszköz nélkül. Miért 4D? A 4D-Vision 3D-s képernyõk gondoskodnak az állandó térhatásról. Nemcsak állóképek, hanem mozgóképek bemutatása is lehetõvé válik, így az idõ is szerepet kapott, mint negyedik dimenzió. Csillagászat Polaris Csillagvizsgáló, Mizser Attila Hazánk első bemutató csillagvizsgálóját 1947-ben hozta létre Kulin György, a magyarországi amatőrcsillagász mozgalom atyja. Kulin ígéretesen induló szakcsillagász pályáját hagyta fel a csillagászat népszerűsítése, az amatőrmozgalom fellendítése érdekében, e grandiózus munka első állomása volt a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló létrejötte. Az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló mintájára országszerte számos helyszínen alapítottak hasonló intézményeket a helyi csillagászati élet fellendítése érdekében. A továbbiakban bemutató csillagvizsgáló alatt kizárólag olyan intézményt értünk, amely legalább egy, fixen felállított távcsővel rendelkezik, mely távcsövet állandó épület kupola vagy letolható tetejű észlelőház védi. Azokat a bemutatóhelyeket, amelyeknél csak hordozható műszerek állnak rendelkezésre, és csillagvizsgáló-épület sincs, nem tekinthetjük bemutató csillagvizsgálónak, még akkor sem, ha mégoly fontos munkát fejtenek is ki környezetükben.

6 Az 1947 óta eltelt bő ötven évben mintegy 50 bemutató csillagvizsgáló létesült hazánkban, tehát azt mondhatjuk, hogy szinte minden évben avattak egy új bemutatóhelyet. Idei felmérésünk alapján azonban már nem ilyen biztató a helyzet: a 2003-as év végén 23 vidéki bemutató csillagvizsgáló üzemelt hazánkban, tehát az elmúlt évtizedekben létesített 50 bemutató csillagvizsgálónak kevesebb, mint a fele! Természetesen erre a 23 csillagvizsgálóra is komolyan lehet támaszkodni az ismeretterjesztés terén, azonban a megszűnt, vagy reményeink szerint átmenetileg bezárt csillagdák magas száma igen komoly komoly figyelmeztetés. E mögött nem csupán finanszírozási problémák, hanem az amatőrcsillagász mozgalom egyéb problémái is meghúzódnak. (Megjegyezzük, hogy a hazai szóhasználatban az utóbbi évtizedekben kezd kikopni a csillagdák elnevezéséből a bemutató jelző holott tevékenységüket épp ez fejezné ki leghitelesebben!) A vidéki bemutató csillagvizsgálók évtizedeken keresztül a Kulin György által vezetett Uránia Csillagvizsgáló jelentős szakmai (módszertani segítség, tapasztalatok átadása stb.) és eszközbeli (bemutató távcsövek biztosítása, gyártása) támogatásával jöhettek létre, ez azonban nem jelentett, nem jelenthetett egyszersmind a fenntartáshoz szükséges pénzügyi támogatást is. Megépülésüket, üzemeltetésüket nem központi forrásból fedezték: részben az adott településen működő szocialista nagyüzemek hathatós támogatása (jelentős társadalmi munkával, felajánlásokkal), részben közművelődési intézmények, iskolák, úttörőházak anyagi és erkölcsi támogatása tette lehetővé. Külön kiemelendő, hogy a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országszerte több bemutatóhelyet is fenntartott egyedül a TITcsillagvizsgálók tekinthetők tehát olyan létesítményeknek, melyek anyagi háttere központi forrásból táplálkozott. Érdekességként említjük meg, hogy évtizedeken át a vidéki bemutatóhelyek zöme automatikusan Uránia elnevezést kapott, ami egyértelműen utalt a korlátozott anyagi lehetőségekkel működő, azonban a mozgalomban vitathatatlanul vezető szerepet betöltő budapesti intézményre. Az Uránia elnevezést sokszor olyan intézmények is megkapták, melyeket nem a TIT tartott fenn. A hazánkban létesült vidéki bemutató csillagdák mintegy 20%-át működtette a TIT, ám ezek között olyan jelentős intézmények is voltak, ill. vannak, mint pl. a pécsi Planetárium és a hozzá kapcsolódó csillagvizsgáló, vagy a kecskeméti Planetárium, amely mellett ugyan nem épült fel a tervezett csillagvizsgáló, ám hatásuk lényegesen meghaladta az átlagos bemutatóhelyekét. Egy-egy vidéki csillagvizsgáló létesítéséhez azonban önmagában kevés lett volna a helyi nagyüzem, művelődési ház vagy TIT-szervezet támogatása. Ahhoz, hogy ilyen bemutatóhelyek létrejöhessenek, épp úgy szükség volt egy helyi Kulin Györgyre, mint ahogy a budapesti Uránia sem jöhetett volna létre Kulin György, egy a téma iránt elkötelezett,

7 jó szervezőkészséggel megáldott személy nélkül. Ha adva volt az elkötelezett szervező személyiség és a nemes kezdeményezéseket támogató intézmény, akkor szinte törvényszerűen létrejött az új bemutató csillagvizsgáló. A legtöbb azonban a helyi szervezőn múlik, azaz a téma iránt elkötelezett amatőrök lelkesedésén áll vagy bukik a csillagdák működtetése. Ha röviden össze kívánjuk foglalni, hogy milyen feladatai vannak egy helyi bemutató csillagvizsgálóknak, akkor leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy lényegében ugyanaz, mint az országos hatáskörrel rendelkező fővárosi csillagvizsgálóknak természetesen tevékenységüket mindenkor a helyi lehetőségekhez kell igazítaniuk. A nagyközönség fogadása mellett nagy szerepük van a helyi iskolák fogadásában, hiszen elsősorban a fővárostól távoli közoktatási intézmények számára már az utazás is jelentős problémát jelenthet. Egy csillagvizsgáló a helyi amatőrök számára nem csupán színteret biztosít a találkozásra, lehetőséget a távcsőhasználatra, hanem egyben cél is lehet: a csoportok fogadása, a bemutatók megtartása, esetleg saját kiadvány, saját honlap szerkesztése, egyszóval az intézmény működtetése. A hazai csillagdák műszerezettségében, személyi és egyéb feltételeiben ma ugyanolyan nagy eltérések figyelhetők meg (sőt, a különbségek még hangsúlyozottabbak), mint a korábbi évtizedekben. Egy igen jelentős változásra azonban szeretnénk felhívni a figyelmet: míg a korábbi évtizedekben ezeket a bemutatóhelyeket zömmel a TIT és közművelődési intézmények tartották fenn, a ma üzemelő csillagdák több mint felét közoktatási és felsőoktatási intézmények finanszírozzák. Számos bemutató csillagvizsgáló úgy menekült meg a megszűnéstől, hogy a szervezők elérték, hogy a település valamelyik iskolája vállalja a fenntartás költségeit. A bemutató csillagdák működtetésében jelentős szerepet vállalnak csillagászati egyesületek, alapítványok is, azonban néhány példától eltekintve ezek a nonprofit szervezetek ma még nem képesek jelentős pénzforrásokat előteremteni, inkább a működtetés személyi, szakmai feltételeiben lehet rájuk támaszkodni. Miközben a 90-es években közösségi csillagdák, bemutató csillagvizsgálók alig épültek, egyre több magán-csillagvizsgáló létesült. Ezekek egy részének tulajdonosai nem csupán saját kedvtelésre építette házi obszervatóriumát, hanem az érdeklődők számára is nyitottan üzemelteti. A legjobb példa a hegyhátsáli Scutum Obszervatórium (Vas megye), melyet Horváth Tibor amatőrcsillagász hozott létre. A csillagvizsgáló mára megyeszerte ismert intézménnyé vált, nem csak magánszemélyeket, hanem iskolai csoportokat is fogad. Ebből a kezdeményezésből nőtt ki a Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítvány, amely egy komoly csillagászati megfigyelő- és oktatóközpont építését kezdte meg a Vas megyei kisközségben. A

8 vidéki bemutató csillagvizsgáló hálózat bővítésében, működtetésében minden bizonnyal egyre jelentősebb szerepet fognak játszani a közeljövőben. Korszerű bemutató csillagdák a világban Sabadell. A katalán főváros, Barcelona közelében helyezkedik el Sabadell. A háromszintes épülethez 5 m-es kupola csatlakozik, a csillagda főműszeréhez, az 50 cm-es Newton/Cassegrain-távcsővel párhuzamosan szerelve több kisebb teleszkóp kapott helyet. Az épület tetejét teljes egészében terasz foglalja el. A sabadelli csillagdában távcsöves bemutatások, tanfolyamok, amatőr találkozók, konferenciák, észlelési továbbképzések folynak. Az amatőrök számára mintegy 500 m 2 -nyi terület használható (előadóterem, könyvtár, számítógép terem stb.). Az előadóterem felszerelése igen korszerű, a jó minőségű hangosítástól kezdve a zárt láncú televíziós rendszerig minden megtalálható benne, ami a munkát segítheti. A 7000 kötetes könyvtárban szinte minden fontosabb, az amatőr és az ismeretterjesztő munkához szükséges forrásmunka megtalálható. Csillagászati kiállítások is helyet kapnak az épületben. A jelen fejezetben ismertetett bemutató csillagvizsgálók közül a sabadelli obszervatórium az, amely a legkorszerűbb, programjaiban, szemléletében egyaránt közel áll a nagyközönséghez, a tanuló ifjúsághoz és az intézményt élettel és tartalommal megtöltő amatőrcsillagászokhoz. A hazai csillagászati ismeretterjesztés és az amatőrcsillagász mozgalom elé egyaránt követendő példaként állíthatjuk ezt az intézményt! Stuttgart. A stuttgarti bemutató csillagvizsgálót 1922-ben létesítették, a város egyik dombján, egy elhagyott vízmű épületének felhasználásával. A bécsi Uraniához hasonlóan együttműködik a stuttgarti Planetáriummal. A rendszeres bemutatások mellett a ritka égi eseményeket is bemutatják (az 1999-es napfogyatkozás totalitási sávja például áthaladt a városon!). A stuttgarti csillagvizsgálóban elsősorban okkultációk, fogyatkozások, változócsillagok megfigyelését végzik. A nonprofit szervezetek által fenntartott bemutató csillagvizsgálók sorában a stuttgarti intézmény működése mintaszerű. Ógyalla (Szlovákia). Ógyalla (mai szlovák neve: Hurbanovo) a magyar csillagászat történetében betöltött szerepe miatt emblematikus helyet foglal el csillagászati köztudatunkban. A csillagvizsgálót 1871-ben alapította Konkoly Thege Miklós. Az intézmény néhány év leforgása alatt világszerte ismert kutatóhellyé vált, a csillagászatban és a műszertechnikában egyaránt jártas Konkoly saját vagyonából fejlesztette ki a jelentős műszerparkot. Mintegy három évtizeden át működött intézménye magáncsillagvizsgálóként, a

9 kutatásokat és a kutatók díjazását jórészt Konkoly finanszírozta ben államosították az ógyallai obszervatóriumot. A trianoni békediktátum után Ógyalla Csehszlovákiához került, az intézmény Budapestre költözött, ahol a Svábhegyen épült fel új obszervatóriuma. Az intézményhez kisplanetárium épült, előadótermében iskolai csoportokat fogadnak, de alkalmas konferenciák lebonyolítására is. Műhelyében amatőrtávcsöveket gyártanak ez a tevékenység főként a korábbi évtizedekben volt hézagpótló, amikor Csehszlovákiában sem lehetett könnyen hozzájutni gyári csillagászati távcsövekhez. Az ógyallai csillagvizsgáló publikációs tevékenysége is jelentős, kiadásában jelenik meg Közép-Európa egyik legszínvonalasabb csillagászati folyóirata. Ugyancsak az ógyallai csillagvizsgálója a szlovákiai bemutató csillagvizsgálók hálózatát. Ezen intézmények műszerezettsége messze meghaladja a magyarországi bemutatóhelyek távcsőállományának színvonalát, amihez hozzájárul, hogy a szlovákiai intézményekben főállású munkatársak végzik az ismeretterjesztő munkát. Összességében megállapíthatjuk, hogy az ógyallai csillagvizsgáló és a szlovákiai bemutató csillagvizsgálók hálózata számára az ottani rendszerváltozás nem eredményezett olyan drasztikus visszaesést, mint a magyarországi bemutatóhelyek esetében. A hazai bemutató csillagvizsgálók alulfinanszírozottsága különösen akkor szembetűnő, ha az ógyallai csillagvizsgáló és az általa irányított hálózat pénzügyi támogatásához hasonlítjuk össze. Urania (Bécs). A csillagvizsgáló Bécs egyik jellegzetes épületén, az 1910-ben elkészült Uránia Kultúrpalota legfelső szintjén kapott helyet. A bécsi Urania hetente három estén fogad vendégeket, vasárnaponként pedig a Nap bemutatását végzik. Az intézmény szimbiózisban működik a Bécsi Planetáriummal, mely mintegy 15 percnyi sétaútra van az Uraniától. Štefánik Csillagvizsgáló (Prága). Az 1928-ban alapított prágai Štefánik Csillagvizsgáló egyike a közép-európai régió legjobban felszerelt bemutatóhelyeinek. A prágai Petřín-hegyen, a városközpont közelében üzemelő obszervatórium épületében három, jól felszerelt kupola és egy tetőtérben kialakított letolható tetős észlelőhelyiség szolgálja a látogatók és az amatőrök igényeit. A Štefánik Csillagvizsgáló műszerezettsége imponáló. Az állami fenntartású intézmény a hét hat napján fogadja a látogatókat, színvonalas programmal szolgálja az egyéni érdeklődőket és a csoportokat. Az iskolai ismeretterjesztést és a csillagásztáborokba való kitelepülést a csillagvizsgáló ún. asztrobusza is "kiszolgálja". Csehországban számos, rendkívül színvonalasan felszerelt, kiváló szakembergárdával rendelkező bemutató csillagvizsgálóval találkozunk. Összességében azt mondhatjuk, hogy a hazai csillagvizsgálók mindattól, amit Prágában vagy Csehországban tapasztalhatunk, fényévekre vannak lemaradva.

10 Magyar emlékek ISS Alfa, a nemzetközi űrállomás

11 Űrrepülőgépek és holdrakéták Történetünk idején a Földön már a legöregebb emberek sem emlékeznek az utolsó háborúra. Haditornákat azonban még rendeznek a legkiválóbb parancsnokok részvételével. Az űrhajók fegyvertelenek, a Napból táplált energiavonalak mentén közlekednek. A kiváló stratégiát elsajátító parancsnokok az energiavonal leárnyékolásával, a folyosók elreteszelésével teszik mozgásképtelenné, azaz harcképtelenné az ellenfél űrhajóit. A legenda szerint az első, táblás haditornát augusztus 11-én, a teljes napfogyatkozás napján, Magyarországon rendezték. A játék az Orion nevet, az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan űrbéli hívójeléről kapta. ORION Stratégiai játék A játéktér 99 erővonalakkal összekötött mezőből áll űrhajó tartozik hozzá, közülük 1-1 parancsnoki. Ezek sötétebb színűek. A haditornák győztesei, szorgos csillaggyűjtéssel, egyre magasabb rangokat érhetnek el, az Orionjelölttől az Orion 5 csillagos parancsnokig, és azon túl Az erősorrendet jelző, egyéni rangokat központilag lehet számon tartani, mint például a sakknál. A versenyzők sorsolásánál célszerű ezt az erősorrendet figyelembe venni, az esetleges nagyobb különbségek csökkentése érdekében. A játék hálózaton keresztül is játszható, tehát a résztvevőknek nem kell a helyszínen tartózkodniuk, legfeljebb a központilag megrendezett döntőkön. Megfelelő szponzorálásnál a megszerzett csillagok (rangok) függvényében kedvező vásárlási lehetőséget lehet biztosítani a résztvevők számára.

12 Űrmakettek - papírból A világszerte is egyre népszerűbbé váló, papír űrmakettek készítése gyorsan közkedveltté válhatna Magyarországon is. A számítógépes programok használata révén a fiatalok a filmekből is jól ismert valódi és fantasztikus űrhajók elkészítésére vállalkozhatnak, amellett, hogy az űrbázison hozzáférhető elektronikus és hagyományos szakirodalomból egyre több ismeretet szerezhetnek az űrhajózásról, űrkutatásról.

13