Segédlet a házi dolgozatok megszerkesztéséhez

Átírás

1 Segédlet a házi dolgozatok megszerkesztéséhez (A dolgozatok értékelési szempontjai) Tartalom A politológiai szakírás ismérvei I. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK Általános követelmények A dolgozat terjedelme A dolgozat felépítése II. FORMAI KÖVETELMÉNYEK A dolgozat tartalmi követelményei A f fejezetek formai követelményei A dolgozat szöveges részének formai követelményei A szemléltetés formai követelményei A szakirodalmi hivatkozás és az irodalomjegyzék formai követelményei Hivatkozások formai követelményei a. Szövegközi utalás b. Szövegközi utalás utalása c. Szövegközi idézés Forrásmegjelölés lábjegyzetben és bibliográfiában a. Hivatkozás lábjegyzetben b. Hivatkozás bibliográfiában III. FORMÁZÁS ÉS ÍRÁSJELEK Rövidítések Kiemelések Írásjelek a. Idéz jelek b. Kisköt jel, nagyköt jel, gondolatjel Egyéb szempontok IV. SEGÉDLET AZ IDÉZÉSHEZ V. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK F szempont Hosszabb terjedelm dolgozat A dolgozat sikertelen, ha

2 A politológiai szakírás ismérvei A politológiához és a politikatudományhoz kapcsolódó szakterületek esetében a kifejezés egyik legfontosabb eszköze az írás. A politológiai irodalomnak els sorban két f típusát a politikatudományi, politikai elemzést és a politikai publicisztikát különböztetjük meg. A két alaptípus között min ségi különbség húzódik meg. Az els kategóriába a tudományos igény írások és elemzések tartoznak, és az aktuálpolitikai kérdések tudományos, tárgyilagos megközelítése és vizsgálata jellemz rájuk. A politikai publicisztikán belül pedig tényközl formák (hír, riport, dokumentáció, stb.) és véleményközl formák (vezércikk, kommentár, glossza, kritika) alkotják az újságírói ábrázolásmód fajtáit. (Ezen kívül léteznek még fantáziára épül formák [pl.: tárca] is.) Publicisztika esetében a semlegesség, objektivitás, függetlenség és hitelesség nem kívánalom, s az egyes szerz k véleménye a politikai elkötelezettségeik tükrében eltér lehet. A politológus és politikatudományi képzések során a különböz tantárgyak teljesítési feltételeiként elkészített dolgozatokkal kapcsolatban az egyes el adók elvárásaitól függ en eltér követelmények jelenhetnek meg. Általános kívánalom azonban, hogy a fent említett politikatudományi, politikai elemzés szolgáljon mintaként a házi dolgozatok esetében is. Ugyanakkor ennek alkalmazása lehet ség szerint ne jelentse az önálló vélemény háttérbe szorulását. A politológia abban is eltérést mutat más diszciplínáktól, hogy saját vélemény megjelenítésére is számot tart. Ez utóbbinak az elemzések tartalmi követelményeibe kell illeszkednie. Tendenciaszer, hogy az íráskészít k vagy csak véleményt írnak, vagy kizárólag a szakirodalmat ismertetik. Az írást illet en a vélemény és a szakirodalom megfelel szintézise lenne leginkább helyénvaló. Mindez azonban nem várható el az egyetemi képzés els néhány évében, ugyanakkor lehet ség szerint törekedni kell a teljesítés ilyen jelleg formájára. A következ kben megállapított tartalmi és formai követelmények ebben nyújthatnak segítséget. A segédlet tehát csupán útmutató. A záró részben található értékelési szempontok pedig további támpontot nyújthatnak a dolgozatok igényes elkészítéséhez. 1

3 I. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK 1. Általános követelmények A házi dolgozatnak minden esetben meg kell felelnie az alábbiakban támasztott tartalmi követelményeknek: a dolgozatnak tartalmaznia kell a tematikában megadott vagy kiválasztott és áttanulmányozott irodalmat, valamint a vizsgálati módszer és a kapott eredmény alapján a téma érdemi feldolgozását. A legf bb követelmény, hogy a hallgató a dolgozatban számot adjon arról, hogy jól ismeri a választott téma elméleti és gyakorlati kérdéseit, képes az önálló kutatásra, adatgy jtésre, (esetlegesen felismeri a kapott eredmények politikatudományi jelent ségét), helyesen alkalmazta az értékelés módszereit és lehet ségeit, képes következtetések levonására, javaslatok tételére. A dolgozat lehet ség szerint tükrözze a hallgató önálló állásfoglalását a vizsgált témakörben. A dolgozatban a választott témát a szakirodalomra alapozva kell bemutatni, a tanult elméleteket vonatkoztatva konkrét helyzetekre (pl. országonként és történelmi koronként eltér politikai megoldások alkalmazhatósága). Javasolt, hogy a hallgató az elméletek felsorakoztatása helyett azok alkalmazási lehet ségeire fektessen hangsúlyt. A szakirodalom segítséget nyújthat magának a dolgozatnak a szerkezeti felépítéséhez, de tartalmához önálló véleményalkotásra is szükség van. A dolgozat célja a tanult ismeretek alapján az egyéni beállítottságnak és megközelítésnek megfelel magyarázat és átgondolás. 2. A dolgozat terjedelme (címlap, mellékletek, függelékek és bibliográfia nélkül): a. azon tantárgyak esetén, ahol a dolgozat a végs érdemjegy kialakításában legfeljebb 25% arányban számítható be: ¼ szerz i ív ( karakter [=n], kb. 5 6 oldal); b. azon tantárgyak esetén, ahol a dolgozat az érdemjegy kialakításában kevesebb, mint 50% arányban számítható be: ½ szerz i ív ( n, kb oldal); c. azon tantárgyak esetén, ahol a dolgozat a végs érdemjegy kialakításában 50% arányban számítható be: ¾ 1 szerz i ív ( n, kb oldal); d. azon hallgatók esetében, akik egyéni tanulmányi rend alapján folytatják tanulmányaikat és a teljesítés kizárólag a dolgozat megírásának függvénye: egyéni téma jóváhagyását követ en egyeztetett oldalszám. 2

4 e. A mellékletekre, függelékekre, jegyzetapparátusra, bibliográfiára vonatkozóan terjedelmi megkötés nincs. 3. A dolgozat felépítése: - Címlap a következ ket kell tartalmaznia: a dolgozat címe (esetleg alcíme), a hallgató neve, szakja, tanszéke, és az elkészítés dátuma. - Tartalomjegyzék a fejezetek, alfejezetek, szakaszok (esetleg ezen belüli pontok) címét és pontos oldalszámát kell feltüntetni ugyanazokkal az oldalszámokkal és címekkel, amelyek a dolgozatban megtalálhatóak. A fejezetek és alfejezetek számozása történhet arab és római számokkal, esetleg bet kkel. Javasolt a szövegszerkeszt beépített tartalomjegyzék készít jével (mez utasítással) elkészíteni. - Bevezetés a dolgozat egészének terjedelme arányában: fél vagy egy oldal. A dolgozat témakörének a címnél részletesebb meghatározása, a vizsgált elméleti és gyakorlati kérdések, feladatok, célkit zések és problémák rövid ismertetése. A téma feldolgozásához felhasznált kutatási módszerek, empirikus vizsgálati eszközök rövid bemutatása, valamint a kidolgozás menetének és logikájának, a tartalmi rész felépítésének rövid ismertetése. A szerz utalhat arra, hogy valamilyen ok miatt a címben jelzett témához kapcsolódó területek közül mire nem tér ki a dolgozat. - F rész a dolgozati téma fejezetekre bontott kifejtését tartalmazza. Személyes állásfoglalást is tartalmaz, mely elkülöníthet a feldolgozás során megismert véleményekt l. A következ tagolása célszer : szakirodalmi összefoglaló + a szerz személyes álláspontja és kritikai értékelése. (Esetleg: a hallgató saját kutatási eredményeinek bemutatása is történhet a szakirodalomra támaszkodva a témával kapcsolatban.) A f szövegben elhelyezhetjük az ábrákat, rajzokat, fotókat, táblázatokat, de ezeket mellékletként is közölhetjük. - Összefoglalás a dolgozat eredményeinek összegzése, a feltett kérdésekre és problémákra adott válaszok rendszerezése. Terjedelme a dolgozat egészének arányában fél oldaltól két oldalig. - Irodalomjegyzék tartalmazza mindazon könyvet, folyóiratot, szakdolgozatot, kéziratot, internetes és egyéb irodalmat, amelyeket a hallgató a dolgozat 3

5 készítése során részben vagy teljes egészében elolvasott, felhasznált. Ez vonatkozik a szövegközi ábrák, táblázatok, a közölt statisztikai adatok és mellékletek és lábjegyzetek szakirodalmi forrásaira is. A bibliográfia hitelesíti a hallgató munkáját! - Mellékletek, függelékek azon ábrák, táblázatok, illusztrációk, kérd ív, interjúvázlat, számítások stb. amelyek a dolgozat megértéséhez szükségesek, de formájuk és/vagy terjedelmük miatt a mellékletben való elhelyezésük indokolt. 4

6 II. FORMAI KÖVETELMÉNYEK 1. A dolgozat tartalmi követelményei A dolgozatnak mind tartalmilag, mind alaki és stilisztikai szempontból kifogástalannak kell lennie. Elégtelennek min sül, ha: a dolgozat nem felel meg az el bbiekben tárgyalt formai és tartalmi követelményeknek; ha alapvet tárgyi tévedéseket tartalmaz; ha megértést veszélyeztet helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és szerkesztési hibákat tartalmaz. Az el forduló gépelési vagy nyelvtani hibákat ki kell javítani. 2. A f fejezetek formai követelményei A dolgozatban a f fejezetcímeknek új oldalon kell kezd dniük. A címek, alcímek bet ir l (nagy és kis bet k, mittel [14-es] vagy tercia [16-os] méret), esetleges aláhúzásból és elhelyezkedésb l (középre, oldalt) t njön ki, azok fontossága és az elhelyezés az egész dolgozatban következetes legyen. Kötelez a decimális beosztás a jobb áttekinthet ség érdekében. A tagolás három szintnél azonban nem menjen tovább (pl.: 1. fejezet 1.1. alfejezet szakasz). A bevezetés a tartalomjegyzék utáni oldalon kezd dik, az oldalak számozása folyamatos. 3. A dolgozat szöveges részének formai követelményei - A szakdolgozatot szövegszerkeszt vel kell készíteni, A/4-es fehér papírra. - Valamely serif (talpas) bet típus (Times New Roman vagy Garamond) - A szöveg ciceró (12-es), a sorszámozott lábjegyzet garmond (10-es) bet méret. (A Garamond nem összetévesztend a garmonddal, mely a 10 pontos bet méret.) - Másfeles sortávolság. Igazítás: sorkizárt. - A bekezdés behúzásának mértéke: 0,5-1,25 cm (a címek utáni els bekezdést általában nem húzzuk be) - Baloldalon 3 cm-es margó, a többi 2,5 cm. - Az oldalszámozást arab számokkal, a dolgozat els oldalaként szerepl tartalomjegyzékt l kezdve folyamatosan kell végezni. Az oldalszámok a lap közepére, alulra kerüljenek. - A fejezetek és a többi cím baloldalra kerüljön. - A címeket, alcímeket a szövegtestt l megnövelt térközzel kell elválasztani. 5

7 - Hosszabb ( n feletti) dolgozatnál minden egyes fejezet új oldalon kezd djön. A fejezetek, alfejezetek stb. élesen különüljenek el a szövegrészt l (pl. a bet nagyság megváltoztatásán túl, semi bold [félkövér], vagy kurzív [d lt] szedés, stb.) el ttük és utánuk egy-egy sor maradjon üresen. - A dolgozat terjedelmét l függ en a lábjegyzetelés vagy végjegyzetek alkalmazása 4. A szemléltetés formai követelményei A dolgozat szöveges része térképekkel, grafikonokkal, ábrákkal, táblázatokkal, esetleg színes képekkel, képletekkel tehet szemléletessé és igényesebbé. Ezek nagysága lehet leg ne haladja meg az A/4-es lap felét, háromnegyedét. Egész, vagy többoldalas szemléltetéseket, táblázatokat a mellékletben kell elhelyezni. - A dolgozatban szerepl táblázatokat és ábrákat alul folytatólagos sorszámmal kell ellátni, továbbá minden táblázatnak és ábrának a rövid címét és jelmagyarázatát is fel kell tüntetni. A szöveges részben hivatkozni kell a táblázat vagy ábra sorszámára. - A táblázat vagy ábra alá minden esetben hivatkozásnak (forrásmegjelölésnek) kell kerülnie. - Az ábrákat arányosan a lap közepén kell elhelyezni. - A táblázatokat a bal fels sarokban sorszámozni és címmel ellátni kell. A táblázat alatt hivatkozás szükséges (forrás!). - A táblázatokat és ábrákat úgy kell megszerkeszteni, hogy azok egyszer ek, áttekinthet ek legyenek, és a mondandó megértését el segítsék. - A függelék alkalmazása: o terjedelmes, nagyobb számú tábla, ábra elhelyezésére, ha a dolgozat szövegének folyamatos olvashatósága ezt kívánja meg, o terjedelmes részletez módszertani fejtegetések elhelyezésére, o terjedelmes bizonyítások, esetpéldák, hosszabban idézni vagy tárgyalni kívánt ellenvélemények elhelyezésé-re stb. A függelékeket címmel és római számmal vagy nagybet vel azonosítjuk (pl. I. Függelék, A. Függelék). - A mutatók fajtái a következ k lehetnek például: o tárgymutató, névmutató szervezetek mutatója, rövidítések mutatója, helymutató (földrajzi nevek mutatója), képletek, módszerek, modellek mutatója 6

8 5. A szakirodalmi hivatkozás és az irodalomjegyzék formai követelményei Az idézés szabályai, a forráshasználat etikai követelményei: - Az idézet nem lehet hosszabb, mint amennyi az idézett gondolat sérülésmentes megértéséhez szükséges. - A szövegben az idézetet idéz jelbe kell tenni, a forrás megjelölésével. - Más szerz véleményének átfogalmazott, rövidített, lényegre szorítkozó megfogalmazásban a szövegbe illesztése esetén megfelel eredeti szöveg pontos lel helyét meg kell adni. - Átfogalmazott szöveget nem szabad idéz jelbe tenni. - Az idézeten belüli idézetet eltér típusú idéz jelbe kell tenni. - Az idézetbeli szövegelhagyásokat három pont ( ) beiktatásával jelezzük. - Idézetben egyes szavakat aláhúzással, kurziválással kiemelhetünk, ha az eredetiben azok nem is voltak kiemelve, de erre fel kell hívni az olvasó figyelmét a (Kiemelés t lem xy) megoldással. - Olyan idézet esetében, amelyet más szerz munkájában találunk, s onnan vettünk át, azt is jeleznünk kell, hogy ez egy átvett idézet, s honnan származik. - Az idézett szövegek stiláris, helyesírási, nyomdai hibáit nem szabad kijavítani, de a hiba érzékelésére az idézet után szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel utalhatunk. - Idegen nyelv idézetet az eredeti nyelven kell a szövegbe illeszteni. A fordítás jegyzetben adható meg. 6. Hivatkozások formai követelményei 6. a. Szövegközi utalás: - az utalás akkor használatos, ha nem szó szerint vesz át a dolgozat egy elméletet valakit l - a dolgozatban valamennyi szakirodalmi forrásra a szerz és az évszám megadásával kell hivatkozni; - amennyiben szövegközben egy zárójelen belül több forrásra is történik hivatkozás, akkor azokat vessz vel kell elválasztani - a szerz k keresztnevét a szövegközi hivatkozásnál még rövidítve sem kell megadni, míg az irodalomjegyzékben rövidítve lehet feltüntetni. A szerz tudományos fokozatait sem a szövegközi hivatkozásokban, sem pedig az irodalomjegyzéken nem kell kiírni 7

9 - Példa szöveg közben való hivatkozás eseteire: SMITH (2009), illetve SMITH (2009, 2010), kett nél több szerz esetén SMITH et al. (2010), illetve (SMITH & BROWN 2009, SMITH et al. 2010) formában kell hivatkozni. Ha ugyanazon szerz k egyazon évben megjelent cikkére történik hivatkozás, akkor az a, b, c stb. bet kkel kell meg különböztetni azokat, például: SMITH (2009a), SMITH (2009b,c,d). A nyomtatás alatt kifejezés csak elfogadott kéziratok esetében használható. Évszám nélküli kiadásokat nem szükséges a szövegben jelölni, ha a bibliográfiában egyértelm en azonosítható. Elfogadott még az é.n. (évszám nélkül) jelölés is. - Internetes utalásnál az utalás végén csak a weboldal neve jelenik meg (pl. a teljes cím és a letöltés ideje pedig az irodalomjegyzékben. (pl.: szeptember 30.) 6. b. Szövegközi utalás utalása - Ha a dolgozat szövegében hivatkozott szerz más szerz eredeti elméletére utal. Ebben az esetben: (SMITH 2010, id./cit. BROWN 1992). A dolgozatban hivatkozott (nem eredeti) szerz esetében az évszám nem kötelez.) - A többi ugyanaz, mint fentebb. 6. c. Szövegközi idézés - Szó szerinti átvétel esetén alkalmazandó. - Ha hosszú az idézet: kisebb bet vel, nagyobb jobb-bal margóval, sorkizártan, idéz jelben írjuk. - A többi ugyanaz, mint fentebb. 7. Forrásmegjelölés lábjegyzetben és bibliográfiában - Rövidebb (kevesebb, mint 10 oldal) terjedelm dolgozatok esetében elegend, ha a hivatkozások (források) csak a lábjegyzetben jelennek meg. Hosszabb terjedelm dolgozatok esetében irodalomjegyzéket (bibliográfiát) kell alkalmazni. Minden idézet, nem közismert adat és más szerz t l való átvétel esetén szövegközi hivatkozást kell alkalmazni. - lábjegyzetelés hosszabb (3 szerz i ív terjedelmet meghaladó dolgozatoknál) kerülend, amennyiben nem hivatkozást, hanem magyarázatot tartalmaz. Helyette végjegyzeteket kell alkalmazni 8

10 - a lábjegyzet száma folyamatos legyen, a szövegben általában a központozást követve a sorrendet tekintve. - A lábjegyzetben és irodalomjegyzékben elhelyezett hivatkozásnak a következ adatokat kell tartalmaznia: szerz neve, m címe, fordító neve (ha van), a kötet címe (gy jteményes kötet esetén), szerkeszt neve (szerkesztett kötet esetén), kiadás helye, kiadó, évszám, oldalszám (könyvnél a hivatkozott rész, illetve a teljes oldalszám, cikknél a folyóiraton belüli terjedelem). - Ezen adatok elrendezésének több elfogadható formája is van. Egy dolgozat esetén azonban mindig ugyanazt a formát szabad csak használni, és ennek is egységesnek kell tennie. A következ példák mintát jelenthetnek: 7. a. Hivatkozás lábjegyzetben: - Ha ugyanarra a m re hivatkozik, mint az el z lábjegyzetben: Uo. pp Ha az adott szerz t l csak egyetlen m re hivatkozik: Samuel Huntington, i.m. p Ha korábban hivatkozott m re hivatkozik: Samuel Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, id. kiad. p b. Hivatkozás bibliográfiában - A f szabály, hogy tartalmazzon minden olyan adatot, amely alapján bárki megtalálhatja a m vet. Rövidítés nem lehetséges, mindent úgy kell írni, ahogyan a kiadványban is szerepelt. - Az egyes tételek elválasztása és ezáltal jobb áttekinthet sége érdekében függ behúzás használata javasolt. Ezáltal az els sor kivételével a bekezdés összes sora beljebb kerül. - A bibliográfia két módon különbözik a lábjegyzetben való hivatkozástól. 1. A vezetéknév ábécérendjét követi tehát nem Samuel Huntington, hanem: Huntington, Samuel (a magyar neveknél nincs vessz, kivéve, ha magyar szerz m vét idegen nyelven adták ki). Névazonosság esetén a kiadás éve dönt. 2. Tanulmány esetén feltünteti az els és az utolsó oldalt, pl.: pp Az idegen nyelv forrásokra mindig az eredeti nyelven kell hivatkozni, a magyar nyelv hivatkozásokkal megegyez módon. - Amennyiben a forrásmunkának nincs nevesített szerz je (pl. kiadványok, katalógusok, szabványok), úgy azt az irodalomjegyzék végén kell felsorolni. 9

11 Könyvek esetében: Név, Kiadás éve, Cím. Alcím, Kiadó pontos neve, Kiadás helye, Kiadás száma (ez utóbbi nem kötelez elem) Pl.: Gy ri Szabó Róbert (2006): Kisebbség, autonómia, regionalizmus. Osiris Kiadó, Budapest. Zürcher, Erik J. (2005): Turkey A Modern History, 3rd edition. I. B. Tauris, London & New York Szerkesztett könyvek esetében: Név, (ed. vagy eds.), Év, Cím, Kiadó, Hely Pl.: Gutman, Roy Rieff, David (eds.) 1999: Crimes of War: What the Public Should Know. W. W. Norton & Company Ltd., New York London, Crimes of War Project Hunyadi György (ed.) 1998: Történeti és politikai pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest Cikk szöveggy jteményb l: Cikk szerz je, Eredeti kiadás éve, Cikk címe, Alcíme, In: Szöveggy jtemény. Címe. Alcíme, Szerkeszt (i) neve, (ed. vagy eds.), Szöveggy jtemény kiadásának éve, Kiadója, Kiadás helye Pl.: Rostoványi Zsolt (2002): Nemzeti eszmék és folyamatok az iszlám világban. In: Nemzet és nacionalizmus Ázsia, Afrika, Latin-Amerika. Balogh Rostoványi Búr Anderle (eds.) Korona Kiadó, Budapest Mezey Barna (2007): Az els magyar köztársaság respublikája. In: Köztársaság a modern kori történelemben (tanulmányok). Feitl István (ed.) Napvilág Kiadó, Budapest Folyóiratok, periodikák esetében: Szerz neve, Cikk címe. Alcíme, Folyóirat neve, Évszáma/Száma, Oldalszám (ez utóbbi nem kötelez elem) Pl.: Magyarics Tamás: Magyarország és Délkelet-Európa. Délkelet-Európa / Southeast Europe I. évfolyam, 2. szám. Bieber, Florian: The Conflict of Former Yugoslavia as a Fault Line War? Testing the validity of Samuel Huntington s Clash of Civilizations. Balkanologie Revue d études pluridisciplinaires. Vol. III, no. 1. (July 1999) 10

12 Konferencia esetében: Szerz neve, Cím. Alcím, Kiadvány neve, Év, Hely Pl.: Csergo Zsuzsa (2005): Kin-State Politics in Central and Eastern Europe: the Case of Hungary. EES Noon Discussion on January 12, Summary of presentation. Meeting Report 315. Involvement of the Regions in European Neighbourhood and Partnership Policy (Conférence Des Régions Périphériques Maritimes D europe / Conference of Peripheral Maritime Regions of Europe) July, Rennes, France. Internetes forrás esetében: Cikk szerz je, Címe, Alcíme, Megjelenés helye (pontos webcím), Letöltés dátuma (Internetes forrás esetén a fenti adatok közül mindazt meg kell adni, ami ismert.) Pl.: Bíró László: Bosznia-Hercegovina a daytoni szerz dést l a stabilizációs megállapodásig (é.n.) [ Letöltés: június 18. Bancroft, Ian (2011): Strengthening the External Dimensions of Dayton Bosnia. New Europe 20 February 2011 Issue: 923. [ Letöltés: március 12. Kiegészítés: - Irodalomként használható populáris jelleg, ún. népszer sít irodalom, vagy pl. napilap, hetilap, magazin is, de ebben az esetben is szükséges az ezekben felvetett gondolatoknak legalább egy szakirodalommal történ összehasonlítása. Szakirodalomnak számít bármely tudományos igénnyel megírt m. - A bibliográfia esetenként tartalmazhatja azokat a munkákat is, amelyeket a hallgató különösképpen az olvasó figyelmébe ajánl a téma egészével vagy valamely részletével kapcsolatban. - A dolgozat témájától függ en elvárás a lehet ség szerinti idegen nyelv források használata! 11

13 III. FORMÁZÁS ÉS ÍRÁSJELEK 1. Rövidítések: A dolgozat szövegében a rövidítések legyenek egyértelm ek, a rövidítések használata esetén jegyzéket kell készíteni a rövidítések magyarázatával, melyet az összegzés után kell elhelyezni a dolgozatban. 2. Kiemelések: - Az idegen kifejezéseket kurzív bet vel írjuk (megdöntjük), s a szóban forgó kifejezés körül elhelyezked központozást is legtöbbször kurzív bet vel kell írni. o Példa: A Boszniai Muszlim Szervezet (MBO, Muslimanska Bosanska Organizacija) els sorban a szerbekkel keresett kapcsolatot, míg a legbefolyásosabb bosnyák pártot, a Demokratikus Akció Pártját (Stranka Demokratske Akcije) vezet Alija Izetbegović inkább a horvátokban látott lehetséges partnert. - A kiemeléseket a következ képpen jelöljük: o kurziválással (d lt): f ként m címek kiemelésére használjuk (a toldalékokat nem kurziváljuk); o semi bold (félkövér) bet vel: általában lényegkiemelésre alkalmazzuk; o kiskapitális bet vel: rövid kiemelésekre használatos (nevek, címek); o ritkított szedéssel: ritkán alkalmazzuk; o verzállal (csupa nagybet ): címek, nevek, bibliográfiák jellegzetes bet típusa; o kett s kiemelést nem szokás alkalmazni (pl. kurzív kiskapitális); o bet keverés (két vagy több bet típus egyszerre alkalmazása) esetén olyan típusok választása ajánlott, amelyek stílusjegyei között nagy különbség található. 3. Írásjelek 3. a. Idéz jelek Megjegyzend, hogy az írásjelek (idéz jel, gondolatjel, stb.) nyelvenként eltér ek, tehát idegen nyelv szöveg szerkesztésénél célszer utánanézni, hogy az adott nyelvre milyen tipográfiai és nyelvtani el írások vonatkoznak. 12

14 Idézés magyar nyelven Idéz jel szerepe: szó szerinti idézésnél közrefogja a szöveget, a kiemelés és átvitt értelem jelzésének eszköze, valamint alkalmazható m vek címeinek jelölésére. Nem tévesztend össze az idegen nyelv idéz jelekkel (lásd alább). Els dleges idéz jel: az idézetek elején az alsó, az idézetek zárásakor a fels idéz jelet használjuk. Nyitó idéz jel (lenti 99 formájú); Záró idéz jel (fenti 99 formájú). Másodlagos idéz jel: idéz jelen belül nem használunk még egyszer idéz jelet, ehelyett bels idéz jelet (lúdlábat) kell alkalmazni.» Nyitó bels idéz jel (>> formájú); «Záró bels idéz jel (<< formájú). Harmadlagos idéz jel: a félidéz jelet (aposztróf) az idézeten belüli idézeten belüli idézéskor használjuk. Nyitó és záró idéz jel megegyezik (fenti 9 formájú) Példa a hármas idézésre:» példa idézésre «Idézés angol nyelven Idéz jel szerepe: szó szerinti idézésnél közrefogja a szöveget, párbeszéd jelölése, kiemelés és átvitt értelem jelzésének eszköze, becenevek jelölése valamint alkalmazható m vek címeinek jelölésére is. Az aposztóf és az els dleges (dupla) idéz jel egyaránt alkalmazható. A magyartól való különbséget az adja, hogy minden esetben fels indexben helyezkedik el (a nyitó idéz jel 6 vagy 66 alakú, a záró idéz jel 9 vagy 99 alakú. 3. b. Kisköt jel, nagyköt jel, gondolatjel - Kisköt jel/elválasztójel/diviz: -. Negyed kvirt (normál i bet ) szélesség, szavakon belül használatos (elválasztás, szótagolás, hat szótagnál hosszabb többszörösen összetett szavak stb.). 13

15 - Nagyköt jel/félkvirtminusz:. Félkvirt (normál n bet ) szélesség. Tól-ig viszonyok kifejezésére, önálló szavak, számok összekapcsolására használatos: népek, nyelvek, tulajdonnevek összekapcsolásakor. Tapadó írásjel, azaz el tte és utána nincs szóköz. - Gondolatjel/kvirtminusz:. Eredetileg kvirt (normál m bet ) szélesség, de a mai gyakorlatban azonos hosszúságú, mint a nagyköt jel. Felsorolások, párbeszédek szerkesztésére, tagmondatok, közbevetett megjegyzések elválasztására használatos, illetve lazábban kapcsolódó gondolatok elválasztásánál, a pontosvessz höz hasonló szerepben. Nem tapadó írásjel, azaz el tte és utána szóköz áll.) - A kisköt jel és a nagyköt jel különbsége bizonyos esetekben értelmi különbséget is hordozhat: o Az arra utal, hogy hozzávet leg akkortájt valamikor (bár lehet, hogy 1984-ben vagy 1991-ben), az pedig pontosan az adott id tartományra utal. o A Boyle-Mariotte-törvény (ami nincs) azt jelentené, hogy egy Boyle- Mariotte nev emberr l nevezték el (vö. Gay-Lussac-törvény, amit Gay- Lussacról neveztek el), a Boyle Mariotte-törvény (ami van) pedig azt jelenti, hogy egy Boyle és egy Mariotte nev emberr l nevezték el (ahogy az valójában történt). o A Komárom-Esztergom a megyére mint egységre utal, a Komárom Esztergom alak pedig a Komárom és Esztergom közti útvonalat jelöli. o A német-római egy összeforrt egységre utal, mint a Német-római Birodalom nevében, a német olasz pedig Németország és Olaszország, a németek és az olaszok közti, ill. a német és az olasz nyelv viszonylatában értend dolgot jelöl. 4. Egyéb szempontok: - A fattyúsorok két fajtáját érdemes alkalmazni, mivel használatával a dolgozatban a bekezdések utolsó sora nem kerülhet új oldal tetejére (árvasor), illetve els sora nem kerülhet az el z oldal aljára (özvegysor). - A százalékjel használatánál a szóközre kell ügyelni, ugyanis a jelet egybe kell írni a százalékértékkel (pl. 15%). 14

16 - Zárójelek használatakor azok tapadjanak a befoglalt szöveghez, tehát a nyitó zárójel el tt legyen szóköz, utána ne, a bezáró zárójel el tt ne legyen és utána igen (kivéve az írásjelet). A zárójel helyettesítése / jellel kerülend. Ha zárójelben lév szövegben kell ismét zárójelet alkalmazni, akkor a szögletes zárójeleket [] kell használni. - Kiemelt zárójeles szöveg esetén a zárójel formázása átveszi a kiemelés alakját (például). Ha a zárójelen belül többféle kiemelés szerepel, akkor a f formátumot kell átvenni. (mint ebben a példában látható). 15

17 IV. SEGÉDLET AZ IDÉZÉSHEZ (Szabó Márton: Az adatolás/hivatkozás követelményei tudományos igény munkákban [ hivatkozás követelményei tudományos igény munkákban.doc]) Egy dolgozatban más szerz k gondolatait kétféle módon lehet felhasználni, tartalmat vagy lényegét építjük be saját munkánkba, illetve szó szerint is beidézzük. a) Amikor tartalmilag idézünk valakit, akkor a saját szavainkkal foglaljuk össze, tekintjük át vagy jelezzük az illet által valahol leírt gondolatokat. Nem szabad elfelejteni, ez is idézet. Ilyenkor többnyire a f szövegben jelezzük az eredeti forrást. Például XY szerint /azt írja/ mondja stb., majd a tartalmi idézés befejezése után pontosan meg kell adni azt a helyet, ahol az illet ezeket a gondolatait kifejtette. Az idézés ezen módja esetén elég könnyen összefolynak a dolgozat készít jének és másoknak a gondolatai, ám ezt a félreérthet írásmódot mindig kerülni kell. b) Szó szerinti idézet esetén egyrészt kötelez szövegh en leírni az eredeti mondato/ka/t, másrészt kötelez az idéz jel használata, még akkor is, ha csak egy félmondatot vagy egy jellegzetes kifejezést használunk fel valaki mástól Az idéz jel bezárása után természetesen világosan meg kell adni az idézet pontos helyét, mégpedig jelezve az oldalszámot is, ahol az idézett szöveg megtalálható. 16

18 V. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 1. F szempont: tartalmi helyesség (téma kidolgozottsága és az önálló vélemény min sége), a formai követelmények (terjedelem, hivatkozások mennyisége és min sége, stb.) el írásainak betartása. További követelmények: a magyar helyesírás szabályainak betartása, esztétikus megjelenítés. 2. Hosszabb terjedelm dolgozat (diplomamunka) esetén az értékelés szempontjai: Tartalmi megítélés: - A témaválasztás jelent sége, aktualitása, feldolgozottsága (a téma megítélése: a hallgató által vállalt téma a szakirodalomban mennyire feldolgozott és jelent s, tartalmaz-e nóvumot); - A dolgozat témájához tartozó hazai és külföldi szakirodalom ismertetése és felhasználása (szakirodalmi jártasság megítélése: a felhasznált szakirodalom min ségi, mennyiségi jellemz i, korszer sége, relevanciája); - A dolgozat tudományos, szakmai színvonala (a témakidolgozás tartalmi színvonalának megítélése: a dolgozat koncepciója, a hipotézis megfogalmazásának min sége, a résztémák kifejtésének mélysége, az ok-okozati összefüggések kimutatása, tényinformáció gy jtés- és feldolgozás színvonala, az adatok mennyiségi és min ségi megfelelése, a feldolgozási módszerek szakszer sége, az értelmezés adekvát módja, a korszer adatfeldolgozási módszerek és eszközök használata.); - A dolgozat eredetisége, új eredményei (a dolgozat gyakorlatorientáltságának megítélése: a tanult elveknek és módszereknek a gyakorlatban való alkalmazási képességét bizonyító, vagy csak a szakirodalomra támaszkodó, illetve már meglév eredményekre, információkra épít -e a dolgozat); Formai megítélés: - A dolgozat szerkezete, felépítése (a dolgozat strukturáltságának megítélése: tematikai egységek tagolása, szakirodalmi, saját vizsgálati szövegek aránya, mondanivaló, a kötelez és választható formai elemek alkalmazása); - Hivatkozások (a források megítélése: ábrák, táblázatok, idézetek, források kezelése); - A szöveg nyelvi, stilisztikai megformálása (a dolgozat stílusának megítélése: a megfogalmazás szakszer sége, közérthet ség, olvasmányosság, helyesírás) 17

19 3. A dolgozat sikertelen, ha: - a hallgató nem a jóváhagyott témát dolgozta ki, - ha a téma kidolgozása a kit zött feladattól lényegesen 40%-ot meghaladó mértékben eltér, - ha a téma kidolgozása felületes, tárgyi tévedéseket és helytelen következtetéseket tartalmaz, vagyis nem igazolja kell képpen a tananyag (sillabuszában közreadott összefoglalt) ismereteinek elsajátítását, - ha nem a megfelel szakirodalmat használta fel, - ha a dolgozat külalakja, terjedelme, szerkesztése, el adásmódja, a források megjelölése nem felel meg az alaki követelményeknek, - ha a dolgozat bármelyik része vagy egésze plágiumnak tekinthet, o Plágiumként értelmezend az az eset, amikor a hallgató úgy használja fel mások szellemi termékét, hogy nem ismeri el, nem jelöli meg annak eredeti forrását. Akár tudatosan, akár nem tudatosan teszi ezt, valójában saját szellemi teljesítményeként tünteti fel mások eredményét, azaz más személy szellemi tulajdonával él vissza. o Ennek értelmében a plágium esetei: szó szerinti idézet esetén a szerz nem jelöli meg annak forrását, és nem használ idéz jelet; szövegrészlet parafrazálása, azaz a szerz saját szavaival átfogalmazott, nem szó szerinti átvétele esetén hiányzik a hivatkozás annak forrására; statisztikai adat vagy ábra, illetve illusztráció átvétele esetén nincs hivatkozás annak forrására. 18

20 Felhasznált irodalom Gyurgyák János, Szerz k és szerkeszt k kézikönyve, Budapest, Osiris, 1997.) Szabó Márton: Az adatolás/hivatkozás követelményei tudományos igény munkákban [ hivatkozás követelményei tudományos igény munkákban.doc] A házi dolgozat formai követelményei - Debreceni Egyetem OEC Egészségügyi Kar honlapja [A_hazi_dolgozat_formai_kovetelmenyei.pdf] A házi dolgozat formai követelményei Szegedi Egyetem A dolgozat általános formai követelményei Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi Kar [www2.eco.u-szeged.hu/gazdpszich_szcs/pdf/hazidolgozat_megirasanak_kovetelmenyei.pdf] A szemináriumi dolgozat formai követelményei Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ [ menyei.pdf] A Tudományos Diák Köri dolgozat tartalmi és formai követelményei Szent István Egyetem MKK [ Hogyan hivatkozzunk? Miskolci Egyetem Filozófiai Intézet [ Szakdolgozat készítés Általános Vállalkozási F iskola [ 19

21 Szakdolgozatkészítési szabályzat a Bölcsészettudományi Karon Miskolci Egyetem BTK, Hallgatói Követelményrendszer Szakdolgozatkészítési Szabályzat [ ELTE-ÁJK honlapján található segédletek 20