A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 7. évfolyam. Wernerné Pőheim Judit

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 7. évfolyam. Wernerné Pőheim Judit"

Átírás

1 A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FIZIKA 7. évfolyam Wernerné Pőheim Judit TÁMOP /

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A laboratórium munka és balesetvédelmi szabályzata A termikus kölcsönhatás Az erő mérése Egyenes vonalú egyenletes mozgás Egyenletesen változó mozgás Szabadesés Sűrűség Súrlódás Egyszerű gépek - emelők Folyadékok tulajdonságai Szilárd testek nyomása Nyomás folyadékokban Légnyomás Arkhimédész törvénye Úszás, lebegés, merülés Belső energia, hőmennyiség Olvadás Párolgás Forrás, lecsapódás Hőtágulás Hőterjedés Fogalomtár Források... 99

3 BEVEZETÉS A fizikának többnek kell lennie képletek halmazánál, amelyek megjósolják, mit fogunk megfigyelni egy adott kísérletben - arról kell beszámolnia, milyen a világ valójában. /Lee Smolin/ Kedves Diákok! A fizika a kísérletezéssel lesz teljes. Ezek segítségével, sokkal megjegyezhetőbb, kézen foghatóbb lesz a tantárgy. Saját tapasztalataitok alapján bővíthetitek tudásotokat, részt vehettek számotokra eddig ismeretlen kísérletek elvégzésében. Fontos, hogy a lehető legtöbb alkalommal kísérletezzetek. Jó munkát kívánok. Remélem tetszeni fognak a kísérletek, és még jobban megkedvelitek a fizikát. A szerző 3

4 A LABORATÓRIUM MUNKA ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat és dolgozhat. Annak területére csak engedéllyel léphet be és azt csak engedéllyel hagyhatja el. 2. A kabátokat, táskákat és egyéb felszerelési tárgyakat a ruhatári részben (az előtérben) kell elhelyezni, a laboratóriumba csak a munkához szükséges eszközöket szabad bevinni. 3. A laboratóriumi munka során köpeny használata kötelező! Szükség esetén, ha a gyakorlat előírja, védőszemüveget és védőkesztyűt kell viselni. 4. A kísérletek megvalósítása előtt győződjünk meg róla, hogy az alkalmazott eszközök, demonstrációs anyagok nem sérültek, rongálódtake. Hiba esetén értesítsük a laboratórium személyzetét. 5. A kísérleti eszközöket, anyagokat, csak és kizárólag rendeltetésszerűen, kellő körültekintéssel használjuk! 6. A kísérlet megkezdése előtt, a foglalkozást vezető tanár, ismerteti a végrehajtandó feladatot, és a végrehajtás főbb mozzanatait. Továbbá külön felhívja a tanulók figyelmét az esetleges veszélyforrásokra! 7. A balesetek és az anyagi kár megelőzése érdekében a kísérleteket gondosan, a leírtaknak megfelelően hajtsuk végre. 8. Munkánk során a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 9. A sérülések, balesetek elkerülése érdekében a foglalkozást vezető tanár folyamatosan nyomon követi a kísérletek előkészítését és végrehajtásának menetét. Bármilyen gond, probléma esetén, azonnal jelezzünk neki! 10. Az érdemi munka befejeztével gondoskodjuk róla, hogy az eszközöket a kiindulási állapotnak megfelelően tisztán és rendben hagyjuk hátra. A szabálytalanul tárolt eszközök balesetet okozhatnak, illetve károsodhatnak. 11. A laboratóriumból történő távozást megelőzően győződjünk meg róla, hogy a helyiségben tűz-, balesetveszélyes helyzetet nem hagyunk hátra. A laboratórium működési rendjének megfelelően hajtsuk végre az áramtalanítást. 12. Baleset esetén a lehető leggyorsabban mérjük fel a sérülés, illetve sérülések mértékét, kezdjük meg a sérültek ellátását. Amennyiben úgy ítéljük meg, kérjük az iskola egészségügyi személyzetének segítségét, 4

5 vagy ha a helyzet megkívánja, haladéktalanul hívjunk mentőt. Egyértelmű utasításokkal szabjunk feladatot a tanulók tevékenységét illetően, elkerülve ezzel a további balesetek bekövetkezését, illetve az esetleges anyagi károk gyarapodását. 13. A fizikai kísérletek leggyakoribb veszélyforrása az elektromos áram. Baleset esetén meg kell bizonyosodni arról, hogy a sérült nincs már feszültség alatt. A baleset helyén elsődleges feladat a kapcsolótáblán lévő főkapcsoló lekapcsolása! 14. Az elektromos balesetek elkerülhetők, ha betartjuk és betartatjuk az érintésvédelmi szabályokat! A hallgatói áramkörök minden esetben feszültségmentes állapotban kerüljenek összeállításra, azt követően csak ellenőrzés után, és engedéllyel kössék rá a tápfeszültséget. Üzemzavar esetén kérjük a labor dolgozóinak segítségét. 15. Tűz esetén, vagy tűzveszélyes helyzetben, azonnal értesítsük a labor személyzetét! Határozottan utasítsuk a tanulókat a labor elhagyására! A laboratóriumban elhelyezett tűzoltó készülékeket csak akkor kezdjük el használni, ha jártasnak érezzük magunkat a készülék működtetésében. Tűzoltó készülékkel embert oltani nem szabad! A laboratóriumi fizika eszközökön és berendezéseken található jelzések, ábrák jelentései: Vigyázz! Forró felület! Vigyázz! Alacsony hőmérséklet! Vigyázz! Tűzveszély! Vigyázz! Mérgező anyag! Vigyázz! Radioaktív sugárzás! Vigyázz! Áramütés veszélye! Vigyázz! Lézersugár! 5

6 Bevezetés/Ismétlés A TERMIKUS KÖLCSÖNHATÁS 1. Mivel mérhetünk hőmérsékletet? 2. Milyen mértékegységei lehetnek a hőmérsékletnek? 3. Hogyan változik a test hőmérséklete, ha melegítjük, és hogyan változik, ha hűtjük? 4. Mikor érzünk egy testet melegnek a kezünkkel? 5. Miért szükséges hőmérő használata, ha nekünk is van hőérzetünk? 6. Mire kell ügyelnünk hőmérséklet mérésekor? 6

7 1. kísérlet Hőmérséklet mérése 1 db 100 ml-es főzőpohár 1 db hőmérő meleg víz stopper 1. ábra Tölts a pohárba 100 ml meleg vizet. Helyezd bele a hőmérőt. Olvasd le a víz hőmérsékletét! A mért értéket írd be a táblázatba a kezdeti hőmérséklethez (0. perc)! Indítsd el a stopperórát, fél percenként olvasd le a víz hőmérsékletét, és az így mért hőmérsékleti értékeket is írd be a táblázat megfelelő helyére! IDŐ (min) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 HŐMÉRSÉKLET A mérés közben a hőmérő segítségével időnként keverd meg a vizet! Kérdések, feladatok a kísérlethez: 1. Mit tapasztaltál a mérés során? 2. Miért változott meg a víz hőmérséklete? 7

8 2. kísérlet Termikus kölcsönhatás 1 db 100 ml-es főzőpohár 1 db 250 ml-es főzőpohár 2 db hőmérő, hideg víz, meleg víz stopper, törlőkendő Tölts 100 ml meleg vizet a kisebb pohárba és mérd meg a hőmérsékletét. A nagyobb pohárba tölts 10 ml hideg vizet és mérd meg ennek is a hőmérsékletét. A mért adatokat írd be a táblázat első oszlopába. A kezdő mérés után a meleg vízzel telt poharat helyezd bele a hideg vizes pohárba (a hőmérőket hagyd benne a poharakban), és fél percenként olvasd le a hőmérőkről a folyadékok hőmérsékletét, majd a mért értékeket írd be a táblázatba! Mérési jegyzőkönyv: 2. ábra Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 hideg víz hőmérséklete meleg víz hőmérséklete 1. Mit tapasztalsz, hogyan változott a két folyadék hőmérséklete? 2. Meddig tartott ez a változás? 8

9 Ábrázold a kísérlet során mért adatokat koordináta-rendszerben! (a hideg víz grafikonja kék, a melegé piros legyen!) Feladatok: 1. Mi a termikus kölcsönhatás? 2. Mi a feltétele, hogy létrejöjjön két test között termikus kölcsönhatás? 3. Mondj példákat a környezetedből termikus kölcsönhatásra! 4. Miért kell 5-10 percig mérni a lázmérővel a testünk hőmérsékletét? 5. Milyen hőmérsékletű testet tud melegíteni egy 50 o C-os vasdarab? 6. Milyen hőmérsékletű test tudja melegíteni egy 50 o C-os vasdarabot? 9

10 AZ ERŐ MÉRÉSE Bevezetés/Ismétlés 1. Mi az erő? 2. Mit nevezünk vektormennyiségnek? 3. Hogyan jelöljük rajzban az erőt? 4. Milyen fajta erőket ismersz? 5. Mi az erő jele, mértékegysége? 6. Mivel mérhetünk tömeget? 7. Milyen mértékegységeit ismered a tömegnek? 10

11 1. kísérlet Rugó megnyúlása csavarrugó kampós nehezék 5 db skálával ellátott állvány 3. ábra A skálával ellátott állvány tetejére akaszd fel a rugót, és jegyezd le, hogy milyen hosszú terhelés nélkül. Ezután egyenként akaszd rá a nehezékeket a rugó szabadon hagyott végére és minden esetben olvasd le a rugó hosszát és írd be a táblázatba! terhelés nélkül 1 nehezék 2 nehezék 3 nehezék 4 nehezék 5 nehezék hossz (cm) Mit állapíthatsz meg a rugó megnyúlásáról? Vedd le a nehezéket a rugóról és olvasd le most így a rugó hosszát! Mekkora így a rugó hossza? Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek! Milyen tulajdonságai miatt alkalmas a rugó erő mérésére? 11

12 Az erő mérésére alkalmas eszköz: rugós erőmérő 2. kísérlet Összefüggés a testek tömege és súlya között rugós erőmérő kampós nehezék 5 db mérleg Rugós erőmérőre akassz egy nehezéket! Milyen erő okozza a rugó megnyúlását? Rajzold be az ábrába és nevezd meg! 5. ábra 4. ábra A test által a rugóra kifejtett erő a súlyerő. 6. ábra Nézzük meg, hogy milyen összefüggés van a testek tömege és a test által kifejtett súlyerő között! Akassz a rugós erőmérőre egy nehezéket, majd olvasd le a műszer által mutatott értéket és írd be a táblázatba! Ezután mérd meg a nehezék tömegét és ez az érték is kerüljön be a táblázatba! 1 nehezék 2 nehezék 3 nehezék 4 nehezék 5 nehezék súly tömeg Végezd el ugyanezeket a méréseket 2, 3, 4 illetve 5 nehezék esetén! 12

13 Milyen összefüggést veszel észre a testek tömege és súlya között? Ezen összefüggés segítségével töltsd ki a táblázatot! súly 9,3 N 250 N tömeg 100 g 40 kg 15 dkg Feladatok: 1. Mennyi a súlya 150 cm 3, 10 cm 3, 3 dm 3, 1 liter víznek? (Az egyszerűség érdekében számolj úgy, mintha 100 cm 3 víz súlya volna 1 N.) 2. Egy nehezék hatására a rugó 3 cm-rel nyúlt meg. Hány ilyen nehezéket akasztottunk a rugóra, ha a 9 cm-rel nyúlt meg? 3. A rugó 1 N nagyságú erőhatásra 1,5 cm-rel lett hosszabb. Mekkora az erő, ha a rugó megnyúlása 4,5 cm? 4. Mennyi a térfogata 10 N súlyú víznek? 13

14 EGYENES VONALÚ EGYENLETES MOZGÁS Bevezetés/Ismétlés 1. Mikor mondjuk azt, hogy megváltozott egy test mozgásállapota? 2. Mi mondható el a test mozgásáról, ha nem változik meg a mozgásállapota? 3. Két futó versenyez 100 m-es távon Az egyik 1,5 perc alatt, a másik 1,3 perc alatt teszi meg a távot. Melyiknek nagyobb a sebessége? 4. Gyerekeket az iskolában a 12 perces futáson mérik. Péter ez idő alatt 2 km-t, Marci pedig 1800 m-t tesz meg. Melyiküknek nagyobb a sebessége? 1. kísérlet Mikola-cső Mikola-cső, Stopperóra Kréta, Szivacs Állvány Szögmérő 7. ábra 14

15 A Mikola-cső egy 1 méter hosszú, egyik végén zárt, másik végén bedugaszolt, vízzel töltött üvegcső, melyben egy kis légbuborék van. A csőben a levegőbuborék mozoghat. Ez az eszköz Mikola Sándor magyar Fizikatanár nevéhez fűződik, aki először használta ezt az eszközt. A kísérlet során azt kell megfigyelni, hogy hogyan mozog a csőben a buborék. A szögmérő segítségével először 30 o -os dőlésszög esetén nézzétek meg a buborék mozgását. A stopperóra segítségével egyikőtök másodpercenként jelezzen, míg egy másik tanuló a csoportból jelölje be a buborék helyét a krétával a csőhöz rögzített farúdon a jelzések pillanatában. A jelölés után mérjétek le, hogy az egyes jelzések az első jeltől mekkora távolságra vannak, és a mért eredményeket írjátok be a táblázatba! 15 o -os hajlásszög esetén az út (cm) 1 sec alatt megtett út 1 sec 2 sec 3 sec 4 sec 5 sec Töröljétek le a jelöléseket, majd a mérést ismételjétek meg 30 o -os hajlásszög és 45 o -os hajlásszög esetében is! A mért eredményeket mindegyik esetben írjátok be a táblázat megfelelő helyére! 30 o -os hajlásszög esetén az út (cm) 1 sec alatt megtett út 1 sec 2 sec 3 sec 4 sec 5 sec 15

16 45o-os hajlásszög esetén az út (cm) 1 sec alatt megtett út 1 sec 2 sec 3 sec 4 sec 5 sec Figyeljetek arra, hogy az egyes esetekben mindig a buborék ugyanazon pontjának pillanatnyi helyét jelöljétek be! Kérdések, feladatok a kísérlethez: Mit állapíthatsz meg a buborék egyenlő idők alatt megtett útjáról? Melyik esetben mozgott leggyorsabban a buborék? Mit tudunk elmondani a test sebességéről mozgás közben? Mikor végez a test egyenletes mozgást? A táblázat alsó soraiban az egységnyi idő alatt megtett utakat számoltátok ki. Ez milyen adatot mutat az egyes mozgások esetében? Mekkora a buborék sebessége a különböző mozgásoknál? 16

17 Ábrázold út-idő grafikonon a 15 o -os és a 45 o -os lejtő esetén a buborék mozgását a táblázat adatai alapján! Mi állapítható meg a két grafikonról? Melyik mozgás grafikonja a meredekebb? Feladatok: 1. Mekkora annak a gyalogosnak a sebessége, aki 1,5 óra alatt 6 km utat tesz meg? 2. A hang a levegőben 1,5 perc alatt 30,6 km-t tesz meg. Mekkora a hang terjedési sebessége? 3. Egy repülőgép 300 km/h sebességgel haladva mekkora utat tesz meg 2,5 óra alatt? 4. A viharos szél sebessége 90km/h. Mekkora utat tesz meg a szél 4 perc alatt? 5. Mennyi idő alatt teszi meg a kerékpáros egyenletesen haladva a 15 km-es utat, ha sebessége 7,5 km/h? 6. A Föld Nap távolság km. Mennyi idő alatt ér a Nap fénye a Földre, ha a fény terjedési sebessége km/s? 17

18 EGYENLETESEN VÁLTOZÓ MOZGÁS Bevezetés/Ismétlés 1. Mikor végez egy test egyenletes mozgást? 2. Mi a feltétele, hogy a test egyenes vonalú egyenletes mozgást végezzen? 3. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás közben mi mondható el a test sebességéről? 4. Hogyan számítható ki ekkor a test sebessége? 1. kísérlet Test mozgása lejtőn 1 méter hosszú lejtő, szögmérő golyó, stopperóra, mérőszalag Az 1 méter hosszú rúdból készíts egy 10 0 os hajlásszögű lejtőt. A lejtő aljától 20 cm távolságra helyezd el a golyót. A golyó elengedésével egyidejűleg indítsd el a stoppert és mérd meg, hogy mekkora idő alatt teszi meg a golyó a 20 cm-es utat! (Koppanás jelzi a lejtő alját) Írd be a táblázatba a mért adatot! 18

19 út (m) 0,2 0,4 0,6 0,8 1 idő (sec) Végezd el ugyanezt a mérést 40 cm, 60 cm 80 cm illetve 100 cm-es utak esetén is! Kérdések, feladatok a kísérlethez: Mit tapasztalsz a kétszer, háromszor nagyobb utak megtételéhez szükséges időknél? A lejtőn leguruló test milyen mozgást végez? Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek! 2. kísérlet változó mozgás 1 méter hosszú lejtő, szögmérő, golyó stopperóra, mérőszalag, kréta A os hajlásszögű lejtő tetejéről indítsd el a golyót és ezzel egyidejűleg a stoppert is! Másodpercenként jelezz és a társad a kréta segítségével jelölje be a lejtőn az adott pillanatokban a golyó helyét! A kísérlet elvégzése után mérd le, hogy azonos idők alatt mekkora utakat tesz meg a golyó, és írd be táblázatba az adatokat! 19

20 idő (sec) út (m) 1. Mi állapítható meg az egyenlő idők alatt megtett utakról? 2. Ez alapján mi mondható el a mozgás során a test sebességéről? 3. kísérlet Változó mozgás sebessége vízszintes vályúban folytatódó 1 méter hosszú lejtő szögmérő, golyó, stopperóra, mérőszalag, kréta A golyót először olyan távolságra indítsd el, hogy az utat a lejtő aljáig 1 s alatt tegye meg! A golyó indításakor a stopper is indítsd el, és a 2. sec végén jelöld a vízszintes szakaszon a golyó helyét! A lejtő aljától, a vízszintes szakaszon milyen mozgást végez a test?. Mérd le a lejtő aljától a vízszintes szakaszon a golyó által megtett utat és számítsd ki a golyó sebességét! A következő méréseknél úgy határozd meg a golyó által a lejtőn megteendő utat, hogy 2 s, 3 s, 4 s alatt tegye meg az egyes esetekben (az előző kísérletek segítenek ennek meghatározásában) Mindegyik esetben külön-külön jelöld a vízszintes szakaszon 1 s alatt a golyó által megtett utat. A mért adatokból számítsd ki a golyó sebességeit! 20

21 Írd be minden esetben a táblázatba a mérés eredményét! út (m) idő (sec) sebesség (m/s) Az egyes esetekben a vízszintes szakaszon kiszámított sebességek egyenlők a test lejtő alján mérhető sebességével. Mi állapítható meg a golyó sebességéről? Milyen mozgást végez ez alapján a test? Mikor mondjuk az, hogy egy test egyenletesen változó mozgást végez? Feladatok: 1. Egy autó sebessége 5 s alatt nő 75 km/h-ra egy másiké 10 s alatt. Melyiknek nagyobb a gyorsulása? 2. Mekkora sebességgel ért a golyó a lejtő aljához, ha a lejtő vízszintessel folytatódik, és a golyó ezen a részen 3 s alatt 8,5 dm utat tesz meg? 3. A lejtőn leguruló görkorcsolyás sebessége egyenletesen másodpercenként 0,4 m/s-mal növekszik. A lejtő tetejéről való indulás után a lejtő aljára 15 s alatt ér. a) Milyen volt a görkorcsolyás mozgása a lejtőn? b) Mekkora sebességgel ért a lejtő aljára? 21

22 SZABADESÉS Bevezetés/Ismétlés 1. Mikor végez egy test egyenletesen változó mozgást? 2. Mi a feltétele, hogy a test egyenletesen változó mozgást végezzen? 1. kísérlet Szabadesés 2 db papírlap Az egyik papírlapot gyűrd galacsinná, a másik maradjon sima. Ugyanolyan magasságról ejtsd le őket. Mit figyelhetsz meg? Miért esnek különbözőképpen? 22

23 2. kísérlet szabadesés vasgolyó, fagolyó Ha a fa és a vasgolyót azonos magasságból leejtjük, melyik fog hamarabb a földre érni? Ellenőrizd kísérlettel a feltevésedet! Mit tapasztalsz a kísérlet során? Függ-e a test tömegétől (súlyától), hogy milyen gyorsan ér földet a test? 3. kísérlet szabadesés gyurmagolyó mérőszalag Ejtsd le a gyurmagolyót 30 cm illetve 100 cm magasról! Nézd meg, hogy a két esetben azonos lesz-e a gyurma alakváltozása a földet érés során! Mi lehet ennek az oka? 23

24 4. kísérlet szabadesés zsineg kb. 2 méteres mérőszalag 5 db csavaranya Kötözd a zsinegre egyenlő 40 cm-es távolságokra a csavaranyákat! Tartsd függőlegesen a zsinórt úgy, hogy a legalsó csavar épp a földön legyen! Engedd el a zsinórt és figyeld meg az egyes koppanások közötti időtartamon hosszát! Mit veszel észre? Mi mondható el a kétszer, háromszor nagyobb magasságból induló csavarok földet éréséhez szükséges időkről? Hogyan változik esés közben az eső test sebessége? 5. kísérlet szabadesés Zsineg kb. 2 méteres Mérőszalag 4 db csavaranya Kötözd a zsinegre a csavaranyákat a következő ábra szerint: 8. ábra Végezd el az előző kísérletet most ezzel a zsinórral és figyeld meg itt is a koppanások között eltelt időtartamokat! 24

25 Mit veszel most észre? Ezek alatt az idők alatt mekkora utakat tesznek meg a csavarok? Hogy lehetséges ez? Milyen erő hat esés közben a testekre? Mérésekkel megállapítható, hogy a test sebessége egyenlő idők alatt ugyanannyival növekszik. A szabadesés egyenletesen változó mozgás. Feladatok: 1. Egy test 4 s-ig esik szabadon. Mekkora sebességet ér el földet éréskor? 2. Egy szabadon eső test sebessége 50 m/s. Mekkora idő alatt érte el ezt a sebességet? 3. Mekkora sebességgel ér a Hold felszínére a leejtett papírlap, ha az azonos magasságból leejtett kődarab 15 m/s sebességgel ér le? 25

26 SŰRŰSÉG Bevezetés/Ismétlés 1. Mi a tömeg? 2. Mivel mérhető a tömeg? 3. Milyen mértékegységei lehetnek a tömegnek? 4. Hogyan tudjuk megállapítani a szilárd testek térfogatát? 5. Milyen mértékegységei vannak a térfogatnak? 6. Matematikai módszerekkel hogyan határozható meg a téglatest térfogata? 26

27 1. kísérlet Azonos anyagból készült testek sűrűsége alumíniumhasábok (10 cm 3, 20 cm 3, 30 cm 3 ) mérleg vonalzó 9. ábra Mérjük meg mindhárom alumíniumhasáb éleinek hosszát különkülön, majd a mért értékekből számítsd ki a hasábok térfogatát. A térfogat kiszámítása után mérd meg a hasábok tömegét egyenként. A számított illetve mért értékeket írd be a táblázatba! tömeg térfogat 1 cm 3 anyag tömege sűrűség kicsi hasáb közepes hasáb nagy hasáb 1. Milyen összefüggést veszel észre a testek térfogata és tömege között azonos anyag esetén? 2. Mit állapíthatsz meg egy adott anyag esetén az egységnyi térfogatú test tömegéről? 27

28 Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek! Ha egy adott testnek matematikai módszerekkel nem tudod kiszámítani a térfogatát, akkor milyen lehetőség van a térfogat meghatározására? 2. kísérlet Azonos térfogatú testek sűrűsége tálca fa, vas, réz hengerek mérőhenger víz kampó a test megtartásához törlőkendő mérleg 10. ábra Töltsd körülbelül félig a mérőhengert vízzel úgy, hogy egy jól meghatározható értéknél legyen a folyadékfelszín! Olvasd le a víz térfogatát! Helyezd bele a kampó segítségével a vízbe a fa hengert és olvad le a pohár által mutatott térfogatot! A két mért eredményből határozd meg a test térfogatát! Végezd el a mérést a vas és a réz test esetén is és a mért értékeket írd be a táblázat megfelelő helyére! A mérleg segítségével mérd meg a tömegüket és azt is írd be a táblázatba! 28

29 tömeg térfogat 1 cm3 anyag tömege sűrűség fa henger vas henger réz henger Mi állapítható meg a három test térfogatáról? Mit tudsz mondani a különböző anyagú, de egyenlő térfogatú anyagok tömegéről? Sűrűség: megmutatja az egységnyi térfogatú anyag tömegét Feladat: Jele: ró, mértékegysége: kg/m 3, g/cm 3 Kiszámítása: sűrűség=tömeg/térfogat 1. Az asztalon található kőnek határozd meg a sűrűségét! (eszközök: mérleg, mérőpohár, víz, kő) 2. Váltsd át a mértékegységeket! a kg/m 3 = g/cm 3 b. 4,5 g/cm 3 = kg/m 3 c kg/m 3 = g/cm 3 d. 0,7g/cm 3 = kg/m 3 3. Mennyi a sűrűsége 10 tonna tömegű, 4 m 3 térfogatú testnek? 4. Mekkora a tömege egy 2 dm 3 térfogatú alumínium testnek?(az alumínium sűrűsége 2700kg/m 3 ) 5. Mekkora a térfogata a 150 kg tömegű fenyőfadarabnak?(a fa sűrűsége 500kg/m 3 ) 29

30 SÚRLÓDÁS Bevezetés/Ismétlés 1. Mit kell tudni a rugós erőmérő használatáról? 2. Mi az erő? 3. Mit nevezünk vektormennyiségnek? 4. Mekkora az 1 N nagyságú erő? 5. Mi a súly? 1. kísérlet Csúszási súrlódás fahasáb kampóval 3 db rugós erőmérő Mérd meg 1, 2 illetve 3 fahasáb súlyát rugós erőmérővel! Írd be az értékeket a táblázatba! 30

31 súly húzóerő 1. hasáb 2. hasáb 3. hasáb Helyezd az asztallapra a hasábot, és mérd meg azt az erőt, amivel lassan, egyenletesen lehet húzni a hasábot! Végezd el a mérést egymásra helyezett 2 illetve 3 hasáb esetén is! Írd be a táblázatba a mért értékeket! Mit állapíthatsz meg az egyes esetekben a húzóerő nagyságáról? Számítsd ki a táblázatban a két erő hányadosát! Mit tapasztalsz? 2. kísérlet fahasáb, smirgli, posztó alumíniumfólia befőttes gumi, rugós erőmérő Erősítsd a fahasábra a smirglis papírt és húzd végig az asztallapon egyenletesen a rugós erőmérő segítségével! Olvasd le, hogy mekkora erő kellett ehhez, és írd be a táblázatba a kapott értéket! smirgli fa posztó alumínium húzóerő 31

32 Végezd el a kísérletet sima fa, posztó illetve alumínium felülettel is! Az így mért húzóerők értékét is írd be a táblázatba! Mit állapíthatsz meg a kapott értékekből? Miért lesz különböző a húzóerő értéke az egyes esetekben? Mi akadályozta a test mozgását? Az előző kísérletek alapján mitől függ a csúszási súrlódási erő nagysága? 3. kísérlet fahasáb rugós erőmérő Különböző nagyságú felületein húzd a fahasábot és mérd meg a húzóerőt! kicsi közepes nagy húzóerő 32

33 Mit tapasztalsz? Függ a felület nagyságától is a súrlódási erő nagysága? 4. kísérlet Tapadási súrlódás fahasáb kampóval 3 db rugós erőmérő Mérd meg 1, 2 illetve 3 fahasáb súlyát rugós erőmérővel! Írd be az értékeket a táblázatba! súly húzóerő 1. hasáb 2. hasáb 3. hasáb Helyezd az asztallapra a hasábot, és mérd meg azt az erőt, amivel a hasábot éppen elindítjuk nyugalmi helyzetéből! Végezd el a mérést egymásra helyezett 2 illetve 3 hasáb esetén is! Írd be a táblázatba a mért értékeket! Mit állapíthatsz meg az egyes esetekben az erő nagyságáról? Számítsd ki a táblázatban a két erő hányadosát! Mit tapasztalsz? 33

34 Ha összehasonlítod az első kísérletben a test egyenletes mozgatásakor kifejtett erőket a most mért erővel, akkor mit állapíthatsz meg egy adott test esetén a tapadási és a csúszási súrlódási erő nagyságáról? 5. kísérlet fahasáb, smirgli, posztó alumíniumfólia befőttes gumi, rugós erőmérő Erősítsd a fahasábra a smirglis papírt. Helyezd az asztallapra a hasábot, és mérd meg azt az erőt, amivel a hasábot éppen elindítjuk nyugalmi helyzetéből! Olvasd le, hogy mekkora erő kellett ehhez, és írd be a táblázatba a kapott értéket! húzóerő smirgli fa posztó alumínium Végezd el a kísérletet sima fa, posztó illetve alumínium felülettel is! Az így mért húzóerők értékét is írd be a táblázatba! Mit állapíthatsz meg a kapott értékekből? Hasonlítsd össze a második kísérletben mért csúszási súrlódási erőkkel ezeket az erőket! Mi állapítható meg? 34

35 Feladatok: 1. Keress a mindennapi életből példákat hasznos illetve káros súrlódásokra! 2. Hogyan lehet növelni illetve csökkenteni a fellépő csúszási súrlódási erőt? 3. Hogyan változik a súrlódási erő, ha a korcsolyázó 2 lábról 1 lábra állva siklik tovább? 35

36 EGYSZERŰ GÉPEK - EMELŐK Bevezetés/Ismétlés 1. Mi történik egy testtel, ha erőhatás éri? 2. Mikor beszélünk mozgásról? 3. Mikor van egy erőnek forgatóhatása? 4. Mire kell figyelni a rugós erőmérő használatakor? 1. kísérlet Kétoldalú emelő kétoldalú emelő rugós erőmérő vonalzó akasztós nehezék Akassz az emelő egyik oldalára a tengelytől legtávolabbra egy nehezéket! A másik oldalon a rugós erőmérővel próbáld kiegyensúlyozni az emelőt többféleképpen! A mérési eredményeket foglald táblázatba! 36

37 távolság a tengelytől erő Mit veszel észre az egyes esetek összehasonlításakor? Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek! 2. kísérlet Kétoldalú emelő emelő, vonalzó nehezékek 5 db 0,5 N súlyú, Akassz az emelőrúd egyik oldalára a tengelytől számított első lyukba egymás után 0,5 N, 1 N, 1,5 N illetve 2 N súlyú testeket! Mindegyik esetben próbáld kiegyensúlyozni az ellentétes oldalon lévő 0,5 N súlyú nehezékkel! A tapasztalataidat foglald táblázatba! erőkar 1 erő 1 erőkar 2 erő 2 0,5 N 0,5 N 1 N 0,5 N 1,5 N 0,5 N 2 N 0,5 N 37

38 Mit veszel észre, hogyan lehetett egyensúlyba hozni az emelőt? Milyen irányú az emelő két oldalán kifejtett két erő? 3. kísérlet Egyoldalú emelő emelő egyoldalú nehezék, rugós erőmérő Akassz az emelőre a tengelytől számított 4. lyukba egy nehezéket! A rugós erőmérő segítségével próbáld vízszintes helyzetbe hozni az emelőt! Milyen irányú erő kifejtése szükséges ehhez? Próbáld az egyensúly többféleképpen elérni úgy, hogy a rugós erőmérőt a tengelytől különböző távolságokra akasztod a rúdba. A mérőműszer tengelytől mért távolságát és a műszer által mutatott erőt írd be a táblázatba! Keress minél több megoldást! távolság a tengelytől erő Az erőkar változtatásával hogyan változott az erő? 38

39 Mi volt a különbség a kétféle emelő esetében az erőknél? Mindkét esetben hogyan lehetett egyensúlyba hozni az emelőt? Mitől függ az erő forgatóhatása? Mi a forgatónyomaték? Feladatok: 1. Régebben a teherautóknak, buszoknak sokkal nagyobb átmérőjű kormánykerekük volt, mint a személyautóknak. Miért? 2. Miért könnyebb elvágni a keménypapírt, ha az közelebb van az olló tengelyéhez? 3. Harapófogó nyelét 25 N erővel nyomjuk a tengelytől 15 cm távolságra. Mekkora a forgatónyomaték? 4. A kétkarú mérleg egyik oldalán 60 N nagyságú erőt fejtünk ki a tengelytől 12 cm távolságra. A másik oldalon mekkora erővel lehet egyensúlyban tartani a mérleget, ha az 15 cm-re van a forgástengelytől? 39

40 FOLYADÉKOK TULAJDONSÁGAI Bevezetés/Ismétlés 1. Mi építi fel a folyékony halmazállapotú anyagokat? 2. Mit tudunk a folyadékok részecskéinek mozgásáról? 3. Mekkora a részecskék közötti távolság? 4. Mekkora a részecskék közötti összetartó erő? 1. kísérlet Folyadékok alakja pohár lombik mérőhenger üvegkád víz, petróleum 11. ábra Tölts ugyanannyi vizet a különböző alakú edényekbe. Figyeld meg a folyadék alakját és az egyes esetekben a folyadékszint magasságát! 40

41 Milyen alakja van a víznek az egyes edényekben? Hasonlítsd össze a folyadékszint magasságát a különböző edényekben! Mit tapasztalsz? 2. kísérlet Folyadékfelszín alakja kémcső, víz nagyító Tölts a kémcsőbe félig vizet, majd a nagyító segítségével figyeld meg a folyadékfelszín alakját az üveg falánál! Rajzold be az ábrába, hogy mit látsz! 12. ábra A kísérletet tanárod higannyal is el fogja végezni. A nagyító segítségével itt is figyeld meg, hogy milyen a higany esetén a folyadékfelszín alakja! Rajzold be az ábrába, hogy mit látsz! Mit tapasztalsz a kétféle folyadék esetében? 13. ábra 41

42 3. kísérlet Nedvesít - nem nedvesít üvegedény víz benzin gyertya Figyeld meg az üvegpohár falát, ha kiöntöd belőle a vizet! Mit tapasztalsz? Nézd meg az üvegpohár falát, ha kiöntöd belőle a benzint! Mit látsz? Figyeld meg a pohár falát, ha a benne lévő higanyt önti ki tanárod! Most márts viaszgyertyát illetve az ujjadat a vízbe, és figyeld meg kihúzás után a felszínüket! Írd le, hogy mit látsz! Figyeld meg a tanárod által elvégzett kísérletet, amikor higanyba mártja a viaszgyertyát, illetve a gumikesztyűs ujját! Írd le a tapasztalataidat! 42

43 4. kísérlet Felületi feszültség üvegkád, víz fémlapocska vagy pénzérme Tegyed óvatosan a fémlapot úgy a víz felszínére, hogy a felületre merőleges legyen a lapja! Mi történik? Most tegyed óvatosan a fémlapot a víz felszínére, hogy alapja párhuzamos legyen a víz felületével! Mit figyelhetsz meg? 5. kísérlet üvegkád, víz, rugós erőmérő üveglap+ráerősített cérna Akaszd az üveglapot a rugós erőmérőre és olvasd le, hogy mekkora erővel lehet megtartani? Most helyezd az üveglapot a víz felületére. Ezután lassan próbáld felemelni, és figyeld az erőmérő által mutatott értéket! Mit veszel észre? Mit gondolsz, miért van ez? 43

44 Bevezetés/Ismétlés 1. Mi az erőhatás? SZILÁRD TESTEK NYOMÁSA 2. A mozgásállapot-változtatáson kívül mi lehet még az erőhatás következménye? 3. Mi a súly? 4. Azonos térfogatú testek közül melyiknek nagyobb a tömege? 5. Mikor van egy test egyensúlyban? 1. kísérlet Különböző súlyú testek nyomása homokkal telt kád téglatest alakú hasáb nehezékek (50 g, 100 g) vonalzó rugós erőmérő tálca, papírtörlő 14. ábra Tedd a téglatestet a legkisebb felületével a homokba, majd nézd meg, hogy milyen mély nyomot hagyott. 44

45 Az előző nyom mellett vizsgáld meg a nyom mélységét úgy, hogy a téglatestre ráhelyezed az 50 g-os, egy másik esetben a 100 g-os nehezéket! Közben a test homokkal érintkező felülete maradjon változatlan! Mit tapasztalsz a három esetben a téglatest által hagyott nyomok mélységében? Mit változtattál az egyes esetekben? Mi befolyásolta a nyom mélységét? Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek! 2. kísérlet Különböző felületű testek nyomása homokkal telt kád téglatest alakú hasáb 3 db 100 g-os nehezék tálca, papírtörlő 15. ábra Lazítsd fel a kádban a homokot, és rendezd el, hogy aránylag sima felületet kapjál. Most az előző hasábot különböző nagyságú felületeivel helyezd a homokba, és mindegyik esetben helyezz a testre egy 100 g-os nehezéket mielőtt megvizsgálod a test által hagyott nyom mélységét! 45

46 Figyeld meg, hogy melyik esetben milyen mélyre süllyed a test a homokba! Mit tudsz elmondani a nyomok mélységéről? Mi befolyásolta most a test által hagyott nyom mélységét? A nyomok mélységéből a test által kifejtett nyomásra következtethetünk. Mi befolyásolja a szilárd testek nyomását? Feladatok: 1. Hogyan függ a nyomóerőtől a nyomás? 2. Hogyan függ a nyomott felülettől a nyomás? 3. Hogyan lehetne növelni a nyomást? 4. Hogyan lehetne csökkenteni a nyomást? 5. Keress a mindennapi életből példákat! a) nyomás növelésére b) nyomás csökkentésére 6. Mit mutat meg a nyomás? c) Jele? d) Mértékegysége? e) Kiszámítása? 7. Határozd meg az előző téglatest által kifejtett nyomást, ha a legnagyobb felületű lapján fekszik, és a 100 g-os nehezéket is ráhelyeztük! 46

47 NYOMÁS FOLYADÉKOKBAN Bevezetés/Ismétlés 1. Mi az erő támadáspontja? 2. Mit nevezünk az erő hatásvonalának? 1. kísérlet Folyadékok összenyomhatósága léggömb víz tölcsér 100 ml-es főzőpohár 250 ml-es főzőpohár Tölts a lufiba vizet, hogy kb. 5 cm átmérőjű gömböt kapj! Kösd be a száját jó szorosan, hogy a lufiban ne maradjon levegő. A lufit ezután tedd a nagyobb pohárba, és helyezd a tetejére a kisebb poharat! Óvatosan próbáld összenyomni. Mit tapasztalsz? Mi állapítható meg a folyadékok összenyomhatóságáról? 47

48 2. kísérlet Pascal törvénye Pascal-féle vízibuzogány víz üvegkád Töltsd meg a vízibuzogányt vízzel az üvegkádból a dugattyú kifelé húzásával. Óvatosan tartsd felfelé a lombikot és finoman nyomd befelé a dugattyút. Mit figyelhetsz meg? 16. ábra Mire tudsz ebből következtetni? Pascal törvénye: 3. kísérlet Hidrosztatikai nyomás mindkét végén nyitott üvegcső gumihártya+befőttes gumi víz üvegkád 48

49 Az üvegcső egyik végére erősítsd fel a gumihártyát a befőttes gumi segítségével! Tölts vizet a csőbe 8 cm magasságban és nézd meg, hogy mi történik a gumihártyával! Rajzold be az ábrába a gumihártya alakját! 17. ábra Most öntsd ki a vizet a csőből és az üres csövet gumis felével lefelé helyezd bele a vízbe! Figyeld meg most, hogy mi történik! Rajzold be az ábrába a gumihártya alakját! Mi lehet a jelenség oka? 18. ábra Hidrosztatikai nyomás: 49

50 4. kísérlet Mitől függ a hidrosztatikai nyomás mindkét végén nyitott üvegcső gumihártya+befőttes gumi víz, üvegkád Gumihártyával egyik végén lezárt üvegcsőbe töltsetek 8 cm magasságig vizet. Figyeljétek meg a gumihártya megnyúlását! Tanárotok ugyanilyen üvegcsőbe szintén 8 cm magasságig higanyt tölt. Nézzétek meg itt is a gumihártya megnyúlását! Mit tapasztaltok? Rajzoljátok be az ábrába a kétféle folyadék esetén a gumihártya megnyúlását! 19. ábra Most a gumihártyával egyik végén lezárt üres üvegcsövet zárt végével lefelé rakjad bele egy vízzel telt üvegkádba! Először 5 cm mélyen, majd 10 cm mélyen figyeld meg a hártya alakját! Mit figyelhetsz meg? 50

51 A megfigyelésedet rajzold be az ábrába is! 20. ábra Az előző kísérletek alapján fogalmazd meg, hogy mitől és hogyan függ a hidrosztatikai nyomás? Próbáld meghatározni, hogy milyen adatok szükségesek a folyadékok hidrosztatikai nyomásának kiszámításához! 5. kísérlet Adott mélységben a hidrosztatikai nyomás mindkét végén nyitott üvegcső műanyaglap cérnával víz üvegkád Zárd le az üvegcsövet a műanyag lappal és helyezd lezárt végével lefelé a vízzel telt kádba (kb. 10 cm mélyen legyen a lap). Ezután engedd el a műanyag lapot! 51

52 Mit tapasztalsz? Miért? Majd lassan tölts vizet az üvegcsőbe és figyeld meg, hogy mikor válik le a lap a cső aljáról! Mit látsz? Miért? Fogalmazd meg, hogy adott mélységben mi állapítható meg a különböző irányban mért hidrosztatikai nyomásokról! Feladatok: 1. Hasonlítsd össze a hidrosztatikai nyomást egy medencében illetve egy pohárban a felszín alatt 5 cm mélységben! 2. Miért építik a gátakat alul szélesebbre, mint felül? 3. Mekkora nyomást kell, hogy kibírjon az a könnyűbúvár, aki 313 m mélyen merül a tengerbe? 4. Mekkora a hidrosztatikai nyomás egy 30 cm magas higanyoszlop lábánál? 52

53 LÉGNYOMÁS Bevezetés/Ismétlés 1. Gyűjtsd össze a légnemű anyagok tulajdonságait! 2. Hogyan számítható ki az anyagok sűrűsége? 3. Mekkora a levegő sűrűsége? 4. Hogyan számítható ki a folyadékok hidrosztatikai nyomása? 5. Mi a közlekedőedény? 53

54 1. kísérlet Levegő súlya léggömb, kétkarú mérleg pumpa, cérna Helyezd a mérleg egyik serpenyőjébe az üres lufit és egyensúlyozd ki a mérleget4 Ezután fújj a lufiba levegőt, zárd le a nyílását cérnával és tedd vissza a mérlegre! Mit tapasztalsz? Mi lehet az oka az egyensúly megszűnésének? Mekkora lehet a levegő tömege? Mekkora 1 m 3 levegő tömege? Mekkora 1 m 3 levegő súlya? Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek! 2. kísérlet Légnyomás pohár (sima szájú) kartonlap víz üvegkád 54

55 Tegyél a vízzel telt pohár szájára papírlapot és óvatosan fordítsd a poharat szájával lefelé, majd utána tetszés szerinti irányba. Mi történik? Mi ennek az oka? Milyen irányban tapasztalható ez a hatás? 3. kísérlet Légnyomás pohár víz üvegkád Merítsd víz alá a poharat úgy, hogy megteljen vízzel! Emeld meg a poharat szájával lefelé, hogy a széle még víz alatt maradjon! Mi látsz? Mi lehet ennek az oka? 55

56 4. kísérlet Légnyomás mérése tanári kísérlet üvegcső higany üvegkád Vegyünk egy kb. 1 méter hosszú, egyik végén zárt üvegcsövet és töltsük tele higannyal. Ezután a cső nyitott végét befogva belefordítjuk egy higannyal telt üvegkádba. A nyílást elengedése után nézd meg, hogy mi történik a higannyal! Mekkora higany-oszlop maradt a csőben? Mivel magyarázható ez? Mekkora a külső levegő nyomása? A higanyoszlop magassága nem lesz mindig állandó. Mi befolyásolhatja a higanyoszlop magasságát, azaz a légnyomást? 56

57 5. kísérlet Nyomáskülönbség alkalmazása orvosi fecskendő víz üvegkád Helyezd bele a fecskendő végét a vízbe és húzd kifelé a dugattyút! Mit tapasztalsz? Mi lehet a jelenség oka? Feladatok: 1. Milyen nyomású hely felé fúj mindig a szél? 2. Hasonlítsd össze a pumpában lévő nyomást a külső levegő nyomásával, ha a dugattyút kifelé húzzuk! 57

58 Bevezetés/Ismétlés ARKHIMÉDÉSZ TÖRVÉNYE 1. Milyen erők hatnak a rugóra felfüggesztett, nyugalomban lévő testre? Rajzold be az ábrába ezeket az erőket! 3. Mi mondható el a testre ható erőkről? ábra 4. Mi a feltétele, hogy a test nyugalomban legyen? 5. Mikor egyenlíti ki két erő egymást? 6. Ha egy 50 cm 3 térfogatú testet vízbe merítünk, akkor mennyivel fog megemelkedni az edényben lévő folyadék felszíne? Mennyi vizet szorít ki ilyenkor a test? 58

59 1. kísérlet Felhajtóerő Rugós erőmérő Arkhimédészi hengerpár 250 ml-es mérőpohár Víz Törlőkendő Az asztalon található két henger (egy tömör és egy üreges) az un. arkhimédészi hengerpár. A tömör henger pont beleillik az üreges hengerbe, tehát a tömör henger térfogata egyenlő az üreges henger belső térfogatával. A két hengert akaszd egymás alá így, hogy az üreges henger legyen felül és alatta tömör henger. A két testet akaszd rá együtt a rugós erőmérőre. Mekkora a rugós erőmérő által mutatott erő? 22. ábra Tenyereddel emeld meg alulról a hengert egy kicsit. Mit tapasztalsz ekkor? Mekkora így a műszer által mutatott erő? Miért mutat most kisebb erőt az erőmérő? A rugós erőmérő használatakor figyelj arra, hogy az erőmérő függőleges helyzetben legyen a méréskor! Leolvasáskor szemmagasságban legyen a műszer! 59

60 Merítsd a tömör hengert teljesen víz alá! Olvasd le most is az erőt! Mi történt most? Miért változott meg az erőmérő által mutatott erő nagysága? Mi hatott még a testre a gravitációs mezőn és a rugón kívül? Milyen irányú volt ez az erőhatás? Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek! A következő kísérlettel próbáljuk meg meghatározni, hogy mekkora lehet a testre ható felhajtóerő. 2. kísérlet Felhajtóerő mérése Rugós erőmérő Arkhimédészi hengerpár 2 db 100 ml-es mérőpohár 2 db 250 ml-es mérőpohár Víz Olaj Törlőkendő 23. ábra 60

61 A 250 ml-es pohárba töltsetek 150 ml vizet. A rugós erőmérőre felakasztott hengerpár tömör hengerét merítsétek teljesen a víz alá. Olvasd le az erőt! Majd a felső, üreges hengert töltsd tele vízzel és közben figyeld a rugós erőmérő által mutatott erőt! Mekkora most a mutatott erő? Miért mutat most az erőmérő akkora erőt, mint a levegőben? Ismételd meg most a kísérletet víz helyett olajjal is! Mekkora itt a mutatott erő? Mit állapíthatunk meg a két mérés során a felhajtóerő nagyságáról? Mitől függ a testekre ható felhajtóerő nagysága? Hogyan lehetne kiszámolni a felhajtóerő nagyságát? 61

62 Olvasmány: A legenda szerint Hieron király koronát készíttetett aranyból. Lemérte az arany súlyát, mielőtt az ötvösnek átadta volna, s ugyanilyen súlyú koronát kapott vissza. A király azonban gyanakvó volt, vajon az aranyműves nem kevert-e némi ezüstöt az arany helyébe. A kérdést tudósunk oldotta meg. A fürdőkádban töprengve észrevette, hogy a víz alá merülve a víz szintje emelkedik. Saját testét ugyanakkor könnyebbnek érezte, mint amilyen a 24. ábra vízbe lépés előtt volt. Heuréka, heuréka! (Megtaláltam, megtaláltam!) kiáltással ugrott ki a kádból, s futott pucéron a palotába. Mi a megoldás? Feladatok: 1. Van-e felhajtóerő a Föld körül keringő űrhajóban? 2. Azonos erő szükséges-e ahhoz, hogy egy üres vödröt levegőben, illetve egy vízzel telt vödröt vízben tartsunk? 3. Két teljesen egyforma vizespohár csordultig van töltve vízzel. Az egyikben egy fadarab úszik a víz felszínén. Mérlegre helyezve a két poharat, melyik oldal fog lebillenni? 4. Mekkora nagyságú felhajtóerő hat egy 35 cm 3 térfogatú labdára, ha vízbe merítjük? 5. Egy 1 dm 3 térfogatú vasgolyó teljesen elmerül a higanyban. Mekkora a rá ható felhajtóerő? 6. Mekkora a 40 m 3 térfogatú léggömbre ható felhajtóerő a levegőben? 62

63 Bevezetés/Ismétlés 1. Mi a felhajtóerő? ÚSZÁS, LEBEGÉS, MERÜLÉS 2. Mekkora a felhajtóerő nagysága? 3. Milyen erők hatna az asztalra helyezett testre? 4. Mikor van egy test egyensúlyban? 5. Mikor egyenlítheti ki két erő egymást? 1. kísérlet 2 db 250 ml-es mérőpohár, víz, étolaj 2 db jégkocka 2 db szívószál darabka, 2 db radír 2 db gémkapocs, 2 db gyufa 2 db kicsi burgonya, 2 db rézcsavar 63

64 Tegyél a két mérőpohárba vizet illetve olajat! Csoportosítsd a tárgyakat aszerint, hogy hogyan viselkednek olajba illetve vízbe helyezve! Melyek azok a tárgyak, amelyek mindkét folyadékban elmerülnek? Melyek úsznak mindkettőben? Melyek lebegnek a vízben és merülnek el az olajban? Melyek fognak lebegni az olajban és úszni a vízen? 2. kísérlet Folyadékok rétegezése mérőpohár 250 ml-es, víz, olaj, pipetta Tegyél a mérőpohárba vizet. A pipetta segítségével lassan rétegezz a víz felszínére olajat! Mit tapasztalsz? Mi a jelenség oka? 64

65 3. kísérlet A folyadéksűrűség változtatása mérőpohár 250 ml-es, víz, sós víz 10 ml-es pohárban keverőkanál, burgonya Tölts a 250 ml-es pohárba 150 ml tiszta vizet. Helyezd bele a burgonyadarabokat és nézd meg, hogy mi történik! A kisebb pohárban lévő sós vízből csurgass a nagyobb pohárban lévő vízbe kis adagokban, a kanállal finoman keverd meg a keveréket, és figyeld meg, hogy mi történik. Mit változtattunk a sós víz segítségével? Mi okozta a burgonya vízben való helyzetének megváltozását? 4. kísérlet A test átlagsűrűsége üvegkád, víz két egyforma méretű alumíniumfólia Az egyik alumíniumfóliából hajtogass kis hajócskát, a másikat gyűrd össze olyan kicsire, amekkorára csak lehet. Helyezd mindkettőt a vízre, és nézd meg mi történik! 65

66 Mi az oka, hogy eltérően viselkednek? 5. kísérlet úszás, lebegés, merülés étolaj, fadarab, jégkocka vashenger, üvegkád Az üvegkádba töltött olajba helyezd bele a testeket! Figyeld meg, hogy melyik hogyan viselkedik a folyadékban! Rajzold be az ábrába a helyzetüket! 25. ábra Rajzold be és nevezd meg mindhárom test esetén a testre ható erőket! Mi a feltétele annak, hogy egy test elmerüljön egy folyadékban? Mi a feltétele a lebegésnek? 66

67 Mi az úszás feltétele? Feladatok: 1. Öntöttvas petróleumos hordóba esik. Mi történik vele: úszik vagy elmerül? 2. Miért úszik a jégkocka az üdítős pohár tetején? 3. Folyóban vagy sós tengervízben merül mélyebbre a hajó? 67

68 BELSŐ ENERGIA, HŐMENNYISÉG Bevezetés/Ismétlés 1. Mi mondható el a különböző halmazállapotú anyagok részecskéinek mozgásáról? 2. Hogyan mozognak a folyadékok részecskéi? 3. Ha növekszik egy anyag hőmérséklete, hogyan változik a részecskék mozgásának intenzitása? 1. kísérlet Belső energia 2 db mérőpohár kálium-permanganát hideg víz meleg víz A két főzőpohárban hideg illetve meleg víz van. Mindegyikbe rakj egy-egy kristály kálium-permanganátot és figyeld meg, mi történik! Melyik pohárban lehet a melegebb víz? Miből következtetsz erre? 68

69 Mi az oka a kálium-permanganát különböző sebességű oldódásának? Észrevételek tapasztalatok, törvényszerűségek! 2. kísérlet Hőmennyiség mérőpohár 250 ml-es víz, borszeszégő, gyufa hőmérő, vas-háromláb állvány stopper Tegyél a mérőpohárba 100 ml hideg vizet és mérd meg a kezdeti hőmérsékletét! Ezután kezd el melegíteni a borszeszégővel és fél percenként olvasd le a hőmérsékletét! A mért értékeket minden esetben írd be a táblázatba! Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 100 ml víz hőmérséklete Melegítés során hogyan változik a víz hőmérséklete? Hogyan változik eközben a belső energiája? a felvett energia nagyságával egyenes arányban nő a víz hőmérséklete 69

70 3. kísérlet Hőmennyiség ua. mint az előzőnél Ismételd meg a mérést most 200 ml hideg vízzel! Most is mérd a víz kezdeti hőmérsékletét, majd folyamatosan jegyezd le az értékeket a táblázatba! Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 200 ml víz hőmérséklete Mit tapasztalsz az előző méréshez viszonyítva? kétszeres mennyiségű víz esetén kb. kétszer annyi idő kell ugyanakkora hőmérséklet eléréséhez 4. kísérlet Hőmennyiség ua. mint az előzőnél Most a kísérletben víz helyett 100 ml olajjal végezd el a mérést! Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 200 ml olaj hőmérséklete 70

71 Miben különbözik a 100 ml víz melegítésekor mért értékekhez képest az olaj hőmérséklete? Az anyagi minőség is befolyásolja a belsőenergia-változást Ha a testet melegítjük, hogyan változik a belső energiája? Hűtéskor mit mondhatunk el a belsőenergia változásról? Mi befolyásolja a testek belsőenergiájának változását? Az anyagi minőségtől való függést a fajhővel jellemezhetjük. A hőmennyiség kiszámítása = fajhő*tömeg*hőmérséklet-változás Feladatok: 1. Miért ízesítik a teát meleg állapotban? 2. Mit jelent az, hogy a víz fajhője 4,2 kj/kg* o C? 3. 5 kg tömegű vízből levest készítünk. Mennyi energia kell ahhoz, hogy a 25 o C-os víz felmelegedje 100 o C-ra? 71

72 OLVADÁS Bevezetés/Ismétlés 1. Milyen halmazállapotban fordulhatnak elő az anyagok általában? Írd be az ábra megfelelő helyeire! 26. ábra 2. Hogyan nevezzük az egyes halmazállapot-változásokat? Írd be az előző feladat megfelelő nyilaira! 3. Melyek azok a változások, ahol növekszik az anyagok belső energiája? 4. Mi jelzi az anyag belsőenergiájának növekedését? 5. Mi a termikus kölcsönhatás? 6. Mi lehet az eredménye, ha két test között létrejön ez a kölcsönhatás? 72

73 1. kísérlet Szalol olvadása hőmérő 100 ml-es főzőpohár, 250 ml-es főzőpohár szalol, víz, stopperóra, vas háromlábú tartóállvány azbesztlappal borszeszégő, gyufa 27. ábra Tegyél a 100 ml-es főzőpohárba félig szalolt és mérd meg a szalol kezdeti hőmérsékletét! A mért értéket írd be a táblázatba! A 250 mles pohárba tölts 100 ml vizet. A szalollal telt poharat helyezd a vízzel telt pohárba, majd a két poharat együtt helyezd az állványra. Gyújtsd meg az égőt, és rakd az állvány alá! A melegítés során folyamatosan figyeld a szalol halmazállapotát, és percenként olvasd le és jegyezd fel a hőmérsékletét a táblázatba! Idő (perc) jég hőmérséklete A mérés közben mi történt a szalollal? 73

74 Ábrázold grafikonon a szalol hőmérséklet-változását! 28. ábra Hogyan változik melegítés során a szalol hőmérséklete:... halmazállapota: belsőenergiája: Hogyan nevezzük azt a hőmérsékletet, ahol az anyag megolvad? Mekkora ez a hőmérséklet a szalol esetén? Mi az olvadás ellentett folyamata? Vizsgáljuk meg, hogy eközben hogyan viselkedik az anyag! 74

75 2. kísérlet Fagyás hőmérő, 100 ml-es főzőpohár, 250 ml-es főzőpohár folyékony szalol, hideg víz, stopperóra Tegyél a 100 ml-es főzőpohárba félig folyékony szalolt, és mérd meg a szalol kezdeti hőmérsékletét! A mért értéket írd be a táblázatba! A 250 ml-es pohárba tölts 100 ml vizet. A szalollal telt poharat helyezd a vízzel telt pohárba. Folyamatosan figyeld a szalol halmazállapotát, és percenként olvasd le és jegyezd fel a hőmérsékletét a táblázatba! Idő (perc) szalol hőmérséklete Mi történt a kísérlet közben a folyékony szalollal? Ábrázold grafikonon a szalol hőmérséklet-változását! 29. ábra 75

76 Hogyan változik hűtés során a szalol hőmérséklete:... halmazállapota:... belsőenergiája:... Hogyan nevezzük azt a hőmérsékletet, ahol az anyag megfagy? Mekkora ez a hőmérséklet a szalol esetén? Feladatok: 1. Miért szórják az utakat sóval, ha a téli időjárásban frissen esett hó, vagy ónos eső esett? 2. Megolvasztható-e egy ólomdarab alumínium edényben? 3. Milyen hőmérsékleten lehet a tiszta víz szilárd és folyékony halmazállapotú is? 4. Mennyivel nő a belső energiája 5 kg 0 o C-os jégnek 0 o C-os vízzé alakulása közben? 5. 1 kg 0 o C-os jég, illetve 1 kg 0 o C-os víz közül melyiknek kisebb a belső energiája? 6. Mennyi energia szükséges ahhoz, hogy egy 20 g tömegű olvadáspontján lévő ezüstgyűrűt megolvasszunk? 76

77 PÁROLGÁS Bevezetés/Ismétlés 1. Milyen halmazállapotban fordulhatnak elő az anyagok? 2. A kiteregetett ruha megszárad. Mi lehet ennek az oka? 1. kísérlet pipetta, alkohol Cseppents a tenyeredre egy csepp alkoholt! Mi történik? Mit érzel eközben? 2. kísérlet hőmérő vattapamacs, befőttes gumi alkohol, pipetta A befőttes gumi segítségével erősítsd a vattapamacsot a hőmérő folyadéktartályára. 77

78 Olvasd le, hogy mekkora hőmérsékletet mutat a hőmérő! Most cseppents pár csepp alkoholt a vattára, és figyeld közben a hőmérő által mutatott hőmérsékletet! Mit veszel észre? Meddig tart ez a változás? A kísérlet közben egy kicsit mozgasd a hőmérőt! 3. kísérlet vattapamacs 3 db víz, alkohol, olaj Petri csésze 3 db, fekete falap Mártsd bele a vattapamacsokat a 3 különböző folyadékba és húzd végig őket a falapon, hogy nyomot hagyjanak! Figyeld meg, hogy mi történik a három folyadékcsíkkal! Melyik tűnik el a leghamarabb? Mi történik a folyadékokkal, hova tűnnek? Mitől függ a folyadékok légneművé válása ebben az esetben? 78

79 4. kísérlet 4 db egyforma méretű szűrőpapírcsík víz, alkohol Petri csésze 2 db üvegkád A Petri csészékbe önts vizet illetve alkoholt! A papírcsíkokból az egyiket hajtogasd össze a negyedére! Ezt, és még két nagyobbat mártsd bele vízbe, a negyediket alkoholba és ragaszd fel a következőképpen őket az üvegkád külső falára: a legkisebbet, egy nagyobb vizes és az alkoholos csíkot az üvegkád egyik hosszabb falára, és a maradék vizes csíkot a kád átellenes lapjára! Ezt az utóbbi lapot a felragasztás után kezd el fújni! Figyeld meg, hogy milyen sorrendben esnek le a papírcsíkok az üvegkádról! Mi lehet ennek az oka? Mitől függ, hogy milyen gyorsan párolgott el a folyadék a papírcsíkokról? 79

80 5. kísérlet kétkarú mérleg hideg víz, meleg víz 2 db Petri csésze Tegyél a két Petri csészébe ugyanakkora mennyiségű hideg illetve meleg vizet! Helyezd őket a mérleg két serpenyőjébe és egyensúlyozd ki a mérleget! Figyeld meg, hogy egy idő elteltével melyik oldala felé billen el a mérleg! Miért? Mi befolyásolta itt a jelenséget? Mit nevezünk párolgásnak? Milyen hőmérsékleten megy végbe a párolgás? Mitől függ a folyadék párolgásának sebessége? Feladatok: 1. Eső után mikor fog gyorsabban felszáradni az aszfalt? 2. Miért szárítják a lekaszált füvet szétterítve? 3. A forró leves hamarabb hűl, ha fújod. Miért? 80

81 FORRÁS, LECSAPÓDÁS Bevezetés/Ismétlés 1. Termikus kölcsönhatás közben mi történhet a testekkel? 2. Melegítsünk egy folyadékot. Mi történik vele? 1. kísérlet Forrás főzőpohár 250 ml-es víz, borszeszégő, gyufa vas háromláb állvány hőmérő, stopperóra Önts a pohárba 150 ml vizet és mérd meg a hőmérsékletét! Kezd el melegíteni és közben figyeld meg, hogy mi történik a vízzel! A melegítés során folyamatosan mérd a víz hőmérsékletét és fél percenként írd be a táblázatba az értékeket! Idő (perc) 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5 5,5 víz hőmérséklete Hogyan változik melegítés közben a víz hőmérséklete? Mit figyelhetsz meg a folyadék felszínén? 81

A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata.

A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata. A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata. Eszközszükséglet: Mechanika I. készletből: kiskocsi, erőmérő, súlyok A/4-es írólap, smirgli papír gyurma

Részletesebben

Kinematika, dinamika Fizika 7.

Kinematika, dinamika Fizika 7. Kinematika, dinamika Fizika 7. Készítette: Klemné Lipka Dorottya Lektorálta: Rapavi Róbert Kiskunhalas, 2014. december 31. 2 Balesetvédelem Minden munkahelyen, így a természettudományos kísérletek végzésekor

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor légnyomás függ... 1. 1:40 Normál egyiktől sem a tengerszint feletti magasságtól a levegő páratartalmától öntsd el melyik igaz vagy hamis. 2. 3:34 Normál E minden sorban pontosan egy helyes válasz van Hamis

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor Melyik állítás az igaz? (1 helyes válasz) 1. 2:09 Normál Zárt térben a gázok nyomása annál nagyobb, minél kevesebb részecske ütközik másodpercenként az edény falához. Zárt térben a gázok nyomása annál

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

A középszintű fizika érettségi kísérleteinek képei 2017.

A középszintű fizika érettségi kísérleteinek képei 2017. A középszintű fizika érettségi kísérleteinek képei 2017. 1. Kísérlet: Feladat: A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!

Részletesebben

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás

1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői. 2. A gyorsulás 1. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői Kísérlet: Határozza meg a Mikola féle csőben mozgó buborék mozgásának sebességét! Eszközök: Mikola féle cső, stopper, alátámasztó

Részletesebben

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ... Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár

Részletesebben

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő DINAMIKA ALAPJAI Tömeg és az erő NEWTON ÉS A TEHETETLENSÉG Tehetetlenség: A testek maguktól nem képesek megváltoztatni a mozgásállapotukat Newton I. törvénye (tehetetlenség törvénye): Minden test nyugalomban

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája. Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév

Folyadékok és gázok mechanikája. Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév Folyadékok és gázok mechanikája Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév Szilárd testek nyomása Az egyenlő alaplapon álló hengerek közül a legsúlyosabb nyomódik legmélyebben a homokba. Belenyomódás mértéke a

Részletesebben

rugós erőmérő parafa dugó kapilláris csövek drótkeret cérnaszállal műanyag pohár víz, mosogatószer

rugós erőmérő parafa dugó kapilláris csövek drótkeret cérnaszállal műanyag pohár víz, mosogatószer A kísérlet célkitűzései: A folyadék felületén lejátszódó jelenségek értelmezése, adhéziós és kohéziós erők fogalmának megismerése Eszközszükséglet: kristályosító csésze rugós erőmérő parafa dugó üveglap

Részletesebben

DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam

DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam Bor Pál Fizikaverseny 2012/2013-as tanév DÖNTŐ 2013. április 20. 7. évfolyam Versenyző neve:.. Figyelj arra, hogy ezen kívül még két helyen (a belső lapokon erre kijelölt téglalapokban) fel kell írnod

Részletesebben

Newton törvények, lendület, sűrűség

Newton törvények, lendület, sűrűség Newton törvények, lendület, sűrűség Newton I. törvénye: Minden tárgy megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

Érettségi témakörök fizikából őszi vizsgaidőszak

Érettségi témakörök fizikából őszi vizsgaidőszak Érettségi témakörök fizikából -2016 őszi vizsgaidőszak 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás Mikola-cső segítségével igazolja, hogy a buborék egyenes vonalú egyenletes mozgást végez. Két különböző hajlásszög

Részletesebben

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek

Részletesebben

Newton törvények, erők

Newton törvények, erők Newton törvények, erők Newton I. törvénye: Minden test megtartja nyugalmi állapotát, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását (állandó sebességét), amíg a környezete ezt meg nem változtatja (amíg külső

Részletesebben

3. Az alábbi adatsor egy rugó hosszát ábrázolja a rá ható húzóerő függvényében:

3. Az alábbi adatsor egy rugó hosszát ábrázolja a rá ható húzóerő függvényében: 1. A mellékelt táblázat a Naphoz legközelebbi 4 bolygó keringési időit és pályagörbéik félnagytengelyeinek hosszát (a) mutatja. (A félnagytengelyek Nap- Föld távolságegységben vannak megadva.) a) Ábrázolja

Részletesebben

Hatvani István fizikaverseny Döntő. 1. kategória

Hatvani István fizikaverseny Döntő. 1. kategória 1. kategória 1.D.1. A villamosiparban a repülő drónok nagyon hasznosak, például üzemzavar esetén gyorsan és hatékonyan tudják felderíteni, hogy hol van probléma. Egy ilyen hibakereső drón felszállás után,

Részletesebben

I. tétel Egyenes vonalú mozgások. Kísérlet: Egyenes vonalú mozgások

I. tétel Egyenes vonalú mozgások. Kísérlet: Egyenes vonalú mozgások I. tétel Egyenes vonalú mozgások Kísérlet: Egyenes vonalú mozgások Mikola-cső; dönthető állvány; befogó; stopperóra; mérőszalag. II. tétel A dinamika alaptörvényei Kísérlet: Newton törvényei Két egyforma,

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása

TANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása TANULÓI KÍSÉRLET (párban végzik-45 perc) Kalorimetria: A szilárd testek fajhőjének meghatározása A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A kalorimetria (jelentése: hőmennyiségmérés) (http://ttk.pte.hu/fizkem/etangyakpdf/1gyak.pdf)

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 9. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Az egyenletes mozgás vizsgálata... 3 2. Az egyenes vonalú

Részletesebben

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn

Mérések állítható hajlásszögű lejtőn A mérés célkitűzései: A lejtőn lévő testek egyensúlyának vizsgálata, erők komponensekre bontása. Eszközszükséglet: állítható hajlásszögű lejtő különböző fahasábok kiskocsi erőmérő 20 g-os súlyok 1. ábra

Részletesebben

Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Határozza meg a buborék sebességét a rendelkezésre álló eszközökkel!

Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Határozza meg a buborék sebességét a rendelkezésre álló eszközökkel! 1. tétel. Egyenes vonalú mozgások Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Határozza meg a buborék sebességét a rendelkezésre álló eszközökkel! Mi okozhat mérési hibát? Eszközök:

Részletesebben

Tapasztalat: Magyarázat:

Tapasztalat: Magyarázat: 1. Kísérlet Szükséges anyagok: 3,2 g cinkpor; 1,5 g kénpor Szükséges eszközök: porcelántál, vegyszeres kanál, vas háromláb, agyagos drótháló, Bunsen-égő Végrehajtás: Keverjük össze a cinkport és a kénport,

Részletesebben

1. Newton-törvényei. Az OH által ajánlott mérés

1. Newton-törvényei. Az OH által ajánlott mérés 1. Newton-törvényei Kísérlet: Feladat: A rugós ütközőkkel ellátott kocsik és a rájuk rögzíthető súlyok segítségével tanulmányozza a rugalmas ütközés jelenségét! Az OH által ajánlott mérés Szükséges eszközök:

Részletesebben

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY Iskolai forduló

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY Iskolai forduló ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY Iskolai forduló Számításos feladatok km 1. Az egyik gyorsvonat ( rapid ) 98 átlagsebességgel teszi meg a Nyíregyháza és h Debrecen közötti 49 km hosszú utat. A Debrecen és Budapest

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens

Tanulói munkafüzet. FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. egyetemi docens Tanulói munkafüzet FIZIKA 11. évfolyam emelt szintű tananyag 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Egyenes vonalú mozgások..... 3 2. Periodikus

Részletesebben

Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2016/2017. tanév, 8. osztály

Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2016/2017. tanév, 8. osztály Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2016/2017. tanév, 8. osztály 1. Igaz-hamis Döntsd el az állításokról, hogy igazak, vagy hamisak! Válaszodat az állítás melletti cellába írhatod! (10 pont) Két különböző

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi (2018. május-június) Nyilvánosságra hozható adatok

Középszintű fizika érettségi (2018. május-június) Nyilvánosságra hozható adatok Középszintű fizika érettségi (2018. május-június) Nyilvánosságra hozható adatok I. Szóbeli témakörök: A szóbeli vizsgán a jelöltnek 20 tételből kell húznia egyet. A tételek tartalmi arányai a témakörökön

Részletesebben

Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag

Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök segítségével! Eszközök: Kiskocsi-sín, Stopperóra, Mérőszalag Fizika érettségi 2017. Szóbeli tételek kísérletei és a kísérleti eszközök képei 1. Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás Mérje meg a lejtőn legördülő kiskocsi gyorsulását a rendelkezésre álló eszközök

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

A fizika középszintű érettségi mérési feladatai és a hozzá tartózó eszközlisták május

A fizika középszintű érettségi mérési feladatai és a hozzá tartózó eszközlisták május A fizika középszintű érettségi mérési feladatai és a hozzá tartózó eszközlisták. 2016 május 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata. Kísérlet: Bizonyítsa méréssel, hogy a ferdére állított Mikola

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI 2015. június I. Mechanika Newton törvényei Egyenes vonalú mozgások Munka, mechanikai energia Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek Periodikus

Részletesebben

. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K

. T É M A K Ö R Ö K É S K Í S É R L E T E K T É M A K Ö R Ö K ÉS K Í S É R L E T E K Fizika 2018. Egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést!

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi közzéteendő mérés eszközei és azok képei

Középszintű fizika érettségi közzéteendő mérés eszközei és azok képei Középszintű fizika érettségi közzéteendő mérés eszközei és azok képei - 2019 1. Egyenes vonalú mozgások- Mikola-csöves mérés Szükséges eszközök: Mikola-cső; dönthető állvány; befogó; stopperóra; mérőszalag.

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (2 * 30 perc) Mérések alapjai SNI tananyag. m = 5 kg

TANULÓI KÍSÉRLET (2 * 30 perc) Mérések alapjai SNI tananyag. m = 5 kg TANULÓI KÍSÉRLET (2 * 30 perc) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései : A mérés: A mérés során tervszerűen a természet jelenségiről szerzünk ismereteket. amelyek valamely fizikai, kémiai, csillagászati,

Részletesebben

Szakköri munkafüzet. FIZIKA 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Bolykiné Katona Erzsébet

Szakköri munkafüzet. FIZIKA 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Bolykiné Katona Erzsébet Szakköri munkafüzet FIZIKA 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Bolykiné Katona Erzsébet Szakképző Iskola és ban Tartalomjegyzék 1. Hosszúság, terület, idő, térfogat, tömeg, sűrűség mérése. 3 2. Kölcsönhatások.

Részletesebben

Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás

Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások. A dinamika alaptörvényei. A körmozgás Elvégzendő mérések, kísérletek: Egyenes vonalú mozgások Mérje meg a Mikola csőben lévő buborék sebességét, két különböző alátámasztás esetén! Több mérést végezzen! Milyen mozgást végez a buborék? Milyen

Részletesebben

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor gészítsd ki a mondatot! egyenes vonalú egyensúlyban erő hatások mozgást 1. 2:57 Normál Ha a testet érő... kiegyenlítik egymást, azt mondjuk, hogy a test... van. z egyensúlyban lévő test vagy nyugalomban

Részletesebben

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor gészítsd ki a mondatokat Válasz lehetőségek: (1) a föld középpontja felé mutató erőhatást 1. fejt ki., (2) az alátámasztásra vagy a felfüggesztésre hat., (3) két 4:15 Normál különböző erő., (4) nyomja

Részletesebben

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása Munkavégzés történik ha: felemelek egy könyvet kihúzom az expandert A munka Fizikai értelemben munkavégzésről akkor beszélünk, ha egy test erő

Részletesebben

Szekszárdi I Béla Gimnázium Emelt szintű szóbeli vizsgaközpont. Eltérések az OH honlapján közzétettektől

Szekszárdi I Béla Gimnázium Emelt szintű szóbeli vizsgaközpont. Eltérések az OH honlapján közzétettektől Szekszárdi I Béla Gimnázium Emelt szintű szóbeli vizsgaközpont Eltérések az OH honlapján közzétettektől az emelt szintű fizika szóbeli érettségi mérési feladataihoz a kísérleti elrendezésekben, a mérési

Részletesebben

Galilei lejtő golyóval (golyó, ejtő-csatorna) stopperóra, mérőszalag vagy vonalzó (abban az esetben, ha a lejtő nincsen centiméterskálával ellátva),

Galilei lejtő golyóval (golyó, ejtő-csatorna) stopperóra, mérőszalag vagy vonalzó (abban az esetben, ha a lejtő nincsen centiméterskálával ellátva), Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 -os szögben álló csőben! Az alábbi feladatok közül válasszon egyet! a) Igazolja, hogy

Részletesebben

Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata

Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata Egyenes vonalú egyenletes mozgás vizsgálata A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a kb. 30 -os szögben álló csőben! Az alábbi feladatok közül válasszon egyet! a) Igazolja, hogy

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály

Részletesebben

Mechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások

Mechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások I. Mechanika 1. Az egyenes vonalú mozgások A Mikola-csőben lévő buborék mozgását tanulmányozva igazolja az egyenes vonalú egyenletes mozgásra vonatkozó összefüggést! elvégzendő kísérlet Mikola-cső; dönthető

Részletesebben

Szakmai fizika Gázos feladatok

Szakmai fizika Gázos feladatok Szakmai fizika Gázos feladatok 1. *Gázpalack kivezető csövére gumicsövet erősítünk, és a gumicső szabad végét víz alá nyomjuk. Mennyi a palackban a nyomás, ha a buborékolás 0,5 m mélyen szűnik meg és a

Részletesebben

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória. J 0,063 kg kg + m 3 Hatvani István fizikaverseny 016-17. 1. kategória 1..1.a) Két eltérő méretű golyó - azonos magasságból - ugyanakkora végsebességgel ér a talajra. Mert a földfelszín közelében minden szabadon eső test ugyanúgy

Részletesebben

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI

FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI FIZIKA SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS MÉRÉSEI 1. Egyenes vonalú mozgások 2012 Mérje meg Mikola-csőben a buborék sebességét! Mutassa meg az út, és az idő közötti kapcsolatot! Három mérést végezzen, adatait

Részletesebben

Öveges korcsoport Jedlik Ányos Fizikaverseny 2. (regionális) forduló 8. o március 01.

Öveges korcsoport Jedlik Ányos Fizikaverseny 2. (regionális) forduló 8. o március 01. Öveges korcsoport Jedlik Ányos Fizikaverseny. (regionális) forduló 8. o. 07. március 0.. Egy expander 50 cm-rel való megnyújtására 30 J munkát kell fordítani. Mekkora munkával nyújtható meg ez az expander

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!

5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható! FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai

Részletesebben

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz::

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. ÉVES ÓRASZÁM: 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

TANMENET Fizika 7. évfolyam

TANMENET Fizika 7. évfolyam TANMENET Fizika 7. évfolyam az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet NT-11715 raktári számú tankönyvéhez a kerettanterv B) változata szerint Heti 2 óra, évi 72 óra A tananyag feldolgozása során kiemelt figyelmet

Részletesebben

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor 1. 2:29 Normál zt a hőmérsékletet, melyen a folyadék forrni kezd, forráspontnak nevezzük. Különböző anyagok forráspontja más és más. Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. párolgás gyorsabb, ha

Részletesebben

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk

Részletesebben

Levegő összetételének vizsgálata

Levegő összetételének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: A levegő összetételének vizsgálata A levegőben lévő szennyeződések megfigyelése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: meszes víz, kobalt-klorid oldat, színezőanyag

Részletesebben

32. Hatvani István fizikaverseny Döntő. 1. kategória. 6. higanymilliméter 7. kalória 8. rőf 9. véka 10. arasz

32. Hatvani István fizikaverseny Döntő. 1. kategória. 6. higanymilliméter 7. kalória 8. rőf 9. véka 10. arasz 1. kategória 1.D.1. 1. mérföld 2. hektoliter 3. tonna 4. celsius 5. fertályóra 6. higanymilliméter 7. kalória 8. rőf 9. véka 10. arasz 1.D.2. Egy autókaraván állandó sebességgel egyenes úton halad az autópályán.

Részletesebben

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz. Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

A gravitációs gyorsulás meghatározására irányuló. célkitűzései:

A gravitációs gyorsulás meghatározására irányuló. célkitűzései: Tanári útmutató: A gravitációs gyorsulás meghatározására irányuló célkitűzései: méréssorozat általános A gravitációs gyorsulás értékének meghatározása során ismerkedjenek meg a tanulók többféle hagyományos

Részletesebben

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY

ÖVEGES JÓZSEF FIZIKAVERSENY ÖVEGES JÓZSEF FZKAVERSENY skolai forduló Számításos feladatok Oldd meg az alábbi számításos feladatokat! ibátlan megoldás esetén a szöveg után látható kis táblázat jobb felső sarkában feltüntetett pontszámot

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi vizsga kísérleti eszközeinek listája tanév

Középszintű fizika érettségi vizsga kísérleti eszközeinek listája tanév 1. Newton törvényei Kísérlet: OH 1. A rugós ütközőkkel ellátott kocsik és a rájuk rögzíthető súlyok segítségével tanulmányozza a rugalmas ütközés jelenségét! Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi kísérlet és eszközlista képekkel 2017

Középszintű fizika érettségi kísérlet és eszközlista képekkel 2017 Középszintű fizika érettségi kísérlet és eszközlista képekkel 2017 1. Nehézségi gyorsulás értékének meghatározása Audacity számítógépes akusztikus mérőprogram segítségével Nagyobb méretű acél csapágygolyó;

Részletesebben

Eszközismertető Stopper használat egyszerű, lenullázni az első két gomb együttes megnyomásával lehet.

Eszközismertető Stopper használat egyszerű, lenullázni az első két gomb együttes megnyomásával lehet. A kísérlet megnevezése, célkitűzései: A ki és belégzés folyamatának megfigyelése Tüdőmodell készítés Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: meszes víz Szükséges eszközök: olló, csipesz, gumikesztyű, lufi,

Részletesebben

Középszintű fizika érettségi szóbeli vizsga kísérleti eszközeinek listája. 1. Newton törvényei

Középszintű fizika érettségi szóbeli vizsga kísérleti eszközeinek listája. 1. Newton törvényei Középszintű fizika érettségi szóbeli vizsga kísérleti eszközeinek listája 1. Newton törvényei Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel; különböző, a kocsikra rögzíthető nehezékek;

Részletesebben

Bor Pál Fizikaverseny 2013/2014-es tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...

Bor Pál Fizikaverseny 2013/2014-es tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:... Bor Pál Fizikaverseny 2013/2014-es tanév DÖNTŐ 2014. április 26. 7. évfolyam Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül még a további lapokon is fel kell írnod a neved! Iskola:... Felkészítő tanár

Részletesebben

58. ročník Fyzikálnej olympiády v školskom roku 2016/2017 Okresné kolo kategórie F Texty úloh v maďarskom jazyku

58. ročník Fyzikálnej olympiády v školskom roku 2016/2017 Okresné kolo kategórie F Texty úloh v maďarskom jazyku 58. ročník Fyzikálnej olympiády v školskom roku 2016/2017 Okresné kolo kategórie F Texty úloh v maďarskom jazyku 3. feladat megoldásához 5-ös formátumú milliméterpapír alkalmas. Megjegyzés a feladatok

Részletesebben

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete

FIZIKA munkafüzet. o s z t ály. A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete A Siófoki Perczel Mór Gimnázium tanulói segédlete FIZIKA munkafüzet Tanulói kísérletgyűjtemény-munkafüzet az általános iskola 7. osztálya számára 7. o s z t ály CSODÁLATOS TERMÉSZET TARTALOM 1. Egyenes

Részletesebben

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz. Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória

Hatvani István fizikaverseny forduló megoldások. 1. kategória . kategória.... Téli időben az állóvizekben a +4 -os vízréteg helyezkedik el a legmélyebben. I. év = 3,536 0 6 s I 3. nyolcad tonna fél kg negyed dkg = 5 55 g H 4. Az ezüst sűrűsége 0,5 g/cm 3, azaz m

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha

Részletesebben

Eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín.

Eszközök: Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. 1. Newton törvényei Két egyforma, könnyen mozgó iskolai kiskocsi rugós ütközőkkel, különböző nehezékek, sima felületű asztal vagy sín. Mindkét kocsira helyezzen ugyanakkora nehezéket, majd az egyik kocsit

Részletesebben

A következő keresztrejtvény minden helyes megoldása 1-1 pontot ér. A megfejtés + 1 pont. Így összesen 15 pontot szerezhetsz a megfejtésért.

A következő keresztrejtvény minden helyes megoldása 1-1 pontot ér. A megfejtés + 1 pont. Így összesen 15 pontot szerezhetsz a megfejtésért. A következő keresztrejtvény minden helyes megoldása 1-1 pontot ér. A megfejtés + 1 pont. Így összesen 15 pontot szerezhetsz a megfejtésért. KERESZTREJTVÉNY 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11 12 13 14 1.

Részletesebben

(2006. október) Megoldás:

(2006. október) Megoldás: 1. Állandó hőmérsékleten vízgőzt nyomunk össze. Egy adott ponton az edény alján víz kezd összegyűlni. A gőz nyomását az alábbi táblázat mutatja a térfogat függvényében. a)ábrázolja nyomás-térfogat grafikonon

Részletesebben

Kutakodók Fizika verseny

Kutakodók Fizika verseny Kutakodók Fizika verseny Feladatok listája 7. osztályos 1) Mozgások típusai - Mikola-cső - vasgolyó - vezetősín - stopper - mérőszalag - Mérjük meg, mennyi idő alatt tesz meg a buborék 20, 40, 60 cm-t.

Részletesebben

Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2012/2013. tanév, 8. osztály

Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2012/2013. tanév, 8. osztály Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2012/201. tanév, 8. osztály I. Igaz vagy hamis? (8 pont) Döntsd el a következő állítások mindegyikéről, hogy mindig igaz (I) vagy hamis (H)! Írd a sor utolsó cellájába

Részletesebben

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Hidrosztatika, Hidrodinamika Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek

Részletesebben

Bor Pál Fizikaverseny 2016/17. tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...

Bor Pál Fizikaverseny 2016/17. tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:... Bor Pál Fizikaverseny 2016/17. tanév DÖNTŐ 2017. április 22. 7. évfolyam Versenyző neve:... Figyelj arra, hogy ezen kívül még a további lapokon is fel kell írnod a neved! Iskola:... Felkészítő tanár neve:...

Részletesebben

FIZIKA MUNKAFÜZET EME LT SZI NT

FIZIKA MUNKAFÜZET EME LT SZI NT FIZIKA MUNKAFÜZET EME LT SZI NT Készült a TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 azonosító számú "A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumban"

Részletesebben

a) Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben!

a) Igazolja, hogy a buborék egyenletes mozgást végez a Mikola-csőben! Kísérletek a fizika szóbeli vizsgához 2015. május-június 1. tétel: A rendelkezésre álló eszközökkel vizsgálja meg a buborék mozgását a vízszinteshez képest kb. 0 20 -os szögben megdöntött Mikola-csőben!

Részletesebben

Szakköri segédlet. FIZIKA 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Bolykiné Katona Erzsébet

Szakköri segédlet. FIZIKA 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Bolykiné Katona Erzsébet Szakköri segédlet FIZIKA 7-8. évfolyam 2015. Összeállította: Bolykiné Katona Erzsébet 1 Tartalomjegyzék 1. Szakköri tematika. 2 2. Szakköri tanári segédlet... 8 2.1. Hosszúság, terület, idő, térfogat,

Részletesebben

Szaktanári segédlet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens

Szaktanári segédlet. FIZIKA 9. évfolyam 2015. egyetemi docens Szaktanári segédlet FIZIKA 9. évfolyam 2015. Összeállította: Scitovszky Szilvia Lektorálta: Dr. Kornis János egyetemi docens Tartalomjegyzék 1. Az egyenletes mozgás vizsgálata... 3 2. Az egyenes vonalú

Részletesebben

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?

Részletesebben

2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek

2.3 Newton törvények, mozgás lejtőn, pontrendszerek Keresés (http://wwwtankonyvtarhu/hu) NVDA (http://wwwnvda-projectorg/) W3C (http://wwww3org/wai/intro/people-use-web/) A- (#) A (#) A+ (#) (#) English (/en/tartalom/tamop425/0027_fiz2/ch01s03html) Kapcsolat

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2016/2017. tanév, 7. osztály

Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2016/2017. tanév, 7. osztály Bor Pál Fizikaverseny, középdöntő 2016/2017. tanév, 7. osztály 1. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak! Válaszodat az állítás melletti cellába írhatod! Az A és B kérdéssor közül

Részletesebben

1. Cartesius-búvár. 1. tétel

1. Cartesius-búvár. 1. tétel 1. tétel 1. Cartesius-búvár Feladat: A rendelkezésre álló eszközök segítségével készítsen el egy Cartesius-búvárt! A búvár vízben való mozgásával mutassa be az úszás, a lebegés és az elmerülés jelenségét!

Részletesebben