Fenntartható fejlődés alapjai

Átírás

1 Fenntartható fejlődés alapjai

2 Fenntartható, ami A fenntarthatóság fogalma nem időleges, hanem tartós, huzamos, örök, nem éli fel a saját alapjait, és nem szűkíti saját lehetőségeit, nem szűkíti a jövő lehetőségeit. 2

3 1962 Rachel Carson: Néma tavasz Amerikai tengerbiológus A DDT káros hatásairól ír Fikció, de tudományos alapja van Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára A DDT felhalmozódása a táplálékláncban

4

5 A Nemzetközi Állomások: I Római Klub; II. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972); III. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975); IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság ); V. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája (1992. június VI Johannesburg - Fenntartható Fejlődés Világkonferencia HEFOP Rio de Janeiro).

6 Római Klub: Aurelio Peccei hozta létre (10 országból, 30taggal indult); Gábor Dénes, Bognár József, Szentágothai János, László Ervin, Kapolyi László Göncz Árpád) Fő cél: globális problémák megoldása; A tudományos társaság feladata: fejlődés elemzése,feltárása, a határozott célok megfogalmazása; Világmodelleket hoztak létre; HEFOP

7 Társadalom 1970 Föld Napja (április 22.) Denis Hayes "Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?"

8

9 ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972) Június 5. Az első Környezetvédelmi Világkonferencia; 113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és Románia kivételével a szoc. országok, de még ebben az évben Mo. is aláírta); A konferencia mérföldkövet jelentett; Eredménye: (a 4 dokumentum) 1. Nyilatkozat az emberi környezetről 2. Nyilatkozat az irányelvekről 3. Akcióprogram javaslat 4. Szervezeti intézkedések. HEFOP

10

11 Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975.) augusztus 1. Megállapították: megelőző intézkedésekkel lehet a környezetkárosodást leghatékonyabban megelőzni; Európa, USA és Kanada egyöntetűen vállalták,hogy a legmagasabb szinten biztosítják a világ környezetbiztonságát; Záróokmány: Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén. HEFOP

12 IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Brundtland Bizottság ) World Comission on Enviroment and Development; Bizottság vezetője: Gro Harlem Brundtland (Norvégia miniszterelnöke); Bizottság tagjainak száma: 22; Titkárság: Genfben; A konferencia kezdete (1984): Genf; A jelentés elfogadása (1987): Tokió;

13 A Bizottság 8 kulcskérdése: 1. A népesedés a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés perspektívái; 2. Energia és környezetvédelem; 3. Ipar 4. Élelmiszer-biztonság, mezőgazdaság, erdészet; 5. Emberi települések; 6. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok; 7. A környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek; 8. Nemzetközi együttműködés. Hiányzik: oktatás, nevelés, környezettudatosság témaköre => kritikát kapott. HEFOP

14 Közös Jövőnk jelentés Our Common Future ; 1987 februárjában fogadták el a jelentést Tokióban; Alapkoncepció: a Föld minden lakosának joga van arra, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen és legalább az alapvető emberi szükségleteit kielégíthesse; Fenntartható fejlődés koncepciója; Stratégiakidolgozás a környezetkímélő fejlődéshez; Módszerek és eszközök felmérése a nemzetközi együttműködéshez; Hosszútávú környezetvédelem kidolgozása. HEFOP

15 Környezet és fejlődés világkonferencia Rió de Janeiro, Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről Feladatok a XXI. századra (Agenda 21) - Gyerekek, fiatalok és a fenntartható fejlődés - Segítő nevelés, társadalmi tudatosság és képzés A kormányzatoknak törekedniük kell olyan stratégiák elkészítésére a következő három évben, amelyek a környezet és fejlődés problémáját átfogóan, minden témában megjelenítve tartalmazzák a nevelés minden szintjén. 15

16 ENSZ Világtalálkozó a fenntartható fejlődésről Johannesburg, A fenntarthatóság kérdéskörével összhangban újra kell gondolni a döntéshozóknak a nevelésnek és az oktatásnak a szerepét! A tanítás - nevelés a környezetről" - helyett a hangsúlyokat a "fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos szükségletek felé" kell elmozdítani! 16

17 A technológia szerepe a fenntartható fejlődésben R. Carson Silent Spring Ökológiai válság Vita a Növekedés határairól Az Johannesburg A fenntartható ökohatékonyság Seattle fejlődési paradigma Den Haag Riói fogalma Kyoto A környezet korlátlan erőforrás Pozitív megközelítés A technológia tisztelete Vita a gazdaság és az ökológia viszonyáról Negatív megközelítés A technológia fenyegetés Megállapodás a technológia és ökológia viszonyát illetően Haladó megközelítés A technológia oka a környezetkárosításnak, de a megoldása is a problémáknak DDT crisis Seveso Amoco Cadiz CFC Sandoz Chernobyl Exxon Valdez GMO Mid Danube

18 A Brundtland Bizottság jelentésének fő üzenete A növekedés hajszolása a földi bioszféra összeomlásához vezet, ezért a gazdaság fejlődését a régi módon nem szabad folytatni.

19 Fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (ENSZ Közös jövőnk jelentés, 1987 vagy:brundtlandjelentés)

20 Sustainable development fenntartható fejlődés 1. Olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a mai generációk igényeit, hogy közben nem befolyásolja károsan a következő generációk ugyanazon igényei kielégítését. 2. Olyan tevékenység, amely a mai generációk életminőségének (életszínvonalának) emelését teszi lehetővé anélkül, hogy elvenné a jövő generációitól a lehetőséget legalább ugyanilyen életszínvonal elérésére. 3. A földi környezetünk megszabta a határok között élni. 4.a. Törődni azzal (a világgal), amit mi soha nem fogunk meglátni. 4 b. Törődni azzal, mi fog utánunk történni. 5. Nem becsapni gyermekeinket és unokáinkat. 20

21 FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS évi LIII. trv A társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését

22 Mi lehet fenntartható? 1. Állapot 22

23 Mi lehet fenntartható? 2. Folyamat A) NÖVEKEDÉS = mennyiségi változás = nagyobb, több B) FEJLŐDÉS = minőségi változás = jobb Anyagi Korlátos lehetőségek Ellenséggé tesz Életszínvonal (GDP) Szellemi-tudati-kulturális Megújuló lehetőségek Társsá tesz Életminőség A fejlődés esélyt ad a fenntarthatóságnak! 23

24 A fenntartható fejlődés új szemlélet Növekedni: nagyobbnak lenni méretben Fejlődni: jobbnak lenni Miben kell jobbnak lennünk? A környezethez (természeti és társadalmi) való alkalmazkodásban Teljesítményeinket kell javítani, azok hatékonyságát

25 A fenntartható fejlődés új szemlélet A fejlődés egyszerre feltételezi a fejlesztést és megőrzést, a szerves kultúra fenntartását A fejlesztés és környezet közötti konfliktusok csillapítása nem kizárólag technikai feladat, hanem etikai A környezet és fejlődés ügye elválaszthatatlan egymástól A fenntarthatóság célja a folytonos társadalmi létminőség (a társadalom a cél, a gazdaság eszköz, a környezet feltétel) A fenntarthatóság a társadalomra vonatkozik

26 Fenntartható fogyasztás Fenntartható fogyasztásnak nevezzük a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználását, amely megfelel az alapvető szükségleteknek, jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás illetve termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségleteit ne veszélyeztessék.

27 A BOLDOGSÁGUNK NEM FÜGG A FENNTARTHATÓSÁGTÓL Az elégedettség és a fenntarthatóság közti viszony Ökológiai Lábnyom Index USA Dánia Svájc Oroszország Magyarország Bulgária Életelégedettségi Index Forrás: Happy Planet Index 27

28 A fenntartható fejlődés nem igényli szükségleteink korlátozását, csak arra bíztat, hogy igyekezzünk azokat kevesebb anyag és energia felhasználásával kielégíteni és minimalizáljuk a termelőtevékenység szennyező hatásait.

29 A fenntartható fejlődés Időben folyamatos, optimális erőforrás-használat és környezeti menedzsment. A fenntartható fejlődés érdekében fenn kell tartani a természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat, és meg kell őrizni minőségüket.

30 A fenntartható fejlődés ábrája

31 Továbbfejlesztett definició Herman Daly A fenntartható fejlődés folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.

32 A fenntartható fejlődés szimpatikus Nem igényel paradigma váltást Nagyon is beleillik a hagyományos közgazdasági gondolkodás eszmerendszerébe, Nem igényli szükségleteink korlátozását. Csak arra biztat, hogy igyekezzünk azokat kevesebb anyag és energia felhasználásával kielégíteni, és minimalizáljuk a termelés szennyező hatásait.

33 A fenntartható fejlődés Csökkenti a magas egy főre jutó fogyasztás miatti lelkiismeret furdalást, Sőt a fajlagos felhasználások összehasonlításával a fejlődőket teszi bűnössé.

34 A fenntarthatóság értelmezése Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, mint konstans fogyasztást. Ez az értelmezés felel meg, a gyenge fenntarthatósági kritériumnak, amelynél a természeti és ember alkotta tőke egymással helyettesíthető. Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, a természeti erőforrások időben állandó (konstans) készleteként. Ez az értelmezés felel meg a szigorú fenntarthatóságnak. És végül értelmezhető a fenntarthatóság, mint generációk közötti egyenlőség is. 34

35 ERŐS KRITÉRIUM Nem elég a rendelkezésre álló teljes tőkevagyon összértékét fenntartani, hanem az egyes tőkefajták értékét külön-külön kell megőrizni Az erőforrások nem vagy csak részlegesen helyettesíthetők A tőkefajták (természeti, emberi, ember alkotta) komplementerek A piac és az ökoszisztémák időléptéke nagyságrendekkel eltér

36 GYENGE KRITÉRIUM Ha egy erőforrás szűkös lesz a piaci ár jelzi és új technológiák jönnek létre a helyettesítésére vagy a hatékonyság növelésére Alapja: a teljes tőkevagyon összértékének időbeli megőrzése a különböző tőkefajták kompenzálhatják egymást (természeti erőforrást csökkenésekor az ember alkotta erőforrások növelésével kompenzálhatunk) Pl.: ha a tiszta vizű folyót (mint természeti erőforrás) elszennyezzük, szennyvíztisztítókat hozunk létre

37 A fenntarthatóság eltérő megközelítései

38 Gyenge fenntarthatóság Szigorú fenntarthatóság Bioszféra Bioszféra Trsd. Gazd. Gazdaság Társadalom

39

40

41 A négyzetméternyi két és fél futballpályányi területű, köbméter térfogatú kísérleti laboratóriumban a kutatók hét komplett biomot hoztak létre a földiek mintájára: miniatűr óceánt, sivatagot, szavannát, esőerdőt, mocsárvidéket, egy intenzíven művelt agrárterületet, valamint emberi élőhelyet. A zárt térbe mintegy 3800 gondosan válogatott növény- és állatfajt telepítettek szeptember 26-tól szeptember 26-ig tartott. A kísérletben 4 férfi és 4 nő vett részt.

42 Tapasztalatok

43

44

45 Ökológiai felelősség Szociális jogok Fenntartható fejlődés Piacgazdaság

46 A fenntartható fejlődés követelményei a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével. a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadóképességének mértékével. a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.

47 A felsorolt elvek megsértése erőforrás szűkösséghez vezet feltéve, hogy: a környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetőek, nélkülözhetetlenek a gazdasági rendszer számára nem kielégítő helyettesítési lehetőségek vannak az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók között a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli.

48 Fenntarthatóság: a definíció problémája fenntartható használat csak a megújuló erőforrásokra vonatkozik. Azt jelenti, hogy olyan arányban használjuk ezeket, amely megújulási képességükön belül marad. fenntartható gazdaság a fenntartható fejlődés terméke, megőrzi a természeti erőforrásalapot. Alkalmazkodás révén és a tudásban, szervezésben, műszaki hatékonyságban bekövetkező tökéletesedésén keresztül folyamatosan fejlődhet. fenntartható társadalom kilenc alapelv szerint létezik

49 A fenntarthatóság kilenc alapelve 1. Az életközösségek tisztelete és védelme 2. Az emberi élet minőségének javítása 3. A Föld életképességének és sokféleségének megóvása 4. A nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása 5. A Föld teherbíró-képességének határain belül maradó növekedés 6. Az egyéni magatartás és szokások megváltozatása 7. A közösségek képessé tétele arra, hogy saját környezetükről gondoskodjanak 8. A fejlesztés és természetvédelem integrálására szolgáló nemzeti keretek kialakítása 9. Világméretű (globális) együttműködés kialakítása

50 A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata

51 A Világbank Évi jelentése A környezet védelme nélkül lehetetlen a fejlődés és a fejlődés nélkül nem biztosíthatók a környezet védelméhez szükséges beruházások.

52 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAKULÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE A világ helyzete Erőforrások Ipari termelés Élelmiszer Népesség Szennyezés

53 Mennyiségi index GDP és a szennyezés kapcsolata GDP Szennyezés idő

54 OECD országok GDP-emisszió index 200 GDP 100 Nitrogénoxid Kéndioxid Por Ólom

55 % Vezetékes ivóvízben nem részesülők főre jutó dollárbevétel (log. skála

56 Csatorna nélküli városiak aránya % főre jutó dollárbevétel (log. skála

57 Porkoncentráció a városokban g/m főre jutó dollárbevétel (log. skála

58 SO 2 koncentráció a városokban g/m főre jutó dollárbevétel (log. skála

59 Kg Települési hulladék/fő főre jutó dollárbevétel (log. skála

60 tonna CO 2 /fő főre jutó dollárbevétel (log. skála

61 GDP ($/fő) Nyugat- EU (USA) Kelet EU Ázsia(-Japán) (L) Amerika Afrika

62 Gazdasági növekedés Fejlett orsz. Volt szoc. Orsz. Közép Kelet Latin Amerika Ázsia és a Csendes óceán Afrika félsivatagos vidékei A világ nagyobbik része még 2030-ra sem éri el azt az egy főre jutó GDP-t, amelynél a környezetminőség már javulni kezdene.

63 10000 Energiafelhasználás (olajkg/fő) CND N USA S NL AUS DK A F 2000 GR IND TR P GNP ($/fő)

64 Létezik-e alagút az energiafogyasztást illetően? Energyconsumption (TOE/capita) 9 Welfair and energy consumption Hungary 2007 Hungary 2027 Swiss Danmark Ireland Hungary Source: EIU, OECD, Boston Consulting (GDP Euro/capita) Március 4. Kerekes Sándor 64

65 Energia felhasználás A számok világosan mutatják, hogy a fejlett országokban az elmúlt húsz évben az egy főre jutó GDP körülbelül háromszorosára nőtt, eközben az egy főre jutó energiafogyasztás a világ átlagát (12 %) meghaladó mértékben, mintegy 14%-kal nőtt. Abszolút számokban a magas jövedelmű országok egy főre jutó energiafelhasználása 3,8-szeresére a világ átlagának és 13,5 szerese az alacsony fejlettségi szintű országok egy főre jutó energia-felhasználásának.

66 Ezek ugyanazok a foglalkozások? Melyik fenntarthatóbb? Március 4. Kerekes Sándor 66

67 Local Agenda 21 A fenntartható fejlődés lokális programja (LA 21) azt célozza meg, hogy a természet-gazdaságtársadalom hármasában úgy teremtse meg az összhangot, hogy az a fenntarthatóság hosszú távú elveit szolgálja. A természeti tőke átváltását gazdasági tőkére csak a bioszféra követelményeit betartva, szigorú határok közt tartja megvalósíthatónak.

68 A fenntartható gazdasági fejlődés stratégiái

69 Alapkövetelmény A fenntartható fejlődés alapelveit figyelembe véve csak olyan ipari, mezőgazdasági, energetikai stratégiák fogadhatók el a jövőben, amelyek teljesítik a megőrzés és fejlesztés integrálásának követelményét.

70 Alapkérdések 1. Kialakíthatók-e a gazdálkodásnak olyan formái, olyan technológiák, eljárások amelyek kellően hatékonyak, termelékenyek, és egyúttal megfelelnek a fenntarthatóság követelményének? 2. Hogyan érhető el, hogy a fent jelzett gazdálkodási formák meghonosodjanak a gyakorlatban, hogyan vehetők rá a termelők ezek tömeges alkalmazására?

71 FENNTARTHATÓ MEZŐGAZDASÁGI STRATÉGIÁK

72 Fenntartható mezőgazdasági stratégiák A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban felmerülő környezeti problémák alapvetően mind azzal függnek össze - ahogy azt Schumacher összegzi - ".. hogy a városlakó ember elhatározta: az ipar elveit fogja alkalmazni a mezőgazdaságra ".

73 A fenntartható mezőgazdasági termelés kialakítása A vegyszerek okozta környezeti károsodás mérséklése. Takarékosság a vízzel, Takarékosság az energiával.

74 A műtrágya okozta környezeti károsodás mérséklése növelik a szerves trágyák, hulladékok, melléktermékek visszaforgatását a talajba, vetésforgóba a levegő nitrogénjét megkötő pillangósokat vetnek, genetikai átalakítással más növényeket is alkalmassá tesznek a nitrogén megkötésére. A számított mennyiségű, és pontosan a felvétel helyére juttatott műtrágya,

75 A növényvédőszer okozta környezeti károsodás mérséklése a kártevő életciklusának éppen megfelelő időpontjában permetezett növényvédő szer. A rezisztens fajták kinemesítése, a növény tenyészidejének a megváltoztatása.

76 Peszticidfelhasználás megoszlása Magyarországon termék kg/ha inszekticid fungicid herbicid

77 Takarékosság a vízzel A szivárogtató öntözőberendezések víztakarékosság, szikes talajok kezelése, a szárazságtűrő fajták kinemesítése. A haszonnövények társítása

78 A haszonnövények társítása Pld. 15 sor cukorrépa + 2 sor kukorica Kártevők nem találnak állandó környezeti viszonyokat Különböző kórokozók lehetnek egymás ellenségei

79 A fenntartható mg. elterjesztésének akadályai A természeti erőforrások társadalmi szűkösségéről gyakorlatilag nem kap tájékoztatást a gazdálkodó. Hiányoznak általában azok az intézmények és szabályozási formák, amelyek kapcsolatot létesítenének a társadalom hosszú távú érdeke - a fenntartható mezőgazdasági rendszer kialakítása - és az egyes farmer rövidtávú jóléte között.

80 FENNTARTHATÓ IPARI STRATÉGIÁK

81 Fenntartható ipari stratégiák Ipari ökológiai rendszer kialakítása. Egy ilyen rendszerben optimalizált az energia és a nyersanyagok felhasználása, a lehető legcsekélyebb mértékű a hulladéktermelés, a folyamatok szennyező melléktermékei pedig más eljárások nyersanyagául szolgálnak. a terméket eleve úgy kell megkonstruálni hogy az újrahasznosításra alkalmas legyen

82 Feladatok Az anyagkészleteket a lehető legtovább forgásban tartani. A szeméttelepi lerakás tarthatatlan. Nem megoldás a hulladék égetés

83 Szennyezés a BASF-nél index 160 készáru 100 Emisszió a levegőbe

84 Feladatok A termelő tevékenységet meg kell, hogy előzze a forrás és környezetprofil elemzés, ami nemcsak az ipari rendszerbe bemenő és kimenő anyag- és energiaáramlás minimalizálását, de azok minőségével szemben támasztott követelményeit is tartalmazzák.

85 A természetes kapitalizmus alapelvei Betartandó alapelvek: A természeti erőforrások hatékony használata Biomimikri tanulj a természettől, utánozd az ott működő rendszereket Áttérés a készletező (stock) gazdasági szemléletről a flow (szétterülő, szolgáltató) gazdasági szemléletre A természeti tőke értékteremtése (ipari ökológia, ökohatékonyság, életciklus elemzés)

86 Az ipari ökológia célja Az ipari ökológia célja, hogy a természeti rendszerek működési elveit részletesen megismerjük, és azokat célszerűen adaptáljuk az ember által létrehozott, mesterséges rendszerekre, adott esetben az ipari technológiákra. törekvés az ipari folyamatok környezeti hatásainak csökkentésére; az ipari rendszerek és a környezet működésének összehangolása

87 Az ipari ökológia jellemzői anyagnak és az energiának a természetes ökoszisztémákban megtalálható körforgását próbálja az ipari folyamatokban meghonosítani módszer révén elérhető a zéro kibocsátás nyersanyag- és energiamegtakarítás hulladék elhelyezés költségeinek csökkentése

88 Az ipari ökológia fontosabb attribútumai az ipari és környezeti rendszerek kölcsönhatásainak rendszerszemléletű vizsgálata; az anyag- és energiaáramok, és ezek átalakulásainak együttes figyelembevétele; a technológiai és környezeti problémák multidiszciplináris megközelítése; a lineáris (nyitott) rendszerek átalakítása ciklikus (zárt) rendszerekké, úgy, hogy az egyik technológiában képződő hulladék egy másik technológiában alapanyagként hasznosuljon;

89 Öko-hatékonyság az ipari ökológia, a termékek életciklus elemzése, környezetközpontú irányítási rendszerek. Az ökohatékonyság mérése a következő formula segítségével lehetséges: EE = S/MI Ahol az EE (Ecological Effectiveness) az Ökohatékonyság, az S (Service) a nyújtott szolgáltatás értéke, az MI (Material input) pedig az anyaginput.

90 ÉLETCIKLUS ELEMZÉS CYCLE ASSASMENT (LCA)

91 Életciklus elemzés (LCA): Eredetileg döntéstámogató eszközként fejlesztették ki Környezeti szempontok alapján tesz különbséget termékek, folyamatok és szolgáltatások között Definíció (LCA): A termékek, folyamatok vagy szolgáltatások teljes életciklusa alatt vizsgálja a környezeti tényezőket és környezeti hatásaikat

92 Természeti erőforrások kitermelése Alapanyagok, félkész-termékek gyártása Az egész ciklusban meghatározható és értékelhető legyen a termékek és szolgáltatások környezettel való kapcsolata Tényleges használat Használatból kivonás hasznosítás ártalmatlanítás Anyag és energiamérlegek meghatározása

93 FENNTARTHATÓ TÁRSADALMI STRATÉGIÁK

94 A fenntartható fejlődés intézményrendszere Nemzetközi közösség - EU A kormányzatok szerepe A vállalatok szerepe Az egyének, vagy civil szerveződések szerepe

95 A kormányzatok szerepe adópolitika, a megújuló energiaforrások kutatásának és fejlesztésnek támogatása, A magánbefektetők környezetbarát viselkedésre ösztönzése, a nemzetközi kereskedelem formáinak kialakítása - GATT

96 Civil szerveződések szerepe Szervezett környezetvédelmi csoportok Káros gazdálkodói és fogyasztói magatartásformák feltárása A fogyasztói igények eltolása a környezetbarát termékek irányába Médiák Nemzetközi intézményrendszer

97 Az egyének szerepe Egyének Új magatartás kialakítása, a pazarlás megszüntetése olyan jelöltekre szavaz, akik érzékenyek a környezeti problémákra Mottó Tegnap okos voltam, ezért meg akartam változtatni a világot. Ma bölcs vagyok, ezért meg akarom változtatni önmagam.

98 Út a fenntarthatóság megvalósítása felé A) Fogyasztói felelősség és tudatosság Anyag- és energia-takarékosság (víz, villany, hulladék, komposztálás stb.) a. Egyéni szint vásárlási és fogyasztási szokásaink elemzése, megváltoztatása; másképp fogyasztás mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt; a vásárolt áru eredetének ismerete; 98

99 Út a fenntarthatóság megvalósítása felé A) Fogyasztói felelősség és tudatosság b. Társadalmi szint Az eldobós fogyasztói világ okainak ismerete, tudatosítása. Teljes életútelemzés a szántóföldtől az asztalig. Figyelem az esetleg később jelentkező problémákra. A termék előállításának körülményei is fontossá válnak. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása. Fogyasztói bojkott. 99

100 Út a fenntarthatóság megvalósítása felé B) Az értékrend változása A környezeti tudatosság erősödése A jelen vásárlói döntés ne veszélyeztesse mások és a jövő nemzedékek szükségleteit, azaz a jövő iránti felelősség Az anyagi birtoklástól a lelki gazdagság felé fordulás Életszínvonal Életminőség 100

101 Fenntartható társadalom Bemenet Rendszer Kimenet Jó minőségű energia Fenntart ható társadalom Gyenge minőségű hőenergia Anyag Szennyezés ellenőrzés Hulladék Újrahasznosí tás

102 A fenntartható társadalom feladatai A gazdaság szívóhatásának csökkentése, az input mérséklése az anyag és energiahatékonyság növelésével. A feldolgozottságifok növelése, az anyag és energiából mind több termék és mind kevesebb hulladék kihozatala. A hasznos termékeknek az ökológiai hatékonyság szempontjából minél tovább tartása a fogyasztási folyamatban. (A mai piacgazdaság ennek ellenkezőjében igyekszik érdekeltté tenni a fogyasztót.) A fogyasztás egy szakaszából kikerült termékek lehető legmagasabb hányadának újrahasználata (reuse). Az elsődleges hulladékokat ill. a hulladékká vált termékeket újrahasznosítani (recycling). A hulladékok környezetre káros hatását semlegesíteni. (Részben az ökoszisztémák semlegesítőnyelőképességének fenntartásával, részben tisztítótechnológiák alkalmazásával.)

103 Köszönöm a figyelmet!