Az év akadálymentes épülete

Átírás

1 2009 Az év akadálymentes épülete

2 M1 Ajka Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidőközpont Veszprém Veszprém Megyei Földhivatal Rétság Polgármesteri Hivatal M3 Debrecen M0 Postás Üdülő Taksony Óvoda és Szociális Szolgáltató Központ M7 M6 M5

3 Tartalom Bevezetô Az év akadálymentes épülete 2 5 Veszprém Veszprém Megyei Földhivatal 8 Taksony Óvoda és Szociális Szolgáltató Központ 12 Rétság Polgármesteri Hivatal 16 Ajka Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidôközpont 20 Debrecen Postás üdülô 24

4 Bevezető Az épített környezet akadálymentesítésére irányuló kormányzati intézkedéseket elsô ízben szeptemberében sürgette határozottan kerekes-székes tüntetôk népes csoportja, az akkori Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium Dohány utcai épülete elôtt. Abban az idôben az építésügyi tárca megbízására már készültek tanulmányok, és egy tervezési segédlet is e témában. Ennek megfelelôen, az Országos Építésügyi Szabályzat soron következô 2

5 módosításával megjelent néhány olyan új követelmény is, amely lényegében az akadálymentes környezet irányába ható óvatos kezdeményezésként értékelhetô. A 90-es évek elején lezajló gazdasági-társadalmi változások sodrában azonban ezek a kezdeményezések háttérbe szorultak. Az akadálymentesség témája végsô soron az Európai Unióhoz való csatlakozásunk illetve, az erre történô felkészülésünk - során került újra napirendre, egyrészt az épített környezet, másrészt az esélyegyenlôség tárgykörének jogi újra-szabályozása keretében. Az épített környezet alakításáról és védelmérôl szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) például megállapította az akadálymentesség követelményét a közhasználatú épületekre vonatkozóan. Az országos településrendezési és építési követelményekrôl szóló, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) számos új követelményt állapított meg az épített környezet fizikai akadálymentesítése érdekében. Az OTÉK évi módosításával az akadálymentességre vonatkozó követelmények tovább bôvültek és differenciálódtak. A jogszabályi alapok tehát adottak, ami fontos körülmény. Az akadálymentesítés azonban olyan komplex feladat, amelynek nem lehet minden egyes részletét, megoldását jogszabályokból levezetni. Emellett, a jogszabályi követelményeket lehet jól és kevésbé jól olykor még látszat-megoldással is teljesíteni. Éppen az ilyen okok, illetve tapasztalatok alapján került kiadásra ben tervezési segédlet az akadálymentesítés elôsegítésére, az építésügyet felügyelô akkori tárca megbízásából. Szintén nem véletlenül, ugyanebben az évben valósult meg elsô ízben Az év akadálymentes épülete építészeti nívódíj-pályázat is, amelynek célja volt az e területen elért eredmények 3

6 feltárása és népszerûsítése, egyben a valós problémák megismerése. Az évrôl évre megrendezett ilyen pályázatok egyik fontos tapasztalata volt például, hogy a tervezési segédlet kellôen megvilágítja a jogszabályi követelmények alapjait, hátterét, a benne foglalt információk jól szolgálják az adott helyre megfelelô megoldás kiválasztását. Az eredmények megismerése mellett a pályázatok lebonyolítása még azzal a haszonnal is jár, hogy a Bíráló Bizottságban az érintett minisztériumok, szakmai és érdekképviseleti szervezetek képviselôi együtt értékelik a pályázatra benyújtott dokumentációkat, illetve tekintik meg a helyszíneket, és ennek során alaposan megismerhetik egymás sajátos szempontjait, elvárásait. Az együttmûködésnek ez a gyakorlatias formája mindenképpen tanulságos, és közvetett módon, de hatással van a vonatkozó jogi szabályozás korszerûsítésére is. Az évrôl évre lebonyolított pályázatok eredménye változó és ellentmondásos. A kiemelkedô, példamutató eredmények mellett mindig megjelennek közepes, vagy gyenge színvonalú megoldások is. E tapasztalatok alapján nem állapítható meg egyértelmûen, hogy biztos fejlôdési pályára álltunk volna környezetünk akadálymentesítése terén. Úgy tûnik, le kell számolni azzal az illúzióval, hogy gyorsan, teljes körû eredményeket lehet elérni. Az e téren elôttünk járó országok is fokozatosan, több évtized alatt érték el mai színvonalukat. A valóban célszerû és hatékony akadálymentesítéshez a kellô anyagi feltételek mellett - egy új szakmai kultúrának kell kialakulnia, meghonosodnia, vagy a meglévô építészeti-mûszaki kultúrának kell jelentôsen kibôvülnie. Ehhez többek közt - a szükséges ismeretanyagot a felsôfokú mûszaki alapképzésbe kell beilleszteni. Emellett fejleszteni kell ez irányban a kötelezô kamarai továbbképzéseket. Mostanára jelentôsen kibôvült a vonatkozó szakirodalom, a tervezési segédletek elérhetôk több változatban, így a tervezôi önképzésnek az információhiány ma már nem lehet akadálya. A tervezési és kivitelezési hiányosságok természetesen nem magyarázhatóak egyoldalúan a fejlôdés idôigényességével, hiszen már a kezdettôl voltak olyan tervezôk, akik jól oldották meg feladatukat. Az akadálymentesítés eredményeinek és tanulságainak értékelése mellett indokolt megjegyezni, hogy az elmúlt évtizedben szinte minden igény és elvárás csak az építési, létesítési tevékenységre összpontosult. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban az épületfenntartás-üzemeltetés, a szolgáltatásszervezés és a fogyatékos személyek lehetséges mértékû rehabilitációjának fontossága mintha háttérbe szorult volna. Holott könnyen belátható, hogy mindezek magas színvonalú biztosításával is elôsegíthetô lenne a szolgáltatásokhoz való egyenlô esélyû hozzáférés, esetenként egyszerûsíthetôk lennének az építési megoldások, míg ezek alacsony színvonala jelentôsen rontja a mégoly jól megépített épület használati értékét, akadálymentességét is. 4

7 Az év akadálymentes épülete 2009 építészeti nívódíj-pályázat eredményei és tanulságai A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Fôosztálya - a VÁTI Nonprofit Kft. közremûködésével 2009-ben nyolcadik alkalommal hirdette meg ezt a pályázatot. A meghirdetett határidôre tíz pályamû érkezett be, melyek közül négy új épület, illetve épületrész, hat pedig átalakítás, átépítés, utólagos akadálymentesítés. A nívódíj-pályázat Bíráló Bizottsága a pályázati dokumentációk tanulmányozása alapján megállapította, hogy a pályázat meghirdetése összességében eredményes volt, egyúttal nyolc épületet választott ki helyszíni megtekintésre. A korábbi évek gyakorlatával összhangban, a bírálati szempontok a következôk voltak: Az épület és fôbejáratának akadálymentes megközelítése, beleértve a parkolás lehetôségét is. A járda-szint és az épület földszintje közti szintkülönbség áthidalásának módja. Az épületbe való akadálytalan bejutás, a bejárati ajtó nyithatósága, küszöbmentessége, szélfogó mérete. Az épületen belüli elôterek, közlekedôk, helyiségek és ajtók megfelelô méretei. Az akadálymentes mosdó-wc helyiség kialakítása megfelelô számban, mérettel és felszereltséggel, a biztonsági szempontokra is figyelemmel. Többszintes épületen belül a szintek közti közlekedés lehetôsége személyfelvonóval. Az épületen belüli tájékozódás biztosítása a fogyatékos emberek eltérô igényeinek figyelembevételével. 5

8 Az elôzôekben felsorolt általános követelményeken túl, az egyes részlet-megoldások, továbbá az épület használata, fenntartása, illetve üzemeltetésének módja is az értékelés tárgyát képezték. A helyszínen szerzett tapasztalatok alapján a Bíráló Bizottság az alábbi általános megállapításokat fogalmazta meg: Az akadálymentességre vonatkozó jogszabályi követelmények alapvetôen valamennyi épületnél teljesültek. Ezzel együtt azonban, a legtöbb helyen az egyes részletmegoldásokat, vagy éppen a megoldások komplexitását illetôen kisebb-nagyobb hiányosságok voltak tapasztalhatók. Az akadálymentes parkolók helyének biztosítása és megjelölése mellett fontos követelmény a parkolótól a bejáratig vezetô útszakasz akadálymentessége is. A járdaszint és a bejárat közötti szintkülönbség áthidalására épített rámpák geometriai kialakítása minden esetben megfelelô volt, míg ez a korlátokra, fogódzkodási lehetôségekre csak részben érvényes. Amennyiben az adott helyszínen nincs elég hely, illetve a járdaszint és a bejárat közötti szintkülönbség túlságosan nagy rámpa létesítéséhez, akkor a szintkülönbség akadálymentes áthidalására legjobb megoldás a felvonó. A korlátfelvonó nem teljes értékû megoldás, mert önállóan nem használható, mûködésbe hozása körülményes és idôigényes, mindezek mellett nem nyújt kellô biztonságérzetet a kerekes-székes mozgáskorlátozottak számára. A bejáratoknál legjobb megoldás az automata mûködésû ajtó, de mélyen üvegezett megoldásnál a láthatóság érdekében megfelelô jeleket kell alkalmazni. Több helyen gondoltak erre, de nem mindenütt. Egyértelmû tapasztalat, hogy a legjobb, legteljesebb akadálymentesítési megoldások a tervezôk és a szolgáltatók szakértelmén, elkötelezettségén és jó együttmûködésén alapultak. Az elôzôekkel szemben, az egyébként megfelelô építészeti-mûszaki megoldások hatását is lerontották a fenntartás-üzemeltetés hiányosságai, például a mellékhelyiségek nem kielégítô takarítása, vagy a vízöblítô berendezések üzemképtelensége. A legtöbb hiba vagy hiányosság a méretek megfelelôsége mellett - a WC-mosdó helyiségek felszereltségénél volt tapasztalható. A legtöbb helyen nem megfelelô WC-csészét és ülôkét alkalmaztak; a konzolos WC-csészék nem jó ülômagasságban, többnyire alacsonyan voltak felszerelve. A kapaszkodók több helyen nem voltak jól, vagy jó helyre rögzítve, esetenként a csô átmérôje kicsi volt a megfelelô használathoz. Több helyen a mosdó fölött nem volt tükör, vagy túl magasra volt helyezve. Elôfordult, hogy a vészjelzôt a WC-berendezéstôl elérhetetlen távolságban szerelték fel. 6

9 A helyszínek többségénél hiányoznak az adott szolgáltatáshoz elvárható, legegyszerûbb tájékoztató megoldások, eszközök, az infokommunikációs akadálymentesítés szándéka még nyomokban sem fedezhetô fel. Esetenként közvetlen összefüggés volt felfedezhetô az akadálymentesítésre fordítható anyagi források bôsége vagy szûkössége és az alkalmazott építészeti-mûszaki megoldások színvonala, teljessége között. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy a szûkös anyagi lehetôségekhez képest célszerûen, illetve komplex módon oldották meg az akadálymentesítést. A pályázatok mezônyébôl határozottan kiemelkedett az egyik intézményfejlesztés, amelynek keretében a fogyatékos személyek teljes körének igényeit figyelembe vették, ennek megfelelôen a fizikai akadálymentesítés mellett infokommunikációs megoldásokat is alkalmaztak, továbbá a szolgáltatás-szervezés körében sokoldalúan biztosították az egyenlô esélyû hozzáférés feltételeit. 7

10 Veszprém Veszprém Megyei Földhivatal 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 9. építtetô: Veszprém Megyei Földhivatal Tervezô: Schweighoffer Gabriella Kivitelezô: Polip 2001 Kft., Várpalota 8

11 A meglévô épület környezeti adottságai kedvezôtlenek, mivel csak egy szûk zsákutcán közelíthetô meg, és a körülötte lévô szabad terület sem éri el a szabályosnak tekinthetô mértéket. Mindebbôl következôen az akadálymentesítés lehetôségei is korlátozottak voltak. Az épület szerkezeti adottságai sem kedveztek egy közhasználatú épületnél elvárható, viszonylag szabad téralakításnak. Mindezeket a nyilvánvaló hátrányokat a tervezô építész és a Földhivatal vezetôsége a jó megoldás iránti elkötelezettséggel, példamutató együttmûködéssel, eredménye- 9

12 Veszprém sen ellensúlyozta. A szûkös lehetôség ellenére biztosították a fogyatékos személyek részére a parkolóhelyet közvetlenül a bejárat mellett. Mivel rámpa kialakítására nem volt hely, az új felvonót közvetlenül a bejárat mellett elhelyezve úgy alakították ki, hogy az a járdaszintrôl a földszintre való akadálymentes feljutást is lehetôvé tegye. Az épületen belül a szolgáltatáshoz való egyenlô esélyû hozzáférést teljes körûen biztosították. A lépcsôkorlátok kialakítása szabályos. A vakok és gyengénlátók tájékozódását burkolati vezetôsávok, pontírásos információk, tapintható 10

13 térkép és hangos térkép szolgálják. Az ügyfél-irányító és hívó-rendszer pontírással is kezelhetô és hangos információt is szolgáltat. Az ügyfélfogadóban a pultok mindegyike térdszabad kialakítású a kerekes székkel közlekedôk számára. A gyengén hallók számára indukciós hurkokat építettek be. Igény esetén, a zavarmentesség érdekében, külön fogadó szobában is ügyintézési lehetôséget biztosítanak, ahol a fogyatékos személy mellett pl. a jelnyelvi tolmácsnak vagy a kísérônek is jut hely. Az ügyfélfogadó térben gyermeksarkot alakítottak ki. Az akadálymentes WC-mosdó helyiségben kapott helyet a lehajtható pelenkázó-asztal. A kiemelkedô színvonalú szolgáltatás-szervezéssel az alkalmazott építészeti-mûszaki megoldások összhangban vannak. 11

14 Taksony Óvoda és Szociális Szolgáltató Központ 2335 Taksony, Szent Anna tér 1. építtetô: Taksony Nagyközség Önkormányzata Tervezô: Medek Gyula Kivitelezô: Taksony Településüzemeltetô Közhasznú Nonprofit Kft. 12

15 Az új épület a település alakulófélben lévô terének fontos eleme. A tér felôl a homlokzat középülethez illô egységes, jelentôségteljes képet mutat, a játszóudvar felôli oldalon viszont a gyerekek világának, léptékrendjének jobban megfelelô, kisebb elemekre tagolódik. Ez a körülmény azonban nem kelt feszültséget, az épület megformálása kiegyensúlyozott, összhatásában pozitív kisugárzású, összhangban van a belsô funkcióval és téralakítással. A belsô elrendezés, funkcionális rendszer tiszta, könnyen áttekinthetô, az egyes használati egységek, tér- 13

16 Taksony csoportok jól kapcsolódnak egymáshoz, illetve a közlekedô tengelyre. Rendkívül barátságosak a galériával kiegészített foglalkoztató egységek, az alacsony mellvédû ablakok a gyermekek számára is jó kilátást biztosítanak a külsô térre. Az intézmény fontos eleme a tágas, jól megvilágított elôtér, és ugyanez mondható el a tornateremrôl is. Az épület akadálymentessége a fizikai akadálymenteségre korlátozódik, abban viszont kifogástalan. A már említett pozitív kisugárzás jóvoltából a pszichoszociális akadálymentesség is javára írható. Az intézmény jól betölti rendeltetését, amiben a tervezô építész mellett - nagy érdeme van a példás hivatástudattal rendelkezô vezetônek és az óvónôknek. 14

17 15

18 Rétság Polgármesteri Hivatal 2651 Rétság, Rákóczi út 20. építtetô: Rétság Város Önkormányzata Tervezô: Kramlik Kornélia Kivitelezô: Ré-Bau Bt., Rétság 16

19 A Polgármesteri Hivatal meglévô épületének akadálymentesítése a realitások figyelembevételével, lényegében megfelelô eredményességgel valósult meg. A földszint a gépkocsi-parkoló felôl szintben megközelíthetô. Ezen a szinten helyezkednek el a nagyobb közönségforgalmat vonzó funkciók, mint az okmányiroda, a szociális osztály és a házasságkötô terem. A szintek közötti akadálymentes közlekedést emelôlap biztosítja. Ennek teherbírása korlátozott, és használatához kezelô személy szükséges, azonban a célnak megfelel. A Polgármesteri Hivatalban gondoltak az infokommunikációs akadálymentesítésre is: tapintható térkép, padlóburkolati vezetôsáv és kontrasztos színhasználat segíti a vakok, illetve gyengénlátók tájékozódását; a nagyothallók 17

20 Rétság mobil hangerôsítô berendezést vehetnek igénybe az ügyintézéshez. A rétsági Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése jó példa arra, hogyan lehet korlátozott anyagiak mellett is megfelelô, viszonylag komplex megoldásokat megvalósítani. 18

21 19

22 Ajka Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidô Központ 8401 Ajka, Szabadság tér 13. építtetô: Ajka Város Önkormányzata Tervezô: Németh Márta (MERÉSZ Kht.) Kivitelezô: VEMÉV-SZER Kft. 20

23 A meglévô mûvelôdési intézmény akadálymentesítésére részleges rekonstrukció keretében került sor. A fôbejárat az épület súlypontjába került, ehhez megfelelô kialakítású rámpán lehet kerekesszékkel feljutni. A bejárati ajtók automata mûködésûek, a belsô terek kellôen tágasak. Az akadálymentes WC-mosdó helyiséget a lépcsô alatti térben alakították ki, megfelelô méretek- 21

24 Ajka kel. A felsô szintre való feljutást új építésû felvonó szolgálja. Az épület fizikai akadálymentesítése mindezekkel lényegében megvalósult. Ez a körülmény tovább erôsítette az intézmény vonzását, befogadó jellegét, mert lehetôvé teszi, hogy a fogyatékos emberek az eddigieknél jobban bekapcsolódjanak a városi közéletbe, közmûvelôdésbe. 22

25 23

26 Debrecen Postás Üdülô 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 66. építtetô: Magyar Posta Zrt. Tervezô: Bakonyi Attila (KORMORÁN KKT.) Kivitelezô: HUNÉP Universal Zrt. 24

27 Az üdülôépület akadálymentesítését teljes rekonstrukció keretében oldották meg. A feladat az épület rossz építészeti-mûszaki adottságai miatt nem volt egyszerû, a fôbejárat szintje csaknem egy teljes szintmagassággal emelkedik a járdaszint fölé. A szintkülönbség áthidalására korlátfelvonót alkalmaztak. A bejárati ajtók automata mûködésûek, az elôtér és a közlekedô terek kellôen tágasak a kerekesszék használatához. A szintek közti közlekedést megfelelô méretû felvonó szolgálja. Az üdülôben kialakítottak egy akadálymentes lakosztályt, megfelelô fürdôszobával 25

28 Debrecen és berendezéssel. Emellett az alagsori rekreációs részleg akadálymentes elérhetôsége és használata is biztosítva van. Tekintettel arra, hogy Magyarországon még mindig nagyon kevés az akadálymentes szállodai férôhely, a debreceni Postás Üdülôben alkalmazott megoldások elismerést érdemelnek. 26

29 27

30 Impresszum Az év akadálymentes épülete 2009 építészeti nívódíj pályázat Bíráló Bizottsága Fegyverneky Sándor, a Bíráló Bizottság elnöke Az NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság Építésügyi és Építészeti Fôosztályának vezetôje, országos fôépítész. Zsilinszky Gyula Az NFGM TeSzÁt Építésügyi és Építészeti Fôosztályának delegáltja, 2001-tôl az épített környezet akadálymentesítésének témafelelôse tôl társszerzô az épített környezet akadálymentesítésérôl szóló tervezési és oktatási segédleteknek. Dr. Cholnoky Péter A Magyar Mérnöki Kamara delegáltja, okleveles építômérnök, A PI-HUN Mérnöki Iroda Kft. ügy ve ze tôje. Dr. Gadó Pál A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSz) delegáltja, jelenleg az elnökség tagja, tiszteletbeli alelnök. Dr. Juhász Péter A Szociális és Munkaügyi Minisztérium delegáltja, vezetôtanácsos, akadálymentesítési referens. Kató László A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége delegáltja, a MEOSz fômunkatársa, rehabilitációs szakmérnök. A bizottság munkájához kerekes székesként gyakorlati tapasztalataival nagyban hozzájárul. Németh Krisztina Az NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárságának delegáltja, idegenforgalmi közgazdász, kerekes székesként nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. Pandula András A Magyar Építész Kamara delegáltja, a SzIE Ybl Miklós Építéstudományi Karának adjunktusa, az akadálymentes építészet témakörében szakcikkeket publikál, több szakmai kiadvány, tervezési segédlet szerzôje. Pappné Herperger Ildikó Az Egészségügyi Minisztérium delegáltja, építészmérnök, építész-szakmai vonatkozású feladatai között szerepel a tárca felügyelete alá tartozó intézmények meglévô épületei akadálymentesítettségének felmérése. Dr. Polinszky Tibor A Magyar Építész Kamara delegáltja, Bp., XXI. ker., Csepel fôépítésze. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából és támogatásával készült, a megjelenéssel kapcsolatos feladatokat a VÁTI Nonprofit Kft. koordinálta. A kiadvány szövegét írta: Zsilinszky Gyula Szerkesztô: Décsei Nóra, a VÁTI Nonprofit Kft. munkatársa, településmérnök A kiadványban Pappné Herperger Ildikó és Pandula András által készített, valamint a pályázatokban szereplô fotókat használtuk fel. A címlapon London, Barrier park egyik épülete szerepel. A térkép a VÁTI Nonprofit Kft. Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerébôl (TeIR) készült, az ESRI Magyarország Kft. domborzat adatainak felhasználásával. Nyomdai munkák: Greenlight Budapest Reklámügynökség Kft. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, VÁTI Nonprofit Kft.,

31

32