BUDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I. ANDRÁSSY ÚT Fekete Sas Könyvkiadó Bt.

Átírás

1 BUDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I. ANDRÁSSY ÚT Fekete Sas Kiadó 2009

2 A kötet megjelenését támogatták: Nemzeti Kulturális Alap és a Budapest Bank Budapestért Alapítvány A kézirat lezárva június 10-én. Ezúton mondunk köszönetet segítségükért: Bíró Dániel Andrásnak, Horváth Zsoltnak, Jolsvai Andrásnak, Kucska Zsuzsának, Nagy Katalin Gabriellának és Széchenyi Ágnesnek F E K E T E S A S K I A D Ó

3 TARTALOM TARTALOM Bevezetõ Saly Noémi Elõszó Kedves Olvasók, kedves Kalandozók! Andrássy út A Saxlehner-palota Andrássy út József Attila albérlete Andrássy út A Singer és Wolfner kiadó székhelye Andrássy út A Magyar Korona kávéház Andrássy út A Singer és Wolfner kiadó új székhelye Andrássy út A Magyar Állami Operaház Andrássy út A Drechsler-palota Hajós utca Pilinszky János lakása Paulay Ede utca A Parisiana Új Színház A NDRÁSSY ÚT 5

4 TARTALOM Andrássy út Az Opera kávéház és a Három Holló Andrássy út A Mûvész kávéház Nagymezõ utca Az Operettszínház Nagymezõ utca A Mai Manó-ház Nagymezõ utca Ernst Lajos mauzóleuma Király utca A Pekáry-ház Andrássy út A Párisi Nagy Áruház Andrássy út A Japán kávéház Írók Boltja Liszt Ferenc tér A mûvészet szelleme Liszt Ferenc tér A Zeneakadémia Andrássy út A Savoy kávéház Andrássy út Az Abbazia kávéház Teréz körút A Batthyány-palota 6 B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

5 TARTALOM Eötvös utca A Városháza krónikája Andrássy út A Terror Háza Múzeum Andrássy út A régi Zeneakadémia Andrássy út A Képzõmûvészeti Egyetem épülettömbje Szív utca Arthur Koestler szülõháza A Körönd A szépen komponált tér Andrássy út A Herzog-palota Budapesti Értéktõzsde Andrássy út Villa, palota, követség Bajza utca A Jókai Feszty-villa Kmety utca Az Epreskert Bajza utca A Magyar Írószövetség székháza Andrássy út A Schanzer-villa MÚOSZ Andrássy út A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzeum A NDRÁSSY ÚT 7

6 TARTALOM Andrássy út Az Andrássy Hotel Andrássy út A Fiatal Mûvészek Klubja KOGART-ház Munkácsy Mihály utca Gábor Ignác Fiúinternátusa Andrássy A Babocsay villa a volt jugoszláv követség A Hõsök tere Tér a történelemnek Utószó A séta végén Felhasznált irodalom B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

7 ANDRÁSSY ÚT 3. A Saxlehner-palota A Hunyadi keserûvizet 1862-ben fedezték fel a mai XI. kerületben, az Örsöd és az Õrmezõ lapályán. Az egyik telek tulajdonosa kutat ásatott, a feltörõ víz azonban keserû volt. A kút gazdája Saxlehner András kereskedõnek ajánlotta fel, hogy értékesítse a gyógyvizet. Saxlehner megvizsgáltatta a víz összetételét, és miután jó üzleti lehetõséget látott benne, hiszen a gyógyfürdõk látogatásának, az ivókúráknak, a gyógyvizes kezeléseknek már nagy divatja volt ekkor, megvásárolta a területet, és kiépítve a telepet, forgalomba hozta a keserûvizet Hunyadi János néven ben már A NDRÁSSY ÚT 23

8 A SAXLEHNER PALOTA A palota egyik falikara 24 B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

9 ANDRÁSSY ÚT 3. exportálta is a vizet, amely néhány év alatt Európa-szerte közkedvelt lett. (A törökverõ nándorfehérvári hõsrõl elnevezett gyógyvíz eredményes hatásáról a mai napig számos viccben, anekdotában történik említés.) A keserûvíz rövidesen világszerte ismertté vált, és tulajdonosát, Saxlehner Andrást dúsgazdaggá tette. A kereskedõ a kiépülõ Sugárút elején, a mai Andrássy út 3. szám alatt Czigler Gyõzõ mûegyetemi tanár tervei alapján építtette fel bérpalotáját 1884 és 1886 között, s hogy az építtetõ neve is biztosan fennmaradjon, monogramját (A. S. = Andreas Saxlehner) a lakás és a ház több pontjára is feltetette. A palota Két Szerecsen (ma Paulay Ede) utcai frontján a cég irodáit helyezték el, az Andrássy útra nézõ oldalon az elsõ emeleten a család hétszobás magánlakosztályának helyiségei, a felsõ szinteken tágas bérlakások voltak. Saxlehner rendkívül igényes építtetõnek bizonyult: a korszak legszínvonalasabb mestereit és mûvészeit alkalmazta, kérte fel a palota felépítésére és díszítésére. A velencei csillárok és tükrök, a carrarai márvány kandallók, a belsõ terek faragott és intarziás faburkolatai, ajtói, a míves üvegablakok, a ma is mûködõ központi fûtés a nagypolgári luxus, ízlés és kényelem megnyilvánulásai és kiszolgálói voltak. A hosszú, kazettás mennyezetû ebédlõbõl, amely mellett a tálalóban szekrény formájú faburkolattal ellátott étellift biztosította az ételek felszállítását a földszinti konyhából, tovább lehetett menni a tükörterembe. Itt az allegorikus mennyezetfreskó mellett a tükörkeretek és az ajtók díszítése is figyelemre méltó. Az utolsó, az úgynevezett zeneterem intarziás parkettája még eredeti, a díszítések mind a zenével kapcsolatosak, az ajtók faberakásai és a kandalló márványfaragványai hangszereket ábrázolnak, a mennyezetfreskókon Bach, Haydn, Mozart és Beethoven portréi láthatók. Az eddig említett termek nyilvánvalóan elsõsorban a nagypolgári társasági élet színteréül szolgáltak. A leginkább privátnak tekinthetõ helyiségekbe a tálalón keresztül lehet eljutni, itt van a hálószoba és a kis szalon. A palota különös értékét az említetteken kívül Lotz Károly freskói adják, amelyek közül az elõcsarnokban a gyógyvíz ivását és a gyógyfürdõzést ábrázoló falfestmények emlékeztetnek a Saxlehner család jólétének a szó eredeti értelmében vett forrására. Lotz freskói találhatók a lakosztály hálószobájában, valamint a harmadik emeleten, ahol a négy évszak allegorikus ábrázolása látható. A palota azonban csak fél évszázadig maradt a család tulajdonában ban eladták, és az új tulajdonostól többek között a A NDRÁSSY ÚT 25

10 A SAXLEHNER PALOTA Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) és a a Magyar Bélyeggyûjtõk Országos Szövetsége (MABEOSZ) bérelte a családi lakosztály helyiségeit. A bélyeggyûjtõké maradt 1972-ig, ekkor a Magyar Posta vette át a bérleti jogot, és a MABEOSZ által eredeti állapotában megõrzött helyiségeket teljesen felújíttatta. A renovált lakosztályban ezek után megnyitották a Postamúzeumot, Ajtódísz Saxlehner András monogramjával amely ma is itt mûködik. A folyamatos karbantartásról és felújításról a Budapesti Mûemléki Felügyelõség (Lotz-freskók restaurálása, ), illetve a Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány (a villamos hálózat és a falikárpit cseréje, a csillárok restaurálása és a faburkolatok konzerválása, 2000) gondoskodott. Bár a bútorzat, a mozdítható tárgyak nem maradtak meg, illetve ami megmaradt, így például az eredeti fürdõkád, más múzeumba került, a falak, a mozdíthatatlan berendezés ma is érintetlen teljességében õrzi a századvégi nagypolgári lakás képét, hangulatát. Az épület 2002-ben a kerületi önkormányzat tulajdonába került, majd 2004-ben gazdát cserélt. A tulajdonjog, a bérleti jog, a Postamúzeum sorsának rendezése folyamatban van. (B. K.) 26 B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

11 ANDRÁSSY ÚT 24. Az Opera kávéház és a Három Holló Az Operaház és az Opera kávéház, 1896 Az 1888-ban megnyílt kávéház vendégkörét fõként az Opera közönsége és mûvészei adták. Alapítója Pikler Armand volt, zene- és operabarát, aki a zárt mûvészjelleget minden áron meg kívánta õrizni, ezért nem is tûrt meg vendégei közt holmi betérõ jöttmenteket ben aztán egy mit sem sejtõ, kaftános úr lépett be a helyiségbe, letelepedett, és várta, hogy kiszolgálják, ahogy illik. A személyzet azonban gondosan betartva a fõnök utasításait ezt nem tette meg. S mivel a vendég nem kapott egy csésze kávét, mi mást tehetett volna? Megvette az egész bérpalotát. Amúgy is Budapestre akart költözni a vejéhez. Lewy vagyok Varsóból, Wolfner bõrgyáros a võm. Így szól a városi legenda. Az 1905-ben elhunyt Ney Dávid énekesrõl elnevezett asztaltársaság sokáig egybegyûlt itt. Az 1930-as években énekesek, fia- A NDRÁSSY ÚT 65

12 AZ OPERA KÁVÉHÁZ ÉS A HÁROM HOLLÓ tal karmesterek, így Székely Mihály és Ferencsik János voltak tagjai. A tulajdonos névvel jelölt kávéscsészéket csináltatott nekik. A másik csoportosulás, az Opera Kávéházi Asztaltársaság ben spontán barátkozásból jött létre, s a szeszgyárost, optikust, közgazdászt, építészt és még sok más hivatású férfiút csupán a törzshely szeretete és egymás személyének kedvelése kötötte össze. Az 1920-as évek közepén Vágó László mûépítész stílusteremtõ módon belsõleg felújította a kávéházat, amely az Operaház panteonja lett. Gara Arnold és Feiks Jenõ lambériába épített vöröskréta rajzai zeneszerzõk, zenészek, énekesek, karmesterek portréi sajátosan emelkedett hangulatot adtak a gyönyörû kristálycsillárok által megvilágított teremnek ben, más adatok szerint 1936-ban kártyaszalonnal bõvült az Opera kávéház, bekebelezve a híres-hírhedt Három Hollót tól ugyanis a kapubejárattól balra az Opera kávéház, jobbra pedig a Három Holló vendéglõ, azaz bodega várta vendégeit. A két külön világ sokáig jól megfért egymás mellett. Révész Béla író, újságíró 1907 körül fedezte fel ezt az éjjelnappal mûködõ, a púpos Löffelmann ( Budapest Quasimodója ), majd Trenk Emil által vezetett intézményt, amely hamarosan 66 B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

13 ANDRÁSSY ÚT 24. Ady Endre egyik törzshelye lett. A kocsma jellegû, deszkafallal elválasztott s az ajtót függönnyel helyettesítõ szeparékkal ellátott vendéglátóhely a maga zajával, füstjével, kocsmagõzével nagyon is megfelelt Adynak. Sok-sok éjszakát töltött itt ivással és írással a bal oldali sarokfülkében, itt fogadta híveit, Révész Bélát, Zubolyt, azaz Bányai Elemér íróújságírót, Reinitz Bélát, verseinek megzenésítõjét, itt zajlottak a hangos hitviták. Csaknem ötven verset köszönhetünk az éjszakai élet jellegzetes figurái, hazatérõi, újságírók, nyomdászok, artisták és persze olyan nõk látogatta Három Holló ihletõ erejének. Krúdy Gyula írja Ady Endre éjszakái címû mûvében: Hiszen dolgoztak akkoriban mások is kávéházban, vagy hasonló helyen, de a Három Holló hering-savanyú, füstkeserû, nõmámortól terhes légkörét senkinek sem jutott eszébe felhasználni, mint Adynak: a versíráshoz ben Ady-emléktábla került az épületre: Csorba Géza alkotása, Röpülj hajóm felirattal. A dombormûves mészkõ emléktábla az ostrom alatt súlyosan megsérült, 1962-ben módosítással, újrafaragva került vissza helyére. A két vendéglátó intézmény helyén 1992 januárjától 2005 októberéig a Goethe Intézet mûködött, és 1998 júnusában nyitott meg itt az Eckermann Kávéház, az Eckermann Café, amely egy ideig a Bibó-kör, az Örley-kör és más irodalmi, kulturális csoportok kedvelt találkozóhelye volt, s a nagy intézettel együtt hagyta el az Andrássy utat. Az utcafronton ma két elegáns divatüzlet, a kaputól balra a Louis Vuitton, jobbra a Burberry található. (F. I.) A NDRÁSSY ÚT 67

14 ANDRÁSSY ÚT 29. A Mûvész kávéház Utunk során, ha elfáradtunk volna, beülhetünk a Mûvészbe. A Ray Rezsõ által tervezett, 1884-ben épült neoreneszánsz lakóházban, az egykori Szenes-palotában lévõ vendéglátóhely Kis-Gerbaud, majd Mûvész cukrászda néven funkcionált. Ma hivatalosan Mûvész kávéház a neve. Késõi biedermeier berendezése 1973-tól iparmûvészeti védettséget élvez. Az errõl szóló tábla ma már nem létezik, mert a tulajdonos elmondása szerint egy vendég (véletlenül, nem demonstratív szándékból) összetörte. Elszállították javításra, azóta sorsa ismeretlen. A szélfogó üvegére gravírozott, ámulatot keltõ, 1898-as évig ugyan nem tudjuk visszavezetni a múltját, ám tény, hogy a harmincas években itt üzemelt a Gerbeaud cég egyik fióküzlete olvasható a Kávézók kalauza címû könyvben. Az átépítés elõtt csak a jobb oldali ajtón lehetett bejutni a belsõ szalonba. Sokkal titokzatosabb volt minden írja Nagy Budapest Könyvében Török András. A titok nyitja: a legutóbbi változtatáskor a kávéházat a régire, a háború elõttire igyekez- 68 B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

15 ANDRÁSSY ÚT 29. tek átalakítani, s ezért veszítette el titokzatosságát. Tudniillik megnyitották az addig befalazott, a bejárati ajtóval szembeni bal oldali ajtót is, hogy visszaállítsák a valahai hangulatot, és hogy így tágasabbá és átjárhatóbbá tegyék a teret. A tapétát felfrissítették, és felújították a székeket is. Igyekeztek mindent megtartani-megõrizni, lehetõség szerint korhûséget idézni. Sokan jártak-járnak ide annak idején is az Opera világából: a mûvészvilágból színészek, rendezõk törzshelye volt és íróké. Ha Mûvész (cukrászda, kávéház, eszpresszó) akkor Mándy Iván. Ha Mándy Iván akkor Mûvész és Lukács (Különlegességi) cukrászda. A Mûvészt Mándy Iván tette legendássá, a presszót, a tündéri presszóslányokat. Törzsasztalának még ma is megvan a Kávéházi enteriõr 1. pontos helye, s mint megtudtam, annak idején egy réztáblával (természetesen rajta az õ neve) kellett jelezni, hogy ez az õ felségterülete. (Sajnos ez a tábla is elkeveredett.) Az általánosan elterjedt hiedelem szerint csak délelõttönként ült be (más vélekedések szerint akadt, hogy délutánonként is betért), a tábla már ott volt az asztalon, újságot és kávét kért, s általában két-három óra hosszat írt, de közben fõleg a körülötte lévõk párbeszéd-foszlányait hallgatta. Közben nem volt szabad hozzá szólni, zavarni, csak az általa odahívottakkal beszélt. Ma éppúgy ülnek az asztaloknál régi urak és dámák, ügyvédek és mûvészek (ki-ki a megszabott idejében, rendjében), van író, aki ott tartja heti (havi) fogadóóráját. De a turisták és fiatalok is felkapták, s törzshelyükké választották a helyet, akik csak beugranak (az õ kedvükért szól a hely hangulatához egyáltalán nem illõ ze- A NDRÁSSY ÚT 69

16 A MÛVÉSZ KÁVÉHÁZ Kávéházi enteriõr 2. ne), s azt csak néhány bennfentes tudhatja, hogy az új hátsó pultot korabeli fotók alapján restaurálták, s az ugyanitt lévõ új szürke lámpaburák a régi idõket idézik. A ház falán emléktábla mutatja: Ebben a házban tartóztatták le több társával együtt november 22-én Nagy Jenõ ezredest és Tartsay Vilmos századost, a Magyar Nemzeti Felkelés felészabadító bizottsága katonai vezérkarának tagjait. Itt halt hõsi halált Messik János hadnagy és Széchenyi Pál zászlós. A kaputól jobbra 2007 januárjától OTP Travel iroda mûködik. No, de ennyi idõ, s ismeretszerzés után már elfogyaszthattuk a tejszínhabos kávét, a süteményt, s folytatván utunkat, tehetünk egy kis kitérõt a Pesti Broadway felé. (Sz. Sz. M.) 70 B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

17 ANDRÁSSY ÚT 45. A Japán kávéház Írók Boltja Utunkat folytatva az Andrássy út és a Liszt Ferenc tér sarkánál láthatjuk az épület alsó szintjén az Írók Boltját, Budapest egyik legnagyszerûbb könyvüzletét, mely a nagyhírû Japán kávéház helyén mûködik. A neoreneszánsz stílusú, Bukovich Gyula tervezte (1878) háromemeletes építményben a kávéház 1895-ben nyílt meg. Tulajdonosai: Strasser Gyula, a Weisz testvérek, Gyula és Richárd, Salzer Albert, az I. világháború idején Lantos Adolf, az 1920-as évek elejétõl Gundel Ferenc, majd 1928 tavaszától Kraszner Menyhért, a mûvészek barátja. A Japán kávéház az 1930-as években A NDRÁSSY ÚT 99

18 A JAPÁN KÁVÉHÁZ ÍRÓK BOLTJA Japán legyezõs stukkódísz A kávéház nevét a tükrök feletti csempéken látható, japán témájú csendéletekrõl, japános motívumokról kapta, késõbb ezek alá függesztették a törzsvendégekrõl készült karikatúrákat. Volt egy kávéházunk az Andrássy úton, abban a kedvesebbik idõben: a Japán kávéház; fehér majolika falai teli pingálva bambuszszal, krizantémmal, vázákkal, álmodott madarakkal. Akik oda jártunk a Japánba, talán messzibb mentünk, mintha Japánba mentünk volna; távolibb exotikum volt ez a kávéház, mint a fehér lótusz, a zöld tea, s az arany Buddha világa: mert a Japán kávéház az ifjúság tündér-hazája volt emlékezett késõbb Szép Ernõ. Máig tartja magát a legenda, hogy a lambéria, a vakolat mögött még rejtõznek a híres porcelánképek. A valóságban a helyiség mai tulajdonosai csak japán legyezõmotívumos stukkótöredéket találtak. A kávéháznak két asztalsoros terasza volt az Andrássy út, és egy asztalsoros a Liszt Ferenc tér felé. A 20. század elején, úgy 1907-tõl a képzõmûvészek és mûpártolók törzshelyévé lett, hogy miként, azt késõbb, az Abbazia kávéháznál fogjuk elbeszélni. A lépcsõházi majolika díszkút részlete 100 B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

19 ANDRÁSSY ÚT 45. Az Andrássy útra nézõ nagy ablaknál a mûvészasztal, a fõhelyen Lechner Ödönnel. A Japán kávéház mûvészeibõl alakult ki a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre, a Nemzeti Szalonban kiállító MIÉNK ( ), tagjai többek között Csók István, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Kernstock Károly, Lechner Ödön, Petrovich Elek, Rippl-Rónai József és Szinyei Merse Pál. Ismert törzsvendég volt a sok más vendéget és számos jelenetet megörökítõ Pólya Tibor karikaturista, és bejárt ide Csontváry Kosztka Tivadar is. Rendszeres látogatók voltak a híres mûgyûjtõk, Majovszky Pál, Nemes Marcell, Ernst Lajos és Petrovics Elek, a Szépmûvészeti Múzeum igazgatója. Sok karikatúra, rajz, szobor- és épületterv keletkezett az asztalok márványlapjain, ezeket persze másnapra letakarították. Mesélték, hogy Lechner Ödön Erzsébet királyné-emlékmûterve is asztalra készült elsõ változatban, s mikor egy képzõmûvészeti lap riportere azon sajnálkozott, hogy reggelre ezt a csodát lemossák majd, Nemes Marcell, a híres mûgyûjtõ és mûkereske- A NDRÁSSY ÚT 101

20 A JAPÁN KÁVÉHÁZ ÍRÓK BOLTJA A mûvészasztal a teraszon: Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József és mások dõ a bútordarabot megvette a tulajdonostól, s kincsei között helyezte el. Az I. világháború, az azt követõ történelmi események és Szinyei Merse Pál halálát követõen az asztaltársaság szétszóródott, hiába próbálta a mester összefogó szerepét átvenni a róla elnevezett Mûvészetpártoló Társaság. Itt tanyázott késõbb a mûgyûjtés, mûvészeti vásárlások és eladások szervezésére 1928-ban alapított Munkácsy-céh, melyben a mûgyûjtõ tagok évente meghatározott összegért vásároltak a céh mûvészeinek kiállításain. Az 1920-as évektõl írók, költõk fedezik fel a Japánt. A kávéház második fénykorát 1928-tól élte, amikor Kraszner Menyhért, a Ritz Szálló és a Margitszigeti Nagyszálló egykori igazgatója lett a tulajdonos, aki a változást így hirdette: Újonnan átalakítva, speciális házi ételek. Frigidair legújabb szerkezetû hûtõgépeken kezelt ételek és italok. Színház elõtt és után friss ízletes vacsorák. Japán módra kezelt szamovár-tea. Egész éjjel nyitva. Non plus ultra levesspecialitások. A tulajdonos a nonstop üzletmenettel széles vendégkört szolgált ki. A korán kezdõ üzletembereket, akik megreggeliztek, megkávéztak, majd indultak saját boltjukat kinyitni, az udvarban mûködõ bukmékeriroda látogatóit, fogadókat, zsokékat, hajtókat, istállótulajdonosokat, az itt dolgozó vagy étkezni, szórakozni (játékok, sakk, kártya, dominó, biliárd állt a vendégek rendelkezésére), beszélgetni betérõ költõket, írókat, a környezõ mulatók, színházak közönségét 102 B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

21 ANDRÁSSY ÚT 45. késõ este, majd az éjszaka mûvészeit, hajnaltájt a javíthatatlanokat... aztán kezdõdött minden elölrõl. A II. világháború idején a légitámadások miatt az üzletet elõbb 2 órakor, majd 12 órakor be kellett zárni. Kraszner Menyhért gyakran végigsétált birodalmán, törzsvendégeihez lépve váltott velük néhány barátságos szót. Jelenléte sosem volt terhes, érdeklõdése sosem volt tolakodó. Vendégeinek anyagi helyzetére való tekintettel kialakított egyfajta cinkos segítségnyújtási modellt, s ezzel kávéháza hírnevét igencsak növelte. Elõbb a javító kávét fedezte fel (amikor a kihozott kávét hol egy kis tejjel, hol egy kis kávéval javították, így egy adag áráért többet is fogyaszthatott a rászoruló), majd más, egyszerûbb ételekre is kiterjesztette tapintatos találmányát. Mindemellett a képzõmûvészeti fõiskoláról tanévenként egy kosztos diákot tartott. Egyébként is mûpártoló volt, elõfordult, hogy képben, festményben fogadta el a tartozás rendezését. Vezetésével a Japán a párizsi Dó`me vagy a Rotonde kávéházhoz hasonlítható jelentõségre tett szert a magyar kulturális életben. A Japán névadó csempeképei, 1930-as évek Gyakran látogat be Molnár Ferenc, Bródy Sándor, szívesen kártyázik itt Hunyady Sándor, de Kassák Lajos és Tersánszky Józsi Jenõ is gyakori vendég, és szeret csendes helyen dolgozni a Japánban Szép Ernõ. Járnak ide énekesek (mint Székely Mihály, akinek a közelben, a róla elnevezett utcában van emléktáblája), a A NDRÁSSY ÚT 103

22 A JAPÁN KÁVÉHÁZ ÍRÓK BOLTJA 104 B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

23 ANDRÁSSY ÚT 45. A NDRÁSSY ÚT 105

24 A JAPÁN KÁVÉHÁZ ÍRÓK BOLTJA színészek közül a Latabár testvérek (Árpád és Kálmán), Törzs Jenõ és G. Dénes György (Zsüti), a slágerszövegíró és dalszerzõ. Rónai Mihály András költõ, író, aki fiatal korában rendszeres látogatója volt a kávéháznak, emlékezetbõl lerajzolta, hol ültek a törzsvendégek. Rejtõ Jenõ (P. Howard, G. Lavery), a sikeres kabaréjelenetek, légiós- és más kalandregények szerzõje, a nyelvi humor, az irodalmi abszurd, a pikareszk ponyvaregény mestere a nyomtatott L betû alakú kávéházi tér fordulójában dolgozott. A közeli kiadóból szinte laponként vitte kifutó az elkészült részeket a szedõhöz. Nagy Lajos (törzsasztala szintén az L fordulójában, a bejárathoz közelebb) és József Attila (a bejáratnál, közvetlenül a ruhatár mellett) nap mint nap sokat dolgozott itt. Délutánonként hosszadalmas sakkpartiba merültek, és megszületett a sakkszövegek, sakkdünnyögések legszebbike: Eccer élünk, eccer élünk: / egy parasztot leccerélünk. Este osztoztak egy tányér bablevesen. Itt, e kávéházi szegleten keletkezett József Attila Születésnapomra címû verse, s itt kezdte el írni a költõ május 22-én délben a Szabad-ötletek jegyzékét, a lelki kitárulkozásnak ezt a félelmetes dokumentumát ben Kraszner Menyhértnek el kellett adnia a kávéházat. A háború elõrehaladtával egyre több vendég tûnt el, vonult be katonának vagy vitték munkaszolgálatra. Az ostrom után, 1945-ben a kávéház fölött lakó Kraszner Menyhért újranyitotta az üzletet. A semmibõl csináltak valamit: italt teából, rumaromából; egytálételt babból. Aztán a hivatalos tulajdonos elõkerült, visszavette, és hivatalosan megnyitotta a Japánt. A kávéházat 1949-ben államosították, és az épületet a Szikra Kiadó kapta meg, majd 1951-ben a központosított könyvterjesztõ vállalat egysége lett. Egy ideig könyvklub is mûködött a helyiségben. Késõbb a rövidebbik szárnyban megnyílt az Írók Könyvesboltja, amely az 1980-as évek elejére átvette az egész üzletet tõl az Írók Boltja önálló vállalkozásként mint a mai Budapest kulturális életének egyedülálló, maradandó intézménye viszi tovább a Japán szellemiségét. (F. I.) 106 B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

25 ANDRÁSSY ÚT 60. A Terror Háza Múzeum A cím, a házszám fogalommá vált. Az Andrássy út és a Csengery utca sarkán álló, Feszty Adolf tervezte háromemeletes bérház 1882-ben épült. A historizáló elemeket felvonultató épület kivitelezése Shubert és Hikisch nevéhez fûzõdik. A végleges telekkönyvi bejegyzésére 1882-ben került sor. Az neoreneszánsz palota a Sonnenberg és Fischer cég megrendelésére készült, eredeti tulajdonosai azonban feltételezhetõleg elsõsorban befektetésnek szánták az ügyletet, mivel az épület elkészültének évében már túl is adtak rajta. Az új tulajdonos Holl Frigyes lett. Az épületben semmilyen különleges átalakítás nem történt az alatt a három év alatt, A NDRÁSSY ÚT 139

26 A TERROR HÁZA MÚZEUM amíg a Holl család birtokolta. Ezután a házat Perlmutter Jakab vásárolta meg (aki feltételezhetõen résztulajdonosa volt a Kõbányai Serház Részvénytársaságnak), akitõl fia, Perlmutter Izsák festõmûvész örökölte ban bekövetkezett halála után is bérházként mûködött az épület. Így történhetett, hogy 1937-ben már a nyilas párt (Magyar Nemzeti Szocialista Párt) bérelt szobákat itt re az egész elsõ emelet a párt bérleménye lett, ezért adhatta meg hivatalos postacímnek Szálasi Ferenc az Andrássy út 60.-at. Ugyancsak õ nevezte el az épületet a Hûség Házá -nak. A nyilas Az Andrássy út 60. ma rémtettekrõl hírhedetté vált épület a közhiedelemmel ellentétben telekkönyvileg soha nem került a párt tulajdonába. A II. világháborúban az épület károkat szenvedett, bombatalálat érte, mint a mellette lévõ, Bobula János tervezte palotát is (Andrássy út 62.). 140 B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

27 ANDRÁSSY ÚT ben, Pest ostroma után három nappal már belügyminiszteri különítmény vette birtokába az objektumot, mely a késõbbiekben a Politikai Rendészeti Osztálynak, majd az ebbõl kinövõ utódszervezetnek, az ÁVO-nak (Magyar Államrendõrség Államvédelmi Osztálya), azt követõen 1948-tól a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának (ÁVH) székházául szolgált. A sarokházat 1951-ben államosították, és hivatalosan kezelõi jogot biztosítottak a Közép-magyarországi Boripari Trösztnek. A politikai rendõrség munkájához már igen hamar szûknek bizonyult az épület, ezért a föld alatt a falakat áttörve az egész háztömböt az erõszakszervezet foglalta el, továbbépítve a nyilasok hírhedt börtön- és kínzókamrarendszerét. A már említett Andrássy út 62. szám alatti palota dísztermében volt Péter Gábor dolgozószobája. Az államvédelmi hatóság 1956-ig tevékenykedett az épületben. A késõbbiekben a pincerendszerben a nyomokat eltüntették, és KISZ-klub, majd 1957-tõl a Chemolimpex Magyar Vegyiáru Külkereskedelmi Vállalat üzemelt benne decemberében a Közép- és Keleteurópai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány vásárolta meg, s 2002 februárjára készült el a Terror Háza Múzeum. Egyéves tervezõ- és átalakítómunkával az épület kívül-belül teljesen megújult. Az átépítés tervezõi F. Kovács Attila, Sándor János és Újszászy Kálmán építészek voltak. Az átépítéssel a mûemlék jellegû épület emlékmûvé vált. A fekete díszpárkány, a gránit járda és a sok vitát kiváltott pengefalak a házat mintegy keretbe foglalják, egyúttal kiragadják környezetébõl. A múzeum a legkorszerûbb kiállítási elvek szerint installációkkal, érintõképernyõkkel, különleges hang- és fényeffektusokkal mutatja be látogatóinak a 20. századi magyar történelem legsötétebb két diktatúráját, de egyben azt is példázza, hogy a legkegyetlenebb elnyomás elleni harcból megszülethet a szabadság. (B. F.) A NDRÁSSY ÚT 141

28 A KÖRÖND A szépen komponált tér Az 1870-es évek végén váratlanul fellendült az építkezési láz a Sugárúton. Eladó telkekre egymás után jelentkeztek a vevõk, a korabeli arisztokrácia, a jómódú polgárság mellett egyes közintézmények is. A MÁV például egyszerre négy telket is vásárolt a környéken, saját intézményei és bérházépítés céljára. Tulajdonképpen ennek köszönhetõ a Körönd létrejötte, amelyhez szerencsésen párosult a kitûnõ képességû, osztrák származású építész, Petschacher Gusztáv megjelenése, neki köszönhetõ a tér beépítésének ötlete, a Körönd építõmûvészi kivitelezése. A teret a kezdetektõl fogva Köröndnek hívták, majd 1938-ban Hitler térré nevezték át tõl újra Körönd, majd 1971-tõl Ko- 162 B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

29 A KÖRÖND Szondy György Balassi Bálint dály körönd a neve, a világhírû zeneszerzõ és zenetudós emlékére, aki a Körönd 1-es számú házában élt és alkotott évtizedekig. Kodály Zoltán lakását késõbb emlékmúzeummá alakították át. A Kodály körönd kör alakú tér az Andrássy út és a Szinyei Merse utca találkozásánál, a budapestiek egyik kedvelt pihenõhelye. A teret határoló négy lakóépület teljes kört alkot, elõttük platán- és gesztenyefás kertecskékkel, közepükön szobrokkal. A négy részre osztott Köröndön Vak Bottyán (Kis Kovács Gyula, 1958), Zrínyi Miklós (Róna József, 1902), Szondy György (Marton László, 1958) és Balassi Bálint (Pátzay Pál, 1959) szobra látható. Korábban a téren volt Bocskai István (Holló Barnabás, 1903) és Bethlen Gábor (ifj. Vastagh György, 1902) szobra is, de ezek 1945 után a Hõsök terére, a millenniumi emlékmûre kerültek, ahonnan a Habsburg-szobrokat akkor eltávolították, valamint Pálffy Jánosé (Senyei Károly, 1905), amelyet elbontottak. ANDRÁSSY ÚT VASUTASHÁZ A Körönd egyik felét adó eklektikus-romantikus stílusú épületegyüttes 1884-ben épült, Kauser József tervezte. Kauser felkapott építész volt a Habsburg-birodalomban, Budapesten a Szent István-bazilika és az Operaház tervezésében is részt vett. A NDRÁSSY ÚT 163

30 A SZÉPEN KOMPONÁLT TÉR Vak Bottyán ANDRÁSSY ÚT Zrínyi Miklós ANDRÁSSY-UDVAR A házat a számú épülettel együtt Kauser József tervezte 1883-ban, és Bukovich Gyula építette ben készült el. Az épületben, Kodály Zoltán egykori lakásában mûködik a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum. Itt lakott több évig Barcsay Jenõ festõmûvész is. ANDRÁSSY ÚT MÁV NYUGDÍJINTÉZETI BÉRHÁZ A neoreneszánsz stílusú épületet Petschacher Gusztáv tervei alapján ben építették. Sgraffitodíszítésének figurális elemeit Székely Bertalan készítette, egyebekben Rauscher Lajos munkája. Kovácsoltvas kerítése és kapuja Jungfer Gyula mûhelyébõl való. A háromemeletes négyhomlokzatos, U alaprajzú épület fõpárkánya fogazott, a falakat freskók díszítik. Az épület sarkain toronyszobák vannak. Eredetileg kizárólag MÁV-alkalmazottak lakták, jobbára vezetõ beosztásúak ben tatarozták a házat, és újrafestették a homlokzati freskókat. 164 B UDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I.

31 A KÖRÖND ANDRÁSSY ÚT HÜBNER-UDVAR A ház Bukovich Gyula tervei alapján ben épült, neoreneszánsz stílusban. A ház elsõ tulajdonosa az építési vállalkozó Hübner-cég volt, ezután Fontány Béla földbirtokos, több vállalat részvényese vette meg, s családja birtokában volt egészen az államosításig ben a házat súlyos bombatalálat érte, csak a bejárat és a függõfolyosó maradt meg. Az épületben 1954-tõl 1998-ig mûködött Ziegler Tibor, majd Péter ostyasütõ üzeme. KÖRÖNDI LAKÓHÁZ ANDRÁSSY ÚT A Kodály köröndöt körülölelõ 4 palota közül a nyugati oldalon Szondi György szobra mögött az idõközben hatalmasra nõtt platánok és vadgesztenyefák takarásából elõtûnõ, toszkánai hangulatot idézõ épület szinte mindenkit elkápráztat. A mozgalmas, színes épülettömbök a tornyokkal különleges hangulatú térélményt nyújtanak. A Körönd másik három épülete is élményszerû, de ennek a szépségét nem tudják felülmúlni. A MÁV Nyugdíjintézeti bérház, 1883 A NDRÁSSY ÚT 165