TARTALOMJEGYZÉK. 1. Bevezetés Előzmények, a tervkészítés általános adatai Jogszabályi áttekintés..6

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Előzmények, a tervkészítés általános adatai Jogszabályi áttekintés Az önkormányzatok hulladékgazdálkodása Kötelezettségek és az ebből adódó feladatok meghatározása A települési hulladékgazdálkodási terv készítésének célja Közép Dunántúli Statisztikai Régió hulladékgazdálkodási tervanyag vázlatos bemutatása Tervezési szint bemutatása, tervezés előkészítése, állapotfelmérés Kisbér bemutatása földrajzi elhelyezkedése A tervezés előkészítése, állapotfelmérés A tervezési területen keletkező hulladéktípusok azok mennyiségi megoszlása Kisbér város területén keletkezett hulladékok mennyisége, fajtánkénti eloszlása A területi éves hulladékmérleg bemutatása A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények Hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott követelmények A vizsgált terület hulladékkezelésének rövid leírása Egyedi hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések Szelektív hulladékgyűjtés Lomtalanítás Veszélyes hulladékok 45 2

2 5.5.A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények bemutatása A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és a jellemzők ismertetése Települési szilárd hulladékgazdálkodás kiegészítő munkarészei Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Hulladékkezelés csökkentési célkitűzései a tervidőszak végére Hulladékhasznosítási célkitűzések Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tárolók, kezelő és lerakótelepek megfelelő üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása A kijelölt célok elérését illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program Összefoglalás.61 Köszönetnyilvánítás.63 3

3 Mellékletek 1. sz. melléklet: Vonatkozó jogszabályok és rendeletek jegyzéke 2. sz. melléklet: Kisbér város térképi megjelenítése 3. sz. melléklet: A települési hulladékban megjelenő hulladék összetevők és EWC kódszámaik a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján 4. sz. melléklet: Települési szilárd hulladéklerakó Helyszínrajz 5. sz. melléklet: Települési folyékony hulladéklerakó Helyszínrajz 6. sz. melléklet: Szelektív hulladékgyűjtő szigetek térképi megjelenítése Fotódokumentáció 4

4 1. BEVEZETÉS 1.1. Előzmények, a tervkészítés általános adatai Kisbér Város Képviselő-testülete én tartott ülésén 83/2004 (IV.29.) sz. határozatával a Connect 3 Kft.-t (3100 Salgótarján, Irinyi j. u. 6.) bízta meg a helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésével. Az adatgyűjtés júliusában kezdődött meg, amely során személyes interjúk készültek a települési hulladékgazdálkodásban szerepet vállaló közszolgáltatókkal, hulladéktermelőkkel, a helyi önkormányzat illetékeseivel és a helyi civil szervezetekkel. Az irodalmi és jogszabályi háttér áttekintését követően az adatok gyűjtött információk a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 1. sz. mellékletének (A hulladékgazdálkodási tervek szerkezeti felépítése és tartalmi elemei) megfelelően kerültek rendszerezésre és feldolgozásra. Tervezési szint A helyi hulladékgazdálkodási terv a közötti időszakra, Kisbér Város illetékességi területére készült. Készítő neve és címe Connect 3 Környezetvédelmi, Szolgáltató és Oktató Kft. Székhely: 3100 Salgótarján, Irinyi J. u. 6. Telephely: 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 13 Tel/fax:: 06-32/ Tervkészítés időszaka augusztus - szeptember 5

5 1.2. Jogszabályi áttekintés A magyar jogrendben - eltekintve az Alkotmánytól - a legmagasabb szintű jogi szabályozás a törvényi szint. A hulladékgazdálkodás területén ilyen magas szintű jogszabály korábban, egészen addig nem létezett, míg az Országgyűlés a évi XLIII. számú törvényt a Hulladékgazdálkodásról (a továbbiakban: Hgt.) meg nem szavazta. Ez ún. "kerettörvény", ami azt jelenti, hogy a társadalom minden csoportjára vonatkozóan (lakosság, önkormányzatok, gazdasági vállalkozások, hatóságok) megállapítja a legfontosabb előírásokat, de a részletek szabályozását a kormányra és a miniszterekre bízza. A Hgt. célja: az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel; a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása). A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztás-termelés körforgásban tartása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása. A Hgt a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37 (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza. 6

6 A helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozása, az önkormányzat sajátosságainak figyelembevételével készül, a fenti jogszabályok alapján. Például: A helyi hulladékgazdálkodási tervet úgy kell elkészíteni, hogy biztosítsa a Hgt a (7) bekezdésében meghatározott szervesanyag-tartalom csökkenést és a települési hulladék lebomló szervesanyag-tartalmának lerakási aránya megegyezzen a Hgt a (7) bekezdésében meghatározott csökkentési aránnyal. A célok elérése érdekében a Hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. Törvény 33. -a - összhangban az Európai Közösség hulladékra vonatkozó irányelveivel - a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Terv kidolgozását írta elő. Az OHT elfogadását 270 nappal követően a Környezetvédelmi Felügyelőségek irányításával területi tervezési statisztikai régiókra kiterjedő Területi Hulladékgazdálkodási Tervek készültek (Lásd. 3. fejezet), amelyeket a környezetvédelmi miniszter rendeletben hirdetett ki. A területi tervek kihirdetését 270 nappal követően a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet értelmében a települési önkormányzatok kötelesek Helyi Hulladékgazdálkodási Tervet készíteni, és azt helyi rendeletben kihirdetni. A 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről kimondja, hogy: A hulladékgazdálkodási tervek szerkezeti felépítését és tartalmi elemeit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 7

7 A helyi hulladékgazdálkodási terveket legkésőbb a területi hulladékgazdálkodási tervek kihirdetésétől (2003. november 7.) számított 270 napon belül két példányban kell benyújtani a környezetvédelmi felügyelőséghez jóváhagyásra. A hulladékgazdálkodás fogalma és alapelvei A hulladékgazdálkodás fogalma A hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást. A hulladékgazdálkodás alapelvei A hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a következő alapelveket kell érvényesíteni a megelőzés, ezen belül az integrált szennyezés megelőzés elve alapján legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében; az elővigyázatosság elve alapján a veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének; a gyártói felelősség elve alapján a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is; 8

8 a megosztott felelősség elve, a gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük; 9

9 az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen; az elérhető legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére; a szennyező fizet elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladék kezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is; a közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor; a regionalitás elve (területi elv) alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni; az önellátás elve alapján - országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével - a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni; a fokozatosság elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni; a példamutatás elve alapján az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit; 10

10 a költséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak. 11

11 Az átfogó hulladékgazdálkodási célok eléréséhez az alábbiak szükségesek a megelőzés terén: anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák, környezetkímélőbb, tartós vagy többször felhasználható, hulladékként jól kezelhető anyagok elterjesztése. a hasznosítás terén: biztosítani kell, hogy a már kisajátított természeti erőforrás - mint alap- vagy nyersanyag, végső esetben, mint energiaforrás - minél tovább a termelés-fogyasztás körforgásában maradjon, minél teljesebben hasznosuljon. szorgalmazni kell a korszerű technológiák kifejlesztését és alkalmazását, törekedni kell ezek gazdasági hátterének megteremtését. az ártalmatlanítás terén: törekedni kell a megfelelő műszaki védelem mellett végzett gyűjtés során a hulladékok fizikai előkezelés módszereinek alkalmazására, mellyel a lerakásos, égetéses ártalmatlanítási költségeket lehet csökkenteni. (válogatás, térfogatcsökkentés stb.) (Lásd:.1. sz. melléklet: Vonatkozó jogszabályok és rendeletek) 12

12 2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSA 2.1. Kötelezettségek és az ebből adódó feladatok meghatározása Kötelezettségek Az önkormányzatok sokrétű szerepet játszanak a környezet védelmében. Az elmúlt években az új önkormányzati rendszerrel együtt kialakult ennek jogi szabályozása is. Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. tv.) alapján a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érintő kérdésekben is. A környezet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) is tárgyalja az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotását. Rögzíti egyúttal, hogy ezekben a rendeletekben nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírások is meghatározhatók. Az önkormányzati törvény 8. (1) bekezdése felsorolást ad a települési önkormányzatok helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan az épített és természeti környezet védelme. Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja - a csatornázás, - a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, - a szelektív hulladékgyűjtés, - a lomtalanítás. Az önkormányzati törvény 8. -a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelező feladatokat törvény is előír az önkormányzatok számára. Ezt a joghelyet is figyelembe véve született meg a Hgt., amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelező előírásokat tartalmaz. 13

13 A lakosság és az önkormányzatok számára a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatosan a Hgt. és kormány-, valamint miniszteri rendeletek is tartalmaznak különböző feladatokat. 14

14 Kötelezettségek, feladatok A Hgt a lakosság számára előírja, hogy - A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni. - Törvényben meghatározott esetekben a fogyasztó köteles a hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni. - Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit (pl. a veszélyes hulladékokat) az önkormányzat rendeletében előírtaknak megfelelően köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a meghatározott begyűjtőhelyre vinni vagy a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni. A Hgt a települési önkormányzatok részére kötelező feladatként határozza meg a következő feladatokat - közszolgáltatás megszervezése (szilárd és folyékony hulladékokra), - közterületen elhagyott hulladékok begyűjtése, kezelése - a kezelőművek létesítése és üzemeltetése, vagy más szervezésében működő közszolgáltatáshoz való csatlakozás - közterületek tisztántartásának megszervezése, - a közszolgáltatás a díjainak megállapítása - helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése A Hgt alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják továbbá: - szelektív gyűjtés megszervezését, - hulladékgyűjtő udvarok és szigetek kialakítását, - válogatóművek és komposztáló üzemek létesítését. 15

15 A lerakással ártalmatlanított hulladék biológiailag lebomló szervesanyagtartalmát csökkenteni kell: július 1. napjáig 75%-ra, július 1. napjáig 50%-ra, július 1. napjáig 35%-ra (Hgt. 56. (7) bekezdés) 2.2. A települési hulladékgazdálkodási terv készítésének célja A települési hulladékgazdálkodási tervnek kettős szerepet kell betöltenie: - segítségével meg kell tudni oldani, legfontosabb helyi hulladékgazdálkodási gondokat a jogszabályok betartásával, - a területi tervvel összehangolt célokat kell kitűzni, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. Az önkormányzat az a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező szervezet, amely leginkább ismeri a település adottságait, gondjait és ennek alapján képes pontosan és konkrétan meghatározni a szükséges beavatkozások fontossági sorrendjét; pénzügyi, szervezeti, műszaki és jogi eszközeit áttekintve megállapíthatja a megoldási lehetőségeket. 16

16 A helyi hulladékgazdálkodási tervek célja: v a hulladékgazdálkodás hierarchikus rendszerének érvényre juttatása v megbízható adatbázis létrehozása a különböző önkormányzati szinteken v Nemzeti Környezetvédelmi Program hulladékgazdálkodási stratégiájának megvalósulása v Országos és Területi Hulladékgazdálkodási Terv alapelveinek érvényesítése v a hulladékgazdálkodás környezetvédelmi és gazdasági mutatóinak javítása, az ehhez szükséges intézkedések v környezettudatos magatartás kialakítása a lakosságban, a hulladék teljes életciklusában, v a lakosság által "termelt" települési szilárd hulladék teljes életciklusára vonatkozó hulladékgazdálkodás áttekintése. 17

17 A következő hulladékokkal kell foglalkozni a terv keretében a településen keletkező - a közszolgáltató által begyűjtésre kerülő települési szilárd és folyékony hulladék, a települési szilárd hulladékokból szelektíven gyűjtött frakciók (veszélyes és nem veszélyes), az önkormányzat felelősségi körébe tartozó veszélyes hulladékok (pl. kórházi hulladékok, állati hulladék), a kiemelten kezelendő hulladékáramok (pl. csomagolási hulladék), valamint a területen felhalmozott és nem megfelelően kezelt vagy ártalmatlanított (pl. illegálisan lerakott vagy elhagyott) hulladékok. Hulladék típusok fogalmi meghatározása Települési szilárd hulladék - háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező szilárd hulladék, - közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező szilárd hulladék, - háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű, és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. A települési hulladékok körébe tehát beletartoznak a háztartási hulladékokhoz hasonló jellegű, és összetételű, azokkal együtt kezelhető más hulladékok is. A települési hulladékokkal együtt rakhatók le azok az egyéb nem veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X.10.) KöM rendelet 2. számú melléklete szerinti átvételi követelményeket. Ezeket a hulladékokat szintén figyelembe kell venni e tervezés során. 18

18 Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, - a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint - a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Az inert hulladék lerakása során nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Vízben nem oldóik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, továbbá csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, ezért nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. Biológiailag lebontható hulladék minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével lebontható. A hulladékgazdálkodási tervet jóváhagyók, valamint az érintett hatóságok gondoskodnak a tervben meghatározottak végrehajtásáról, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kísérik a tervekben foglalt feladatok megvalósítását. A tervet a beszámoló összeállításával egyidejűleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a lakosságot. 19

19 3. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI STATISZTIKAI RÉGIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVANYAGÁNAK VÁZLATOS BEMUTATÁSA A Dél-Alföldi statisztikai régió részei Fejér megye Veszprém megye Komárom - Esztergom megye A Közép-Dunántúl-i statisztikai régió hulladékgazdálkodási tervét az Közép-dunántúli Környezetvédelmi felügyelőség készítette, a as tervidőszakra vonatkozóan. A tervezés bázisévének 2001-et vették alapul. A keletkező hulladékokat különböző kategóriákba sorolta a tervező, amely osztályozást a kistérségi hulladékkategóriák kialakításánál is ajánlott figyelembe venni. Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói veszélyes hulladék A Közép - Dunántúli statisztikai régió hulladékgazdálkodási tervének elkészítésekor becslésekkel és a régióból a felügyelőséghez érkezett, begyűjtött adatokkal számoltak. Települési hulladékok, a háztartásokból származó hulladékok mellett az intézményekből, vállalkozásokból kikerülő hulladékokkal is kalkuláltak. 20

20 Éves keletkezett hulladékmennyiség 1.sz. táblázat A keletkező nem veszélyes hulladékok és mennyiségük Hulladék Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok Régió összesen (t/év) Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Összesen sz. táblázat A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük Hulladék Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok Kiemelt hulladékáram Régió összesen (t/év) PCB és PCT tartalmú hulladékok 1 Hulladékolajok Akkumulátorok és elemek 398 Elektronikai hulladékok 10 Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok 633 Állati eredetű hulladékok Azbeszt 161 Növényvédő szer hulladékok és 378 csomagoló eszközeik Csomagolási hulladékok Biomassza Gumihulladék

21 Nem veszélyes hulladékok Felhalmozott hulladék Felhalmozott hulladék a nem megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakó helyeken, sok esetben környezetvédelmi működési, vagy vízjogi engedély alapján elhelyezett hulladékmennyiség, amelyek kezelését a régióban tervezni kell. 3.sz. táblázat A felhalmozott nem veszélyes hulladékok és mennyiségük Hulladék Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok Régió összesen (t) n. a. Települési szilárd hulladékok 0 Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszap 0 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok n. a. Összesen Veszélyes hulladékok 4.sz. táblázat: A felhalmozott veszélyes hulladékok és mennyiségük Hulladék Régió összesen (t) Vegyipari, gyógyszeripari műanyagipari hulladékok Gépipari hulladékok 0 Alumíniumipari hulladékok Egyéb ágazati hulladékok Összesen Kiemelten kezelendő hulladékáramok A kiemelten kezelendő veszélyes hulladékok körébe tartozó, a dögkutakban lévő állati tetem becsült mennyisége: 4500 t, a felhalmozott növényvédő szerek becsült mennyisége t. A tervezési területen felhalmozott gumihulladék mennyisége 430 t. 22

22 Nem veszélyes hulladékok 5. sz. táblázat Ki- és beszállított hulladék A területre beszállított és a területről kiszállított nem veszélyes hulladékok és mennyiségük Hulladék Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok Régióba beszállított (t/év) Régióból kiszállított (t/év) n. a. n. a. Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok 0 0 Kommunális szennyvíziszapok 0 0 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Összesen Veszélyes hulladékok 6. sz. táblázat A területre beszállított és a területről kiszállított veszélyes hulladékok és mennyiségük Hulladék Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari hulladékok Régióba beszállított* (t/év) Régióból kiszállított (t) Gépipari hulladékok Alumíniumipari hulladékok Egyéb ágazati hulladékok Összesen * A fenti adatok tájékoztató jellegűek, mivel - az 50 nagy termelő felmérése során nem minden esetben kaptunk adatot a hulladékkezelés helyére vonatkozóan, - a hulladékkezelők sem adtak minden esetben a kezelt hulladék régiós eredetére információt, - módosító hatású az előkezelést végző vállalkozások tevékenysége. 23

23 Kiemelten kezelendő hulladékáramok 7. sz. táblázat A területre beszállított és a területről kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékok és mennyiségük Hulladék Veszélyes hulladékok Nem veszélyes hulladékok Kiemelt hulladékáram PCB és PCT tartalmú hulladékok Régióba beszállított (t/év) Régióból kiszállított (t/év) 0 0 Hulladékolajok Akkumulátorok, elemek Elektronikai hulladékok n. a. n. a. Kiselejtezett 42 n. a. gépjárművek Egészségügyi hulladékok n. a. n. a. Állati eredetű hulladékok Növényvédő szer hulladékok és csomagolóeszközeik n. a Csomagolási hulladékok n. a. Biomassza n. a. n. a. Gumihulladék n. a. n. a. 24

24 A területi éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra Nem veszélyes hulladékok 8.sz.táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása nem veszélyes hulladékok esetén Hulladék Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb módon kezelt Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszapok Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok % (t/év) % (t/év) % (t/év) % (t/év) n. a. n. a n. a. n. a. n. a n. a n. a. Összesen: Kiemelten kezelendő hulladékáramok 9.sz.táblázat: A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása kiemelten kezelendő hulladékok esetén Veszélyes hulladékok Kiemelt hulladékáram Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb módon kezelt PCB és PCT tartalmú hulladékok % (t/év) % (t/év) % (t/év ) n. a. 0 n. a. n. a. Hulladékolajok n. a. Akkumulátorok, elemek Elektronikai hulladékok % (t/év ) n. a. n. a. n. a. n. a. Kiselejtezett n. a. n. a. n. a. n. a. 25

25 gépjárművek Egészségügyi

26 Nem veszélyes Kiemelt hulladékáram Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb módon kezelt % (t/év) % (t/év) % (t/év ) % (t/év ) Állati eredetű n. a. Növényvédő szer és csomagoló eszközeik Csomagolási hulladékok n. a. n. a n. a n. a. hulladékok Biomassza 100 n. a. n. a. n. a. Gumihulladék n. a. n. a. n. a. n. a. Gyűjtési kapacitások bemutatása Nem veszélyes hulladékok Gyűjtési körzetek, a települési szilárd hulladékokat kivéve nincsenek. A települési szilárd hulladék gyűjtése a régióban teljes egészében megoldott. A begyűjtést 18 jelentősebb közszolgáltató, és 8 kisebb vállalkozás végzi. A begyűjtést 101 db gépjármű végzi a tervezési területen, melyek tömörítő feltéttel rendelkeznek, a tömörítés mértéke általában 1:5. Az intézményi és egyéb hulladékokat 58 db konténeres gyűjtőjármű szállítja el. A hulladék begyűjtése a fő közszolgáltatók esetében viszonylag korszerű, átlagos műszaki állapotú járművekkel folyik. A jelenleg használatban lévő gépjárműparkot az elkövetkező 3-6 éves időszakon belül azonban le kell cserélni, mert ezekkel a gépjárművekkel, célgépekkel ezt az időszakot követően már csak lényegesen drágábban lenne üzemeltethető a hulladékbegyűjtési tevékenység. A települési folyékony hulladékok egy részét, m3/év mennyiséget a közcsatorna-hálózat kijelölt pontjain vagy szennyvíztisztító műtárgyakban helyezik el, így települési szennyvíztisztító telepeken tisztításra kerülnek. Inert hulladékok esetében a gyűjtési körzetek a területen működő közszolgáltatók ellátási körzeteit követik. A jelenlegi ellátási körzetek nem logisztikai szemléletű (ellátási igényeket, szállítási távolságokat figyelembe vevő) körzetek. A közszolgáltatók mellett jelentős még az építési, bontási hulladékok különféle 27

27 vállalkozási formákban történő begyűjtése, különösen az építési, bontási fémhulladékok területén. 28

28 Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékokra kialakult gyűjtési körzet nincs. A begyűjtési engedéllyel rendelkező vállalkozások száma 15 db. A kiadott begyűjtési engedélyek alapján a vállalkozások több hulladéktípust gyűjthetnek. Kiemelten kezelendő hulladékáramok A régióban a hulladékolajok begyűjtése megszervezett. A kenőanyag forgalmazók a keletkező hulladékolajok 80%-át visszagyűjtik. Ilyen begyűjtő rendszerek az üzemanyagtöltő állomásokon épültek ki. Ezek a teljesség igénye nélkül az OMV, Agip, Mol, JET, BP, Aral, Total, Shell által működtetett rendszerek. Hasonló gyűjtő rendszert képeznek az autójavító állomások is. A gyűjtőhelyeken kezelést nem végeznek, az összegyűjtött hulladékolajat régión kívüli szervezet szállítja el. Az ipari felhasználású olajok forgalmazói hasonló rendszert építettek ki. Az értékesített olajokkal azonos mennyiségű fáradt olajat elszállítják a felhasználótól. Az akkumulátorok begyűjtésére 9 vállalkozásnak van engedélye, kapacitásuk Fejér és Veszprém megyében tonna. Az összegyűjtött akkumulátorokat export engedéllyel rendelkező szervezet külföldre szállítja hasznosításra. Bizonyos fajtájú csomagolási hulladékokra rendszergazda hálózat működik. A csomagolóeszköz hulladékok közül a papír, fém, műanyag és üveg alapú csomagolóeszköz hulladékokra működik rendszergazdai hálózat. Kezelési kapacitások bemutatása Nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: A régióban 89 db kezelési engedély van érvényben, és 8 db engedélyezési eljárás van folyamatban. A kezelési engedélyek általánosságban alumínium-, vas- és acélhulladék, valamint ipari papírhulladék feldolgozásra, hasznosításra, vonatkoznak. Települési szilárd hulladékok: A gyűjtés és a hulladék-előkezelés eszközei részben állnak rendelkezésre. A hulladékok szelektív gyűjtését alkalmassá tevő hulladékudvarok, gyűjtőszigetek száma a keletkezett hulladék mennyiségéhez képest kevés. 29

29 A hulladéklerakók befogadó kapacitása nem kielégítő. Veszprém megyében néhány éves időtartamon belül már nem képesek befogadni a térségben keletkező lakossági hulladékot, tehát fejlesztés szükséges. Fejér és Komárom-Esztergom megyében a műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakók térfogata - megfelelő fejlesztéssel, előkezelési és hasznosítási módok beiktatásával - a keletkező hulladékmennyiséget figyelembe véve évre elegendő, változatlan kezelési technológia mellett a lerakók pár éven belül (7-9 év) feltelnek. Az üzemelő lerakók közül 7 db rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel. Települési folyékony hulladékok fogadása jelenleg a szennyvíztisztító telepeken történik. A rendelkezésre álló kapacitás nem teljesen kihasznált. A szennyvíztisztító telepeken az előkezelés módja meszes előkezelés, előkezelés nélküli beeresztés a tisztítási technológiákba, és a sűrítő műtárgyakba történő bevezetés, illetve m3/év mennyiséget a mezőgazdasági és erdőgazdasági területeken helyeznek el. Kommunális szennyvíziszapok: A kommunális szennyvíziszapok kezelésének, illetve hasznosításának módja a komposztálás és az azt követő mezőgazdasági hasznosítás, vagy közvetlen injektálásos elhelyezés mezőgazdasági területeken. A rendelkezésre álló kezelői kapacitások elégségesek, t/év mennyiség kerül hasznosításra. Veszélyes hulladékok Megfelelő kezelő és ártalmatlanító kapacitások állnak rendelkezésre a keletkező veszélyes hulladékok kezelésére. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok Nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok: évre 10%-os ( t), míg 2008-as évre további 5%-os csökkenés ( t). Mezőgazdasági és mezőgazdasági nem veszélyes hulladékok: A hígtrágya csökkentés célkitűzései teljesítésével az összes hulladék mennyisége 2008-ra várhatóan 5%-kal csökkenjen, ami évi t hulladékot jelent. 30

30 Települési szilárd hulladékok: Cél a lerakással ártalmatlanított települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának csökkentése az alábbiak szerint: július 1. napjáig 75%-ra július 1. napjáig 50%-ra július 1. napjáig 35%-ra. A megadott összetételekből kiindulva a térségre jellemzőnek a 32%-os szerves anyag tartalmat elfogadva a keletkező biológiailag lebomló szerves anyag mennyisége t/év. A csökkentési kötelezettség teljesítése értelmében július 1-jéig: t-val, július 1-jéig: t-val kell a jelenlegihez képest csökkenteni a biológiailag lebomló szerves anyag mennyiségét. Települési folyékony hulladékok: A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Megvalósítási Program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladékok mennyisége fokozatosan csökkenni fog, a 2001-ben keletkezett t mennyiséghez képest. Kommunális szennyvíziszapok: A kommunális szennyvíziszapok mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal. Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: A feldolgozói, újrahasznosítói kapacitás növelésével az inert hulladék mennyiségének csökkentése. 31

31 10. sz. táblázat A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok Hulladék Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszapok Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása, csökkentési célok re csökkentés ra további csökkentés % Várható mennyiség (t/év) ra csökkentés Lerakásra kerülő biológiailag lebomló szerves anyag tartalom csökkentése július 1. napjáig 75%-ra július 1. napjáig 50%-ra re csökkenés ra további csökkenés re növekedés ra növekedés re növekedés ra további növekedés

32 Kiemelten kezelendő hulladékáramok A csomagolási hulladékok terén csökkenés nem prognosztizálható. 11. táblázat A keletkező kiemelten kezelendő hulladékok mennyiségének várható alakulása Hulladék PCB és PCT tartalmú hulladékok A keletkező hulladékok mennyiségének várható alakulása Veszélyes hulladék - 30-szoros növekedés 2005-ig - 50-szeres növekedés 2008-ig % Várható mennyiség (t/év) Hulladékolajok - növekedés 2005-ig további növekedés ig Akkumulátorok, elemek - növekedés 2005-ig további növekedés ig Elektronikai hulladékok - növekedés 2005-ig összesen 10-szeres 100 növekedés 2008-ig Kiselejtezett gépjárművek - 150%-os növekedés 2005-ig - illetve további 90%-os növekedés 2008-ig Egészségügyi hulladékok - növekedés 2005-ig további növekedés ig Állati eredetű hulladékok - növekedés 2005-ig további növekedés ig Növényvédő szer és csomagoló eszközeik - csökkenés 2005-ig - változatlan 2008-ig Nem veszélyes hulladék Csomagolási hulladékok - növekedés 2005-ig további növekedés ig Biomassza - változatlan Gumihulladék - változatlan

33 4. A TERVEZÉSI SZINT BEMUTATÁSA, TERVEZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, ÁLLAPOTFELMÉRÉS 4.1. Kisbér bemutatása, földrajzi elhelyezkedése Általános adatok Területe 470 km 2 Lakosság száma 5388 fő (Kisbér) 511 fő (Hánta) Kisbér a Komárom-Esztergom megye déli felén a Dunántúli-középhegység és a Kisalföld találkozási vonalán húzódó Bakonyalja kistérség központi települése. A Bakony és a Vértes hegységeket elválasztó hasadékvölgy, az un. Móri-árok nyugati bejáratánál őrködő kisvárost méltán hívják a "Bakony kapujának". Itt keresztezik egymást a Győr-Székesfehérvár, Komárom-Veszprém, Pápa- Tatabánya közutak és a Komárom-Székesfehérvár, Pápa-Tatabánya vasútvonalak (Lásd. 2. sz. melléklet Terület áttekintő térkép) A környező cser, tölgy, gyertyános és fenyves erdők világát a patakvölgyek égeresei, nyárfásai és füzesei teszik változatossá. A szarvasban, őzben, fácánban gazdag erdők jól ismertek és kedveltek a vadászok körében. Az itt élő emberek életmódját a mező- és erdőgazdaság, a lótenyésztés, valamint a szőlő és bortermelés határozza meg. A táj megőrizte érintetlen szépségét és egészséges levegőjét. A környék már a rézkorban is lakott hely volt, ezt igazolja egy itt előkerült korabeli csákány. Az első írásos emlékei 1277-ből valók ezekben - Beyr névalakban szerepel a város. Kisbér 1970-től nagyközség, 1986-tól pedig város ben Kisbér része lett a szomszédos Hánta, majd Ete és Ászár is. Ete és Ászár később visszavívta önállóságát, Hánta ma is a városhoz tartozik. 34

34 4.2. A tervezés előkészítése, állapotfelmérés Kisbér Város Önkormányzatának ei testületi határozata alapján a város hulladékgazdálkodási tervezését a Connect 3 Környezetvédelmi Szolgáltató és Oktató Kft. kezdhette meg. A hulladékgazdálkodási tervezés első lépéseként a vonatkozó jogszabályok, a területi hulladékgazdálkodási terv és az irodalmi háttér feldolgozása történt meg. Ezt követően helyszíni bejárások, személyes és telefonon történő interjúk alapján kezdődött meg Kisbér hulladékgazdálkodási helyzetének állapotfelmérése. Az adatszolgáltatásba az alábbi szervezetek/cégek kerültek bevonásra - Kisbér Város Önkormányzata - Kisbér Város Városigazgatósága - Batthyány Kázmér Szakkórház - Büchl Hungária Kft. Adatokat és információkat kértünk továbbá a hulladékgyűjtési szokások megismerésére a Petőfi Sándor Általános Iskolából és a Táncsics Mihály Gimnázium és Az adatok összegyűjtésében, tényszerű adatok eltárásában jelentős segítséget nyújtott Meretei János Városigazgató ill. Németh Judit Környezetvédelmi Mérnök az önkormányzat alkalmazottja. A helyszíni bejárások alkalmaival az adatgyűjtés mellett fotódokumentációk készültek, ill. a hulladékgazdálkodási tervet érintő korábbi dokumentációk (környezetvédelmi program, hulladéklerakók felülvizsgálata, térképi anyagok) áttanulmányozására is ekkor került sor. Az állapotfelmérést és az adatok feldolgozását követően a városigazgató ill. az önkormányzat munkatársaival közösen meghatároztuk az elérendő hulladékgazdálkodási célokat, amely célok kialakításakor különös figyelemmel voltunk a statisztikai régió célkitűzéseire, és leginkább a város adta helyi sajátosságokra. 35

35 36

36 Mindenképp szükséges megjegyeznünk, hogy az állapotfelmérés során gyűjtött és dokumentált adatok jelentős részben becslések ill. lélekszám alapú meghatározás eredményeképpen jött létre. A tervezési területen keletkező hulladékok mennyiségi, minőségi mérésen alapuló pontos meghatározására ez idáig még nem került sor. Javaslat: A begyűjtött és lerakott hulladékok mennyiségi minőségi analízisét mielőbb el kell végezni annak érdekében, hogy a évi tervanyag felülvizsgálatára, esetleges tervezési módosítások elvégzésére a jelenleginél egzaktabb (méréseken alapuló) adatbázissal rendelkezzen a település. A következő fejezetben (Lásd. 5. fejezet) az állapotfelmérés során gyűjtött adatok, információkat közöljük a tervezési területen keletkező hulladéktípusokra vonatkozóan. Továbbá részletesen bemutatjuk a tervezési terület jelenlegi hulladékgazdálkodási helyzetképét, alkalmanként rámutatva a helytelen hulladékgazdálkodási gyakorlatra. 37

37 5. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ HULLADÉKTÍPUSOK ÉS AZOK MENNYISÉGI MEGOSZLÁSA 5.1. Kisbér Város területén keletkezett hulladékok mennyisége, fajtánkénti eloszlása 12. sz. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok típusa és éves mennyiségük Hulladék Keletkezett mennyiség (t/év) Települési szilárd hulladék 2873* Települési folyékony hulladék 686* Kommunális szennyvíziszap 107,5 (szárazanyag) Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 800 Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes 445 hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok 1310 Megjegyzés: ás: Városigazgatóság *: Kisbér és Hánta együtt A hulladékgazdálkodási terv készítésének időszakában (2004. augusztus szeptember) Kisbéren a keletkező települési szilárd hulladékok hulladéktípusonkénti nyilvántartási rendszere még nem alakult ki. Forr 13. sz. táblázat: A települési szilárd hulladék összetétele (becsült adatok) Hulladék fajtája % (Forrás: KSH adatok) t/év (Forrás: Connect 3 Kft. számított adatok) Papír ,9 Üveg 4 114,9 Fém 4 114,9 Műanyag 7 201,1 Szerves hulladék ,2 Textil 2 57,4 Veszélyes hulladék 1 28,7 38

38 Egyéb ,7 39

39 14. sz. táblázat: Kisbér Város közigazgatási területére beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusai és éves mennyiségük Hulladék Településre be szállított menny. (t/év) Településről ki szállított menny. (t/év) Települési szilárd hulladék 210* - Települési folyékony hulladék 1626** - Kommunális szennyvíziszap n. a. 107,5 (szárazanyag)** * Építési-bontási hulladékok és n. a n. a egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes n. a. n. a. hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok n. a. n. a. Összesen ,5 Forrás: Szolgáltatott adatok *: Bakonysárkány településről ** Bakonysárkány, Ászár és Vérteskethely települések, ill. Neszmély Hilltop Rt. *** Az ÉDV Rt. tatai tározójába szállítva 15. sz. táblázat: Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok 40

40 Hulladék Mennyiség (t/év) Veszélyes hulladékok Hulladékolajok n. a. Akkumulátorok és n. a. szárazelemek Elektromos és n. a. elektronikai hulladékok Kiselejtezett n. a. gépjárművek Egészségügyi hulladékok 4 Állati eredetű n. a. hulladékok Növényvédő-szerek n. a. és csomagoló eszközeik Azbeszt n. a. Nem veszélyes hulladékok Egyéb hulladék n. a. Csomagolási n. a. hulladékok összesen Gumi n. a. Egyéb hulladék 89 (biológiailag lebomló szerves anyag) Forrás: Önkormányzat által szolgáltatott adatok 41

41 16. sz. táblázat: A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év) Hulladék Szelektíven gyűjtött mennyiség (t/év) Papír és karton csomagolási hulladék 62 Műanyag csomagolási hulladék 16 Fa csomagolási hulladék - Fém csomagolási hulladék - Vegyes összetételű kompozit csomagolási - hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék - Üveg csomagolási hulladék - Textil csomagolási hulladék - Összesen 78 Forrás: Büchl Hungaria Kft. Győr 17. sz. táblázat: A településen felhalmozott, további kezelést igénylő nem veszélyes hulladékok és mennyiségük (tonna) Hulladék Mennyiség (t) Települési szilárd hulladék 400* Települési folyékony hulladék n. a. Kommunális szennyvíziszap n. a. Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem n. a. veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes n. a. hulladékok Összesen 400 Forrás: Becsült adat Városigazgatóság *: Kisbér 10 km-es körzetén belül elhelyezett illegálisan elhelyezett hulladékok mennyisége 42

42 5.2. A területi éves hulladékmérleg bemutatása 18. sz. táblázat Kisbér város éves hulladékmérlege Hulladék Hasznosítás Égetés Lerakás Egyéb kezelt Települési szilárd hulladék t/év - Települési folyékony hulladék 2312 t/év Kommunális szennyvíziszap 107, Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Forrás: Városigazgatóság, Önkormányzat adatszolgáltatása alapján számított adatok 43

43 5.3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott követelmények A évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról foglalkozik a Hulladékkezeléssel. 14. (1) Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. (2) Hulladékkezelési tevékenység - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. (3) A hulladékkezelésből származó hulladékokra, a hulladékkezelő köteles betartani, a hulladék termelőjére megállapított kötelezettségeket. (4) A hulladékkezelő köteles a hulladék birtokosa számára előírt nyilvántartás és adatszolgáltatás elvégzésén túl a birtokába került, átvett hulladékokra és az általa végzett kezelésre vonatkozó adatokat is külön jogszabályban meghatározott módon nyilvántartani, és a hatóságoknak adatot szolgáltatni. (5) A hulladékkezeléshez használt technológia, berendezés, eszköz, anyag alkalmazását, forgalmazását jogszabály engedélyhez vagy alkalmassági vizsgálathoz, illetőleg minősítéshez kötheti. (6) Az egyes hulladékfajtákra, illetve kezelési tevékenységekre vonatkozó átfogó szakmai szabályokat a) törvényi szabályozást nem igénylő esetekben, a Kormány rendeletben, b) törvényi vagy kormányrendelet szintű szabályozást nem igénylő esetekben a környezetvédelemért felelős miniszter, illetőleg a tevékenység szabályozásáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. (7) A technológiákból származó, a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag, valamint a már használt, de eredeti céljára ismételten felhasználható termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká. 44

44 45

45 Hulladékgyűjtés és begyűjtés 15. (1) A hulladék további kezelésének megfelelő elkülönített gyűjtése a hulladék termelőjének vagy birtokosának kötelezettsége. (2) A begyűjtés során a hulladékkezelő a hulladékot a hulladék termelőitől vagy más birtokosaitól rendszeresen összeszedi és elszállítja a begyűjtőhelyre, a hasznosítás vagy ártalmatlanítás helyére, illetőleg a hulladékot átveszi a hulladékok birtokosaitól a begyűjtőhelyeken, gyűjtőpontokon. (3) A hulladék begyűjtési tevékenység végzése környezetvédelmi hatósági engedélyhez kötött. (5) A hulladékkezelő begyűjtőhelyet önálló telephelyként vagy telephelyen belüli gyűjtőhelyként hatósági engedély birtokában létesíthet és üzemeltethet, ahol a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőzően a hulladékot elszállításig tárolják, esetenként előkezelik, illetve további kezelésre, hasznosításra előkészítik. (6) A (3) és (5) bekezdés szerinti engedélyezés feltételeit külön jogszabály tartalmazza. Hulladékszállítás 16. (1) Hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a szállító a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni. (2) A szállító (1) bekezdés szerinti kötelezettsége nem érinti az e törvény, valamint külön jogszabály alapján a hulladék termelőjének, birtokosának felelősségét, valamint a költségviselés áthárításának lehetőségét. Hulladékhasznosítás 18. (1) A hulladék hasznosítása történhet a) a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával (újrafeldolgozás); b) a hulladék valamely újra-feldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával (visszanyerés); c) a hulladék energiatartalmának kinyerésével (energetikai hasznosítás). 46

46 (2) A biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob lebontása és további felhasználásra alkalmassá tétele hasznosításnak minősül. A tevékenység végzésének és a keletkező termékek felhasználásának feltételeit külön jogszabály tartalmazza. (3) A hulladék hasznosítójának biztosítania kell, hogy a hasznosítással előállított termék az elsődleges alapanyagból előállított terméknél ne okozzon nagyobb környezetterhelést. (4) Hulladékhasznosító létesítmény csak a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető. (5) A hulladék hasznosítása esetén a gyártóra, a hulladék birtokosára és a hulladékkezelőre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Hulladékártalmatlanítás 19. (1) A hulladékártalmatlanítás a környezetvédelmi hatóság engedélyében megfogalmazottak szerint történhet a) hulladéklerakóban történő lerakással; b) termikus ártalmatlanítással; c) más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással. (2) Hulladékártalmatlanító létesítmény csak a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és a környezetvédelmi hatóság engedélyével létesíthető. (3) Az ártalmatlanító létesítmények kialakítására és üzemeltetésére, valamint a már működő és betelt lerakókra vonatkozó előírásokat külön jogszabály állapítja meg. (4) Új, települési hulladék lerakására szolgáló létesítmény kizárólag térségi célokra építhető. (5) Hulladéklerakóban előkezelés nélkül - ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik - hulladék nem ártalmatlanítható. A lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét és a lerakás feltételeit külön jogszabály határozza meg. 47

47 A vizsgált terület hulladékkezelésének rövid leírása Hulladékok gyűjtése, begyűjtése v Települési szilárd hulladék Kisbéren és Hánta településeken a lakossági ill. a közterületeken kihelyezett gyűjtési rendszer alkalmazásával az önkormányzati üzemeltetésű Városigazgatóság elnevezésű szervezet végzi től. Cím: 2870 Kisbér, Perczel Mór u. 40. Tel: 06-34/ Felelős személy: Meretei János városigazgató Hulladéklerakó telep címe: Helyrajzi száma: 0124/ Kisbér, külterület A hulladékkezelési közszolgáltatásban 1868 db. ingatlan vesz részt. Lakossági, közterületi hulladékgyűjtő edényzetek: Családi-, kertes házas övezet: edényzetek műanyag és horganyzott 110 literes Társas-, magasházas övezet: 21 db 5 m 3 19 db 2,5m 3 6 db 3 m 3 -es konténerek Közterületek: Batthány tér: 2 db 5 m 3 Vásár tér: 2 db 5 m 3 Széchenyi u. 1 db 2,5 m 3 Deák F. u. 1 db 2,5 m 3 -es konténerek 48