Az MTVSZ véleménye az Alkotmány részkoncepciókról, és javaslatok a fenntarthatósági értékek erősítésére
|
|
- Ágoston Fábián
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az MTVSZ véleménye az Alkotmány részkoncepciókról, és javaslatok a fenntarthatósági értékek erősítésére A Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözli, hogy az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság munkacsoportjai megjelenítették a fenntartható fejlődés fogalmát az elkészített koncepciókban. Véleményünk szerint a fogalom pontosítása ill. tovább mélyítése szükséges, hogy a megfelelő célt elérhessük. Ennek a koncepciónak kifejtését szolgálják alábbi javaslataink. Javasoljuk továbbá, hogy a bizottság kérje ki a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) véleményét a kérdésben. A.) Az alkotmányos alapértékek munkacsoport részkoncepciójának a második bekezdésében jelenik meg a fenntartható fejlődés fogalma. Az állam feladata a fenntartható fejlődés biztosításával a gazdasági és szellemi jólét elősegítése, valamint a környezetvédelem. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek szükségleteit, hogy az nem sérti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését A megfogalmazás nem tesz különbséget a jólét és a jól-lét között. Jóléten anyagi jólétet értünk (valószínű erre utal a gazdasági jólét). A gazdasági és szellemi jóléthez idegenen illeszkedik a környezetvédelem, főleg azért mert a fenntartható fejlődésnek a környezet jó minőségének megőrzésére kell irányulnia. Klasszikusan a fenntartható fejlődés a környezet és fejlődés kérdéseinek az összeegyeztetését jelenti, kibontva a társadalmi, gazdasági és környezeti érdekek együttes figyelembevételét. Míg a környezet és fejlődés kérdéseinek összekapcsolása helytálló, addig a fejlődés további lebontása társadalmi és gazdasági dimenzióra már nem, hiszen a gazdaság a társadalom része, annak minden intézményét a társadalom alkotja meg és működteti. A gyakorlatban pontosan az a baj, hogy ezt a három dolgot szétválasztjuk, és a gazdaság külön jelenik meg, mintha ez nem a társadalom egészén és a környezet erőforrásain nyugodna. A fenntartható fejlődés pontosan ezt a széttagoltságot kívánja megszüntetni azzal, hogy kimondja, hogy a fejlődés lehetőségei a környezeti adottságokban gyökereznek, a környezet minőségére, vagyis a lehetőségeinkre viszont visszahat a megválasztott fejlődési menet. A második mondat a fenntartható fejlődés brundtlandi meghatározását idézi, ezért ha így marad idézőjelbe kell tenni. Viszont érdemes megfontolni, hogy ezt a nagyon általános, éppen ezért nem operatív fogalmat használja-e az Alkotmány, vagy ennek a továbbfejlesztett változatát. A fogalmat megjelenése óta rengeteg kritika éri, mondván, hogy nem tartalmaz semmilyen útmutatást. Az ilyen általános fogalmakból minden levezethető, olyan elképzelések is, amelyeknek nincs köze a fenntarthatósághoz. 1
2 Javaslat: 1. Javasoljuk, hogy alkotmányos alapértékekként a jól-léti értékek jelenjenek meg. Ezzel elkerülhető, hogy ötletszerűen legyen felsorolva néhány érték. Külön kell kezelni az egyetemes emberi értékekre alapozott jól-léti értékeket és azokat az intézményes vívmányokat (ilyen maga az Alkotmány, a képviseleti demokrácia, a szabad választások, stb.), amelyek ezek megvalósulását lehetővé teszik. A fenntarthatóság megvalósulásához szükséges jól-léti értékeket: Egyenlő hozzáférés esélye a természeti erőforrásokhoz, és annak hasznaihoz Egyenlő hozzáférés esélye a társadalom által nyújtott lehetőségekhez (oktatás, egészségügyi szolgáltatás, védelem, információ, jövedelemszerzés, művészetek, kultúra, rekreáció, stb.) Az egészség megőrzése (testi, lelki, szellemi, érzelmi) A környezet jó minősége (egészséges, ép, gazdag természetes környezet) Biztonság (személyes, haza biztonsága, béke) Tudás, műveltség, bölcsesség Munka, kiteljesedés a munkában, a munka öröme Erényes erkölcsi normák szerinti élet (tisztesség, becsület, mértékletesség, nagylelkűség) Önbecsülés, identitás tudat Autonómia Család, családi kapcsolatok fontossága, családi biztonság Igazi barátság, emberi kapcsolatok fontossága A másik ember méltóságának tisztelete Az élet tisztelete Másoknak való segítségnyújtás, gondoskodás, együttműködés A környezetről, természetről való gondoskodás Igazságosság, egyenlő bánásmód a másik emberrel Szolidaritás a rászorulókkal, nélkülözőkkel Bizalom a másik emberben Bizalom a társadalmi, közéleti intézményekben Vallásosság, hit 2. A fenntartható fejlődés meghatározásaként a következőt javasoljuk: A fenntartható fejlődés a társadalmi jól-lét folytonos megvalósulása, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét, ezzel a jövő nemzedékek szükségletinek kielégítését veszélyeztetnénk. Az eltartóképességre való utalás Herman Dalytől származik. Ez rávilágít arra, hogy a jövő nemzedékek szükségletei csak oly módon lesz kielégíthető, ha nem sértjük a környezet eltartóképességét. Ez a meghatározás és a felsorolt jól-léti értékek összhangban vannak, és ezekből levezethető a 2
3 legfontosabb normaalkotási szükség is, nevezetesen, hogy a természetei erőforrásokat fenntartható módon kell használni. Erre feltétlenül utalni kell, különben a fenntartható fejlődés ugyan olyan kívánalom marad, mint a Közös jövőnk jelentés után. Ugyan az elvvel mindenki egyet értett, de senki nem kívánta az eltartóképességre korlátozni az emberi társadalom szükségleteit, annak nem hozták létre az eszközrendszerét. A felismerés ugyan helyes volt, most ahhoz képest 23 éves lemaradásban vagyunk, és minden vonatkozásban tovább romlott a környezet eltartóképessége. 3. Amennyiben az eltartóképességre való utalás bekerül az Alkotmányba, úgy annak megvalósulásához garanciákat is kell adni. Az eltartóképesség szerinti használat kulcsa a természeti erőforrások közösségi tulajbonba vétele. Fenntartható módon ezekkel úgy lehet gazdálkodni, ha a közösség ellenőrzést gyakorolhat a használatuk felett, illetve a közösség osztozik az erőforrásokból származó hasznokon (ezzel lehet megvalósítani a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés egyenlő esélyét, és a hasznokból történő igazságos részesedést). Ez nem lenne szokatlan, hiszen az ásványi kincsek, mindaz, amit a föld mélye rejt, az állam tulajdona, és használójuk járulékot fizet az államnak. Szükség van erre a változtatásra, hiszen ma az erőforrások lényegesen gyorsabb ütemben fogynak, mint ahogyan megújulnának, utalunk itt a termőföld, vagy a biológiai forrásoknak, mint a szükségletek létalapjainak gyors pusztulására. Javasolt szöveg: A természeti erőforrások (víz, termőföld, ásványkincsek, az energia-források, a biológiai sokféleség) az emberiség közös öröksége, és ezért birtoklásuk csak közösségi lehet, használatuk pedig a birtokló közösség felügyelete alatt áll és annak kizárólagos hasznát szolgálja. Megjegyzés: célszerű az energiaforrások befoglalása a szövegbe, ez ilyen módon nemcsak az ásványi eredetűekre, hanem az ún. megújulókra is vonatkozik a javaslat. Fontos előre gondolkodni. Amennyiben ezek használata elterjed és általánossá válik, akkor a közösség hasznát kell, hogy szolgálja. A közösségi tulajdont és haszonélvezetet indokolja, hogy minden használat még a megújuló energiaforrások használata is,- negatív externáliákkal terheli a közösséget. Eddig a haszon a használót, s teher a legtágabban értelmezett közösséget illette. Mivel az alkotmány ezt a kérdést nem szabályozta, így a magánhaszon-szerzés érdekében a terheket át lehetett hárítani a közösségre. Ezzel szemben az Alkotmány kimondta az egészséges környezethez való jogot, de nem tiltotta el a környezet használókat a környezeti terhek áthárításától. A közösségi tulajdon és ellenőrzés a használó felett lehetővé teszi, hogy a tulajdonos mérlegelje az elvárt hasznok és eltűrhető terhek mértékét. Az erőforrások közösségi tulajdonán túl a magántulajdonra, az öröklődésre vonatkozó jogok nem sérülnek. A fenti tételből származtatható, hogy a minden egyénnek egyforma lehetőséget kell biztosítani a természeti erőforrásokhoz való hozzáféréshez, és hasznaik élvezéséhez. Javaslat: minden egyénnek egyforma lehetőséget kell biztosítani a természeti erőforrásokhoz való hozzáféréshez, és azok hasznainak élvezéséhez. 3
4 B.) A negyedik bekezdés az emberi élet legteljesebb terjedelmű védelmét tartja indokoltnak. Az élethez és emberi méltósághoz való jog 4. pontként megjelenik az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság II. munkacsoportjának koncepciójában is, amely az alapvető jogokkal és kötelezettségekkel foglalkozik. Ez alapjában véve helyes, de az emberi életet nemcsak közvetlenül, de közvetve is lehet veszélyeztetni. Az egyedi életnek a faj fennmaradása ad keretet, a faj fennmaradásának pedig a megfelelő minőségű környezet. Az egyetemes jól-léti értékek között ezért szerepel pl. az élet tisztelete, beleértve az élet minden formáját, és nemcsak az emberi életet. Az embernek az élet védelmét ki kell terjesztenie az élő környezetére, különben nem képes a saját életét fenntartani. Védhetjük önző módon a saját életünket, ha tönkretesszük azt az életet, ami keretet biztosít az élethez, a megújuláshoz. Javaslat: Minden ember felelősséget visel az emberi faj fennmaradásáért, a jövő nemzedékek jól-létéért. Az emberi faj fennmaradásáért viselt felelősség érdekében minden ember kötelezettsége: Az élet minden formájának tisztelete A természeti erőforrások fenntartható használata A nem anyagi értékek megőrzése (a természetben zajló folyamatok háborítatlansága, a természet esztétikuma, harmóniája, az örömszerzés, a megszerezhető tudományos ismeretek, az esztétikai és rekreációs szükségletek kielégítése érdekében) Egészségének lehető legteljesebb, önakaraton múló megőrzése. Mindenki felelős önmaga és mások egészségének megőrzéséért. A megelőzés és elővigyázatosság elvének alkalmazása. C.) A részkoncepció hetedik bekezdése alapértéknek tekinti a piacgazdaságot és a tisztességes verseny szabadságát. Ezzel messze nem lehet egyetérteni. A jelenlegi makrogazdasági modell mindenhol a világban azt bizonyította, hogy a gazdaság nem képes megőrizni sem társadalmi, sem környezeti erőforrásait, hiszen éppen ezért beszélünk egy fenntarthatatlan világról. Javaslat: ennek elhagyása. D.) A nyolcadik bekezdés a köz és magántulajdon egyenlő mértékű védelméről kíván gondoskodni. Csakhogy a mai gazdasági rend éppen arról szól, hogy a hasznok megszerzése érdekében megkárosítják a közt (ld. negatív externáliák). A víz, a levegő, az élővilág közjó, és mint ilyen köztulajdon. Teljesen nyilvánvaló, hogy védeni kell a tisztességes munkával megszerzett magántulajdont, de csak a tisztességes munkával szerzettet. Éppen azt kell kimondani, hogy a közjó védelme megelőzi a magánhaszon, a magántulajdon gyarapítását. 4
5 Javaslat: A közjó, a köztulajdon mindig elsőbbséget élvez a magán és csoportérdekekkel, az egyéni haszon, és tulajdonszerzéssel szemben. E.) Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság II. munkacsoportjának koncepciójában 11. pontként jelenik meg az egészséges környezethez való jog alkotmányos biztosítása, amely ebben a formában eddig is fennállt. Hatásosságát mutatja, hogy a környezet tovább degradálódott. Ennek oka nemcsak a tételből kibontható jogszabályalkotás hiányossága, vagy annak hiányos végrehajtása, hanem magának a fogalomnak a használata. A környezet valaminek, valakinek, valamiknek, valakiknek a környezete, vagyis szubjektív fogalom. Ezek a szubjektív környezetek számtalan módon fedik át egymást, s együttesen alkotják a globális környezetet, helyesen a természet egészét. Mivel minden mindennek a környezete, ha a környezetvédelem a szubjektív környezet védelméből indul ki, akkor nyilvánvaló, hogy amikor valakinek, valakiknek a környezetében szeretné megelőzni, felszámolni vagy éppen kompenzálni a jelentős környezeti hatást, azt át fogja terhelni, más, mások szubjektív környezetére vagy éppen a globális környezet egészére. Ugyan ide jutunk, ha az entrópia törvényéből indulunk ki. A természetben a különböző rendszerek egymás negentrópiájával (rendezettségével) táplálkoznak. Egy olyan rendezett rendszer, mint az emberi társadalom - pl., gondoljunk itt lakásaink melegére, a közlekedés infrastruktúrájára, stb., - a környezetéből elvett fosszilis energiaforrásokból tartja fenn magát. Miközben elveszi és felhasználja környezetének erőforrásait (energiaforrások, víz, talaj, stb.,), rendezetlenné teszi azokat. A környezeti probléma a rendezetlenség okán jön létre. Amennyiben szeretnénk újra rendezni környezetünket, azt csak egy újabb környezet negentrópiájának megcsapolásával érhetjük el, azaz ideiglenes rendezésünk ára, még több rendezetlenség a környezetben. A környezet fogalma nem tehető operatívvá. Az, aki saját szubjektív környezetének egészségéhez ragaszkodik, amúgy helyesen, az mások szubjektív környezetére szükségszerűen hárítja át a terheket. Hány és hány konfliktus van abból, hogy valakik nem szeretnék, hogy az ő településükre épüljön egy üzem, egy hulladéklerakó, stb. Ez nemzetközi szinten is igaz. Ezért a jó környezethez való jogot nem az egyes egyének, hanem az emberi társadalom számára kell biztosítani Az egészséges környezet megvalósulása annak a feltétele, hogy a társadalom milyen módon és mértékben képes csökkenteni a környezeti terheket. Ez pedig a természetei erőforrások fenntartható használatában gyökerezik. Az egészséges környezethez való jogot tehát csak akkor érdemes kimondani, ha vele együtt kimondjuk a fenntartható erőforrás-gazdálkodás kötelezettségét. Javaslat: a fenti javaslatainkkal együtt mondja ki az alkotmány az emberi társadalom jogát az egészséges környezethez. Készítette: Dr. Gyulai Iván, Budapest,
6 6
Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?
Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához
RészletesebbenFenntarthatóság és természetvédelem
Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenA fenntartható fejlődés globális kihívásai
A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához
RészletesebbenMódosító javaslatok a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz
Módosító javaslatok a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz A napokban több mint 100 környezet- és természetvédelmi civil szervezet intézett levelet a politikai döntéshozókhoz,
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenHagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén
Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg
RészletesebbenFenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest
Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek
RészletesebbenGlobális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.
Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások
RészletesebbenAz Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában
Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az
RészletesebbenJÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.
JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)
RészletesebbenA szelíd turizmus kritériumai
A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenA vállalatok fenntartható működésének kulcsa
A vállalatok fenntartható működésének kulcsa Budapest, 2018.02.28. EOQ MNB Hat Szigma, Lean és Statisztika Szakbizottság Előadó: Nagy Tamás A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP
RészletesebbenA természeti erőforrás kvóta
A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,
RészletesebbenA biológiai sokféleség pénzügyi forrásai
A biológiai sokféleség pénzügyi forrásai Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2013. július 10. Kell-e finanszírozni a biológia sokféleséget? Nem, mert az erre fordított pénz
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenCSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében
CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal
RészletesebbenAz elmozdulásra sarkalló néhány tény. A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei. Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről
Jász Krisztina MADÁSZSZ-konferencia 2012. október 25. Az elmozdulásra sarkalló néhány tény A fenntarthatóság értelmezési lehetőségei Szubjektív megjegyzések a hazai közpolitikai történésekről 1 HDI-index:
RészletesebbenA normális értékrend megerősítését célzó, kiutakat mutató vándorkiállítás szeretné minél több emberhez eljuttatni a fenntarthatóság eszméit.
Tükörben a világ Tulajdonképpen mire is van szüksége leginkább egy embernek? Egy korty vízre, betevő falatra, szerető ölelésre, biztonságos közegre, szabadságra... A boldogságot sokféle módon kereshetjük,
RészletesebbenI., Ismét módosították a Munkavédelmi törvényt! Megjelent a 2007. évi Magyar Közlöny 180. számában.
I., Ismét módosították a Munkavédelmi törvényt! Megjelent a 2007. évi Magyar Közlöny 180. számában. A Munkavédelmi törvény /továbbiakban: Mvt./ több jelentős módosítást tartalmaz, amelyek úgy a munkáltatók,
RészletesebbenA szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez
A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez Budapest, 2013.04.08. Dr. G. Fekete Éva A szolidáris gazdaság (SSE) háttere Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése
RészletesebbenKörnyezeti fenntarthatóság
Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
RészletesebbenFENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????
FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy
RészletesebbenA turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák
A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre
RészletesebbenBME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em
Dr. Szlávik János Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. www.kornygazd.bme.hu 2008. Ember alkotta tõke A tõke típusai Humántõke (emberi tudás, tapasztalat) Társadalmi, szervezeti
RészletesebbenMinél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt
Minél jobban fogy-fogy a jövendő, annál értékesebb lesz a múlt 1 Élettapasztalat és/vagy fenntarthatóság Dr. Molnár Katalin Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar 2 Élettapasztalat Mindazon tapasztalatok
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenNemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások
Nemzeti Vidékstratégia 2020 Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Globális viszonyok A különböző rendszerek egymás negentrópiájával, rendezettségével táplálkoznak A vidék
RészletesebbenA természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere
A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási
RészletesebbenAZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA
...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel AZ ÖKOSZISZTÉMA- SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JÓLLÉTÜNK KAPCSOLATA TESTI-LELKI FELTÖLTŐDÉS AZ ÖKOTURISZTIKA SZEREPE AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉSBEN Sopron, 2018. május
RészletesebbenŐri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű
RészletesebbenA kulturális és világörökség fenntartható használata
A kulturális és világörökség fenntartható használata Esettanulmány: Belső-Erzsébetváros dr. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Főosztály Fenntartható fejlődés kulturális örökség Olyan fejlődés, ami
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.
RészletesebbenHajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról
Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális
Részletesebben3. Ökoszisztéma szolgáltatások
3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat
RészletesebbenA problémák, amikre válaszolni kell
A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság
RészletesebbenMegelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés
Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább
RészletesebbenA többdimenziós gazdaság. Dr. Baritz Sarolta Laura OP
A többdimenziós gazdaság Dr. Baritz Sarolta Laura OP Paradigma váltás Erkölcs Környzet Anyagi világ Paradigma váltás Erkölcs Környezet Anyagi Világ Paradigma váltás Erkölcs Környezet Anygi világ Paradigma
RészletesebbenKörnyezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében
Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható
RészletesebbenKeresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek. Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, december 6.
Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, 2017. december 6. Az erkölcs és az anyagi világ viszonya Erkölcs Környezet Anyagi javak Az erkölcs és az anyagi
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenTERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÉV
TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUNKAKÖZÖSSÉG 2018-2019.TANÉV A MUNKAKÖZÖSSÉG TAGJAI NÉV Mihály Anikó Békésiné Katona Tünde Nyerges Zoltán Liskáné Farkas Angéla Várnai Beáta TANTÁRGY földrajz kémia fizika kémia A természettudományi
RészletesebbenA társadalom fenntarthatóságának nyomon követése. Megmérni a megmérhetetlent
A társadalom fenntarthatóságának nyomon követése Megmérni a megmérhetetlent Definíció Az emberiség képes fenntarthatóvá tenni a fejlődést biztosítani, hogy a jelen szükségleteit kielégítse anélkül, hogy
RészletesebbenBiológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési
RészletesebbenA környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila
A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)
RészletesebbenFigyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a as fejlesztési ciklus pályázatainál
Figyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a 2014-2020-as fejlesztési ciklus pályázatainál Tiszta-tó a Tisza-tó szakmai konferencia Kisköre, 2016. május 13. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 2015/0009(COD) 6.3.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági
Részletesebbenv e r s e n y k é p e s s é g
anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése
RészletesebbenVIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Tartalomjegyzék Szerkesztõbizottsági javaslat III. Könyv: Családjog, VI. Cím: Házassági vagyonjog / 3 Külföldi kitekintés Az ügyleti képviselet szabályainak rendszertani elhelyezése
RészletesebbenHorizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség
Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
Gyulai Iván A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Tananyag döntéshozók számára I. rész Az első rész bemutatja: I. A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó gondolkodás változását, és azt a folyamatot, amely a koncepció
RészletesebbenDr. Fazekas Sándor úr részére miniszter. Földművelésügyi Minisztérium Budapest Kossuth L. tér 11. 1055. Tisztelt Miniszter Úr!
WWF Magyarország Alapítvány 1141 Budapest Álmos Vezér útja 69.A Tel: +36 1 214 55 54 Fax:+36 1 212 93 53 panda@wwf.hu wwf.hu Dr. Fazekas Sándor úr részére miniszter Földművelésügyi Minisztérium Budapest
RészletesebbenNemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok NFFT létrehozása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot
RészletesebbenRiói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről
Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
RészletesebbenEsélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
RészletesebbenJövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.
Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek
RészletesebbenA Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata
Laskai Ede A Legfőbb Ügyészség Környezeti Fenntarthatósági a A fenntartható fejlődés és az átláthatóság parancsa A fenntartható fejlődés célja: olyan fejlődés, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenCIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES
CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES Készítette: dr. Tamás Gábor, a projekt szakmai vezetője EGÉSZSÉG (WHO DEFINÍCIÓ) Az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség
RészletesebbenMezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata
Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését
RészletesebbenA hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium
A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának
RészletesebbenLISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV
LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV 1 Az Egyetem a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0022 Aktív szakmai fejlesztés az LFZE Doktori Iskolában című projekt megvalósítása során a fenntartható fejlődés,
RészletesebbenXXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?
XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenKözösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz
Közösségi energia miért, hogyan? Rövid bemutató, 2014. tavasz Közösségi energia: környezeti igazságosság és energia demokrácia 1. Lakosok bevonásával fut a program (pl. állampolgári ill. közösségi tulajdon)
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenBrundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a
Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék
RészletesebbenA natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei. Dr. Kiss Gábor
A natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei Dr. Kiss Gábor Mi a natúrpark? Az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenA tánc, mint a szellemi kulturális örökség része. A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1.
A tánc, mint a szellemi kulturális örökség része A Kárpát-medencei népzenekutatók délvidéki konferenciája 2006. szeptember 29 - október 1. Tartalom 1. UNESCO Egyezmény a szellemi kulturális örökség védelméről
RészletesebbenMunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra
MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenGYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK
GYEREKEK ANYAGI OKOK MIATTI VESZÉLYEZTETETTSÉG KÖVETKEZTÉBEN TÖRTÉNŐ KIEMELÉSE A CSALÁDBÓL NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK, GYAKORLATOK DR. HERCZOG MÁRIA CSALÁD, GYERMEK, IFJÚSÁG EGYESÜLET GYERMEKEK VESZÉLYBEN-
RészletesebbenA BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő
RészletesebbenTársadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek
Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek Kovách Imre MTA TK Szociológiai Intézet, Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai tanszék Társadalmi egyenlőtlenségek társadalmi
Részletesebben2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia
Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenA foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai
A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát
RészletesebbenVelencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés
Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó
RészletesebbenII. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
RészletesebbenBói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.
Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés
RészletesebbenA helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer
A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar
RészletesebbenA sikeres vállalatirányítás X+I parancsolata
A sikeres vállalatirányítás X+I parancsolata A sikeres vállalkozás vezetéséről és irányításáról szóló intelmek Budapest, 2014. Április Az AKC az MCS Kft. saját márkája! MCS Management & Controlling-Service
RészletesebbenA NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata
A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
RészletesebbenA területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné
A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
RészletesebbenMÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE
MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.
RészletesebbenAz ellátási gyakorlat során nem érvényesültek az ellátottak megfelelő minőségű ellátáshoz és egyenlő bánásmódhoz, emberi méltósághoz kapcsolódó jogai.
ESETTANULMÁNY Eset leírása: Fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézményben az ellátottak napközben 40-45 fős csoportokban töltik szabadidejüket. A helyiségek tárgyi felszereltsége nem biztosítja
RészletesebbenTévhitek és hiedelmek az ún. osztatlan közös tulajdon fogalmáról a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban Szerző: dr. Kajó Cecília
Tévhitek és hiedelmek az ún. osztatlan közös tulajdon fogalmáról a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban Szerző: dr. Kajó Cecília Budapest, 2015. november 16. 1. Kiindulópont, alapvetés Gyakorlati tapasztalatom,
Részletesebben