Mi jön az olaj után? Olaj, csak másmilyen?!

Átírás

1 BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 10. sz p Az energiagazdálkodás alapjai Mi jön az olaj után? Olaj, csak másmilyen?! Az olajárak tartósnak mutatkozó emelkedése más megvilágításba helyezi az úgynevezett nem hagyományos kőolajfajták kitermelését. A kőolaj 50 USD/hordó fölött tartósan magas ára mellett ezek már reális alternatívát jelentenek. Összeállításunk bemutatja a főbb típusokat és legfontosabb előfordulási helyeiket, valamint azokat az olajcégeket, amelyek vezetői időben kapcsoltak, és kisebb-nagyobb részesedést szereztek az olaj utáni olaj forrásait és kitermelését ellenőrző projektekben. Tárgyszavak: bitumen; olajhomok; extra-nehéz olaj; Venezuela; Kanada. Az olajárak tartósnak mutatkozó emelkedése más megvilágításba helyezi az úgynevezett nem hagyományos kőolajfajták kitermelését. A kőolaj 50 USD/hordó fölött tartósan magas ára mellett ezek már reális alternatívát jelentenek. Összeállításunk bemutatja a főbb típusokat és legfontosabb előfordulási helyeiket, valamint azokat az olajcégeket, amelyek vezetői időben kapcsoltak, és kisebb-nagyobb részesedést szereztek az olaj utáni olaj forrásait és kitermelését ellenőrző projektekben. A nem hagyományos olaj fajtái és forrásai A nem hagyományos kőolaj (non-conventional oil, NCO) fajtái két csoportba sorolhatók: extra-nehéz olaj és bitumen, vagy másképp olajhomok. Jóllehet mindkét fajta fellelhető világszerte, mégis mindkettőnek van egy-egy kiemelt lelőhelye. Az extra-nehéz olaj legnagyobb forrása Venezuelában az Orinoco vidékén található. Ezen az egyetlen területen van a 25

2 világ ma ismert extra-nehéz olajtartalékának 90%-a. Hasonlóképpen nagy a jelentősége a nyugat-kanadai bitumentartalékoknak, amelyek a világ össztartalékának 85%-át teszik ki. Ezek együttesen mintegy 3,7 billió hordó 1 mennyiséget jelentenek. Ez jelentős energiaforrás, mennyisége többszöröse a ma ismert és még a földben levő hagyományos kőolajénak. A tervek szerint a venezuelai és kanadai NCOkitermelés a 2015 és 2020 közötti időszakra el fogja érni a napi 4,2 4,4 millió hordó együttes értéket, legalábbis a ma azonosított lelőhelyeken és a ma ismert technológiákkal. Ez azonban összességében 75 milliárd USD-t elérő tőkeberuházást feltételez, jóllehet a történelmi tapasztalatok alapján ezen becsült tőkeköltség túllépését lehet prognosztizálni, különösen a kanadai szektorban. A termelés növekedésének üteme várhatóan nagyobb lesz Kanadában, ennek oka a kisebb arányú állami részvételben és a jóval áttekinthetőbb és nyíltabb kitermelési versenyhelyzetben keresendő. Ráadásul Venezuelában mind a politikai közhangulat, mind a pénzügyi környezet jóval bizonytalanabb. nyersolaj termelési költségszintjéhez viszonyítva is versenyképes költségszintre hozták a nem hagyományos olajok előállítási költségét. Az NCO-ból kinyert legjobb minőségű szintetikus nyersolaj (syncrude) előállítási költsége USD hordónként. További előny még a feltárás minimális kockázata, valamint a hoszszú távú (legalább 25 éves) termelés biztos lehetősége. Ez utóbbi különösen Észak- Amerikában teszi a befektetők számára vonzóvá ezt az ágazatot. Venezuela: extra-nehéz olaj Venezuelában a nehézolaj-források kitermelését 2001 januárjában indították el a Petrozuata projekt keretében re már négy szintetikus nyersolajat előállító létesítmény működött az Orinoco régióban, mintegy 0,53 millió hordó/nap termelési kapacitással. A termelés fajlagos beruházási igénye USD egy hordónyi termeléskapacitás növelés esetén. Mindegyik egység a Venezuela északi partjainál üzemelő Jose olajfinomítót használja a kb. 9 o API 2 sűrűségű nehézolaj nyersolajjá A mára éretté vált kitermelési technológiák és a már beindult projektekben szerzett fejlesztési és működtetési tapasztalatok a hagyományos 1 1 hordó = 42 US gallon = 159 liter 2 Az o API sűrűség az American Petroleum Institue (Amerikai Kőolaj Intézet) által definiált relatív sűrűségi skála, elterjedten használatos a kőolajfajták sűrűségének leírására. A definíció egy adott referencia-sűrűséghez való viszonyításon alapul, minél hígabb az anyag, annál nagyobb az o API értéke. Az extra-nehéz olaj mérőszáma 10 alatt van, a hagyományos kőolajé körül. 26

3 való átalakításánál. Az extra-nehéz olajat a szállítás érdekében könnyűbenzinnel vagy könnyű nyersolajjal hígítják; a szállítás után pedig a hígítót kivonják és visszaforgatják a lelőhelyre. A Sincor és a Hamaca beruházások a teljes feljavítást (szintetikus nyersolajjá alakítás, upgrade) Venezuelában végzik el, így 32, ill. 26 API sűrűségű feljavított olajt exportálnak. Ezzel szemben a Petrozuata és a Cerro Negro beruházások kétlépcsős finomítást alkalmaznak, az első fázist még Venezuelában, a másodikat pedig a vevők által kijelölt USA-beli finomítókban. Az 1. ábra bemutatja a négy jelenleg már működő és a többi tervezett venezuelai projekt extra-nehéz olajtermelését 2000 és 2020 között. Orinocoban a termelési kapacitás növelésének vannak politikai, kereskedelmi és műszaki kockázatai. Mindazonáltal a tartalékok alapján további négy extra-nehéz olajkitermelési beruházásra van lehetőség a következő évtized közepéig, ekkor 1,3 millió hordó/nap lenne az elérhető termelés. A beruházásokban a Kínai Nemzeti Olajvállalat (CNPC), az amerikai Chevron, a spanyol Repsol YPF, az indiai ONGC és a ConocoPhillips is részt vállalna, mindenütt a PdV (Petróleos de Venezuela, a helyi nemzeti olajvállalat) legalább 51%-os részvételével, ami törvényi előírás. 1,5 millió hordó/nap 1,2 0,9 0,6 0,3 Bitor Hamaca II Petrozuata II Sincor II Hamaca Sincor Cerro Negro Petrozuata ábra Venezuela: az extra-nehéz olaj jelenlegi és tervezett termelése beruházási projektenként 27

4 A termelés bővítésének műszaki és erőforrásbeli korlátai a következők: Az Orinoco vidékétől keletre, a Zuata területen a tartalékok minősége gyengébb; Nehézkes a megfelelő infrastruktúra kiépítése, különösen a keleti területeken (Hamaca és Cerro Negro projektek); Az energiaügyi minisztérium részéről erős a nyomás arra, hogy a már meglévő létesítményekbe ruházzanak be a tulajdonosok azok másodlagos hasznosítása érdekében, mielőtt újabb földterületeket igénybe vevő bővítésekbe vagy új zöldmezős fejlesztésekbe kezdenének. Politikai jellegű fenyegetést jelent a kapacitások bővítése ellen Chavez elnök kormányzása: ez pénzügyi ingadozásokban és a szerződéses viszonyok bizonytalanságában jelentkezik. A koncessziók mostani birtokosait és a potenciális piaci belépőket több probléma is riasztja: a szintetikus nyersolaj előállítására vonatkozó járadékkedvezmény (royalty holiday) visszavonása, az árbevétel adózásának visszamenőleges növelése, a működési szerződések folyamatos változtatása, valamint az az előírás is, hogy a PdV nemzeti vállalatnak kötelezően 51%-os részvétel jár minden beruházásban. Ha a fejlesztéseket mindezek nem is állítják le, a bizonytalanságok erősen lassítják e világméretű jelentőségű nyersanyagforrás kitermelését. Kanada: olajhomok A nyugat-kanadai olajmezők kiaknázásának fejlesztése éles ellentétben áll a venezuelai helyzettel. A nagyságrendet jól mutatja, hogy az egyik legutóbbi bejelentés szerint a Total 1,1 milliárd USD-ot ajánlott a Deer Creek Energy cégért és annak 84%-os érdekeltségéért a Joslyn olajhomok-projektben, amely a helyszínen egyesíti a bányászatot és a feldolgozást, és közel áll az üzemszerű működéshez. A kanadai olajhomok-mezők kiaknázásának történetében két jelentős mérföldkő volt. Az egyik az olajár 1986-os csökkenése: ez az akkor még csak Syncrude és Suncor név alatt induló integrált kitermelési fejlesztéseket jelentős, a termelési folyamatok hatékonyságát érintő javításokra kényszerítette, ami egyben a működési költségek csökkenéséhez vezetett. A másik jelentős esemény 1990-ben a helyszíni kitermelési technológiák első üzemi próbái üzleti eredményeinek kiértékelése volt, amely szerint a kanadai olajhomok-előfordulások zöme üzletileg ígéretesnek bizonyult. Alberta Állam Energetikai és Közmű Bizottsága (AEUB) maximálisan 140 milliárd hordóra becsüli a felszíni tartalékokat és további 2,4 billió hordó nagyságrendűnek a föld alól kitermelhető mennyiséget. (A felszíni és a fel- 28

5 szín alatti művelés közötti különbségtételt a fedőréteg vastagsága határozza meg, definíció szerint a határt 250 láb / kb. 76 m/ vastagságnál húzták meg.) Az AEUB szerint a bizonyított és a jelenlegi és a közeli jövőben várható körülmények között műszakilag kitermelhető és gazdaságos bitumentartalékok mértéke öszszesen 178 milliárd hordó (35 milliárd felszíni és 143 milliárd felszín alatti). A nyugat-kanadai bitumen és a venezuelai extra-nehéz olaj sok tekintetben különbözik egymástól. A bitumennek kisebb a permeabilitása, kevésbé porózus, olajtelítettsége is kisebb, és némiképp alacsonyabb a képződmények összenyomhatósága. Az ilyen üledékes lerakódásoknak kisebb az átlagos gáztartalma, az agyagtartalma viszont magasabb. Ezekből a legfontosabb következtetés az olaj szállíthatóságára vonatkozik. Az extra-nehéz olaj kitermelhető egyes, dupla, illetve többszintű vízszintes fúrókút alkalmazásával, elektromos búvárszivattyúval és progresszív kavitációs pumpával tehát hagyományos bányászati módszerekkel. Az olajhomok kitermelése viszont új technológia kifejlesztését igényli mind a felszíni, mind a felszín alatti folyamatoknál. A kanadai olajhomok-kitermelési kapacitás manapság 1,02 milliárd hordó/nap körül van, amiből a szintetikus nyersolajé 0,75 milliárd, a bitumené pedig 270 millió. A jelenleg körvonalazódó projekttervek alapján a kitermelés 2020-ra napi 3 milliárd hordóra futhat fel (2,25 milliárd nyersolaj, 750 millió bitumen). A működési és tőkeköltségeket, adókat, koncessziós díjakat és a befektetésekre eső megtérülési rátát tartalmazó kitermelési költségek bitumen kinyerésekor USD/hordó, teljesen feljavított szintetikus nyersolaj előállításakor USD/hordó nagyságúak. A kanadai mezők kitermelésére vonatkozóan az egyetlen BP (meglepő, de valószínűleg csak ideiglenes) kivételével minden óriáscég tulajdonrészesedéssel rendelkezik. A résztvevő nagyok: ExxonMobil, Shell, Total, Chevron, ConocoPhillips, Suncor; a kisebbek: Petro- Canada, Canadian Natural Resources, EnCana, Nexen, Husky, továbbá a Blackrock, a Devon, a Japan Oil Sand és a Kock and Murphy Oil. Lévén a Föld olajtartalékainak 70%-a a külföldi befektetők részére hozzáférhetetlen, mivel nemzeti tulajdonban van, valamint a nagy olajvállalatoknak a mezőik kimerülése miatt évről-évre újabb előfordulásokat kell a termelésbe bevonniuk, a kanadai olajhomok kitermelése nagyon vonzó beruházás a számukra. A geológiai viszonyok többfázisú kiaknázást is lehetővé tesznek, így a kisebb olajtársaságoknak is teremhet babér. 29

6 A beruházások ütemének felgyorsulása ellenére a kanadai kitermelés tervezett növekedését számos tényező gátolja. A földgáz fogyasztása az országban két és félszeresére fog növekedni 2015-ig. Ez meghaladja mind a hazai kitermelés, mind az import-vezetékek fejlődési lehetőségeit, ezért az olajhomokból szintetikus nyersolajat előállító technológia gázigénye veszélybe kerülhet. Az iparág tőkeigénye folyamatosan nő, a beruházások során is már eddig kb. 50%-kal túllépték a tervezett költségeket mind a felszíni, mind a felszín alatti kitermelési projekteknél, sőt volt olyan mező is, ahol a duplájára nőtt a végszámla. A tárolórétegek minősége szigorúan behatárolja a felszín alatti gőzrásegítéses gravitációs kinyerési technikák üzemszerű alkalmazhatóságát. Környezeti kihívások is adódnak, például a bitumen kinyeréséhez szükséges vízmennyiség előállítása terén. A bitumen távolabbi finomítókba való szállításához szükséges hígító beszerzése sem egyszerű feladat, gyakori a hiány, ezért nemritkán szintetikus nyersolaj/bitumen keveréket alkalmaznak. Az így felhasznált szintetikus nyersolaj viszont csak részben nyerhető vissza, ez pedig csökkenti a kinyerhető nyersolaj mennyiségét. A sok beruházáshoz szükséges képzett munkaerő is szűk keresztmetszetet jelent, sokak szerint ez a legnagyobb kihívás Alberta számára. Az állam 3,5 milliós lakossága évente rel növekszik, a nagy munkaerő-kereslet a bérek emelkedéséhez vezet, ennek mértéke manapság évi 7% körüli. Az elkövetkezendő 20 évben összesen betöltetlen állásra lehet számítani. Az egyik vállalat a helyi bányászszakszervezet élénk rosszallásától kísérve 60 kínai vendégmunkást hozatott. Meg nem erősített hírek szerint ugyanez a cég további 600 kínai vendégmunkás alkalmazását tervezi; erre utal az is, hogy ideiglenes repülőgépleszállóhelyet létesített telephelyén. A munkaerőhiányhoz járul még a mind a cégek vezetőit, mind a mérnököket és munkásokat jellemző tapasztalatlanság miatti alacsonyabb munkatermelékenység, amely egyes esetekben a tervezettet akár 20%-kal is alulmúlta. Több elemző arra mutatott rá, hogy az általános konjunkturális helyzet romlani fog, mielőtt a remélt nagy fellendülés beindul. Ennek fő oka a kezdeti nagy beruházásigény, valamint a lassú termőre fordulás. A mélypontot 2008-ra és/vagy 2009-re várják. A fő felvevő piac az USA, ezért sok vita folyik azon, hogy hol kedvezőbb elhelyezni a feljavító és finomító üzemeket, illetve ennek fényében milyen állapotban a leggazdaságosabb nagy távolságra szállítani a fekete aranyat. Minden változatra van példa és támogató, és a megítélés gyorsan változik, mivel a kezdeti nehézségek után a sok tapasztalat hatására a helyi művele- 30

7 tek hatékonysága, erőforrásfelhasználása és ezért gazdaságossága egyre jobb. A termelés kívánt növelése fokozott infrastrukturális fejlesztéseket igényel. A szállítható mennyiség növelésére két hordó/nap kapacitású csővezeték-projektet is indítanak körül könnyű és nehéz nyersolaj elszállítására. Az egyik a Keystone vezeték Nyugat-Kanadát köti össze Középnyugat-Amerikával, a másik a Gateway vezeték egy új, nyugati parti mélyvízi kikötőhöz vezet Prince Rupert-nél vagy Kitimat-nál lehetővé téve a tovább szállítást Washington államba vagy Kaliforniába, illetve az ázsiai piacokra, elsősorban Kínába. Nem véletlen tehát, hogy Kína nagy állami tulajdonú olajtársaságai beruházóként is megjelentek a Kanadában: előrehaladott tárgyalások folynak 49%-os kínai tulajdonszerzésről a Gateway csővezetékben, aminek nyomán a csővezeték által szállított olajnak kb. a fele Kína irányába fog kihajózni. A többi ázsiai tigris sem tétlen: India 4 milliárd kanadai dollár nagyságrendű beruházást tervez. Némi késéssel Japán illetékes kormányzati és vállalati vezetői is felvették a kapcsolatot a kanadai illetékesekkel, hogy maguknak foglalják le a Gateway csővezeték még le nem kötött kapacitását. Kanada földje még messze nincs teljes alapossággal átkutatva. Sok pionírszellemű vállalkozó vesz földeket akár geológiai kutatás nélkül is abban a reményben, hogy hátha ott is találnak majd bitument. A legnagyobb esélyük erre az Athabasca térségével szomszédos területeken, Saskatchewan államban van. Itt több helyen is találtak már olajhomokot, noha az sűrűbb, mint Athabascában, és kéntartalma meghaladja a 4%-ot. Összeállította: dr. Breuer Pál Irodalom [1] Reinsch, T.: Creating an energy future. = Petroleum Economist, 72. k. 9. sz p [2] Bauquis, P-R.: What future for extra heavy oil and bitumen: the Orinoco case. = worldenergy.org/wec-geis/publications/default/ tech_papers/ 17th_congress/3_1_04.asp [3] Simpson, W. J.: Lure of the sands. = Petroleum Economist, 73. k. 6. sz p