H A T Á R O Z A T. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. INDOKOLÁS

Átírás

1 1 Iktatószám: /2014/HAT. Tárgy: A FÜTESZ Hajdú-Bihar Megyei Fűtéstechnikai és Szolgáltató Kft. tűzvédelmi bírság ügye. H A T Á R O Z A T A FÜTESZ Hajdú-Bihar Megyei Fűtéstechnikai és Szolgáltató Kft. (székhelye: 4024 Debrecen, Tímár u ) (a továbbiakban FÜTESZ Kft.) közszolgáltatót a kéményseprőipari közszolgáltatásra vonatkozó szabályok megszegése miatt ,- Ft, azaz Hetvenezer forint tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezem. A pénzbírságot az ügyfél a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlaszámára, jelen határozatom jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen. A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a tűzvédelmi bírság szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. Határidőben történő önkéntes teljesítés hiányában elrendelem az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő bírság és késedelmi pótlék behajtását. A bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, a polgári jogi felelősség, valamint bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. Az eljárás során ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, a hatóságomhoz benyújtandó 5.000,- Ft-os illetékbélyeggel ellátott fellebbezéssel lehet élni. Ha a fellebbezésnek megfelelően az elsőfokú hatóság a döntést nem módosítja, vagy nem vonja vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság dönt. A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. INDOKOLÁS március 1 jén 04 óra 48 perckor jelzés érkezett a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Műveletirányítási Ügyeletére, miszerint a szám alatti ingatlanban szén-monoxid szivárgás káresemény történt. A helyszínen a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat (a továbbiakban: KMSZ) megállapította, hogy a lakás 3 x 3,4 m 2 -es fürdőszobájában szén-monoxid mérgezés következtében. A fürdőszobában a lakás padlófűtését és meleg vizét biztosító 1 db Vaillant típusú kombi gázkazán volt található az égéstermék-elvezetőbe bekötve. Az ingatlan tulajdonosai,. helyszínen igazolta, hogy a káreseménnyel érintett

2 2 égéstermék-elvezető időszakos ellenőrzését a kéményseprő-ipari közszolgáltató augusztus 22-én elvégezte. Az ellenőrzés eredményéről kiállított sorszámú tanúsítványban a közszolgáltató 1/g és 2/a hibakódot rögzített, továbbá a Megjegyzés rovatban szerepeltette, hogy a Kémény alacsony, túlterhelt! Nincs koromzsákajtó. Az ellenőrzés elvégzésének időpontjában hatályban lévő, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól szóló 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet (a továbbiakban: 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet) 2. melléklete alapján az 1/g hibakód olyan égéstermékelvezető használatát jelenti, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. Ez az ellenőrzés időpontjában hatályos, a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban. Korm. rendelet) 1. (2) bekezdés e) pontja szerint élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető szabálytalanságnak minősül. A 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet 2. mellékletében foglaltak szerint a 2/a hibakód azt jelenti, hogy nem megfelelő az égéstermék-elvezető tisztítási, ellenőrzési feltétele, és mely hibát a következő ellenőrzésig kell kijavítani. A KMSZ a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit megküldte a Hajdó-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség (a továbbiakban. Kirendeltség) részére, mely a káresemény bekövetkezésének felelősségi körét vizsgálva igazságügyi szakértőt rendelt ki. A kirendelt.. szakértő március 18-án kelt szakvéleményében megállapította, hogy a. fürdőszoba helyiségében egy Vaillant VUW 240/2-3 típusú, B kategóriás, kombi gázkazán található. A kazán névleges teljesítménye 24 kw. A készülék felszerelését megelőzően egy darab V-4-es vízmelegítő és egy darab C 21-es kazán volt felszerelve, melyek egyenkénti teljesítménye kisebb a jelenlegi gázkazánnak (a készülékek közötti kényszerkapcsolat kizárta a párhuzamos működtetést). A készülék cseréjének engedélyezésére, nyomáspróbájára, gázszolgáltatói jóváhagyására utaló dokumentum nem volt fellelhető. A lakás nyílászárói az idők folyamán átalakításra kerültek, légzárásuk közepes légzárásúnak minősíthető. Az átalakítás során megváltozott az eredetileg engedélyezett állapot, mind a gázkazán teljesítményét, mind a légellátást tekintve. Jelen esetben a gázkészüléknek nem volt elegendő égési pótlevegője. Elégtelen légellátás mellett minden műszaki előírásnak megfelelő, jó állapotú gázkészüléknél és kéménynél is megtörténhet a baleset. Az égéstermék elvezető ellenőrzése során megfelelő huzatot jelzett, bár a kémény magassága a gázkészülék teljesítményéhez nem volt elegendő. A gázkészülék vizsgálata is a nem megfelelő légellátásra utalt (porlerakódás, a készülék burkolatának szokatlan magas hőmérséklete, a műanyag alkatrészek megolvadása, mely következtében a készülék vezérlő elektronikája nem adott hibajelet, a gázkészülék hőcserélőjén és fúvókáján lévő koromlerakódás). Az ellenőrző üzemeltetés során (az égéstér magasságában) elhelyezett szén-monoxid mérő műszer az első pillanatban ppm értéket jelzett, majd kikapcsolt (kiakadt). Az eljárás során felmerült a Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén kéményseprő-ipari közszolgáltatást végző FŰTESZ Kft. közszolgáltató felelőssége, mivel a augusztus 22-én kelt sorszámú tanúsítvány alapján a alatti ingatlan területén lévő égéstermék-elvezető ellenőrzése során élet- és vagyonbiztonságot közvetlen veszélyeztető hibát tárt fel, azonban arról a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló évi XC. törvény (a továbbiakban:

3 3 Ksktv.) 7. (2) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettsége ellenére nem értesítette a tűzvédelmi hatóságot. A Kirendeltség a szükséges iratok megküldésével értesítette a Hajdú- Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (a továbbiakban: Igazgatóság), mely április 4-én hivatalból megindította a hatáskörébe tartozó eljárást. Az eljárás során az Igazgatóság április 30-án tanúként meghallgatta a tárgyi ingatlanban az égéstermék-elvezető időszakos ellenőrzését augusztus 22-én elvégző.. kéményseprőt. A tanú vallomását a 122-5/2014/HAT. számú jegyzőkönyv tartalmazza. A tanú az alábbiakat adta elő: A tárgyi ingatlanban az éves ellenőrzés során, augusztus 22-én egy hölgy engedett be, emlékeim szerint délelőtti órákban. A lakásban egy Vaillant típusú gázkazán volt, aminek az ellenőrzéséhez kértem egy széket, csak így tudtam megvizsgálni az átjárhatóságot, mert nem volt koromzsák ajtó. A gázkazán megítélésem szerint 24 kw teljesítményű volt. A koromzsák ajtó egyébként kötelező elem, a kémény alsó tisztítási lehetősége. A felső tisztítási lehetőség a tisztító ajtó, de itt nem volt, mert tetőtéri lakásról van szó. Az átjárhatóság ellenőrzéséhez le kellett venni az összekötő elemet, ami a kémény és a gázkazán között található. A koromzsák ajtó elfalazása rendszeres probléma. Ezután az égéstermék visszaáramlását ellenőriztem páraérzékelő műszerrel, nem volt visszaáramlás. Az összekötő elem eltávolításakor úgy ítéltem meg, hogy a kémény keresztmetszete nem megfelelő, kisebb a szükségesnél, amit le is mértem, 130 mm-es értéket mértem. Megítélésem szerint 150 mm-es keresztmetszet lett volna szükséges, vagy jelen keresztmetszethez magasabb kémény. Ellenőrzés után a tanúsítványt töltöttem ki. Élet- és vagyonbiztonságot közvetlen veszélyeztető hiba kódjának az 1/g kódot írtam, ami: olyan égéstermék-elvezető használata, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. A tanúsítvány 3 példányban készül, egyet a helyszínen átadtam a kémény használójának, és tájékoztattam a hibáról, valamint arról, hogy a koromzsák ajtó kialakításáig nem lehet használni a tüzelő berendezést. A műszak végén, még aznap azon tanúsítványok egy példányát, ahol élet- és vagyonbiztonságot közvetlen veszélyeztető hibát tárunk fel, a átadjuk, aki saját hatáskörben intézkedik. A. a FÜTESZ Kft-nél. Jelen tanúsítványt is átadtam a személyesen. Ez az eljárási rend tudomásom szerint szóban került meghatározásra május 22-én az Igazgatóság tanúként meghallgatta az ellenőrzés elvégzésének időpontjában, augusztus 22-én a, mely tanúvallomást a 122-7/2014/HAT. számon felvett jegyzőkönyv tartalmazza. A tanú az alábbi nyilatkozatot tette:.. a FÜTESZ Kft-nél és jogelődjeinél. Kéményseprőként, gázkémény ellenőrként, kémények átvételével, műszaki ellenőrként,. A. a káreseményt követően jártam az igazságügyi szakértővel, és a többi társ szolgáltatókkal. A lakásban belépve szembetűnő volt, hogy egy padlástér volt lakássá kialakítva, a lakás bejárata megközelítőleg közepén helyezkedett el, belépve jobbra található a fürdőszoba. A kandalló a nappaliban található mely a bejárati ajtótól balra helyezkedik el. A lakásba belépve, a kandallóra rálátás nem nyílt. A kandalló beépítését látva úgy ítélem meg, hogy már évekkel ezelőtt ott volt (min. 5 éves). Tudomásom szerint a tetőtér beépítés korábban engedélyköteles volt, mely lényeges szempont a kémény tisztíthatóságával (kémény felső tisztítóajtó) kapcsolatban, ugyanis legtöbb esetben korlátozva van a későbbi tisztíthatósága a kéménynek. Már a 90-es évek elejétől kellett a FÜTESZ engedélye lakások és házak esetén újonnan kialakított kéményekhez. Meglévő kéményeknél elég volt bejelenteni a használatot a FÜTESZ hez. Gyakori probléma, hogy nem megfelelő kéményhez csatlakoztatnak tüzelő

4 4 berendezést vagy tüzelő berendezés és készülék csere esetén nem megfelelő kéményre csatlakoztatják (túlterhelt, nem megfelelő tisztíthatóság, tűzveszélyes). A korábbi jogszabályok is a kéményhasználóját kötelezi a kémény használatának bejelentésére, a kéményseprő ipari közszolgáltató felé. A tárgyi ingatlannal kapcsolatban kizárólag a gázkémény volt bejelentve, ez egy meglévő kémény volt béléscsövezve. A kandalló kéményei nem volt nyilvántartásunkban. Abban az esetben, ha a kéményseprő az ingatlanba belépve olyan tüzelőberendezést észlel, amely kéményhez van csatlakoztatva, de nincs a nyilvántartásba, akkor ezt jelzi a tulajdonos vagy a használó felé, illetve nyilvántartásba vezeti. A kéményellenőrzésekor az eljárási rend szerint a kéményseprő amennyiben 1-es hibakódot tapasztal, az ügyfélszolgálatra való visszaérkezéskor a tanúsítványt átadja feldolgozásra az ügyintézőnek, aki az 1-es hibakóddal rendelkező tanúsítványokat átadja nekem. Ekkor a.. egyeztet, hogy a kéményseprő helyesen állapította-e meg a hibakódot. A tanúsítvány kitöltése után minden esetben, szóban és írásban tájékoztatva van az ügyfél a helyszínen. Volt olyan eset, hogy a helyszín megtekintése után megállapítottuk, hogy a kéményseprő által leírt hiba nem helytálló vagy nem olyan fokú és mértékű. Ebben az esetben, mivel tudtuk, hogy visszatérő probléma, és a kémény működését nem befolyásolta, ezért a kéményseprő megállapítását felülbíráltuk és nem küldtük meg az illetékes tűzvédelmi hatóságnak. A kémény túlterheltségére az akkori jogszabály szerint nem volt hibakód és intézkednünk sem kellett, de a kéményseprő a tanúsítványon ezt feltüntette. Tudomásom szerint a gázkazán engedély nélkül lett nagyobb teljesítményűre cserélve. Engedélyeztetés esetén a FÜTESZ nem adott volna rá engedélyt a nem megfelelőség matt (túlterheltség, tisztíthatóság) május 27-én a FÜTESZ Kft-t az Igazgatóság 122-8/2014/HAT. számú végzésével nyilatkozattételre hívta fel, az alábbiakban: 1. A.. alatti ingatlanon a Vaillant VUW 240/2-3 típusú gázkazánhoz tartozó égéstermék-elvezető műszaki vizsgálatát, illetve műszaki felülvizsgálatát hány alkalommal végezték el a tüzelőberendezés cseréjét követően (2003. év) március 1. dátummal bezárólag? 2. Az ingatlan tulajdonosa a műszaki vizsgálatot megrendelte-e? 3. A műszaki vizsgálatok / felülvizsgálatok során észleltek-e hiányosságot? 4. Amennyiben a műszaki vizsgálatot / felülvizsgálatot nem végezték el, annak mi volt az oka? A felhívásra június 4-én a FÜTESZ Kft. az alábbiakat nyilatkozta: 1. Társaságunk nyilvántartása szerint a alatti ingatlanon a Vaillant VUW 240/2-3 típusú gázkazánhoz tartozó égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát az elmúlt időszakban június 28-án egy alkalommal, ellenőrzését augusztus 22-én egy alkalommal végezték el. 2. Az ingatlan tulajdonosa a műszaki vizsgálatot nem rendelte meg. 3. Az ellenőrzés és műszaki felülvizsgálat során észleltek hiányosságot. 4. A tulajdonos, használó a közszolgáltatás ellenállásához szükséges, az érintett helyiségekbe való bejutást nem biztosította április 22-én a Debreceni Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály által felvett 09010/3980/2014.ált számú jegyzőkönyvben rögzítetten elismerte, hogy sem a fürdőszobai gáztüzelő-berendezés cseréje, sem a kandalló beépítése során nem kérte a kéményseprő-ipari közszolgáltatótól a kémények műszaki vizsgálatát. Nyilatkozata alapján a kandalló kéményét a közszolgáltató azóta sem vizsgálta, pedig az kívülről is jól látható. A

5 5 fürdőszobai gázkészüléket 2003-ban cserélte le, két gázkészülék helyett szereltetett be egy nyílt égésterű kombi készüléket. Azóta ugyanaz a kazán üzemel. A gázkészülék cseréjét követő utolsó műszaki felülvizsgálat (2011. június 28.) idején hatályban lévő, a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: 27/1996. (X. 30.) BM rendelet) 3. alapján: Az egyedi, gyűjtő- és a 4096 cm2-nél (64 cm x 64 cm) kisebb kürtőkeresztmetszetű központi hőellátó tüzelőberendezések füstgáz elvezetésére szolgáló kéményeinél és azok tartozékainál négyévenként az esedékes ellenőrzés és tisztítás alkalmával feltárás (bontás) nélküli műszaki felülvizsgálatot kell végezni. A 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 9. (1) és (2) bekezdései alapján: (1) A szolgáltatónak a műszaki felülvizsgálat, az ellenőrzés és a tisztítás keretében az e rendelet mellékletében részletezett munkálatokat kell elvégeznie. (2) A közszolgáltatást - a 11. (1)-(4) bekezdésében foglalt kivételekkel - külön megrendelés nélkül kell elvégezni. A 27/1996. (X. 30.) BM rendelet melléklete c) pontja alapján a műszaki felülvizsgálat során az alábbiakat kell elvégezni: c) Műszaki felülvizsgálat: - a kémények és tartozékaik szemrevételezéssel, illetőleg a hagyományos kéményseprőeszközökkel, -szerszámokkal történő vizsgálata annak megállapítására, hogy azok műszaki állapota megfelel-e a létesítésre, használatra vonatkozó építési és tűzvédelmi hatósági előírásoknak; - a 729 cm2-nél (27 cm x 27 cm) nem nagyobb kürtő-keresztmetszetű épített, szerelt, bélelt kémények, valamint kürtőkeresztmetszettől függetlenül a mesterséges égéstermék-elvezetésű kémények füsttömörségének füsttömörség-próbával történő ellenőrzése. A június 28-án elvégzett műszaki felülvizsgálat eredményéről készült azonosító számú tanúsítvány alapján a.. területén az alábbi hiányosságokat tárták fel: Tisztítási feltételek: (A-alsó, F-felső). Egyéb hibák a munkalap További hibák, megállapítások pontjában lettek rögzítve, melyek a következőek: Bekötések szabálytalanok (füstcső). A 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 11. (1) (4) bekezdéseiben foglaltakat a szolgáltató a tulajdonos külön megrendelésére végzi. A 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 11. (4) bekezdésben foglaltak alapján: Gázüzemű, továbbá - a tüzelési mód vagy a kémény terhelésének megváltozása esetén - más tüzelőberendezést meglévő kéménybe kötni csak a kémények megfelelőségét és terhelhetőségét tanúsító szakvélemény birtokában szabad. Ezen szakvélemény megrendelésére mind az ingatlan tulajdonosa, mind a FÜTESZ Kft június 4-én tett írásbeli nyilatkozata alapján nem került sor. A 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 10. (4) és (5) bekezdései alapján: (4) A következő esedékes munkavégzéskor a szolgáltató köteles ellenőrizni, hogy a szabálytalanságokat megszüntették-e. Amennyiben a szükséges intézkedés nem történt meg, a szolgáltató az első fokú építésügyi, illetőleg tűzvédelmi hatóságot köteles írásban értesíteni. (5) Közvetlen élet- vagy tűzveszély esetén a szolgáltató köteles a kémény, illetőleg a tüzelőberendezés használatának azonnali megszüntetésére a tulajdonost írásban felhívni.

6 6 Egyidejűleg a szolgáltató az első fokú tűzvédelmi, illetőleg építésügyi hatóságnak, továbbá gáz-tüzelőberendezés esetén a területi gázszolgáltatónak bejelentést tesz. A Kirendeltségtől június 16-án belföldi jogsegély keretében az alábbiakat kérte az Igazgatóság: - A alatti ingatlannal kapcsolatban a FÜTESZ Kft. részéről, VIII. hó és december 31. közötti időszakban érkezett-e értesítés az elsőfokú tűzvédelmi hatósághoz a tárgyi ingatlant érintő kémény műszaki felülvizsgálata során feltárt - szabálytalanság megszüntetésének elmulasztásáról? A Kirendeltség július 3-án kelt 09/1/478-11/2014/DBKIRHAT. számú tájékoztatása alapján az érintett időszakban a FÜTESZ Kft-től nem érkezett tájékoztatás a műszaki felülvizsgálat során tapasztalt szabálytalanság megszüntetésének elmulasztásáról január 1-jén új jogszabályi alapokra helyezték a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátását, hatályba lépett a Ksktv., a Korm. rendelet és a 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet. A augusztus 22-én elvégzett időszakos ellenőrzés időpontjában hatályos 63/2012. (XII. 11.) BM rendelet 1. melléklet I. Ellenőrzés pontjában meghatározottak szerint az alábbiakat kell a közszolgáltatónak elvégeznie: Az égéstermék-elvezetőnek és tartozékainak, továbbá a megközelítés szerkezeti elemeinek, járulékos elemeinek ellenőrzését a közszolgáltató a rendeltetésszerű bonthatóságra figyelemmel szemrevételezéssel, hagyományos kéményseprő eszközökkel, szerszámokkal vagy műszerrel végzi. A közszolgáltató az ellenőrzésnél az égéstermék-elvezető műszaki állapotát, a kialakítás megfelelőségét, az üzemeltetési-, a vonatkozó építési-, tűzvédelmi-, biztonságtechnikai- és munkavédelmi előírások betartását vizsgálja. A szakmunkás az alábbiakat ellenőrzi: 1. A tanúsítványban 1.1. a nyilvántartás alapján rögzített adatokat, 1.2. az előző ellenőrzés, műszaki felülvizsgálat során dokumentált hiba, szabálytalanság megszüntetését, amely ha az 5. (2) bekezdése értelmében műszaki vizsgálatot igényelt, akkor annak meglétét (helyszíni vizsgálat hiánya esetén, annak pótlására fel kell hívni az ingatlan használójának figyelmét). 2. Tüzelőberendezésnél (..) 2.4. a kéményseprő által elhelyezett matrica meglétét, ami arra utal, hogy az égéstermékelvezető előző ellenőrzésénél már üzemelt, 2.5. gáztüzelő-berendezésnél ( ) üzem közben az égéstermék tartós visszaáramlását - a telepítés helyiségében és a vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben a külső nyílászárók, és a rendeltetésszerűen zárható szellőzőnyílások zárt állapota mellett - annak érzékelésére alkalmas műszerrel, nyitott égésterű gáztüzelő-berendezés esetében a belső nyílászárókat is bezárva, a bekapcsolást követően, és visszaáramlás esetén 5 perc után is,

7 7 A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a. szám alatti ingatlan égéstermék-elvezetőinek időszakos ellenőrzése és 4 évenkénti műszaki felülvizsgálatának elvégzése során a FÜTESZ Kft. kéményseprő-ipari közszolgáltató óta folyamatosan megsértette a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető szabálytalanság észlelése esetén nem értesítették haladéktalanul a tűzvédelmi hatóságot, a következő ellenőrzésig kijavítandó hiba kijavítását nem ellenőrizték, illetve nem kérték számon, annak elmaradását nem jelezték a tűzvédelmi hatóság felé. A rendelkezésre álló nyilatkozatok, adatok és a szakértői vélemény alapján a káreseménnyel érintett égéstermék-elvezető nem a óta bekötött és üzemeltetett tüzelőberendezés teljesítményéhez volt méretezve, de ezt a kéményseprő-ipari közszolgáltató jogszabályon alapuló kötelezettsége ellenére az időszakos ellenőrzések és műszaki felülvizsgálatok során nem ellenőrizte, nem észlelte. A Ksktv. 12. (2) bekezdés d) pontja alapján: A tűzvédelmi hatóság d) a közszolgáltatói tevékenységére vonatkozó szabályokat megszegő közszolgáltatóval szemben legalább forint, legfeljebb forint összegű bírságot szabhat ki. A fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem és a FÜTESZ Kft. kéményseprő-ipari közszolgáltatóval szemben ,- Ft tűzvédelmi bírságot szabok ki. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94/A. (1) bekezdése alapján a bírság összegének megállapításánál figyelembe vettem: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát. Enyhítő körülményként értékeltem, hogy a FÜTESZ Kft. közszolgáltatóval szemben első alkalommal kerül bírság kiszabásra, de súlyosbító körülményként értékeltem, hogy a jogsértés óta folyamatosan fennállt. Határozatom a Ket. 71. (1) bekezdésén és a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 11. -án alapul. Hatáskörömet a Ksktv. 12. (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és d) pontja, valamint, a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet) 1. (2) bekezdés h) pontja és 7. (1) bekezdése, illetékességemet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 24. (1) bekezdése határozza meg. A Ket. 98. (1) bekezdése értelmében az első fokon hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek van helye, melyet a Ket (1) bekezdése szerint annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta.

8 8 A Ket. 99. (1) bekezdése alapján a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jogosult. A fellebbezési eljárásra a Ket a az irányadó. A fellebbezés illeték összegét az illetékről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése írja elő. Debrecen, július 9.