2007. évi törvény. a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről

Átírás

1 2007. évi törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről Az Országgyűlés a helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, az élet- és vagyonbiztonsággal, valamint a természetes és épített környezet levegőtisztaságának védelmével összefüggő közfeladat ellátásának elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja: A törvény célja és hatálya 1. E törvény célja az emberi élet- és a vagyonbiztonság, valamint a természetes és épített környezet levegőtisztaságának védelme érdekében, a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatékony eszközeinek megteremtése. 2. (1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatás biztosítása a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi önkormányzat kötelező feladata, amelyet a községi, városi önkormányzat, illetőleg azok társulása átvállalhat a 6. -ban meghatározott feltételek mellett. (2) Az ellátásért felelős önkormányzat által szervezett, az e törvényben meghatározott kéményseprő-ipari közszolgáltatást a helyi közszolgáltatással ellátott területen lévő minden ingatlan minden olyan tulajdonosa köteles igénybe venni, aki égéstermék kibocsátó tüzelőberendezést, annak égéstermék-elvezetőjét üzemelteti, valamint tartalékkéményt tart fenn. (3) Nem tartozik e törvény hatálya alá: a) az a tüzelőberendezés amelynek égésterméke a telepítés helyiségébe távozik, b) az az égéstermék-elvezető, amelynek átlagos szabad keresztmetszete a cm 2 -t meghaladja, c) az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő eleme, illetve annak bekötőnyílása. Értelmező rendelkezések 3. E törvény alkalmazásában a) égéstermék: tüzelőanyagok elégetésekor keletkező termék, amely lehet gáznemű, folyékony, szilárd vagy ezek keveréke. b) égéstermék-elvezető: olyan szilikát alapanyagból, fémből, műanyagból vagy ezek együtteséből kialakított építménynek, épület- vagy épületgépész szerkezetnek minősülő, zártszelvényű, gravitációs vagy mesterséges áramlás elvén működő rendszer, amelynek feladata a tüzelőberendezéstől a keletkezett égéstermék elvezetése a szabadba történő kilépési pontig. c) tartalékkémény: olyan égéstermék-elvezető, amely a külön jogszabályban előírt tartalékfűtés lehetőségét biztosítja és nincs rá csatlakoztatva tüzelőberendezés, ezért a használható állapotban tartása szükséges. d) tulajdonos: közszolgáltatással ellátott területen lévő ingatlan tulajdonosa, használója. e) tüzelőberendezés: olyan hőtermelő berendezés, amelyben égéstermék keletkezik, amit a külső légtérbe vezetnek. 1

2 Általános szabályok 4. (1) A közszolgáltató a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás keretében elvégzi az égéstermék-elvezető műszaki kialakításának vizsgálatát, időszakos ellenőrzését, tisztítását és műszaki felülvizsgálatát, továbbá biztonságtechnikai szempontból a csatlakoztatott tüzelőberendezés üzemeltetésével kapcsolatos légellátás ellenőrzését szemrevételezéssel és az égéstermék vizsgálatát, amiről köteles tájékoztatni a tulajdonost továbbá élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése esetén az illetékes jegyzőt. (2) A közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a tulajdonosnak kell biztosítania. (3) A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátását a megyei önkormányzattól a községi, városi önkormányzat, illetőleg azok társulása átvállalhatja. (4) A helyi önkormányzat a kötelező közszolgáltatás elvégzésére nyilvános pályázatot hirdet meg, melynek időtartama 5-10 évre terjedhet. (5) A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást az a gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: közszolgáltató) láthatja el, amely a jogszabályban meghatározott szakmai követelményeknek megfelel. (6) A helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg: a) a közszolgáltatással ellátott azon terület határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatás teljes körét valamennyi tulajdonos tekintetében rendszeresen köteles ellátni, illetve a közszolgáltatást valamennyi tulajdonos rendszeresen köteles igénybe venni, b) a közszolgáltatást végző közszolgáltatót, c) a közszolgáltatással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, d) az érintett közfeladattal összefüggő jogszabályban nem rendezett helyi önkormányzati hatósági feladatot, hatáskört és szabálysértést, e) az elvégzendő közszolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, a díj mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények vagy mentességek eseteit. 5. (1) A közszolgáltató a megbízó önkormányzattól, a területileg illetékes építésügyi hatóság nyilvántartásából és a megrendelőtől beszerzett adatokat kezelheti. (2) A közszolgáltató az égéstermék-elvezető kialakításával, működésével kapcsolatban az élet és vagyonbiztonság, valamint a természetes és épített környezet levegőtisztaságának védelme céljából a közszolgáltatói körzethez tartozó használatban lévő égéstermék-elvezetőkről és tartalékkéményekről vezetett nyilvántartásában a személyes adatok közül az ingatlan tulajdonosának nevét és lakcímét kezelheti. (3) A közszolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a közszolgáltatási tevékenységének megszűnéséig kezelheti. (4) A személyes adatokat a közszolgáltatóval munkaviszonyban álló személy, az önkormányzat, az építési hatóság, a tűzvédelmi hatóság, a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal illetékes területi műszaki biztonsági felügyelősége ismerheti meg. (5) Az (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a közszolgáltatóval munkaviszonyban álló személy kezelheti. (6) Az (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a közszolgáltató a külön jogszabályban meghatározott dokumentumokban vezeti. 2

3 A kéményseprő-ipari közszolgáltatás átvállalására vonatkozó szabályok 6. (1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátása a következő feltételek mellett vállalható át: a) az átvállalásról a községi, városi önkormányzat, illetőleg azok társulása az átvállalás időpontját megelőző legalább hat hónappal korábban dönt, és arról haladéktalanul értesíti a megyei önkormányzatot, b) az átvállalásra a következő év január 1. napjával kerülhet sor, c) az átvállalást írásbeli megállapodásba kell foglalni, d) a községi, városi önkormányzat a következő év január 1-jei hatálybalépéssel megalkotja a közszolgáltatásra vonatkozó rendeletét, egyúttal az átadó megyei önkormányzat akként módosítja a rendeletét, hogy annak hatálya a feladatot átvállaló önkormányzatra az átvállalás időpontjától már nem terjed ki. (2) Ha a községi, városi önkormányzat vagy azok társulása a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátását nem vállalja tovább, a feladatnak a megyei önkormányzat részére történő viszszaadása során az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni. (3) A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás átvállalására és visszaadására az átadó önkormányzatnak a közszolgáltatás ellátására irányuló, a kéményseprő-ipari közszolgáltatóval kötött szerződésében meghatározott időtartam lejárta után vagy a közszolgáltatási szerződést kötött felek közös megegyezése esetén kerülhet sor. 7. (1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatás átadására, illetőleg visszaadására vonatkozó megállapodás az alábbiakat tartalmazza: a) a kéményseprő-ipari közszolgáltatással érintett működési területet, b) a feladat átvállalásának vagy visszaadásának kezdő időpontját, c) a folyamatban lévő ügyek dokumentumainak az ügy számát és jellegét feltüntető jegyzékét, d) a feladat visszaadásának feltételeit. (2) A kéményseprő-ipari közszolgáltatással összefüggő folyamatban lévő ügyek dokumentumait az átadás, illetve a visszavétel napjáig kell az átvevő részére átadni. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás költségeinek fedezete 8. (1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatás tekintetében a 4. (6) bekezdésének e) pontjában meghatározott díj mértékét a helyi önkormányzat az égéstermék-elvezető típusa, a tüzelési mód, az égéstermék-elvezető igénybevételének jellege és a kéményseprő-ipari közszolgáltatáshoz tartozó kéményseprő körzet településszerkezete figyelembevételével határozza meg. A közszolgáltatás díja fedezetet biztosít a hatékonyan működő vállalkozás ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához. (2) A díj megállapításához a közszolgáltatás ellátója a szolgáltatás módján és rendjén alapuló költségelemzést készít. (3) Ha a közszolgáltató szervezet más tevékenységet is folytat, akkor köteles a kéményseprő-ipari közszolgáltatás költségeit a számviteli előírásoknak megfelelően elkülönítetten nyilvántartani. (4) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a díj megállapításakor kikéri a fogyasztók ille- 3

4 tékes érdekképviseleteinek véleményét. (5) A díjat a tulajdonos az elvégzett szolgáltatás alapján a tulajdonos és a közszolgáltató eltérő megállapodása hiányában utólag fizeti meg. Záró rendelkezések 9. Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló évi XLII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 57. -a, az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló évi XLII. törvény módosításáról évi CXLIII. törvény. 10. (1) Felhatalmazást kap a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás szakmai követelményeit, a tevékenység körét, az ellátásra való jogosultság feltételeit, továbbá a szolgáltatás ellátása érdekében szükséges, a tulajdonosra háruló kötelezettségeket. (2) Felhatalmazást kap a közszolgáltatás ellátásáért felelős önkormányzat, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatás igénybevételének szabályait a 4. (6) bekezdésbenben meghatározottak figyelembevételével rendeletben állapítsa meg. 4

5 INDOKOLÁS a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló törvénytervezethez Általános indokolás A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztették a Hktv. köztisztaságra és településtisztaságra vonatkozó rendelkezései. Ennek következtében a Hktv. kiüresedett, és a továbbiakban már csak az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő, kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást szabályozta. Az utóbbi években bekövetkezett egyre gyakoribb CO mérgezéses balesetek rámutattak arra, hogy az életvédelem szempontjából nem elégséges a közszolgáltatást csak a kéményre korlátozni, hanem azt a tüzelőberendezések működési rendszerére kell kiterjeszteni. Ezen túlmenően a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás igénybevételéről szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet módosítása során is felmerült a Hktv. felülvizsgálatának szükségessége, ugyanis több szabályozásra váró terület csak a Hktv. módosításával lehetséges. Mivel a Hktv. kiüresedés miatt évtől már csak a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást szabályozza és a szükséges módosítások a törvény jelentős részét érintik, a törvény módosítása helyett új törvényjavaslat előterjesztésére kerül sor. Részletes indokolás hoz Jelen törvénytervezet a helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, az élet- és vagyonbiztonsággal, valamint a természetes és épített környezet levegőtisztaságának védelmével összefüggő közfeladat ellátásának elősegítése érdekében szabályozza a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás körét. 4. -hoz Meghatározza a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás kereteit, miszerint az égéstermék-elvezető műszaki kialakításának vizsgálatára, időszakos ellenőrzésére, tisztítására és műszaki felülvizsgálatára, továbbá biztonságtechnikai szempontból a csatlakoztatott tüzelőberendezés üzemeltetésével kapcsolatos légellátás ellenőrzésére és az égéstermék vizsgálatára terjed ki. Továbbá szabályozza a törvénytervezet a helyi önkormányzat kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásáról szóló rendeletének tartalmi követelményeit. 5. -hoz Meghatározza a közszolgáltató által az élet és vagyonbiztonság, valamint a természetes és épített környezet levegőtisztaságának védelme céljából az adatkezelés feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét hoz Szabályozza a megyei önkormányzat kötelező feladata községi (városi) önkormányzat által történő átvállalásának és visszaadásának eljárási rendjét. 5

6 8. -hoz Meghatározásra kerül, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatás tekintetében a közszolgáltatás keretében végzett tevékenység díjainak meghatározásánál mire kell tekintettel lennie a helyi önkormányzatnak. Eszerint a díjat az égéstermék-elvezető típusa, a tüzelési mód, az égéstermék-elvezető igénybevételének jellege és a kéményseprő-ipari közszolgáltatáshoz tartozó kéményseprő körzet településszerkezete figyelembevételével kell meghatározni. Továbbá a közszolgáltatás díjának a hatékonyan működő vállalkozás ráfordításaira és a működés fejleszthető fenntartásához kell fedezetet biztosítania hoz Felhatalmazást kap a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás szakmai követelményeit, a tevékenység körét, az ellátásra való jogosultság feltételeit, továbbá a szolgáltatás ellátása érdekében szükséges, a tulajdonosra háruló kötelezettségeket, továbbá a közszolgáltatásért felelős helyi önkormányzat, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatás igénybevételének részletes szabályait rendeletében állapítsa meg. Részletes előterjesztés A jogalkotó a Hktv.-ban szabályozta a köztisztasággal és a településtisztasággal, valamint az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő egyes közszolgáltatás útján megvalósuló közfeladatok ellátását. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztették a Hktv. köztisztaságra és településtisztaságra vonatkozó rendelkezései. Ennek következtében a Hktv. kiüresedett, és a továbbiakban már csak az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő, kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást szabályozta. A Hktv. alapján a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás kiterjed a lakásban, helyiségben a tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló kémény járatának és tartozékainak időszakos ellenőrzésére, tisztítására, műszaki felülvizsgálatára, a használat és a műszaki megoldás megfelelőségének vizsgálatára. Mivel a Hktv. kiüresedés miatt évtől már csak a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást szabályozza és a szükséges módosítások a törvény jelentős részét érintik, a törvény módosítása helyett új törvényjavaslat előterjesztésére kerül sor. Az előterjesztés célja az utóbbi években tapasztalható egyre gyakoribb CO mérgezéses balesetek megelőzéséhez szükséges jogi háttér megteremtése. Továbbá a kötelező kéményseprőipari közszolgáltatás igénybevételéről szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet módosításához szükséges törvényi háttér megteremtése. Ennek érdekében a kötelező közszolgáltatás keretei kibővítve kerülnek szabályozásra. Már nemcsak a kéményre terjed ki, hanem az égéstermék elvezetését a tüzelőberendezéstől a szabadba történő kilépési pontig vizsgálja, melynek keretében biztonságtechnikai szempontból a csatlakoztatott tüzelőberendezés üzemeltetésével kapcsolatos légellátás ellenőrzését is elvégzi. Ezen túlmenően a levegőtisztaságának védelmével összefüggő feladatok ellátására is jogosulttá válik. 6