Oktatási épület hő- és páratechnikai, épületakusztikai és tűzvédelmi szakvéleménye

Átírás

1 Oktatási épület hő- és páratechnikai, épületakusztikai és tűzvédelmi szakvéleménye GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM SPECIÁLIS SZAKISKOLÁJA 9023 Győr, Szabolcska Mihály utca 26. 1

2 Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék Gyakorlati épületfizika Féléves feladat /2. félév C csoport Készítették: Adamik Zsanett Martina Bognár Márton Indrich Patrícia Rita Husz Tamás Nagy Mária Anna 2

3 1. Aláírólap Név Adamik Martina Zsanett Szak MSE Neptun kód AIQMIT Bognár Márton MSE GBU5AP Husz Tamás MSE JQ3YOG Indrich Patrícia Rita MSE PLE7SN Nagy Mária Anna MSE VZOC9R Munkarészek Előterv: Tornaterem metszetek Végleges tervdokumentáció: Metszetek: E-F (teljes épület) Szakvélemény: Bevezetés, általános jellemzés 100% Épületakusztikai szakvélemény fejezet 100% Előterv: C szárny metszetek Végleges tervdokumentáció: Metszetek: A-B-C-D (teljes épület) Szakvélemény: Tűzvédelmi szakvélemény fejezet 50% Előterv: Földszinti alaprajz Végleges tervdokumentáció: Alaprajz (C szárny) Helyszínrajz Szakvélemény: Tűzvédelmi szakvélemény fejezet 50% Előterv: Homlokzatok Végleges tervdokumentáció: Homlokzatok (C szárny) Szakvélemény: Hő- és páratechnikai szakvélemény fejezet 50% Előterv: Emeleti alaprajz Végleges tervdokumentáció: Alaprajz (C szárny) Metszet G (teljes épület) Szakvélemény: Hő- és páratechnikai szakvélemény fejezet 50% Százalékos arány 20% 20% 20% 20% 20% Aláírás 3

4 Tartalom 1. ALÁÍRÓLAP A VIZSGÁLT ÉPÜLETEKRŐL ÁLTALÁBAN (A.ZS.M.) HŐ ÉS PÁRATECHNIKAI SZAKVÉLEMÉNY (I.P.R. ÉS N.M.A.) BEVEZETÉS, JOGI HÁTTÉR HŐTECHNIKAI SZÁMÍTÁSOK, ENERGETIKAI TANÚSÍTÁS A tervdokumentáció szerinti rétegrendek és szerkezetek hőátbocsátási tényezői Páratechnikai vizsgálat ugyanezeken a szerkezeteken Nyári túlmelegedés vizsgálata Hőhidak vizsgálata a 7/2006.TNM rendeletben meghatározott egyszerűsítésekkel Az épület fajlagos hőveszteség-tényezőjének meghatározása Az épület energetikai osztályba sorolása a Kormány Rendelet szerint AZ ÉPÜLET HŐKAMERÁS FELVÉTELEI ÉS AZOK ELEMZÉSE A TELJES ÉPÜLETEGYÜTTES SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE ENERGETIKAI SZEMPONTBÓL Kritikus szituációk Beavatkozási lehetőségek A felújítás lehetséges előnyei Energia-megtakarításra irányuló javaslat ÉPÜLETAKUSZTIKAI SZAKVÉLEMÉNY FEJEZET (A.ZS.M.) KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK, KÜLSŐ ÉS BELSŐ EREDETŰ ZAJHATÁSOK ZAJTÉRKÉPEK AZ ÉPÜLETBEN FELLELHETŐ KÜLÖNBÖZŐ FUNKCIÓJÚ TEREK IGÉNYEI AZ ÉPÜLETRE, EGYES TEREIRE ÉS EGYES SZERKEZETEIRE VONATKOZÓ RENDELETEKBEN RÖGZÍTETT HATÁRÉRTÉKEK MELLÉKLETEK JEGYZÉKE ÉS A FELHASZNÁLT HATÁRÉRTÉKEK HOMLOKZATI SZERKEZETEK ELLENŐRZÉSE A KÜLSŐ EREDETŰ ZAJHATÁSOKKAL SZEMBEN A VÉDETT TEREKET ELVÁLASZTÓ SZERKEZETEK HANGGÁTLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE AZ UTÓZENGÉSI IDŐ SZÁMÍTÁSA TŰZVÉDELMI SZAKVÉLEMÉNY FEJEZET (B.M ÉS H.T.) ELŐZMÉNYEK TŰZVÉDELMI ALAPADATOK Fő műszaki, tűzvédelmi sajátosságok Kockázati egységek, kockázati osztályok ÉPÍTMÉNYSZERKEZETEKRE VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK ÉS TŰZVÉDELMI JELLEMZŐK MEGKÖZELÍTÉS, TŰZOLTÁSI FELVONULÁSI TERÜLET TŰZSZAKASZOK Tűztávolság Tűzszakaszok, tűzgátló leválasztások TŰZJELZÉS KIÜRÍTÉSI FELTÉTELEK Kiürítési alapadatok Kiürítési útvonalak védelme Mozgáskorlátozottak menekülési lehetőségei Kiürítési számítások OLTÓVÍZ ELLÁTÁS BEÉPÍTETT OLTÓBERENDEZÉS HŐ- ÉS FÜSTELVEZETÉS ÉPÜLETVILLAMOSSÁGI VONATKOZÁSOK TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK BIZTONSÁGI JELEK

5 5.14 ÖSSZEFOGLALÁS MELLÉKLETEK

6 2. A vizsgált épületekről általában (A.ZS.M.) A Győri Műszaki Szakképzési Centrum Speciális Szakiskolája Győrben, a Szabolcska utcában épült, majdhogynem a Szigethy Attila úttal kereszteződő sarkára. Az iskola speciális iskola, növendékeik sajátos nevelési igényű, tanulásukban akadályozott, tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok. A diákok jelentős hányada hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű. A Szabolcska utcai iskola 1967-ben épült Vidra Aladár építésztervező vezetésével. A statikai tervezést Radics János statikus tervező készítette. Az eredeti tervek szerint Nádorváros 1. ütemű lakásépítésének keretén belül a Felszabadulás utca északi oldalának beépítése során a lakóépületek között egy csoportban nyertek elhelyezést a kapcsolódó létesítmények. Az iskolaépület a bölcsödével közös tömbben kerül megépítése, de külön leválasztott udvarral. Az iskola az ötvenes-hatvanas években meginduló nádorvárosi lakótelepi fejlesztések iskola igényének biztosítására készült. Ilyen lakóegységek voltak a közvetlen közelben a Szabolcska utca nagyblokkos házai (később ez a beépítés paneles házakkal folytatódott). Az osztálytermi és a napközis rész között helyezkedik el a főbejárat. Ehhez kapcsolódik a két szinten is megtalálható előtér valamint a főlépcsőház. A háromszintes épületrész hossztengelye É-D irányú, így a tantermek a B szárnyban keleti tájolást nyernek, mely az előírások szerint ideálisnak tekinthető. A hozzájuk tartozó folyosók a tágas udvar felé, nyugatra néznek. Az épület típusterv alapján készült: 12 tantermes U alakú megoldásként. Az épület három összekapcsolódó, de funkcionálisan mégis elhatárolható szárnyból áll. 1. Tantermi egység, háromszintes megoldásban 2. Igazgatási-napközi egység, háromszintes megoldásban 3. Tantermi és műhelytermi egység kétszintes megoldásban Az eredeti tervek szerint: 1. A tantermi egység mindhárom szinten tantermeket és az ezeket kiszolgáló helyiségeket és lépcsőházakat tartalmazza. 2. Az igazgatási-napközi egység földszintjén tanulószoba-étterem, főzőkonyhaüzem, emeletén előadóterem, szertárak, igazgatási és nevelői helyiségek kerültek elhelyezésre. Az épületrész pincéje hőelosztót és raktárakat tartalmaz. 6

7 3. A tornatermi és műhelytermi egységben a földszinten tornaterem, öltöző, zuhanyzó és orvosi szoba, tornaszertár és kétszobás szolgálati lakás, emeletén politechnikai műhelyek és műhelyraktár nyertek elhelyezést ban a Talent-Plan tervező társulat készített terveket néhány változtatásra, melyek a következők voltak: 1. A tantermi B egységben a zsibongó terét csökkentve alakítottak ki új helyiségeket (mindhárom szinten). 2. Az igazgatási-napközi A egységben a pinceszinti raktárak átalakultak műhelyekké. A földszinten található konyhát kiszolgáló helyiségek egysége alakult át műhellyé, illetve zuhanyzó-öltöző helyiséggé. Az első emeleti igazgatási rész felosztása sem kerülte el a változtatásokat. 3. A C szárny földszintje újraépült. Eltűnt például a tornatermi szertár és a szolgálati lakrész. Ehelyett méretes műhely készült, raktárral, valamint a régiekhez viszonyítva jóval kisebb öltözők, és egy szertáriroda lett kialakítva. Az emeletét nem érintette változtatás. Az iskola összterülete 7758 m 2, ebből a beépített alapterület 3442 m 2. Jelenleg tehát az alábbi helyiségekkel működik az intézmény: Tantermek: földszinten 4, első emeleten 4, másodikon 6 db (mind a B szárnyban) Tornaterem: 1 db, a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekkel. Tanműhelyek: 3 a pince szinten az A szárnyban, 1 a földszinten a C szárnyban, 1 a földszinten az A szárnyban, 3 az első emeleten szintén a C szárnyban Tanműhelyek: Asztalosipari szerelő, gépi varróműhely, szövő, kárpitos, virágkötő, építőipari, gépészeti tanműhely, tankonyha. A műhelyek jól felszereltek, 8-10 fő foglalkoztatására alkalmasak. Hozzájuk öltözők és zuhanyzók is tartoznak. Az iskola melegítő konyhával rendelkezik, így a diákok étkezése helyben biztosított. 7

8 Az épület függőleges közlekedését két lépcsőház biztosítja, ebből a főlépcsőház a bejárathoz közel, a másik a tantermi és műhelytermi egység között helyezkedik el. Innen, és a tornaterem melletti folyosóról is könnyen kijuthatunk az udvarra. A tornaterem átlagos méretű: közel 160 m 2, észak-nyugati és észak-keleti fala nagy üvegfelületekkel megnyitott. Az épület szerkezete A tantermi és tornatermi műhelytermi egység 180 cm-es axismérettel, 600 cm és 240 cm-es fesztávokkal, oldalfolyosós megoldással, az igazgatási-napközi egység ugyancsak 180 cm-es axisméretekkel, 600 cm és 600 cm-es fesztávokkal, folyosónélküli kéttraktusos kialakítással készül. A külső teherhordó kohóhabsalak blokkok haránt elrendezésben, a belső teherhordó blokkok hosszelrendezésben, a tantermi egységnél haránt elrendezésben készülnek. A harántblokkok 60 cm x 30 cm; a hosszirányban elhelyezett blokkok 90 cm x 30 cm, vagy 60 cm x 30 cm méretűek. Az előregyártott teherhoró kohóhabsalak blokkok kétfajta méretű előregyártott vb. teknőspaneleket hordanak, alulról látható bordákkal, melyek egyben a kiváltó szerepét is betöltik. A tornaterem hossz, illetve haránt blokkokkal és ezekre helyezett előregyártott, alulról látható vasszerkezetű födémtartókkal készül. Alapozás: A teherhordó blokkok alapja csömöszölt beton sávalapok tégla alapfalakkal; helyenként pilléralappal. Függőleges teherhordó szerkezetek: BK 50, BK 70, BK 100, BK 140, BK 200 minőségű kohóhabsalak nagyblokkok, a blokk konszignáció szerinti méretekkel. Az elemeket központi előregyártott üzemben készítik és daruval helyezik el. A függőleges hézagoknál adódó hornyokat megfelelő konzisztenciájú habarccsal kell kitölteni. A megfelelő munkáknál lehetőleg tartózkodni kell a blokkok vésésétől, helyette pisztollyal kell szögezni, vagy furatba helyezett műanyagbetétbe csavarozni. 8

9 Födémek: Üzemben előregyártott vb. alulbordás teknős födémpanelek. Elhelyezésük daruval történik. A közbenső födémeken a hangszigetelést 2 cm vastag üveggyapotpaplan, a felső födémek hőszigetelését és a tetősík lejtését is egyben kialakító perlitbeton terítés biztosítja. A födémek összvastagsága 13 cm. A tornaterem lefedése 180 cmként elhelyezett vasszerkezetű rácsos tartókra fektetett 6 cm-es kőszivacspallók perlitbeton hőszigeteléssel. A perlitbeton lyukacsos padlásburkoló téglák segítségével szellősít a párkányelemeken keresztül. Tető: Az épület mindhárom egysége lapostetővel készül, kavicsolt lemezfedéssel. Lépcsők: Monolit, vasbeton lépcsők helyszíni műkőfelhordással. 9

10 3. Hő és páratechnikai szakvélemény (I.P.R. és N.M.A.) 3.1 Bevezetés, jogi háttér A jelenleg Magyarországon érvényben lévő, az épületek energetikáját érintő két jogszabályt vettünk alapul az épületünk hő és páratechnikai szakvéleményezésének elkészítéséhez: 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról Mindkét jogszabály forrása a net.jogtar.hu webes felület január 4.-i állapota. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek követelményértékéről előreláthatólag 2018.I.1-jétől változni fog, ami a vizsgált épület besorolását és megfelelését az új követelményeknek is érinteni fogja. Felhívjuk a megrendelő figyelmét, arra, hogy amennyiben az épület energetikai korszerűsítését 2018 január 1. előtt tervezi elvégeztetni saját forrásból, akkor még lehetőség van az általános követelményrendszer szerinti értékeknek megfeleltethető eredményű munkák elvégeztetésére. Amennyiben a munkálatok átadása január 1. utánra esik és/vagy közösségi forrásokból valósul meg, már csak legalább az 5. melléklet szerinti Költségoptimalizált követelményrendszernek is megfelelő végeredmény fogadható el. Esetünkben az iskolát költségvetési szerv tartja fent és jelentős felújítás várható, így az utóbbi, azaz az 5. számú melléklet, költségoptimalizált követelményszintje vonatkozik az épületre. A véleményezett épületre vonatkozó részletek a 2006 TNM rendeletből kiemelve FORRÁS: Idézet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletből: 6. (4) Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett gépészeti rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet V. részében foglalt követelményeknek. (5) Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezetének a) december 31-e után az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek, b) amennyiben az építési tevékenység energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek, c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I. részében foglalt követelményeknek meg kell felelnie. (6) Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek - a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl - meg kell felelnie a) december 31-e után az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek, b) olyan esetben, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek, c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I-IV. részében foglalt követelményeknek. (7) E alkalmazásában nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik. 10

11 (8) A műemléki vagy védett épületnek a (4)-(6) bekezdés szerinti felújítása esetében figyelemmel kell lenni az 1. (2) bekezdésére, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltakra. (2) 17 Ez a rendelet az épületek energiahatékonyságáról szóló, május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2., 3., 4., 5., 7., 9., 10., 12., 13., 19. pontjának, 3-4. és 6-8. cikkének, 9. cikk (1) bekezdésének és I. mellékletének való megfelelést szolgálja. Célunk, hogy a fenti rendeletek szerint megvizsgálva minősítsük és osztályba soroljuk a vizsgálandó épületet. Ehhez a következő vizsgálatokat és számításokat végeztük el: 1.hőtechnikai számítások, energetikai tanúsítvány 4.1. A tervdokumentáció szerinti rétegrendek hőátbocsátási tényezői különös tekintettel az épületet határoló termikus burkot képző szerkezeteire Páratechnikai vizsgálat ugyanezeken a szerkezeteken Nyári túlmelegedés vizsgálata 4.4. Hőhidak vizsgálata a 7/2006.TNM rendeletben meghatározott egyszerűsítésekkel 4.5. Az épület fajlagos hőveszteség tényezőjének meghatározása 4.6. Az épület energetikai osztályba sorolása a Kormány Rendelet szerint. 2.Termometrikus mérések és kiértékelésük 4.7. Az épület hőkamerás felvételei és azok elemzése és a következő megállapításokra jutottunk: 3.A teljes épületegyüttes szöveges értékelése energetikai szempontból: Kritikus szituációk Beavatkozási lehetőségek A felújítás lehetséges előnyei Számításainkat a Bausoft Kft. WinWatt nevű szoftverével végeztük, hőkamerás felvételeinkhez az I.R.I.S. OCR szoftverét használtuk. 11

12 3.2 Hőtechnikai számítások, energetikai tanúsítás A tervdokumentáció szerinti rétegrendek és szerkezetek hőátbocsátási tényezői 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez tartozó követelményértékek I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények 1 Mivel a 7/2006 TNM rendelet többlépcsős változásokon megy keresztül a következő években, célszerűen meg kell vizsgálni a mainál szigorúbb követelmények szerint is. Az alábbi táblázat foglalja össze a követelményértékek változását. szerkezet típusa hőátbocsátási tényező követelményértéke- U (W/m2 K) után minden általában hazai vagy uniós támogatás minden épület épület illetve költségvetési forrás Homlokzati fal 0,45 0,45 0,24 0,24 Lapostető 0,25 0,25 0,17 0,17 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,30 0,30 0,17 0,17 Padlás és búvó tér alatti födém 0,25 0,25 0,17 0,17 Árkád és áthajtó feletti födém 0,25 0,25 0,17 0,17 Alsó zárófödém fűtetlen terek felett 0,50 0,50 0,26 0,26 Üvegezés 1,60 1, Különleges üvegezés* 2,00 2,00 1,2 1,2 Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati 2,50 2,50 1,15 1,15 üvegezett nyílászáró (>0,5m 2 ) Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett 1,50 1,50 1,4 1,4 nyílászáró Homlokzati üvegfal, függönyfal 2 2,50 2,50 1,4 1,4 Üvegtető 1,70 1,70 1,45 1,45 Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola 3,00 3,00 1,7 1,7 Tetősík ablak 1,80 1,80 1,25 1,25 Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér 0,50 0, határolására) Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek 1,50 1,50 1,45 1,45 közötti ajtó Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek 0,45 0,45 1,8 1,8 közötti kapu Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50 0,50 0,26 0,26 Szomszédos fűtött épületek és épületrészek 1,5 1,5 közötti fal Lábazati fal, talajjal érintkező fal a 0,3 0,3 terepszinttől 1 m mélységig (a terepszint alatti rész csak új épületeknél) Talajon fekvő padló (új épületeknél) - - 0,3 0,3 Hagyományos energiagyűjtő falak (pl tömegfal, Trombe fal) 1 A követelményérték határolószerkezetek esetében rétegtervi hőátbocsátási tényező, amin az adott épülethatároló szerkezetátlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak stb.), akkor ezek hatását is tartalmazza. A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni. A csekély számszerű eltérésre tekintettel, a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható 2 Az üvegezésre és a távtartókra együttesen értelmezett átlag. 12

13 3.2.2 Páratechnikai vizsgálat ugyanezeken a szerkezeteken A szabályozás nem tér ki páratechnológiai követelményekre. A számításoknál néhány helyen feltüntetjük a különböző rétegrend szerinti hőmérséklet-lefutási görbéket, ami alapján következtetni lehet a levegőben található pára hőmérsékletére, várható lecsapódásokra. Ezen vizsgálatokat a szoftver végezte és értékelte Szerkezet típusok: Ablak Ajtó Típusa:ablak (külső, fa és PVC) x méret: 1.8 m y méret: 3.0 m Hőátbocsátási tényező: 1.29 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.15 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Nyílászáró számítás az összetevők alapján Üvegezés: 4:-16-:4 argongázas U g = 1.10 W/m 2 K g = Keret, tok (körben): PVC 75 mm-es 4-5 kamrás U f = 1.40 W/m 2 K szélesség = 120 mm Távtartó: Alumínium távtartó g = W/mK Üvegezési arány: 80 % Típusa:üvegezett ajtó (külső, fa és PVC) x méret: 1.5 m y méret: 2.9 m Hőátbocsátási tényező: 1.32 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.15 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Nyílászáró számítás az összetevők alapján Üvegezés: 4:-16-:4 argongázas U g = 1.10 W/m 2 K g = Keret, tok (körben): PVC 75 mm-es 4-5 kamrás U f = 1.40 W/m 2 K szélesség = 150 mm Távtartó: Alumínium távtartó g = W/mK Üvegezési arány: 72 % Pinceablak Típusa:ablak (külső, fa és PVC) x méret: 1.2 m y méret: 0.8 m Hőátbocsátási tényező: 1.48 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.15 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Nyílászáró számítás az összetevők alapján Üvegezés: 4:-16-:4 argongázas U g = 1.10 W/m 2 K g = Keret, tok (körben): PVC 75 mm-es 4-5 kamrás U f = 1.40 W/m 2 K szélesség = 120 mm Távtartó: Alumínium távtartó g = W/mK Üvegezési arány: 57 % 13

14 Parciális vízgőznyomás [Pa] Pinceajtó Típusa: ajtó (külső) x méret: 1.3 m y méret: 2.0 m Hőátbocsátási tényező: 1.80 W/m 2 K Megengedett értéke: 1.45 W/m 2 K A hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! RA11-Homlokzati fal lábazat Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.42 W/m K Megengedett értéke: 0.24 W/m K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező:1.99w/m K Csillapítási tényező: Késleltetés: 13.3 h 800 Fajlagos tömeg: 771 kg/m Fajlagos hőtároló tömeg: 205 kg/m Felületi légállapot -15 C-nál:13.8 C 74 % 200 Légállapot kívül: -2.0 C 90 % Légállapot belül: 20.0 C 50 % Hőátadási tényező kívül: W/m 2 K Hőátadási tényező belül: 8.00 W/m 2 K Diffúziós időszak: 180 nap Rétegek kívülről befelé Hőmérséklet [ C] Réteg No. d R c megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [kg/m 3 ] [kj/kgk] műkő burkolat 1 4 1,280-0, ,84 töm.ég.agyagtégla falazat ,780-0, ,88 javított mészvakolat 3 1,5 0,870-0, , pt p' p Vizsgálati jelentés: A szerkezet a szabvány szerint páradiffúziós szempontból MEGFELELŐ 14

15 Parciális vízgőznyomás [Pa] RA11P-Pincefal Típusa: talajjal érintkező fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.59 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező:0.40 W/mK Csillapítási tényező: Késleltetés: 11.3 h Fajlagos tömeg: 683 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 205 kg/m 2 Felületi légállapot -15 C-nál:13.0 C 78 % Légállapot kívül: -2.0 C 90 % Légállapot belül: 20.0 C 50 % Hőátadási tényező kívül: 0.00 W/m 2 K Hőátadási tényező belül: 8.00 W/m 2 K Padlószint magassága: 0.0 m Diffúziós időszak: 180 nap Rétegek kívülről befelé Réteg No. d R c megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [kg/m 3 ] [kj/kgk] töm.ég.agyagtégla falazat ,780-0, ,88 javított mészvakolat 2 1,5 0,870-0, ,92 RA12*-Homlokzati fal lábazat Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 0.98 W/m K Megengedett értéke: 0.24 W/m K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező:1.37w/m K Csillapítási tényező: Késleltetés: 21.3 h 800 Fajlagos tömeg: 1203 kg/m Fajlagos hőtároló tömeg: 205 kg/m Felületi légállapot -15 C-nál:15.7 C 65 % 200 Légállapot kívül: -2.0 C 90 % Légállapot belül: 20.0 C 50 % Hőátadási tényező kívül: W/m 2 K Hőátadási tényező belül: 8.00 W/m 2 K Diffúziós időszak: 180 nap Rétegek kívülről befelé Hőmérséklet [ C] Réteg No. d R c megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [kg/m 3 ] [kj/kgk] műkő burkolat 1 4 1,280-0, ,84 töm.ég.agyagtégla falazat ,780-0, ,88 javított mészvakolat 3 1,5 0,870-0, , pt p' p Vizsgálati jelentés: A szerkezet a szabvány szerint páradiffúziós szempontból MEGFELELŐ 15

16 Parciális vízgőznyomás [Pa] RA12*P-Pincefal Típusa: talajjal érintkező fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.05 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező:0.30 W/mK Csillapítási tényező: Késleltetés: 19.4 h Fajlagos tömeg: 1115 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 205 kg/m 2 Felületi légállapot -15 C-nál:15.4 C 67 % Légállapot kívül: -2.0 C 90 % Légállapot belül: 20.0 C 50 % Hőátadási tényező kívül: 0.00 W/m 2 K Hőátadási tényező belül: 8.00 W/m 2 K Padlószint magassága: 0.0 m Diffúziós időszak: 180 nap Rétegek kívülről befelé Réteg No. d R c megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [kg/m 3 ] [kj/kgk] töm.ég.agyagtégla falazat ,780-0, ,88 javított mészvakolat 2 1,5 0,870-0, ,92 RA12-Homlokzati fal lábazat Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.15 W/m K Megengedett értéke: 0.24 W/m K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező:1.61w/m K Csillapítási tényező: Késleltetés: 17.5 h 800 Fajlagos tömeg: 996 kg/m Fajlagos hőtároló tömeg: 205 kg/m Felületi légállapot -15 C-nál:15.0 C 69 % 200 Légállapot kívül: -2.0 C 90 % Légállapot belül: 20.0 C 50 % Hőátadási tényező kívül: W/m 2 K Hőátadási tényező belül: 8.00 W/m 2 K Diffúziós időszak: 180 nap Rétegek kívülről befelé Hőmérséklet [ C] Réteg No. d R c megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [kg/m 3 ] [kj/kgk] műkő burkolat 1 4 1,280-0, ,84 töm.ég.agyagtégla falazat ,780-0, ,88 javított mészvakolat 3 1,5 0,870-0, , pt p' p Vizsgálati jelentés: A szerkezet a szabvány szerint páradiffúziós szempontból MEGFELELŐ 16

17 RA12P-Pincefal Típusa: talajjal érintkező fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.26 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező:0.35 W/mK Csillapítási tényező: Késleltetés: 15.5 h Fajlagos tömeg: 908 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 205 kg/m 2 Felületi légállapot -15 C-nál:14.5 C 71 % Légállapot kívül: -2.0 C 90 % Légállapot belül: 20.0 C 50 % Hőátadási tényező kívül: 0.00 W/m 2 K Hőátadási tényező belül: 8.00 W/m 2 K Padlószint magassága: 0.0 m Diffúziós időszak: 180 nap Rétegek kívülről befelé Réteg No. d R c megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [kg/m 3 ] [kj/kgk] töm.ég.agyagtégla falazat ,780-0, ,88 javított mészvakolat 2 1,5 0,870-0, ,92 RA3-Padló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 3.33 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező:1.90 W/mK Csillapítási tényező: 2.01 Késleltetés: 3.1 h Fajlagos tömeg: 339 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 335 kg/m 2 Padló hőelnyelési tényező:2.409kj/m 2 Ks 1/2 Padló besorolás: hideg Felületi légállapot -15 C-nál:0.6 C 100 % Légállapot kívül: -2.0 C 90 % Légállapot belül: 20.0 C 50 % Hőátadási tényező kívül: 0.00 W/m 2 K Hőátadási tényező belül: 6.00 W/m 2 K Padlószint magassága: 0.4 m Diffúziós időszak: 180 nap Rétegek kívülről befelé Réteg No. d R c megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [kg/m 3 ] [kj/kgk] aljzatbeton 1 6 1,280-0, ,84 bitumenes lemez R 333 N 2 0,4 0,170-0, aljzatbeton 3 6 1,280-0, ,84 ágyazó habarcs 4 1 0,930-0, ,88 márványmozaik lapburkolat 5 2 3,500-0, ,92 17

18 Parciális vízgőznyomás [Pa] RA4-Pince padló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.48 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező:0.65 W/mK Csillapítási tényező: Késleltetés: 13.9 h Fajlagos tömeg: 1317 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 508 kg/m 2 Padló hőelnyelési tényező:1.178kj/m 2 Ks 1/2 Padló besorolás: hideg Felületi légállapot -15 C-nál:11.4 C 87 % Légállapot kívül: -2.0 C 90 % Légállapot belül: 20.0 C 50 % Hőátadási tényező kívül: 0.00 W/m 2 K Hőátadási tényező belül: 6.00 W/m 2 K Padlószint magassága: -1.3 m Diffúziós időszak: 180 nap Rétegek kívülről befelé Réteg No. d R c megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [kg/m 3 ] [kj/kgk] BH 100/ ,550-0, ,84 aljzatbeton ,280-0, ,84 bitumenes lemez R 333 N 3 2 0,170-0, kavicsbeton 4 5 1,280-0, ,84 vasbeton B70-40/ ,550-0, ,84 cement simítás 6 2 0,930-0, ,88 RA7-Zárófödém Típusa: tető y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 0.54 W/m K Megengedett értéke: 0.17 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: % Eredő hőátbocsátási tényező:0.64w/m 2 K Csillapítási tényező: Késleltetés: 8.3 h Fajlagos tömeg: 183 kg/m Fajlagos hőtároló tömeg: 102 kg/m Felületi légállapot -15 C-nál:18.1 C 56 % 200 Légállapot kívül: -2.0 C 90 % 0 Légállapot belül: 20.0 C 50 % Hőátadási tényező kívül: W/m 2 K Hőátadási tényező belül: W/m 2 K Diffúziós időszak: 180 nap Rétegek kívülről befelé Hőmérséklet [ C] Réteg No. d R c megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [kg/m 3 ] [kj/kgk] bitumenes lemez 1 0,8 0,120-0, perlitbeton 2 19,5 0,120-1, ,13 vasbeton 3 4 1,550-0, , pt p' p 18

19 Parciális vízgőznyomás [Pa] Vizsgálati jelentés: A vizsgálathoz KELLENEK a szorpciós izoterma ADATOK! Az egyensúlyi állapot a diffúziós időszak alatt ki tud alakulni (feltöltési idő: -30 nap). A szerkezet szárad. Az izotermával nem rendelkező rétegek figyelmen kívül lettek hagyva, a tényleges feltöltési idő hosszabb a számítottnál. 2. (perlitbeton)75%-nál MAGASABB a relatív páratartalom! A vizsgálathoz KELLENEK a szorpciós izoterma ADATOK! RA8-Homlokzati fal Típusa: külső fal Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.56 W/m K Megengedett értéke: 0.24 W/m pt p' K p A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Hőátbocsátási tényezőt módosító tag: 40 % Eredő hőátbocsátási tényező:2.19w/m 2 K Csillapítási tényező: Késleltetés: 10.1 h 800 Fajlagos tömeg: 610 kg/m Fajlagos hőtároló tömeg: 193 kg/m Felületi légállapot -15 C-nál:13.2 C 77 % 200 Légállapot kívül: -2.0 C 90 % Légállapot belül: 20.0 C 50 % Hőmérséklet [ C] Hőátadási tényező kívül: W/m 2 K Hőátadási tényező belül: 8.00 W/m 2 K Diffúziós időszak: 180 nap Rétegek kívülről befelé Réteg No. d R c megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [kg/m 3 ] [kj/kgk] nemes vakolat 1 1 0,990-0, ,88 javított mészvakolat 2 1,5 0,870-0, ,92 kohóhabsalak blokk ,700-0, ,75 javított mészvakolat 4 1,5 0,870-0, ,92 Vizsgálati jelentés: A vizsgálathoz KELLENEK a szorpciós izoterma ADATOK! Az egyensúlyi állapot a diffúziós időszak alatt ki tud alakulni (feltöltési idő: 0 nap). Az izotermával nem rendelkező rétegek figyelmen kívül lettek hagyva, a tényleges feltöltési idő hosszabb a számítottnál. 1. (nemes vakolat)75%-nál MAGASABB a relatív páratartalom! A vizsgálathoz KELLENEK a szorpciós izoterma ADATOK! 2. (javított mészvakolat)75%-nál MAGASABB a relatív páratartalom! A vizsgálathoz KELLENEK a szorpciós izoterma ADATOK! 3. (kohóhabsalak blokk)75%-nál MAGASABB a relatív páratartalom! A vizsgálathoz KELLENEK a szorpciós izoterma ADATOK! 19

20 RC1-Tornaterem padló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi módosító érték: w/m 2 K Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 1.38 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező:1.45 W/mK Csillapítási tényező: 6.21 Késleltetés: 5.7 h Fajlagos tömeg: 302 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 84 kg/m 2 Padló hőelnyelési tényező:0.670kj/m 2 Ks 1/2 Padló besorolás: meleg Felületi légállapot -15 C-nál:11.6 C 85 % Légállapot kívül: -2.0 C 90 % Légállapot belül: 20.0 C 50 % Hőátadási tényező kívül: 0.00 W/m 2 K Hőátadási tényező belül: 6.00 W/m 2 K Padlószint magassága: 0.4 m Diffúziós időszak: 180 nap Rétegek kívülről befelé Réteg No. d R c megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [kg/m 3 ] [kj/kgk] aljzatbeton 1 6 1,280-0, ,84 bitumenes lemez R 333 N 2 0,4 0,170-0, aljzatbeton 3 6 1,280-0, ,84 légrés , parketta + vakpadló 5 4,5 0,220-0, ,72 Rétegtervi hőátbocsátási tényező korrekciók Megnevezés Típusa Mérete Értéke du [W/m 2 K] Párnafa Eltérő U értékű felület 0,16 m2/m2 1,1 W/m2K -0,

21 RC2-Padló Típusa: padló (talajra fektetett) y méret: 1.0 m Rétegtervi hőátbocsátási tényező: 3.33 W/m 2 K Megengedett értéke: 0.30 W/m 2 K A rétegtervi hőátbocsátási tényező NEM MEGFELELŐ! Vonalmenti hőátbocsátási tényező:1.90 W/mK Csillapítási tényező: 2.01 Késleltetés: 3.1 h Fajlagos tömeg: 339 kg/m 2 Fajlagos hőtároló tömeg: 335 kg/m 2 Padló hőelnyelési tényező:2.409kj/m 2 Ks 1/2 Padló besorolás: hideg Felületi légállapot -15 C-nál:0.6 C 100 % Légállapot kívül: -2.0 C 90 % Légállapot belül: 20.0 C 50 % Hőátadási tényező kívül: 0.00 W/m 2 K Hőátadási tényező belül: 6.00 W/m 2 K Padlószint magassága: 0.4 m Diffúziós időszak: 180 nap Rétegek kívülről befelé Réteg No. d R c megnevezés - [cm] [W/mK] - [m 2 K/W] [kg/m 3 ] [kj/kgk] aljzatbeton 1 6 1,280-0, ,84 bitumenes lemez R 333 N 2 0,4 0,170-0, aljzatbeton 3 6 1,280-0, ,84 ágyazó habarcs 4 1 0,930-0, ,88 márványmozaik lapburkolat 5 2 3,500-0, ,92 21

22 3.2.3 Nyári túlmelegedés vizsgálata IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata 1. Az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni. Miután ebből a szempontból egy épület különböző tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg. 2. Ha a rendeltetésszerű használatból következő belső hőterhelésnek a használati időre vonatkozó átlagértéke nem haladja meg a qb < 10 W/m2 értéket, a túlmelegedés kockázata elfogadható, amennyiben a belső és külső hőmérséklet napi átlagértékeinek különbségére teljesül az alábbi feltétel: Δt bnyár < 3 K nehéz épületszerkezetek esetében Δt bnyár < 2 K könnyű épületszerkezetek esetében A besorolás alapja a fajlagos hőtároló tömeg (2. melléklet III. 2. pontja) 3 2. Fajlagos hőtároló tömeg (m) a) Részletes számítási módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO szabvány szerinti számítás is alkalmazható. Az épület hőtároló tömege az épület belső levegőjével közvetlen kapcsolatban lévő határoló szerkezetek hőtároló tömegének összege: Az összegzést minden szerkezet minden rétegére el kell végezni a legnagyobb figyelembe vehető vastagságig, mely a belső felülettől mérve 10 cm, vagy a belső felület és az első hőszigetelő réteg, vagy a belső felület és az épületszerkezet középvonalának távolsága, attól függően, hogy melyik a legkisebb érték. b) Egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a hőtároló tömeg szerinti besorolás a födémek és a külső falak rétegterve alapján megítélhető. Az épület nettó fűtött alapterületére vetített fajlagos hőtároló tömege alapján az épület: - nehéz, ha m 400 kg/m 2 ; - könnyű, ha m < 400 kg/m 2. 4 V. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése 1. A belső és a külső hőmérséklet napi átlagos különbségét a következő összefüggéssel lehet kiszámítani: A légcsereszámot a 3. mellékletben a nyári feltételekre megadott értékekkel kell figyelembe venni 5 II. Légcsereszám tervezési adatok a nyári túlmelegedés kockázatának megítéléséhez II.1. táblázat: Légcsereszám tervezési adatok a nyári túlmelegedés kockázatának megítéléséhez természetes szellőztetés esetén A légcsereszám tervezési értékei nyáron, természetes szellőztetéssel Éjszaka i szellőzt etés nem lehets éges lehets éges egy homlokz aton Nyitható nyílások több homlokz aton Éjszakai szellőztetés esetében a nagyobb érték az alacsonyabb hőmérsékletű külső levegő kedvező előhűtő hatását fejezi ki /2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. melléklet 4 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2. melléklet III /2006. (V. 24.) TNM rendelet 2. melléklet III melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez 22

23 3.2.4 Hőhidak vizsgálata a 7/2006.TNM rendeletben meghatározott egyszerűsítésekkel II. Kiegészítés az egyes határoló szerkezetekre vonatkozó számításokhoz 1. A határoló szerkezetek kiválasztása során figyelembe kell venni, hogy a kedvezőtlen felület/térfogat arányú vagy tagoltabb épület esetében a határoló szerkezetek hőveszteségéhez még jelentős hőhídveszteség is hozzáadódik. Ehhez tájékoztató adatként használható az átlagos hőátbocsátási tényezőre vonatkozó diagram (1. melléklet II. fejezet 2. ábra) és összefüggés [1. melléklet (II.2.)]. 2. A határoló szerkezetek felületét a belméretek alapján, a nyílászárók felületét a névleges méretek alapján kell meghatározni A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére számított vagy a termék egészére, a minősítési iratban megadott [W/(m2 K) mértékegységű] jellemző, amely tartalmazza nem homogén szerkezetek esetén a szerkezeten belül, jellemzően előforduló átlagos mennyiségben figyelembe vett pontszerű (rögzítési rendszerek, konzolok, csavarok, átkötővasak stb. által okozott) és vonalmenti (vázszerkezetek, hézagok, panelcsatlakozások stb. által okozott) hőhidak hatását is. (Megjegyzés: a szerkezetek csatlakozásánál - nyílásoknál, sarkoknál - keletkező hőhidak hatását nem számolva). A rétegterv hőátbocsátási tényezőjét befolyásoló tényezők számításba vételére megfelelő megoldás az MSZ EN ISO 6946 szabvány szerinti vagy azzal azonos eredményt adó számítás. A rétegtervben szereplő inhomogeneitásból származó hőhidak hatását: a) részletes módszer alkalmazása esetén a kettő vagy háromdimenziós számításon alapuló értékekkel MSZ EN ISO szabvány szerint, b) egyszerűsített módszer alkalmazása esetén MSZ EN ISO 6946 szabvány szerint számítandóak Nyílászárók hőátbocsátási tényezőjénél (U) az üvegezés (vagy más átlátszó szerkezet) és a keretszerkezetének (vagy más a felületen megjelenő felületnek) együttes felületre vetített átlagát kell figyelembe venni, figyelembe véve a szerkezeten belüli hőhidak hatását (pl. az üvegezés és a keretszerkezet csatlakozását, a távtartókat). A hőátbocsátási tényező üvegezett szerkezetek esetében tartalmazhatja a társított szerkezetek (redőny stb.) hatását is, ekkor a társított szerkezet nyitott és csukott helyzetére vonatkozó hőátbocsátási tényezők számtani átlaga vehető figyelembe. 4. Ha az épület egyes határoló felületei vagy szerkezetei nem a külső környezettel, hanem attól eltérő t x hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek (raktár, pince, szomszédos épület), akkor ezen felületek U hőátbocsátási tényezőit a következő: (II.1.) arányban kell módosítani, ahol t x és t e a fűtési idényre vonatkozó átlagértékek. a) Részletes módszer alkalmazása esetén, a szomszédos terek hőmérséklete szabvány alapján határozható meg. b) Egyszerűsített módszer alkalmazása esetén ez az arányszám pincefödémek esetében 0,5, padlásfödémek esetében 0,9 értékkel vehető figyelembe. 5. Az épületnek azokra a határoló szerkezeteire, amelyek hőveszteségét nem egydimenziós hőáramok feltételezésével kell számítani (pl. talajjal érintkező határolás, lábazat) a veszteségáramokat a) részletes módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO szabvány előírásai szerinti számítással, 23

24 b) egyszerűsített számítási módszer alkalmazása esetén a 3. mellékletben közölt vonalmenti hőátbocsátási tényezők alkalmazásával kell meghatározni A felületi, szerkezeti csatlakozásoknál keletkező hőhídveszteségeket a) részletes módszer alkalmazása esetén az MSZ EN ISO szabvány szerinti vagy azzal azonos eredményt adó számítás alapján, b) egyszerűsített módszer alkalmazása esetén a következő összefüggés szerint: (II.3.b) kell figyelembe venni. A korrekciós tényező nem használható a gyártási, kivitelezési, tervezési hibák figyelembevételére és az ezek miatt időben bekövetkezett hőhidasság figyelembevételére (pl. hőszigetelt panelos rendszerek gyártási hibái). A χ korrekciós tényező értékeit a szerkezet típusa és a határolás tagoltsága függvényében az II.1. táblázat tartalmazza. II.1. táblázat. A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező Külső falak 1) Határoló szerkezetek külső oldali, vagy szerkezeten belüli megszakítatlan hőszigeteléssel A hőhidak hatását kifejező korrekciós ényező χ gyengén hőhidas 0,15 közepesen hőhidas 0,20 erősen hőhidas 0,30 egyéb külső falak gyengén hőhidas 0,25 közepesen hőhidas 0,30 erősen hőhidas 0,40 2) gyengén hőhidas 0,10 Lapostetők közepesen hőhidas 0,15 erősen hőhidas 0,20 3) gyengén hőhidas 0,10 Beépített tetőteret határoló szerkezetek közepesen hőhidas 0,15 erősen hőhidas 0,20 4) 0,10 Padlásfödémek 4) 0,10 Árkádfödémek 4) szerkezeten belüli hőszigeteléssel 0,20 Pincefödémek alsó oldali hőszigeteléssel 0,10 Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak 1) Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és belső falak, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának fajlagos mennyisége alapján (a külső falak felületéhez viszonyítva). 0,05 24

25 2) Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján a (tető felületéhez viszonyítva, a tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). 3) Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve). 4) A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve. A besoroláshoz szükséges tájékoztató adatokat a II.2. táblázat tartalmazza. II.2. táblázat: Tájékoztató adatok a χ korrekciós tényező kiválasztásához Határoló szerkezetek A hőhidak hosszának fajlagos mennyisége (fm/m 2 ) Határoló szerkezet besorolása gyengén hőhidas közepesen hőhidas Külső falak < 0,8 0,8-1,0 > 1,0 Lapostetők < 0,2 0,2-0,3 > 0,3 Beépített tetőtereket határoló szerkezetek 7 erősen hőhidas < 0,4 0,4-0,5 > 0,5 III. Vonalmenti hőátbocsátási tényező tájékoztató adatok talajjal érintkező szerkezetek hőveszteségének számításához III.1. táblázat: A talajon fekvő padlók vonalmenti hőátbocsátási tényezői a kerület hosszegységére vonatkoztatva A padlószint és a talajszint közötti magasságkülönbség A padlószerkezet hővezetési ellenállása a kerület mentén legalább 1,5 m szélességű sávban 1) z (m) Szigeteletlen 0,20- -0,35 0,40- -0,55 0,60- -0,75 0,80- -1,00 1,05- -1,50 1,55- -2,00 2,05- -3,00 3,05-4,00 4,05-5,00 5,05-6,00-6, , ,05 0,20 0,20 0,15 0,15 0,15 0,15 0,15 0, , ,55 0,40 0,40 0,35 0,35 0,35 0,35 0,30 0,30 0,10 0, , ,85 0,60 0,55 0,55 0,50 0,50 0,50 0,45 0,40 0,20 0,15 0,10 0 6,05-7, melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez 25

26 -1, ,25 0,80 0,70 0,70 0,65 0,60 0,60 0,55 0,45 0,30 0,22 0,177 0,13-1, ,75 1,00 0,90 0,85 0,80 0,75 0,70 0,65 0,55 0,40 0,31 0,25 0,21-0, ,45 1,20 1,05 1,00 0,95 0,90 0,80 0,75 0,65 0,50 0,40 0,33 0,29-0, ,25 1,40 1,20 1,10 1,05 1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 0,49 0,41 0,37-0, ,20 1,75 1,45 1,35 1,25 1,15 1,05 0,95 0,85 0,70 0,58 0,50 0,45 0,25...0,40 2,10 1,70 1,55 1,45 1,30 1,20 1,05 0,95 0,75 0,62 0,53 0,48 0,45...1,00 2,35 1,90 1,70 1,55 1,45 1,30 1,15 1,00 0,80 0,66 0,56 0,51 1,05...1,50 2,55 2,05 1,85 1,70 1,55 1,40 1,25 1,10 0,95 0,70 0,60 0,55 1) A szigetelt sáv függőleges is lehet: a szigetelés a pincefalon vagy a lábazaton is elhelyezhető (a magasságkülönbség előjelének megfelelően). A vízszintes és függőleges helyzetű szigetelt sávok összegezett kiterített szélességének minimális szélessége 1,5 m. III.2. táblázat: A pincefalak vonalmenti hőátbocsátási tényezői a kerület hosszegységére vonatkoztatva A talajjal A falszerkezet hőátbocsátási tényezője érintkező falszakasz magassága [m] 0, ,39 0, ,49 0, ,64 0, ,79 0, ,99 1, ,19 1, ,49 1, ,79 1, , ,00 1,20 1,40 1,65 1,85 2,05 2,25 2,45 2,65 2,80-6, ,05 1,10 1,30 1,50 1,70 1,90 2,05 2,25 2,45 2,65-5, ,05 0,95 1,15 1,35 1,50 1,65 1,90 2,05 2,25 2,45-4, ,05 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 1,85 2,00 2,20-3, ,05 0,70 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 1,80 2,00-2, ,55 0,55 0,70 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 1,80-1, ,05 0,45 0,60 0,70 0,85 1,00 1,10 1,25 1,40 1,55-1, ,75 0,35 0,45 0,55 0,65 0,75 0,90 1,00 1,15 1,30-0, ,45 0,30 0,35 0,40 0,50 0,60 0,65 0,80 0,90 1,05-0, ,25 0,15 0,20 0,30 0,35 0,40 0,50 0,55 0,65 0,74-0, ,10 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35 0,45 0, Az épület fajlagos hőveszteség-tényezőjének meghatározása II. A hőveszteség tényező követelményértékei: A/V 0,3 q m = 0,16 [W/m 3 K] 0,3 A/V 1,3 q m = 0, ,27 (A/V) [W/m 3 K] 26

27 A/V 1,3 q m = 0,43 [W/m 3 K] A fenti összefüggéssel megadott értékek a 1. ábrából is leolvashatók. 1 ábra. A fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke III. Összesített energetikai jellemző követelményértékek 4. oktatási épületek esetén: A/V 0,3 E P = 90 0,3 A/V 1,3 E P = 60 (A/V) + 72 A/V 1,3 E P = 150 [kwh/m 2 a] [kwh/m 2 a] [kwh/m 2 a] A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók. 1. ábra: Oktatási épületek összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke (világítási energia igényt is beleértve) 27

28 melléklet követelményei -A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje II. A fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei 1. A 2. és 3. pont kivételével a fajlagos hőveszteség tényező megengedett legnagyobb értéke az épület lehűlő felület (A) és fűtött terek levegő térfogat (V) arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó: A/V 0,3 q m = 0,12 0,3 A/V 1,0 q m = 0, ,2296 (A/V) A/V 1,0 q m = 0,28 [W/m 3 K] [W/m 3 K] [W/m 3 K] A fenti összefüggéssel megadott értékek a 1. ábrából is leolvashatók. 1. ábra: A fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke. 2. Az itt meghatározott előírásokat önmagukban nem kell alkalmazni az olyan mezőgazdasági, ipari és műhely épületre, amelyben nincs huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség. 3. Abban az esetben, ha az épület a fajlagos hőtároló tömege szerint nehéznek minősül, elegendő az 5. melléklet II. részében szereplő követelmény teljesítése ahhoz, hogy az épület közel nulla energiaigényűnek minősüljön. III. Összesített energetikai jellemző követelményértékek 1. Általános esetben összesített energetikai jellemző követelményértéke az 1. táblázat szerint határozható meg. 1. táblázat: Általános esetben összesített energetikai jellemző követelményértéke Sorszám 1. Rendeltetés 2. E P Összesített energetikai jellemző 1. Lakó- és szállás jellegű épületek (nem tartalmazza a világítási energiaigényt) 2. Iroda és legfeljebb 1000 m 2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló kereskedelmi épületek (világítási energiaigényt is beleértve)1) 3. Oktatási épületek és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületek (világítási energiaigényt is beleértve) követelményértéke (kwh/m 2 a) 1) Az épület 1. melléklet V. részében meghatározottak szerint hűtött helyiségéinek a hűtéssel ellátott hasznos alapterület hányadában további 10 kwh/m 2 a-vel való megnövelése megengedett

29 29

30 3.2.6 Az épület energetikai osztályba sorolása a Kormány Rendelet szerint. 3. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez 58 Épületenergetikai minőség szerinti besorolás (az energetikai minőségi osztályok) 1. Az energetikai minőséget elsősorban a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának és a 4. (7) bekezdése szerinti minimumkövetelményeknek éppen megfelelő, viszonyítási alapként szolgáló épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának százalékban kifejezett arányával kell jellemezni. 2. BB vagy annál jobb besorolás csak abban az esetben adható az épületre vagy a benne lévő önálló rendeltetési egységre, ha az épület egésze megfelel a Rend. 6. melléklet II. és IV. részében meghatározott követelményeknek is. 3. AA vagy annál jobb besorolás csak a Rend. szerinti részletes módszerrel vagy dinamikus szimulációval alátámasztott módon adható. A dinamikus szimulációs esetén is a Rend.-ben meghatározott mértezési alapadatokkal egyenértékű adatokkal kell végezni a méretezést. 4. AA vagy annál jobb besorolás csak olyan esetben adható 4.1. ahol a hőtermelő időjárásfüggő szabályozása megoldott, 4.2. ahol a hűtési és fűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága megoldott, 4.3. ahol az önálló tulajdonú vagy külön bérbe adható épületrészek energiafogyasztásának mérése külön legalább költségosztók felszerelésével vagy egyedi mérőkkel megoldott. 5. A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján az épület vagy önálló rendeltetési egység besorolásának betűjele és minőségi osztályának szöveges jellemzése az alábbi:.. 8 A fenti követelmények szerint az épület: 8 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 30

31 Szerkezet megnevezés RA11- Homlokzati fal lábazat RA12*- Homlokzati fal lábazat RA12- Homlokzati fal lábazat RA8- Határoló szerkezetek: tájolás Hajlásszög U U* A L AU*+L A ü Q sd [ ] [W/m 2 K] [W/m 2 K] [m 2 ] [W/mK] [m] [W/K] [m 2 ] [kwh/a] É függőleges 1,99 1,99 2, ,7 - - É függőleges 1,37 1,37 16, ,3 - - É függőleges 1,61 1,61 6, ,9 - - É függőleges 2,19 2, , ,6 - - Homlokzati fal Ablak É függőleges 1,29 1,29 41, ,9 33,0 2573,7 Ablak É függőleges 1,31 1,31 45, ,9 34,7 2703,2 Ablak É függőleges 1,34 1,34 72, ,5 53,3 4156,6 Ablak É függőleges 1,42 1,42 3, ,3 1,9 149,8 Pinceablak É függőleges 1,48 1,48 8, ,8 4,6 355,7 Pinceablak É függőleges 1,52 1,52 0, ,1 0,4 28,6 Pinceajtó É függőleges 1,6 1,6 2, ,3 - - Ablak K függőleges 1,34 1,34 270, ,8 199, ,0 Ablak K függőleges 1,44 1,44 1, ,9 0,8 65,3 Ajtó K függőleges 1,33 1,33 12, ,8 9,0 698,7 Ablak D függőleges 1,29 1,29 16, ,9 13,0 1011,1 Ablak D függőleges 1,34 1,34 120, ,8 88,8 6927,6 Ablak D függőleges 1,42 1,42 19, ,7 12,5 973,6 Pinceablak D függőleges 1,48 1,48 7, ,4 4,0 311,3 Pinceablak D függőleges 1,52 1,52 1, ,2 0,7 57,3 Pinceajtó D függőleges 1,6 1,6 2, ,3 - - Ajtó D függőleges 1,3 1,3 5, ,8 3,9 305,4 Ajtó D függőleges 1,32 1,32 4, ,7 3,1 244,3 Ablak NY függőleges 1,34 1,34 249, ,7 184, ,0 Ajtó NY függőleges 1,3 1,3 5, ,8 3,9 305,4 Ajtó NY függőleges 1,33 1,33 8, ,2 6,0 465,8 RA7- Zárófödém vízszintes 0,645 0, , ,7 - - RA3-Padló ,0 1,9 51,8 98,5 - - RA4-Pince ,6 0,65 48,0 31,2 - - padló RC1- Tornaterem padló ,6 1,45 39,7 57,5 - - RC2-Padló ,7 1,9 48,9 92,9 - - RA11P- Pincefal - - 7,6 0,4 5,9 2,3 - - RA12*P- Pincefal ,2 0,3 36,3 10,9 - - RA12P- Pincefal - - 7,6 0,35 5,8 2,

32 Épület tömeg besorolása: nehéz (mt > 400 kg/m2) : 0.75 (Sugárzás hasznosítási tényező) A: m 2 (Fűtött épület(rész) térfogatot határoló összfelület) V: m 3 (Fűtött épület(rész) térfogat) A/V: m 2 /m 3 (Felület-térfogat arány) Q sd +Q sid :( ) * 0,75 = kwh/a (Sugárzási hőnyereség) AU + l : W/K q = [ AU + l - (Q sd + Q sid )/72]/V = (4994, / 72) / 9298,84 q: W/m 3 K (Számított fajlagos hőveszteségtényező) q max : W/m 3 K (Megengedett fajlagos hőveszteségtényező) Az épület fajlagos hőveszteségtényezője NEM FELEL MEG! q max,opt : W/m 3 K (Költségoptimalizált megengedett fajlagos hőveszteségtényező) Az épület fajlagos hőveszteségtényezője a költségoptimalizált követelményszintnek NEM FELEL MEG! Energia igény tervezési adatok Épület(rész) jellege: Oktatási épület A N : m 2 (Fűtött alapterület) n: /h (Átlagos légcsereszám a fűtési idényben) : 1.00 (Szakaszos üzem korrekciós szorzó) Q sd +Q sid :(13,85 + 0) * 0,75 = 10,39 kw (Sugárzási nyereség) q b : 9.00 W/m 2 (Belső hőnyereség átlagos értéke) E vil,n : q HMV : hőenergia igénye) 6.00 kwh/m 2 a (Világítás fajlagos éves nettó energia igénye) 7.00 kwh/m 2 a (Használati melegvíz fajlagos éves nettó n nyár : /h (Légcsereszám a nyári idényben) Q sdnyár : 70,45 kw (Sugárzási nyereség) Fajlagos értékekből számolt igények Q b = A N q b : W (Belső hőnyereségek összege) Q b, = A N q b : W (Belső hőnyereségek összege a hasznosítással) E vil,n = A N E vil,n : kwh/a (Világítás éves nettó energia igénye) Q HMV = A N q HMV : kwh/a (Használati melegvíz éves nettó hőenergia igénye) V átl = Vn: m 3 /h (Átlagos levegő térfogatáram a fűtési idényben) V LT = Vn LT *Z LT /Z F : 0.0 m 3 /h (Levegő térfogatáram a használati időben) V inf = Vn inf *(1-Z LT /Z F ): 0.0 m 3 /h (Levegő térfogatáram a használati időn kívül) V dt = (V átl + V LT (1- ) + V inf ): különbséghez.) m 3 /h (Légmennyiség a téli egyensúlyi hőm. V nyár = Vn nyár : m 3 /h (Levegő térfogatáram nyáron) 32

33 Fűtés éves nettó hőenergia igényének meghatározása t b = (Q sd + Q sid + Q b, ) / ( AU + l + 0,35V dt ) + 2 t b = ( ) / (4994,2 + 0,35 * 8368,96) + 2 = 5.7 C t i : 20.0 C (Átlagos belső hőmérséklet) H: hk/a (Fűtési hőfokhíd) Z F : 4400 h/a (Fűtési idény hossza) Q F = H[Vq + 0,35 V inf,f ] - P LT,F- Z F - Z F Q b, Q F = 72 * (9298,84 * 0,48 + 0,35 * 8369) * 1-0 * 4,4-4,4 * = 449,1 MWh/a q F : kwh/m 2 a (Fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye) Nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése t bnyár = (Q sdnyár + Q b ) / ( AU + l + 0,35V nyár ) t bnyár = ( ) / (4994,2 + 0,35 * 55793) = 3.9 C t bnyármax : 3.0 C (A nyári felmelegedés elfogadható értéke) A nyári felmelegedés olyan mértékű, hogy gépi hűtést igényel. Hatékonyabb, lehetőleg külső árnyékolók alkalmazása javasolt! Fűtési rendszer A N : m 2 (a rendszer alapterülete) q f : kwh/m 2 a (a fűtés fajlagos nettó hőenergia igénye) Távfűtés e f :1.26 C k :1.01 (fűtőművi távfűtés (gáz, szén, olaj, nukl.)) (a hőtermelő teljesítménytényezője) q k,v :0.00 kwh/m 2 a (segédenergia igény) Kétcsöves radiátoros és beágyazott fűtés, szabályozás nélkül q f,h :15.00 kwh/m 2 a (a teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti veszteség) Elosztó vezetékek a fűtött téren belül, vízhőmérséklet 70/55 q f,v :1.80 kwh/m 2 a (az elosztóvezetékek fajlagos vesztesége) Állandó fordulatszámú szivattyú, hőlépcső 15 K E FSz :0.33 kwh/m 2 a (a keringtetés fajlagos energia igénye) Tárolási veszteség nincs q f,t :0.00 kwh/m 2 a (a hőtárolás fajlagos vesztesége és segédenergia igénye) E FT :0.00 kwh/m 2 a E F = (q f + q f,h + q f,v + q f,t ) (C k k e f ) + (E FSz + E FT + q k,v )e v E F = (160, ,8 + 0) * 1,273 + (0, ) * 2,5 = kwh/m 2 a 33

34 Melegvíz-termelő rendszer A N : m 2 (a rendszer alapterülete) q HMV :7.00 kwh/m 2 a (a melegvíz készítés nettó energia igénye) Távfűtés e HMV :1.26 C k :1.14 (fűtőművi távfűtés (gáz, szén, olaj, nukl.)) (a hőtermelő teljesítménytényezője) E k :0.40 kwh/m 2 a (segédenergia igény) Elosztó vezetékek a fűtött téren belül, cirkulációval q HMV,v : % (a melegvíz elosztás fajlagos vesztesége) E C :0.22 kwh/m 2 a (a cirkulációs szivattyú fajlagos energia igénye) Elhelyezés a fűtött téren kívül, indirekt fűtésű tároló q HMV,t :4.00 % (a melegvíz tárolás fajlagos vesztesége) E HMV = q HMV (1 + q HMV,v /100 + q HMV,t /100) (C k k e HMV ) + (E C + E k )e v E HMV = 7 * (1 + 0,12 + 0,04) * 1,436 + (0,22 + 0,4) * 2,5 = kwh/m 2 a Világítási rendszer A N : m 2 (a rendszer alapterülete) :1.00 E vil = ( E vil,n /A N ) e v (a világítás korrekciós szorzója) E vil = 6 * 1 * 2,5 = kwh/m 2 a Az épület(rész) összesített energetikai jellemzője E P = E F + E HMV + E vil + E LT + E hű + E +- = 226, , E P : értéke) E Pmax : megengedett értéke) E Pref : referencia értéke) kwh/m 2 a (az összesített energetikai jellemző számított kwh/m 2 a (az összesített energetikai jellemző kwh/m 2 a (az összesített energetikai jellemző Becsült éves fogyasztás energiahordozók szerint Energiahordozó típusa E e E prim e CO2 E CO2 H F [MWh/a] [-] [MWh/a] [g/kwh] [t/a] [/a] elektromos áram 19,47 2,50 48, ,11-19,5 MWh fűtőművi távfűtés (gáz, szén, 527,02 1,26 664, , ,3 GJ olaj, nukl.) Összesen 712,71 150,98 A számítás a 7/2006. TNM rendelet 2016.I.1-i állapot szerint készült. A költségoptimalizált követelményszint (5. melléklet) szerint.... aláírás 34

35 Energetikai minőségtanúsítvány összesítő Az épület(rész) fajlagos primer energiafogyasztása: Követelményérték (viszonyítási alap): Épület: Speciális Iskola Győr Megrendelő: Horváth Tamás SZE Tanúsító: Nagy Mária és Indrich Patrícia kwh/m 2 a 85.0 kwh/m 2 a Az épület(rész) energetikai jellemzője a követelményértékre vonatkoztatva: % Energetikai minőség szerinti besorolás: GG (Átlagost megközelítő) AA++ AA+ AA BB CC DD EE FF GG HH II JJ A tanúsítás oka: saját célra Épület védettsége: Nem védett Fűtött szintek száma: 1 A tanúsítvány az egyszerűsített számítási módszerrel készült. Tanúsítvány azonosító tanúsítónál: Kelt: Aláírás 35

36 3.3 Az épület hőkamerás felvételei és azok elemzése Cég Széchenyi István Egyetem Egyetem tér 1. Győr Mérést végezte: Adamik Martina Zsanett, Indrich Patrícia Rita, Nagy Mária Anna Készülék testo Gyártási szám: Megbízó Mérőhely: Speciális Szakiskola Szabolcska Mihály u. 26. Győr Mérés napja: Megbízás A jelentést a Gyakorlat épületfizika tárgy féléves feladatának részeként, abban lévő megállapítások alátámasztására készítettük el. 36

37 Általános mérési körülmények: Az épület termográfiás vizsgálat készültekor szélcsendes, felhős idő volt, 0-6 Celsius fok közötti külső hőmérséklettel csapadék nem hullott. A vizsgálatot én reggel 8 és 9 óra között végeztük. Az időjárási körülmények optimálisak voltak a méréshez. Csak az épület külső határoló szerkezeteiről készítettünk felvételeket. Az épületben átlag 18 Celsius fok hőmérséklet volt. A fűtés üzemelt de diákok nem voltak jelen, így nem befolyásolták az épület mért hőjét. Az üzemszerű működéskor azonban az ő testhőmérsékletük a mért értéktől néhány fokban eltérhet. Hőképek kiértékelése: A hőképek értékelésekor a minimum és maximum értékeket 0-10 Celsius fok közé állítottuk, a képek összehasonlíthatóságának érdekében, a rögzített minimumok és maximumok: -2 és + 15 Celsius fok. A képeken a megjegyzéshez tartozó pontok hőmérsékletét Mszám karakterű pontokkal jelöltük. Az elemzés során megállapítható az épületről általában: A falszerkezetek hőmérséklete többnyire 3-5,lábazati falak 2-3, lapostetők 1-3, a nyílászárók pedig 5-7 Celsius fok közötti értékeket mutatott. A homlokzatokon többnyire kirajzolódtak az épületszerkezetek (oszlopok, áthidalók, födémek, koszorúk) okozta hőhidak de ezek ritkán mutattak 2-3 foknál nagyobb különbséget. A 2004-es felújítás során beépített új, hőszigetelt üvegezésű és tokszerkezetű nyílászárók közül néhánynál a beépítés apróbb hőhidakat eredményezett. Dacára a hőszigetelt üvegezésű ablakoknak az épületben felületarányosan a legtöbb hőt még mindig az ablakok és a lábazat adja le. de ezek javítása előtt mindenképp tanácsos egy megtérülési vizsgálatot is elvégeztetni. Több helyen, általában parapeteknél láthatóak melegebb hőmérsékletű foltok a hőképeken. Ezeket a fal belső oldalán található radiátorok, fűtött csövek okozzák, amik hőjét a falszerkezet felveszi és a külső környezetének adja le. Az épület ben U-alakja miatt több pozitív és negatív falsarok található, ahol az ide vonatkozó elméleteknek megfelelően geometriai hőhidak is kialakulnak, hőképeken megfigyelhetőek. Az áthidalt hőmérsékletkülönbség cca. 2-4 fok. A lapostetőknél megfigyelhető egy váratlan jelenség: hidegebb hőmérsékletet mutat a felületük a vártnál. Figyelembe véve a hőáram irányát (lentről felfelé) valamint a szerkezet hőátbocsátási tulajdonságait ( átlagos ) meglepően alacsony értéket mutattak a mérések (1-2 Celsius fok, ami elmarad a várt 3-7 Celsius foktól) Ennek okait jelen mérések alapján csak feltételezni tudjuk, a pontosításhoz további vizsgálatok indokoltak. Feltételezett ok, hogy a szerkezet megfelelő vastagság és tömeg hiányában áthűlt, mégis van valami hozzáadott hőszigetelő réteg, a légkörből a gravitáció miatt lecsapódott pára visszahűtötte a felületet. A nedves vagy átnedvesedett felületek felfelé hidegnek, oldalra melegnek mutatkoznak 37

38 IV_01634.BMT 8:22:30 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 15,2 0,93 5,0 - Mérési pont 2 7,9 0,93 5,0 - Mérési pont 3 2,4 0,93 5,0 - Mérési pont 4 5,9 0,93 5,0 - Megjegyzések: A képen jól láthatóak az épület tartószerkezetei, a vasbeton koszorú a tonaterem falán láthatóan több hőt ad le kifelé, mint a közvetlen környezetében található kohóhabsalakból készült elemek. A z M1-gyel jelölt melegpont a nyitott ablaknak köszönhetően extrém meleg, Az ablakok alatt megfigyelhető meleg foltokat radiátorok okozzák. A tornaterem pozitív falsarkánál megfigyelhető az erős geometriai, a falakon pedig a szerkezeti hőhidasság. 38

39 IV_01686.BMT 8:56:17 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 2,7 0,93 5,0 - Mérési pont 2 7,5 0,93 5,0 - Mérési pont 3 5,1 0,93 5,0 - Mérési pont 4 3,4 0,93 5,0 - Mérési pont 5 5,5 0,93 5,0 - Megjegyzések: A C szárny öltzőinek fala erős szerkezeti hőhidasságot mutat, a képen a leghidegebb pontok az oszlopokhoz tartoznak. Jól látható módon az épületrész lábazati fala kiemelkedően sok hőt ad le a többi felülethez képes. Sok parapetfalnál láthatóak a radiátorok által leadott hő nyomai 39

40 IV_01684.BMT 8:54:17 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Megjegyzések: A nyitott ablakoktól eltekintve a kép jobb oldali része homogén, jelentős mértékű hőhidak nem láthatóak. Bal alsó sarokban a az ablak feletti áthidalás láthatóan több hőt ad le, erősen hőhidas. 40

41 IV_01683.BMT 8:53:05 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Megjegyzések: A meleg felületek közül a nyílásáthidalók és a lábazati fal kiemelkedően magas hőmérsékletű. A földszinti és az emeleti ablok hőmérséklete eltérő. Zavaró növényzet, a hideg felületek nem relevánsak. IV_01681.BMT 8:52:14 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Megjegyzések:A kiemelkedően meleg részek a lábazat és a földszint födémnél lévő koszorú, itt különösen erős a hőhidaság. 41

42 IV_01679.BMT 8:50:03 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Megjegyzések: A bejárat melletti homlokzaton az ablakok hőmérséklete között különbség látható. A parapetfalakon megjelennek a radiátorok által sugárzott hő nyomai IV_01678.BMT 8:49:43 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Megjegyzések: A bejáratnál lévő felületek nem mutatnak jelentős hőmérsékletkülünbséget, kirajzolódik azonban a nyílászárók és az oszlopok alakja. Ez normális jelenség. A hőképen lévő melegfoltokat az üvegfelületen reflektáló emberalakok okozzák. 42

43 IV_01675.BMT 8:48:22 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Megjegyzések: A felső és az alsó szint ablaktokjai jelentős eltérést mutatnak. A parapetfalak jól láthatóan adják le kívül a radiátorok hőjét. Az alsó sor ablakai főleg a tokszerkezeteknél erősen hőhidasn lettek beépítve. IV_01674.BMT 8:48:12 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Megjegyzések: A felső és az alsó szint ablaktokjai jelentős eltérést mutatnak. A parapetfalak jól láthatóan adják le kívül a radiátorok hőjét. Az alsó sor ablakai erősen hőhidasan lettek beépítve. 43

44 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Fájl: IV_01673.BMT Dátum: Óra: 8:45:52 Képparaméterek: Emissziós tényező: Refl. Hőm. [ C]: 0,93 5,0 Mérési pont 1 1,3 0,93 5,0 - Mérési pont 2 8,7 0,93 5,0 - Mérési pont 3 2,3 0,93 5,0 - Mérési pont 4 15,0 0,93 5,0 Nyitott ablak Mérési pont 5 4,1 0,93 5,0 - Megjegyzések: A bal oldali ablak nyitva volt, így normális, hogy nagy mennyiségű hő távozott. A jobb oldali ablak viszont zárt állapotban is viszonylag magas hőmérsékletet mutat itt a beépítés erősen hőhidas szerkezetet eredményezett. A tető hőmérséklete 0,8 Celsius fok, szerkezetek nem jelennek meg rajta, homogén hőhídmentes felületnek látszik. Ennek oka lehet, hogy kevés hő távozik a tetőn keresztül, ez jó hőszigetelő rétegrendet feltételez. A másik feltételezett ok, hogy a tető rétegrendi vékonysága miatt teljesen áthűl, így hiába készül jó hőszigetelő anyagból. 44

45 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Fájl: IV_01672.BMT Dátum: Óra: 8:45:40 Képparaméterek: Emissziós tényező: Refl. Hőm. [ C]: 0,93 5,0 Mérési pont 1 5,5 0,93 5,0 - Mérési pont 2 4,5 0,93 5,0 - Mérési pont 3 4,9 0,93 5,0 - Mérési pont 4 2,0 0,93 5,0 - Megjegyzések: A hőképen látható lapostető hőmérséklete 4,5 Celsius fok, a rajta lévő sávokat a vízszigetelés illesztése okozza. A tető hőmérsékletét hasonló okok okozhatják, mint azt már a tornateremnél említettük. 45

46 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Fájl: IV_01671.BMT Dátum: Óra: 8:45:30 Képparaméterek: Emissziós tényező: Refl. Hőm. [ C]: 0,93 5,0 Mérési pont 1 2,3 0,93 5,0 - Mérési pont 2 2,3 0,93 5,0 - Mérési pont 3 6,7 0,93 5,0 - Mérési pont 4 4,5 0,93 5,0 - Mérési pont 5 5,9 0,93 5,0 - Megjegyzések: A tető felülete homogénnek, hőhídmentesnek látszik. A negatív falsaroknál pozitív geometriai hőhidasság figyelhető meg. A jobb oldali, szellőzőn keresztül és a nyitott ablakon keresztül hő távozik. 46

47 IV_01670.BMT 8:45:21 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 1,5 0,93 5,0 - Mérési pont 2 3,8 0,93 5,0 - Mérési pont 3 4,9 0,93 5,0 - Mérési pont 4 5,7 0,93 5,0 - Mérési pont 5 5,5 0,93 5,0 - Megjegyzések: A tetőn lévő hideg foltot az átnedvesedett felületek okozzák, A fal tetején lévő merevítő szerkezet a falhoz képest 0,5-1 fokkal több hót is lead ez jelentős szerkezeti hőhidasságra utal. 47

48 IV_01669.BMT 8:45:05 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 5,4 0,93 5,0 - Mérési pont 2 7,1 0,93 5,0 - Mérési pont 3 4,1 0,93 5,0 - Mérési pont 4 8,0 0,93 5,0 - Mérési pont 5 7,3 0,93 5,0 - Mérési pont 6 6,9 0,93 5,0 - Megjegyzések: A tornaterem fala és az átjáró fala közti kb. 1 fokos különbség a szórt napsugárzásnál is megfigyelhető "árnyék" hatása. A negatív falsarok több hőt ad le, mint a falak. 48

49 IV_01668.BMT 8:42:28 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 4,8 0,93 5,0 - Mérési pont 2 4,8 0,93 5,0 - Mérési pont 3 1,7 0,93 5,0 - Mérési pont 4 1,0 0,93 5,0 - Mérési pont 5 2,1 0,93 5,0 - Megjegyzések: A függőleges és a vízszintes felületek között cca 2-3 fok különbség figyelhető meg. Ezt okozhatja a beépített anyagok közti minőségkülönbség, a felletekre lecsapódott légköri nedvesség jelenléte, vagy a szerkezeti rétegvastagság is. Az ok megállapítása újabb vizsgálatot igényel. 49

50 IV_01667.BMT 8:41:52 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 1,8 0,93 5,0 - Mérési pont 2 1,0 0,93 5,0 - Mérési pont 3 1,7 0,93 5,0 - Mérési pont 4 4,5 0,93 5,0 - Megjegyzések: Hasonlóan az előző képhez itt is cca. 2-3 fok különbség figyelhető meg a vízszintes és a függüleges harároló szerkezetek felületének hőmérsékletei között. 50

51 IV_01665.BMT 8:39:55 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 2,8 0,93 5,0 - Mérési pont 2 4,4 0,93 5,0 - Mérési pont 3 4,6 0,93 5,0 - Mérési pont 4 3,7 0,93 5,0 - Mérési pont 5 7,0 0,93 5,0 - Megjegyzések: A falak hőmérséklete közel azonos, az ajtó műanyag és üveg felületeivel is. Jelentős hőmérsékleti eltérést a padló mutat, illetve a falsarokban kialakuló geometriai és szerkezeti hőhíd hőáramainak interferálása. 51

52 IV_01664.BMT 8:39:33 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,3 0,93 5,0 - Mérési pont 2 6,2 0,93 5,0 - Mérési pont 3 3,3 0,93 5,0 - Megjegyzések: A pince bejáratához vezető lépcső egy hideg zug, ahol megfigyelhető a belső fűttt térből kiáramló hő a lépcső támfalánál. 52

53 IV_01661.BMT 8:37:00 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 2,9 0,93 5,0 - Mérési pont 2 3,9 0,93 5,0 - Mérési pont 3 6,6 0,93 5,0 - Mérési pont 4 4,1 0,93 5,0 - Mérési pont 5 5,9 0,93 5,0 - Mérési pont 6 4,6 0,93 5,0 - Megjegyzések: A hőképen kirajzolódnak az épületszerkezetek, a födém, a falsarok és az alsó szint üvegfelületei 6 Celsius fok körüli hőmérsékletűek, a többi falszerkezet 4 Celsius fok körüli hőmérsékletű. A födémnél szerkezeti, a falsarokban geometriai hőhíd figyelhető meg. 53

54 IV_01660.BMT 8:36:33 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,2 0,93 5,0 - Mérési pont 2 3,0 0,93 5,0 - Mérési pont 3 5,2 0,93 5,0 - Mérési pont 4 6,5 0,93 5,0 - Megjegyzések: A nyílászáró parapet elemei hasonló értékeket mutatnak, mint az oszlopok, de a felettük és alattuk lévő áthidalónál már hőhidak figyelhetők meg. A hőképen még látszik, hogy a parapet elem hőszigetelése az épület többi helyén eredetileg is alkalmazott kohóhabsalak-betonétól gyengébb, a beltérben található radiátor is sokkal kontúrosabban látszik. Az üvegfelületet a fűtőtest által leadott hőt engedi át. 54

55 Fájl: IV_01659.BMT Dátum: Óra: 8:35:59 Képparaméterek: Emissziós tényező: Refl. Hőm. [ C]: 0,93 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 10,9 0,93 5,0 - Mérési pont 2 3,9 0,93 5,0 - Mérési pont 3 2,4 0,93 5,0 - Mérési pont 4 4,6 0,93 5,0 - Megjegyzések: A hőképen a legszembetűnőbb, hogy a fém ajtólap teljes felületén kiengedi a benti meleget, a pincefal az épület többi falához hasonló hőmérsékletű 4 Celsius fok körüli, az ajtó feletti nyílásáthidaló ettől egy kicsit melegebb, tehát rosszabb hőszigetelő tulajdonságú anyagból készült. A két horizontális irányú hideg, fekete sáv pincéhez vezető lépcső melletti korlát, fémből készült, ez nem is része az épület burkának. 55

56 IV_01657.BMT 8:34:51 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 4,2 0,93 5,0 - Mérési pont 2 5,6 0,93 5,0 - Mérési pont 3 3,2 0,93 5,0 - Mérési pont 4 5,7 0,93 5,0 - Mérési pont 5 10,3 0,93 5,0 - Megjegyzések: A másik pincelejáró. Szembetűnő a lábazati fal szerkezeti hőhídja, valamint a pince ablakainak és ajtajának magas hőmérséklete, ami nagymértékű hőleadásra utal. 56

57 Fájl: IV_01656.BMT Dátum: Óra: 8:34:26 Képparaméterek: Emissziós tényező: Refl. Hőm. [ C]: 0,93 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,5 0,93 5,0 - Mérési pont 2 3,5 0,93 5,0 - Mérési pont 3 5,0 0,93 5,0 - Mérési pont 4 7,2 0,93 5,0 - Mérési pont 5 8,8 0,93 5,0 - Megjegyzések: A falban található szerkezetek kirajzolódnak de mégsem tekintendők hőhidaknak a közel azonos hőmérsékletük miatt. A lábazat hőleadása már említésre méltó. A pince nyílászáróinak hőmérséklete 7,2-8,8 Celsius fok, itt jelentős mennyiségű hő távozik. 57

58 IV_01655.BMT 8:32:59 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,0 0,93 5,0 - Mérési pont 2 4,5 0,93 5,0 - Mérési pont 3 1,5 0,93 5,0 - Mérési pont 4 6,3 0,93 5,0 - Mérési pont 5 3,3 0,93 5,0 - Mérési pont 6 5,0 0,93 5,0 - Mérési pont 7 3,2 0,93 5,0 - Mérési pont 8 4,6 0,93 5,0 - Megjegyzések: A két korszerű ajtó hősziegetelő képessége jónak mondható, az ajtók és a fal közti hőmérséklet különbség ( M1 3 fok, M5 3,3 fok, M7 3,2 fok, különbség: 0,5 fok alatt). Némi hő távozik az ajtó üvegezett reszein de ez még nem jelentős. A pince ablakán ( 6,3 Celsius fok) keresztül viszont lényeges mennyiségű hő távozik ha azt vesszük alapul, hogy ugyant a helyiséget határolja a lábazati fal ( 1, 5 Celsius fok) 58

59 IV_01653.BMT 8:30:43 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,2 0,93 5,0 - Mérési pont 2 2,7 0,93 5,0 - Mérési pont 3 2,6 0,93 5,0 - Mérési pont 4 6,3 0,93 5,0 - Mérési pont 5 4,8 0,93 5,0 - Mérési pont 6 7,2 0,93 5,0 - Mérési pont 7 4,7 0,93 5,0 - Mérési pont 8 3,3 0,93 5,0 - Mérési pont 9 13,8 0,93 5,0 - Mérési pont 10 3,7 0,93 5,0 - Megjegyzések: A C szárny nyílászáróinak többsége 2004-es felújítás során cserélve lett. Ez az ajtó nem, amit a hőkép is jól mutat. A fa szerekezetek hőmérséklete közel megegyezik a falakéval ( 3 Celsius fok körüli), az üvegezett részek között is van1-2 fok különbség, ám ami nagyobb gondokat okoozhat, páralecsapódáshoz vezethet, hogy mígy az új nyílászárók felületén a hőmérsékletkülönbségek nagyobb felületen, fokozatos átmenettel egyenlítődik ki cca 3 fok különbség, úgy a régebbi nyílászárók közel 10 fok különbséget egyenlítenek ki egymással érintkező felületeken. Amellett, hogy itt rengeteg hő távozik további gondot jelenthet a szerkezetek közti folyamatosságvesztés, az ide bekerülő nedvesség az általa okozott károk. 59

60 IV_01654.BMT 8:31:04 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,6 0,93 5,0 - Mérési pont 2 5,5 0,93 5,0 - Mérési pont 3 1,8 0,93 5,0 - Mérési pont 4 7,1 0,93 5,0 - Mérési pont 5 4,7 0,93 5,0 - Mérési pont 6 3,0 0,93 5,0 - Megjegyzések: A hőképen a szerkezeti hőhidak kirajzolják az épület szerkezeteit (oszlopok, blokkok, lábazat), megjelnnek a falakon a fűtőtestek elhelyezkedésére utaló foltok. A skála szerint azonban kiemelkedő külnbség csak a lábazat és az ablakok sarkaiban tapasztalható, a többi szerkezet 3 Celsius fok körüli hőmérsékletű. 60

61 IV_01650.BMT 8:29:05 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,2 0,93 5,0 - Mérési pont 2 3,4 0,93 5,0 - Mérési pont 3 3,4 0,93 5,0 - Mérési pont 4 3,4 0,93 5,0 - Mérési pont 5 6,0 0,93 5,0 - Mérési pont 6 5,1 0,93 5,0 - Megjegyzések: A képen látható negatív falsarok okozta geometriai hőhíd az M5 pont környezete, pozitív falsarok hőhídja pedig az M2 pont környezete. Az ajtó tokszerkezete és az üvegezése is elfogadható mértékű hőt enged át. 61

62 IV_01648.BMT 8:27:21 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,9 0,93 5,0 - Mérési pont 2 3,7 0,93 5,0 - Mérési pont 3 5,9 0,93 5,0 - Mérési pont 4 4,2 0,93 5,0 - Mérési pont 5 6,4 0,93 5,0 - Mérési pont 6 6,7 0,93 5,0 - Mérési pont 7 7,9 0,93 5,0 - Mérési pont 8 1,9 0,93 5,0 - Megjegyzések: Az épületszárny határoló szerkezetei közel azonos hőmérsékletűek 4-6 Celsius fok körüli értékekkel, kivéve a bal oldalon látható falsarkot (M8 1,9 Celsius fok) és a nyílászárók üvegezésének egy része, ami 6,4-7,9 Celsius fok közötti értékű. Főleg a lábazati falnál található pinceablakok mutatnak kirívó értékeket, ami nagy hőleadásra utal. 62

63 IV_01649.BMT 8:28:38 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,2 0,93 5,0 - Mérési pont 2 3,1 0,93 5,0 - Mérési pont 3 3,1 0,93 5,0 - Mérési pont 4 3,4 0,93 5,0 - Mérési pont 5 4,9 0,93 5,0 - Mérési pont 6 5,2 0,93 5,0 - Mérési pont 7 4,8 0,93 5,0 - Megjegyzések: A hőképen bár kirajzolódnak az épületszerkezetek, azok hőmérsékletei között mégsincs nagy eltérés, jellemzően a 3-3,5 Celsius fok tartományba esnek. Kivételt képeznek a lábazati rész, a negatív falsarok geometriai és a vízszintes szerkezeti hőhíd a szintek közötti födém vonalában. Ezek hőmérséklete 4,8-5,2 Celsius fok körüli, a két átlag közti különbség normálisnak mondható. 63

64 IV_01646(1).BMT 8:26:17 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,2 0,93 5,0 - Mérési pont 2 2,7 0,93 5,0 - Mérési pont 3 3,3 0,93 5,0 - Mérési pont 4 7,8 0,93 5,0 - Mérési pont 5 1,6 0,93 5,0 - Mérési pont 6 1,9 0,93 5,0 - Mérési pont 7 4,7 0,93 5,0 - Megjegyzések: A hőképen halványan rajzolódnak ki az épületszerkezetek, ami arra enged következtetni, hogy az átlaghoz közeli 2, 5-3 Celsius fok a hőmérsékletük. Ettől a pozitív falsarkok geometriai hőhídja (1,6 Celsius fok) és a szellőző (7,8 Celsius fok) és némiképp a lábazat(4,7 Celsius fok) tér el. 64

65 IV_01644.BMT 8:24:51 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,9 0,93 5,0 - Mérési pont 2 6,1 0,93 5,0 - Mérési pont 3 3,7 0,93 5,0 - Mérési pont 4 3,0 0,93 5,0 - Mérési pont 5 12,8 0,93 5,0 - Mérési pont 6 8,4 0,93 5,0 - Mérési pont 7 3,9 0,93 5,0 - Mérési pont 8 6,0 0,93 5,0 - Mérési pont 9 8,0 0,93 5,0 - Megjegyzések: Lábazati fal részlete. A hőképen a szellőző ablaknál és főként attól feljebb jól láthatóan jelentős mennyiségű hő távozik a ablakon keresztül. A többi szerkezet közel 3-4 Celsius fok között értéket mutat még a pozitív falsarok is a maga geometriai hőhidasságával. A kép jobb oldalán látható falak azonban már melegebbek, több hőt adnak le. 65

66 IV_01645.BMT 8:25:14 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 2,4 0,93 5,0 - Mérési pont 2 3,6 0,93 5,0 - Mérési pont 3 5,4 0,93 5,0 - Mérési pont 4 2,3 0,93 5,0 - Mérési pont 5 2,5 0,93 5,0 - Mérési pont 6 4,0 0,93 5,0 - Mérési pont 7 6,2 0,93 5,0 - Mérési pont 8 6,1 0,93 5,0 - Mérési pont 9 6,3 0,93 5,0 - Megjegyzések: A hőképen kirajzolódnak az épületszerkezetek, a többitől kirívóan eltérő hőmérsékletet a parapetfalnál lévő fűtőtest, a nyílászárók tokszerkezeti illetsztése, a szellőzők és a külső fém korlát mutatnak. 66

67 IV_01641.BMT 8:24:17 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,2 0,93 5,0 - Mérési pont 2 4,1 0,93 5,0 - Mérési pont 3 3,4 0,93 5,0 - Mérési pont 4 3,8 0,93 5,0 - Mérési pont 5 7,7 0,93 5,0 - Mérési pont 6 6,8 0,93 5,0 - Mérési pont 7 6,6 0,93 5,0 - Mérési pont 8 3,5 0,93 5,0 - Mérési pont 9 6,7 0,93 5,0 - Mérési pont 10 8,1 0,93 5,0 - Megjegyzések: Az épület határoló szerkezetek hőmérsékletei a maguk nemében egységesek, parapetfal, falazat, terasz 3,23,5 Celsisu fok, ablakok üvegezése 6,4-7,3 Celsisu fok, ami normális. Az M5-M9-M10 pontok környéke, egy negatív falcsatlakozás, geometriai hőhíd, ami okozl pár fok eltérést a többi falszerkezettől, de az ekkora hőmérséklet különbség további vizsgálatokat indokol. Feltételezhető hogy az épületben dilatáció található itt. 67

68 IV_01643.BMT 8:24:39 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 5,6 0,93 5,0 - Mérési pont 2 6,4 0,93 5,0 - Mérési pont 3 4,4 0,93 5,0 - Mérési pont 4 6,9 0,93 5,0 - Mérési pont 5 7,0 0,93 5,0 - Mérési pont 6 4,3 0,93 5,0 - Mérési pont 7 3,7 0,93 5,0 - Megjegyzések: A falszerkezet 6 Celsius fok körüli hőmérséklete melegebb, mint a többi falnál. A földszinti nyílászáróknál a tokszerkezet, az emeleti nyílászáróknál pedig a beépítés okoz hőhidakat. 68

69 IV_01638.BMT 8:23:19 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,3 0,93 5,0 - Mérési pont 2 4,9 0,93 5,0 - Mérési pont 3 4,8 0,93 5,0 - Mérési pont 4 6,4 0,93 5,0 - Megjegyzések: A hőképen kirajzolódnak a szerkezeti hőhidak, amik cca 2 fok különbséget hidalnak át. A lábazat a legmelegebb felület, a legtöbb hő itt távozik az épületből. 69

70 IV_01640.BMT 8:23:56 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 5,1 0,93 5,0 - Mérési pont 2 4,2 0,93 5,0 - Mérési pont 3 8,5 0,93 5,0 - Mérési pont 4 3,2 0,93 5,0 - Mérési pont 5 3,9 0,93 5,0 - Mérési pont 6 3,5 0,93 5,0 - Megjegyzések: Jól látszódik a legmelegebb felület a lábazat 8,5 Celsius fokos és erős hőhidasságot eredményez. 70

71 IV_01633.BMT 8:22:06 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 4,0 0,93 5,0 - Mérési pont 2 4,8 0,93 5,0 - Mérési pont 3 4,1 0,93 5,0 - Mérési pont 4 4,7 0,93 5,0 - Mérési pont 5 6,0 0,93 5,0 - Mérési pont 6 6,2 0,93 5,0 - Mérési pont 7 5,9 0,93 5,0 - Mérési pont 8 6,1 0,93 5,0 - Mérési pont 9 8,1 0,93 5,0 - Mérési pont 10 6,9 0,93 5,0 - Mérési pont 11 6,7 0,93 5,0 - Mérési pont 12 5,9 0,93 5,0 - Megjegyzések: A parapetek 4 Celsisu fok körüli értékeket mutatnak, egyes helyeken melegebbet a fűtőtestek miatt. Az üvegfelületek 6 Celsisu fok körüli értékűek, a földszinten ettől 1-2 fokkal melegebbek. Ennek oka lehet a belső magasabb hőmérséklet, mivel az ablakok ugyanolyan típusúak és egyszerre lettek beépítve. Az átkötő folyosó határoló felületei 2-3 fokkal is melegebbek a főszárnyak határoló felületeitől, ami indokoltá tesz további vizsgálatot. 71

72 IV_01631.BMT 8:21:31 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 3,6 0,93 5,0 - Mérési pont 2 3,9 0,93 5,0 - Mérési pont 3 4,2 0,93 5,0 - Mérési pont 4 3,3 0,93 5,0 - Mérési pont 5 4,7 0,93 5,0 - Mérési pont 6 3,3 0,93 5,0 - Mérési pont 7 6,2 0,93 5,0 - Mérési pont 8 3,4 0,93 5,0 - Mérési pont 9 4,9 0,93 5,0 - Mérési pont 10 6,3 0,93 5,0 - Mérési pont 11 6,9 0,93 5,0 - Mérési pont 12 5,3 0,93 5,0 - Megjegyzések: Az épületszárny homlokzati hőképén élesen kirajzolódnak az üveg és az egyéb felületek hőmérséklete közötti különbségek, a födémek vonalában jól láthatóak a hőhidak, az épületszárny legtöbb hőt az üvegfelületeken és a falcsatlakozásoknál ad le. 72

73 IV_01630.BMT 8:21:06 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 2,7 0,93 5,0 - Mérési pont 2 3,3 0,93 5,0 - Mérési pont 3 4,7 0,93 5,0 - Mérési pont 4 3,4 0,93 5,0 - Mérési pont 5 3,0 0,93 5,0 - Mérési pont 6 2,7 0,93 5,0 - Mérési pont 7 3,4 0,93 5,0 - Mérési pont 8 5,6 0,93 5,0 - Mérési pont 9 6,4 0,93 5,0 - Mérési pont 10 6,5 0,93 5,0 - Mérési pont 11 6,3 0,93 5,0 - Mérési pont 12 6,4 0,93 5,0 - Mérési pont 13 4,2 0,93 5,0 - Mérési pont 14 2,7 0,93 5,0 - Mérési pont 15 6,5 0,93 5,0 - Megjegyzések: Falak jellemző hőmérséklete 2,7-4,7 Celsius fok, az üveg felületek 5,6-6,5 Celsius fok. Ezektől a falcsatlakozások és a lábazat, térnek el, 6,3,-6,5 Celsius fok és a második emeleti üvegfelületek 2,7-4,2 Celsius fok. 73

74 IV_01628.BMT 8:20:31 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 4,8 0,93 5,0 - Mérési pont 2 2,7 0,93 5,0 - Mérési pont 3 8,1 0,93 5,0 - Mérési pont 4 7,2 0,93 5,0 - Megjegyzések: az épületszárny emeleti és pinceablak üvegfelületei melegebbek a földszinti ablakok üvegfelületeitől. Ez jól mutatja a különbséget a 2004-es korszerűsítés során beépített ablakok és az eredeti ablakok hőveszteségei között. A legkritikusabbak a pinceablakok 74

75 IV_01627.BMT 8:20:03 Képparaméterek: Emissziós tényező: 0,93 Refl. Hőm. [ C]: 5,0 Képjelölések: Mért objektum Hőm. [ C] Kiadva Refl. Hőm. [ C] Megjegyzések Mérési pont 1 4,7 0,93 5,0 - Mérési pont 2 6,7 0,93 5,0 - Megjegyzések: Az emeleti második ablaknál látható hőmérséklet különbség oka ismeretlen, további vizsgálatokat indokol. A hőkép többi részén jól tagolódnak az épületszerkezetek, a födém vonala és egyes ablakok tokszerkezete mutat 1-1 fok eltérést a környezetétől. 75

76 3.4 A teljes épületegyüttes szöveges értékelése energetikai szempontból Kritikus szituációk Lábazat: a legtöbb képen elsőként tűnik szembe, hogy a lábazat hőmérséklete magasabb a többi felület átlagánál, de legalábbis a felmenő falak hőmérsékleténél. Ez arra mutat rá, hogy ez a szerkezet az egész épületnél egy nagy hőhídként jelentkezik. Ennek súlyosbító oka, hogy az épület építése eltelt közel 50 év, amely idő alatt bizonyos építőanyagok például a vízszigeteléshez használt bitumen elöregednek és funkciójukat egyre kevésbé töltik be. Ez fokozhatja a talajmenti hőhidak hatását is. Nyílásáthidalók, födémek szerkezeti hőhídjai a külső határoló falakban. Szintén gyakori jelenség az épület kapcsán, hogy a teherhordó vízszintes szerkezetek a homlokzat hőképén szerkezeti hőhídként jelennek meg. Ennek oka a falakétól eltérő anyagú és eltérő hőtechnikai tulajdonságú szerkezetek. A jelenség jól látható, külső oldalon páralecsapódást és a szerkezetek nedvesedését okozhatja amely kockázatát a homlokzati vakolat rendeltetése szerint csökkenti. parapetfalaknál jelentkező meleg-foltok okai a beltérben található radiátorok, amik hőjüket a falnak is átadják, az viszont egy jelentős részét kifelé adja le. eredeti nyílászáró szerkezetek találhatók még 1-1 helyen. Anyaguk és/vagy kialakításuk elavult (fa, vas ajtó és tokszerkezet, parapetfal stb) A tokszerkezet mellett az üvegfelületeiken is viszonylag sok hő távozik a szabadba. Jellemzően a pince nyílászárói, aminek a helyzetét a lábazati falak helyzete is súlyosbítja tetőszerkezetek: az épület geometriájából és a tetőfödém típusából adódóan a belső hőenergia a tetőn át áramlik kifelé. A problémát ennek az áramlásnak a mértéke és sebessége okozza. Bár beázást nem tapasztaltunk és nem is tudunk róla, hogy észleltek de a tető rétegrendje magában rejti a mechanikai sérülések kockázatát egyes újabb típusú nyílászárók beépítésénél felfedezhetők a hőképeken meleg csíkok. Ezek célott kivizsgálása után lenne érdemes komolyabb következtetéseket levonni Beavatkozási lehetőségek Utólagos lábazati és homlokzati hőszigetelés javítana a hőhidasság és a hőenergia kibocsátás mértékén. Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy a kevesebb légmozgást megengedő utólagos hőszigetelések, párazáró rétegek, nyílászárócserék eredményeként megváltozik az épület páraháztartása, amihez a használati szokások változása is célszerű. A visszafogottabb hő és páramozgások gyakrabb szellőztetést igényelnek még kifejezetten hideg időben is. A lábazatnál kiegészítő vizsgálatok lennének célszerűek, amik megállapítják a szerkezet nedvességtartalmát. Amennyiben át van nedvesedve, úgy falszárítással újra szárazzá lehetne tenni. A továbbiakban főleg télen, a fagyzugokban kell odafigyelni, hogy jelentős mennyiségű havat máshol gyűjtsenek össze, hogy az épület nedvesedését lassítsák. Esetleg szóba kerülhet megelőző jelleggel a vízszigetelés felújítása. radiátorok mögé gyors és viszonylag olcsó megoldás lehet hőtükör fólia felvezetése. elavult nyílászárók cseréje, és az újabbak beszerelésének vizsgálata A felújítás lehetséges előnyei gazdasági- pénz, energia megtakarítás kulturális esztétikai Energia-megtakarításra irányuló javaslat A homlokzati hőszigetelés felújítása A tetők hőszigetelése alternatív energiaforrások alkalmazása, preferálva a megújuló energiaforrásokat (szél-, nap- geotermikus energia) fűtési rendszer korszerűsítése, összehangoltan az alternatív energiaforrások használatával. 76

77 4. Épületakusztikai szakvélemény fejezet (A.ZS.M.) 4.1 KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK, KÜLSŐ ÉS BELSŐ EREDETŰ ZAJHATÁSOK A vizsgálandó épület a Győri Műszaki Szakképzési Centrum egyik speciális szakiskolája. Az iskolaépület elhelyezkedése: Az intézményt észak-keleti irányból a Szabolcska Mihály utca határolja. Dél-keletről a forgalmasabb Szigethy Attila út, lakóövezeti 10 emeletes ingatlanokkal. Másik két oldalát nem határolja közút. A vizsgált iskola közvetlen közelében viszonylag sok a zöldfelület. A Szabolcska utca teljes hosszán fasorral övezett, az iskola előtt elfordított helyzetéből adódóan - pedig még inkább kibővül a zöldterület mérete. A fák a külső zajok tompításában nagy szerepet játszhatnak. Az első képen jól látszik, hogy az iskola telepítése jónak mondható, mivel a B szárny tantermei leginkább a kisebb forgalmú Szabolcska utca felé néznek. A C szárny műhelyei, kiszolgáló helyiségei az épület déli részét alkotják, ez pedig a zajosabb Szigethy Attila úttól jóval beljebb, hátrahúzva, fákkal takartan áll. A forgalmas út zaját a déli oldalon végighúzódó 10 emeletes tömbök is valamelyest tompíthatják. Ez leginkább csak az iskolaudvar szempontjából lehet érdekes. Az A szárny irodái, illetve a konyhaétterem rész egy kisebb mellékutca felé fordulnak, a külső környezeti zajoktól leginkább védett részét alkotva az épületnek. Tehát, az iskola telepítése kedvező, viszonylag csendes környéken található. Nagyobb zajterhelést leginkább a már említett Szigethy Attila út jelent, ennek vizsgálata szükséges. 77

78 4.2 ZAJTÉRKÉPEK Zajmérési jegyzőkönyv sajnos nem készült az elemzéshez, így csupán a várost ábrázoló zajtérképek állnak rendelkezésünkre. Készült térkép a nappali és éjjeli közúti illetve vasúti zajterhelésről. Az iskolának csak a nappali zajterhelését szükséges vizsgálni használatából adódóan és az egyenértékű hangnyomásszint értékét érdemes a magasabb db értékre felvenni. A térképekről leolvasható, hogy az iskola pont a két sáv között található. Vasúti zaj nem terheli az épületet. Közút zajterhelési térképe nappal Közút zajterhelési térképe nappal, közelítve 78

79 Közút zajterhelési térképe éjjel Vasút zajterhelési térképe nappal Vasút zajterhelési térképe éjjel 79

80 4.3 AZ ÉPÜLETBEN FELLELHETŐ KÜLÖNBÖZŐ FUNKCIÓJÚ TEREK IGÉNYEI Építményeinket sokféle zajterhelés éri, legyen az emberi vagy gépi eredetű, közlekedési zaj. Egyes esetekben rezgések is roncsolhatják a házainkat. Funkciótól függően változnak az igényszintek, de az elmondható, hogy az épületakusztika fontos egészségügyi kérdésekkel foglalkozik, melyeknek meg kell felelni ahhoz, hogy az épület zavartalanul működhessen. Az épületek rendeltetésszerű használatának egyik feltétele, melyet az OTÉK is megfogalmaz a IV. fejezetben Az építmények létesítési előírásai Általános előírások részében. 50. (3) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint e) a zaj és rezgés elleni védelem, alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak. Az akusztikai tervezés célja, hogy a külső és a belső forrásból származó hangjelenségek erőssége egy bizonyos, még elfogadható mérték alatt maradjon. Ennek megállapításához először is fel kell térképeznünk, hogy az adott szituációra milyen jogi szabályozások vonatkoznak. Meg kell vizsgálni a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletet, amely a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szól, az ebben lévő szabályokat, határértékeket, megítélési szintet, megítélési időre vonatkozó rezgésterhelést, a rezgésterhelés legnagyobb értékét, a vizsgálati küszöbértéket, melyeket figyelembe kell venni a különböző zajadatok mérésénél, valamint a védendő helyiségek kiválasztásánál. A jogszabályok után találhatók az ezen, helyiségekre vonatkozó zajhatárértékek. Akusztikai szempontból az iskolaépület több részre tagolható. Általánosan védendő területként jellemezném az irodákat és a tantermeket az iskolában folyó oktatás zavartalansága végett. A műhelyek, tornaterem kevésbé védett terület. Külön egységként kezelném a tornatermet, mely nagyobb zajforrást jelent, így ebben az esetben a kapcsolódó tantermek fokozottabb védelme a fontos. Szerencsére a helyiségek kialakítása megfelelőnek mondható, hiszen a védendő terek elkülönülnek, külön épületszárnyban történt a kialakításuk a zajosabb helyiségektől: műhelyek, tornaterem, konyha-étkező stb. Belső zajforrásnak számító gépészeti eredetű, illetve használatból származó zajokkal nem foglalkozunk, nem végzünk számítást, mert leírásokkal, adatokkal nem rendelkezünk Egyértelműen kijelenthető, hogy a legjelentősebb zajforrás a közlekedési zaj. A közlekedők a belső védett udvar felé néznek, a tantermek kifelé, az utcák felé. A Szabolcska Mihály utca felöli oldalon található tantermek, irodák, nevelők viszont, már jelentősebb zajterhelést kapnak az utcáról. Fordítva szerencsésebb lenne a helyzet akusztika szempontjából, de a Szabolcska utca kisebb forgalma végett nem zavaró. A városban jelentős a vasúti forgalomból származó zajterhelés több zajtól védendő épület környezetében; a vasútállomás melletti, valamint az állomás ki- és bevezető vasúti szakasza mentén beépítéstől függően helyenként, L den és L éjjel értékre vonatkoztatva egyaránt. Az iskolaépület a vasúti zajjal szennyezett területektől távolabb esik, így ez nem mértékadó. 4.4 AZ ÉPÜLETRE, EGYES TEREIRE ÉS EGYES SZERKEZETEIRE VONATKOZÓ RENDELETEKBEN RÖGZÍTETT HATÁRÉRTÉKEK A jogszabályokat és a táblázatokat a jelenleg hatályos 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról című dokumentumból idézzük. Az alábbiakban azokat a jogszabályokat gyűjtöttük össze, amelyeket a zajadatok mérésénél, és a védendő helyiségek kiválasztásánál figyelembe kellett venni. A jogszabályok után találhatók, az e helyiségekre vonatkozó zajhatárértékek. Tehát a jogszabályok: A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 89. (3) bekezdésében, 110. (8) bekezdés m) pontjában, valamint 110. (13) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában, valamint az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörünkben eljárva - a 10. tekintetében a pénzügyminiszter 80

81 feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük el: 2. (1) Az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken az 1. melléklet tartalmazza. (2) Az 1. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, b) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó fél óra. 3. (1) Az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a 2. melléklet tartalmazza. (2) Az építési kivitelezési tevékenység teljes időtartamát a 2. melléklet szerinti szakaszokra kell bontani, és azokra a határértéket a 2. mellékletnek megfelelően külön-külön kell meghatározni. (3) A 2. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, b) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra. 4. (1) A közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy az általuk okozott zajterhelés nem haladhatja meg a 3. melléklet szerinti határértékeket. (2) A 3. melléklet határértékei megítélési szintben kifejezett értékek, ahol a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): 16 óra, b) éjjel (22:00-6:00): 8 óra. (3) Ha a csendes övezet, fokozottan védett terület a) zajtól védett területen helyezkedik el, a 3. mellékletben meghatározott határértéknél 5 db-lel kisebb, b) zajtól nem védett területen helyezkedik el, a 3. mellékletben az üdülő területi besorolásnak megfelelő zajterhelési határértéknek kell teljesülni a területén. (4) A 3. melléklet határértékeinek új közlekedési zajforrás létesítése esetén a meglévő védendő területen kell teljesülniük. (5) Meglévő közlekedési útvonal vagy létesítmény (zajforrás) korszerűsítése, útkapacitás bővítése utáni állapotra a) a 3. melléklet határértékei érvényesek, ha a változást közvetlenül megelőző állapotra vonatkozó számítások és mérések a határérték teljesülését igazolják; b) legalább a változást megelőző zajterhelést kell követelménynek tekinteni, ha a változást megelőző állapotra vonatkozó számítások vagy mérések a határérték túllépését igazolják. 5. (1) Az 1., a 2. és a 3. mellékletben a zajtól védendő területeken meghatározott zajterhelési határértékeknek a) az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő azon homlokzata előtt, amelyen legfeljebb 45 db beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. melléklet), könyvtári olvasóterem, orvosi vizsgáló helyiség nyílászárója van, az egyes épületszintek padlószintjének megfelelő magasságtól számított 1,5 m magasságban a nyílászárótól általában 2 m-re, 81

82 aa) ha a nyílászáró és a zajforrás távolsága 6 m-nél kisebb, akkor e távolság zajforrástól számított kétharmad részén, de a nyílászáró előtt legalább 1 m-re, ab) ha a nyílászáró környezetében 4 m-en belül hangvisszaverő felület van, akkor a nyílászáró és e felület közötti távolság felezőpontjában, de a nyílászárótól legalább 1 m-re, ac) ha a zajforrás a vizsgált homlokzaton van, akkor a nyílászáró felületén, [ ] kell teljesülniük. (2) Az épületek (épületrészek) azon homlokzata előtt, amelyen 45 db-nél nagyobb beltéri zajterhelési határértékű helyiség (4. melléklet), orvosi rendelő, hivatali épület irodahelyiség nyílászárója van, az (1) bekezdés a) pontja szerinti helyeken a zajterhelés nem haladhatja meg jelentős mértékben az 1., a 2. és a 3. melléklet szerinti határértéket. (3) Azokra a zajtól védendő területekre, épületekre, helyiségekre, amelyeket csak bizonyos napszakban vagy szezonálisan használnak, az 1., a 2. és a 3. számú melléklet szerinti zajterhelési határértékek csak a használat időtartamára vonatkoznak. 6. (1) Az épületek zajtól védendő helyiségeit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a helyiségbe behatoló zaj a használatbavétel időpontjában - zárt állapotú nyílászárók mellett - ne haladja meg a 4. melléklet szerinti megengedett értékeket. (2) Az épületek védendő helyiségeinek külső határoló szerkezeteit úgy kell megvalósítani, hogy azok az épületakusztikai követelményekre vonatkozó szabvány előírásainak megfeleljenek, vagy e szabvánnyal legalább egyenértékű hangszigetelési tulajdonságokkal rendelkezzenek. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti követelmények teljesítése érdekében a homlokzat mértékadó zajterhelését a zajtól védendő épület használatbavételi időpontjában jellemző forgalmi helyzet alapján kell megállapítani. (4) Az épületek 4. mellékletben megadott zajtól védendő helyiségében a) az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől (pl. felvonóktól, kazánoktól, szivattyúktól, szellőző- és klímaberendezésektől, vízellátási, csatornázási, fűtési, világítási berendezésektől), és b) az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenységtől, illetve az ehhez alkalmazott géptől, berendezéstől, egyéb zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a 4. melléklet tartalmazza. (5) A (4) bekezdés szerinti követelmények mellett a (4) bekezdés b) pontja szerinti zajforrásoktól származó zajterhelésre (az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajterhelés kivételével) a 4. melléklet 1., 2., 3., 4. sorszám szerinti helyiségekben az ott meghatározott határértékeknél 5 db-lel kisebb értékeket kell teljesíteni. (6) A 4. melléklet határértékei a védendő helyiségben kialakuló megítélési szintek térbeli átlagára vonatkoznak, ahol a megítélési idő a) közlekedési zajforrásra: aa) nappal (6:00-22:00): 16 óra, ab) éjjel (22:00-6:00): 8 óra; b) üzemi és szabadidős zajforrásra: ba) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos 8 óra, bb) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb zajterhelést adó folyamatos fél óra. 82

83 7. (1) Az emberre ható környezeti rezgéstől védendő épületeket, azok helyiségeit, a vizsgálati küszöbértéket, valamint a helyiségekben megengedhető terhelési határértékeket - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - az 5. melléklet tartalmazza. (2) Ha a rezgésforrás ritkán előforduló, rövid idejű rezgésjelenséget idéz elő, a rezgésterhelés legnagyobb értékére az 5. mellékletben az A -ra meghatározott határérték helyett a nappali időszakra - a rezgésre különösen max érzékeny helyiségek kivételével - az A másfélszerese a vonatkozó határérték max (3) A rendszeresen működő üzemi vagy szabadidős rezgésforrások esetén a rezgésterhelés legnagyobb értéke éjszaka az 5. melléklet 2. sorszámú helyiségeiben nem haladhatja meg a 30 mm/s 2 értéket. (4) Az 5. mellékletben meghatározott, megítélési időre vonatkozó rezgésterhelésben kifejezett határértékeknél a megítélési idő a) nappal (6:00-22:00): a legnagyobb rezgésterhelést adó folyamatos 8 óra, b) éjjel (22:00-6:00): a legnagyobb rezgésterhelést adó folyamatos fél óra. (5) Az 5. mellékletben meghatározott határértékek csak az épületekben tartózkodó emberekre ható rezgésekre vonatkoznak, nem érintik a más jogszabályok, előírások alapján meghatározott határértékeket, követelményeket. Nem vonatkoztathatók határértékként az épület szerkezeti károsodását vagy a telepített berendezések működési zavarait okozó rezgésekre. (6) Az 5. mellékletben meghatározott határértékek csak abban az esetben vonatkoznak az éjszakai időszakra, ha a helyiséget rendeltetésének megfelelően éjszaka is használják. 8. A terhelési határérték túllépése jelentős, ha a) zaj esetén 10 db-nél nagyobb mértékű, b) rezgés esetén az A M túllépése legalább négyszeres vagy az A max túllépése legalább kétszeres mértékű. 9. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet. (3) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 10. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) 2 b) a Rendelet 1. melléklet I. táblázat 17. sora hatályát veszti. 83

84 4.5 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE ÉS A FELHASZNÁLT HATÁRÉRTÉKEK Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Forrás: 1. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez Sorszá Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM m megítélési szintre* (db) nappal éjjel 22-0 óra óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület Megjegyzés: * Értelmezése az MSZ szabvány és az MSZ szabvány szerint. Építési kivitelezési tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Forrás: 2. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez Sorszá m Zajtól védendő terület 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) ha az építési munka időtartama 1 hónap vagy 1 hónap felett 1 1 évnél több kevesebb évig nappal óra éjjel óra nappal óra éjjel óra nappal óra éjjel óra Gazdasági terület Megjegyzés: * Értelmezése az MSZ szabvány szerint. 84

85 A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken Forrás: 3. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez Sorszá m Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) kiszolgáló úttól, az országos az lakóúttól származó zajra közúthálózatba tartozó nappal óra éjjel óra mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól, és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel- és leszállóhelyektől ** származó zajra nappal óra éjjel óra országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól belterületi másodrendű főutaktól, és az autóbuszpályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhelytől***s zármazó zajra nappal óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület 4. Gazdasági terület éjjel óra Megjegyzés: * Értelmezése a stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 1.1. pontja és 5. számú melléklet 1.1 pontja szerint. 85

86 A zaj terhelési határértékei az épületek zajtól védendő területeken Forrás: 4. melléklet a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelethez Sorszá m Zajtól védendő helyiség Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre* (db) nappal Kórtermek és betegszobák Tantermek, előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek, hálóhelyiségek bölcsődékben és óvodákban óra Lakószobák lakóépületekben Lakószobák szállodákban és szálló jellegű épületekben Étkezőkonyha, étkezőhelyiség lakóépületekben Szállodák, szálló jellegű épületek, közösségi lakóépületek közös helyiségei Éttermek, eszpresszók Nagy- és kiskereskedelmi épületek előadóterei, vendéglátó helyiségei, a váróterem 60 - éjjel 22-0 Megjegyzés: * a, Értelmezése a 6. (1) bekezdésével kapcsolatos ügyekben az MSZ :2007 és az MSZ szabvány szerint, de nem a legnagyobb értéket adó mérési pontban, hanem térbeli átlagos hangnyomásszintként; mérése az MSZ EN ISO szabvány szerint. b, Értelmezése és mérése a 6. (4) bekezdés b, pontjával kapcsolatos ügyekben az MSZ szabvány szerint. óra 86

87 4.6 HOMLOKZATI SZERKEZETEK ELLENŐRZÉSE A KÜLSŐ EREDETŰ ZAJHATÁSOKKAL SZEMBEN A helyiségek homlokzatát terhelő zajszintekre a megengedett értékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVm-EüM együttes rendelet tartalmazza. A rendelet 4. számú melléklete alapján Tantermek, előadótermek oktatási intézményekben, foglalkoztató termek, hálóhelységek bölcsödékben és óvodákban megengedett zajhatárértéke 40 db. Az MSZ :1989 sz. Épületakusztika Homlokzati szerkezetek léghangszigetelési követelményei szabványban megadottak szerint a homlokzati szerkezet eredő súlyozott helyszíni léghanggátlási száma (R w) legalább +5 db értékkel legyen nagyobb, mint a homlokzati szerkezetet gerjesztő külső zajhatás, és a mögötte lévő helyiségben megengedett A-hangnyomásszint különbsége. Szükséges eredő léghanggátlás számítása: Megállapítható, hogy a Szabolcska utca felőli terek, helyiségek vannak kitéve a legnagyobb zajterhelésnek. Zek mind tantermek. Zajmérési jegyzőkönyv hiányában a számoláshoz a zajtérképről leolvasott dba maximumát vesszük. A főhomlokzat, Szabolcska utca felőli tantermek zajterhelése a mérvadó. Az udvar felőli tantermek védett helyzetben vannak, a közlekedésből származó zajok nem terhelik jelentősen. Meg kell határozni a homlokzatra vonatkozó szükséges eredő léghanggátlást, illetve a hangszigetelési követelmény értékét, az alábbi számítás alapján. Helyiség(ek) pozíciója: Földszint illetve 1. emelet, B szárny Helyiség megnevezése: Földszinti tantermek (4 helyiség), 1. Emeleti tantermek (4 helyiség) Alapterület: 53,49 m 2 Belmagasság: 3,18 m Térfogat: 170,1 m 3 Helyiség akusztikai adatai: Egész napra vonatkozó egyenértékű hangnyomásszint* (L AK =db) (zajtérképről meghatározott) Helyiségre vonatkozó zajhatárérték (R w = db)** 40 (4. Mellékletből meghatározott) Homlokzati szerkezetek hanggátló képességének meghatározása: R wer: a teljes homlokzati felületre vonatkozó, eredő léghanggátlási követelmény, helyszíni beépítésben, a súlyozott léghanggátlási szám értékében kifejezve; db Rwer: a teljes homlokzati felületre vonatkozó, eredő léghanggátlási követelmény, a helyszín hatása nélkül, a súlyozott léghanggátlási szám értékében kifejezve, db LAK: a közlekedési zaj mértékadó A- hangnyomásszintje, dba LAH: a homlokzat mögötti helyiségre vonatkozó zajhatárértékek, dba Sh: a teljes homlokzat felülete, (tömör + üvegezett felületek) m2 A: a zaj ellen védendő helyiség egyenértékű elnyelési felülete; A=0,3*V K: korrekciós tényező, értéke közúti forgalom esetén 5 db Sh: homlokzati felület, a belső térből a zajforrás irányába nézve 8,70 * 3,18 = 27,67 m 2 A: a helyiség egyenértékű hangelnyelési felülete 0,3 * V = 0,3 * 170,1 m 3 = 51,03 m 2 R wer = ( lg 27,67/51,03 + 5) + 2 = lg 0, = = 20 2, = 22,34 db 87

88 Az iskola homlokzati falának rétegrendje: (RA8 rétegrend) o 1,5 cm belső oldali javított mészvakolat o 30 cm előregyártott kohóhabsalak nagyblokk 60/30 cm pillérekkel o 1,5 cm külső oldali javított mészvakolat o 1 cm kőporos nemesvakolat Tehát, R w = 40 db > R wer = 22,34 db A szerkezet teljesíti az adott zajterheléshez tartozó követelményeket. 88