Könyvtárosképzés a szakmai és a hallgatói igények mentén

Átírás

1 Könyvtárosképzés a szakmai és a hallgatói igények mentén Kiszl Péter Nemzeti Közszolgálati Egyetem Emberközpontú tudomány emberközpontú könyvtár november 24.

2 BOLOGNÁTÓL BRÜSSZELIG Doktori képzés (PhD) Könyvtártudomány mesterképzés (MA) Informatikus könyvtáros alapképzés (BA) Könyvtárostanár osztatlan tanárképzési szakpártag (könyvtárpedagógiatanár MA) Tanfolyam, FSZ

3 A felvi.hu alapján készítette: Németh Katalin

4 A felvi.hu alapján készítette: Németh Katalin

5 A felvi.hu alapján készítette: Németh Katalin

6 A felvi.hu alapján készítette: Németh Katalin

7 KIKK MÁRCIUS 24.

8 KIKK = KKK MUNKABIZOTTSÁG

9 139/2015. (VI. 9.) KORM. RENDELET a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről társadalomtudomány (Social Science) informatikus könyvtáros (Library and Information Scientist) szakképzettség (informatikus könyvtáros Library and Information Science alapképzési szak); okleveles informatikus könyvtáros (Library and Information Scientist) szakképzettség (könyvtártudomány Library Science mesterképzési szak) (könyvtárostanár osztatlan közismereti szakpártag kétszakos képzésben, ember és társadalom műveltségi területen)

10 TARTALMI KERETEK: ÖSSZHANGBAN A MUNKAADÓI (PIACI) IGÉNYEKKEL BA (6 félév/180 kredit): 1. társadalom- és bölcsészettudományok (10-25 kredit) 2. könyvtártan és információszervezés (25-40 kredit) 3. menedzsment ismeretek (5-20 kredit) 4. informatika (10-25 kredit) 5. kommunikációs ismeretek (5-20 kredit) Szakmai gyakorlat: min. 300 óra (15 kredit) MA (4 félév/120 kredit): 1. társadalom- és bölcsészettudományok (5-15 kredit) 2. tartalommenedzsment, tudásgazdálkodás (10-25 kredit) 3. tudománymetria, kutatástámogatás (5-15 kredit) 4. gazdasági és vezetési ismeretek, szervezetfejlesztés (5-15 kredit) 5. szaknyelvi ismeretek (4-10 kredit) Szakmai gyakorlat: min. 150 óra (10 kredit)

11 KIKK FEBRUÁR 7. A KIKK eddigi példaértékű további működése a képzés folyamatos korszerűsítése, az országos szakmai álláspontok kialakítása, illetve az intézményi vélemények egységesítése érdekében. A tudományterület, a szakma, illetve a képzés presztízsének növelése az elmélet és a gyakorlat összhangjának finomítása az érintettek összefogása mentén.

12 ELTE SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

13 HALLGATÓI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK Intézeti Tanács (és további egyetemi fórumok) Könyvtár- és Információtudományi Képzések Kollégiuma Félévente a képzési tapasztalatok egyeztetése, hallgatói javaslatok megvitása Oktatói Munka Véleményezése Közös rendezvények Rendszeres fogadóórák stb.

14 NÉHÁNY PÉLDA Szakmai gyakorlatok a szakmai és a hallgatói igények figyelembevételével Szakdolgozati (és TDK) témák szakmai együttműködő partnereink bevonásával Doktori témák a nemzetközi trendeknek megfelelően (pl. RDA, MI); ProQuest LS Vendégelőadók (és gyakorló könyvtáros oktatók), kurzusok a szakma hazai és nemzetközi neves képviselőivel, vizsgákon külső tagként történő felkérések Projektek (pl. Hazai György könyvtárának rendezése, FSZEK hallgatói felmérés, tartalomszolgáltatási műhely, Digitális Bölcsészet Központ, Voit Krisztna hagyatékának gondozása, Egyetemi Könyvtárért Alapítvány, ALEPH, EDIT, MTMT) Rendezvények (pl. Nyitott Napok, VKKV, Könyvtártörténet-írásunk a Rákosi-korszakról, könyvbemutatók, könyvtárbusz, szakmai napok, műhelybeszélgetések, kiállítások, szervezett könyvtárlátogatások a hallgatókkal) Saját kiadványok, kiterjedt publikációs (ismeretterjesztő is!) tevékenység, kapcsolat más diszciplínákkal, folyamatosan megújuló infrastruktúra Élénk hallgatói részvétel szakmai eseményeken (pl. MKE vándorgyűlés, IFLA kongresszus, BOBCATSSS), ösztöndíj lehetőségek (pl. OSZK)

15 ERASMUS, IFLA 1. Åbo Akademi University, Turku, Finnország 2. Alexander Technological Eductaional Institute of Thessaloniki, Görögország 3. Babes Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia 4. Hacettepe Üniversitesi, Ankara, Törökország 5. Högskolan i Borås, Svédország 6. Høgskolen i Oslo og Akershus, Oslo, Norvégia 7. Ionian University, Corfu, Görögország 8. Johannes Gutenberg Universität, Mainz, Németország 9. Latvijas Universitāte, Riga, Lettország 10. Sapienza Università di Roma, Olaszország 11. Sveučilište J.J. Strossmayera u Osijeku, Eszék, Horvátország 12. Technische Hochschule Köln, Németország 13. Universidad Carlos III de Madrid, Spanyolország 14. Universidad de León, Spanyolország 15. Universidad de Salamanca, Spanyolország 16. Universidade do Porto, Portugália 17. Universita degli Studi di Firenze, Olaszország 18. Universitatea de Vest, Temesvár, Románia 19. Université Sciences Humaines et Sociales, Lille, Franciaország 20. Uniwersytet Jagielloński, Krakkó, Lengyelország

16 DPR (OFI/EDUCATIO) A megszerzett tudás hasznosulása (72 fő válaszadó) 7% 1,50% 12,50% teljes mértékben nagymértékben 54% közepes mértékben 25% kevéssé egyáltalán nem

17

18

19 Kiszl Péter: Előszó Szalay Péter: Bevezető Tudósok a valós és virtuális könyvtárakról Frank Tibor: A könyvtáraktól az internetig? Déri Balázs: Mentem-é a könyvtárak által elébb? Hazai és határon túli könyvtári alternatívák Fodor Péter: Változó könyvtár. Probléma elemzés mérlegelés cselekvés Székelyné Török Tünde: Változások, irányok a magyarországi felsőoktatási könyvtárakban Silvia Stasselová: The Modern Architecture of University Library Buildings An Effective Marketing Tool Hajnal Jenő: A Délvidéki Magyar Tudástár létrehozása Kiszl Péter: Könyvtár- és információtudomány az új felsőoktatási szakstruktúrában Gurka-Balla Ilona: Az erdélyi magyar nyelvű könyvtárosképzés története Barátné Hajdu Ágnes: Könyvtáros életpálya, tudatos karrierépítés Oktatóink kutatásaiból Dippold Péter: A fejezet tanulmányai elé Bibor Máté János: Kettő az egyben: a Száz vers első kiadásai Bella Katalin: Kérem, ne legyen túl érzékeny. Irodalompolitika és könyvkiadás Révai József minisztersége idején Németh Katalin: A tárgyszavak fogalmi és megjelenítési problémái az egyházi gyűjtemények katalógusaiban: esettanulmány a domonkos könyvtár állományának tartalmi feltárása kapcsán Boda Gáborné Köntös Nelli: Könyvtári minőségirányítás a minőségszemlélet alkalmazása a dokumentumleírásban Fodor János: Virtualizálódó örökségünk valóságos igények tükrében Tószegi Zsuzsanna: A felhőtechnológia: szolgáltatási szintek, adatvédelem, szerzői jogi kérdések Kerekes Pál: Könyvtári e-book: kölcsönzés és/vagy terjesztés? Senkei-Kis Zoltán: A hallgatók percepciója a könyvtáros hivatásról Sebestyén György: Új eredmények a 2010-es évek könyvtár- és információtudományában Fodor János: A tudományos digitalizálás példatára az egyetemi könyvtártudományi képzés tükrében Mátyás Melinda: Jezsuita tudósok digitalizált kéziratgyűjteményei az ELTE Egyetemi Könyvtárban és lehetséges kutatási témáik Doktoranduszaink kutatásaiból Bényei Miklós: A fejezet tanulmányai elé Bilicsi Erika: A tudományos kommunikáció története a Journal des sçavans-tól az open access-ig Kovácsné Koreny Ágnes: Hozzáférés és újrahasznosítás: a TEL és a Europeana a tudományos kutatás szolgálatában Amberg Eszter: Kölcsönzés-e az e-kölcsönzés? Az elektronikus kölcsönzés jogi természetéről Takács Dániel: Felhasználóazonosítás a könyvtári digitális szolgáltatásokhoz Sörény Edina: A könyvtári stratégiai programok osztályozásának lehetőségei Nemes László: Egyetemek, magánszektor és a könyvtárak Juhász Éva: Könyvtáros coach szerepben coaching a könyvtárban Vass Johanna: Resource Description and Access (RDA): Eszköz a könyvtárak jövőbeli információközvetítő feladatainak ellátásához Dávid Adrienne: A képek mint jelentésteli felületek : képi dokumentumok osztályozáselméleti kérdései

20 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!