FOLIA MÜSEI HISTORICO-NATURALISBAKONYIENSIS

Átírás

1

2

3 FOLIA MÜSEI HISTORICO-NATURALISBAKONYIENSIS

4 FOLIA MUSEI HISTORICO- NATURALIS BAKONYIENSIS

5 A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI ZIRC, 1988

6 Szerkesztő: Redakteaur: Dr. TŰTH SÁNDOR A KÖTET MEGJELENTETÉSÉT A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM BARÁTI KÖRE. A BALATON OLÁN, A ROBIX ZIRCI GYÁRA, ALAMINT ZIRC ÁROS TANÁCSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSA TETTE LEHETŐÉ. Kiadja a eszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, eszprém Felelős kiadó: Dr. Praznovszky Mihály megyei múzeumigazgató Herausgeber: Direktion der Museen von Komitat eszprém, eszprém Für die Ausgabe verantwortlich: Dr. M. Praznovszky ISSN: X Készült a Központi Múzeumi Igazgatóság Nyomdájában F..: Farkas Jánosné Készült 500 példányban, 14 A/5 ív terjedelemben

7 TARTALOM DR*GALAMBOS ISTÁN: ajda László DR.GALAMBOS ISTÁN : ida. László ESZTERHÁS ISTÁN: A Tátika bazaltbarlangjai 13 ESZTERHÁS ISTÁN : A Kovácsi-hegy bazaltbarlangjai 23 DR.UHERKOICH ÁKOS - DR.NÓGRÁDI SÁRA: The Trichoptera of the Bakony mountains and environs I I. /Hungary/ 35 ROZNER ISTÁN: Adatok a Bakony hegység levélbogár-faunájához I I I. /Coleoptera: Chrysomelidae, / 49 DR.MUSKOITS JÓZSEF: Egy ritka cincérfaj /Obrium bicolor Kraatz/ bakonyi lelőhelye 71 PODLUSSÁNY ATTILA: A Bakony hegység cickányormányos faunája /Coleoptera: Apionidae/ 75 KALLÓ IMRE - SIMONYI SÁNDOR - SZÉCSÉNYI LAJOS: Adatok a Balaton-felvidék nagylepke /Macrolepidoptera/ faunájához, I I 101 FAZEKAS IMRE: Angaben zur Pyraloidea-fauna des Bakony-Gebirges /Ungarn/ I I. Crambinae /Microlepidoptera/ 117 DR.SZEŐKE KÁLMÁN - SZEŐKE LÁSZLÓ - DR.NYIRŐ MIKLÓS: Results of the investigations on the Lepidoptera fauna of the eastern Bakony MTS 133 DR.TÓTH SÁNDOR: A gyapjaslepke /Lymantria dispar L./ fürkészlógy parazitái /Diptera: Tachinidae/ I I 151 DR.TÓTH SÁNDOR: Beiträge zur Kenntinis der Raupenfliegen Parasiten ungarischer Schmetterlinge /Diptera: Tachinidae/ I I 155

8 INHALT - CONTENS DR. I. GALAMBOS: László ajda DR. I. GALAMBOS: László ida I. ESZTERHÁS: Die Basalthöhlen des Gebirges Tátika 13 I. ESZTERHÁS: Die Basalthöhlen des Kovácsi-Gebirges 23 DR. Á. UHERKOICH - DR. S. U. NÓGRÁDI: The Trichoptera of the Bakony mountains and environs I I. /Hungary/ 35 I. ROZNER: Data to the leaf beetles-fauna of the Bakony mountains, I I I /Coeloptera: Chrysomelidae/ 49 DR. J. MUSKOITS: Eine seltene Bockkäferart im Bakony-Gebirge 71 A. PODLUSSÁNY: Die Apionida.e Fauna des Bakony-Gebirges /Coleoptera: Apionidae/ 75 I. KALLÓ - S. SIMONYI - L. SSÉCSÉNYI: Beiträge zur Kenntnis der MaCrolepidopteren-Fauna des Plattensee-Hochlandes, I I. ászoly und Umgebung 101 I. FAZEKAS: Angaben zur Pyraloidea.-Fauna des Bakony-Gebirges /Ungarn/ I I. Crambinae /Microlepidoptora/ 117 DR. K. SZEŐKE - L. SZEŐKE - DR. M. NYIRŐ: Results of the investigations on the lepidoptera Fauna of the eastern Bakony MTS 133 DR. S. TÓTH: Die Raupenfliegen-Parasiten des Schwajnmspinners /Diptera: Tachinidae/, I I 151 DR. S. TÓTH: Adatok magyarországi lepkefajok fiirkészlógy parazitáinak ismeretéhez /Diptera: Tachinidae/, I I

9 FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A RAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI AJDA LÁSZLÓ DR. GALAMBOS ISTÁN Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ajda László Reprodukció: Rácz István A magyar briológiai kutatás és növényiénykópezés doyenje, kollégáinak, barátainak és ismerőseinek Laci Bácsija november 2-án hunyt el Budapesten.A 97 évet megért kutató pályája jól példázza, hogy kitartással, szorgalommal, tehetséggel s a választott szakterület iránti lelkesedéssel milyen jelentős eredményeket lehet elérni. ajda László június 28-án Bzületett Budapesten. Középfokú iskoláinak elvégzése után banktisztviselőként kezdett dolgozni, s innen ment nyugdíjba az ötvenes évek elején. Ezt követően rövid ideig főállású dolgozóként majd nyűg - díjasként a TTM Növénytárába került. A hatvan éves kora után kiérdemelt "uj munkahelyhez" élete végéig hcí maradt. Az utóbbi egy-két évet leszámítva lega. - lább heti néhány órát bejárt az intézménybe, hogy megkezdett kutatásait folytassa. Munkássága elismeréséül 1985-ben - 95 éves korában - a Munka Érdemrend ezüst fokozatát s Pro Natura emlékérmet kapott.

10 Tudományos tevékenység 1913-ban az Eperjes melletti Sóvárra került f i a t a l banktisztviselő szabad idejében gyakran kirándul a Felvidék környező hegységeibe. Útjaira magéval viszi 9X12-es üveglemezekkel dolgozó fényképezőgépét. Kezdetben csak tájképeket ké - szít, de olvasmányainak hatására érdeklődése a növényfotózás felé fordul. Ezt művelni azonban csak a növények ismeretében lehetséges, így a fotózás szeretete - mely életét végig kíséri - szükségszerűen vezet el a növények gyűjtéséhez, beható tanulmányozásához. Az első világháború megpróbáltatásai után 1920-ban Budapestre kerül, ahol a fotózást tovább folytatva hamarosan kapcsolatba kerül a század első felének neves botanikusaival. A Csapody era által rajzolt Iconographie Florae Hungaricae fényképanyagának több mint felét - 37 képet - az 0 felvételei alkotják. ajda Ernővel közösen megindítják a Flora Photographiée Hungáriáé csonkán maradt sorozatát. A virágos növények fotózása, gyűjtése mellett egyre nagyobb figyelmet fordít a mohák tanulmányozására is.kenyérkereső foglalkozása mellett végzett önképzésének és kutatásainak első eredményeiről a Bota - nikai Szakosztály egyik 1936-os ülésén számol be. Első szűkebb értelemben vett cikke a Botanikai Közlemények 1937-es évfolyamában jelenik meg "Néhány adat Magyarország flórájához" címmel. Korai cikkeiben f e l használva néhány évtizedes növényismeretét florisztikai és rendszertani megfigyeléseit adja közre a virágos növények köréből. Mohákkal kapcsolatos első adatai 1943-ban jelennek meg. Ekkor még senki nem s e j t i, hogy Boros Ádám mellett - azzal szorosan együttműködve - Magyarország s tágabban a Kárpát-medence moha flórájának nemzetközi hírű szakértője lesz. Ilyen irányú munkássága a második világháború befejeződése után élénkül meg. Sorban jelennek meg cikkei a Budapest környéki s kedvenc területének a Sátor-hegységnek moháiról. I952 jelentős fordulópont az időközben életkora alapján nyugdíjazott ajda László életében. Ekkor kerül a Természettudományi Múzeum Növénytárába, ahol szerény fizetség ellenében végre kiélheti tudományos érdeklődését: a briológiai gyűjtemény fejlesztésével gondozásával bízzák meg. Osz f e j j e l, de nagy kedvvel lát munkához. Ennek bizonyítéka, hogy 80 tételt kitevő irodalmi munkásságának 4/5-e ezután lát napvilágot. Boros Ádámmal együtt bejárják Magyarország minden résztáját s érdekesebb eredményeiket számos cikkben adják közre. Ha tehetik felkeresik a Kárpát-medence briológiai szempontból érdekes, országhatáron túl i területeit, készülve e nagy természetföldrajzi egység brioflórajának megírására. Ennek részeredménye a Boros Ádám neve alatt 1968-ban megjelent Bryo - géographie und Bryoflora Ungarns, melyen ajda László fordítóként szerepel, holott a munka teljes jogú társszerzője volt. Brioflorisztikai adatokat gőzölt Európa más részeiről is felhasználva a saját gyűjtésű, vagy más áltál gyűjtött de általa meghatározott anyagot. A jelenleg mohákkal foglalkozó szakemberek döntő többségét Laci Bácsi vezette be a mohák tudományába, így Pócs Tamást, Orbán Sándort, Rajczy Miklóst, de segítette jelen megemlékezés szerzőjét is a kezdet i nehézségek megoldásáben. Orbán Sándorral írta meç a hetvenes,évek végén azt a mohahatározót, amely betetőzte briológiai munkásságát. Boros Ádámmal közösen írta le 1960-ban a Marsupella hun^arica-t, melynek önálló faji voltát az as évek elején is igyekezett alátámasztani. Brioflorisztikai munkásságának jelentőségét j e l z i az a tény, hogy csaknem száz f a j j a l bővítette Magyarország mohaflórájának listáját. Több mint lapból álló virágos növénygyűjteményét - mely több nagy herbáriummal ellentétben épségben vészelte át a második világháborút - a Növénytár vásárolta meg. Mohaherbáriumának kapszulája ugyancsak i t t található, de nagy mennyiséget vásárolt Tőle az Egri Tanárképző Főiskola, s a Bakonykutatás keretében adott át anyagot a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak is. A századelő óta gyűlő, csaknem db-t számláló, növényeket ábrázoló nega - tívokat tartalmazó gyűjteményét - mint országos értéket - a TTM Növénytára vette át. Kutatóútjairól, annak eredményeiről naplót vezetett, mely számos közöletlen megfigyelését is tartalmazza. Ennek számítógépes feldolgozása folyamatban van /Rajczy Miklós ex verb./. ajda László bakonyi kutatásai Korai munkáiban a Bakony többnyire csak irodalmi hivatkozásként szerepel től azonban számos saját bakonyi adatot közöl. Különösen a budapesti Természettudományi Múzeum Annales-eiben megjelent - többnyire Boros Ádámmal együtt írt - cikkei, igy a "Für die Flora Ungarns neue und interessante Moose I " - tűnnek ki adatgazda sálukkal. Tudományos körökben érdeklődést kelt a Frullania. inflate felfedezése a Tátikán. Boros Ádámmal közösen kialakított kutatási stratégiájuk lényege: felkeresik az irodalomban közölt ritka növények lelőhelyeit,

11 mert megfigyelés lik szerint e termőhelyek számos érdekes mohát is rejtenek. Térképeik alapján kikutatják a hegység kis tavait, s ennek eredményeképpen felfe dezik az öcsi Nagy-tó és a Szentbékkálla f e l e t t i Barkás-tó tőzegmohás uszólápj a i t. Felföldy Lajossal közösen feldolgozzák a Tihanyi-félsziget mohaflóráját. Az őszén a veszprémi Bakonyi Múzeum természettudományos muzeológusának Papp Jenőnek szervezésében - induló Bakony-kutatás első résztvevői köze tartozik között évente átlag öt terepnapot tölt a Bakony-kutatás keretében a területen. Gyűjtőútjairól részletesen beszámol jelentéseiben, s több mint,25o kapszula mohát küld a gyűjtött anyagból. A múzeumi évkönyv számára Boros Ádámmal összefoglalják több évtizedes kutatómunkájuk eredményeit a Bakony dolomit-, bazalt-, és lapi moháiról. Felfedezi a Coscinodon cribrosus első hazai lelőhelyét Salföld közelében, feldolgozza a Szigligeti Arborétum mohaflóráját. Több alkalommal felkeresi a Gézaháza melletti Ördögárok keskeny mély szurdokát, s számos ritka fajt mutat ki innen. A hetvenes évek elején újonnan létrejövő Bakonyi Természettudományi Múzeum szerveződő kiállítása számára felajánlja növényfotóit től előbb elfoglaltságára majd betegségére hivatkozva nem vesz részt a, programban. Egy-egy gyűjtő- vagy fotótura erejéig még felkeresi a Bakonyt. így a hetvenes évek vegén találkozhattam ele a kenései tátorjánosban tavaszán szeretné lefényképezni a tavaszi tőzikét, a ehhez kocsi biztosítását kéri. A program összeáll, de közbejött betegsége miatt erre az útra már nem kerül sor. ajda László irodalmi munkásságát Rajczy Miklós /in press/ foglalta össze, e - zért alább csak a Bakonyra vonatkozó irodalmat adom meg néhány ismeretterjesztő közleménnyel kiegészítve. FotÓB életművét Rácz István /1981/ méltatja cikkében, s ajda László: Flora Photographica Carpato-Pannonica című könyvének előszavában. ajda László Bakonyra vonatkozó irodalmi munkássága ajda L. /1937/: Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. - Botanikai Közlemények p. ajda L. /1943/: Plorisztikai adatok. - Botanikai Közlemények p. ajda L. /1948/: Budapest környékének Scapania fajai. - Botanikai Közlemények p. ajda L. /1949/: Moharitkaságok a Buda-Pilisi hegyaógből és néhány florieztikai adat. - Borbásia p. ajda L. /1953/: Neuere Beiträge und bryogeographische Beobachtungen zur Moosflora Ungarns. - Annales Historico-naturalés Musei Nationalis Hungarici 45. /S.N.4./ p. Boros A. - ajda L. /1953/: Ergänzungen zur Moosflora der Umgebung von Budapest und des Buda-Pilissgebirges. - Annales Historico-naturales Muaei Nationalis Hungarici 44. /S.N. 3./ p. Boros A. - ajda L. /1954/: Kilenc, a magyar flóréra,uj mohafaj és egyéb briológia}. érdekességek. - Botenikai Közlemények p. Boros A. - ajda L. /1955/: Für die Flora Ungarns neue und interessante Moose. - Annales Historico-naturales Musei Nationalis Hungarici 47. /S.N. 6./ I55-I65. P. ajda L. /1956/: Frullania inflate Gottsche in Ungarn, -Revue Bryologie et Lichenologie 25. I64-I66. p. ajda L. /1957/: Frullania inflate Gottsche «F. cleistostoma Schiffner et Wollny felfedezése Magyarországon.- Botanikai Közlemények 47. IO4-IO6. p. Boros A. - ajda L. /1957/: A Bakony Sphagnumos lápja - Botanikai Közlemények p. Boros A. - ajda L. /1957/: A Bakony és a Balatonfelvidék sphagnumos lápjai - Annales Instuti Biologici Tihany p. Boros Á. - Felföldy L. - ajda L. /1958/: Tihanyi-félsziget mohaflórája - Annales Instuti Biologici Tihany p. Boros Á. - ajda L. /1958/: Für die Flora Ungarns neue und interessante Moose. I I. - Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici 50, /S.N. 9./ p. Boros A. - ajda L. /I96O/: Für die Flora Ungarns neue und interessante Moose. I I I. - Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici p- ajda L. /196I/: Bryologische Notizen I I I. Seltene Arten der Gattung Cephaloziella in Ungarn. Die Moosflora einer tiefen Wasserrinne am Dolomitberge Nagyszénás. Die erbreitung einiger seltenen Leber-und Laubmoose in Ungarn - Annales Historico-Naturalas Musei Nationalis Hungarici p. ajda L. /1962/: Die erbreitung einiger seltenen Leber- und Laubmoose in Ungarn - Fragmenta Botanica Musei Historico - Naturalis Hungarici p. Boros Á. - ajda L. /1962/: Bryogeographische Daten zur Flora der Slowakei- Biologie, ^Bratislava p. Boros Á. - ajda L. /1963/: A Bakony dolomitjának mohaföldrajza - A eszprém Megyei Muz. Közi p.

12 Boros A. - ajda L. /1965/: A mohák törzsfejlődéstani kérdései - Őslénytani iták p. Boros A. - ajda L. /1965/: A Bakony bazalthegyeinek mohaföldrajza - A eszprém Megyei Muz. Közi p. t f ajda L. /1966/: A Coscinodon cribrosus, Magyarország mohaflórajanak uj tagja - Fragmenta Botanica Musei Historico-Naturales Hungarici p. Boros Á. - ajda L. /1966/: Fur die Flora Ungarns neue und interessante Moose. I, - Annales Historico-Noturalis Musei Nationalis Hungarici p., ajda L. /1967/: Tumeti a telet - a. téltemető. - Elet-és Tudomány p. ajda L. /1968/: A szigligeti Arborétum mohái - A eszprém Megyei Muzeumok Közleményei p. Boros Á. - ajda L. /1968/: A Bakony hegység lápjainak mohaföldrajza - A eszprém Megyei Muzeumok Közleményei p. ajda L. /1969/: A magyarországi leveles májmohák határozókulcsa. Jungermanniae acrogynae - Fragmenta Botanika Musei Historico-Naturalis Hungarici p.. Boros A. - ajda L. /1970/: FUr die Flora Ungarns neue und interessante Moose.. - Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici p. ajda L. /1971/: Bryologiai közlemények Három uj mohafaj Magyarország flórájában. 2. Cephaloziella massalongoi /Spr./ K. Müller a Magas-Tátrában - Botanikai Közlemények p. ajda L. /1974/: Hazánk ritka növényei képekben - Búvár p. ajda L. /1975/: Bryologieche Botizen I. 1. Mnium b l y t t i i BR. EUR. in den SUdkarpaten. 2. Neue Daten zur Moosgeographie Ungarns. 3. Fissidens exiguus Sull. neu für Ungarn. Studie Botanica Hungarica p. Bakalár S. - Orbán S. - Pócs T. - Suba J. - ajda L. /1975/: Adatok a TarnavJdék mohaflórájához - Studia Botanica Hungarica p. ajda L. /1977/: Fotólesen - Búvár p. Orbán S. - ajda L. /1983/: Magyarország mohaflórájának kézikönyve - Akadémiai Kiadó, Budapest 5I8 p. ajda L. /1984/: Flora Photographiée Carpato-Pannonica. Képzőművészeti Kiadó, Budapest 154. p. Felhasznált irodalom Jávorka S. - Csapody. /1934/: A magyar flóra képekben. Iconographie Florae Hungaricae Budapest x 734 p- Rácz I. /1981/: Eletmü egy nagy név árnyékában. ajda László fotómunkássága. Fotó p. Rajczy Miklós /in press/: ajda László Studia Botanica. Hungarica LÁSZLÓ AJDA László ajda wurde am 28. juni I890 in Budapest geboren wo er am 2 november 19H6 gestroben war. Nach Absolvierung seiner Studien in der Mittelschule überhahm er den Posten eines Bankbeamten. Als Pensionär war seit 1952 in der Botanischen Abteilung des Naturwissenschaftlichen Museums in Budapest tätig. AI3 leidenschaftlicher Photograph wandte er sich zu der Botanik und auch innerhalb dieser vor allem zu der Bryologie. Das hohe Niveau seiner wissenschaftlichen Tätigkeit beweisen 80 Aufsätze, deren Hälfte auch Angaben aus dem Bakony-Ge - birge enthält. Eine bibliographische Aufzählung dieser Arbeiten befindet sich am Ende dieses Nachrufes. Zwischen den Jahren hat er an der planmässigen Bakony-Forschung teilgenommen. Der grösete Teil des von ihm gesammelten Materials befindeb sich in der Botanischen Abteilung des Naturwissenschaftlichen Museums in Budapest. A szerző címe /Anschrift des io erfassers/: Dr.GALAMBOS István H-8420 Zirc Rákóczi tér 1.

13 FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI IDA LÁSZLÓ DR. GALAMBOS ISTÁN Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ida László mérnök, amatőr algológus, 1932.július 9-én született Budapesten. A nyolcosztályos gimnáziumot a fővárosi ciszterci gimnáziumban végezte. Csilla - gasznak készült, de szülői ráhatásra a Műegyetem általános mérnöki karát vé - gezte el. Rövid ideig a győri Wilhelm Pieck agon-^s Gépgyárban dolgozott, majd korai haláláig a győri székhelyű Észak-Dunántúli Tervező Intézet munkatársa volt. Mérnöki munkájának végzése mellett érdeklődése a botanika felé fordult. Szabad idejében gyakran kirándult. Eleinte a vadon élő orchideákkal foglalkozott, s ennek réven több hazai botanikussal is szakmai kapcsolatba került. Kovaal^ák iránti érdeklődését Dr.Kol Erzsébet keltette f e l. 0 irányította a szervezés alatt álló Bakonyi Természettudományi Múzeum igazgatójának figyelmét ida Lászlóra, akit Dr.Tóth Sándor 1971 végén fel is kért a Bakony-kutatásban való részvételre. álaszlevelében ida László a következőket írta: Régebben foglalkozom a kovamoszatokkal, s hogy amatőr szinten, ennek hátránya, de némi előnye is van. Hátrányos az, hogy korlátolt a rendelkezésemre álló technikai felszerelés és anyagi lehetőségek; előnyös az, hogy a szakterület szeretetén, annak ö - remein kívül más indítékaim nem irányítanak, nem mozgatnak.^ Régóta keresem a lehetőséget arra, hogy ennek a speciális területnek ismeretében valakinek vagy valakiknek hasznára is lehetnék saját kedvtelésemen túlmenően. Sajnálattal^ és értetlenül kellett megállapitanom, hogy a botanika ezen kissé félreeső vidékein milyen kevés magyar szakember dolgozik, s dolgozott. Egy-két kivételtől elte - kintve /Balaton, Duna stb./ alig van kovamoszatok szempontjából feldolgozott teriilet nálunk, k Bakony gyakorlatilag - az irodalom adatai szerint - teljesen felkutatlan.... Mindezek alapján a felkínált munkát rendkívül érdekesnek és vonzónak tartom." /BTM Adattára 72/1955/. Mint a fentiekből is kiderül nagy kedvvel látott munkához. Még a felkérés előtt megkezdte a bakonynánai Gaja-szurdok kovamoszatainak rendszeres gyűjtését, s 1972 végén már jelezte, hogy a dolgozat közlésre készen áll. A múzeumi évkönyv megjelenési idejének bizonytalansága miatt ez a munka a Botanikai Közlemények - ben jelent meg.

14 1971 októberében hozzájut egy - Milkovits Ietván által Jereván mellett gyűjt.'- tött - vízmintához. Az Arai folyóba eiető sós vizű patak habjából 70 fajt mutatott ki. KözUlUk két taxon /Stauroneis minuscule sp. n.; Navicula cryptocephala Kiitz. var. minima var. n./ a tudományra újnak bizonyult. Bakonyi kutatásainak első szakaszaként az északi-bakony ezurdokvölgyeinek fel - dolgozását végezte el, majd 1975-től megkezdte a bakonyi források vizsgálatát is ban, a Bakonyi Természettudományi Múzeum tulajdonában lévő Dr.Kol Er - zsebet által gyűjtött, határozatlan, tartósított, folyadékos mintákról tudomást szerezve kikölcsönözte azokat, s megkezdte a kovamoszetok feldolgozását. Erről 1977-ben a következőket írta: "... A Kol-féle anyag feldolgozása halad; nem tul gyorsan, mert a preparátumok készítésével egyidejűleg a lehetőség szerinti pontos analízist is készítek róluk. Megéri, a kovamoezat-enyag szempontjából az anyag csaknem olyan jó, mintha magam gyűjtöttem volna erre a célra! Eddig az 1963-as gyűjteményt dolgoztam fel, 125 db vízmintát. Bizonyos vagyok benne, hogy ez a diatomológiai feldolgozás ennek a szép gyűjteménynek, ha kész lesz, jelentősen segíteni fog egy Bakony Diatorna-monográfia megíráséban." /BTM Adat - tára 4262/ ben átadta a múzeumnak gz azámu preparátumokat, és az számú preparátumok jegyzőkönyvét. Ev végi beszámolójában jelezte, hogy készülőben van Bakony Diatomaceae monográfiája: "... Készülő dolgozatként egy összefoglaló monográfiát szeretnék megemlíteni, mely a teljes Bakony hegység diatornaflóráját mutatná be, határozókulccsal, grafikus és fotóanyaggal és társuláetani, okoló - giai kommentárokkal ellátve." /BTM Adettára 4585/. A következő évi jelentése szerint elkészültek az as számú lemezek. Ebben a következőket írta: "... Terepmunkát 1978-ban elenyésző mértékben végeztem csak. A kutatómunkának ezt a réazét 1979-ben intenzívebben szeretném felújitani." /BTM Adattára 5208/. Fentiek ellenére 1979-ben jelentést már nem küldött, s az 1983-as kapcsolatfelvételt célzó levélre sem válaszolt. Ebben az i - dőben kezdett kaktuszokkal majd mikrogombákkal foglakozni, talán ez magyarázza elfordulását a diatomológiától és a szervezett Bekony-kutetástól. Tudományos érdeklődése megmaradt, ennek bizonyítéka, hogy 1984 karácsonyán kutatómikroszkóppal lepte meç magát június 8-an, rövid betegség után váratlanul hunyt el, egy gyűjtőkirándulása során szerzett kullancscsípes szövődményeként. Tudományos hagyatéka, testvére Dr.ida Gábor közvetítésével a budapesti Természettudományi Múzeum tulaj - donába került. Diatoma gyűjteményét Buczkó Krisztina /in press/ közli. Cikke tartalmazza ida László bakonyi anyagát is, mivel minden vízmintából három preparátumot készített, így saját gyűjteményében is maradt példány. Ezért a Zircen található enyag ismertetésére itt nem térek ki. A Növénytérrel történt megállapodás szerint a hagyaték bakonyi anyaga a közeljövőben átedábra kerül a Bakonyi Természettudományi Múzeum számára. ida László irodalmi munkássága /1973/5 Két érdekes új kovemoszat Örményországból. Botanikai közlemények 60: p. /1974/: Diatoms from a brooklet affluent to Arax river. /Armenian Republic, USSR/.Studia Botenica Hungarica 9: p. /1974/: A Gaja-patak bakonynánai szurdokénak kovamoszattársulásai. Botanikai Közlemények 61: p. i t. LÁSZLÓ IDA László ida /Budapest, 9.Juli Győr, 8.Juni 1985/ sohloss sich im Jahre 1971 els Amateur-Algologe der Bakony-Forschung an. Er bearbeitete die Kieselalgen der Schluchten des nördlichen Bakony-Gebirges sowie der Quellen desselben Gebirges und einen Teil der von Erzsébet Kol im Bakony-Gebirge gesammelten und in flüssiger Form aufbewahrten Meterials. Ausserdem bearbeitete er das in einem Nebenflusa des armenisohen Arax Flusses gesammelten Alga-Material und besohrieb zwei für die Wissenschuft neue Taxa; Stauroneis minuscule ida und Navicula cryptocephala KUtz. var. minima ida. Seine Diatomeen-Semmlung befindet sioh zur Zeit im Bakonyer Naturwissenschaftlichen Museum, Zirc und in der Botanischen Abteilung des Naturwissenschaftlichen Museum, Budapest. A szerző címe /Anschrift des erfassers/: Dr.GALAMBOS István H-8420 Zirc Rákóczi tér 1.

15 FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI A TÁTIKA BAZALTBARLANGJAI ESZTERHÁS ISTÁN Intimer ABSTRACT : Basalt caves of Tátika H i l l. - Tátika is a basalt h i l l of double cone-frustum types settled onto sand in the western part of Bakony Mountains. As a result of its special erosion Tátika H i l l is surrounded by steep walled rock-brink. Caves were formed in this brink Altogether 7 caves are known here. Genitically a l l of them had either tectonic or atectonic formation. A Tátika a Bakony nyugati részét alkotó vulkánikus hegycsoport legmagasabb, központi és igy névadó tagja. A Tátika-csoport bszelttekerós tenuhegyeit a Keszthelyi-hegységhez soroljuk. A Tátika hegye megyei jelentőségű természetvédelmi terület. Nem Bevezetés hivatelosan deklarálva ugyan, de hazánk legrégibb termé szetvédelmi terlílete/nóhány évtizedes megszakitottsággal/ - melyet mér a mult században Festetics Pál nagy hozzáértéssel védett, ápolt és gondozott. A Tátiké morfológiai részei a genetikai különbözőségeket tükrözik. Alapját m tengerszint f e l e t t i magasságig felső pannon /Unió wetzleri-s szint/ homokos rétegek alkotják. Erre települtek több szakaszban a vulkáni rétegek. Az első fázisban fekete, oszlopos elválásu bazaltot adó igen heves kitörésü résvulkáni tevékenység alakította ki az un. Alsó-Tátika széles piátóját. Az Alsó-Tátika mintegy m vastag bazaltmeza, legmagasabb pontja a nyugati oldalon levő Szentkereszt /345 m/ sziklafok, déli orma a Tinóállás /vagy Tinószállás, Tinóhálás m/. A második eruptiv fázis kevés törmelókszóréssel kezdődő, majd szürke réteges bazaltot szolgáltató mér kevésbé heves centrális vulkáni tevékenység volt. A vulkán centruma a korábbi hasedékon vándorolt. E- lőbb a már meglévő Alső-Tátikai-plátó déli központjára szórt tufává alakult törmeléket, majd ettől északabbra szürke bazaltból felépítette a hegy legmagasabb kúpját, a ár-kupot /FelBŐ-Tátika, Tátika-árhegy m/. alamivel később, tovább észak-északkelet felé vándorolva a vulkán centrumé, szintén szürke bazaltból létrehozta a külön névvel nem i l l e t e t t két kisebb, az előbbihez simuló kúpot /398 m és 393 m/, velamint elkülönülve, távolabb a Farkas-hegy /377 m/ hosszanti halmát. A vulkán utolsó eruptiv működése során kevés vörös - barna habos bazaltot /kenyérkövet/ préselt krátei felső zónájába. E szürke bazaltból álló kúpok meredeken emelkednek ki az Alsó-Tátika fennsikjából, megadva a Tátika jellegzetes kettős csonkakup-formaját. A posztbazaltmozgások és a lepusztulás tekintélyes törmelékgyürüt vontak mind a Felső-, mind az Alsó-Tátika szálbanálló bazaltpereme köre. Az Alsó-Tátika fennsíkján un. bazaltdolinákat találunk - az egyikben kis tó foglal helyet. A pleisztocén vékony lösztakarója nagyobbrészt már lepusztult, napjainkban már csak a keleti hegyláb vidékén található belőle kevés takarófoszlány. A Tátika bazaltjai petrográfiailag alaposan elemzett kőzetek /Tomanowszky, Harwood és mások/, melyet i t t most nem kívánok részletezni, csupán egy-két j e l lemző eltérést emelnék ki más bazaltokkal való összehasonlításuk után. A finom szemcsés erősen tömött, oszlopos elválásu fekete bezalt essexitgabbrodiorit tipusu bazanit. Fő tömegét az augit adja, zeolitok nemesek a hólyagokban, de az alapkőzetben is megtalálhatóak. 2-3 mm nagyságú olivin szemcsék vannak benne, valamint mind a kozetelegyben, mind a zárványokban több a kalcit, mint más dunántúli bazaltok esetében. A kőzetőrlemóny tömény HCl-ben pezsegve oldódik és kb. 25 %-a oldatba megy /ez oldatban a legjelentősebb összetevő a CaO és a MgO/. A Tátika barlangjai az Alsó-Tátika többnyire meredek peremlépceőjében telálhetók. Genetikájukat illetően tektonikus és atektonikus keletkezésű barlangok. A bazaltperemben fellépő feszültségek okozta törések, elmozdulások és omlások alakították ki a barlangokat.

16 1. Remete-barlang Egyéb elnevezései: Tátikai-remetebarlang, Tátikai-barlang, Tátika bazaltbarlangja, Tátikai-kőlik, Kélik, Kiilik, Tátikai-hasadékbarlang / a legutóbbi megtévesztő elnevezés, mert a hegy túlsó oldalán lévő barlang elfogadott nevével azonos!/ A Keszthely-sümegi ut mentén, Zalaszántó és Bazsi között van Hidegkutpuszta /autóbuszmegálló, autóparkoló, forrás/, mely kiindulási pontunk lehet a barlang felkeresésénél. Hidegkutról az országos kék turistajelzést követve menjünk kelet felé, a Tátika irányába. Előbb erdészeti üzemi uton, majd szekéruton haladunk, melyet kétszer keresztez a kék+/kereszt/ jelzésű ösvény. A második kereszteződésben térjünk rá jobbra /dél felé/, majd az ösvényt elhagyva az erdőben a balra egyre emelkedő törmeléklejtőn a Szentkereszt aljába, az impozánsan magas bazaltfal tövébe érünk. Kövessük a bazaltfal vonalát dél felé az úttalan, bozótos törmelék felső zónájában / valamikor e részen vezetett a zöld, i l letve a zöld + jelzésű turistaösvény - néhol még látható a jelzés, de már t e l jesen járatlan/. Elhaladva néhány szép, oszlopok alkotta bazaltformáció mell e t t /Legyező, Gótikus kapu/ 300 m után érünk a Remete-barlang észak felé néző bejáratához. A barlang igen régóta ismert üreg, története a régmúlt homályába vész. alószinüleg a Tátika és Zalaszántó közti Tatár-kuti-rét halmaiba temetkezett hallstattkori nép is ismerte. A középkorba nyúlik vissza Kisfaludy: Tátika mondája, mely először emliti. Az Alsó-Tátika korai védősáncait /i.e. a I I. évezred/ és a Felső-várat épitők, használók is / között épitette Tátika főnemes/ megtalálhatták. A mult század derekától aztán megjelenik neve a turisztikai, az ismeretterjesztő irodalomban, valamint a szakpublikációkban, de részletes leirást nem olvashatunk róla. 1,20 m széles, 3 m magas bejáratát 45 lejtésű 3,20 m hosszú, egyre alacsonyodó akna követi. Az akna aljától 3,50 m hosszú, 50 cm széles és ugyanilyen magas kuszófolyosó vezet tovább a barlang egybefüggő hatalmas repedésjáratába. A barlangot alkotó repedés iránya megközelitőleg A korábbi Írások északi, vagy északkeleti irányúnak adják meg. - A bizonytalanság, az eltérés abból adódik, hogy a befoglaló kőzet vastartalma magas, emiatt a kompasz mágnestűjét eltériti. Mi, miután észleltük az előbb emiitett jelenséget,,a barlang repedésének irányát az üregből kihúzott zsinór Naphoz való tájolásával határoztuk meg /optikai műszer hiján bizonyára néhány fok pontatlansággal, de a mágneses módszertől sokkal pontosabban/. A barlangot alkotó repedés nem egészen függőleges, hanem fölfelé mérve ot kelet felé eltér. A barlang repedésmenti vízszintes kiterjedése 21,30 m, függőleges kiterjedése 20,40 m, szélessége viszont csak átlagosan cm. A fekete oszlopoktól bordázott szük repedésben az ember fényképalbum lapjai közé szorult hangyának érzi magát. A barlang legszélesebb része mindjárt a bejárati kuszófolyosó után van,itt a szélesség 120 cm egy 3 m-es szakaszon, de a magasság tul van a 10 m-en. A további szakaszt a középre beszorult kövek osztják meg, melyben 50 cm-es a széles ség. A repedés alsó zónájában célszerű továbbhaladni a nagyjából 40 -os lejtésű törmelékes fekün /6 m hosszban/, melyből aknák nyilnak lefelé. Ez aknákat veszélytelenül át lehet lépni, mert a szük repedésben könnyű kitámasztania magát az embernek. Az első, kisebbik akna 2 m-t huz lefelé a bejáratnak hajolva, a második már 7 m-es - szintén a bejárat felé tartó mélyülés. Ez utóbbi aknában van a barlang legmélyebb pontja 12 m-rel a bejárat alatt. A második akna peremétől kissé lankásabban, 20 -os lejtéssel haladhatunk tovább oldalt fordult testtel a már csak 40 cm szélességű, 6-10 m magas repedésben 6,50 m-t a következő aknáig, melyen tul már csak 2 m-t lehet előrehaladni. A végponti akna 3 m-es és ugyancsak a bejárat felé hajlik. A végpontnál cm-es a szélesség, igy ezen továbbjutni lehetetlen. A végpont körül a mennyezet is alacsony - beszorult kövek alkotják, melyek rései között még néhány métert lehet fölfelé és előre is bevilágitani. A barlang összhossza 39,20 m. Bejárásához egyszerű barlangjáró alapfelszerelés, lámpa szükséges. A barlang genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig tektonikus keletkezésű barlangnak tekint jük. A repedés alkotta barlang kialakulását azzal magyarázzuk, hogy a bazaltmeza pereme meredek falat alkotva leszakadozik, mert a homokos réteggel való alátámasztása instabil. A meglazult alátámasztás következtében feszültség lép fel a bazaltperemben, mely előbb-utóbb megreped. E repedések egy része párhuzamos a perem sikjával, más része erre merőleges. A bazaltperemmel párhuzamos repedések mentén többnyire leomlik egy-egy bazaltszelet a törmeléklejtőt növelve ^anyagával. A Kemete-barlang képződésénél nem ez, hanem a ritkább eset fordul elő. A repedéssel elvált bazaltszelet nem omlott le, hanem csupán alja csúszott kijjebb és lefelé, teteje pedig nekitámaszkodott a szálban maradt részekhez. E keletkezés jól szemlélhető a barlang hasadékfolyósójában. A repedés az oszlopok mentén alakult k i, igy a barlang fala az oszlopoknak megfelelően "bordázott A két fal bordázottsága egybeillő, de egymástól átlagosan cm távol van-

17 ZALASZÁNTÓ, ALSÓ-TÁTIKA REMETE'BARLANG

18 nak és a nyugati fal 25 cm-rel lejjebb van. A bazaltszelet megcsúszása tehát, az előbbi adatoknak megfelelő elmozdulás után viszonylag stabilitásba került létrehozva a barlangot. Két féle mésztartalmú ásványi képződmény is előfordul a barlangban. Cseppkőkérgeződés a barlang kiszélesedő része után több helyen is található - az oldalfalat néhány mm-esen boritva, valamint a főte repedéseiben, olykor 1,5 cm-es vestagságban. A cseppkőkérget megvizsgálva azt ta pasztaltuk, hogy majdnem teljesen kalcitból áll. Savban 97,58 %-a oldódik, maradékában kevés Fe2"3-t és bazaltmorzsákat találtunk. A másik képződményfélét pontosan megnevezni nem tudjuk. Leginkább az édesvizi mésztufához hasonlit. Szine világosabb és sötétebb tojáshéjszin. Szögletes kristálycsomók összeállt halmaza alkotja, kivülről finomabb porózus meszes hártya borítja. A különböző helyekről származó minták savban %-ban oldódnak. Ilyen meszes konkréciók olykor 5-10 cm vastagságban és 1/2 m ^-nyi lapokban fordulnak elő elsősorban a főte repedésében és a beszorult kövek mellett, valamint a kisebb párkányokon /bőven van a végpont közelében ás. s. kiszélesedő rész magasabb zónái -,. ban. A barlang"falai nedvesek, bazaítnyiroktól csúszós vizhártya szivárog rajtuk lefelé. Bejárathoz közeli, kiszélesedő részben barlangi keresztespókokat /Meta menardi/ láttunk, törmelékes aljának felszínén pedig egy évnél nem idősebb te temből származó szarvas /Cervus elaphus/ végtagcsontot, melyen nagy valószínűséggel rókától /ulpes vulpes/ származó rágasnyomok voltak. A barlang ásatása es ezzel egyidejű további feltáró bontása biztatónak látszik. A törmelékben valószinüleg paleontológiái és történelmi leletek is előfordulnak. A barlang törmelékkitöltéses aljából, az aknákból a beszorult kövek elmozdítása után jó lehetőségünk van arra, hogy további részekbe juthassunk. Hazai viszonylatban az egyik legjelentősebb bazaltbarlang- szorongást keltő és lenyűgöző méretein, formáján tul iskolapéldája a tektonikus barlangkeletkezés egyik változatának, meszes ásványképződményei meglepőek. További szakjellegű kutatása és feltáró bontása jelentőségét minden bizonnyal emelné. A rá vonatkozó irodalom sorszámai: 1, 2, 3, 4, 9, 10, 12, 15, 16, 17, 18, Mágneses-barlang Hidegkutról az országos kék turistajelzést követve menjünk kelet felé, a Tátika Irányába kb. 1 km-t, egész a. bazaltperemig, a természetvédelmi terület j e l zőtáblájáig. A táblától kb. 200 m-re, északnyugat felé a bazaltperemen leom - l o t t hatalmas kőtuskói között találjuk a Mágneses-batlángot a Fekete-oszloposbarlang szomszédságában. A Mágneses-barlang a kisebb ÓB valamivel alacsonyabban van a másiktól. Bejárata északkelet felé néz. Az iránymeghatározást ez e- setben is a Nap állása segítségével végeztük, mert a barlangot magábafoglaló kőzet vastartalma igen magas /a kompasz mágnestűjét képes megfordítani/. A barlang korább an ismeretlen volt - legelábbis irodalmi emlitese nincs, bár a begy középkori várénak védelmi, stratégiai terveit készitők bizonyára ismerték, de tőlük Írásos emlék nem maradt ránk. Elnevezését feltűnő mágneses anomáliába miatt kapta. 80 cm széles, 110 cm magas bejáratát követően befelé mélyül es enyhén szűkül a barlang. Tulajdonképp csak egyetlen 80 cm széles, 150 cm magas fülkéből áll, melynek végpontjából alul és fölül is szük rések vezetnek tovább. Ezek közül az alsó I50 cm-ig járható, majd járhatatlanná szűkül, a fel ső rés már az elején is járhatatlanul szük. Meglehetősen omlásveszélyes üreg. A hosszanti tengelyével párhuzamos bazaltoszlopok aránylag könnyen leválnak, igy oldalfalai es mennyezete is instabil. Alját e levált bazaltoszlopok laza törmeléke képzi. Járható hossza mindössze 3 m. Bejárásához semmiféle segédeszközre nincs szükség, de nagyon óvatosan kell mozogni benne. Kialakulását tekintve vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül atektonikus keletkezésű barlangnak tekintjük. A bazaltperemről le - szakadt és lecsúszott sokméteres sziklatömbben fellépő egyenetlen alátámasztás okozta feszültségek hatására keletkezett repedés mentén alakult a barlang. Hel y i jelentőségű kisebb barlang, melynek további kutatása ujabb eredményeket nem igen igér. Irodalmi említése nincs. 3. Fekete-oszlopos-barlang Zala szántó határában, az Alsó-Tátika északnyugati falában van a barlang. Hidegkuttól azonos módon jutunk el hozzá, mint az előbb l e i r t Mágneses-barlanghoz. A Fekete-oszlopos-bariang a Mágneses-barlang szomszédságában van, attól néhány m-rel keletre és 2 m-rel magasabban. Hasonlóan az előbb l e i r t barlanghoz, korábban ismeretlen volt. Elnevezését a körülötte levő sziklaoldalból és magéból a barlangból ágyucsőként meredekező fekete bazaltoszlopokról nyerte. A barlang egy vizszintes tölcsérszerü üreg. Asszimetrikus háromszögformaju szája 2 m magas ós 1,50 m széles. Befelé egyre keskenyedik ós alacsonyodik - 4,30 m után már csak járhatatlan rés. Fokozott óvatossággal járható omlásveszélyéé barlang. A hossztengelyével párhuzamos bazaltoszlopok könnyen leválnak, sőt némelyikük

19 H 111 «i «j ZALASZÁNTÓ, ALSÓ-TÁTIKA* FEKETE-OSZLOPOS- BARLANG Felmérte: Eszterhós István április 27-én alaprajz Hossza; 4,30 m. ZALASZANTÓ, ALSOSTATIKA, MÁGNESES -BARLANG Felmérte: Eszterhós István I9db. április 27-én alaprajz Hossza: 3,00 m hosszmetszet co AB CO 4fl helyszinvázlat keresztszelvények helyszinvázlct kereszt szelvények Q }S Ifi Bejárat A-B C-0» ZALASZÁNTÓ, ALSÓ-TÁTIKA * KDUDAR FELSŐ BARLANGJA Felmérte Eszterhás István 19Ô5. április 27-én Hosszá: 4,00 m 1 1 -T4- h» 9* i - :- ZALASZÁNTÓ, ALSÓ-TÁTIKA 1 ASKAPUI-BARLANG Felmérte: Eszterhás István I9Ő5. április 27-én Hossza 2,80 m lfm IM alaprajzé- A.B c,d hosszmetszet keresztszelvények A-B C-D

20 félig kibillenve Damoklész kardjaként lóg be az Üregbe.A barlang befelé lejtő alját a. lepergett, részben összetört bazaltoszlopok alkotják. Mint már emiitettem, teljes járható hossza 4,30 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség. Genetikája teljesen megegyezik a tőle néhány m-re levő Mágneses-barlanggal - ez is atektonikus barlang. A repedés lassú, fokozatos szétnyilása jelenti az elsődleges keletkezési fázist, majd a klimatikus hatások a bazaltoszlopok leválasztásával tovább növelik a barlang térfogatát. Helyi jelentőségi kisebb barlang. További kutatása nem látszik biztatónak. Irodalmi emlitése nincs. 4. Tátikai-hasadékbarlang Egyéb elnevezései: Tátika-várhegyi-barlang, Tátika várhegyi járhatatlan bar ^ lang. As Alsó Tátika déli falában van a barlang. A Zalaszántó és Bazsi között Hidegkutpuoztáról az országos kék turistajelzés mentén menjünk keletre, átkelva a Tátika természetvédelmi területén, kb. 2 km után a bazaltmezáról lejőve tábla j e l z i, hogy már egyhagytuk a természetvédelmi területet. /Sarvaly, vagy Lapostanya felől is könnyen elérhetjük a Tátika déli részénél lévő természetvédelmi terület határát jelző táblát./ A táblától nagyjából nyugat felé /255 / kb.300 m-rel az egyre magasabbá váló bazaltfalban, nehezen észrevehető helyen találjuk a barlangot. Tekintélyes törmelékhalom tetején, ahol az a falhoz ér sürü bodzafa /Sambucus nigra/ takarja a barlang délnyugat felé néző száját. A barlang hasadékszája 3,50 m magas és 0,50 m széles. Üregét a befelé egyre keskenyedő, de mindvégig magas /2,10-2,80 m/ hasadék alkotja. Palán és környékén a barlung hossztengelyével párhuzamos, kifelé 40 -osan emelkedő, ives bazaltoszlopok barázdákat képeznek. Alját laza földes törmelék alkotja. Mennye - zetéből több bazaltoszlop félig kibillenve, fenyegetően lóg lefelé. Beboltozódott része alatt mért hossza mindössze 2,55 m. Bejárásához semmiféle segédeszközre nincs szükség. Genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létre - jövő üregek csoportjába tartozik,ezen belül pedig tektonikus keletkezésű barlangnak tartjuk. A bazaltfal peremére merőleges repedés mentén klimatikus tényezők hatására váltak le a bazaltoszlopok. Jol szellőző, száraz barlang. Törmelékkitöltése ásatásra alkalmas. Helyi jelentőségű kis barlang, mely egy személy bivakolására megfelelő - szemléletes példája a tektonikus eredetű barlangképződésnek. Ásatása talán eredményes lehet. A rá vonatkozó irodalom sorszámai: 4, 9, Kőudvar alsó barlangja Hasonlóan közelithatjük meg, mint a Tátikai-hasadékbarlangot, csak a. természetvédelmi terület határát jelző táblától még tovább, 350 m-t menjünk nyugat felé, A déli fal legmagasabb része előtt /Tinóállás/ a sziklaperem több repedéstől átjárva, beugrókkal tagolva, lépcsőzetessé, "csipkéssé" válik. E részen, 5 m-es relativ magasságban egy 4 X 5 m alapterületű kőudvar alakult. A kőudvar a l a t t i nagyjából függőleges, de /gyakorlattal rendelkezőknek/ a kiálló bazaltoszlopvégeken szabadon kimászható sziklafalban nyilik délnyugat felé néző szája./ A kőudvar szintjében, e barlangtól magassaban a Kőudvar felső barlangja van./ Korábban ismeretlen volt, irodalmi emlitése nincs. Nevét a kőudvarhoz való térbeli viszonyáról kapta. Bejárata 1 m magas, 60 cm széles. A barlangot három tagból álló kuszójárat alkotja. A repedéb, mely mentén kialakult nem egészen párhuzamos a kőzet oszlopos tagolságával. Emiatt van, hogy a barlang lépcsőzetesen eltolt három egymással párhuzamos tagból áll. A párhuzamos részek egymásbaszakadásánál a kuszójárat kiszélesedik és magasabbá válik. Alját leszakadt bazaltoszlopokat tartalmazó laza morzsalékos törmelék tölti k i. Teljes hossza 5,10 m. Bejárásához legfeljebb elemlámpa szükséges. Genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig tektonikus keletkezésű barlangnak tartjuk. Az alját alkotó törmelék fel - szinén orsóscsiga /Lacinaria sp./ házakat és egy pocok /Microtus sp./ állkapcsot találtunk. Kitöltése ásatásra alkalmas. Helyi jelentőségű kisebb barlang. Esetleges ásatása jelentőségét talán növelné. Irodalmi emlitése nincs. 6. Kőudvar felső barlangja.. Az előbb l e i r t barlang közvetlen szomszédságában találjuk, igy megközelítése azonos azéval. A kőudvar szintjéből nyilik délnyugat felé.a szája. Korábban ismeretlen volt, irodalmi emlitése nincs. Nevét a kőudvarról kapta - a két i t teni barlang közül ez van magasabban. Bejárata 1,20 m magas és 80 cm széles. A bazaltoszlopok dőlésének megfelelően 39-os lejtésű üreg. Szélessége 80 cm, mindössze középen szűkül össze 40 cm-esre. Alját középre lejtő nagyméretű la za kőtörmelék borítja. Teljes hossza 4 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség. Genetikailag ez is a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő tektoni kus barlangok csoportjába tartozik. Helyi jelentőségű kisebb tektonikus barlang. További kutatása nem sok reménnyel kecsegtet. Irodalmi emlitése nincs.

21 7. askapui-barlang Az Alsó-Tátika délnyugati szorosénak, a askapunak előterében található bar - lang. Hidegkutpusztárol a Sarvaly felé vezető, a Tátikát délre kerülő erdé - szeti üzemi uton menjünk kb. 1,5 km-t, majd az útkereszteződésben balra, é- szakkelet felé térjünk le az erdőbe. Ez a régi kék kereszttel jelzett turista ösvény /az uj kék kereszt-jelzés az erdészeti üzemi uton vezet!/. Nagyjából 500 m-t haladva az enyhe emelkedőn a askapu előterébe érünk, a rég felhagyott kőbányába. A bánya egyik középső alacsony kőtömzsében a járószintrol nyilik délnyugat felé a barlang szája. Irodalmi emlitése nincs, bár az egykori bányamunkások minden bizonnyal tudtak róla. 1 m magas, 1,80 m széles szájjal kezdődik, majd magassága és szélessége fokozatosan csökken. Mennyezetéből középtájban kürtőszerü felszakadás vezet a befoglaló kőtömzs tetejére. Alját többnyire nagyméretű darabokból álló kőtörmelék tölti k i, a végpontnál kevés földes kitöltés van. Teljes hossza 2,80 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség. Genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül atektonikus keletkezésű barlangnak tartjuk. A askapu az Alsó-Tátika bazaltperemében kőzetomlással létrejött szakadás. A lecsúszott kőtömzsök egyikében az egyetlen alátámasztás miatt létrejött repedés mentén keletkezett a askapui-barlang. Helyi jelentőségű kis üreg. Irodalmi emlitése nincs. ZALASZÁNTÓ, ALSÓ-TÁTIKA ZALASZÁNTÓ, ALSÓ-TÁTIKA KŐUDAR ALSÓ BARLANGJA TÁTI KAI-HASADÉK BARLANG Felmérte: Eszterhás István 19Ő5 április 27-én Felmérte: Eszterhás István április 27-én Hossza 5,10 m.... Hossza 2,50 m

22 I. Fényképtábla: 1. Peremre merőleges törés az Alsó-Tátika falában. 2. A Tátikai Remete-barlang bejárata. 3. A Remete-barlang a peremmel párhuzamosan a bazaltoszlopok mentén nyilt szét. 4. A peremre merőleges törés mentén alakült a Tátikai-hasadókbarlang /Fotó: Gönczöl I. /

23 I I. Fényképtabla: 5. Cseppkőkéreg a b a z a l t o s z l o p o n. 6. Osz l o p o s e l v a l a s u b a z a l t a Tátika S z e n t k e r e s z t nevü s z i k l a f a lán. 7. Széthúzódó törés a l k o t t a a Kőudvar felső barlangját. 8. A F e k e t e - o s z l o p o s - b a r l a n g a t e k t o n i k u s keletkezésű üreg / F o t o : Gönczöl I m r e /.

24 IRODALOM - LITERATUR.BERTALAN K. /1958/: Magyarország nem karsztos eredetű "barlangjai - Karszt és Barlangkutatási Tájékoztató p BERTALAN K./1972/: Barlangok - in Deák M: Magyarázó Magyarország es földtani térképsorozatához eszprém L 33 - XII. - MAPI kiadvány Bp. ESZTERHÁS I. /1983/: A Bakony barlangjai - in Mészáros Gy: Bakony, Balatonfelvidék - Medicina Könyvkiadó Bp. p. 66. ESZTERHÁS I. /1984/: Lista a Bakony barlangjairól - Polia Musei Historico-naturalis Bokonyiensis - Zirc p JUGOICS L. /1948/: Adatok a Tátika-Prága-Sarvaly-hegyek vulkanológiai felépítéséhez - Föld. Közi. LXXIII. köt füz. Bp. p JUGOICS L. /1951/: Zalaszántó-Zsidi-medence bazalthegyeinek /Tátika-csoport/ felépitése - MAPI évi jelentése az évekről II.köt. Bp. p JUGOICS L./1959/: ulkanológiai és kőzettani megfigyelések a Tátika-csoport bazalthegyein - MAPI évi jelentése az évekről Bp. p JUGOICS-CSAÍfKNÉ/1956/: A Tátika-bazaltcsoport fekü-és fedőhomokjának eredete - MAPI évi jelentés Bp. p KORDOg L. /1984/: Magyarország barlangjai - Gondolat Könyvkiadó Bp. p LEEL-OSSY S. /1959/: Jelentés az 1959,évi karszt-és barlangkutatásaimról - Karszt-és Barlangkutatási Tájékoztató Bp. /dec./ p MARGITTAY R. /1936/: A Balaton-part vár-és templomromjai - Balatonendréd 900 éves község Bp. p. 48. MARGITTAY R. /1942/: A Balaton-felvidék barlangjai - Balatoni Kurir Bp. /jun. 30./ p MAURITZ B. /1948/: A dunántúli bazaltok kőzetkémiai viszonyai - Földt. Közi. LXXIII. köt fuz. Bp. p MAURITZ-HAHWOOD/1936/: A Tátika-csoport bazaltos kőzetei - Mat. ós Termtud. Ert. Bp. L. köt. I.rész, p ÖRÖS J. /1965/: Balaton-felvidék - Sport Lap- és Könyvkiadó Bp. p SZEMERLEY /1848/: Balatoni képes útikalauz SZENTES GY./I97I/: Caves Formed in the olcanic Roks of Hungary - Karszt- és Barlangkutatás Bp. p ËNCZLIK L. /1976/: Tátika vára - Zalaszántó, túraútvonalak - in Dely X: ár- fcurák kalauza, Dunántúl - Medicina Könyvkiadó Bp. p ITALIS I. /1911/: A Balaton-felvidéki bazaltok - A Balaton Tud. Tanul. Ered. Tihany I I. köt. 2. fejezet, p Anonim /1953/: Megtaláltak a Tátika Remete-barlangját - Idegenforgalmi Tájékoztató T/.évf. 5- az. Bp. /máj.15./ p. 28. DIE BASALTHÖHLEN DES GEBIRGES TÁTIKA Das Tátika ist ein auf Sandboden gelagertes Gebirge mit der Form eines doppelten Stumpfkegels, das sich im westlichen Teil des Bakonya befindet. Während des ehemaligen ulkanismus dieses Gebietes war aus der dünnflüssigen Lava ein schwarzer Bcsaltachicht entatanden, der sich in Säulen aufgeteilt hatte. Kund um dem Basaltkegel wurde das Sandstein allmählich zerstört,und auf dieser Weise hat sich der Basaltschicht m eme relativ erhöhte Lage emporgehoben. Jedoch ist auch das sandige Grundgestein unter dem Basaltschicht - wenn auch in bescheidenerem Masse - vor allem auf seinen Rändern einer ständigen Zerstörung /Ero3ion/ ausgesetzt, und zwar infolge einer Herauspressung sowie unterirdischer linearer Erosion. Dadurch wird die Unterstützung des Basaltschichtes an seinen Rändern instabil gemacht: die Basaltdecke wird zerbröckelt und seine losgelösten Teile rutschen in Tiefe herunter. Aus einigen der entstandenen Splaten halxm sich im Laufe der Zeit tektonische oder utektonische Höhlen gebildet. In dem Unteren Rande des Gebirges Tátika sind 7 solche postgenetische Basalthöhlen vorhanden. Am bedeutendsten von ihnen i s t die ungef. 40 m lenge "Remete-barlang"/Einoiedler-Höhle/, die entlang einer mitdem Rande der Basaltdecko parallel laufenden Bruchlinie entstanden war, an seiner Wand, die von schwarzen Baault3äulen gebildet wird, sieht man stellenweise Kalzit-Tropfsteine. A szerző cime /Anschrift des erfassers/: ESZTERHÁS Iatvén H-8045 ibztlmér Köztársaság u. 157.

25 FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI A KOÁCSI-HEGY BAZALTBARLANGJAI ESZTERHÁS ISTÁN lsitimér ABSTRACT : Basalt caves of Kovácsi H i l l. Kovácsi H i l l is an evev basalt highland in the western part of Bakony Mountains. The most interesting part of the h i l l is the north-western basalt brink where the 700 ms long rock-edge, that had been broken down, slipped downward about ms and remained more or less in one block, forming a so-called Basalt Street. Numerous crevices developed in this rockedge, some of them enlarged, forming atectonic caves. 7 atectonic and 1 tectonic caves have been known in the Basalt Street of Kovácsi H i l l. Bevezetés A Kovácsi-hegy, pontosabban- hegycsoport a Bakony legnyugatibb része. A Keszthelyi-hegység déli felét mezozóos mészköves-dolomitos rög alkotja, északi-é - szakkeleti felét pedig pannon Üledékekre telepult bazalttakarós hegyek, az un. Tátika-csoport tanuhegyei. E csoport legnagyobb tömegű /kb. 6 km / része a Kovácsl-hegy többtagú bazaltlepónye. Kelet felé alig észlelhető határokkal csatlakozik a Tátika-csoport többi tanuhegyéhez - délről a Zsidi- és a Rezimedence, nyugatról a indornyai-medence, északról a Marcal medencéje határolja. Részei: a klllön névvel nem i l l e t e t t "központi plató" /358,1 m/ a kiszáradóban levő ad- és Rakottyás-tóval, az egyedülálló természeti jelenséggel, a a Bazaltutcával; a legmagasabbra emelkedő északi nyúlvány, a áradi- /vagy árad-, árott-, ár- / hegy /362,2 m/; a délkeleti nyúlvány, a Szántói-hegy /356,7 m/; a keleti szigethegyek: a Rózsaberek /288,2 m/, a BecBmáj-tető /289 m/. A Kovácsi-hegy bazaltlepényes tanuhegy. Alapját m tengerszint f e l e t t i magasságig felső pannon homok és agyagos homok rétegek alkotják. Erre települt a medencesüllyedések miatt meginduló vulkanizmus első fázisából származó fekete, oszlopos elválásu bazalt, majd a második eruptiv szakaszban a szürke, padosán hasadó bazalt. Ez utóbbi szürke bazalt vastagabb rétege majdnem teljesen betakarta a fekete bazaltot, mely csak helyenként, kisebb foltokban, szigetszerűen tűnik elő környezetéből. A Kovácsi-hegy vulkanizmusa tufát nem szolgáltatott. A bazaltréteg átlagos vastagsága m. A bazalttakaró peremén majdnem mindenütt bazaltomlasos törmelék található. Mind a bazalttakaró tetejét, mind a hegylábat alkotó pannon rétegeket több-kevesebb lösz takarja. A fennsiki tavak környékén még pontosan meg nem határozott eredetű homok is található. l'etrográfiailag mindkét Kovácsi-hegyet alkotó bazalt meglehetősen összetett. Az alkotóelemek arányában mutatkozik néhány százalékos eltérés /a fekete bazaltra jellemző, hogy több augitot tartalmaz/, de mindkét bazaltféleségre vonatkozik, hogy SiOo -tartalma nem éri el a 48 %-ot, igy a földpátokon tul földpátpótlók is megjelennek összetételében. Továbbá szpeleológiai szempontból is fontos a CnO és a MgO majd %-os aránya o kőzetben, melynek egy

26 része sevas vizben oldódó ásványokba épült be /kalcit, aragonit/. A Kovácsi-hegy barlangtanilag legfontosabb része a bazalttakaró északnyugati peremén található, kb. 700 m hosszú, félkörives Bazaltutca. A Bazaltutca mindkét végén egy-egy kőbánya működik, az északkeleti végében a nagygörbői TSZ kőbányája, a délnyugati végében a vindornyaszőlősi állami kőbánya. Ebből következik, hogy a Bazaltutca, annak barlangjai csak munkaszüneti napokon látogathatók. A Bazaltutca a maga nemében egyedülálló képződmény hazánkban. Tájképi megjelenésén t u l, geomorfológiai, tektonikai, szpeleológiai és biológiai szem-, pontból rendkivül érdekes, különleges és igy a természetvédelem számára f e l tétlenül megóvásra javasolt tájrészlet. A bazaltlepény peremének suvadásos letörésével keletkezett. JUGOICS /1951/ szerint az állandó északi széljárás kifújta a bazalttakaró alól a homokot ós annak széle egyensúlyát vesztve megcsúszott, szeletekre tagolódva kidőlt, létrehozva a m mély szakadéksort, a Bazaltutcát, PESTY /1864/ szerint még az 1850-es években is keletkeztek friss szakadások. 1. Szádok-barlang Kagygörbő határában, a Kovácsi-hegy Bazaltutcájéban van a barlang. Nagygörbőről dél felé indul a 2 km-es portalanított üzemi ut a TSZ kőbányájához, mely érintési pontunk, parkírozó helyünk lehet a barlang felkeresése sorén. Csak munkaszüneti napokon érdemes a barlanghoz menni, mert az robbantási övezetbe tartozik^ de ekkor is be kelle jelenteni uticélunkat a. bánya őrházénál a szol gálattevőnek az esetleges kellemetlenségek elkerülése végett. /Mehetnénk más irányból is a barlanghoz, de az lényegesen körülményesebb, mint szót váltani a bányaőrrel./ A bánya üzemi épületeitől jobbra, nyugat felé a meddőhányó aljánál elhaladva érünk be a Bazaltutcába. A bányától mintegy 250 m-re a Bazaltutca szurdokszerü részén túlhaladva egy sokszáz éves, hatalmas, odvas hársfával szemben, a hegy felőli oldalban találjuk a barlangot. A szürke bazalt al-. kotta sziklafal törmelékbe burkolózó tövéből északnyugat felé néz szük bejárata. A barlangot május 11-én találtuk meg, illetve tártuk föl. Bejárata ekkor nem látszott, csak a törmelék közül hüvős, párás légáramlat jött, valamint a fölötte levő sziklafalon feltűnően élénkzöld mohaszonyeg utalt az esetleges üreg jelenlétére. A kőtörmeléket szétdobálva megnyílt az ut a barlangba. Ko -. rabban ismeretlen volt, sem az irodalom nem emliti, sem a helybeliek nem tudtak róla. Nevét a vele szemben lévő matuzsálem korú hársról, régi nevén szádokról /Tilia hibrid/ kapta. A barlang bejáratát egy 120 cm széles, 30 cm magas vizszintes rés alkotja. Bebújva a résen egy 2 m hosszú, 1,20 m széles, kb. 1 m magas, négyszögletű hasáb formájú fülkébe jutunk. A fülke f a l a l t, mennyezetét egyenes kőlapok határolják, rajtuk gyöngyözve csöpög a viz. Alját féloldalasan apróbb bazalttörmelékből álló kup alkotja. A bejárattal szemközti falban néhány cm széles függőleges repedés van, melyből légáramlat jön /késő tavasszal/. A bejárati rés küszöbköve alatt laposan folytatódik a barlang a Bazaltutcát szegélyező törmelék alá. A barlang teljes hossza 5,20 m. Bejárasához segédeszközre nincs szükség, talán az elemlámpa nem bizonyul fölöslegesnek. A barlang genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus keletkezésű barlangnak tekintjük. A Bazaltutcával egyidőben keletkezett, amikor a hegy bezaltretegének pereme elvesztette alátámasztását és kibillenve lesuvadt. E mozgás széthúzódó repedéseket hozott létre. Egy ilyen széthúzott repedés alkotja a Szádok-barlangot is^ A barlang a mennyezetről csöpögő viztől közel %-os páratartalmu. Erős huzatja arra utal, hogy összeköttetésben van további üregrészekkel is. Ásatásra, további feltárásra nem látszik alkalmasnak - tul nagy erő kéne a bizonytalan jelentőségű eredményhez. Igy helyi jelentőségű kis barlangnak számit. Irodalmi emlitése nincs. 2. Lepkés-barlang Nagygörbő határában, a Kovácsi-hegy Bazaltutcájéban van a barlang. A bányától mintegy 400 m-re a Bazaltutca két egymással párhuzamos n y i l t repedésrendszerré válik. A felső /délkeleti/, kisebb, un. "mellékutcában" találjuk a Lepkés-barlangot az utca alját képző, szürke bazaltból álló kőtörmelékből dél felé néző nyilassal.

27 NAGYGÖRBŐ, KOÁCSI-HEGY BAZALTUTCAJA SZÁDOK-BARLANG Felmérte: Eszterhás István 1985, május 11-én Összhossza: 5,20 m NAGYGÖRBŐ, KOÁCSI-HEGY BAZALTUTCAJA LEPKÉS-BARLANG Felmérte í^zterhás István szept H-én Összhossza 5,40 m alaprajz ^ ul E-Dt vetített tcsszmetsjpt helyszinvázlat il NAGYGO*" Ü l keresztsreivény»....0\ A térképeket, illetőleg alaprajzokat Eszterhée Istvén készítette H^raónBÓ, MovÁcsi-tkór tuauutciu ADLÁNY-LIK rttmírtt tirlnhós litión is Kokért Károly IMS IX. U-tn Srrrkrulritr: fufwml Islrón Hoiua 2*,J0 m NAGYGÖRBŐ, KOÁCSI-HEGY BAZALTUTCÁJA GÖRBÖI- HASADÉKBARLANG Felmérte: Eszterhás István május 11-én Hossza 5,05 m bejárati szelvény hely színvázlat \ Zab. <Zs\ ^ alaprajz \ t/m 110.

28 NAuYCÖRBX KOÁCSI-HEGY BAZALTUTCAJA KOAJTÔS - BARLANG Felmerte- tsztprhc-, litván szept. 14-én Hossza: 6,50 m NAGYGÖRBŐ, KOÁCSI-HEGY BAZALTUTCAJA KOKAMRA Felmérte Eszterhás István,Szerkesztette: Eszterhás István Gönczöl Imre Összhossza 11,90 m Somlai Csilla 19Ő5. május 11-én» t ««- alaprajz NAGYGÖRBŐ, KOÁCSI-HEGY BAZALTUTCAJA BAZALTUTCAI-KÖFÜLKE Felmérte Eszterhás István 1985 szept 14-én Összhossza 7,30 m NAGYGÖRBŐ, KOÁCSI-HEGY BAZALTUTCÁJA KÉTLYUKÚ-BARLANG Felmérte: Eszterhás István szept 14-én Összhossza 4,50m

29 Trapézformaju bejáratának szélessége 50 cm, magassága 60 cm. A bejáratot követő kia küszöb után a barlang egy 180cm-es aknában folytatódik. Az akna aljából egy szük átbújó vezet az alsó fülkébe. E fülke 3 m hosszú, 1-1,5 m széles, magassága pedig 120cm-ről fokozatosan csökkenő. Falait mindenütt nagy szögletes szürke bazalt tuskók alkotják. Az akna alja kisebb-nagyobb kőtörmelékből áll.az alsó fülke alját pedig többnyire morzslékos, földes kitöltés alkotja. A barlang függőleges kiterjedése 3,10 m, vizszintes kiterjedése 3,50 m, t e l jes hossza 5,40 m. Bejárásához lámpára szükség van. A barlang genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus keletkezésű barlangnak tekintjük. A Bazaltutcával egyidőben keletkezett, amikor a hegy bazaltrétegének pereme elvesztette alátámasztását és kibillenve lesuvadt. E mozgás széthúzódó repedéseket hozott létre. Egy ilyen, a Bazalt /mellék/-utca aljában levő széthúzódott repedés alkotja a Lepkés-barlangot, melynek fő kiterjedési iránya megegyezik a Bazaitutca irányával. Élővilágából megfigyeltük a névadó vörös csipkésbagoly lepkéket / Scoliopterix libatrix/, iszapszunyogokat /Limonia nubeculosa/, és korongcsigát /Aegopis verticillus/. Az alsó fülke 3 négyzetméter nyi morzsalékos kitöltése ásatásra megfelelő helynek látszik. Helyi jelentőségű kisebb barlang, melynek faunisztikai és paleontológiái kutatá sa biztatónak latszik. A rá vonatkozó irodalom sorszáma: Görbői-hasadékbarlang A bányától kb. 400 m-re a Bazaltutca főágában /vele párhuzamosan, feljebb egy kisebb mellékág is van/, a délkeleti oldal sziklafalának szögletében, a bazaltorgonák szomszédságában találjuk a hasadékbarlangot. Magas keskeny nyilasa délnyugat felé néz a sziklasarokból. Befoglaló kőzete szürke bazalt, mint a többi Kovácsi-hegyi barlangnál Is. 4,50 m magas és csak 40 cm széles, szük nyilassal kezdődik a barlang. Befelé még 2 m hosszan tartja magát a 40 cm-es faltávolság, majd egy 28 cm-es szűkület következik, ezután fokozatosan tágul és a végpontnál mar ismét 40 cm. Oldalfalait hatalmas egybenlévő szürke bazaltlapok alkotják, főtéje tökéletesen illeszkedő, beszorult kőlapokból áll, alját nagyobbrészt durva bazalttörmelék tölti k i, csupán a végpont közelében található finomabb szemcsés kitöltés. É- lővilágából korongcsigákat /Aegopis verticillus/ dalos szúnyogokat /Culex pi - piens/ és iszapszunyogokat /Limonia nubeculosa/ láttunk. Hossza 5,05 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség, de a végpontig csak kifejezetten vékony testalkatúak juthatnak el. E barlang is a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig tektonikus keletkezésű barlangnak tekintjük. A Bazaltutcával egyidőben keletkezett, amikor a hegy bazaltrétegének pereme elvesztette alátámasztását és kibillenve lesuvadt. Az eltávolodott kőzetkaréjban a további feszültségek feloldásaként ujabb törések keletkeztek. Egy ilyen kisebb törés mentén alakult ki a GörbőÍ7hasadékbarlang is. A barlang hossztengelye meg egyezik a Bazaltutca irányával. Ásatása, további feltárása nagyon körülményes lenne. Helyi jelentőségű kis barlang. A rá vonatkozó irodalom sorszáma: adlány-lik Egyéb elnevezései: adlán-lik, adlánlik, adlány-barlang, indornyaszőlősi adlánylik, Savanyu Jóska barlangja, Savanyu Jóska tanyája, Kőkamra, Kukámra. /A két utóbbi elnevezés megtévesztő, mert tévedésből származik - a tőle 40 m- re levő másik barlangnak az elfogadott nevei!/ A nagygörbői bányától mintegy 400 m-re a Bazaltutca két egymással párhuzamos nyilt repedésrendszerré válik. E két párhuzamos árkot elválasztó hosszanti sziklagerinc tetőrégiójában nyilik a barlang, a Bazaltutca főágának kőorgonáival egyvonalban. A korábbi leírásokban /CSIKI, 1953; DORNYAI, 1958/az a helymegjelőlés, hogy " egy nagy és öreg hársfa tövében nyilik... " - bár igaz, de megtévesztő, mert a Bazaltutca egyik jellemzője, hogy minden m-ben található benne egy "nagy és öreg hársfa". A bazaltorgonák fölött, a szürke bazaltból levő gerinc tetején /a már előbb emlegetett/ egyik öreg hársfa tövében ferde aknával szakad a felszínre a barlang. A barlang meglehetősen régen ismert üreg. Elnevezései is arra utalnak, hogy egykoron, ha átmenetileg is de laktak benne /MARGITTAY, 1942; PAPA, 1943/. Irodalma a legbővebb a Kovacsi-hegy bar-

30 lángjaira vonatkozóak közlil. Az előbbiekkel együtt 17 műben van emlitve, vagy leirva - bár ezek egy része egymást idézi /vö: irodalomjegyzék/. A barlang bejárati aknájának szája szabálytalan négyszögalaku. Mérete átlói mentén kb. 1,5 X 1 m. E bejáratot a rövidebb átló vonalában egy ferdén beszorult kőlap két nyilasra osztja. A 45 -osan lejtő, 2,50 m-es Bejárati-akna a 2,70 m széles csarnokkal kezdődő bejárati-folyosóba torkollik. A folyosó 6,80 m hosszú, a. továbbiakban átlagosan 1 m széles és 2-2,8 m magas, téglalapformaju keresztszelvénnyel folytatódik. Oldalfalait és mennyezetét nagy darabokra töredezett, egyenes lapu szürke bazalt alkotja. A bal oldali falat alkotó táblák elég in stabilak, közülük már több kicsúszott, hiányukkal un. "kőasztalokat" alkotva - és a helyükön lévő táblák közül néhány jelenleg is mozgatható. A folyosó alját kisebb-nagyobb darabokból álló bazalttörmelék képzi. E bejárati-folyosón át érkezünk a barlang legnagyobb, "Konyha"-nak nevezett termébe. A Konyha a folyosó folytatásában mért szélessége 3 m, az erre keresztben lévő hossza 5,20 m. Falai a folyosóhoz hasonlóak, mennyezetének közepén /a járószinttől mérve/ egy 356 cm magas vakkürtő, a bal oldali sarokban pedig egy a külszinre szakadó, légáramjárta, szük, 4 m-es kémény van. A Konyha jobb oldali falának szögletéből induló rés is összeköttetésben van a felszínnel - enyhe derengés látszik benne és huzatol is. A bal oldalon lévő fülkéből pedig egy szük mély rés, az un. Kut mélyül le 5,60 m-ig. A Kut fölötti falrészen fehér, meszes kiválás látható. A Konyha aljét középre lejtő köves törmelék tölti k i. A Konyha Bejárati-folyosóval szemközti falának aljából alacsony, szifonszerü Atbujón kúszhatunk ót a burlang másik termébe, az un. Szobába. A Szoba több részre tagolható 5,40 m hosszú, változó szélességű /1,20-3,00 m/ és magasságú /1,00-4,00 m/ terem. Falai hasonlóak a Konyháéhoz, mennyezetén egy 4 m-es vakkürtő található, ez alatt pedig guanó-halom. Alját a bazalttömbök lépcsőkre tagolják, a legszélesebb részen pedig morzsalékos törmelék van. A Szoba jobb oldali feléből egy 3,70 m hosszú, 60 cm széles, cm magas un. Fülke indul. Ennek bal oldali falában levő kis beugróban szintén láthatunk fehér, meszes kiválást. A Fülke végének jobb oldalából 25 cm keskeny, de 3 m magas, 2 m hosszan mérhető /de tovább is folytatódó/ rés nyilik a külszinre, mely már nem járható végig. A barlang teljes hossza 24,30 ra, függőleges kiterjedése a Kúttal együtt 9,45 m, a bejárattól a legmélyebben fekvő járható hely -4,20 m-re a Szoba k i szélesedő részén van. A korábbi leirésban /CSIKI, 1953/ 20 m-ben l e t t megadva hossza, de az a Fülkét és annak jobb oldali rését számitáson kivül hagyta - LEÉL-ÖSSY /1959/ említésében pedig csak 10 m szerepel, mert a Konyhán t u l i részek lemaradtak - mások pedig az előbbi két adat közül fogadták el valamelyiket. Bejáráshoz egyszerű, barlangjáró alapszerelés, lámpa szükséges. E barlang is a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus keletkezésű barlangnak tekintjük /0Z0RAY, I960; SZENTES, 1971/. A Bazaltutcával egyidőben keletkezett, amikor a hegy bazaltrétegének pereme elvesztette alátámasztását és kibillenve megsuvadt. E mozgás a Bazaltutca árkával megegyező irányú és erre merőleges széthúzódó repedéseket hozott létre. Egy ilyen keresztirányú repedés adja a barlang hossztengely szerint kiterjedését és több kisebb, a bazaltutcával párhuzamos repedés pedig a barlang kiszélesedő részeiben figyelhető meg. Meglehetősen száraz, komfortos hatást keltő barlang. A Kut fölötti falon és a Fülke bal oldali beugrójában észlelt fehér, meszes kiválást még nem volt alkalmunk petrográfiailag megvizsgálni, de valószínűnek látszik, hogy az a meglehetősen nagy mésztartalmú pannon homokos rétegekből származik és onnan kapilláris viz hozta fel a bazaltrepedés falára. Faunájából feltűnően sok f a j j a l találkoztunk néhány órás ott tartózkodásunk a- l a t t, igy: éticsigát /Helix pomatia/ orsóscsigát /Lacinaria sp./, korongcsigát /Aegopis verticillus/, barlangi keresztespókot /Meta menardi/, tegzest /Stenophylax permistufî/, vörös csipkésbagoly lepkét /Scoliopterix libatrix/, iszapszunyogot /Limonia nubeculosa/ és egy denevért, mely vagy.közönséges /Myotis myotis/, vagy hegyesorru /Myotis blythi oxnignathus/ láttunk. A csigák mindegyike elpusztult állatok háza - a többiek élo példányok voltak. A Szoba vakkürtje alatt felhalmozódott guanó, arra utal, hogy e helyre rendszeresen viszszatérnek a denevérek. Paleontológiái és történelmi ásatása valószínűen hozna eredményeket. Mind a. Konyha és mind a Szoba, valamint annak Fülkéje ásatásra alkalmas törmelékkel van kitöltve. Mint erre korábban utaltam, elképzelhető, hogy a barlang korábban lakott volt. Erre nevein kivül, komfortos hatása, mérete és beosztása is utal. PÁPA MIKLÓS /1943/ a következőket i r j a : "Egészen különleges helyet foglalnak el a barlangok romantikus történetében a adlány-barlangok, vagy ahogyan a nép nevezi vadlánlikak. A Balaton közelben négy is van, Diáson, álluson, Rezi vára közelében és a Kovácsi-hegyen. Utóbbi a legérdekesebb, mert kőtüzhely, kőágy, kőasztal stb. is van benne. Szóval be van rendezve. A néphit szerint egy szerencsétlen elbujdosott leány tengette i t t életét." Neveiből

31 arra gondolhatunk, hogy betyárlegendája ia volt a barlangnak. A Konyhában tüzelési nyom /hamu, faszén, korom/ található - kéményén a füst valószínűleg maradéktalanul képes távozni. A közelmúltban történt bivakolás nyomai /üvegtörmelék, söröskupak, stb./ is megtalálható benne. Hazai viszonylatban jelentősebb méretű bazaltbarlangnak számit. A turisztikai irodalom /CSIKY, 1953; DORNYAY,1958 ; DORNYAI-IGYÁZÓ, 1934; ESZTERHAS, 1983/ is emliti, továbbá az országos kék tura utvonala megközelíti, melyből kék barlangjelzéses ut ágazik ki a barlang felé, de a közeléban működő két bazaltbánya tevékenysége miatt egyre kevesebb kiránduló tekinti meg. Tudományos f e l dolgozása jelentőségét csak növelné - különösen litológiai, biológiai, paleontológiái cs történelmi kutatása látszik biztatónak. A rá vonatkozó irodalom sorszámai: 1,2,3,4,5,6,7,8,12,13,14,15»16,17,18,19, Kőajtós-barlang A nagygörbői bányától mintegy 450 m-re lelhetünk az ^üregre, ahol a Bazaltutca mar két párhuzamos repedesrendszerré vált. A felső /délkeleti/ kisebb, un. "mellélkutca" törmelékboritotta, hegy felőli aljában, az alacsony sziklafal tövében, a adlány-liktól kb. 40 m-rel délnyugatra találjuk a barlangot. Aknaszerü bejárata a szürke bazalt nagyméretű tuskoi közül nyilik lefelé. A barlangot szeptember 14-én találtuk meg, illetve tártuk f e l. Bejárata ekkor még nem látszott, de a kőtuskók fedte mennyezetének résein beláttunk a barlangba. A legoptimálisabbnak látszó helyen nagykalapáccsal részben szétvertünk egy nagyobb ko*vet, mely aztán becsúszott az üregbe. Ezáltal megnyilt a barlang, kinyílott a "kőajtó", amiről aztán nevét kapta a barlang. A korábbi időből, mivel uj feltárásról van szó, nyilván nem lehetett semmi irodalmi emlitése. A bejárati nyilas 90 X 30 cm, ezen átbújva már 1,10 m-re elérjük a barlang alját. Maga a barlang egy nagyjából észak-déli irányú hosszanti kuszójárat. Magassága 40 ós 90 cm között változik. Keleti fala egybefüggő hatalmas bazaltlap, nyugati fala és mennyezete több nagy bazalttuskoból áll. Szélessége átlagosan cm, de van egy 30 cm-es szük rész is benne. Alján kőtörmeléket alig tartalmazó kitöltés van. Teljes hossza 6,50 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség, de talán egy elemlámpa hasznos lehet. A barlang genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus barlangnak tekintjük. A barlang keleti falától eltávolodott és annak nekitámaszkodó kőtömbök hézaga alkotja az üreget. Élővilágából korongcsigákat /Aegopis verticillus/, barlangi keresztespókokat /Meta menardi/, vörös csipkésbagoly lapkéket /Scoleopterix libatrix/ és iszapszunyogokat /Limonia nubeculosa/ vettünk észre. Aljának kitöltése ásatásra alkalmasnak látszik. Helyi jelentőségű kisebb barlang, melynek faunisztikai és paleontológiái kutatása biztatónak látszik. Irodalmi emlitése nincs. 6. Kőkamra Egyéb elnevezései: Kukámra, Zsivány-barlang, Zsiványbarlang. A nagygörbői bányától kb. 450 m-re van a barlang a Bazaltutca főágának délkeleti oldalában, a bazaltorgonák után mintegy 30 m-rel. A Bazaltutca alján levő alig járt ösvénytől kb. 4 m relativ magasságban, kis kőfolyas fejénél szürke bazaltból levő sziklafal hasadékában van a barlang északnyugat felé néző szája. A barlang e- lőterét 3X4 m-es sziklaudvar képzi, melynek első fele teljesen nyitott, a hátsó része pedig sziklaereszt képez. E sziklaereszből nyilik jobbra és balra is a tulajdonképpeni barlang. A jobb oldali rész egy 2.m hosszú, omladékos tetejű,guggolva járható folyosóval kezdődik - szélessége 60 cm, magassága 70 cm. ez a folyosó vezet a háromszög-alaprajzú, magas fülkébe. A fülke alsó mérete nagyjából 1,50 m, magassága eléri a 4 m-t. Belőle a sziklafal frontja felé egy keskenyedő rés vezet, mely aztán járható nyilassal, "ablakkal" a külszinre lyukad. Ellenkező irányba is vezet belőle egy lépcsőzetesen emelkedő és szintén keskenyedő rés a Bazaltutca mellékutcája felé, mely bár szintén a külszinre lyukad, de járhatatlanul szük. A sziklaereszből balra nyiló barlangrész egy 3 m hosszú L-aleku alacsony járat. A barlang összhossza 11,90 m. A korábbi irodalomban /1EEL-ÖSSY 1959/ emiitett kb. 4 m-es hossz valószinuleg csak a jobb oldali folyosó ós fülke /vagy netán az udvar/ becsült hossza. Bejárásához segédeszközre nincs szükség. Genetikailag a vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus keletkezésű üregnek tekintjük /0Z0- RAY, I960 és SZENTES, 1971/.

32 A Bazaltutca alakulásával egyidőben indult meg fejlődése, ekkor keletkeztek a befoglaló sziklában a repedések, melyek aztán fokozatosan nyiltak szét létrehozva a barlangot. E barlang genetikailag meghatározó repedések ma is jók kive hetők az üreg főtéjében. Udvarán é3 sziklaereszón sok korongcsigát /Aegopis verticillus/ láttunk, más élőlényt nem volt szerencsénk észlelni. Törmelékes alja szinte teljes egészében alkalmas ásatásra - talán nem is eredménytelenül. Helyi jelentőségű három- négy személy bivalkolására alkalmas kisebb barlang, melynek értékét egy sikeres ásatás csak növelné. A rá vonatkozó irodalom sorszáma: 1,2,5,8,12,13,16,17, Bazaltutcai-kőfUlke A nagygörbői bányától kb. 450 m-re a Bazaltutca két párhuzamos ágának összetorkollásatól 25 m-rel visszafelé, a kisebbik, magasabban lévő "mellékutcába", annak délkeleti falában van a barlang, /kb. egyvonalban a Kőkamrával/. Szája egy kis kőudvarból délnyugati irányba néz. Befoglaló kőzete szllrke bazalt, mint a többi Kovácsi-hegyi barlangnak. A kőudvarban nyiló bejárata téglalap-alaku, magassága 90 cm, szélessége 40 cm. A bejáraton tul küszöbbel mélyül a szelvény és mindjárt járható magasságú / cm/, 1 m hosszú, kis folyosóba jutunk. E folyosóból jobbra egy 2 m hosszú, fokozatosan összeszűkülő vek járat indul, balra pedig 2,50 m hosszú, 2 m magas, aljában alacsonyan egy szük lukkal folytatódó barlangrész ágazik k i. Kevés bontással járhatóvá lehetne tenni ezt a mélyponton levő alacsony lyukat is. A barlang oldalfalait, mennyezetét nagy sik lapu kőtömbök alkotják a mennyezetén két kőlap közötti résen ki is lehet látni. Alját jobbára nagy darabokból álló bazalttörmelék alkotja, csak a járhatatlan szük rész alját képzi morzsalékos kitöltés. Összhosszusága 7,30 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség. E barlang is vulkáni kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus keletkezésű barlangnak tekintjük. A barlangutcával egyidőben keletkezett, mikor a hegy bazaltrétegének pereme elvesztette alátámasztását és kibillenve lesuvadt. E mozgás széthúzódó repedéseket hozott létre kialakitva a Bazaltutca nyilt töréses árkait, valamint kisebb töré seket, melyek egyes esetekben barlangnak tekinthetők. Ilyen kisebb törések mentén húzódott szet a kőzet a Bazaltutcai-kőfUlke alakulásakor is. Élővilágából korongcsigákat /Aegopis verticillus/, iszapszunyogokat /Limonia nubeculosa/ és egy kaszáspókot /Nelima sempronii/ láttunk. Ásatásra nem sok lehetőség van, de kisebb továbbjutást igérő feltáró bontása eredményes lehet. Helyi jelentőségű kis barlang. A rá vonatkozó irodalom sorszáma: Kétlyukú-barlang A nagygörbői bányától kb. 450 m-re, a Bazaltutca két párhuzamos ágának összetorkollásától 15 m-rel visszafelé, a kisebbik, magasabban levő, un. "mellékutcában", annak fölfelé tartó törmeléklépcsők alkotta aljában van a barlang. Kettős szája dél felé néz a szürke bazalt alkotta törmeléklépcsőből. A nagyobb, magasabban nyiló bejárata 80 X 50 cm-es, a kisebb, alacsonyabban nyi ló 40 X 30 cm-es. 1 m után a két bejáratot követő kuszójárat összetorkollik egy 1,10 m magas 1 m széles fülkét alkotva. Ebből jobbra egy derékszögben ^örő lépcsőzetes kuszójárat visszacsatlakozik a nagyobb bejárat szádájához. Észak felé pedig további kúszójáratként még 3,5 m hosszan járható, egyre szűkülő folyosó alkotja a barlangot. Keleti oldalfalát és mennyezetét nagyobb bazalttuskók alkotjak, nyugati fala egybefüggő bazaltlap. Alját nagyobbrészt lazán fekvő termetes bazalttörmelék képzi. A legtávolabbi, legalsó részeken pedig morzsalékos kitöltés található. Teljes hossza 4,50 m. Bejárásához segédeszközre nincs szükség. A barlang genetikailag a vulkánikus kőzetekben másodlagos uton létrejövő üregek csoportjába tartozik, ezen belül pedig atektonikus barlangnak tekintjük. A barlang nyugati falától eltávolodott és annak nekitámaszkodó kőtömbök hézaga alkotja az üreget. Hosszanti tengelye megegyezik a Bazaltutca irányával. További kutatása nem sok eredményt hozhat. Helyi jelentőségű kis barlang, mely szemléletes példája az atektonikus barlangképződésnek. A rá vonatkozó irodalom sorszáma: 1.

33 i. f e n y k e p t a b l a : 1. A Lepkés-barlang bejárati aknája. 2. A p e r e m m e l párhuzamos törés széthúzódásával k e l e t k e z e t t a Görb o i - h a s a d e k b a r l a n g. 3. A adlány-lik bejárati aknája. 4. Az a t e k t o n i k u s keletkezésű adlány-lik Bejárati folyosója /Fo t o : Gönczöl I. / * * '

34 I I. fényképtábla: 5. Átjáró a adlány-lik Konyhája és Szo bája között. 6. Részlet a Kovácsi-hegy Bazaltutcájából a Kőkamrával. 7- Kaszásüók / N e l i m a s e m p r o n i i / a B a z a l t u t c a i kőfülke mennyezetén, ü. A adlány-lik Konyhájában jól lát s z i k a kőzet széthúzódásának eredménye /Fotó: Gönczöl I. /

35 IRODALOM - LITERATUR A elmeket követő számok a barlangleiráeok sorszáméi, azt mutatják, hogy az illető miiben mely barlangok vannak emlitve, leirva. 1. BERTALAN K. /1958/: Magyarország nem karsztos eredetű barlangjai - Karsztés Barlangkutatási Tájékoztató p ,2,3,4,5,6,7,8. 2. BERTALAN K. /1972/: Barlangok - in Deák M: Magyarázó Magyarország es földtani térképsorozatához. eszprém L 33-XII. MAPI kiadvány Bp. 3,5. 3. GSIKY L./1953/: A Kovácsi-hegy természetjáró felkutatása - Idegenforgalmi Tájékoztató I. évf sz./aug.l5./ p DORNYAY B. /1954/: A Keszthelyi-hegység hidrotermális jelenségei - Földrajzi Értesitő I I I. évf. 4. fuz. Bp. p ,5,8. 5. DORNYAY B. /1958/: A Kovácsi-hegy bazaltcsodái - Természetjárás I. évf. 2. sz. Bp. /febjr./ 3,5,8. 6. DORNYAY-IGYÁZÓ /1934/: Balaton és környéke részletes kalauz Bp. p ESZTERHAS I. /198 3/: A Bakony barlangjai - in Mészáros Gy: Bakony, Balatonfelvidék - Medicina Könyvkiadó Bp. p. 66 és ESZTERHAS I. /1984/: Lista a Bakony barlangjairól - Folia Musei Historiconaturalis Bakonyiensis Zirc, I I I. köt. p ,5,8. 9. JUGOICS L. /1951/: Zalaszóntó - Zsidi-medence bazalthegyeinek /Tátika-csoport/ felépitése - MÁFI évi jelentése az évekről I I. köt. Bp. p JUGOICS L. /1959/: Balaton környéki bazalthegyek - Term, tud, Közi., 90. évf. 2. sz. p JUGOICS L. /1967/: A dunántúli bazalt és bazalttufa területek - MÁFI évi jelentése az évről, Bp. p KORDOS L. /1984/: Magyarország barlangjai - Gondolat Könyvkiadó Bp. p. 306-,307. 3,5, LEEL-OSSY S. /1959/: Jelentés az évi karszt- és barlangkutatásaimról. - Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató /dec./ p , MARGITTAY R. /1942/: A Balaton vidékének barlangjai - Barlangvilág XII. köt füz. Bp MARGITTAY R. /1942/: A balatonvidék barlangjai - Balatoni Kurir Bp. /jul.23./ p. 1. és /jul.30./ p OZORAY GY. /I96O/: Nem karsztos Üregek genetikája magyarországi példák alapján - Karszt - és Barlangkutatási Tájékoztató /jan-febr./ p ,5-17. PÁPA M. /1943/: A barlangok romantikája - Barlangvilág. Bp. X I I I. köt füz. p PESTY F. /1964/: Magyarország helynevei. Zala vármegye - kézirat OSZK. FOL SZENTES GY. /1971/: Caves Formed in the olcanic Rocs of Hungary - Karsztés Barlangkutatás Bp. p ,5, ITÁLIS I. /1913/: A balaton vidéki bazaltok - A Balaton Tud. Tanulm. Eredm» I I. köt. 2.rész. p. I-I ANONIM: /1953/: eszprém vármegye Idegenforgalmi Hivatalának Hirei - Idegenforgalmi Tájékoztató I. évf. 6. sz. /jun./ p ,5.

36 DIE BASALTHÖHLEN DES KOÁCSI-GEBIRGES Das Kovácsi-Gebirges befindet aich als ein auf Sandboden gelagertes flaches Basaltplateau in dem westlichen Teil des Bakony-Gebirges. Das sandige Grundgeatein wird ununterbrochen - venn auch in bescheidenem Masse - infolge einer Herauspressung der unterirdischen linearen Erosion und Deflation zerstört. Im nordwestlichen Abschnitt des Gebirges hat diese Zerstörung eine besondere geologische Erscheinung verursacht. Der Basaltrond, der seine Unterstützung verloren hat, löste sich in einer Länge von ungef. 700 m vom Basaltplateau los und rutschte etwas m hinunter, jedoch mehr-weninger im Ganzen bleibend. Infolgedessen blieb zwischen dem Rande des Plateaus und dem abrutschten Gesteinstück eine paralleles Grabensystera mit steilen Wänden, sie sog. Basaltstrasse /"Bozaltutca"/ bestehen. Das Abrutschen verursachte die Bildung von zahlreichen Spalten in Gesteinstück; ein Teil dieser Spalten erweiterte sich nachfolgend, so das3 atektonische Höhlen aus ihnen entstunden sind. Zur Zeit gibt es 1 tektonische und 7 atektonische Höhlen in der Basaltstrasse /"Bazaltutca"/ des Kovácsi-Gebirges. Ihrer Ausbreitung nach stellen sie sog. Kleinhöhlen dar, denn auch die grösate von ihnen, die Namen adlany-lik/"höhle des wilden Mädchens"/ trägt, ist nicht länger als 24 m. Diese Höhle ist gut durchlüftet und scheint schon deshalb einen längeren Aufenthalt für Menschen gewährleiten, so dass die sich an diese Höhle knüpfenden romantischen Geschichten von Betyárs /=Rauber/ und verwaisten Mädchen nioht als vollkommen unbegrüadet betrachtet werden können. Neben den Beschreibungen dieser Höhlen enthält vorliegender Aufsatz auch Angaben Uber deren Mineralauscheidungen und Tierwelt; hingewiesen wird ausserdem auf die Möglichkeiten weiterer speläologischen Forschungen. A szerző cime /Anschrift des erfassers/: ESZTERH/S István H-8045 Isztimér Köztársaság u. 157.

37 FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÜZEUM KÖZLEMÉNYEI THE TRICHOPTERA OF THE BAKONY MOUNTAINS AND ENIRONS II. (HUNGARY) DR. ÁKOS UHERKOICH DR. SÁRA U. NÓGRÁDI Na t.-his t. Department of Janus l'an nonius Museum, Pécs ABSTRACT: The Trichoptera of the Bakony Mountains and Environs I I. CHungary) males and 5214 females of 74 species were collected in 38 sites. The number of species increased just to 100. The composition of fauna of "Meleg-víz" is very unusual, i t is due to the permanent water-temperature. Introduction Until recently two papers have been published on the Trichoptera fauna of the Bakony Mountains CÚJHELYI 1979, NÓGRÁDI-UHERKOICH 1985). 87 species were known from 52 localities, and the fauna seemed not particularly rich. I t was established that the polluted and drying-out streams are unfavourable for the caddisflies. We have almost put aside the examination of caddisfly fauna, when our colleague, Mr. L. ABRAHAM called our attention to the upper branches of river Marcal. Our f i r s t experiences were exceptional, and then we decided to come to know this region as far as possibile. Naturally a l l materials coming from the other parts of the Bakony Mts. were elaborated, too. Collecting sites and methods We are presenting caddisfly data from 38 localities. 23 of them have not been included in the previous papers. From the bulk of sites only one or few data are known CFig, 1, 2). Large material of two light-traps CGógánfa and Tés) was elaborated. Our most important collecting activity spread over the upper branches of river Marcal and i t s tributaries CFig. 2). The stream Meleg-víz C'Warm Water') is one of the upper tributaries of river Marcal: i t is longer than the spring branch of Marcal. Its lenght is 25.5 km, the catchment area is sq. km. Formerly i t was a small stream fed by native springs. For almost 3 decades a very large quantity of warm karst water have been pumped up to the surface because of bauxit mines set up around village Nyirád. This water coming permanently to 80 eu. m. per minute is lead by stream Melegvíz. The temperature of stream does not f a l l under 17 degrees from km away from the sources in winter, too. Because of the permanent water vegetation of bed and close bank Í3 green a l l round the year. The gradient of stream is 75 m along 25.5 km, namely 3 per mille in average. Therefore i t runs very quickly, the bed is formed by limestone, calcareous tufa and pebble, along the slow branches, by s i l t. The water is not polluted generally, but sometimes domestic outlet water or faeces is emptied into the riverbed, probably illegaly. The water of river Marcal is determined by "Meleg-víz": i t s water output is permanent along long branches, and the fluctuation of its temperature is moderate. The other, right tributary, stream Kígyós-patak is also dammed up by karst water. I t is ordinary, cold water. The lenght of stream is 24.4 km, the catchment area is sq. km. The spring branches of Marcal are unimportant, short C8-10 km), often dry creeks.

38 150m-250m 250m-350m 7777\ 350m-450m 1 Balaton - felvidék 2 Keszthelyi - hegyiég 3 Déli-Bakony 4 Északi - Bakony n 450m- 550m 550m-650m 5 Keleti-Bakony 1 C o l l e c t i n g s i t e s i n t h e E a s t e r n and S o u t h e r n p a r t o f t h e Bakony M t s. 4 Bakonynána YN23 14 Dudar YN24 5 B a k o n y o s z l o p YN24 28 P u l a YNOO 6 Balatonalmádi BT71 32 Tés BT73 7 Balatonfüred YNIO 33 T i h a n y YM19 8 Balatonfűzfő BT71 35 árpalota BT83 11 Csesznek YN14 38 Zalahaláp XN80 1. ábra. Gyűjtőhelyek a Bakony hegység k e l e t i és déli részén. Fig. I n t h e p a s t t h r e e y e a r s C ) ^we made v e r y f r u i t f u l c o l l e c t i o n s a l o n g t h e Meleg-víz and M a r c a l. Mr. L. ÁBRAHÁM a l s o c o l l e c t e d h e r e. A t 3 s i t e s ( C s a b r e n d e k, Gyepükaján and Zalagyömörő) a l o n g t h e Meleg-víz 959 ó*o* and 1975 oo o f 37 s p e c i e s were c o l l e c t e d by lamp and sweeping C see T a b l e l ). A l o n g t h e s t r e a m a l i g h t t r a p was o p e r a t e d f r o m May t i l l December, We c o u l d n o t manage t o f i n d t i m e f o r t h e e l a b o r a t i o n o f i t s m a t e r i a l because o f t h e e x c e p t i o n a l l y l a r g e q u a n t i t y c o u n t i n g a t l e a s t specimens Cor m o r e ). I t i s hoped t h a t t h i s most i n t e r e s t i n g m a t e r i a l w i l l be w r i t t e n up w i t h i n a few y e a r s. A l o n g t h e u p p e r b r a n c h e s o f r i v e r M a r c a l, between t h e Meleg-víz and s t r e a m T o r n a and 1030 oo o f 39 s p e c i e s were c a p t u r e d i n 4 s i t e s CDabronc, Hegyer, Nemeskeresztúr and Rigács). CSee T a b l e 2 a l s o. )

39 Fig.?.. Collecting sites in the wate r system of river Marcal. 1 Apácatorna XN71 21 Megyer XN61 2 Bakonybél YN03 22 Mihályfa XN60 3 Bakonykoppány YN03 23 Nemeshany XN81 9 Csabrendek XN71 24 Nemeskeresztúr XN61 10 Csahrendek-Nagytárkánypuszta 25 Nyirád XN80 XN70 26 Padragkút XN91 12 Dabronc XN61 27 Pénzesgyőr YN13 13 Devecser XN81 29 Rigács XN61 15 Farkasgyepű XN93 30 Sümeg XN70 16 Gógánfa XN61 31 Szalapa KN60 17 Gyepükaján XN71 34 Ugod XN94 18 Iharkút CBakonyjákó) YN03 36 eszprémgalsa XN71 19 Káptalanfa XN71 37 Zalagyömörő XN70 20 Káptalanfa-Sárosfő XN81 2. ábra. Gyűjtőhelyek a Marcal folyó vízrend szerében.

40 We used 125 Watt mercury vapour lamps during our night capturings. The light trap of Gyepükaján Calong Meleg-víz) was installed with a 250 Watt bulb. We swept by insect net on several points of water sides. Results of our collection and elaboration were 2236 males and 5214 females (altogether 7450 specimens) of 74 caddisfly species from the territory of the Bakony Mountains. Acknowledgements Authors express their sincere thanks to Mr. L. ÁBRAHÁM for a mçst valuable material and for organizing of light trap collections, to Dr. S. TÓTH for the financial help of their examinations and for the materials collected by himself. List of material All species are listed with their localities, dates and numbers of specimens. The collector's name is abbreviated in general as follows: CÁ) Levente ABRAHAM C T ) Sándor TÓTH C-N) Sára NÓGRÁDI C U ) Akos UHERKOICH CR) Pál REMETEY C I t ) light trap The material is deposited in the collection of the Janus Pannonius Museum, Pécs and some specimens CREMETEY'S material mostly) in the HNHM, Budapest. R h y a c o p h i l i d a e Rhyacophila fasciata HAGEN - Bakonynána Nov. 9, ó* 1 o, Nov. 10, o C U ) ; Nemeshány Apr. 20, 1988 aise trap); Pula Oct. 6, o* Zalahaláp June 13, $ CA J. H y d r o p t i l i d a e Orthotrlchia angustella McLACHLAN - Csabrendek Aug. 24, Qo Cu, Á); Megyer June 6, o, Aug. 20, oo Cu); Nemeskeresztúr June 14, oo, Aug. + 22, oo, June 1, op, June 2, , + Aug. 20, ^ (U). Orthotrlchia costalis CURTIS - Csabrendek Aug. 24, oo CU, Á ) ; Gyepükaján June 14, y_ Cu); Nemeskeresztúr Aug. 22, LUJ. Orthotrlchia tragetti MOSELY - Nemeskeresztúr June 14, C U ). Ithytrichia lamellaris EATON - Nemeskeresztúr June 14, ó C U ). Oxyethira falcata MORTON - Csabrendek June 12, o Cu): Aug. 24, CU, Á ). May 4, C Á ), June 1, So Cu), June 4, S CÁ); Gyepükaján June 12, CU, AJ, June CU); Megyer Aug. 20, Cu); Zalahaláp June Cu, A). Ilydroptila lotensis McLACHLAN - Nemeskeresztúr Aug. 22, * Cu). Hydroptila simulans MOSELY - Csabrendek May 7, ód 1 o CU), June 12, CU), Aug. 24, Á), May 4, do* CÁ), June 1, C u )> J u n e 4, ^AO, A u > * Q 1 2 C Á ) ; Gyepükaján May 7, Cu), June 12, b ^U, Ä), J u n e 14, c*ó" 6 22 C U ^ > A P R > ^ U ) ; Nemeskeresztúr Au T 22, CU), Aug. 20, d Cu); Nyirád July 24, CÁ); Zalagyömörő June 22, p CN, U), June 1, A 22' A u S- 1 9» Cu). Hydroptila sparsa CURTIS - Csabrendek May 4, CÁ), June 1, CU); Gyepükaján June 12, Cu, Á ) ; Megyer Aug. 20, ^ J ;

41 nemeskeresztúr June 14, , Aug. 22, oo, Aug. 20, o_ CU); Zalagyömörő Apr. 20, o 2 Op, June 1, ^ Cu). Hydroptila vectis CURTIS - Zalahaláp June 13, ojo. CU, Á ). Agraylea sexmaculata CURTIS - Csabrendek Aug. 24, Cu, Á); Gyepükaján June 12, Cu, Á); Zalahaláp June 13, Cu, Á ). H y d r o p a y c h i d a e Hydropsyche angu3tipennis CURTIS - Apácatorna June 12, S Cu); Gógánfa July 19, 19R6 1 o* Clt); KáptaJanfa-Sárosfő Aug. 13, C Á ) ; Megyer Aug. 20, CU); Mihályfa June 13, do* Cu); Nemeskeresztúr June 14, , Aug. 22, dlu); Rigács Apr. 20, ddcu); Sümeg June 2, 1988 I 6 Cu ). Hydropsyche bulbifera McLACHLAN - Csabrendek Aug. 24, db* Cu, Á ), May 4, 1988,1 dcá), June 1, dcu), June 4, LÁ), Aug. 11, 1988 I I 66 CÁ); Csabrendek-Nagytárkánypuszta June 13, Cu); Gyepükaján June 26, CN, U); Rigács Apr. 20, Cu); Zalagyömörő Apr. 20, 1988 J 6 Cu). Hydropsyche bulgaromanorum MALICKY - Balatonalmádi June 21, d*d CR); Balatonfüred June 22, , June 21, CR); Gógánfa June 17, dclt); Tés July 23, d, Sept. 23, Clt); Zalahaláp July 24, CÁ). Hydropsyche contubernalis McLACHLAN - Bakonynána July 30, CÁ); Balatonfüred June 22, CR); Csabrendek Aug. 24, Cu, A), Aug. 11, CÁ); Dudar July 30, CÁ); Gógánfa June 22-Aug. 12, Clt); Gyepükaján June 12, Cu, Á); Megyer Aug. 20, dcu); Nemeskeresztúr June 14, , Aug. 22, dd Cu); Nyirád July 24, CA); Tés June 28-Sept. 16, Clt); árpalota Aug. 1, ddcá); Zalahaláp June 13, Cu, Á). Hydropsyche instabilis CURTIS - Csabrendek Aug. 11, d CÁ); Gyepükaján June 12, Cu, Á ) ; Káptalanfa-Sárosfő Aug. 13, C Á ) ; Nyirád Aug. 12, ddcá); Zalahaláp June 13, Cu, Á), July 24, CA), June 8., C Á ). Hydropsyche modesta NAÁS - Csabrendek Aug. 24, Cu, Á), June 4, CÁ), Aug. 11, CÁ); Gógánfa July 5-Aug. 18, Clt); Káptalunfa-Sárosfő Aug. 13, CÁ); Megyer Aug. 20, dcu); Nemeskeresztúr June 14, , Aug. 22, d LU); Nyirád Aug. 12, , Sept. 13, ddlá); TÓ3 June 16, d Clt). Hydropsyche ornatula McLACHLAN - Nemeskeresztúr June 14, dcu); Tés July 8, d, July 17, Clt). Hydropsyche pellucidula CURTIS - Csabrendek May 4, dcá), June 4, LA); Gógánfa Aug. 8, d, Aug. 12, dclt); Nemeskeresztúr June 14, Cu). Hydropsyche saxonica McLACHLAN - Bakonynána July 31, , July 30, CA); Balatonfüred June 22, CR); Káptalanfa June 14, , Apr. 20, d Cu), Nemeshany Apr. 20, Cu); Tés Sept d Clt); Tihany June 22, CR); Zalahaláp June 13, óó" LU,. Á), July 24, , June 8, C A ). P o l y c e n t r o p o d i d a e Neureclipsis bimaculata LINNAEUS - Megyer Aug. 20, o Cu); Nemeskeresztúr June 14, oo Cu); Tés July 17, â 8 oo, July 18, oo, July 19, Clt); Zalahaláp June 13, oo CU, Á). Plectrocnemia conspersa CURTIS - Dudar July 29, d CÁ). Polycentropus irroratus CURTIS - Zalagyömörő Apr. 20, d 1 o, June 1, d CU). + Holocentropus dubxus RAMBUR - Nemeskeresztúr June 14, <j> Cu). Holocentropus picicornis STEPHENS - Balatonalámádi June 21, o CR); CoabrendRk Aug. 24, on Cu, Á); Káptalanfa-Sárosfó Aug. 13, CA); Megyer Aug. 20, 1908 l + $ Cu); Nemeskeresztúr June 14, oo Cu); Zalahalnp June 13, o (TU, A J. Cyrnus crenaticornis KOLENATI - Balatonalmádi June 21, d 3 oo CR); Zalahaláp June 13, ly CU, Á ).

42 L ' s y c h o m y i d a e Psychomyia pusilla FABRIC1ÜS - Csabrendek May 2, op CAD, June 12, dó* 1 o CU), Aug. 24, 19«7 60 dd 143 PP Cu, Á), Oct Ód 4 op Cu), Apr. 20; dd 5 22 ^U), Ma,y 4» dd CA), June 1, dd 2 on CU), June 4, dd 1 o CÁ), Aug. 11, dd 32 op CA), Aug. 20, d CU), Sept. 9, Jílo CÁ); Csabrendek-Nagytárkánypuszta June dd CU); Gyepükaján May 7, Q Cu), June 12, dd79 2 <-U, k J ' June 26, dd 7 22 > P r ' d 1 p Cu); Nemeskeresztúr June l]j A 14, 1987? dd, Aug. 22, CU); Nyirád July 24* CA); eszprémgalsu June 1, o Cu); Zalagyömörő Apr. 20, dd 5 $P, Aug. 19, C U ). Lype reducta HÄGEN - Rigács Apr. 20, Cu); Zalagyömörő Apr. 20, f. June 1, dd Cu); Zalahaláp June 13, S Cu, A). E c n o m i d a e Ecnomus tenellus RAMHUR - Balatonfüred June 21 v d CR); Csabrendek May 7, dd Cu), Aug. 24, dd C u > A^ AP r * 2 0» ^ U ), Ma ->' 4, dd 9 22 ^A^> J u n e 1 > "-*), ' * 5 00 CA), Aug.. J u n e 4 11, dd 9 22 ^ A ^ Gyepükaján June 12, dd 8 00 Cu, Á); Káptalanfa- Sárosfő Au«. 13, ' Á); Megyer Aug. 20, dct3 00 Cu); Nemeskeresztúr June 14, ' A u S- 2 2» I 22 ^U); Zalahaláp JuSè 13, dd Cu, Á). P h r y g a n e i d a e Trichostegia minor CURTIS - Csabrendek Aug. 11, CÁ); Gógánfa July 6, d Clt); Káptalanfa-Sárosfő Aug. 13, j LA). Agrypnia varia FABRICIUS - Bakonynána July 30, <?<î 2 00 CÁ); Csabrendek Aug. 11, ód 3 2 ^Á); Káptalanfa-Sárosfő Aug. 13, dd 2 op CA); Megyer Aug. 20, 1938 "00 Cu); Nyirád Aug. 12, dd C A ). Phryganea grandis LINNAEUS - Bakonynána July 30, dd CÁ); Dudar July 30, d CA). Oligostomis reticulata LINNAEUS - Ugod Apr. 22, dd C T ). L i m n e p h i l i d a e Ironoquia dubia STEPHENS - Tés Sept. 22, Clt). Limnephilus affinis CURTIS - Bakonynána July 30, d CÁ); Csabrendek June 4, 19OO 1 2 CÁ); Gógánfa Sept. 15, d, Oct. 7, d Clt); Nyirád May d 2 22 CÁ); Tés June 1-Oct. 8, dd 4 2 Clt); árpalota May 21, d CNyíro); Zalahaláp June 13, dd* 3 22 C *' Limnephilus auricula CURTIS - Bakonynána July 30, dd 2 00 CÁ); Balatonfűzfő May 25, d CT); Csabrendek May 4, dd 8 00 Ctí); Nemeskeresztúr June 14, dcu); Nyirád May 5, dd 46 P2 T É S J U N E 1 9 _ Oct. 26, dd 2 22 Clt); Zalahaláp June 13, dd 3 22 ^U, Á). Limnephilus binotatus CURTIS - Tés June 3, Clt). Limnephilus bipunctatus CURTIS - Nyirád May 5, CX); Szalapa June 13, C l J ) ; Tés Oct. 17, Clt). Limnephilus decipiens KOLENATI - Bakonynána July 30, dd 4 22 ^Á); Gógánfa June 14, Clt). Limnephilus extricatus McLACHLAN - Tés Aug. 17, Clt). Limnephilus flavicornis FABRICIUS - Bakonynána July 30, dd 3 22 *-Á), Balatonfüred June 21, dd 2 22 ( RJ '> Csabrendek Aug. 24, dd 1 2 Á), June 4, dd CÁ), A ug- 11, d, Sept. 9, CÁ); Gógánfa Oct. 6, d CltTj Nemeskeresztúr June 14, dd 1 2 Cu); Nyirád July 24, dd 1 2, A "g. 12, I988 1 d, Sept. 18, d 1 o CÁ); Sümeg June 2, i Cu); Szalapa June 13, d CU)> Tés Sept d, Oct. 11, d Clt); Zalahaláp June 13, dcu, A). Limnephilus griseus LINNAEUS - Bakonynána July 30, dd 2 22 CÁ); Csabrendek May 4, d 1 2 CÁ); Gógánfa Oct. 22, d Clt); Nyirád May 5, dd 2 22' Sept. 18, d tk")\ Tés May 25-Oct. 17, dd Clt); Zalahaláp June 13, d Cu, A). Limnephilus hirsutus PICTET - Bakonynána July 30, dd CÁ); Csabrendek Aug. 11, CÁ); Megyer Aug. 20, o"cu); Tihany June 22, d + CR). +

43 Limnephilus ignavus McLACHLAN - Bakonynána July 30, do" 3 00 CAD; Tea June 24-Oct. 26, CltD. Limnephilus lunatus CURTIS - Bakonynána July 30, CAD; Csabrendek May 4, , June 4, d 1 0 CÁD; Dabronc Apr. 20, d CuD; Devecser Oct. 25, C U ) ; Nemeskerfésztür June 14, CUD; Sümeg June 6, dd CuD; Tés May 4-Oct. 17, dd CltD; Zalahaláp June 8, CAD. Limnephilus rhombicus LINNAEUS - Bakonynána July 30, CAD; Csabrendek Aug. 24, d Cu, Á): Csesznek-Gézaháza May 24, Csólymosné), Mihályfa June 2, d CuD; Szalapa Jure 13, CUD; Tés June 15- Aug dd 3 22 CltD; Ugod June 24, CTD; árpalota Aug. 1, dd CÁD Limnephilus sparsus CURTIS - Bakonynána July 30, CÁD; Nyirád Sept. 18, CÁD; Tés June 24-Sept. 23, CltD. Limnephilus vittatus FABRICIUS - Csabrendek June 4, d CÁD; Gógánfa Oct. 1-29, CltD; Nemeskeresztúr June 14, CltD; Nyirád May 5, CAD; Tés June 14, d, Aug. 24, , Oct. 16, » - 0 c t 17,^ d 1 2 CltD; Zalahaláp June 13, (î 1 5 Cu^ Á), June 8, Colpotaulius incisus CURTIS - Csabrendek Aug. 24, Cu, ÁD; June 4, o CAD; Dudar July 29, CAD; Megyer Aug. 20, CuD; Nemeskeresztúr June 14, * u ) ; Tés July 15, dcltd; Zalahaláp June 13, o_ CU, ÁD, July 24, CAD. Grammotaulius nigropunctatus RETZIUS - Bakonynána July 30, dd CAD; Csabrendek May 4, dd 3 22 CÁD; Gógánfa Oct. 9, d CltD: Gyepükaján June 12, d Cu, ÁD; Nemeskeresztúr June 14, dd 2 00 CUD; Nyirád May 5, CAD: Tés May 26-Oct. 6, CltD; Zalahaláp June 13, dd 4 2$ CU, ÁD. Glyphotaelius pellucidus RETZIUS - Csabrendek May 4, CÁD; Zalahaláp June 12, dd 2 2 Cu, ÁD. Anabolia furcata BRAUER - Nyirád Oct. 6, dd CTD. Potamophylax nigricornis PICTET - Bakonynána July 30, d CAD. Halesus tesselatus RAMBUR - Bakonynána Nov. 8, » N o v - 1 0» d 1 o CltD. + + Stenophylax permistus McLACHLAN - Bakonynána Nov. 9, dcltd; Bakonyoszlop Ördög-árok May 29, q CTD: Csabrendek May 4, ' ' J u n e CAD; Dudar July 29, d CÁD; Farkasgyepű June CltD; Gógánfa Oct. 1, d, Oct. 2, o CltD: Gyepükaján June 12, CU, AD; Iharkút Pénzlyuk May 28, CTD; Nyirád May 5, d ló CÁD; Sümeg Apr. 20, dd CuD: Tés May 26±Sept. 22, dd Clt Dl Zalahaláp June 13, Cu, ÁD. Stenophylax vibex CURTIS - Iharkút Pénzlyuk May 28, CTD; Padragkút May 30, CTD. Micropterna sequax McLACHLAN - Dudar July 29, d CÁD. Micropterna testacea GMELIN - Tés, Oct. 6, dcltd. Chaetopteryx fusca BRAUER - Bakonynána Nov. 8, d, Dec. 8, CltD; Devecser Oct. 25, CuD; Káptalanfa Oct. 25, CUD; Tés Oct. 17, , Oct. 26, dcltd. + + Chaetopteryx major McLACHLAN - Bakonynána Dec. 8, ö*cltd; Tés Sept. 25, d Clt). G o e r i d a e, Goera pilosa FABRICIUS - Csabrendek June 4, » Aug. 1,, d 2 00 CA); Káptalanfa June 14, dcu); Káptalanfa-Sárosfő Aug. 13, C A ), Megyer Aug. 20, Cu); Nemeshany Apr. 20, Cu); Nemeskeresztúr June 14, » Apt. 20, d Cu); Szalapa June 13, dcu); eszprémgalsa Aug d CU); Zalagyömörő Apr. 20, Cu). L e p t o c e r i d a e Athripsodes aterrimus STEPHENS - Balatonfüred June 21, CR); Mihályfa June 2, dd Cu); Nemeskerssztúr June 14, , June I ; CU); Zalahaláp June 13, Cu, Á).

44 Athripsodes cinereus CURTIS - Balatonalmádi June 21, do* 4 92 ^R); Balatonfüred June 21, o CR); Megyer Aug. 20, d l p Cu); Nemeskeresztúr June 14, dd 4 oo, Aug. 22, d 1 o, June 1, Ő,' AŰg. 20, d C U ). Ceraclea alboguttata HÄGEN - Káptalanfa-Sárosfő Aug. 13, d 2 oo CÁ): Nemeskeresztúr June 14, dd 2 oo Cu); Zalahaláp June 13, pó CU, A ) ; July 24, d CÁ). Ceraclea annulicornis STEPHENS - Zalahaláp June 13, d Cu, Á). Ceraclea dissimilis STEPHENS - Bakonynána July 30, d 1 o CÁ); Balatonalmádi June 21, CR); Csabrendek Aug. 24, dd 1 o Cü, Á), May 4, dd 3 92 CAD, June 4, dd 3 99, Aug. 11, p <-Á); Gógánfa June 16, , July 3, d, July 5, d, July 6, 19*6 1 d Clt): Gyepükaján June 12, dd 1 o Cu, Á); Megyer Aug. 20, dd 10 op Cu); Nemeskeresztúr June 14, dd 26 oo, Aug. 22, dd 2 op Cu); Tés July 18, Clt); Zalahaláp June 13, dd 2 op Cu,Á), July 24, dd 1 o C A ) Mystacides longicornis LINNAEUS - Balatonalmádi June 21, dd 2 po CR); Balatonfüred June 21, dd 9 PP CR); Nemeskeresztúr Aug. 22, Cu); + Zalahaláp June 13, d 12 op Cü, Á). Mystacides nigra LINNAEUS - Dabronc April 20, dd Cu); Megyer June 6, dd Cu); Mihályfa June 2, p Cu); Nemeskeresztúr June 14, d 13 P.P., Aug. 22, dd, June 1, dd Cu). Oecetis furva RAMBUR - Csabrendek Aug. 24, p Cu, Á); Gyepükaján June 12, Cu, Á); Káptalanfa-Sárosfő Aug. 13, d 2 oo C A ) ; Megyer Aug. 20, o CU); Nemeskeresztúr June 14, d 1 16 oo Cu); Zalahaláp June 13, J> CU, A ). ** Oecetis lacustris PICTET - Csabrendek Aug. 24, dcu, Á); Káptalanfa- Sárosfő Aug. 13, CÁ); Nemeskersztúr June 14, dd 21 po Cu); Nyirád Aug. 12, d CA); Zalahaláp June 13, dd 30 $2 C u» Á9. Oecetis notata RAMBUR - Tés July 19, Clt); Zalahaláp July 24, 1987 l p_ C A ). * Oecetis ochracea CURTIS - Balatonalmádi June CR); Csabrendek Aug. 24, dd 4 op Cu, Á); May 4, í 2 oo CÁ); Gógánfa June 21, d Clt); Gyepükaján June 12, dd 6 oo Cu, A ) ; Megyer Aug. 20, dd Cu); Nemeskeresztúr June 14, oo 134 oó. Aug. 22, dd 18 op Cu): Nyirád May 5, d 15 09» Aug. 12, CÁ); Tés June 15, Clt); árpalota Aug. 1, 1987 I? CA); Zalahaláp June 13, dd 4 pp Cu, A), July 24, j CA). ** Leptocerus tineiformis CURTIS - Csabrendek June 4, o CÁ); Gógánfa June 16, o Clt); Káptalanfa-Sárosfő Aug. 13, o CÁ); Nemeskeresztúr June + 14, dd 17 Cu); Tés June 15, $ Clt). S e r i c o s t o m a t i d a e Notidobia ciliaris LINNAEUS - Bakonybél May 21, op CMóczár), May 19, d 1 p CMihályi); Bakonykoppány May 20, p CMóózár); Csesznek'Cuhavölgy May 23, d 1 ç CMóczár), 1 + CBajári). Discussion In this paper data of 74 species are presented. 13 of them have not been published from the Bakony Mountains yet, therefore now we know 100 species together with the 87 species published in our previous paper CNÓGRÁDI-UHERKOICH 3 985). Our most important collecting sites were the Western part of the Bakony Mountains and the Southern part of the basin of river Marcal. The most interesting materials were captured along the stream "Meleg-víz" and river Marcal. Rare species in the Western Bakony Mountains On this area several interesting species were taken, big mass of some of them. Orthotrichia angustella McL. The ; first Hungarian specimen was collected at Kisdobsza, South Transdanubia CN0GRÁDI 1986). Along the Meleg-víz and mostly along river Marcal i t lives in very large masb, more than 250 specimens were captured CTable 1 and 2). In the year 1987 i t was collected at Sármellék, West of Balaton CFig. 4). BOTOSÁNEANU and MALICKY Cl978) indicates i t from the Danube Basin with question mark.

45 Fig. 3. Locality data of present paper on the UTM grid map. - A J e l e n dolgozatban szereplő lelőhely! adatok UTM rendszerű hálótérképe a b r a Ia B ;ecu3^ T b U CMâ<.r 8^ raîê) r i C h i a ^ " " ^ "<* circle) zn á H y d r o p t i_

46 c»u ^J-ST-riDux.ion oi i^oiycentropus irroratus CURT, in Hungary b. abra. A Poiycentropus irroratus CURT, magyarországi elterjedése. Fig. 6. Distribution of Holocentropus dumus RAMB. in Hungary 6. abra. A Holocentropus dubius RAMB. magyarországi elterjedése.

47 Hydroptila vectis CURT. The only reference is in Fauna Regni Hungáriáé to this species CMOCSÁRY 1900D. During 87 years no specimen was captured in Hungary. Two females came to light along the iszló Stream at Zalahaláp. Polycentropus irroratus CURT. I t is,a rare species, collected in Mecsek Mountains at ékény, at Magyarszombatfa CNÓGRÁDI 1987), in the Zemplén Mountains COLÁH 1967) and around eresegyház Ccoll. HNHM Budapest). I t was taken twice along the Meleg-víz CFig. 5). Holocentropus dubius RAMB. Until recently 6 localities became to be known CNÓGRÁDI-UHERKOICH 1988b, coll. HNHM Budapest). One of them is along river Marcal, at Nemeskeresztúr CFig. 6). Fauna composition of two biotops In the past years the composition of Trichoptera fauna of several streams was examined and published CNOGRADI 1987, 1989, NÓGRÁDI-UHERKOICH 1988a). The mountainous streams have several species characteristic only of these fast running and cold ones. The frequent species of the stream of Pásztor spring Cin Eastern Mecsek Mountains) are Rhyacophila fasciata HAG., Wormaldia occipitalis PICT., Tinodes unicolor PICT-, Stenophylax meridiorientalis MAL., Potamophylax nigricornis PICT., Chaetopteryx major McL., Chaetopteryx schmidi mecsekensis NÓGRÁDI etc. These species do not occur in the streams of lowland and low, hilly regions. At Kisdobssa, along the Gyöngyös stream Hydropsyche species Cmostly H. saxonica McL., H. modesta NAÁS, H. contubernalis McL., H. ornatula McL.), Ceraclea dissimilis STEPH., Neureclipsis bimaculata L. proved to be dominant species. The characteristic feature of the fauna of Szőce stream CWest Hungary) Í3 the diversity: 84 species were captured there CKisdobsza: 64 species). The dominant species are Agapetus fuscipes CURT., Chaetopteryx fusca BRAU., Ch. rugulosa KOL., Rhadicoleptus alpestris KOL., Lithax obscurus HAG., Notidobia ciliaris L., etc. The composition of the fauna of Meleg-víz and upper branches of river Marcal is different from other types of waters. We drew up the summarized l i s t of these water courses CTable 1, 2 J. The composition and quantity of Trichoptera fauna of Meleg-víz is the most unusual have been found until now. One third of the material is composed by Oxyethira falcata MORTON. An other hydroptilid, Hydroptila simulans MOS. reaches 10 p. c. The number of specimens of Psychomyia pusilla F. is strikingly high, i t almost reaches 30 p. c. These three species mount up to more than 72 p. c. together. The Hydropsyche females reach 8, Ecnomus tenellus RAMB. almost 10 p. c. The rest 10 p. c. is divided amongst the other 33 species, their percentage is between 0.03 and This strange composition is due to the practically permanent water-temperature and its quick run. After the elaboration of light trap material derived from here we w i l l get more exact data about the quantitative relations. The most frequent species of river Marcal is also a hydroptilid, Hydroptila sparsa CURT. Its dominancy is over 36 P- 0. Another hydroptilid, Orthotrichia angustella McL. reach 16 p. c. These two species - together with Oecetis ochracea CURT, count 70 p. c. It is interesting that Colpotaulius incisus CURT., Athripsodes cinereus CURT, and Mystacides nigra L. belong to the more frequent species, too. The water temperature of the Marcal is not permanent, but the fluctuation is relatively moderate along the examined branches. Summary The number of caddisfly species known from the Bakony Mountains and i t s environs increased to 100. The focus of our examinations was the upper part of the catchment area of river Marcal, Here the composition of caddisfly fauna was very unusual because of permanent water temperature CMeleg-víz) or of the moderate temperature-fluctuation Criver Marcal). I f we had the possibility to continue to examine this water system in the future, we should certainly get further interesting results. Anyway elaboration of considerable light-trap material of the field is pressing and urgent.

48 Table 1. Caddisflies and their quantity collected at 3 sites CCsabrendek, Gyepükaján, Zalagyömörő) along the stream Meleg-víz. 1. táblázat. A Meleg-víz 3 pontján CCsabrendek, Gyepükaján, Zalagyömörő) gyűjtött tegzesek és mennyiségük. Orthotrichia angustella 1 â 9 0. costalis 6 Oxyethira. falcata 133 Ó 813 Hydroptila simulans 107 0* 214 H. sparsa Agraylea aexmaculata 3 d 2 d 9 Hydropsyche bulbifera 44 a H. contubernalis 5 d H. instabilis 2 rf H. rnodesta 17 ci H. pellucidula 2 d H. sp. indet. females 239 Polycentropus irroratus 2 â 1 Holocentropus picicornis 2 Psychomyia pusilla 399 ó Lype reducta 4 d 447 Ecnomus tenellus 125 0* 163 Trichostegia minor 1 Agrypnia varia 6 rf Limnephilus affinis 3 1 L. auricula 12 cf 8 L. flavicornis 19 d 15 L. griseus L. hirsutus 1 L. lunatus L. rhombicus 1 d L. vittatus 1 d Colpotaulius incisus 2 Grammotaulius nigropunct 5 rf 3 Glyphotaelius peî.lucidus 1 Anabolia furcata 5 rf Stenophylax permistus 1 d 9 Goera pilosa 6 d 2 Ceraclea dissimilis 16 d 9 Oecetis fúrva 2 Oe. lacustris 1 d Oe. ochracea 35 d 12 Leptocerus tineiformis 1 altogether 959 rf 1975 Table 2. Caddisflies and their quantity collected at 4 sites Cüabronc, Megyer, Nemeskeresztúr, Rigács) along the river Marcal. 2. táblázat. A Marcal 4 pontján Cüabronc, Megyer, Nemeskeresztúr, Rigács) gyűjtött tegzebek és mennyiségük. Orthotrichia angustella 196 ( costalis 1 0. tragetti 1 Ithytrichia lamellaris 1 d Oxyethira falcata 1 Hydroptila lotensis 1 d H. simulans 2 d H. sparsa 53 d 521 Hydropsyche engustipenni s 14 d H. bulbifera 8 d H. contubernalis 9 d H. modestá 3 d H. ornatula 1 d H. pellucidula 2 d H. sp. indet. females 111 Neureclipsis bimaculata 3 Holocentropus dubius 1 H. picicornis Psychomyia pusilla 2 d 4 Lype reducta Ecnomus tenellus 2 d 1 12 Agrypnia varia 3 Limnephilus auricula 1 d L. flavicornis 2 d 1 L. hirsutus 1 L. lunatus 2 d L. vittatus 1 Colpotaulius incisus 39 d 39 Grammotaulius nigropunct 3 d 2 Goera pilosa 1 d 2 Athripsodes aterriraus 3 A. cinereus 12 d 6 Ceraclea alboguttata 3 d 2 C. dissimilis 40 d 38 Mystacides longicornis 1 M. nigra 14 d 13 Oecetis fúrva 1 d 22 Oe. lacustris 3 d 2 Oe. ochracea 115 d 152 Leptocerus tineiformis 2 d 17 altogether 536 cf 1030 Table 3. Caddisflies and their quantity collected at Tés in 1987 by light trap. 3. táblázat. A tési fénycsapda által 1987-ben fogott tegzesek és mennyiségük. Hydropsyche bulgaromanorum 2 6 L. lunatus H. contubernalis 79 6 L. rhombicus 4 d? H. rnodesta 1 d L. sparsus 24 d 14 H. ornatula 2 6 L. vittatus 3 d 3 H. saxonica 1 d Colpotaulius incisus 1 d H. sp. indet. females 260 j j> Grammotaulius nigropunct 3 d 5 Neureclipsis bimaculata 1 d 21 i i Micropterna testacea 1 d Ironoquia dubia 2 ;! Stenophylax permistus 19 d 19 Limnephilus affinis 4 d 4 i Halesus tesselatus 11 d 2 L. auricula 6 d 2 i > Chaetopteryx fusca 3 d L. binotatus í ; i Ch. major 1 d L. hipunctatu3 í ; > Ceraclea dissimilis 1 L. extricatus í ; i Oecetis notata 1 L. flavicornis 2 d Oe. ochracea 2 L. griseus 14 d 10 ( j Leptocerus tineiformis 1 L. ignavus 6 d 2 1 ' altogether 210 d 380

49 REFERENCES - IRODALOM BOTCSÁNEAUNU, L. - MALICKY, H. Cl978): Trichoptera, in: ILLIES, J.: Limnofauna Eùropaea, 2nd Ed., p Stuttgart. MOCSÁRY, S. C1900): Ordo Neuroptera, in: Fauna Regni Hungáriáé, p Budapest. NÓGRÁDI, 3. Cl986): New data to the caddisfly fauna of Hungary CTrichoptera). - Folia en t. Hung. 47 Cl-2): NÓGRÁDI, S. Cl987J: CaddisflieB of the Eastern Mecsek Mountains, Hungary ("Trichoptera), I. - A Janus Pannoniun Múz. Évk C b ): NÓGRÁDI, S. C1989): The Trichoptera t fauna of Sz<5ce and i t s environs CWest Hungary). - A Janus Pannonius Múz. Évk. 33 Cl988): NÓGRÁDI S. - UHERKOICH Á. Cl985): A Bakony hegység és környéke tegzes faunája I. CTrichoptera). - Folia Mus. Hist.-nat. Bakonyiensis Czirc) 4: NÓGRÁDI, 3, - UHERKOICH, Á. Cl988a):The Caddisfly fauna of the Gyöngyös streamsystem, South Hungary CTrichoptera). - A Janus Pannonius Múz. Évk. 32 Cl987): NÓGRÁDI, S. - UHERKOIJH, Á.Cl988b): Trichopterologigal results from the Northern Mountains CHungary). - Folia Hist.-nat. Mus. Matrensis CGyöngyös) in print. OLÁH, J. C1967): Untersuchungen über die Trichopteren eines Bachsystems der Karpaten. - Acta Eiol. Debrecina ÚJHELYI, S. C1979): Adatok néhány rovarrend bakonyi elterjedéséhez. - eszprém m. Múz. Közi. 14:

50 A BAKONY HEGYSÉG ÉS KÖRNYÉKE TEGZES FAUNÁJA r ' A Bakony hegység tegze sfaunájárói eddig megjelent 2 cikk lújhelyi 1979, NÓG RÁD I-UHERKOICH 1985) 52 lelőhelyről 87 fajt ismertet. Ezek a korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a hegységnek kiterjedéséhez képest viszonylag szegény a tegzes faunája. Kétségtelen, hogy az elszennyeződött illetve kiszáradó vizek miatt a vízi fauna pusztulóban van ben kezdtük meg a Nyugati-Bakony és közvetlen környéke tegzes faunájának vizsgálatát. ÁBRAHÁM Levente hívta fel figyelmünket a Marcal vízrendszerének felső szakaszára, i t t is különösképpen a Meleg-vízre. Ez utóbbi mai állapotában mesterséges képződmény. A bauxitbányák művelése miatt többhelyütt igen nagy mennyiségű karsztvizet szivattyúznak a felszínre folyamatosan. Nyirád környékén a Meleg-víz medrébe mintegy 80 nr-nyi percenkénti, kb. 20 C-os karsztvizet szivattyúznak. A gyors folyású, tiszta patak vízhőmérséklete a forrásoktól km-re sem süllyed 17 C alá még a leghidegebb télen sem, s meg km-re - már a Marcal medrében - is érződik ez a hatás. Az állandó vízhőmérséklet és az egyenletes vízjárás miatt igen különös a Meleg-víz tegzesfaunája Cés általában vízi faunája). Eddigi vizsgálataink azt mutatják, hogy az anyagnak mintegy harmadát az Oxyethira falcata MORTON teszi k i, és egy másik hydroptilida, «Hydroptila simulans MOS. is 10 $-os gyakoriságú. Csaknem 30 %-kal részesedik a másutt mindig kis példányszámú Psychomyia pusilla F., s az Ecnomus tenellus RAMB. 10 ^-ot ér el. A Marcal leggyakoribb faja ugyancsak egy hydroptilida CHydroptila sparsa CURT.) 36 jí-os tömegrészesedéssel. Rendkívül magas a Magyarországon közelmúltban felfedezett Orthotrichia angustella McL. aránya is Cl6 #). A két vízfolyás mellől származik az anyag zöme. Emellett azonban feldolgoztunk máshonnét származó anyagokat is. égeredményben 74 faj 2236 Ö* és 5214 Q példányát közöljük 37 lelőhelyről. Ezzel a Bakonyból és közvetlen környékéről ismert fajok száma 100-ra emelkedett. A Meleg-víz mellett 1987-ben fénycsapdát is működtettünk. Azonban az anyag egészen rendkívüli- nagy mennyisége - legalább példány, de ennek akár kétszerese is lehet - miatt ezt feldolgozni eddig még nem tudtuk. Személyes gyűjtéseinkkel pedig szeretnénk még tovább vizsgálni a Marcal felső szakaszát. Authors' adress Ca szerzők cime): Dr.UHERKOICH Áko3 Dr.NÓGRÁDI Sára H-76OI Pécs P. 0. Box 347

51 FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI ADATOK A BAKONY HEGYSÉG LEÉLBOGÂR- FAUNÁJÁHOZ III. (COLEOPTERA: CHRYSOMELIDAE, ) ROZNER ISTÁN Budapest ABSTRACT : Data to the knowledge of the leaf beetlea-fauna of the Bakony Mounta-- ina I I I. - A l i s t contains the data of species of Lamprosominae, Eumolpinae, Chrysomelinae and Galerucinae subfamilies /Coleoptera: Chrysomelidae/, which were collected between within the framework of the program "Natural features of Bakony Mountains". Bevezetés A most tárgyalt négy levélbogár alcsalád - a Lamprosominae, az Eumolpinae, a Chrysomelinae és a Galerucinae - adatai folytatása a korábban már megjelent, a bakonyi levélbogarakról szóló közleményeknek. TÓTH /1979/ a Bakony hegységből a levélbogár alapvetésében 26 nemet, 88 f a i t és 47 változatot ismertetett a négy alcsaládból. Az között, "A Ba - kony természeti képe" kutatási programban gyűjtött, és 1981 óta folyamatosan feldolgozott levélbogár anyagból, a fenti időszakban 24 nem, 74 faj és 27 változat került elő. A négy alcsaládból 7 faj a Bakonyra nézve újnak bizonyult, ezekről 1987-ben, a 10. Bakony-kutató Ankéton már részletesen beszámoltam /R0ZNER, 1987/. Ez a 7 faj a következő: Timarcha rugulosa H.-SCHäPPER, Gast - rophysa viridula /DEEGER/, Hydrothassa marginella LINNÉ, Hydrothassa flavocincta RRULLÉ, Phaedon laevigatus /DUPTSCHMID/, Phytodecta rufipes DEEGER, Luperus pinicola DUFTSCHMID. Ezekkel 95-re emelkedett a négy levélbogár alcsalád bakonyi fajainak a száma. Ebben a cikkben ismertetett levélbogár anyag nagyobbik része a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum Chrysomelidae-gyfljteményében, kisebbik része két hazai magángyűjtemény, Podlussány Attila és a szerző gyűjteményében található. A fajokra vonatkozó adatközléseknél, csekély változtatással, az eddigi gya - korlatot és DÉAI et al./1987/ útmutatásait követtem. áltozást jelent, hogy könnyebb kezelhetőség végett az adatok felsorolásánál, a lelőhelyek sorszáma helyett közlöm a lelőhely megnevezését. További változtatást jelent az is, hogy a fajok térképezésére vaktérkép helyett Bakony hegység UTM rendszerű hálótérképót /TÓTH, 1987/ alkalmazom. A térkép 10 X 10 km-es négyzethálóval van ellátva, melyen 2,5 X 2,5 km-es bontásban ábrázolom a lelőhelyeket. A lelőhelyek közlésénél az alábbi adatok találhatók: 1. Sorszám. 2. A hálótérkép 2,5X2,5 km-es négyzetének kódszáma a számítógépes f e l dolgozáshoz. 3. A gyűjtőhely leírása. A fajok tárgyalásánál az adatok sorrendje tk. megfelel az eddigi gyakorlatnak u.m.: 1. A fajok sorszáma. 2. Az érvényben levő tudományos elnevezés /esetleg az ismertebb szinonimák/ 3- A faj magyar elnevezése, kiegészítve egyéb, pl. ná-

52 pi eine vezessél. 4. A Bakonyból között előkerült változatok /külön lelőhelyadatok nélkül/. 5. A faj elterjedési adatai. 6. A tápnövényekre vo - natkozó adatok. 7. A gyűjtemények rövidítése, ahol a tárgyalt faj példányai megtalálhatók. 8. A bakonyi lelőhelyedatok felsorolása.. A 8. ponton belül a következő sorrendet alkalmaztam: 1. A lelőhely megnevezése. Zárójelben, arai a közigazgatási hovatartozást jelenti, csak akkor közöltem adatot, ha ugyanolyan nevű gyűjtőhely több település határábun is előfordul. 2. A gyűjtés idő pontja teljes évszámmal, hónappal és nappal. 3- A gyűjtő neve, többnyire rövidítve. 4. A gyűjtés módjára vonatkozó A adatok rövidítése. gyűjtött példányszámok közlését mellőztem, mivel a gyűjteményekben találhat példányok nem adnak hiteles képet a gyűjtés helyszínén található faj sűrűségről. Az adategységeket, /vessző/, az adatcsoportokat; /pontosvessző/, az egyes gyü tőhelyeket - /gondolatjel/ választja el egymástól. A gyűjtőhely neve után : kettőspont áll. A gyűjtők AL Ádám László BA = Balogh András BAN = Bnnkovics Attila BJ = Bali József BK = Ballá Katalin BL = Bérezi Lajos BÜ = Bürgés György CSM = Csiby Mária DM = Dax Margit GY = Győrffy György GYG = Gyurkó Gizella GYJ. Györké J. GYN = Györffy Györgyné HA = Hadnagy László Hl = Havasi Intvánné HM = Huszár Mária IGY Ilosvay György KA = Kasper Ágota KB = Kalivoda Béla KG Külüs Gábor KO» Koloszár András KOL Kolep Irma KZ - Kovács Zs. LM = Lendvai Mária MAM * Magyar Miklós MM Medvegy Mihály NE = Nagy Eva NI = Neruzsil István NL = Nóvák László OA «Orosz András P = Papp Jenő PA = Podlussány Attila Pl = Pintér Béla PS = Polágyi Szilvia RC = Rácz István RET = Retezár Imre RI = Rozner István SA = Stadler András SG» Somogyi Gábor SI «Sinkovicz Ilona SIP = Sipos Imre SZD * Szalóki Dezső SZI - Szitta Tamás SZU Szurgyi Zsuzsanna TL = Tóth László TI = Tóth Ilona TR» Tapfer Rezső és azok névrövidítése

53 TS = Tóth Sándor E = eszelovszky Zoltán <T = Weninger Tibor ZL = Zombori Lajos Egyéb röviditések syn. = szinonima ssp. = subspecies = alfaj var. varietas = változat üb. = aberratio * eltérés Coll. «gyűjtemény, ahol az ismertetett faj található BTM = Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc mgy /PA/ Podlussány Attila magángyűjteménye mgy /RI/ Rozner István magángyűjteménye egy = egyelés^ f flihálózás fcs = fénycsapda k = kopogtatva MAL = Malaise-csapda tes = talajcsapda t r f talajrostélás, futtatás TII = tápnövény A gyűjtőhelyek felsorolása 1. XN 94 À1 Adásztevel 2. XN 90 A 2 Agártető /Sáska/ 3. YN 13 A4 AklWZirc/ 4. YN 20 D2 Alsóőrs 5. YN 22 Al Aranyos-völgy /eszprém/ 6. YN 10 Cl Aszófő 7. XN 83 -D3 Attyapuszta /Pápakovácsi/ 8. YN 0 3 C3 Augusztin tanya /Hárskút/ 9. XM 9fi 1)2 Ábrahámhegy 10. YN 10 A3 Ágas-magas /Pécsely/ 11. X 98 A2 Badacsony /Badacsonytomaj/ 12. BT 83 Al Badacsony /árpalota/ 13. XM 88 D3 Badacsonytördemic 14. YN 03 Dl Bakonybél 15. YN 03 Dl Bakonybéli-arborétum /Bakonybél/ 16. BT 84 A2 Bakonycsernye 17. YN 24 A3 Bakonynána 18. YN 24 B2 Bakonyoszlop 19. YN 14 D4 Bakonyszentkj rály 20. YN 15 Al Bakonyazentlászló 21. YN 04 B3 Bakonyszücs 22. BT 71 A4 Balatonalmádi 23. YN 00 A3 Balatoncsicsó 24. XM 88 Bl Balatonederics 25. YN ]0 C4 Balatonfüred 26. XM 78 C3 Balatongyörök 27. YN 20 D2 Balaton-part /Alsóőrs/ 28. BT 71 A4 Balaton-part /Balatonalmádi/ 29. YN 10 C4 Balaton-part /Balatonfüred/ 30. YN 20 Bl Balaton-part /Csopak/ 31. Y M 29 B2 Balaton-part /Tihany/ 32. YM 09 fii Balatonszepezd 33. YN 10 B3 Balntonszőlős 34. YM 19 B4 Balatonudvari 35. YN 11 CA BHláca /Nemesvámos/ 36. BT 84 C4 Balinka 37. YN 00 D3 Barnag 38. YM 19 D4 Belső-tó /Tihany/ 39. YN 12 C3 Betekints-völgy /eszprém/ 40. XN 83 Dl Bittva-patak /Kup/ 41. YN 14 Cl Bocskor-hegy /Zirc/ 42. BT 9 4 A 2 Bodti jk 43. XN 90 C2 Bondoró-hegy /Kapolce/ 44. YN 14 A3 Borzavár 45. XN 94 Cl Bödögei-erdő /Homokbödöge/ 46. XN 94 C3 Bödögei-erdő /Ugod/

54 47. BT 71 A T 83 Bl 49. YN YN 14 ca 51. YN 15 A3 52. YN YN 13 1)2 54. Yli YN 02 B4 56. YN 14 1)4 57. XM 78 D2 58- YN 00 h YN 20 Bl 60. XM 78 B2 61. BÏ 73 L)4 62. YM 19 D2 63. XN 80 Bl 64. XN BT 74 Dl 66. YN 00 Gl 67. YN 24 A4 68. XN 90 C4 69. XN 94 Cl 70. XN 94 C4 71. YN 23 A YN 12 AI 73. YN 12 B4 74. XM YN YN 21 D2 77. YN 25 DÍ 78. Y II 14 A2 79- XN 80 B4 80. YM 77 Bl 81. YN 04 D4 82. YN 15 AI 83- N 04 r>4 84. YN 23 B4 85. BT 94 A YM 19 D4 87. YN 13 B2 88. YN 04 A4 89. YN 04 A3 90. YN 03 D2 91. YN 03 1)2 92. YN 13 A2 93. YN 14 C4 94. YN 05 D3 95. YN 11 D4 96. YN 22 B3 97. YN 22 A4 98. YN 25 AI 99. YN 25 AI 100.BT 93 Dl 101.BT 84 AI 102.YM 19 D4 103.YN 13 Dl 104.YN 12 B4 105.BT 73 B3 106.YM 09 Bl 107.BT 83 B2 108,XM 68 C2 109.XN 94 Cl 110.YN 14 B2 111.YN 14 A2 112.YN 04 AI 113.YN 04 A4 114,XM 93 D3 115.YN 04 A BT YN 12 C4 118.YN 14 Bl Budatava /Balatonalmádi/ Burok-völgy, Királyszállás /laztimér/ BUdöskútpuszta /Gyulaiiratot/ Cuha-völgy /Csesznek/ Cuha-völgy /Bakonyszentlászló/ Cuha-völgy /Zirc/ Cigány-domb /Zirc/ Csatár-hegy /eszprém/ Csehbánya Csesznek C3etény-erdő /állus/ Csicsói erdészlak /Balatoncsicsó/ Csopak Csőka-kő /Keszthely/ Csőszpuszta /Tés/ Csúcs-hegy /Tihany/ Darvas-tó /Nyirád/ Dióspuszta /Ugod/ Dolosd /Bakonycsernye/ Dörgicse Dudar Eger-patak völgye /Kapolcs/ Elő-erdő /Homokbödöge/ Elő-erdő /Ugod/ Eplény /Olaszfalu/ Esegvár /Bánd/ Esztergáli-völgy /Hárskút/ FarkasgyepU Fekete-séd /Bakonybél/ Feketevíz-patak /Bakonyszombathely/ Feketevizpuszta /Bakonyszombathely/ Felső-erdő /Porva/ Felső-Nyiródi-erdő /Nyirád/ Fenékpuszta /Keszthely Fenyőfő Fenyőfői-ősfenyves /Bakonyszentlászló/ Fenyőfői-ősfenyves /Fenyőfő/ Gaja-völgy /Bakonynána/ Gaja-völgy /Bodajk/ Gejzírmező /Tihany/ Generál-erdő /Porva/ Gerence-part /Bakonykoppány/ Gerence-puszta /Ugod/ Gerence-völgy /Bakonybél/ Gerence-völgy /Bakonysztics/ Gerence-völgy /Pénzesgyőr/ Gézaháza /Csesznek/ Gic Gulya-domb /eszprém/ Gyulafirátót Gyulafirátótl-halastó /Gyulafiratot/ Hajmáspuszta /Bakonyazentkirály/ Hajmáspusztai-halastavak /Bakonyszentkirály/ Halastavak /Iszkaszentgyörgy/ Hamuháza, Hétházpuszta /Isztimér/ Hármas-hegy /Tihany/ Három-hegy /Zirc/ Hárskút Hegyes-berek /Tés/ Hegyes-tü /Monoszló/ Hétházpuszta /Isztimér/ Hévíz Homokbödöge Hódos-ér-völgy /Bakonyszentlászló/ Hódos-ér-völgy /Porva/ Hubertlak /Ugod/ Huszárokelőpuszta /Ugod/ Iharkút /Bakonyjákó/ Irtáspuszta /Ugod/ Isztimér Jutas-erdő /eszprém/ Kakas-hegy /Fenyőfő/ 52

55 119. XN 93 B2 Kalapácséi-, Tapolcafő /Pápa/ 120. YN 14 Cl Kardosrét /Zirc/ 121. YN 22 A4 Kádárta /eszprém/ 122. XM 99 C2 Káli-medence /Szentbékkálla/ 123. XN 90 C3 Kálomis-tó /Kapolcs/ 124. YN 22 B3 Kálvária-domb /Gyulafirátót/ 125. BT 71 A3 KáptalanfUred /Balatonalmádi/ 126. YN 03 C4 Kerteskő /Pénzesgyőr/ 127. XM 78 Al Keszthely 128. YN 04 C4 Kék-hegy /Fenyőfő/ 129. XM 99 A3 Kékkút 130. YM 19 B2 Kiliántelep /Balatonudvari/ 131. YN 03 B2 Királykapu /Ugod/ 132. YN 21 A3 Király-kút /Lovas/ 133. YN 20 B4 Király-kút-völgy /Lovas/ 134. BT 83 Bl Királyszállás /Isztimér/ 135. YM 19 D4 Kis-erdő /Tihany/ 136. YM 19 D4 Kis-erdő-tető /Tihany/ 137. BT 84 A2 Kisgyónbánya /Balinka/ 138. XN 92 C4 Kislőd 139. YN 12 D4 Kis-Papod /Gyulafirátót/ 140. YN 04 C3 Kisszépalmapuszta /Fenyőfő/ 141. YN 10 D3 Koloska-völgy, Balatonarács /BalatonfUred/ 142. XM 99 C4 Kornyi-tó /Kővágóőrs/ 143. XN 91 Dl Köleskepe-árok /Padragkút/ 144. YN 10 A2 Körtélyes /Pécsely/ 145. XM 99 D3 Köveskál 146. XN 94 C3 Kövestető /Ugod/ 147. YN Középső-Hajag /Hárskút/ 148. YN 14 B4 Kőpince-forras /Bakonyssentkiraly/ 149. YN 04 Cl Kőris-hegy /Bakonysztics/ 150. XM 99 C3 Kővágóőrs 151. YM 19 D4 KUlso-tó /Tihany/ 152. YN 11 D4 Laczkó-forrás /eszprém/ 153. YN 03 A4 Laposok, Iharkút /Bakonyjákó/ 154. XM 78 D2 Láz-tető /állus/ 155. XM 79 C4 Lesenceistvánd 156. YM 19 D2 Levendulás /Tihany/ 157. YN 20 B4 Lovus 158. YN 23 A4 Malomréti-völgy, Eplény /Olaszfalu/ 159. YN 12 A4 Márkó 160. BT 84 A4 Mecsértelep /Balinka/ 161. XN 80 B2 Melegviz-part, Nagytárkánypuszta /Csabrendek/ 162. YN 22 A2 Miklad /Gyulafirátó 163. YN 12 Al Miklós Pál hegy /Szentgál/ 164. XM Monostorapáti-halastó /Monostorapáti/ 165. XM 79 Dl Nagy-láz-hegy /árvölgy/ 166. XM 80 Bl Nagytárkánypuszta /Csabrendek/ 167. XN 94 A3 Nagytevel 168. XN 90 D4 Nagy-tó /Öcs/ 169. BT Nagyveleg 170. YN 03 A2 Németbánya 171. YN 20 B2 Nosztori-völgy /Csopak/ 172. XN 80 D2 Nyirád 173. XN 91 C4 Nyír-tó /Nagyvázsony/ 174. YN 23 Bl Olaszfalu 175. XN 80 A3 Ódörögd 176. XN 90 D4 Öcs 177. YN 14 D3 ördög-árok /Bakonyoszlop/ 178. YN 15 A3 Ördög-rét /Bakonyszentlászló/ 179. BT üreg Futóné /Tés/ 180. YN 10 Al Öreg-hegy /ászoly/ 181. YN 03 D3 Öreg-Séd /Bakonybél/ 182. XN 94 C2 Öreg-séd-part /Ugod/ 183. YM 19 B4 Örvényes 184. XN 91 B3 Padragkút 185. YN 07 Cl Pannonhalma 186. BT 71 C4 Partfő /Balatonkenese/ 187. YN 13 B4 Pálihálás /Porva/ 188. XN 84 Dl Pápa 189. XM 78 C2 Pető-hegy /Gyenesdiás/ 190. YN 10 A2 Pécsely

56 191. YN 13 A2 Pénzesgyőr 192. BT 82 B3 PétfUrdő /árpalota/ 193. YN 13 D2 Pintér-hegy /Zirc/ 194. YN 04 D4 Pisztrángoa-tó /Fenyőfő/ 195. YN 14 A4 Porva 196. YN 14 B3 Porva-Csesznek vá. /Csesznek/ 197. XM 79 Al Pörkölt-tető /Rezi/ 198. YN 00 B2 Pula 199. YN 03 A2 Püspöki-erdő /Németbánya/ 200. XM 69 C3 Rezi 201. YN 22 B2 Répás-árok /Gyulafirátót/ 202. XM 98 D4 Révfülöp 203. YN 23 D2 Római-fürdő /Bakonynána/ 204. YM 09 D3 Ságpuszta /Balatonakaii/ 205. YM 19 D2 Sajkod /Tihany/ 206. YM S3 A3 Salföld 207. XN 70 C] Sarvaly /Sümeg/ 208. BT 74 C2 Sánc-hegy, Szapár-hegy /tízápár/ 209. XN 80 C3 Sáska 210. ÏN 04 Al Som-berek-séd /Ugod/ 211. YN 03 D3 Somhegy /Bakonybél/ 212. XN 82 A2 Somló /Somlóvásárhely/ 213. YN 02 C3 Somod /Szentgál/ 214. BT 72 A4 Sóly 215. BT 73 C2 cötéthorog /Tés/ 216. BT 75 Cl Súr 217. YN 14 C4 Sílrü-hegy /Dudar/ 218. YM 19 P3 Szarkádi-dülő /Tihany/ 219. YN 13 C2 Szarvaskút /Zirc/ 220. YN 03 D4 Száraz-Oerence /Bakonybél/ 221. XN 90 B2 Szár-hegy /Sáska/ 222. XN 94 C3 Szár-hegy /Ugod/ 223- XM 89 Cl Szent György-hegy /Hegymagas/ 224. XM 89 Cl Szent György-hegy /Raposka/ 225. XM 89 Cl Szent György-hegy /Tapolca/ 226. XM 78 D2 Szent Miklós-völgy /állus/ 227. BT 94 A2 Széles-árok /Bodajk/ 228. YN 14 Al Szépalmapuszta /Porva/ 229. XM 88 Dl Szigliget 230. XN 91 Dl Szőke-forrás /Padragkút/ 231. YN 94 D3 Szőlőhegy /Ugod/ 232. YN 03 D3 Szömörke-völgy /Bakonybél/ 233- YM 09 B2 Tarlóra-hegy /Monoszló/ 234. BT 83 Al Tábor-mező /árpalota/ 235. YN 00 Bl Tálodi-erdő /Pula/ 236. XM 79 Bl Tátika /Zalaszántó/ 237- YN 11 D2 Tekeres-völgy /e zprém/ 238. YM 19 D2 Természetvédelmi Őrház /Tihany/ 239. YN 12 A4 Tégla-dűlő /Márkó/ 240. BT 73 D2 Tés 241. YM 19 D4 Tihany 242. YM 19 D4 Tihanyi-félsziget /Tihany/ 243. YM 29 B2 Tihanyi Kutatóház /Tihany/ 244. BT 84 A2 Ubaldpuszta /Bakonycsernye/ 245. XN 94 C2 Ugod 246. XN 80 C2 Újdörögd /Zalahaláp/ 247. YN 01 B2 Úrkút 248. XN 94 Cl Uzsali-árok /Nagytevel/ 249. XM 79 D3 Uzsapuszta /Lesenceistvánd/ 250. XM 79 Cl állus 251. XN 70 B3 ár-hegy /Sümeg/ 252. YN 02 A2 ároslod 253. BT 83 A3 árpalota 254. XM 79 A4 árvölgy 255. XM 78 B4 ár-völgy /állus/ 256. BT 83 A2 ár-völgy /árpalota/ 257. YN 00 C3 ászoly 258. YN 23 B3 eimpuszta /Nagyesztergár/ 259. YN 21 B2 eszprém 260. YN 12 A3 eszprémi-séd-völgye /Márkó/ 261. YN 22 Al eszprómi-séd-völgye /eszprém/ 262. YN 22 A3 ilonya 263. YN 14 B4 inye /Bakonyszentlászló/

57 264. YN 03 B4 örö3 Jánoa-séd /Ugod/ 265. YM 09 B3 Zánka 266. YN 13 D2 Zirc 267. YN 13 D4 Zirci-arborétum /Zirc/ 268. YN 14 B4 Zörög-tető /Bakonyazentkirály/ 269. YN 10 D2 Zsellér-hegy /Hidegkút/ A Bakony hegységben között gyűjtött levélbogarak adatai I. Alcsalád: Lamprosominae Ebbe az alcsaládba Magyarországon 1 f a j, a Lamprosoma concolor STURM, 1807 t a r t o z i k. A f a j a hegy-és dombvidéken e l t e r j e d t tápnövényén, a baktoppon /Aegopodium podagria L./. Ennek ellenére a Bakonybél csak mintegy 60 éves adatok állnak rendelkezésünkre, az utóbbi évtizedekben nem gyűjtötték. II. Alcsalád: Eumolpinae Nemzetség: Colaspini 1. Nem: Eupales LEFEBRE, 1875 Eupales ulema GERMAR, Balkáni f a j, amely Magyarországon is előfordul. KASZAB /1962/ a eszprém megyei dombokon lévő előfordulását említi. TÓTH /1979/ nem veszi fel a bakonyi levélbogár alapvetésébe. Bizonyító példány hiányában továbbra sem lehet a bogarat bakonyi állatnak tekinteni, de előfordulása valószínű lehet a tölgyesek szegélyét alkotó virágzó bokrokon. Nemzetség: Adoxini 2. Nem: Adoxus KIRBY, Adoxus obscurus /LINNÉ, 1758/ - Pirkálóbogár, Szőlőlevél-firkáló - Coll.: BTM. Zirc: , TS. Nemzetség: Myochroini 3. Nem: Pachnephorus HEDTENBACHER, Pachnephorus pilosus /R0SSI, 1790/ - Coll. : mgy /PA/, mgy /RI/. Koloska-völgy: RI - örös János-séd: , PA. Nemzetség: Corynodini 4. Chrysochus REDTENBACHER, Chrysochus asclepiadeus /PALLAS, 1776/ - Pompás levélbogár - Coll.: BTM, mgy /PA/, mgy /RI/. Bakonybél: , PA - Cuha-völgy /Csesznek/: , BK-HM - Csatár-hegy: , , BJ - Pelső-Nyirádi-erdő: P - Fenyőfő: , PA - Fenyőfői-ősfenyves /Bakonyszentlászló/: , TS - Fenyőfői-ősfenyves /Fenyőfő/: , MM - Öcs: , RI, legelő. - Tető-hegy: , RC - Pörkölt-tető: , OA; , PA - Somló /Somlóvásárhely/: ,BA - Tátika: I968.O6.O6. P - Tihany: , PA - ár-völgy /állus/: , SZU, f. III. Alcsalád: Chrysomelinae Nemzetség: Chrysomelini. 1. Nem: Leptinotarsa CHEROLAT, Leptinotarsa decemlineata SAY, Burgonyabogár, kolorádói burgonyabogár krülnptitdölprr^-^ gyűjtött változatai: ab. bijuncta PIC, ab. externajuncta PIC, ab. externa.juncta PIC. COLL.: BTM, mgy /PA/, mgy /RI/. Ábrahámhegy: , AL - Bakonyçsernye: , leg. arga I. - Balaton-part /Alsóőrs/: , KG ^Balaton-part /Balatonalmádi/: , KG - Balaton-part /Tihany/: , KG - Bondoró-hegy: I968.O5.O8., PBorzavár: , KB - Cuha-völgy /Bakonyszentlászló/: , KA - Cuha-völgy /Csesznek/: , RC - Cuha-völgy /Zirc/: , TL - Csóka-kő: , TS - Elő-erdő /Ugod/: , BJ - Felső-Nyirádi-erdő: , RI - Fenyőfői-ősfenyves /Fenyőfő/: , TS - Gerence-völgy /Bakonybél/: , TS - Iharkút: , P; , TS - Kis-erdő-tető: , RI.- Kisgyónbánya: , RI - Kőris-hegy: , TI-SI - Nagy-tó /Öcs/: , TS - Nosztori-völgy: 1976.O5.O6., BJ - Ördög-árok: i983.o5.il., PA - Öreg Futóné: , TR - Padragkút: I968.O6.IO., RI - Páliháláspuszta: , P, f. - Ságpuszta:

58

59 3-térkép: A Chrysomelinae alcsalád fajainak gyűjtőhelyei a Bakony hegységben 4.térkép: A Galerucinae alcsalád fajainak gyűjtőhelyei a Bakony hegységben

60 , PS - Sajkod: , RI - Sarvaly: 1968.O6.O6., P - Somod: , P - Sötéthorog: , P - Szent Miklós völgy : , P, Rannunculus acer. - Tábor-mező /árpalota/: , P - Tátika: , P - Tihany: , PA - Ubaldpuszta: , P - Ugod: , , BJ -Úrkút: I967.O8.IO., P - eszprém: , O5.O6., , BJ -eszprémi-sód-völgye /eszprém/: , BJ - Zirc: , TS, f; , RI - Zirci-arborétum: , TS. 2. Nem: Chrysolina MOTSCHULSKY, I860 /«Chrysomela LINNÉ auct./ Alnem: Ovosoma MOTSCHULSKY, I Chrysolina /Ovosoma/ coerulea OLIIER, 1807 ssp. caerulea CSIKI - Hegyi levélbogár - Coll.: BTM, mgy /PA/, RI. Burok-völgy: , AL - Isztimér: , PA - Kék-hegy: , RI - Kisgyónbánya: , RI - Malomréti-völgy: , SZD, f , , RI. Alnem: Colaphoptera MOTSCHULSKY, I Chrysolina /Calophoptera/ hemiaphaerica GERMAR, Coll.: BTM, mgy /PA/. Bakonybél: , GYG - Eplény: , , PA - Esz - tergáli-völgy: , CSM-TS; , PA - Parkasgyepû: , TL - Kisszépalmapuszta: I , P - Malomréti-völgy: , HI - Németbánya: , TS - Somhegy: , KB. Alnem: Craspeda MOTSCHULSKY, I Chrysolina /Craspeda/ limbata FABRICIUS, Coll.: BTM, mgy /PA/, mgy /RT7T Bnlatoncsicsó: , TL - Csatár-hegy: , SIP-WT - Csicsóierdészlak: , P - Dióspuszta: , BJ - Fenyőfő: , GY; , RI - Fenyőfői-ősfenyves : , TS - Gerence-part /Bakonykoppány/: , BJ - Gyulafirátóti-halastó: , BJ - Kisgyónbánya: , RI - Kövestető: , BJ - Odörögd: , PA - Répás-árok: I , HA - SZőlőhegy /Ugod/: , BJ - Tégladíilő: , SZD - Ugod: , BJ - Zörög-tető: , GY. Alnem: Chalcoidea MOTSCHULSKY, I Chrysolina /Chalcoidea/ analis /LINNÉ, 1758/ - A Bakonyból gyűjtött változat at~abttölnínja^^ /PA/. Odörögd: , PA. 9. Chrysolina /Chalcoidea/ marglnata /LINNÉ, 1758/ Szegélyes levélbogár-coll. mgy /$~Ä7~. Balinka: , PA. Alnem: Stichoptera MOTSCHULSKY, Chrysolina /stichoptera/ rossia I11IGER, Coll.: BTM, mgy /RI/. Agártető:^ , TL, tes. - Előerdő /Homokbödöge/: , O5.3I., BJ - Elő-erdő /Ugod/: , BJ - Fenyőfő: , RI - Homokbödöge: I972.O6.O3., BJ - KáptalanfUred: NI - Kövestető: , BJ - Öreg-eéd-part /Ugod/: , TS - Sajkod: , RI - Súr; , RI - Ugod: , , , BJ - U- zsali-árok: , BJ -eszprém: , BJ. 11. Chrysolina /Stichoptera/ küsteri HELLIESEN, Coll.: BTM. Nosztori-völgy; , BJ - Zánka: , BJ. 12. Chrysolina /Stichoptera/ sanguinolente /LINNÉ, 1758/ - Pirosszególyü levélbogár - Coll.: BTM, mgy /PA/, mgy /RI/ Csatar-hegy: , BJ - Kék-hegy; , PA - Középső-Hajag: , KO - Levenduláé /Tihany/: , RI - PUspöki-erdő: , SZD, egy. - Szarkádi-dUlő: , RI. 13. Chrysolina /Stichoptera/ gypsophilae KUSTER, Coll.:mgy /PA/. Isztimér: , PA - Tihany: , PA. Alnem: Minckia STRAND 14. Chrysolina /Mlnckia/ oricalcia O.F. MÜLLER, A Bakony-hegységben gylijtött változatai: ab. dieneri MERKL, ab. vieta BENCHYNÉ. Coll. : BTM., mgy /PA/, mgy /RI/.

61 Ábrahámhegy: , RI - Csetényi-erdő; , P - Dióapuazta: , BJ - Elő-erdő /Ugod/: , BJ - Gerence-puazta: , BJ - Gerence-völgy /Bakonybél/: , TL - Hétházpuszta: , CSM - Hubertlak: , P - Iharkút: , P - Kék-hegy: , PA - Kisgyónbánya: , RI - Koloaka-völgy: , PA - Malomréti-völgy: , KA - Márkó: , TL - öreg-séd-part /Ugod/: , BJ - Szőlőhegy /Ugod/: , BJ - Szömörke-völgy: , P - Ugod: , I973.O5.3I., BJ, f. 15. Chryaolina/Minckia/ chalcltea GERMAR, Coll.: BTM, mgy /RI/. Elő-erdő /Ugod/: , BJ, f. - Sajkod: , RI - éllua: I969.O5.2O., P. Alnem: Colaphodes MOTSCHULSKY, I Chrysolina /Colaphodes/ haemontera /LINNÉ, 1758/ - Mezei levélbogár - Coll.: BTM, mgy /PA/. Cuha-völgy/Zirc/: , P - Caicsői erdészlak: , P - Do - lórid : , P - Elő-erdő /Ugod/: , BJ - Ugod: , BJ; , PA - Zirc: , KA. Alnem: Taeniosticha MOTSCHULSKY, I Chrysolina /Taeniosticha/ lurida/ LINNÉ, 1767/ sap, lineata PAPP, - öröses levélbogár - Coll.: mgy /PA/. Eplény: , PA. Alnem: Hypericia BEDEL, Chrysolina /Hypericia/ hyperici FORSTER, Zöld orbáncfííbogér. A Bakonyban gyűjtött változatai: ab. privigna WEISE, ab. viridula LAICHARTING. Coll.: BTM, mgy /PA/, mgy /RI/. Bakonyszíícs: , OA; , , RI; , PA - Csehbánya: , BJ - Fenyőfői-ősfenyvea/Fenyőf6/: , TS; , RI - Fenyőfő: , CSM - Hajmáspuaztai-halaatavak: , TS - Hubertlak /Ugod/: , TL - Öreg-Séd-part /Ugod/: , TS - Porva: , PA - eszprém: , , PA. Alnem: Erythrochrysa BECHYNÉ, Chrysolina /Erythrochrvsa/ polita /LINNÉ, 1758/ - Réti levólbogár - Coll. BTM., mgy /PA/, mgy /RI/. Adásztevel: , CSM - Bakonycaernye: , SG - Bakonyszentkirály: , ,RI, egy. - Bakonyazentléazló: , PA - Balatonederics: , TS - Balatonfüred: , TL - Balatonpart /Csopak/: , KA - Balinka: , PA - Budatava: , KA - Cuha-völgy /Csesznek/: , TS - Csatár-hegy: , SIP-WT - Csesznek: , TS - Elő-erdő/Ugod/: , BJ, f. - Feketevizpuszta: I968.O8.O5., P, f. - Fenyőfői-ősfenyves /Fenyőfő/: , TS; , RI - Gerence-völgy /Bakonybél/: , , TS - Gézaháza: , TS - Homokbödöge: , , , BJ - Hódos-ér-völgy /Bakonyszentlászló/: 1970,05,16., TL - Hódoa-ér-völgy /Porva/: , BAN; , SZD, kéreg alól egyelve; , RI - Iharkút: , P - Jutas-erdő: , BJ - Királykút-völgy: , CSM-HI - Kisgyónbánya: , RI - Koloska-völgy: 1976, , PA - Kornyi-tó: , , TS ; » RI - Köves-tető: , BJ - Kőris-hegy: , RI - Malomréti-völgy: , , TS; , BJ; , , , RI - Nagy-Láz-hegy: I , P - Nagyveleg: I968.O8.O5., P - Noaztori-völgy: 1977.O6.O3., BJ - Ördög-árok: I97I.O5.I2., TS - Padragkút: , 1970, 06,30,, RI - Pisztrángos-tó /Fenyőfő/: ,TS - Porva; PA - Saikod: , RI - Szőke-forrás: , RI - Ubaldpuszta: , P -Ugod: , BJ - Tekeres-völgy: , SIP-WT - inye: , TS-SI - örös János sód /Ugod/: , P; I98O.O6.O8., Hl; , PA-TS. Alnem: Chrysolina s. str. 20. Chrysolina /s. str./ staphylea IJJÍMÉ, Tavaszi levélbogár. Coll.: BTM, agy/pt/, mgy/kl/. Bakonybél: , CSM - Elő-erdŐ /Homokbödöge/: , BJ - Eplény: , PA - Fenyőfő: , RI - Kéli-medenoe /Szentbékálla/:

62 , ZL - Káp ta lanf tired: *23.. NI - Királykút/Lovas/: , RI - Maiomréti-vöígy: ,.Pl. - Örvényes : Í., BJ - Tábormező /árpalota/: , E - Ugod: , PS ; , BJ - ár-völgy/árpalota./: , E - eszprémi-séd-völgye /eszprém/: , BJ. Alnem: Chrysomorpha MOTSCHULSKY, Chrysolina /Chrysomorpha/ cerealis LINNÉ, sp. plorans BECHYNE, 1950» A Bakony hegységben gyűjtött változata: ab. hybernacea BKCHYNE. - Coll.: BTM, mgy /PA/. Agár-tető: , TL; -Odörögd: , PA - Ujdörögd: , PA. Alnem: Colaphosoma MOTSCHULSKY, I Chrysolina /Colaphosoma/ diver Sipes BEBEL, Coll.: BTM. mgy /PA/, mgy /RI/. Aszófő: , TS, patakparti avar alól egy. - Augusztintanya: , EJ - BakonyszÜcs: , BJ - Balatoncsicsé: ,- TL - Bolatonszőlős: , RI - Ealatonudvari: , - Burok-völgy: , TI-SI; , LM - Cuha-völgy /Caesznek/: , BJ; I979.O5.23., SZD, f. -Cuha-völgy /Zirc/: , TL - Csatár-hegy: II., BJ; , SIP-WT - Csehbánya: , TL - Elő-erdő /Ugod/: I IO., I O., BJ - Parkasgyepü: , BL; , BJ - Fekete-séd /Bakonybél/: , TL; , TS -Fenyőfő: , KB; , PA - Penyőfői-ősfenyves/ Fenyőfő/: , TS ; , MM; , , RI - Generál-erdő/Porva/: , BJ - Gerence-part /Bakonykoppány/: , BJ - Gerence-völgy /Bakonybél/: , PA - Hódos-ér-völgy /Bakonyszentlászló/: , , TL - KáptalanfUred: , NI - Kék-hegy: , PA - Kisgyónbánya: O5.3I., , RI -Körtvélyes: , RI -Köves-tető /Ugod/: , BJ - Kőris-hegy: , TI-SI - Malomréti-völgy: , , RI - Nosztori-völgy: , RET; , BJ - Miklós Pál-hegy: , ,TL, tes - Nyír-tó: , RI - Ördögárok: , TS - Öreg Futóné: , TR - Porva-Csesznek vá.: , GYN - Sáska: , SZD - Sötéthorog: , P - Szőlőhegy /Ugod/: , , BJ - Szömörke-völgy: , TS ; , PA - Tekeres-völgy: , SIP-WT - Tihany: , PA - Ugod: , , , j , , BJ - állus: , PA - eszprém: , BJ - inye: , BK-HM - Zörög-tető: , GY. Alnem: Sphaeromela BEDEL, Chrysolina /Sphaeromela/ variáns SCHALLER, KÍB orbóncfübogár - A Bakony hegységben gyűjtött változatai: ab. viridiaenea MARSHAM, ab. centaura HERBST, ab. violette BENCHYNE, ab. pratensis WEISE. Coll.: BTM, mgy /PA/, mgy 'Rí/ Akli: I973.O9.O6., TL - Badacsony /Badacsonytomaj/: , TL - Bakonya zentkirály : , RI - Bakonyaztícs: , RI, f. - Balatoncsicsé: , TL - Balinka: ,, PA - Bocskor-hagy: , GYN - Bodajk: ,15., TL - Borzavár: , GY - Bödögei-erdő /Ugod/: , RI, f. - Burok-völgy:.i969.O7.il., TL; ,28,, TS; , SZI-IGY-KA; ,.PA - Cuha-völgy /Zirc/: , TS; , BK-HM - Csehbánya: BJ - Csesznek: , TL - Caicsői erdészlak:1969.q7.09., P - Csopak: , IS - Darvaa-tó: , RÍ r Dióspuszta: ,.BJ - Előerdő /Ugod/: , BJ - Eplény: ,10.; , PA; 1983,05.01., RI - FarkasgyepÜ: , BJ - Feketeséd/Bakonybél/; , TS - Feketeyiz-patçk /Bakonyazombathely/: , TS - Fenyőfő: , ,,BJ; , CÇM; ,00,, PA; , , 1977,07,30. i ,.98Q.07.i3., I98I , RI - Penyőfői-ősfenyves /Fenyőfő/: 1970,07,07,, , TS; ,, CSM; , RI; , BL - Gózaháza: , PA - Három-, hegy /Zirc/: ,.LM - Hárskút: , BJ - Hegyes-berek: I , P - Hétházpuszta: , I973.O7.I5., TS - Hódos-ér-völgy /Bakonyszentlászló/: 1970.O5.I6., , TL - HódoB-ér-vöígy /Porva/: , BAN - Iharkút: , P. - Irtáapuszta: , BJ - Jutas-erdő: ,.BJ.- Kemenesszentpéter: 1969,07.04., PS - Kerteskő: , BK-HM - Királykapu /Ugod/: , KA-TS; , BJ. - Kék-hegy: , , , RI; , , , PA;

63 , TS; , SZD - Kisgyónbányas , , EI - Kislőd: 1968,09.04., P - Koloska-völgy: Í ,.PA - Kőris-hegy: '., TI-SI; , PA; 1982.Ó7-Ó4., RI - Láz-tető: , RI - Malomréti-vöígy; ,' I3., 1976l05.10., TS; , ' , , RI; , CSM; ,, BJ -.Márkó: I968.O4. 07., TL - Neeztori-völgy: ,, BJ, f; , PA - Ördög-rét: , KA - Padragkút: , ,, , , RI, f. - Páliháláspuszta: i968.o7.l6., P. - Porva: , TL; PA - Porva-Csesznek vá.: , TS; , LM - Répás-árok: , HA - Sarvaly: , P - Szent György hegy /Reposka/: , TS - Tarlóra-hegy: , P; 196a09.ll-, TL - Tés: , PA - állus: , PA - örös János sód /Ugod/: , TS; , HI; , PA - Zirc: , BL. Alnem: Euchrysolina BECHYNÉ, Chrysolina /Euchrysolina/ graminis LINNÉ, Margaréta.levélbogár, mezei levelbogár. Coll.: BTM Adasztcvel: , CSM - BalatonfUred: TL - Hajmáspuszta: , KA. Alnem: Menthastriella BENHYNÉ, Chrysolina /Menthastriella/ herbacea DUFTSCHMID Zöld menta bogár. Coll.: BTM., mgy /PA/, mgy /RI/. Adásztevel: , CSM - Aranyos-völgy: , BJ - Ábrahámhegy: I979.O6.O5., RI - Badacsony /Badacsonytomaj/: , KÁ - Bakonybél: , Hl - Bakonyoszlop: , TS - Bskonyszentkirály: , RI; , AL-RI, f; , RI - Bakonyszentlászlós , PA - Balatonedorics: , TS - Balatonfüred: , TL - Betekits-völgy: , TL - Burok-völgy: , BK-HM - Cuha-völgy /Zirc/: , TS; , TL; , BJ - Ceatór-hegy: , TL - Csehbánya: , BJ - Csesznek: , TS - Csicsói erdészlak: , P - Csopak: , TS - Dióspuszta: , BJ - Elő-erdő /Ugod/: 1973.O7.O6., , BJ, f. - Eplény: , PA - Farkasgyepú: , CSM - Fekete- séd /Bakonybél/: , TS - Fekete-vízpuszta: TL - Felső-erdő /Porva/: , SZD - Fenyőfő; , RI - Fenyőfői-ősfenyves /Fenyőfő/: , BJ; , RI - Gaja-völgy/Bakonynána/: , TS - Gerence-puszta: , BJ - Gerence-völgy /Bskonybél/: , TS; , GY - Gerence-völgy /Bakonyszucs/: , AL, f. - Gézaháza: , KÁ; , Rl - Gyulafirátóti-halastó: , TS; , leg. Katona K.; , BJ - Három-hegy /Zirc/: , IM; , SZU - Hódos-érvölgy /Bakonyszentlászló/: , , , TL - Iharkút: , P; , TS - Irtáepuszta: , BJ - Huszárokelőpuszta: I979.O5.20., RI - Kardosrét: , TS; , BK-HM - Keszthely: , TS - Kék-hegy: , RI - Kilián-telep: , TL - Királykapu/Ugod/: , KÁ-TS; , BJ - Király-kútvölgy; , RI; , TS-HI - Kisgyónbánya: , RI - Kisszépalmapuszta; , RI - Koloska-völgy: , TS; , , RI.; , PA - Köleskepe-árok: , TS - Kőpince-forrás: , TS - Kőris-hegy: , TS; , TS-SI; , , El - lesenceistvénd: , TS, léprét. - Malomréti-völgy: , 1973.O5.O5., I974.O5.13., TS; ,09., , CSM-TS; , AL, f; , CSM: , KÁ; , , , , RI; , SZD -Márkó: , TL - Miklós Pál hegy: J , , TL, tes; , TS - Németbánya: , P, f; , TS - ördög-árok: , TS; , PA - Öreg-séd-part /Ugod/: , BJ, f. - Padragkút: , , RI ; , KÁ - Pétfürdő: , P. - Pintérhegy: 19 r , TI - Pisztrángos-tó /Fenyőfő/: , TS; , , RI, f. - Porva: , TS, f. - Porva-Csesznek vá.: , GYN; , LM - Rezi: , RI - Sarvaly: 1968.O6.O6., P - Somhegy /Bakonybél/: , TS - Sötéthorog: , P - SÜrÖ-hegy: , GY - Szarvaskút: , BK-HM; , KA; , TS; «.10., HI - Száraz-Gerence /Bakonybél/: , TS - Szár-hegy: /Ugod/: , KÁ - Szépalmapuszta: , BJ - Tekeres-völgy: , SIP-WT - Szőlő-hegy /Ugod/: , , BJ - Ubaldpuszta: , P - Ugod: , , BJ - Uzsali-árok /Nagytevel/: , BJ - állus: , RI - eszprémi-séd-völgyc: 1976:05.27., BJ - örös János séd: , P; , TS; PA - Zirc:

64 , TS, f. - Zirci-atborétum: , TS» , KA. 26. Chrysolina /Menthastriella/ coerulans SCRIBA, Kék mentabogar - A Bakonyban gyűjtött változata: ab. starhoni REITTER. Coll.: BTM, mgy /PA/, mgy /RI/. Bakonybél: , KA - Betekints-völgy: , TL - EUdöakútpuszt i: , P - Eplény: , , PA - Penyőfő: , TS - Gyulafirátóti-halastó: , BJ - Király-kút-völgy: , Hl - Koloska-völgy: , TS; , PA; , RI - Lovas: , PA - Malomréti-völgy: , , TS; , OI., AL; , RI - Miklád: , P - Pénzesgyór: , KA; I974.O5.24., TS - Padragkút: , RI - eszprémi-séd-völgye: , BJ - Zsellér-hegy: , RI. 3. Nem: Dlochrysa MOTSCHULSKY, I Dlochrysa fastuosa /SCOPOLI, 1763/ - Csalán levélbogár, csalán szivárvány bogár, disze3 levélbogár. - A Bakony hegységben gyűjtött változatai: ab. c a l l i - chloris BECHYNE, ab. galeopsidis SCHRANK- Coll.: BTM, mgy /PA/, mgy /RI/. Adásztevel; , CSM-HI - Agár-tető: , ÁL - Ábrahámhegy: , AL - Badacsony /Badacsonytomaj/: , TL - Bakonybél: , TS - EakonybéIi-arborétum: , TS - Bakonynána: , KB - Bakonyszentlászló: , RI - Bakonyszüce: , BJ - Balatonalmádi: , P - Balatonederics: , TL - Balatonfüred: , TS - Balatongyörök: , TS - Balatonezőlős: , RI - B&latonudvari: , RI - Betekints-völgy: , TL - Bodajk: O6.I5., TL - Borzavár: , BL-KB; , GY - Burok-völgy: , IC-Y-KÄ-SZI - Cuha-völgy: , TS; , RC - Cuha-völgy /Zirc/: , , I975.O5.I3., TS; , TL; , BK-HM; , PI-SIP-WT; , BJ - Csatár-hegy: , SIP-WT - Csehbánya : , , BJ - Csesznek: , TS ; ,PA - Csicsói erdészlak: , P. - Csopak: , TS - Dióspuszta: , , , BJ - Dudar: , BK-HM-TI-SI - Elő-erdő /Homokbödöge/: , BJ - Elő-erdő /Ugod/: , , , , BJ - Esztergáli-völgy: , HI - Parkasgyepű: , TL; , HI - Fekete-séd /Bakonybél/: , TS - Feketevízpuszta: , TL-P; , KÁ - Fenékpuszta: , KG-TS; , , TS - Fenyőfő: , , RI; I O3., PA - Fenyőfői-ősfenyvos: , KÁ; , RI; , Hl - Gaja-völgy/Bakonynána/: , TL - Gaja-völgy /Bodajk/: , TL - Gejzír-mező : , TS - Gerencevölgy /Btikonybél/: , TL; GY; , , TS - Gerence-völgy /Bakonyszüce/: , ÁL - Gerence-völgy /Pénzesgyőr/: , KA - Gézaháza: 1974.OS.08., KA - Gic: , DM - Gulya-domb /eszprém/: , , BJ - GyulafIrátót: , , BJ - Gyulafirótóti-hulastó: , , TS; , , BJ - Hajmáspuszta: , GYJ-.KZ - Hajmáapusztai-halastavak: , TS -Halastavak /Iszkaszentgyörgy/: , Hl - Hamuház, Hétházpuszt'd: , TS - Hegyes-berek: , RI - Hegyestű: , RI - Hévíz: , KA - Homokbödöge: , , BJ - Hódoe-ér-völgy /Bakonyszentlászló/: , , TL; , Rí - Hódos-ér-völgy /Porva/: , BAN - Huszárokelőpuszta: , KA; , RI - Iharkút: , TS - Jutas-erdő: , , BJ - Kálomis-tó: , P. - Keszthely: , TS - Kékbegy: , RI - Kékkút: , AL - Kiliántelep: , RI -Králykapu: , BJ - Király-kút-völgy: , RI - Kis-erdő/Tihimy/: , TS - Kis-erdő-tető: , RI - Kisgyónbánya: , , , , RI - Kisszépalma-puszta: O6.07., , RI - Koloska-völgy: , TS - Köveskál: , RI - Kőpínce-forrás: , TS - Kőris-hegy: , TS; , , RI - Külső-tó /'Tihany/: , TS - Márkó: 1983.O6.04., BJ - Nagykővel: , BJ - Nosztori-völgy: , , BJ - Malomra ti-völgy : , , , , TS; e ;. 04., CSM; , CSM-KI-TS; , , Hl; , , RI - Ördög-árok: , , TS - Ördög-rét: , KA - Öreg-Futóné: , TR - Oreg-séd-part /Ugod/: OS., TS - Pannonhalma: , TS; , RI - Psrtfő /Balatonkenese/: , TS - Páliháláspuszta: , P - Pénzesgyőr: , TS - Pintér-hegy: , TS; , TI-SI - Pisztrángos-tó /Fenyőfő/: , RI - Porva: , TL - Porva-Csesznek vá.: , KA; , KÁ-LM - Pula: , ÁL - Római-fürdő /Bakonynána/: I

65 19., P; , HM - Sajkod: , RI., -Sarvaly: , P - Somló /Somlóvásárhely/: I5., TL - Sóly: , BJ - Sötéthorog: I969.O6.27., P - Szarvaskút , BK-HM - Száraz-Gerence/Bakonybél/: I971.O5.O6., TS; , BL - Szent György hegy /Hegymagae/: , SZD, f. Szent György hegy /Raposka/: , TS - Szent'György - hegy /Tapolca/: , TS; , CSM-HI - Szent Miklós völgy: , P - Szélea-érok: , SZD, f. - Szigliget: , , TS - Szömörke-völgy: I O5., P - Tarlóra-hegy: , P - Tátika: , P - Tekeres-völgy: , SIP-WT - Tihany: , KÁ - Tihanyi-félsziget: , LM - Ugod: 1972,05-01., , , , 1974.O6.I , BJ -Úrkút: , RI - Uszali-árok: , , , BJ - Uzsapuszta: , TL - állus: , P; , RI - ár-völgy /árpalota./: I968.O6.27., P, f.-ászoly: , PA - eimpuszta: HM - eszprém: , HM -eszprém: , leg.karabélyos; , NI; , , , BJ - eszprómi-séd-völgye /eszprém/: , BJ - Zirc: , , , TS, f , HI-SZU; , BL - Zirci-arborétum: , TS; , NE-TS; , KÁ; , TL - Zörög-tető: , GY-GYN. Nemzetség: Phaedonini 4- Nem: Colaphellus WEISE, I9I6 28. Colaphellus sophiae /SCHALLER, 1783/ - mustárbogár - Coll.: BTM, mgy /PA/, mgy /RI/. Balatonszepezd: Rí - Csicsói erdészlak: Ol., RI - Esztergáli-völgy: , TS - Gejzír-mező /Tihany/: , TS - Gyulafirátóti-halastó: , BJ - Kis-erdő-tető: , TS - Külsőtó /Tihany/: 1983.O4.O4., RI -Németbánya: , TS - Sánc-hegy: , RI - Súr: , RI - Tihanyi , PA - állus: , ÁL, f. árvölgy: , ÁL, egy. 5. Nem: Gastrophysa CHEROLAT, 1837 /-Gastroidea HOPE, 1840/ 29. Gastrophysa polygoni /LINNÉ, 1758/ - paréjbogár - Coll.: BTM, mgy /PA/, mgy /Rl7^, Agár-tető: , AL -Balatonfüred: , KOL-P; , ÁL; , PA - Balaton-part /Balatonfüred/: , TS - Balatonszőlős: , PA-RI - Balatonudvari: ,PA ; , RI - Betekints-völgy: , TL - Csicsói-erdészlak: ,11., RI - Elő-erdő /Ugod/: , BJ - Esztergáli-völgy: , PA - Peketevíz-puszta: , TL - Gejzírmező: , TS - Gerence-völgy/Bakonybél/: , GY; , TS - Hármas-hegy /Tihany/: , RI - Hódos-érvölgy /Bakonyszentlászló/: , TL; , ZL; , RI - Jutas-erdő: , BJ - Káli-medence /Szentbékálla/: , TS - Kék-hegy: , PA-RI - Kékkút: , AL - Kisgyónbánya: , RI - Körtélyes: , RI - Külső-tó /Tihany/: , , TS; , CSM ; , , RI - Lesenceistvánd: , TS - Levendulás/Tihany/: , RI - Malomréti-völgy: , TL; , , , TS - Márkó: , RI - Páliháláspuszta: I968.O7.I6., P. - Pécsely: , AL, f. - Súr: , RI - Szarvaskút: , KA - Szent György hegy /Tapolca/: , CSM - Szigliget: , TS - Tihany: , PA - Ubaldpuszta: , P - Újdörögd: I964.O4.IO., PA - ászoly: , PA - eszprém: , BJ ; , SZD,egy.- Zirc: , TS - Zirci arborétum: I974.O5.O3., KA. 30. Gastrophysa viridula /DEGEER, 1775/-/ Syn.: Chrysomela viridula DEGEER, 1775, Gastroidea viridula WEISE, 1884, Gastroidea formosa SAY, 1824, - raphani HERBST, 1784,-rumicis SCHRANK, 1785, ab. cyanicollis MADER, ab. caerulea CSÍ KI/ - Sóska-levélbogár - Holarktikus f a j, a Kárpát~medencében elterjedt és gyakori. A Bakony hegységben a magasabb részeken, főleg az Északi - és Keleti- Bakonyban gyakori. Tapnövényei a lórom /Rumex/ és keseríífu /Polygonum/ fajok. Coll.: BTM, mgy /PA/. Agártető: , ÁL - Augusztintanya: , , BJ - Bakonyszentkirály: , ÁL, f. - Balinka: , PA - Burok-völgy: I975.O5.O7., KÁ; , NÉ - Elő-erdő/Ugod/: , BJ - Gerencevölgy /Bakonybél/: , TS - Gézaháza: , TS - Hárskút: O4.3O., BJ - Mecsértelep: , SG - Szarvaskút: , TS; , HI - Zirc: , PA.

66 6. Nem: Phaedon LATREILLE, 1829 Alnem: Phaedon s. atr. 31. Phaedon /s. atr./ laevigatus /DUPTSCHMIDT, 1825/ /Syn.:-sabulicola S U F F R 1 A H, I H Ç I ; - galeopais SEIDLITZ, 1875» - ab violaceua WEISE, 1884; - grammicuh DUPTSCHMIDT, A Pireneusoktól Közép-Európa hegyvidékein át az Ural-hegyaégig fordul elő. A magyar faunaterlileten elterjedt. A Bakony hegységben ritka, eddig csak a Keleti-Bakonyból került elő. Tápnövényei a piros kenderfu /Galeopsisladanum L./ és a pelyhes kenderfű /Galeopsis pubescens BESS./ Coll.: BTM., mgy/ri/. Kisgyónbánya: ,RI; ,PA,trf. 32. Phaedon /s. str./ cochleariae/fabfilcius. 1792/ - torma-levélbogár - Coll.: BTM, mgy /PA/. \ Balatonfüred: , AL - Penyőfő-ősfenyves /Fenyőfő/: , TS - Hódos-ér-völgy /Bakonyszentlászló/: , TL - Lesenceistvánd: , TS - Ördög-árok: , PA - Pisztrángos-tó /Fenyőfő/: , RI - örös János séd: , PA. 33. Phaedon /s-str./ veronicae BEDEL, Coll.: BTM, mgy /PA/. Eger-patak völgye /Kapolcs/: , TL - Hódos-ér-völgy /Bakonyszentlászló/: , TL - Szarvaskút: , PA. Alnem: Neophaedon JACOBSON, Phaedon /Neophaedon/ pyritosus /R0SSI, 1792/ - Coll.: BTM. állus: , P. 7. Nem: Hydrothassa C. G. THOMSON, Hydrothassa glabra /HERBST, 1783/ - Coll.: BTM, mgy /PA/. Fekete-séd/ Bakonybél/: , TL - Malomréti-völgy: , TS - Ördög-rét: , KA - ászoly: , PA. 36. Hydrothassa flavocincta Brullé, Balkáni f a j, mely a faunaterületünkön Horvátországban és Nyugat-Magyarországon is előfordul. A Dunántúl több pontjáról ismert, a Bakony hegységben ritka, mindössze egy lelőhelyről ismert. Coll.: mgy /PA/. Pula: I978.O5.29., PA. 37. Hydrothassa marginella /LINNÉ. 1758/ - Észak- és Közép-Európában, valamint Szibériában előforduló f a j. Nedves, vizenyős helyeken, réteken az egész országban megtalálható, nem ritka. Tápnövényei a különféle boglárka fajok /Ranunculus/ és a mocsári gólyahír /Caltha palustris L./. Coll.: BTM, mgy /PA/. Eplény: , PA - Esztergáli-völgy: , PA - Lesenceistvánd: , TS - Malomréti-völgy: , TS - Pécsely: , PA -RI, t r f. - állus: , PA. 8. Nem: Prasöcuris LATREILLE, Prasöcuris phellandrii /LINNÉ, 1758/ - Mételykóró-levelész - Coll.: BTM. Fenyőfői ősfenyves /Fenyőfő/: TS. 39- Prasöcuris junci /BRAHM, 1790./ - Coll.: BTM, mgy /PA/. Bakonyszentkiraly: , PA - Koloska-völgy: , TS - Lesenceistvánd: , TS - Malomréti-ölgy: TS - Ujdörödg: , PA - ároslőd: , P. 9. Nem: Plagiodera REDTENBACHER, Plagiodera versicolora /LAICHARTING, 1781/ -Törpe-'fűzlevelész - Coll.: BTM, mgy /PA/. Badacsony /Badacsonytomaj/: , KÁ - Bakonybéli-arborétum: , ZL - Balatonfüred: , TS - Balinka: , PA - Betekintsvölgy: I97I.05.O7., TL - Csatár-hegy: , SIP-WT - Hajmáspusztai- halastavak: I972.O5.I9., TS - Három-hegy /Zirc/: , BL - Kovágóőrs: , AL - Ugod: , BJ -asaprémi-séd-völgye /eszprém/: Nem: Chrysomela LINNE, 1758 /- Melasoma STEPHENS, 1831 auct./ Alnem: Macrolina MOTSCHULSKY, I Chrysomela /Macrolina/ vigintipunctata SO0P0LI, I763 - Húszfoltos f3zlevelész - Coll.; BTM. mgy /FA/, mgy /RI/.

67 Fekete-séd/Bakonyból/: ,, TL - Gerence-puszta: , TS - Gézaháza: , PA - Hódos-ér-völgy /Bakonyszentlászló/: , TL - Körtélyes: , RI - Padragkút: , RI - Szömörke-völgy: , TS - eszprémi-séd-völgye /Márkó/: , TS.' Alnem: Linnaeidea MOTSCHULSKY, I Chrysomela /Linnaeidea/ aenea /LINNÉ, 1758/ - Nagy égerlevelész - A Bakonyban gyűjtött változata: ab. coeruleoviolaceum DEEGER. Coll.: BTM, mgy /RI/. Attyapuszta: , BJ - Elő-erdő /Ugod/: , BJ - Feketeséd /Bakonybél/: , TL - Feketevíz-puszta: , TS - Nyirád: , RI - Pisztrángos-tó /Fenyőfő/: , TL. Alnem: Chrysomela s. str. 43. Chrysomela /g-str./ populi LINNÉ, Nagy nyárievelész, piros nyárfa - levelész -Coll.: BTM, mgy /PA/, mgy /RI/. Augusztintanya: , BJ - Bakonycsernye: , PA - Bakonyoszlop: , TS - Balatoncsicsó: , TL - Burok-völgy: , TI-SI - Cuha-völgy /Zirc/: , TS ; , PI-SIP-WT - Csehbánya: , BJ - Csesznek: , RI - Elő-erdő/Hemokbödöge/: , BJ - Elő-erdő /Ugod/: , , BJ - Dióspuszta: , BJ - Esegvár: , BJ - Fekete-séd/Bakonybél/: ,TL - Fenyőfő: , , , , RI -Fenyőfői-őafenyves /Fenyőfő/: , CSM; , RI; , Hl - Oerence-völgy /Bakonybél/: , TS - Gyulafirátóti-halastó: , BJ - Hajmáspusztai-halastavak: , - Hódos-ér-völgy/Bakonyszentlászló/: , TL - Jutas-erdő: , BJ - Kakas-hegy: , SZD - Kisgyónbánya: , RI -Körtélyes: , RI - Malomréti-völgy : , TS - Monostorapáti-halastó: , KA - Nosztori-völgy: , BJ - Nyirád: , RI - Olaszfalu: , KÁ - Padragkút: , RI - Pénzesgyőr: , KÁ - Tarlóra-hegy: , P - Tekeres-völgy: 1977.O6.27., SIP-WT - Ugod: , , , , , BJ; , RI; , Hl - Uzsali-árok: , BJ - árpalota: , TL - ászoly: , PA - eszprém: , , BJ - eszprémi-séd-völgye /eszprém/: , BJ. 44. Chrysomela /s.str./ saliceti WEISE, örös füzlevelész - Coll.: BTM. Elő-erdo /Ugod/: , BJ. - Chrysomela /a. str./ tremulae /FABRICIUS, 1787/ - Kis nyárleveléaz, rezgőnyárfa piros levçlbogara - TÓTH /1979/ Irodalmi a- dat alapján közölte a faj előfordulását az Eszaki-Bakonyból azzal a megjegyzéssel, hogy jelenlétét a hegységben meg kellene erősiteni, mivel Wachamann által gyűjtött, több mint 80 éves példány eddig nem került elő a közgyűjteményekből. Az utóbbi 20 évben végzett bakonyi gyűjtések mindeddig nem jártak eredménnyel, a Chrysomela tremulae előfordulásét nem tudtuk bizonyítani. Nemzetség: Phyllodectini 11. Nem: Phytodecta KIRBY, 1837 Alnem: Phytodecta s.str. 45- Phytodecta /3. str,/ rufipes /DEEGER, 1775/ /syn.: Chrysomela rufipes DEEGER, 1775; - ab. conjunctus REINECK, 1910; - ab. sexpunctatus FABRICIUS, 1787; - ab. wachamanni KASZAB; - ab. gurányii KASZAB/ - piros lábú lucernabogár - Holarktikus f a j, amely Magyarországon az alacsonyabb hegyvidékeken és a középhegységekben elterjedt. A Bakony hegységből csak egy helyről ismeretes. Tápnövényei a rezgőnyár /Populus treraula L./ és a kecskefüz /Salix caprea L./ Coll.: mgy /RI/. Nyír-tó /Nagyvázsony/: , RI., 46. Phytodecta /s.str./ viminalis /LINNÉ, 1758/ - Piros füzfabogár - A Bakonyban gyűjtött változata: -ab. quadripunctata HEYDEN, Coll.: BTM. örös János-séd/Ugod/: , PA-TS. Alnem: Spartomena.REITTER 47. l'hytodecta /Spartomena/ fornicatus BRÜGGEMANN, Lucernabogár, lucernalevél-bogár, hatpontos piros lucernabogár - Coll.: BTM, mgy /PA/. Alsóőrs: , - Balatonudvari: , PA - Gejzírmező/Tihany/: , , TS - Hármas-hegy /Tihany/: , PA-RI - Kiserdő-tető: , TS - Külső-tó /Tihany/: , , , RI - Somod: ,P - Tihany: , , PA - Ugod: , BJ.

68 12. Nem: Phyllodecta KIEBY, 1837 Alnem: Chaetocera WEISE, Phyllodecta/Chaetocera/ vulgotisaima /LINNÉ, 1758/ Közönséges füzlevelész - Coll.: BTM. Nosztori-völgy: , BJ. Alnem: Phyllodecta s. str. 49. Phyllodecta /S.str./ t i b i a l i s SUFPRIAN, Pémes füzlevelész - A Bakony hegységben gyűjtött változata: ab. cornelii WEISE, Coll.: BTM. Köveskai: , RI. 50. Phyllodecta /s.str./ l a t i c o l l i s SUFPRIAN, Coll.: BTM, mgy /RI/. Balinka: , PA - Bittva-patak /Kúp/: , ANONYM - Csesznek: , RI. 51. Phyllodecta /s.str./ vitellinae /LINNÉ, 1758/ - fűzcserje-levélbogár - Coll.: BTM, mgy /PA/. Belatoncsicsó: , TL - Balinka: , PA - Betekints-völgy: , TL - Bondoró-hegy: , P - Cuha-völgy /Zirc/: TS - Csatár-hegy: , , SIP-WT - Feketevízpuszta.: , TL - Gerence-völgy /Bakonybél/: , PA - Hódos-ér-völgy /Bakonyszentlászló/: , TL - Isztimér: , PA - Mecsértelep: , SG; , PA - Ördög-árok: , PA - Ubaldpuszta: , P - Úrkút: ,10., P - eszprémi-séd-völgye /Márkó/: , TS - eszprémi-séd-völgye /eszprém/: , ANONYM. Nemzetség: Timarchini 13- Nem: Timarcha LATREILLE, 1829 Alnem: Timarcha s. str. 52. Timarcha /3.str./ goettingensis /LINNÉ, 1758/ - gyepi gyaloglevelesz - Coll.: BTM, mgy /RI/. Csatár-hegy: , SIP-WT - Kálvária-domb /Gyulafirátót/: BJ - Koloska-völgy: , RI. 53. Timarcha /s.str./ rugulosa HERRICH-SCiíAEFFER. /syn.: - globata PAIRMAIRE 1873; - stichae BECHYNÊ; - sinaiana BECHYNÉ; ab. loiímickii MILLER, I867/ - Közép-európai f a j. Előfordul a Kárpátok egész vonulatában Morvaországtól Erdélyig Magyarországon a Mecsek hegységben, a Somogyi-dombvidéken és a Dél-Tiszántúlon találták meg. Bakonyi előfordulása értékes dunántúli adat. Coll.: BTM. eszprém: , BJ. Alnem: Metallotimarcha MOTSCHULSKY, I Timarcha /Metallotimarcha/ metallica /LAICHARTING. 1781/ - Coll.: BTM, mgy /FA/, mgy /RI/. Furkusgyepü: , TL - Kék-hegy: PA, t r f. - Porva: O5.OO., PA. Nemzetség: Entomoscelini 14- Nem: Entomoscelis CHEROLAT, Entomoscelis adonidis /PALLAS, 1771/ - honvédbogár. A Bakonyban gyűjtött változata: ab. dorsalis FABR. COLL.: mgy /PA/, mgy /RI/. Csatár-hegy: , RI,- eszprém: , PA. 56. Entomoscelis sacra /LINNE, 1758/ - Tavaszi héricsbogár - Coll.: BTM. Csatár-hegy: , , RI - árvölgy: , ÁL, egy. eszprém: , PA. IX. Alcsalád: Gulerucinae Nemzetség: Oidini 1. Nem: Galerucella CROTCH, 1873 Alnem: Xnnthogalerucu LABOISSÉRE, Galerucella /Xanthogaleruca/ luteola O.F.MULLER, Szil-olajosbogár - Coll.: BTM, mgy /PA/. Balatonalmádi: I969.O5.O4., P - Balatonfüred: , PA, fcs. - Balatonudvari: , RI; , , , ANONYM, fcs; , PA, fcs. - Hármas-hegy /Tihany/: , RI - Kis-erdő /Tihany/: , TS - Kiserdő-tető: , RI - Káptalanfüred: , NI - Külső-tó /Tihany/: , , TS - Partfő/Balatonkenese/: , TS - Rezi: , ANONYM, fcs. -Sajkod:

69 KA; , TS: , RI - Somló /Somlóvásárhely/: , TL. - Természetvédelmi Őrház /Tihany/: , TS - Tihany: , PA - Tihanyi kutatóhás: , ANONYM, fcs. Alnem: Galerucella a. str. 58. Galerucella /s. str./ lineola /FABRICIUS, 1781/ - füz-olajosbogár - Coll. : BTM, mgy /PA/. Balaton-part /Balatonfüred/: , TS - Akli: , TS - Csopak: , ANONYM, fcs. - Fenyőfő: , PA - Gerence-völgy /Bakonybél/: , PA - Kálomis-tó: I968.O5.O7., P - Koloska-völgy: , PA. 59. Galerucella /s.atr./ calmariensis /LINNÉ, 17^7/ - A Bakony hegységben gyűjtött változata: ab, l y t h r i GYLLENHÄT, Coll.: BTM, mgy /RI/. Balatonszepezd: , RI - Bondoróhegy: , P - Gézaháza: , PA - Balatonederics: , TS - Gyulafirátóti halastó: , TS - Kálomis-tó: 1968.O5.O7., P - Kornyi-tó: , RI - Kőrishegy: , RI - Laposok, Iharkút: , TS - Malomréti-völgy: I IO., TS - Súr: , RI - Szigliget: , , TS - Ubaldpuszta: , P. - örös János-séd: , PA. 60. Galerucella /a. str./ pusilla DUT3CHMIDT, 1825/ - Coll.: BTM, mgy /PA/. Balatonfüred: , TS, MAL. - Balatonudvari: , PA - Révfülöp: , OA - Lovas: , PA - Szigliget: , TS - eszprém: , MAM - örös János-séd: , PA. Alnem: Hydrogaleruca LABOISSÉRE, Galerucella /Hydrogaleruca/ nymphaeae /LINNÉ, 1758/ - A Bakonyban gyűjtött változata: ab. aquatica GEOFFROY, Coll.: BTM, mgy /PA/. Kálomis-tó: I968.O5.O7., P - Ördög-árok: , PA. Nemzetség: Galerucini 2. Nem: Galeruca GEOFFROY, 1762 Alnem: Galeruca s. str. 62. Galeruca /s.str./ tanaceti /LINNÉ, 1758/~Fekete olajosbogár, pohos olajos levélbogar,takácsmácsöhya-ieveiesz.a Bakony hegységben gyűjtött változata: ab. ruiitrons LABOISSÉRE, Coll.: BTM, mgy /PA/, mgy /RI/. Aranyos-völgy: , , BJ - Bakonybél: , TS; , OA - Bakonyszücs: , RI - Balatonalmádi: , P-KOL - Balatoncsicsó: , TL -Belső-tó /Tihany/: , RI - Bodajk: , TI, - Borzavár: , PA - Bödögei-erdő /Ugod/: O6.O5., RI - Burok-völgy: , PA - Cuha-völgy /Bakonyszentlászló/: O9.25., KA - Cuha-völgy /Zirc/: , P; , BK-HM - Csatárhegy: , , BJ - Csicsói erdészlak: , SZD - Csehbánya: I976.O6.I5., , BJ - Dörgicse: , RI - Dudar: , RI - Elő-erdő/Homokbödöge/: , BJ - Eplény: , SZD; , RI - Esegvár: , BJ - Fenyőfő: , RI; , CSM - Fenyőfői ősfenyves: , , , TS - Generál-erdő/Porva/: , TL - Gerence-part /Bakonykoppány/: , BJ - Gerence-völgy /Bakonybél/: , TS - Hajmáspuszta: , TS -Héviz: , KA - Hódos-ér-völgy /Bakonyszentlászló/: , , TL - Jutas-erdő: , BJ - Kádárta: ,, BJ - Kálvária-domb /Gyulafirátót/: , , BJ - Kiliántelep: I969.O7. 02., TL - Királykapu/Ugod/;.I976.O7.I5., BJ - Királykút-völgy; , RI - Kisgyónbánya: , , RI - Kövestető: , BJ - Külső-tó /Tihany/: ,21., TS - Malomréti-völgy: ,24., ,21,, RI - Nagytárkánypuszta: , RI - Nagy-tó /Öcs/: , TS. Öreg-Sód /Bakonybél/: , KA; 1979,09,13., Hl - Pápa: , ,, BJ - Pintér-hegy: , 1977,06,21., PI-SIP-WT - Ságpuszta: ,, I969.O5.I9., PS - Sarvaly: I ,, P - Szent György-hegy /Raposka/: , TS - Szömörke-völgy: ,, TS - Tarlóra-hegy: 1969.O6.OI,, ,11., TL - Tálodi-erdő /Pula/; 1978,09.11-, RI - Tekeres-völgy: Q.23., SIP-WT; , BJ - Ugod: ,12,, 1977,07.21., PS - Örküt: RI - ár-hegy /Sümeg/: Ofl., BJ - eszprém: , , , BJ - örös Jónoa-séd: 196fl , P. - Zanke: 1976.U9ű>6., BJ - Zirci-urborétum: , TS. 63. G'ilerucM /n.atr./ pomouue /SCOPOL I, 1763/ - Jlnrnn olnjohbogar- Coll.: BTM, mgy /PA/, mky~7ïït/. Hndíicnony/árpfílotii/: , I' - Hnln I,on"Imódi : Í9(>9.0(.. 18., P - Onntár-hogy: 198 \ A)<>.:'A., H.J - Go i coú.i -irrdénz. Ink : «9., 1' - Usónzpunztn!

70 , RI - Fenyőfő; , PA - Gaja-völgy/Bakonynána/: , IS..- Gerence-part/Bakonykoppány/: , BJ - Hódos-ór-völgy /Bakonyszentlászló/: , TI - Jutas-erdő: , BJ - Kálváriadomb /Gyulafirátót/: , BJ - Kiliántelep: , TL; , PA - Körtélyes: , RI - Sötéthorog: , P - Tábor-mező /árpalota/: , P, TN: Achillea nobilis. - Tekeres-völgy: , BJ; , SIP-WT - Ugod: , BJ - eszprém: , , BJ - ilonya: , BJ. Alnem: Haptoscelis WEISE, Galeruca /Haptoscelis/ melanocephala PONZA, I8O5 - Coll.: mgy /PA/. Pörkölt-tető: , PA. 3. Nem: Lochmaea WEISE, Lochmaea capreae /LINNÉ, 1758/ - Kecskefüz-olajosbogár. - A Bakonyból előkerült változatai: ab. scutellaris CHEROLAT, I84O; - ab. luctuosa WEISE, Coll.: BTM. mgy /PA/, mgy /RI/. Borzavár: , BK-HM - Csehbánya: , BJ - Csicsói erdészlak: , RI - Eplény: , , PA; , Hl; , TS - Fenyőfői-ősfenyves /Fenyőfő/: , ZL - Hódos-ér-völgy /Porva/: , RI - Iharkút: , P - Kék-hegy: , RI - Kisgyónbánya: , RI - Koloska-völgy: , PA - Laczkó-forrás: , BJ - Laposok, Iharkút: , TS - Láz-tető: , RI - Malomréti-völgy: , TS; , RI - Nyirád: , PA - Nyir-tó: , RI - Pintér-hegy: , PI-SIP-WT - Pula: , OA - állus: , PA - örös János-séd: , PA - Zirc: , TS, I. 66. Lochmaea crataegi /FÖRSTER, 1771/ - A Bakonyban gyűjtött változata: ab. nigronotata PIC, Coll.: BTM, mgy /PA/, mgy /RI/. Agártető: , AL - Alsóőrs: , PA - Ágas-magas: , RI - Bakonyszentkirály: , AL-PA-RI-K. - Balatonfüred: , PA - Balatonszepezd: , RI - Balatonudvari: , PA-RI -Barnag: , PA - Cigány-domb: , TS; , KÁ - Csatár-hegy: , , SIP-WT - Csicsói-erdészlak: , RI - Csúcs-hegy: , TS - Darvas-tó: , PA - Esztergáli-völgy: , RI - Gejzir-mező: , TS - Hegyes-berek: , RI - Király-kút-völgy: , RI - Körtélyes: , RI - Köveskál: , RI - Koloska-völgy: , PA - Levenduláé /Tihany/: , RI - Ördög-árok: , PA - Öreg-hegy: , RI - Pécsely: I979.O4.I5., RI - Salföld: , PA - Sáska: , , RI - Tihany: , PA - Ugod: , PA-RI. Nemzetség: Luperini 4. Nem: Phyllobrotica CHEROLAT, Phyllobrotica quadrimaculata /LINNÉ, 1758/ - Coll.: BTM. Badacsonytördemic: , TS - Hajmáspuszta: , TS. 68. Phyllobrotica adusta CREUTZER, Kétfoltos levelész _ Coll.: BTM, mgy /RI/7 Balatonudvari: , RI - Gyulafirétóti- halastó: , TS - Kis-erdő-tető: , RI - Külső-tó /Tihany/: , TS - Partfő /Balatonkenese/: I972.O5.2I., TS - ároslőd: , P. 5. Nem: Luperus GEOFFROY, 1762 Alnem: Calomicrus STEPHENS, Luperus /CalomicrusApinicola /DUFTSCHMIDT, 1825/ - Fekete-barna erdeifenyő -lël^elesz- - EToförl^^ Közép-Európában. Magyarországon elterjedt, de sehol sem gyakori. A Bakony hegységben ritka, csak a legutóbbi évek gyűjtései során került elő, Tápnövénye ez çrdei.fenyő /Pinus silvestris/ és a fekete fenyő /Pinus nigra/. Coll.: mgy-/pa/.-. eszprém: , , PA. 70. Luperus /Calomicrus/ circumfusus /MARSHAM, 1802/_ Rekettyelevelész - Coll. BTM, mgy /PA/. " Balatonudvari: , , RI - Csicsói erdészlak: , P. - Kiliántelep: , P -Körtvélyes: , RI - Öreg-Futóné: , TR.

71 Alnem: Luperus s. str. 71. Luperus /s.str./ xanthopoda /SCHRANK, 1781/ - Sárgalábú-levelész - Coll.: BTM, mgy /PA/. Ábrahámhegy: , ÁL - Balatonszepezd: , SZD - Balatonudvari: , SZD; , RI - Kis-erdo-tető: , , TS; , SZD - Kisgyónbánya: , , , RI - Koloska-völgy: , PA-RI - KUlsó-tó/Tihany/: , TS - Malomréti-völgy: , RI - Nosztori-völgy: , PA - Partfő /Balatonkenese/: , TS - Rezi: , BÜ - Somló: NL-SZU - Tihany: , PA. 72. Luperus /s.str./ lyperus SULZER, Coll.: BTM, mgy /PA/. Hévíz: , T5 - árvölgy: , ÁL-PA, f. 73. Lupreus /a.str./ flavipes /LINNÉ, 1767/ - Coll.: BTM, mgy /PA/. Esztergáli-volgy: 1983.Ö5.0Ö., PA - Királyszállás: , ANONYM, fcs. - Pénzesgyőr: , TS - Ujdörögd: I964.O5.IO., PA. 6. Nem: Agelastica CHEROLAT, Agelastica alni /LINNÉ, 1758/ - Kék égerlevelész - Coll.: BTM, mgy /PA/. Agár-t-etö: , AL - Bakonyszentkirály: , , RI - Baláca: , BJ - Barnag: , PA - Elő-erdő/Ugod/: , , BJ - Farkasgyeptí: , BJ - Fenyőfő: , RI-TS - Gerence-völgy /Bakonybél/: , , TS - Kalapács-ér: , TS - Laz-tető: , RI - Lesenceistvánd: , TS - Meleg-viz-part, Nagytárkánypuszta: , RI -Nyirád: , PA - Nyir-tó: , RI - Piaztrángos-tó /Fenyőfő/: , TS - Porva: , SA; , PA - Porva-Csesznek vá: , KÁ - Sáska: , RI. IRODALOM LITERATUR BECHYNÉ, J. /1952/: Achter Beitrag zur Kenntnis der Gattung Chrysolina Mötsch. Col.Phytoph. Chrysomelidae/ - in Entomologische Arbeiten aus dem Museum G. Frey, Mlichen, Band 3. p BREHM, Alfred: Az állatok világa - Rovarok I I. /Szerk. Csiki Ernő, 16. kötet/,. p DÉAI Gy. - MISKOLCZI M. - TÓTH S. /1987/: Javaslat a faunisztikai adatközlés és a számitógépes adatfeldolgozás egységesítésére. I. rész. Adatközlés - in Fol. Mus. Hist.- Nat. Bakonyiensis 6.: DUDICH E. - LOKSA I. /I969/: Állatrendszertan. Tankönyvkiadó, Budapest, p FREUDE-HARDE-LOHSE: Die Käfer Mitteleuropas Band 9. Cerambycidae, Chrysomelidae. p JOLSAY A./ 1974/: Függelék /Mutatók/ - Fauna Hungáriáé 113. IX/B kötet, Coleptera I/B., pp 66. JOLSAI-STEINMANN-SZILY /1977/: A magyar állatvilág szótára. /Natura/, pp JAKUCS P. - DÉAI GY /szerk./ /1985/: Fajokra és élőhelyekre vonatkozó adatfelvételi lapok értelmezési és kitöltési útmutatója. - Javaslatterv. KLT Ökológiai Tanszéke Debrecen és OKTH Budapest pp. I85. KASZAB Z. /1962/: Levélbogarak - Chrysomelidae /Fauna Hungáriáé, IX.16., 1962/, p LOPATIN, I.K./I977/: Zsuki-lisztojedi Szrednej Azii i Kazahsztana /Fauna SZSZSZR, 113, 1977/, p LOPAT IN, I.K. -KULENOA, K.Z. /1986/: Zsuki-lisztojedi /Coleoptera, Chrysomelidae/ Kazahsztana. /Alma Ata, 1986/, p MÓCZÁR L. /szerk//1969/: Állathatározó I. kötet - Budapest, p ROZNER I. /1980/: A Bakony hegység levélbogár-faunájának kutatása. /Nyolcadik Bakonykutató Ankét, Zirc/, p ROZNER I. /1983/: Adatok a Bakony hegység levólbogár-faunájához I. / /, /Coleoptera: Chrysomelidae/, in Folia Mus. Hist.-nat. Bakonyiensis 2: ROZNER I. /1986/: Adatok a Bakony hegység levélbogár-faunájához I I. / / /Coleoptera: Chrysomelidae/, - in Folia Mus. Hist.-nat. Bakonyiensis 5: ROZNER I. /1987/: A Bakony hegységben folyó levólbogár-kutatás ujabb hat éve /Coleoptera: Chrysomelidae/ - Folia Mus. Hist. -net. Bakonyiensis, 6: SOÓ R. -KÁRPÁTI Z. /1968/: Növényhatározó. I I. kötet - Magyar Flóra. Harusztok - iragos növények, pp TÓTH L. /1979/: A Hnkony hegység levélbogár-faunájónnk alapvetone - eszprém Megyei Mu/,. Közlem., , P TÓTH S. /1985/: Adatok n Bakony hegység szitakötő faunájához /Inaecto: Odonata/ - in Kol.Mus. Hist.-nut. Bakonyiensis 4: 43-8).

72 TÓTH S. /1986/: Adatok a Bakony hegység fürkészlégy faunájához /Diptera: Tachinidae/ - in Polia Mus. Hist.-nat. Bakonyiensis 5: TÓTH S. /1987/: Az UTM hálótérképezés eredményei ós feladatai a Bakony hegységben - in Folia Mus. Hist-nat. Bakonyiensis 6: WINKLER, A.: Catalogua Coleopterorum regionis palearcticae - Wien, , p DATA TO THE LEAF BEETLES-FAUNA OF THE BAKONY MOUNTAINS, III (COELOFrERA: CHRYSOMELIDAE) 26 genera and 88 species could be shown from the Laprosominae, Eumolpinae, Chrysomelinae and Galerucinae subfamilies of the Bakony Mountains on the basis of the collection of the Natural History Museum - Budapest, the Bakony Natural History Museum - Zirc and the literatures t i l l The scientists of the Bakony Natural History Museum collected 74 species from the 24 genera of the four subfamilies within the framework of "The Nature Landscape of Bakony Mts." between species were not known from the Bakony Mountains t i l l These are: Timarcha rugulosa H. Schaef., Gastrophysa viridula /DEG./, Hydrothassa marginella L., Hydrothassa flavocincta BR., Phaedon laevigatus /DUFT./, Phytodecta rufipes DEG., Luperus pinicola DUFT. With these seven species the species number of the four subfamilies w i l l be 95«The map-codes of the collecting-places correspond to codes of the European UTM /Universal Transverse Mercator/, which make the treatment of the faunistic data possible with a computer. The enclosed maps demonstrate the collecting-places of the four leaf beetles subfamilies in the Bakony Mountains. A 3zerzô cime /Author's adress/: ROZNER István H-1116 Budapest Tétényi u. 129.

73 FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI EGY RITKA CINCÉRFAJ (OBRIUM BICOLOR KRAATZ) BAKONYI LELŐHELYE DR. MUSKOITS JÓZSEF Budapest ABSTRACT: A rare longhorn beetle species been collected from the Balaton-overland /Bakony-mountain/. More than 60 specimens of Obrium bicolor KRAATZ /Coleoptera: Cerambycidae/ have been reared from Evonymus europaeus L. Recorded are the author's observations about the life-history of the insect. Their find deserves a particular attention, because this is the f i r s t find from the Balaton overland. Bevezetés Az Obrium bicolor KRAATZ a magu 4-6 mm-es testhosszúsógával a legkisebb termetű' cincérfajok közé tartozik. Teste fekete, szárnyfedői barnássárgák, csápjai és lábai azurokbarna színűek. A csápok a nőstényeknél elérik a szárnyfedők végét, a hímeknél a szárnyfedők végét valamivel meghaladják. A nőstényeknél a iiasoldalon a 2. potrohszelvényen jól látható sűrű, aranysárga színű szőrkefe van. /KASZAB /1971/ tévesen közli, hogy a 2. szelvény végén hímeken szőrkefe van."/ Elterjedési területe az irodalmi adatok alapján KRAATZ berlini entomológus írta le a fajt Görögországból származó példány a- lapján. "Fauna Regni Hungáriáé" évi kiadásában ez a faj Fiuméből van ; megemlítve. CSIK1 "Magyarország Cerambycidái" c. összeállításában viszont nem szerepel. HEYROSKY /1955/ szerint előfordul Közép- és Léi-Európában, Sziriában és Kis- Azsiában. Kimondottan mediterrán elterjedés ű fa j, amely Szlovákiában éri el elterjedésének északi határát. Szlovákiában két alkalommal találták: Tovamiky-n /ez ma Topol 1 canyhoz tartozik/ és Pozsony környékén. A lárvák gyümölcsfákbun és más lombosfákban fejlődnek. Az imágók május-június hónapokban kőrisfa ós zelnicemeggy virágain találhatók. DEMELT /1966/ szerint lárvái kutyabengében, galagonyában, a délibb vidékeken fügefában és eperfában fejlődnek, de valószínűnek tartje hogy még más cserjefajokban is. (3 maga Görögországból származó kb. 1 cm vastagságú fügeágakból nevelte ki. Az imágók szerinte is május-június hónapban jelennek meg és különösen a galagonya és a kutyabenge virágain találhatók; lágyszárú növények vi-' rágait nem látogatják. MIKSIC /1971/ szerint az Istria félszigeten Fiume /Rijeka/ környékén található galagonya és kutyabenge virágain. KASZAB /1971/ szerint faunaterületükön nagyon ritka. Magyarországon eddig csak Siófokról és Magyaróvárról került elő.

74 HORION /1974/ a f a j előfordulási helyeiként Görögországot, Bulgáriát, Jugoszláviát, Észak-Olaszországot, Szlovákiát és Ausztriát emliti. Hazai lelőhelyek A Természettudományi Múzeum Állattárénak Cerambycidae-gyUjtemónyót 1987 októberében átnézve abban csak 7 példány található: 5 példány Mosonmagyaróvárról dr.révy Dezső gyűjtése/1940.i.04-én, I.06-án éb án 3 példány/, egy példány Siófokról Lichtnecker gyűjtése dátum nélkül és egy példány lelőhelye a horvátországi Ludberg, szintén dátum nélkül. A második világháború után hazánkból -tudomásom szerint - csak Mosonmagyarórvérról került elő ez a faj. Dr.Szerényi Gábor közlése szerint egy volt tanítványának útmutatása alapján 1982.május 22-ón elvirágzott galagonyabokorról kopogtatással gyűjtötte. Szíves közléséért ezúton is köszönetet mondok. Az új lelőhely ismertetése 1986.október 19-én Aszófő környékén kirándultam. Az erdőszélen egy kecskerágó /Evonymus europaeus L./ bokrot vettem észre, amelynek száradóban levő ágain a kéreg helyenként le volt pattogva. Az ágakat átvizsgálva azonban nagyszámú apró cincórlárvát találtam. Néhány arasznyi hosszúságú kb. 0,8-3,5 cm átmérőjű ágat hazahoztam, hogy belőlük kineveljem az imágókat. alóban július 4-e és 28-a között mintegy db Pogonocherus hispidus 1. imágó jött elő a-: ágakból. Mielőtt a faanyagot kidobtam volna, szeptember 10-ón felbontottam az egyik ágat, és nagy meglepetésemre néhány teljesen kifejlődött 0. bicolor imágót találtam benne. A többi ágdarab gondos szétbontáséval több mint 60 db teljesen k i f e j l e t t imágót sikerült találnom. Érdekességként megemlítem, hogy július 26-án a horvátországi Crikvenica környékén kb. 0,6-0,8 cm átmérőjű elszáradt fugefagallyakból előzőleg már sikerült néhány - a bábbölcsőben elpusztult - 0. bicolor imágót gyűjtenem. Életmódja Irodalmi adatok alapján Demelt fügefából /DEMELT 1966/ és Holzschuh somfából /in HORION 1974/ nevelték k i. Dr.Medvegy Mihály szíves közlése szerint csíkos kecskerágó /Evonymus europaeus L./ kb. 1 cm átmérőjű ágacskáiban több ízben is talált elpusztult imágókat Dévény környékén, Pozsonytól 10 km-re nyugatra. A faj tápnövénye hazánkban a csíkos kecskerágó /Evonymus europaeus/ lehet. Egy generáció kifejlődése két vagy három évet vesz igénybe, hiszen az általam 1986-ban begyűjtött faanyagban kizárólag csak lárvák voltak és 1987-ben "önként" egyetlen imágó sem jött elő. A f i a t a l lárva az első évben áttelelósre behúzódik az ágak belsejébe, a felszín alá kb. 3-5 mm mélyre. A bemeneti nyilas átmérője kb. 1x1,5 mm. A következő évben a farészben készíti el néhány cm hosszú, kb. 3 mm átmérőjű járatát a bemeneti nyílástól lefelé, az ágak hossztengelyével párhuzamosan. A második év nyarán a járat végén kb ram hosszú és kb. 3 mm átmérőjű bábbölcsőt készít, amelyben a lárva bebábozódik. A bábbölcsőt a járat többi részétől durvább, rostosabb jellegű faragcsálékból készült kb. 3-4 mm hosszú "dugó" zárja el. Nyár végén, ősz elején a bábokból kifejlődnek az imágók, amelyek a bábbölcsőkben telelnek át, és majd csak a

75 következő évben jönnek ki a szabadba. Tekintettel arra, hogy az általam megvizsgált ágakban nagyszámban fordultak elő a Pogonochaerus hispidus L. lárvái is, az Obrium bicolor lárvajáratainak alakjára egyértelmű következtetést nem vonhatok le. A lárvák egyaránt előfordulnak a 0,5 cm átmérőjű vékony ágacskákban és a 8-10 cm vastag törzsekben. Igen nagy a benépesítés "sűrűsége". Egy arasznyi hosszúságú, 1 cm vastagságú ágdarabból'14 db imágót szedtem k i. Egy másik kb. 10 cm hosszúságú és 2,5 cm átmérőjű ágdarabban 9 db-ot találtam októberében ismét felkerestem a lelőhelyet és náhány megtámadott ágat felbontva bennük teljesen kifejlődött imágókat találtam. Zircen a Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményében nincs az Obrium bicolor fajból e- gyétlen példány sem /dr.medvegy Mihály szíves közlése/. Az aszófői lelőhely szerencsés megtalálásával a Bakony ismert cincérfaunája egy szórványos előfordulású, ritka f a j j a l gazdagodott. Feltételezhető, hogy a faj tápnövényének, é- letmódjának megismerésével a Balaton-felvidék i l l. a Bakony hegység más helyein is elő fog kerülni. Tanulságképpen megállapítható, hogy módszeres neveléssel Q ritkábnak tartott apróbbtermetű cincérfajok is nagyszámban zsákmányolhatok szerencsés esetben. Még relatíve jól kutatott területeken is érdemes az irodalomban leírt tápnövényektől eltérő egyéb növényfajokból megkísérelni a gyűjtést, i l l, kinevelést.

76 IRODALOM - LITERATUR CSIKI E.: Rovartani Lapok / / DEMELT, C. /1966/: Die Tierwelt Deutschland und der angrenzenden Meeresteile 52. Teil I I. Bockkäfer oder Cerambycidae, Jena HEYROSKY, L. /1955/: Tesarikoviti - Cerambycidae - Fauna CSR 5-, Praha HORION, A. /1974/: Fuunistik der Mitteleuropäischen Käfer. Band XII: Cerambycidae, Uberlingen KASZAB, Z. /1971/: Cincérek - Cerambycidae. Fauna Hungáriáé IX. köt. 5. füzet, Budapest KRAATZ, G /1862/: Berlin. Entom. Zeitschr. I. 126 p. MIKSIC, R. - GEORGIJEIC, E. /1973/: Cerambycidae Jugoslavije I I., Sarajevo EINE SELTENE BOCKKÄFER ART IM BAKON Y-GEBIRGE erfasser zogt mehr als 60 Exemplare von Obrium bicolor KRAATZ aus Evonymus europaeus L. Lie Beobachtungen bezüglich an der Lebensweise der Tiere werden bekannt gegeben. Ihre Fang ist darum bedeutend, weil sie sind die erste gefundene Exemplare im Bakony-Gebirge. A szerző címe /Anschrift des efassers/: DR.MUSKOITS József H-1118 Budapest Háromszék u. 28.

77 FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MŰZEUM KÖZLEMÉNYEI A BAKONY HEGYSÉG CICKANYORMÁNYOS FAUNÁJA (COLEOPTERA: APIONIDAE) PODLUSSÁNY ATTILA Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: Apionidae fauna of the Bakony mountains - I have treated the Apionidae material of the museums of Hungary and that of several important private collections. In more than 10 years research I have written up 98 Apion species from Bakony mountain. Thanks to the excellent contemporary literature the determination of the species seems to be reliable. The map codes of the collecting-places correspond to codes of the European UTM (Universal Transverse Mercator), which make the treatment of the faunistic data possible with a computer. BEEZETŐ A Bakonyi Természettudományi Múzeum munkatársai és számos hivatásos és amatör kutató munkálkodott már "A Bakony természeti képe" kutatási programban, amikor 1976-ban csatlakoztam hozzájuk. állaltam a Bakony hegység Rhynchophora faunájának feltárását. Először a magyar múzeumok Apion-anyaganak feldolgozásába kezdtem. Nem jártam töretlen úton. Elődeim munkáját azonban a legújabb és legjobbnak tartott irodalmak alapján (lásd irodalomjegyzékben) revideáltam. Minden példányt determináltam, s az adatokat adatlapokra rögzítettem. faz adatlapokról kigyűjtöttem a Bakony hegységből származó adatokat. Igy állapítottam meg, hogy 1976-ig 76 Apion-fajt gyűjtöttek elődeink a Bakonyban. Az adatok közé nem vettem fel irodalmi adatokat, mivel azokat nem állt módomban leellenőrizni. Meg kell azonban említenem, hogy KUTHY Dezső 1896-ban a Fauna Regni Hungariae-ban közölt Apion-fajok között "Zircz" és "Kesztnely" lelőhellyel 4 Apion-fajt említ (hol osericeum, hookeri, curvlroatre, longirostre). Sajnos a gyakori előfordulású fajoknál gyűjtőhelyeket nem közöl, s igy nem lehet megállapítani, hogy mely fajokat ismerték még a Bakonyböl 1896-ban. Egy későbbi irodalomban 1907-ben WACHSMANN Ferenc: "Pipa és vidékének bogárfaunája" című munkájában már 18 Apion-fajt említ, melyeket öccsével WACHSMANN Jánossal gyűjtött (pomonae, craccae, subulatum, penetrans, holosericeum, urticarium, aeneum, aprlcans, pubescens, senlculus, longirostre, t r i f o l i i, ruficrus, fillrostre, laevlgatum, míniatum, frumentarium, ^lolaceum). Ezekből a gyűjtésekből fennmaradt néhány példányt találtam a TtM Állattárának bogárgyűjteményében. Ezek közul került ki a legrégebbi bakonyi adat. Pontosan 100 évvel ezelőtt, 1889-ben WACHSMANN Ferenc Bakonybél környékén gyűjtött egy Apion sanguineum DEGEER fajt. Mivel ez a faj hiányzik az 1907-es idézett munkájában felsorolt fajok közül, elképzelhető, hogy téves vagy későbbi determinálás miatt maradt ki ban egy lelkes kutatócsoporttal intenzív gyűjtőmunkába kezdtünk. Először a tömeggyűjtési módszerek (fűhálózás, kopogtatás, talajrostálás, talajcsapdázás, stb.) alkalmazásával igyekeztünk végig gyűjteni a Bakony jellegzetes tájait: a Balaton-felvidéket, a Keszthe1 yi-hegységet, a Keleti- és a Deli-Bakonyt, a Bakonyalját és a Magas-Bakonyt. A nagy tömegű bogáranyagbó\ a feldolgozás során sorra kerültek elő a Bakony faunájára nézve új fajok. Igy fogtuk meg az igen ritka orientale, austrlacum, detrltum és compactum fajokat, és a gyakori fajok nagy többségét. Megfogtuk a magyar irodalomban korábban nem ismert fallens, afer, es a pseudocerdo fajokat i s. Az irodalomból megismert tápnövényeket felkutatva sikerült megfogni a simile, obiivium, pallipes és a gracilipes fajokat. Nagy szenzáció volt 1978-ban a variegatum gyűjtése a fagyöngyről. Ezt a fajt az elmúlt 50 évben nem gyűjtötték Közép-Európában. Szintén jelentős eredménynek tartom a cylindricolle gyűjtését Dörgicsén. Ez az új lelőhely egyben a faj legnyugatibb ismert elterjedési hatara. Korábban C3upán irodalmi adatok utaltak a magyar faunában jelen levő subulatum fajra,

78 melyet több helyről sikerült gyűjtenünk. A több mint 10 évig tartó gyűjtőmunkáin során 12 Apion-fajjal gazdagítottam a Bakony hegység Apion-faj 1istájit. A cickányormanyosok Magyarországon elő 126 faja közül 98 fajt mutattam ki a Bakony hegység területéről. Ilyen nagy Apion-fajszamot az ország mis tájegységeiről eddig még nem ismertünk, ami nem csak a Bakony Apion-faj gazdagságát j e l z i, hanem egyben a terület kutatottságát is tükrözi. A gyűjtéseket néhány ismeretlen (ANONYM) és 74 ismert gyűjtő végezte. E dolgozatban ismertetem az általam összegyűjtött több mint 3000 faunisztikai adatot. Hogy az adatok számítógépes feldolgozásra is alkalmasak legyenek, igyekeztem az adatokat ügy rögzíteni, hogy az egyértelmű legyen a számítógépbe vivők számára i s. Támpontul a DÉAI Oy., MISKOLCZI M., TÓTH 3.: "Javaslat a faunisztikai adatközlés és számitógépes adatfeldolgozás egységesítésére", és a TÓTH S.: "Az UTM hálótérképezés eredményei és feladatai a Bakony hegységben" című munkákat vettem. (Pontosítsa az irodalomjegyzékben). Ezen munkák alapján már megjelent adatközlő dolgozatokat tanulmányoztam. Néhány - elsősorban terjedelemcsökkentő - változtatást alkalmaztam. Az ABC sorrendbe sorolt gyűjtőhelyeket beszámoztam és a fajonkénti adatközlésnél csak a gyűjtőhelyek számat Írtam le. A gyűjtőhelyeket egymástól kötőjellel, az egy lelőhelyről származó adatokat pedig pontosvesszővel választottam el. Egy adaton belül a részadatokat vesszővel különítettem el. Pl.: - 210: , 2(2+0), PA, k; , RI, f -119: stb. A gyűjtőhely számát a jobb áttekinthetőség végett félkövér betűtípussal jelöltem, s utána kettőspontot tettem. A dátumot arab számokkal írtam, s nullákkal helyettesítettem a hiányos dátumokat. Pl.: Ezután a bogarak példányszáma következik, a szám után nemekre bontva zárójelben az első szám a hímek, majd + j e l után a nőstények száma következik. (Példányszámot csak a ritkábban előforduló fajoknál tudtam utólag megállapítani a gyűjteményekben talált példányok alapján. Ezek megbízható számadatok, mivel a ritka fajok minden példányát eltettük, míg a gyakori fajokból csupán néhányat. A gyűjteményekben lévő un. közönséges fajok példányszámát is meg lehetett volna számolni, de aki járatos a gyűjteményekben az tudja, hogy rovartü- és helyhiány miatt időnként a gyűjtött és feldolgozott anyagot megtizedelik a gyakori fajok rovására. Ami pedig a gyűjtőket i l l e t i, hajlamosak arra, hogy a ritkább fajokból több százat gyűjtenek, mlg a gyakoribb fajokból néhányat, vagy meg sem fogják azokat. Ezt tudva felhívom a figyelmet arra, hogy a gyűjtemények példányszámait csak leltári célokra lehet felhasználni.) - Ezután a gyűjtő rövidített nevét, majd a gyűjtési módot, a tömeges előfordulást és a tápnövény latin nevét is feltüntettem, amelyről gyűjtöttük, vagy amelyből kineveltük a bogarakat. ( I t t megjegyzem, hogy nem tüntettem fel azoknak a bokroknak és fáknak a neveit, melyekről ősszel kopogtattuk a telelőhelyet kereső bogarakat. Ezek a bokrok és fák ugyanis nem tartoznak a fajok tápnövényei közé.) S végül a dokumentáló példányok hollétét soroltam fel. A magángyűjtemény tulajdonosának nevét zárójelbe tettem. Az adatok további felhasználásához jó munkát kívánok a kutatóknak, s az adatbankok kezelőinek. A BAKONY HEGYSÉGBŐL KIMUTATOTT APIOtf-FAJOK LISTÁJA Apion HERBST, 1797 Dlplapion REITTER, 1916 confluons KIRBY, 1808 detrltum MULSANT et REY, 1859 stolidum GERMAR, 1817 Cerataplon SCHILSKY, 1901 austriacum WAGNER, 1904 carduorum KIRBY, 1808 gibbirostre (GYLLENHAL, 1813) cylindrlcolle GYLLENHAL, 1839 onopordl KIRBY, 1808 orientale GERSTAECKER, 1854 penetrans GERMAR, 1817 Exapion BEDEL, 18B7 compactum DESBROCHERS, 1888 corniculatum GERMAR, 1817 d i f f i c i l e HERBST, 1797 elongatulum DESBROCHERS, 1891 formanekl WAGNER, 1929 fuscirostre (FABRICIUS, 1775) Oxystoma DUMERIL, 1806 craccae (LINNE, 1767) ochropub GERMAR, 1818 pomonae (FABRICIUS, 1798) paeudocerdo DIECKMANN, 1971 subuiaturo KIRBY, 1808 Aspidaplon SCHILSKY, 1901 aeneum (FABRICIUS, 1775) radiolus KIRBY, 1808 vaiidum GERMAR, 1817 Synapion SCHILSKY, 1906 ebeninum KIRBY, 1808 Alocentron SCHILSKY, 1901 curvlrostre GYLLENHAL, 1833 Omphalapion SCHILSKY, 1901 dlspar GERMAR, 1817 hooker! KIRBY, 1808 laevigatum (PAYKULL, 1792)

79 Taeniaplon SCHILSKY, 1906 palllpes KIRBY, 1B08 ru fui um WENCKER, 1864 urticarium (HERBST, 1784) Rhopalaplon SCHILSKY, 1906 longirostre (OLIIER, 1807) Malvapion HOFFMANN, 1958 malvae (FABRICIUS, 1775) Pseudapion SCHILSKY, 1906 fulvirostre GYLLENHAL, 1833 rufirostre (FABRICIUS, 1775) Thymapion DEILLE, 1924 atomarium KIRBY, 1808 elongatum GERMAR, 1817 flavimanum GYLLENHAL, 1833 milium BACH, 1854 oblivium SCHILSKY, 1902 vicinum KIRBY, 1808 Catapion SCHILSKY, 1906 ononipbagum SCHATZMAYR, 1920 pubescens KIRBY, 1811 senlculus KIRBY, 1808 Erythrapion SCHILSKY, 1906 cruentatum WALTON, 1844 frumentarium (PAYKULL, 1792) miniatum GERMAR, 1833 sangulneum (DEGEER, 1775) Protapion SCHILSKY, 1908 aprlcans HERBST, 1797 assimile KIRBY, 1808 dissimile GERMAR, 1817 f i l l r o s t r e KIRBY, 1808 flavipes (PAYKULL, 1792) graclllpes DIETRICH, 1857 nigritarse KIRBY, 1808 ononicola BACH, 1854 ruficrus GERMAR, 1817 schoenherrl BOHEMAN, 1839 t r i f o l i i (LINNE, 1768) (Syn.: aestlvum GERMAR, 1817) vari pes GERMAR, 1817 Pseudoprotaplon WAGNER, astragali (PAYKULL, 1800) ergenense BECKER, 1864 Peraplon WAGNER, 1907 affine KIRBY, 1808 curtirostre GERMAR, 1817 oblongum GYLLENHAL, 1839 sedi GERMAR, 1818 violaceum KIRBY, 1808 Pseudoperapion WAGNER, brevirostre HERBST, 1797 Hmlianthemapion WAGNER, aclcular» GERMAR, 1817 Ixapion ROUDIER et TEMPERE, 1973 variegatum WENCKER, 1864 tielanaplon WAGNER, 1930 i. l. minimum HERBST Trichopterapion WAGNER, 1930 i. l. holoserlceum GYLLENHAL, 1833 Coe1ozhinapion WAGNER, 1932 i. l. a fer GYLLENHAL, 1633 gyllenhali KIRBY, 1808 platalea GERMAR, 1817 Stenopterapion WAGNER, 1932 i. l. tenue KIRBY, 1808 Leptaplon WAGNER, 1932 i. l. aeneomlcans WENCKER, 1864 fallens DESBROCHERS, loti KIRBY, 1808 meliloti KIRBY, 1808 Cnemaplon SCHILSKY i. l. grlbodoi DESBROCHERS, Trlchapion WAGNER, 1912 simile KIRBY, 1811 Me ta trichapion WAGNER, 1932 i. l. curtisi STEPHENS, 1831 pavldum GERMAR, 1817 reflexxm GYLLENHAL, 1833 Eutrichapion REITTER, 1916 ervl KIRBY, 1808 melancholtcwn WENCKER, 1864 vlclae (PAYKULL, 1800) Holotrichapion WAGNER, 1932 i. l. ononis KIRBY, 1808 Pseudotrichapion WAGNER, 1932 i. l face tum GYLLENHAL, 1839 punctigerum (PAYKULL, 1792) Mesotrichapion WAGNER, 1932 i. l. punctirostre GYLLENHAL, 1839 Cyanaplon WAGNER, 1932 i. l. columblnum GERMAR, 1817 Chlorapi on WAGNER, 1932 i. l. virens HERBST, 1797 Apion HERBST, 1797 aestlmatum FAUST, 1890 pisi (FABRICIUS, 1801) Pseudostenaplon WAGNER, 1930 i. l. simum GERMAR, 1817

80 A l i s t a tartalmaz egy új fajnevet: glbbirostre (GYLLENHAL). Ezúton is köszönetet mondok M. A. ALONSO-ZARAZAGA spanyol kutatónak azért, hogy a megjelenés előtt álló Ceratapion-reviziójának számunkra jelentős részleteit kéziratban rendelkezésemre bocsátotta. Részletes kézirata alapján újra determináltam a bakonyi példányokat. Az eddig carduorum KIRBY fajnak determinált példányok nagyobb hányada glbbirostre fajnak bizonyult. A különben mediterrán elterjedésü carduorum nagyon ritka Magyarországon, s igy a Bakonyban i s. Azok a fajok, melyek a Bakonyböl nem kerültek elő, de a Dunántúl más területeiről mar ismertek, valószínűleg jelen vannak a Bakony faunájában i s. Előfordulásuk várható. Ezek a következők: rugicolle, sulcifrons, basicorne, armatum, velatum, cerdo, opetlcum, flavlfemoratum, hoffmanni, lemoroi, intermedium, vorax, striatum, redemptum, spencei, aethiops. A 3165 gyűjtési adat 5x5 km-es területi megoszlása

81 A BAKONY HEGYSÉGBEN GYŰJTÖTT CICKÂNYORMÀNYOSOK (APION) KÓDOLT GYŰJTŐHELYEINEK FELSOROLÁSA 1. XM 98 D2 Ábrahámhegy 2. BT 75 A4 Acsteszér 3. XN 90 A2 Agár-tető (Sáska) 4. XN 92 A3 Ajka 5. YN 13 A4 Akli (Zirc) 6. YN 20 D2 Alsóörs 7. YN 23 C2 Alsóperepuszta (Olaszfalu) 8. XM 78 C4 Apró-hegyek (Balatongyörök) 9. YN 10 Cl Aszófö 10. XM 98 A2 Badacsony (Badacsonytomaj) 11. XM 98 Al Badacsonytomaj 12. YN 03 Dl Bakonybél 13. BT 84 A2 Bakonycsernye 14. YN 24 A3 Bakonynána 15. BT 85 B2 Bakonysárkány 16. YN 15 Cl Bakonyszentkirály 17. YN 15 Al Bakonyszentlászló 18. YN 26 A3 Bakonyszombathely 19. YN 04 B3 Bakonyszücs 20. BT 71 A4 Balatonalmádi 21. YN 10 D3 Balatonarács (Balatonfüred) 22. YN 00 A3 Ba1 atonesicsó 23. XM 88 Bl Balatonederics 24. YN 10 C4 Balatonfüred 25. XM 78 C3 Balatongyörök 26. XM 99 D4 Balatonhenye 27. YN 09 Al Balatonszepezd 28. YN 10 B3 Balatonszölös 29. YM 19 B4 Balatonudvari 30. BT 84 C4 Bal inka 31. YN 11 B2 Balog-szeg-hegy (Szentgal) 32. YN 00 D3 Barnag 33. XN 70 Al Bazsi 34. BT 82 A3 Berhida 35. BT 94 A2 Bodajk 36. XN 90 C2 Bondoró-hegy (Kapolcs) 37. YN 14 A3 Borzavár 38. BT 71 A4 Budatava (Balatonalmádi) 39. BT 84 Al Burok-völgy (Isztimér) 40. XM 78 D3 Büdös-kút (állus) 41. YN 23 Al Büdöskütpuszta (Gyulafirátót) 42. YN 13 D2 Cigány-domb (Zirc) 43. YN 12 Cl Csatár-hegy (eszprém) 44. YN 02 B4 Csehbánya 45. YN 24 C2 Csetény 46. YN 14 D4 Csesznek 47. YN 00 A2 Csicsói-erdö (Balatoncsicsó) 48. BT 81 A3 Csitteny-hegy (Ba1atonkenese) 49. XM 99 A2 Csobánc (Gyulakeszi) 50. XM 78 B2 Csókakő (Keszthely) 51. YN 20 Bl Csopak 52. BT 93 Al Csór 53. YN 14 B4 Cuha-völgy (Csesznek) 54. YN 13 D2 Cuha-völgy (Zirc) 55. YN 04 D3 Dancs-árok (Fenyőfő) 56. XN 80 Bl Darvas-tó (Nyirád) 57. XN 81 B4 Devecser 58. XM 99 Bl Diszel 59. XN 90 A3 Doma-hegy (Monostorapáti ) 60. YN 00 Cl Dörgicse 61. YN 24 A4 Dudar 62. XM 99 C3 Ecséri-templom-rom (Kövágóörs) 63. YN 23 A2 Eplény (Olaszfalu) 64. YN 12 Dl Esztergáli-vöÍgy (Hárskút) 65. XN 93 C3 Farkasgyepű 66. BT 94 A3 Fehérváré surgó 67. YN 25 Dl Feketevlzpuszta (Bakonys z ombathe1y) 68. XN 81 Al Felsö-Nyiridi-erdö (Nyirád) 69. YN 21 A3 Felsóörs 70. XM 77 Bl Fenékpuszta (Keszthely) 71. YN 04 D4 Fenyőfő 72. XM 99 C3 Fülöp-hegy (Révfülöp) 73. BT 84 A4 Gaja-völgy (Balinka) 74. YM 19 D4 Gejzírmező (Tihany) 75. YN 13 B2 Generál-erdő (Porva) 76. YN 03 D2 Gerence-völgy (Bakonybél) 77. YN 14 C4 Gézaháza (Csesznek) 78. XM 78 A4 Gyenesdiás 79. YN 22 B2 Gyökeres-árok (Gyulafirátót) 80. YN 22 B3 Gyulafirátót 81. BT 72 B3 Hajmáskér 82. XN 91 A2 Halimba 83. YN 12 B4 Hárskút 84. YM 29 B2 Hármas-hegy (Tihany) 85. BT 73 B3 Hegyesberek (Tés) 86. YN 02 C4 Herend 87. BT 83 B2 Hétházpuszta (Isztimér) 88. XM 66 C2 Hévíz 89. YN 14 B2 Hódos-ér-völgy (Fenyőfő) 90. YN 04 A4 Huszárokelöpuszta (Ugod) 91. BT 84 C3 Isztimér 92. BT 74 Cl Jásd 93. YN 01 Al Kab-hegy (Nagyvázsony) 94. XN 93 B2 Kalapácsér, Tapolcafó (Pápa) 95. XN 90 C3 Kálomis-tó (Kapolcs) 96. XN 90 C4 Kapolcs 97. BT 71 A3 Kapta 1anfUred (Balatonalmádi) 98. YN 14 Cl Kardosrét (Zirc) 99. XM 78 Al Keszthely 100. YN 04 C4 Kék-hegy (Fenyőfő) 101. XM 99 A3 Kékkút 102. YM 19 B2 Kiliántelep (Balatonudvari) 103. YN 20 B4 Király-kút-völgy (Lovas) 104. BT 72 A3 Királyszentistvan 105. YM 19 D4 Kis-erdö (Tihany) 106. BT 84 A2 Kisgyónbánya (Bal inka) 107. XN 92 C4 Kialod 108. YN 12 D4 Kis-Papod (Gyulafirátót) 109. YN 04 C3 KisszépaImapuszta (Fenyőfő) 110. YN 10 D3 Koloska-völgy (Balatonfüred) 111. XM 99 C4 Kornyi-tó (Kővágóörs) 112. XM 69 D3 Kovácsi-hegy (Zalaszántó) 113. YN 21 Cl Köcsi-tó (Alsóörs) 114. YN 04 Cl Köri s-hegy (Bakonyszücs) 115. YN 10 Al Körtvélyes (Pécsely)

82 116. XM 99 D3 Köve ska XN 70 Cl 117. XM 99 C3 KŐvágóörs 173. XN 91 C2 ne. XN 83 Dl Kup 174. XN 80 C YM 19 D4 Külső-tó (Tihany) 175. YN 04 Al 120. XM 79 C4 Lesenceistvánd 176. YN 13 B YM 19 D4 Levendulás (Tihany) 177. XN 82 A BT 71 B2 Liter 178. XN 82 Al 123. YN 20 B4 Lovas 179. YN 02 C XN 74 Bl Magyargencs 180. BT 75 Cl 125. YN 02 C4 Magyarosdomb (Herend) 181. XN 70 B YN 23 A4 Malomráti-völgy 182. XM 79 D3 (Olaszfalu) 127. YN 12 A4 Márkó 183. XN 70 A BT 84 B3 Mecsértelep (Balinka) 184. YN 13 C XN 80 B2 Me 1eg-vi z-part, 185. BT 74 C2 Nagytárkánypuszta 186. YN 02 Cl (Csabrendek) 187. XM 99 Dl 130. YN 00 C2 Mencshe1 y 188. XM 88 D YN 12 A3 Menyeke (Bánd) 132. YN 22 A2 Miklád (Gyulafirátót) 189. XM 89 Cl 133. YN 12 Al Miklós-Pál-hegy (Szentgál) 190. XN 82 C YM 09 B2 Monosz1ó 191. XM 78 D XN 90 A3 Monostorapáti 136. XM 99 D4 Monostori-tó 192. YN 14 Al (Ba1atonhenye) 193. XM 88 Dl 137. XM 79 Dl Nagy-Láz-hegy 194. YN 03 D3 (árvölgy) 195. YN 10 D YN 10 D3 Nagymező (Balatonfüred) 196. XM 69 Dl 139. XN 80 B3 Nagytárkánypuszta 197. XN 93 B2 (Csabrendek) 198. XM 79 Bl 140. YN 00 B2 Nagyvázsony 199. BT 73 D YN 1 1 D3 Nemesvámos 200. YM 19 D YN 03 A2 Németbánya 201. YN 23 A YN 20 B2 Nosztori-völgy (Csopak) 202. YN 11 Al 144. XN 73 D4 Nyárád 203. BT 84 A XN 80 D2 Nyirád 146. YN 1 3 D3 Olaszfalu 204. XN 94 C XN 90 D4 öcs 205. XN 80 C YN 14 D3 ördög-árok 206. YN 01 Bl (Bakonyosz1op) 207. XM 79 D YM 19 B4 ftrvényes 150. YN 04 D4 Qsfenyves (Fenyőfő) 208. XM 79 A BT 82 C2 Osi 209. YN 02 A XN 91 A4 Padragkút 210. BT 83 A YN 06 D4 Pannonhalma 211. XM 79 A YN 13 B4 Páliháláspuszta 212. BT 83 A2 (Porva) 213. YN 00 C XN 84 C2 Pápa 214. YN 12 C YN 05 A3 pápateszár 215. YN 11 C YN 10 A2 Pécsely 216. XM 69 B YN 13 Bl Pénzesgyőr 217. BT 72 Cl 159. BT 82 B2 Pétfürdó (árpalota) 218. XM 78 Cl 160. YN 13 D2 Pintér-hegy (Zirc) 219. YN 03 B YN 04 D4 Pisztrángos-tó 220. XM 69 D3 (Fenyőfő) 221. YM 09 B YN 14 A2 Porva 222. YN 13 D XM 79 Al Pörkölt-hegyek (Rezi) 223. YN 13 D YN 00 B2 Pula 224. YN 14 D XN 81 Dl Pusztami ske 166. YN 12 Bl Rakottyás-völgy (Hárskút) 225. XN 80 B XM 69 C3 Rez i 226. YN 13 Cl 168. YN 1 5 D4 Rede 227. XM 98 D XM 98 D4 Révfülöp 170. YM 19 D2 Sajkod (Tihany) 228. XM 99 B XM 99 A3 Salföld Sarvaly (Sümeg) Sárcsikút (Padragkút) Sáska Somberek (Ugod) Som-hegy (Bakonybél) Somló (Somlóvásárhely) Somlóvasárhely Somod (Szentgal) Sur Sümeg Sümegi-erdő, Uzsabánya (Lesenceistvánd) Sümegprága Szarvaskút (Zirc) Szápár Szentgál Szentbékkálla Szentgyörgyhegy (Hegymagas) Szent-György-hegy (Tapolca) Széki-erdő (Devecser) Szent-Miklós-völgy (állus) Szépalmapuszta (Porva) Szigliget Szömörke-völgy (Bakonybél) Tamás-hegy (Balatonfüred) Tapolca Tapolcafő (Pápa) Tátika (Zalaszántó) Tés Tihany Tobán-hegy (Olaszfalu) Tótvázsony Ubaldpuszta (Bakonycsernye) Ugod Ujdörögd (Zalahaláp) Úrkút Uzsa-Erdésztelep (Lesenceis tvánd) állus város löd várpalota árvölgy ár-völgy ászoly eszprém eszprémfaj sz indornyaszölös ilonya onyarcvashegy örös-jános-séd Zalaszántó Zánka Zirc Zirci-arborétum (árpalota) (Ugod) (Zirc) Zörög-tetö (Bakonys z entk irály) Alsó-Nyirádl-erdö (Nyirád) Lókút Balatonrendes (Ábrahámhegy) e léte-hegy (Szentbékkálla)

83 A GYÚJTÓK NÉSORA ANONYM jameretlen MOF Morvay Ferenc ÀL Adám László NB Nagy Barnabás BG Bálás Géza NI Neruzsll István BJ Bali József OA Orosz András BL Bérezi Lajos ÖJ ötvös József BF, Biczók Ferenc PJ PapP Jenő BIRO Bíró Lajos PJ Peregi István BGY Bürgés György PA Pável János CSM Csiby Mária PA, Podlussány Attila CSE Csíki Ernő PANE Podlussány Attiláné DK Deseó Katalin PL Podlussány Lajos EF Ehmann Ferenc RD Révy Dezsó ECS Erdélyi Csaba RI, Rozner István EJ Erdős József RINE Rozner Istvánná FE Fettich Nándor SGY sáringer Gyula FJ Fodor Jenő SI Sipos Imre GA Gammel Alalos SOL Soltész György GK Gaskó Kálmán SG Somogyi Gabor GYJ GyoYffy Jenő SOM Somorjai Gyula HB Harmat Beáta SA Soós Árpád HE Hámori Sándorné SL Soós Lajos HG Horváth Géza SR Streda Rezső HS Horvatovich Sándor SZP Szabó-Patay József GJ Gergely,István SZL Szalay László KA Kasper Ágota SZD Szalóki Dezső KZ Kaszab Zoltán SZK Székely Kálmán KI Kecskeméti István SZ,, Székessy ilmos KOCS Kocs Irén SZEO Szeöke Kálmán KA Kolep Alajos TJ Tóth József KOL Kolosváry Gábor TÓTH Tóth László KO Kovács István TL Tóth László KG Kölüs Gábor TS Tóth Sándor KD Kuthy Dezső UJ Uhl József LR Lenci Rudolf T ásárhelyi Tamás MM Magyar Miklós WF Wachsmann Ferenc MF Mihályi Ferenc WJ Wachsmann János MG MesaroS Gabor WT Weninger Tibor MO Merkl Ottó 4oa6 no 149 I l 1 1(, III. I. I. II. III. IX. X. XI. XII. A gyűjtési adatok havi megoszlásban

84 RÖIDÍTÉSEK - ABKÜRZUNGEN Dok. BTM DM TtM mgy t tnk Mai tes f cs r tr rrf áhr k f rbh - dokumentumpéldányok megtalálhatók (Belegexemplare sind in der Sammlung befindlich) = Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc ibakonyer Naturwissenschaftliches Museum, Zirc) = Déri Múzeum, Debrecen (Dér} Museum, Debrecen) Természettudományi Múzeum Allattára, Budapest (Zoologische Abteilung des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums, Budapest) = magángyűjtemény (Privatsammlung) = tömeges előfordulás (Massenvorkommen) * tápnövényból kinevelve (von Nahrungspflanzen gezüchtet) = Malaise csapdával (mit Malaisefallen) = talaicsapdával (mit Bodenfallen) = fénycsapdával (mit Lichtfallen) = rostálással (gesiebt) = talajrostálással (gesiebt aus Boden) rózseköteg rostálva és futtatva (Zweigbündel gesiebt und ausgelesen) = árvízi hordalék rostálásával (Hochwassergenist gesiebt) = kopogtatással (geklopft) = fühálózással (mit Grasskatscher) = repülő bogár hálóval történt elfogása (fliegende Käfer gefangen mit Netz) = szippantózással (mit Exhaustor) A BAKONY HEGYSÉGBEN 18B9-TOL 1988-IG GYŰJTÖTT APJOtf-FAJOK ADATAI: (1) Apion confluons KIRBY, : , 2(1+1), PA, Matricaria chamomiua-ról - 22: , PA, f - 37: , 1(1+0), PA, f - 91: J8., 2(1+1), PA, f - 111: , PA, f - 117: , 1(0+1), AL - 158: , 1(0+1), PA, f - Dok. BTM, mgy(pa). - (2) Apion detritum MULSANT et REY, : , 2(2+0), PA, f - 134: , 3(0+3), PA, f - 198: , 1(0+1), OA, f - 208: , 1(1+0), PA, f - Dok. BTM, mgy(pa). (3) Apion s to Ii dum GERMAR, : , 1(1+0), PA, f - 16: , 4(2+2), PA, f - 22: , PA, f - 25: , LR - 34: , ANONYM - 61: , 5(3+2), PA, f - 68: , 1(0+1), PA, f - 116: , 2(1+1), PA, f - 152: , ANONYM - 164: , 1(0+1 ), PA, f - 204: , 1(1+0), PA, f; , OA, f - 209: , 1(0+1), PJ - 211: , 1(0+1), OA, f - 213: , 1(0+1), SZK; , 1(1+0), PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(szk) (4) mgy(pa). (5) Apion carduorum KIRBY, (6) Apion gibbirostre (GYLLENHAL, , PA, f - 29: , , KOL; , PA, f - 99: Apion austriacum WAGNER, : , 1(0+1), PA, f Dok. 110: , PA, f. - Dok. mgy(pa). 1813) - 2: , PA, f - 19: RI, f - 30: , PA, f - 61: PA, f; , PA, f; PA, f - 63: , 26., PA, f - 68: , PA, f - 91: , PA, f; HG - 100: , PA PA, f - 103: PA, f - 110: , PA, f - 111: PA, f - 117: , PA, f RI, f - 123: PA, f - 146: , PA, f - 102: PA, f; : , - 152: , ANONYM - 155: , WF - 163: OA, - 164: , OA, f - 167: BGY+fcs - 180: , RI, f - 185: PA, f - 189: , SZD - 200: , PA, f ; PA, f; , PA, f; , PA, f - 204: , 23., PA, f - 210: , PJ - 211: , PA, f - 213: , PA, f , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (7) Apion cylindricollm GYLLENHAL, : , 1(1+0), PANE; , 2(1+1), PA, tnk, Xeranthemum annuum-ból; , PA, f, t, Xeranthemum annuum-röl; , PA et PANE, f - Dok. BTM, mgy(pa). (8) Apion onopordl KIRBY, 1B0P - 2: , 2(1+1), PA, f - 5: , PA, f - 8: , 4(2+2), PA, f - 12: , OA, f - 16: , 1(0+1), PA, f; , AL, f; , 1(0+1), PA, f - 17: , PA, f - 21: , PA, f - 22: , 1(1+0), PJ - 24: , 1(1+0), PA, f; ) , 1(1+0), TS, f - 25: , 1(1+0). RI, f; , PA, f - 26: , 1(1+0), PA, f - 28: , PA, Carduus-ról - 29: , SZK; , 3(2+1), PA, f; , 1(0+1), RI, f; ,, SZK; , 3(1+2), PA, f -

85 34: SZ; BIRO , 3(1+2), PA, f - 47: , 53 : , 1 (1+0), PJ - 61: f, t; , PA, f , 1(0+1) Carduus-ról; (1+1), PA, f - 68: 37 : PA, PA, , PA, f - 39: f - 52: , ANONYM - f; , 5(4+1), PA, PA, f - 63: , PA, PA, f; , 6(4+2), PA, f, t 71 : , 2(0+2), OA, f ; , PA, f; , PA, 72: , RI, f - 78: , GYJ; , CSE; , KZ - 80: PL - 90: , RI, f - 91 : , PA, Carduus-ról; (2+1), PA, f - 96 : , 1(0+1), PJ - 100: , PA, f; PA, f ; , PA, f : , PA, f - 102: , PA, - Í03 : , PA, f - 109: , PA, f - 110: PA, f ; , 2(1+1), PA, f; , PA, f, t - 111: PA, f - 117: , 1(1+0) PA, f; , TS, f; ; , PA, f 119: , RI, f , 2(1+1), PA, f - 126: PA, sz - 127: , ANONYM - 135: , PA, f - 143: PA, f , PA, f - 145: , PA - 146: PA, f AL - 148: , ANONYM - 156: ANONYM AL - 159: , LR - 161: RI, f (1+1), OA, f; , 1(0+1), PA, f; ,, PA f - 165: , PA f - 167: , 1(1+0), PA, f - 168: , 1(0+1), PA, f - 169: , 1(0+1), PA, f - 176: , 1(0+1), PA, f - 180: (1+1), RI, f; , PA, f; , PA, f : , PA f ; , GYJ - 187: , SOM - 190: , 1 (0+1 ), PA, f - 192: , RI, f - 194: , PA, f - 200: SZ; , SZ; , PA, f; , PA, f; , PA, f; , PA, f - 204: , 1(1+0), TS; , 1(0+1), PA, f - 205: , PA - 208: , PA, f ; 197B , PA, f - 210: , PA, f - 211: , RI; , PA, f - 213: , PA, f ; PA, f - 214: , 1(1+0)., MM; , PA, f ; PA, f - 219: , 3(1+2), PA, f - 222: MG - 225: TL - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri), mgy(szk). (9) Apion orientale GERSTAECKER, , 1(0+1) PA, f - 200: , 1(1+0), PA, f - 210: , 2(2+0) PA, f - 214: , 1(1+0), PA, f - Dok. mgy(pa). (10) Apion penetrans GERMAR, PA, f PA, PA, PA, GYJ PA, PA, f - 210: f; , PA, f - 19: , PA, f - f - 60: , PA, f - f, Centaurea-ról; : , PA, , 12: 29: 68:, OA f ; , , OA, PA, PA, f f f, f; , PA, , PA, f 13 : 30: 71 : f - 78: : 145: , RI, f - 152: ANONYM; 158: , PA, f, Centaurea-ról - 176: , TL - 200: PA, f - 206: , PA, PA, f - 211: , PA, f - 213: , PA, f, Centaurea-ról - 219: , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (11) Apion compaction DESBROCHERS, : , 1(1+0), PA, f - 163: , 2(2+0), OA, f - Dok. BTM, mgy(pa). (12) Apion corniculatum GERMAR, : , PA, f : , TL - 152: , PA, f - 180: , PA, f, Cyti sus supinus-röl: 19/ , PA, f; , PA, f - 195: PJ - 200: , BF - 213: , PA f, Cytisus supinus-ról , PA, tnk, Cytisus nigrlcans-ból; , PA, - 214: f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). d i f f i c i l e HERBST, : - 78: PA, (13) Apion , GYJ , PA, - 80: , PA, f - f, Genista tinctoria-ról , RI, f - 180: tinctoria-ról tinctoria-rol - 200: mgy(pa). (14) Apion elongatulum DESBROCHERS, , PA, f - 71: , PA, , PA, f - 83: , PA, f , PA, f - 189: , PA, 83: , PA, , PA, , PA, f, , PA, f, BF - 226: TL - Dok. BTM - 91 : Genista Genista TtM, - 21: , TL 39: f ; 143: f ; , PA, PA, PA, f f f 80: 152: 200: , BF; , PA, f; , PA, f - 213: PA, f, Cytisus supinus-ról; , PA, f, Cytisus supinus-ról; , PA, f; , PA, f - 214: , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (15) Apion formaneki WAGNER, : , HG - 27: , PA, f - 29: , PA, f - 71: , WJ - 83: , PA, f, Cytisus supinus-ról; PA, f, Genista tinctoria-ról - 112: , KZ - 160: , PA, f, Genista tinctoria-ról; ,

86 PA, f - 198: OA, f - 200: , BF - 226: , TL Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (16) Apion fusciroatre (FABRICIUS, 1775) - 3: , LR - 146: , PA, k, Sarothamnus scoparius-röl - 163: , PA, k, Sarothamnus scoparius-röl - 167: , PA, k, Sarothamnus scoparius-röl - 181: , PA, k, Sarothamnus scoparius-ról - 207: , HS - 208: , PA, k, Sarothamnus scoparius-ról - 211: , PA et PL, tnk, Sarothamnus scoparius-bó1 ; , PA, k, Sarothamnus scoparius-ról; , AL; , PA, k, Sarothamnus scoparius-röl - 222: , PA et PL, sz, Sarothamnus scoparius terméséből - Dok. BTM, TtM, mgy(pa)., (17) Apion craccae (LINNE, 1767) - 1: , RI, f - 3: , PJ 12: PA, k , PA, f; , AL; PA, k - 17: OA, f - 19: , OA, f - 46: PA, k - 64: , PA - 65: , PA - 68: PA, f - 71: PA; , PA, k; , PA; PA, f - 80: PA, k - 89: , PA, k - 91 : PA, f - 118: , WF , PA, f - 143: PA, k; , PA, f - 152: , ANONYM; , PA, k; , OA, f; , PA, f; , OA, f - 154: PA, f ; , PA, f - 155: , WF ; EF - 157: , PA, k, t - 163: ,2t}., PA, f - 164: , OA, f; , PA, f - 169: , BIRO - 194: , PA, f - 198: KZ - 200: , KZ et SZ; , PA, f; PA, f; , PA, k - 204: , PA; , OA f - 206: PJ - 208: , PA - 212: PJ - 213: PA, f - 219: , PA, k - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (18) Apion ochropua GERMAR, SZK - 71: , PA - 76: , OA, f; , PA, f , PJ - 219: , PA, f; mgy(pa), mgy(szk) , PA - 63: , PA - 152: PA f ; 194: , PA, f - 204: , PA, k - Dok. BTM, (19) Apion pomonae (FABRICIUS, 1798) - 65: PA f , PA. k - 78: , GYJ - 99: UJ , ANONYM - 153: , ANONYM; , SOL , WF - 200: , PA, k - 224: , SZD Dok. TtM, mgy(pa). (20) Apion paeudocerdo DIECKMANN, : , ANONYM , PA, f - 78: , GYJ - 139: , PA, k , PJ - 156: , WF - 200: , SZ; SZ - 204: , BJ - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (21) Apion aubulatum KIRBY, : , PA, f, pratensis-rol - 68: , PA, f, Lathyrus pratensis-rö , PA - 139: , PA, f, Lathyrus pratensis-rö , , PA, f, Lathyrus pratensis-röl; , OA, f SZD - 198: , PA - 200: , PA, f : PA, f - 219: , PA, f, Lathyrus pratensis-röl; PA, k; , PA, f, Lathyrus pratensis-röl - Dok. BTM, mgy(pa). (22) Apion aeneum (FABRICIUS, 1775) - silvestris-röl - 56: , PA, f, , PA, f, Malva silvestris-röl : 152: 155: BTM, 71 : 154:. 15., Lathyrus 89: - 152: 172: 27: , PA, k, Malva Althaea officinalis-ról - 71: , GYJ; , GYJ; , GYJ; , GYJ; , GYJ - 110: , PA, Malva si1vestris-rö1-123: , PA, sz. Althaea rosea-röl; , PA, k, Althaea rosea-röl - 155: , WF - 181: , PA, f, Malva neglecta-röl - 193: , PA, f, Malva neglecta-ról - 211: , PA, sz, Malva silvestris-rol 213: , PA, Althaea rosea-ról; , PA, Althaea rosea-röl Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (23) Apion radlolus KIRBY, : ,, TJ - 7: , PJ , PA, Malva silvestris-rol 27: , PA, f ; , PA, f Malva silvestris-röl - 30: , PA - 46: , PA, f - 52: , ANONYM , PA, f - 65: , PA , PA, f; , RI, f - 74: , TS - 78: GYJ - 100: , PA - 102: , PA, f - 110: , PA f; , PA - 123: , PA, f, Lavatera thuringiaca-röl; , PA, Malva pusilla-röl , PA, Malva pusilla-röl - 167: , PA, k - 177: , TL - 161: , PA, Malva neglecta-röl - 193: , PA Lavatera thuringiaca-röl - 200: , PA - 201: , PJ - 204: "S , PA, f - 205: , PA - 211: PA, Malva

87 silvestris-röl - 213: , PA, Althaea rosea-rôl - 218: , GYJ - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (24) Apion validum GERMAR, : , PA, Althaea officinalis-rôl - 24: , BG - 30: , PA, Althaea offlcinalis-rôl - 76: , GYJ; , GYJ; , GYJ - 119: , TS - 128: , PA, Althaea offle ina 1is-rói - 155: , MF ; , WJ - 198: , LR - 213: , PA, Althaea rosea-rôl - 221: , ANONYM - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (25) Apion ebeninum KIRBY, : , PA, f - 65: , TL+tcs; , TL+tcs - 106: , PA, f - 114: , PA, f - 135: , PA, f - 152: , PA, f, Trifolium medium-rôl; , OA, f - 190: , PA, f, Trifolium medium-ról - 206: , RI, f - 219: , PA, f; , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy (PA). (26) Apion curvirostre GYLLENHAL, : , TJ - 21: , PA, t, Althaea rosea-rôl - 27: , PA - 29: , PA; , PA - 60: , PA; , PA, sz - 78: , GYJ; , GYJ; OB., GYJ; , GYJ; , GYJ - 99: , GYJ - HO: , PA, f - 123: , PA; , PA, f; , PA; , PA; , PA - 140: , PA, k, Althaea rosea-rôl - 147: , PA, Althaea rosea-ral - 157: , PA, k - 200: , PA; , RI, f; , TS; , PA; , PA - 213: , PA, t. Althaea rosea-rôl; , PA; , PA, t. Althaea rosea-rôl; , PA; , PA, Mthaea rosea-rôl; , PA, Althaea rosea-ril - 214: , PA - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (27) Apion dispar GERMAR, : , 1(0+1), SZK - 71: L , 1(0+1), PA, f - 152: , ANONYM - 204: , 6(2+4), PA, f; , 1(1+0), SZK - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(szk). (28) Apion hookeri KIRBY, : , 3(2+1), PA, f - 77: , 3(0+3), PA, f - 91: , 2(0+2), PA, f - 148: , 1(0+1), PA, f - Dok. BTM, mgy(pa). (29) Apion laevigatum (PAYKULL, 1792) - 12: , WF; , 1(0+1), PA, f - 76: , LR - 160: , SZL et KO - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (30) Apion pallipcs KIRBY, : , ANONYM - 74: , TS, f - 152: , PA, f - 163: , OA, f; , OA, f - 177: , PA, f, Mercurialis perennis-röl - 200: , PA, f, Mercurialis perennis-röl; , PA, f, Mercurialis perennis-röl - 207: , TL - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (31) Apion rufulum WENCKER, : , WJ - Dok. TtM. (32) Apion articari um (HERBST, 1784) - 12: , WJ - 17: , PA, f, Urtica dioica-rôl - 30: , PA, f, Urtica dioica-rôl - 36: ,26., TS, f - 50: , GI - 52: , CSE - 66: , BIRO - 70: , TS, f - 73: , PA et RI, tr - 74: , TS, f - 75: , PA, f, Urtica dioica-rôl - 76: , OA, f - 78: , GYJ; , GYJ; , GYJ - 99: , HG; , TS, f - loo: , PA, f, Urtica dioica-rôl - 110: , TL - 114: , PA, f - 117: , PA, f, Urtica dioica-rôl - 118: , ANONYM - 132: , PJ - 146: , PA, f, Urtica dioica-rôl - 155: , WF; , EF - 161: , RI, f - 164: , OA, f - 180: , PA, f, Urtica dioica-rôl - 181: , GYJ - 162: , LR - 185: , PA et RI, tr - 193: , TS, f - 198: , KZ; , PA, f - 200: , PA, f - 204: , PA, f, Urtica dioica-rôl - 208: , PA, f, Urtica dioica-rôl - 210: , MG - 211: , PA, f - 222: , MG - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (33) Apion longirostre OLIIER, : , PJ; , KA et PJ; , PJ; , KA et PJ; , PJ - 21: , PA, Althaea rosea-rôl - 22: , PJ - 27: , PA, k, Althaea rosea-rôl - 29: , SZK; , PA; , PA, f; , SZK - 34: , SZ - 78: , GYJ; , GYJ - 97: , NI - 99: , GYJ - 110: , PA, f; , PA, k, Althaea rosea-rôl - 120: , GYJ - 123: , PA, f; , PA, k, Althaea rosea-rôl; , PA, k. Althaea rosea-rôl - 140: , PA, k, Althaea rosea-rôl - 147: , PA, k, Althaea rosea-rôl - 155: , WF - 193: , PA, sz, Althaea rosea-rôl - 200: , SZ; , PA; , TS+fcs; , PA et PL - 213: , PA, k, t, Althaea rosea-rôl; , PA, sz, Althaea rosea-rôl; , PA, k.

88 t, Althaea rosea-rôl; , PA, sz, Althaea rosea-rôl - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(szk). (34) Apion malvae (FABRICIUS, 1773) - 21: , PA, f, Malva silvestris-röl - 23: , GYJ - 27: , PA, Malva silvestris-röl - 30: , PA, - 46: , PA, f, Malva silvestris-röl - 71: , PA, f, Malva silvestris-röl; , PA, f, Malva silvestris-röl - 78: , GYJ - 92: , FJ - 110: , PA, f, Malva silvestris-röl - 123: , PA, f, Malva silvestris-röl; , PA et PL, Malva neglecta-rôl - 176: , PA, f - 211: , PA, f, Halva silvestris-röl - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (35) Apion fulvlrostra GYLLENHAL, : , 1(0+1), PA, Althaea officinalis-rôl - 34: , ANONYM - 60: , 1(1+0), PA, Althaea officinalis-rôl - 88: , ÖJ - Dok. DM, mgy(es), mgy(pa). (36) Apion rufirostra (FABRICIUS, 1775) - 21: , PA, f, Malva silvestris-röl - 23: , GYJ - 24: , AL, f - 27: , PA, f - 29: , PA, f - 46: , PA, f, Malva silvestris-röl - 71: , PA, f - 78: , GYJ - 99: , GYJ - HO: , PA,, Malva silvestris-röl - 123: , PA, f. Halva silvestris-röl; , PA et PL, Malva neglecta-rôl - 181: , PA, f, Malva neglecta-rôl - 193: , PA, f, Malva neqlecta-rôl - 211: , PA, f, Malva silvestris-röl - Dok. BTM, TtM, ngy(pa). (37) Apion atomarium KIRBY, : , OA, f - 17: , PA, f, t. Thymus serpyljum-rôl; , PA, f, t, Thymus serpyllum-rôi - 66: , BIRO - 71: , PA, f; , PA, f - 7B: , GYJ; , GYJ - 99: OOOO.OO.OO., GYJ , PA, f - 143: , PA, f - 163: , OA, f , OA, f - 164: , OA, f - 169: , OA, f , PA, f, Thymus serpyllum-rôl - 211: , OA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (38) Apion elongatum GERMAR, : , PJ - 16:, , PA - 25: , PA, f; , OA, f; , AL, f - 60: , PA, f, Salvia nemorosa-rôl - 78: , GYJ; , GYJ - SO: , PA, f. Salvia nemorosa-rôl - 83: , PA, f - 88: , TL - 110: , TL; , PA, f. Salvia nemorosa-rôl; , PA, f, Salvia nemorosa-rôl - 111: , PA, f - 135: , PA, f, Salvia nemorosa-rôl - 143: , PA - 147: , PA, f - 169: , PA, f, Salvia nemorosa-rôl - 176: , OA, f - 187: , SOM - 200: , PA, f. Salvia nemorosa-rôl; , PA, f, Salvia nemorosa-rôl - 206: , PA, f, Salvia nemorosa-rôl - 208: , PA, f - 213: , PA, f - Dok. BTM. TtM, mgy(pa). (39) Apion flavlmanum GYLLENHAL, : , OA, f - 16: , PA, f - 68: , PA, f, Mentha aquatica-rôl - 71: , PA; , PA, f - 76: , PA, f - 91: , PA, f - 111: , PA, f - 134: , PA, f - 143: , PA, f - 152: , ANONYM - 163: , PA, f - 180: , PA, f, Mentha aquatica-rôl; , PA, f, Mentha aquatica-rôl - 198: , PA, f - 200: , PA, f - 204: , PA, f; , PA, f - 219: , PA, f, Mentha aquatica-rôl - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (40) Apion milium BACH, : , 1(0+1), OA, f - 46: , 1(1+0), PA, f - 211: , 1(1+0), OA, f - Dok. mgy(pa). (41) Apion obllvium SCHILSKY, : , PA, f - 17: , PA, f, t, Thymus serpyllum-rôl - 68: , PA, f, Thymus serpyllum-rôl - 180: , PA, f - Dok. BTM, mgy(pa). (42) Apion viclnum KIRBY, : , 1(1+0), PA, k - 99: , GYJ - 131: , ANONYM - 200: , PA, f - 219: , PA, f, Mentha aquatica-rôl; , PA, k - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (43) Apion ononiphagum SCHATZMAYR, : , PA - 25: , PA, f, Ononis spinosa-ról - 29: , PA, f - 60: , PA, f - 65: , BL - 78: , GYJ - 102: , PA, f - 103: , PA, f - 110: , PA, f - 123: , PA, f - 134: , PA, f - 143: , PA, f; , PA, f. Ononis spinosa-ról - 164: , OA. f - 167: , PA, f - 177: , TL - 181: , PA, f - 200: , PA, f - 211: , PA, f, t, Ononis spinosa-ról; , OA, f; , OA, f - 213: , PA, f, Ononis spinosa-ról - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (44) Apion pubmscana KIRBY, : , PA - 53: , ANONYM - 71: , WF - 102: , PA, f - 103: , PA,

89 f - H l : , PA, f - 133: , PA - 139: , PA - 143: , PA, f - 152: , ANONYM - 154: , PJ - 156: , ANONYM - 163: , PA, f - 164: , OA, - 181: , QYJ - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (45) Apion sanlcuius KIRBY, : , PA, f - 12: , OA, f - 13: , PA, f; , PA, f - 16: , PA, - 17: , OA, f - 28: , PA, - 29: , PA, f. t; , PA, f, t - 30: , PA, - 37: , PA, f - 42: , TS, - 46: , PA, - 51: , DK - 57: , DK - 58: , T - 60: , PA, f; , PA. f - 61: , OA, ; , PA, f; , PA, f - 62: , PA, f - 63: , OA; , PA, fi , PA, f; , PA, f - 64: , PA, f; , PA, f - 65: , DK - 68: , PA, f - 71: , WF; , PJ; , OA, f; , PA, ; , PA, - 77: , PA, - 78: , GYJ; , GYJ; , KZ - 80: , PA, - 84: , RI, - 89: , PA, f; , PA, f - 99: , HG; , DK - 102: , PA, f; , OA, fj , PA, f - 103: , PA, f - 110: , PA. f; , PA, ; , PA, ; , PA, f - 117: , AL; , PA, ; , PA, - 118: , WJ - 120: , GYJ - 121: , RI, - 123: , PA, - 127: , PA, - 139: , PA, - 143: , PA, f - 146: , PA «t PL, t r - 150: , RI, - 152: , ANONYM - 153: , ANONYM - 135: OOOO.OO.OO.. WF; , BF; , DK - 156: , WJ - 157: , PA, f; , PA, - 162: , PA, f - 163: , OA, - 164: , OA, f; , PA, ; , PA, f; , OA, ; , PA. ; , PA mt PL, - 167: , 0A,, ; , PA, f - 168: , PA, f - 169: , BIRO; , OA, ; , PA, - 170: , TS, ; , Rl, f - 176: , PA, - 177: , TL - 179: , PJ - 161: , GYJ; , PA, - 190: , PA, - 194: , PA, ; , PA, f - 200: , SZ; , TS; , PA, ; , PA, f; , PA, f - 204: , PA. ; , PA. ; OA, f - 206: , PJ - 208: , PA,, t - 211: , OA, f; , PA, - 213: , PA, f; , PA, f; , PA, ; , PA, - 214: , RD; , PJ - 218: , GYJ - 219: , PA, f - 222: , KD; , SZL st KO; , DK; , PA, ; , BL; , PA, f - 226: , TL - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (46) Apion cruentatum WALTON, : , OA, f - 17: , PA, f - 19: , OA, f - 23: , GYJ - 37: , PA, f, Rumex acetosa-ral - 61: , PA,, Rusiex acetosa-ral - 63: , OA, f - 71: , PA, ; , OA, - 75: , PA,, Rumx tcttost-ril - 87: , SZX - 93: , TL - 109: , PA, - 110: , PA, - 117: , PA, f, Rusiex acetosella-ral - 155: , WJ - 157: , PA, f, Rumex acetosa-ral - 163: , OA, - 164: , PA, f, Rumex acetosella-rai; , OA, f - 176: , PA, f - 181: , GYJ - 199: , PA, f - 211: , PA, f, Rumex acetosa-rol - 213: , PA, f, Rumox acetosa-ral - 222: , KD; , PA, f, Rumex acetosa-ral - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(szk). (47) Apion frumentarium (PAYKULL, 1792) - 17: , PA, f - 19: , PA, f; , PA, f - 71: , WJ; , PA, f, Rumex acetosella-ral; , OA, - 117: , PA,, Rumex acetosella-ral - 118: , WF - 129: , RI, f - 164: , OA, f - 180: , PA, f - 206: , PJ - 211: , PA, f, Rumex acetosella-ral - 227: , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (48) Apion mlniatum GERMAR, : , RI, - 12: , PA, f - 16: , AL, - 17: , PA, - 22: , PA, f - 23: , GYJ - 24: , PA, - 30: , PA, f, Rumex obtusifo1iua-rè1-37: , PA,, Rumex obtusifollus-ral; , PA, f, Rumex obtusifolius-ral - 46: , PA, f, Rumex-rAl - 47: , PA,, Rumex-rAl - 60: , PA, f - 61: , PA, - 64: , PA, - 71: , PA, f - 76: , PJ - 78: , GYJ - 81: , OA, f - 82: , SG - 87: , PA, - 89: , TL - 90: , KA; , PA, sz, Rumex-rAl; , RI, - 106:

90 19fll , PA, f - 109: , PA, f, Rumex obtus1 folius-ro1-110: , PA, f, Rumex-rôl - 111: , PA, f - 116: , RI, f - 117: , AL, f; , PA, f, Rumex-rôl - 123: , PA, f, Rumex-rôl - 126: , TS, f - 134: , PA, f, Rumex-ról - 155: , WF - 161: , RI, f - 163: , PA, f; , OA, f - 164: , PA, f - 176: , PA, f - 180: , PA, f, Rumex obtusifolius-ró1-181: , GYJ; , PA - 200: , RI, f - 204: , BJ; , PA, f, Rumex-rôl - 208; ,, PA; , RI, f; , OA, f; , HE et AL, f - 211: , PA, f - 213: , PA, f - 214: , RD - 218: , GYJ - 222: , PA, f, Rumex-rôl - 223: , KA - Dok. BTH, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (49) Apion sanguineum (DEGEER, 1775) - 12: , WF - 118: , WF - 139: , 1(0+1), PA, f - Dok. TtM, mgy(pa). (50) Apion apricans HERBST, : , AL, f - 12: , PA, f - 13: , PA, f - 16: , PA, f; , PA, f; , AL, f; , RI, f - 17: , PA, f; , OA, f - 20: , KG - 25: , LR; , PA, f; , PA, f - 27: , PA, f - 29: , PA, f; , PA, f - 30: , PA, f; , PL, rbh; , PA, f; , PA, f; , PA, f; , PA, f - 36: , PJ - 39: , PJ; , PA, f - 40: , KZ; , PJ - 43: , PJ - 46: , PA, f - 51: , DK, f, Medicago sativa-rôl - 54: , PJ; , TS, f - 55: , PA, f - 57: , DK, f, Medicago sativa-rôl - 60: , PA, f - 61: , PA, f, t; , PA, f; , OA, f; , PA, f - 62: , PA, f - 63: , SZD; , PA, f - 64: , TS, f; , PA, f - 65: , PA, f; , DK, f, Medicago sativa-rôl - 68: , PA, f; , PA, f - 71: , PJ; , PJ; , BL; , PA, f - 76: , OA, f - 77: , KZ; , TS, f; , PA, f - 78: , GYJ; , GYJ; , GYJ - 83: , PJ - 86: , PJ - 88: , TS+Mal - 89: , PA, f; , PA, f, t - 99: , UJ; , GYJ; , KG; , TS, f - 102: , PA, f; , PA, f - 103: , PA, f - 106: , RI, f - 109: , PJ; , PA, f - 110: , PA, f; , PA, f; , PA, f; , PA, f - 114: , PA, f - 117: , AL, f; , PA, f - 118: , ANONYM - 119: , RI, f - 123: , PA, f - 126: , TS, f - 127: , PA, f - 129: , RI, f - 133: , PA, f - 143: , PA, f; , PA, f; , PA, f - 148: , PA, f - 152: , ANONYM; , OA, f - 155:, , WF - 157: , PA, f; , PA, f; , AL, f; , PA, f - 158: , PA, f - 163: , PA, f - 164: , OA, f; , PA, f; , PA, f; , OA, f; , PA, f - 166: ,26., PJ - 167: , BGY+fcs; , PA, f - 169: , BIRO;, , OA, f; , PA, f; , SGY - 171: , AL, Ahr - 175: , PJ - 176: , PA, f - 177: , TL; , PA, f - 179: , PJ - 180: , PA, f; , PA, f; , RI, f - 162: , LR - 184: , PA, f - 190: , PA, f - 193: , TS, f - 197: , DK, f, Medicago sativa-rôl - 198: , PA, f; , OA, f - 199: , RI, f; , PA, f - 200: , SZ; , BF; , KZ et SZ; , KG; , PA, f; , PA, f; , SGY - 203: , PJ - 204: , PA, f; , OA, f; , PA, f - 205: , PA - 207: , PJ - 208: , PA, f; , RI, f; , PA, f; , PA, f - 209: , PJ - 211: , PA, f; , PA, f - 213: , PA, f; , PA, f, t; , PA, f - 214: , MM; , PJ; , PJ - 218: , GYJ - 222: , PA; , DK, f, Medicago sativa-rôl; , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (51) Apion assimile KIRBY, : , PA, f - 16: , AL, f - 19: , RI, f - 20: , TL - 25: , PA, f - 30: , PA, f; , PA, f - 39: , PA, f - 42: , TS, f - 47: , PA, f - 60: , PA, f - 61: , PA - 63: , SZK; , PA, f; , PA, f - 65: , PA, f - 66: , PA, f - 71: , PA, f; , PA, f; , PA, f, t - 77:

91 , KZ - 78: , GYJ - 86: , TL - 89: , PA, fi , PA, f - 91: , PA, f - 99: DK, f ; , K6-100: , RI, f - 110: PA, f ; , PA, f ; , PA, f - 117: , PA, f - 126: , PA, f - 127: , PA, f - 133: , PA, f - 134: PA, f - 137: , PJ - 143: I PA, f; , PA, f - 150: , RI, f - 152: ANONYM ; , PA, f - 160: , TS, f - 164: PA, f; , PA, f - 167: , PA, f - 176: , PA, f - 181: OüOO , GYJ - 183: , SZD - 198: , PA, f - 200: , 29., PA, f - 204: , PA, f; , OA, f - 208: , PA, f ; , PA, f - 219: , PA, f - 222: , PA, f - 227: , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri), mgy(szk) (52) Apion diasimilm GERMAR, : , PJ - 71: , 1(0+1), PA. f; , 1(0+1), PA, f - 77: , KZ - 76: J" , GYJ - 169: , 1(1+0), OA, f - 197: , PJ - 200: , 3(3+0), PA, f - Dok. BTM, TtM,»gy(PA). (53) Apion filiroatre KIRBY, : , PA, f - 12: J , PA, f - 29: , PA, f; , OA, f; , AL, f - 30: , PA, f - 46: , PA, f; , PA, f - 51: , DK - 60: , PA, f - 66: , PA. f - 71: , OA, f; , PA, f - 72: , RI, f - 74: , TS, f - 80: , PA, f - 102: , PA, f; , OA, f; , PA, f - 103: , PA, f - 110: , PA, f, t; , PA, f; , PA, f, t - 119: , RI, f - 123: , PA, f - 143: , PA, f; , PA, f; , PA, f - 152: , ANONYM - 155: , WF - 157: , PA et RI, t r - 164: , PA, f - 177: , TL - 196: , DK - 200: , PA, f; , PA, f.; , PA, f - 204: , PA, f; , OA, f - 213: , PA, f; , PA, f - 214: , ANONYM; , PJ; ', PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (54) Apion flavípea (PAYKULL, 1792) - 3: , PJ - 4: , AL - 7: , PJ - 10: , GA; , BL - 12: , OA, f; , PA, f; , PA, f; , OA, f; , PA, f, t - 13: , PA, f - 14: , PJ - 16: , PA, k, t; , AL, f; , PA, f - 17: , PA, f - 19: , OA, f; , RI, f - 20: , FE; , PJ - 21: , PA, f - 24: , TS, f - 25: , PA, f -?7: , PA, (f - 29: , GK; , PA, f; , AL, f; , AL, f - 30: , PA, f; , PA, k - 37: , PA, f; , PA, k - 39: , PA, rrf - 40: , KZ - 43: , PJ - 46: , PA, k; , PA, f - 47: , PA, f - 49: , TL - 52: , ANONYM - 54: , KZ; , PJ - 56: , RI, f - 56: T - 60: , PA, k; , PA, k - 61: , PA, f; , PA, f; , PA, f - 62: , PA, f - 63: , PA, f; , PA, f - 64: , PA, f; , TS; , PA, f - 65: , DK; , PA, f - 68: , PA, f - 70: , TS - 71: , OA, f; , PA, f; , PA, f; , PA, f - 76: , PJ; , TS - 77: , KZ - 78: , GYJ; , KZ - 79: , PJ - 83: , PA, k - 84: , RI, f - 86: , PJ; , PJ - 89: , TL; , PA, f - 91: , PA, f - 97: , TL; , PA, f - 99: , TS; , TS - 102: , PA, f - 106: , PA, tr - 109: , PJ; , PA, tr - HO: , PA, f; , PA, f; , PA, f; , PA, f; PA, f - 111: , PA, f - 116: , RI, f - 117: , AL; , PA, f; , HO; PA, f - 122: 1978,09.09., PA, k - 123: , PA, f - 124: , PJ - 125: , PJ - 127: , PA, f - 133: , PA, f - 134: , PA, f - 135: , PA, f - 138: , TS, f - 142: , PJ - 143: , PA, f; , PA, f; , PA, f; , PA, f - 144: , PJ - 147: , AL - 148: , PA, f - 152: , PA, f; , PA, f - 153: , SOL - 154: , PJ - 157: , PA, f; , PA, k, t; , RI, f; , PA et RI, tr - 160: , SZL et KO - 161: , RI, f - 163: , OA, f; , PA, f - 164: , OA, f; , ÇA, f - 167: , PA, k - 168: , PA, f - 169: , BIRO; , OA, f; , m

92 PA, f - 176: , PA, f - 177: , TL; , PA, f - 180: , PA, f - 181: , GYJ - 186: , PJ - 187: , SOM, f - 188: , KZ et SZ, r - 190: , PA, f - 194: , PJ; , PA, f - 198: , OA,, f; , PA, f - 199: , PA, f - 200: , TOTH; , KZ et SZ; , TL; , KG; , PA, f; , PA. f; , PA, k - 202: , ECS, f, Trifolium repens-röl - 204: , PA+tcs - 206: , PA, f - 208: , PA, f; , PA, f; , PA, f - 209: , PJ - 211: 1979,05.21., AL, f; , PA, f - 213: , SZK; , PA, f - 214: , MM; , PJ; , PJ - 217; 197B , PA, k - 219: , PA, f - 222: , LR; , TS; , BL; , PA, k; , TS, f; , TS, f - Dok. BTM, TtM, mgy(gk), mgy(pa), mgy(ri), mgy(szk). (55) Apion gravilipea DIETRICH, : , PA, f, Trifolium medium-rôl - 68: , PA, f - 106: , PA, f, Trifolium medium-rél - 143: , PA, f, t, Trifolium medium-ról; , PA, f, Trifolium medium-ról - 152: , ANONYM - 200: , ANONYM - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (36) Apion nigritarse KIRBY, : , PJ - 5: , PA, f - 12: , OA, f - 16: , PA, f - 17: , OA, f - 20: , TL - 23: , LR - 27: , PA, f - 29: , SZK; , PA, f; , SZK - 30: , PA, f; , PA, k - 32: , PA, f - 37: , PA, k - 46: , PA, f; , PA,,k, - 60: , PA, k - 61: , PA, f - 66: , BIRO - 68: , PA, k - 71: , PA, f - 78: , GYJ - 89: , PA, k - 97: , PA, f - 102: , PA, f - 110: , PA, f; , PA, k - 122: , PA, k - 133: , PA, f - 142: , PJ - 143: , PA, k; , PA, f; , PA, f - 146: , PA, f - 152: , ANONYM ; , PA, k - 153: , SOL - 157: , PA, k, t; , PA, k,, \ - 163: , OA, f - 164: , OA, f - 169: , BIRO - 170: , TS, f - 176: , PA, f - 177: , PA, f - 194: , PA, f - 198: , KZ - 200: , TS, f; , PL; , PA, f - 204: , PA, f; , PA, f; , OA, f - 206: , PJ; , PA, k - 208: , PA, f - 211: , PA, f - 213: , PA, f ; , PA, k - 214: , PJ - 217: , PA, k - 222: , PA, f - 227: , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(szk). (57) Apion ononicola BACH, B: , PA, f, Ononis spinosa-ról - 12: , OA, f; , PA, f, Ononis spinosa-ról; , PA, f, Ononis spinosa-ról - 16: , PA, f - 19: , PA, f. Ononis spinosa-ról; 1979 A06.20., OA, f; , RI, f - 29: , TL; , SZEO - 35: , KZ - 37: , PA, f - 39: , PA, f - 42: , TS, f - 46: , PA, f - 52: , ANONYM - 60: , PA, f - 61: , PA, f; , OA, f; , PA, f - 65: , BL - 68: , PA, f - 71: , PJ; , PA, f, Ononis spinosa-ról; , PA, f; , OA, f; , PA, f - 72: , RI, f - 78: , GYJ; , GYJ - 94: , PJ - 99: , HG - 103: , PA, f - 110: , PA, f; , PA, f - 111: , TR, f; , TS, f; , PA, f - 122: , PA, f - 133: , PA, f - 143: , PA, f - 150: , RI, f - 152: , ANONYM; , PA, f; , OA, f - 154: , PA, f - 155: , DK - 163: , PA, f - 164: , PA, f, Ononis spinosa-ról; , PA, f. Ononis spinosa-ról - 169: , SA - 176: , OA, f, - 177: , TL - 181: , PA, f - 164: , PA, f - 190: , PA, f - 20O: , SZ; , PA, f; , PA, f - 204: , PA, f; , PA, f. Ononis spinosa-ról; , OA, f - 211: , PA, f, t. Ononis spinosa-ról; , OA, f;, , PA, f, t, Ononis spinosa-ról; , SZD; , AL, f; , PA, f. Ononis spinosa-ról - 213: , PA, f - 218: , HG - 222: , PA, f; , BL; , PA, k - 226: , TL - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (56) Apion ruficrus GERMAR, : , PA, k - 61: , PA, f - 63: , PA, f - 64: , TS, f - 68: , PJ; ,27., PA, f - 71: , PA, f - 97: , TL - 106: , PA, f, Trifolium alpeatre-räl - 110: , PA, f

93 - 143: , PA, f; , PA, f; , PA, f - 148: , PA, f - 152: , PA, f - 157: , PA, - 163: , OA, f; , PA, - 164: , PA, f; , PA, f - 173: , PJ - 180: , PA, - 182: , LR - 189: , SZD - 190: , PA, - 200: , PA, - 222: , HQ - Dok. BTM, TtM, agy(pa). (59) Apion schoenherri BOHEMAN, : , PA, ; , PA, f - 116: , PA, f - 117: , AL, f - 133: , PA, - 161: , RI, - 164: , PA, f; , OA, f; , PA, - 181: , PA, f - 185: , PA ét RI, tr - 204: , PA, ; , PA, f - 211: , PA, f - Dok. BTM, ingy(pa),»gy(ri). (60) Apion t r i f o l i i (LINNB, 1768) - 2: , PA, f - 3: Ar Apion t r i f o l i i (L.) gyűjtési helyéi 2,5x2,5 km-es területi bontásban

94 , PJ - 4: , AL, f - 5: , TL; , PA, f - 10: , BL - 12: , PA, f; , PA, f , RI, f; J , PA, f - 15: , DK - 16: PA, k; , AL, f; , PA, f, t - 17: , PA, , PA, - 19: , OA, f; , RI, f , KG - 21: , PA, f - 22: , PJ , TL; , T8, 7 25: , PA, f; , PA f; , PA, ; , AL, - 27: , PA, , PA, ; , PA,, t - 30: , PA, f , PA, f, t - 31: , PJ - 37: , PA, k , PA, f - 42: , TS, f; , TS, f , PA, tr - 46: , PA, k - 47: , PA, f , DK - 52: , ANONYM - 57: , DK , T - 59: , PJ - 60: , PA, k , PA, f; , PA, f; , OA, ; , PA, f , PA, - 62: , PA, f - 63: , OA, f , PA, k; , PA, ; , PA et RI, tr; PA, - 64: , TS, f; , PA, f; , TS, f , DK - 68: , PA, ; , PA, f; , PA f - 70: , KG; , TS, - 71: , PJ; PA, f; , PA, ; , PA, ; , PA, f; RI, f; , PA, ; , TS, f - 75: , PA, f , TL; , PA, f - 77: , KZ - 78: GYJ - 88: , TS; , TS, f - 89: , PA, k , PA, - 90: , RI, f - 91: , PA, , UJ; , KG; , TS, ; , TS, f , BL; , TS, f; , PA, rbh - 103: PA, f - 106: , PA, - 108: , PJ - 109: , PJ , PA, rbh- 110: PA, f; , PA, f CSM; , TS, f 113: , SZD , RI, f - 117: , AL, f; , PA, , TL - 123: , PA, f - 125: , PJ , PA, ; , TS, - 127: , PA, f , RI, f - 131: , PJ - 132: , PJ , PA, - 134: , PA, - 135: , PJ , PA, f - 143: , PA, - 145: , RI, f , PA et RI, tr - 148: , PJ; , PA, f - ISO , RI, - 132: , ANONYM; , RI, f; PA, f; , OA, - 155: , WJ - 157: , PA, f , PA et RI, tr - 158: , PA, - 162: , PA, k , PA et SZD, tr; , PA et PL, tr - 163: , OA f; , PA, - 164: , OA, ; , PA, f , OA, f; , PA, f, t; , PA, f , PJ - 167: 1976,07.02., BGY+fCS ; , BGY+fcs; , PA, k - 169: , BIRO - 171: , AL, Ahr; , PA, f - 172: , SZD - 174: , SZD - 176: , PJ; , PA, f; , PA, f - 177: , PJ; , KA; , PA, f - 179: , PJ - 180: , PA, ; , PA, f; , RI, - 181: , GYJ; , LR; , PA, f - 182: , LR - 164: , PA, - 185: , PA, f; , RI, f; , PA et RI, tr - 186: , PJ - 189: , PJ - 190: , PA, f - 193: , KI; , PA, fj , TS, - 194: , PA, f - 196: , DK - 198: , KZ; , OA, ; , PA, f; , PA, f - 199: , PA, f - 200: , SZ; , KG; , PA, f; , TS, - 204: , PA, f; , PA, f; , OA, f; , PA, - 205:, , PA - 206: , PJ - 208: , PA, f; AL, ; , PA, f; , PA, f; , PA, f - 211: , PA, f; , AL, f; , OA, - 213: , PA, f; , PA, f; , PA; , KOCS et PA, f - 214: , MM; , MM; , PJ; , PA, f - 217: , PA, k - 219: , PA, f - 222: , PA; , DK; , TS, ; , PA, f; , BL - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), s»gy(ri). (61) Apion varipms GERMAR, : , ANONYM - 29: , PA, f - 57: , DK - 64: , PA, - 86: , TS, - 99: , DK - 117: , PA, f; , PA, - 123: 1977.Ç PA, f - 155: , WF; , DK- 157: , AL, f; , PA, f; , PA et RI, tr - 163: , PA, - 164: , PA, ; , PA,

95 f; , PA, f - 169: , OA, f - 196: , DK - 200: , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (62) Apion astragali (PAYKULL, 1800) - 37: , PA, f - 71: , PA, f - 91: , PA, f, Astragalus glycyphylius-ról - 143: , PA, f, Astragalus giycyphyuus-ról - 180: , PA, f - 194: , PA, f - 208: , PA, f; , PA, f, Astragalus glycyphyl lus-ról - Dok. BTM, s«gy(pa). (63) Apion ergenense BECKER, : , OA, f - Dok. BTM, mgy(pa). (64) Apion affine KIRBY, : , PA, f, Rumex acetosella-ról - 19: , PA, f, Rumex acetosella-ról; , OA, f; , RI, f - 71: , PJ; , PA, f; , OA, f; , PA, f; , OA, f; , PA, f, Rumex acetosella-ról; , RI, f - 96: , PJ - 109: , PA, f, Rumex acetosa-ról - 117: , PA, f, Rumex acetosa-ról - 120: , TL - 129: , RI, f - 154: , PA, f, Rumex acetosa-ról - 162: , PA, f, Rumex acetosa-ról - 163: , OA, f; , PA, f - 164: , PA, f, Rumex acetosa-ról - 176: , PA, f - 180: , PA, f - 199: , PA, f - 208: , PA, f, Rumex acetosa-ról - 227: , PA, f - Dok. BTM, mgy(pa), mgy(ri). (65) Apion curtirostre GERMAR, : , PA, f, Rumex acetosa-ról - 17: , RI, f - 65: , PA, f - 68: , PA, f; , PA et PL - 71: ,. PA, t; , OA, f; , RI, f; , PA, f; , PA, f - 75: , PA, f, Rumex acetosa-ról - 89: , PA, f, Rumex acetosa-ról - 109: , PJ - 123: , PA, f - 131: , ANONYM - 142: , PJ - 152: , PA, f - 163: , PA, f - 176: , PA, f - 189: , SZD - 190: , PA, f - 192: , SZD - 198: , PA, f - 199: , PA, f - 200: , PA, f - 206: , PA, f, Rumex acetosa-ról; , PA, f - 211: , PA, f; , PA, f - 213: , PA, f - 219: , PA, f; , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (66) Apion oblongum GYLLENHAL, : , TS, f - 71: , PA, f; , OA, f; , PA, f - 75: , PA, f, Rumex acetosa-ról - 89: , PA, f, Rumex acetosa-ról - 98: , TS, f - 131: , ANONYM - 145: , PA, f - 148: , PA, f - 168: , PA, f - 175: , TL - 176: , PA, f - 192: , PA, f - 204: , PA, f, Rumex acetosa-ról - 219: , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (67) Apion sedí GERMAR, : , 1(1+0), PA, f - 71: , 2(1+1), PA, f; , 2(2+0), OA, f - 164: , 1(1+0), PA, f - 176: , 1(1+0), OA, f - 211: , 2(2+0), PA, f - 213: , 4(3+1), PA, f, Sedum-ról - Dok. BTM, mgy(pa). (66) Apion violaceum KIRBY, : , PA, f; , TS, f - 6: , PA, sz, Rumex-ról - 12: , PA, f - 13: , SG - 16: , AL, f 21: , PA, f - 23: , GYJ, Ahr - 24: , TS, f; , TS, f - 30: , PA, f, Rumex obtusifolius-ról - 33: , HB - 37: , PA, f, Rumex obtusifolius-ról - 42: , TS, f - 43: , PJ - 47: , PA, f - 54: , TS, f - 61: , PA, f - 71: , PA, f, Rumex-ról - 75: , PA, f, Rumex-ról - 76: ,11-, TS, f - 81: , SZ - 89: , PA, f, Rumex-ról - 109: , PJ - 110: , PA, f; , PA, f, Rumex-ról; , PA, f - 115: 19B , RI, f - 117: , PA, f, Rumex-ról; , PA, f, Rumex-ról - 119: , RI, f - 121: , RI, f - 123: , PA, f, Rumex-ról - 126: , PA, f; , PA, f - 131: , ANONYM - 137: , PJ - 142: , PJ - 145: , PA, f - 152: , ANONYM ; , RI, f - 155: , WJ - 157: , PA, sz; , RI, f - 161: , RI, f - 163: , PA, f - 166: , PA, f - 176: , PA, f - 180: , PA, f, Rumex obtusifolius-ról - 194: , PA, f - 200: , PA, f - 204: , BJ; , PA, f; , OA, f; , PA, f, Rumex-ról - 208: 1976,04.03., PA, f; , RI, f; ,., PA, f, Rumex-ról; , AL, f; , HS, f - 213: , PA, f; , PA, f - 214: , PJ - 219: , PA, f; , PA, f - 221: , ANONYM - 222: , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (69) Apion brevirostre HERBST, B: , PA, f, Hypericum perforatum-ról - 10: , HG - 12: , PA, f, Hypericum

96 perforatum-rôl - 17: , PA, f, Hypericum perforatum-ról; , PA, f, Hypericum perforatum-ról - 19: , WJ; , PA, f, Hypericum perforatum-ról; , OA, f; , RI, f; , PA, f, Hypericum perforatum-ról - 22: , TL - 29: , PA, f - 30: , PA, f, Hypericum perforatum-ról; , PA, f, Hypericum perforatum-ról - 39: , PJ; , PA - 42: , TS, f - 60: , PA, f - 63: , SZK; , PA, f - 64: , TS, f - 68: , PA, f, Hypericum perforatum-ról - 71: , WF; OA, f; , PA, f, t, Hypericum perforatum-ról; , OA, f; , PA, f, t, Hypericum perforatum-ról; ,13., PA, f, Hypericum perforatum-ról; , PA, f, t, Hypericum perforatum-ról - 75: PA. f - 77: , KZ - 78: , GYJ - 91: PA, f - 102: OA, f - 106: , PA, f - 109: , PJ - 110: , PA, f, Hypericum perforatum-ról; PA. f - 118: , CSE - 141: , TL - 143: , PA, f; , PA, f, Hypericum perforatum-ról; , PA, f - 150: , RI, f - 152: , ANONYM; , PA, f, Hypericum perforatum-ról - 154: , PA, f - 163: , PA, f - 174: , SZD - 176: , PA, f - 180: , PA, f; , PA, f; , PA, f - 182: , LR - 194: , PA, f - 198: , XZ - 200: , PA, f - 211: , TL - 213: , PA, f - 214: , PA, f; , PA, f; , PA, f - 225: , TL - 226: , TL - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri), mgy(szk). (70) Apion si mum GERMAR, : , PA, f - 5: , TL - 8: , PA, f - 12: , OA, f - 13: , PA, f - 17: , PA, f, Hypericum perforatum-ról; , PA, f, Hypericum perforatum-ról - 19: , PA, f, Hypericum perforatum-ról; , PA. f; , PA, f - 25: , PA, f - 29: , PA, f; , PA, f - 30: , PA, f, Hypericum perforatum-ról; , PA, f - 37: , PA, f - 39: , PA, f, Hypericum perforatum-ról - 42: , TS, f - 61: , PA, f; , PA, f - 71: , ANONYM; , PA, f, t, Hypericum perforatum-ról; , PA, f. t, Hypericum perforatum-ról; PA, f, t, Hypericum perforatum-ról; , PA, f; , PA, f - 75: , PA, f - 83: , PA, f - 85: , PJ - 91: , PA, f, Hypericum perforatum-ról - 100: , PA, f; , PA, f; , RI, f; , TS, f - 110: , PA, f, Hypericum perforatum-ról; , PA, f; , PA, f; , PA, f - 133: , PA, f - 143: PA, f; , PA, f - 146: , PA, f - 152: ANONYM; , PA, f, Hypericum perforatum-ról; , PA, f - 154: , PA, f; , PA, f - 158: , PA, f, Hypericum perforatum-ról - 163: , PA, f - 164: , PA, f; , OA. f; , PA, f - 171: , PA, f - 176: , 16 PA, f, Hypericum perforatum-ról - 180: ,. PA, f; PA, f; , PA, f - 184: , PA, f - 190: , PA, f - 192: , RI, f - 194: , PA, f - 199: PA, f - 200: , PA, f - 204: , PA, f - 206: , PJ 211: TL; ,, PA, f. Hypericum perforatum-ról; PA - 213: , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (71) Apion aclciliare GERMAR, : , 1(0+1), PA, f - 29: , 2(1+1), PA, f - 78: , CSE - 102: , 1(1+0), PA. f - 143: , 1(0+1), PA, f - 163: , 4(2+2), OA, f - 207: , 4(2+2), PA, f - 213: , 2(0+2), PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (72) Apion varlegatum WENCKER, : , AL et PA, k, iscum album-ról; album-ról album-ról album-ról mgy(ri) , PA, k, iscum album-ról , PA, k, iscum album-ról , PA, k, iscum album-ról , RI, f , PA, k, , PA, k, , PA, k, - Dok. BTM, TtM, - 211: iscum iscum iscum mgy(pa), (73) Apion minimum HERBST, : , GYJ - 63: , PA; , PA et RI, t r - 77: , PA, k, Salix caprea-ról - 80: , PA, f - 100: , SZD; PA - 106: , PA, tr - 109: , PA - 110: , PA, f - 112: , KZ, f - 123: , PA, f - 127: , ANONYM - 128: , PA, k, Salix caprea-ról - 135: , PA, k, Salix caprea-ról - 145: , RI, f - 157: , PA et RI, t r - 161: , RI - 162: , PA, k, Salix caprea-ról - 180: , PA, k, Salix caprea-ról - 184: , PA, k, Salix caprea-ról - 190: , PA,

97 k, Salix caprea-ról - 198: , PA, k, Salix caprea-ról - 205: , PA - 214: , MM - 219: , PA, k, Salix caprea-ról; , PA, k, Salix caprea-ról - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(hi). (74) Apion holosericeum GYLLENHAL, : , WF - 23: , GYJ - 71: , PA - 76: 1955,09.00., LR - 95: , PJ - 110: , PA; , PA, f - 112: , PJ - 141i , T L - 152: , ANONYM - 164: , PA - 182: , LR - 200: , PA, k - 220: , PJ - 224: , SZD - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (75) Apion afer GYLLENHAL, : , PA, k - 68: , PA, f, Lathyrus pratensis-ról - 10O: , PA, f - 110: ,13., PA, k; , PA, k - 139: , PA, k - 145: 1979,07.27., PA, f, Lathyrus pratensis-ról - 152: , PA, f, Lathyrus pratensis-ról - 157: , PA, k; , PA, k - 175: , PJ - 184: , PA, f - 211: , OA, f - 219: , PA, f, Lathyrus pratensis-ról; , PA, k - Dok. BTM, mgy(pa). (76) Apion gyljenhaii KIRBY, : , PA, f. icia cracca-ról - 145: , PA, f, icia cracca-ról - 152: , ANONYM - 157: , PA, k - 213: , PA, f; , PA,, icia cracca-ról; , PA, - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (77) Apion platalea GERMAR, : , PA, f - 60: , PA, k; , PA, k - 68: , PA, k - 89: , PA, f - 91: , PA,, Lathyrus tuberosus-ról - 110: , PA, k; , FA - 122: , PA, k - 139: ,, PA, k - 143: , PA, f - 152: , ANONYM - 157: , PA, k - 20O: , PA, f; , PL - 204: , PA, - 210: , T - 213: , PA, ; , PA, - 217: , PA, k - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). (78) Apion tenue KIRBY, : , PA, f - 21: , PA, f - 22: , PJ - 23: , GYJ - 23: , PA, f; , PA, - 27: , KG - 28: , PA, f - 29: , PA, f; , PA, f; , AL, f - SO: , PA, f - 39: , PA, f - 46: , PA, f - SO: , TS, f - 60: , PA, f - 61: , PA, ; , PA, - 62: , PA t f - 63: , PA, f - 64: , TS, f - 66: , BIRO - 68; , PA, ; , PA, f - 70: , KG - 71: , PA, ; , RI, ; , PA, f - 72: , RI, - 78: , KZ - 80: , PA, f - 8«: , TL - 99: , GYJ; , TS, - loo: , PA- 102: , PA, f; , OA, f; , PA, f - 103: , TS, f - 110: , PA, f; , PA, f - I I I : , RI, f - 113: , SZD - 116: , PA, f - 117: , AL, - 119: , TS, ; , RI, - 123: , PA, f - 127: , PA, f - ISO: , TS, f - 133: , PA, - 143: , PA, ; , PA, f; , PA, f, t - 152: , ANONYM - 155: 1696.OO.00-, NF - 157: U., PA et RI, tr - 164: , OA, f; , PA, f; , PA, - 166: , PA, f - 69: , PA, f - 176: , PA, - 177: , PA, - 179: , PJ - 180: , PA, f; , RI, f; , PA, f; , PA, f - 181: , SR - 189: , PJ - 198: , KZ - 200: , PA, ; , PA, ; , PA, f; , PA; , PA, f; , PA, f - 204: , PA, f; , PA, f - 213: , PA, f; , PA, f; , PA, f - 214: , PA, f - 218: , GYJ - 222: , BL; , MG - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (79) Apion aeneomicana WENCKER, : , PA, f; , AL, f - 110: , PA, f; , PA, f - 163: , PA, f - 190: ,, PA, f - 20«: , PA, f - 213: , PA, f; , PA, f - 214: , PA, - 222: , MG - Dok. BTM, mgy(pa). (80) Apion fallens DESBROCHERS, : , 1(0+1), FA, - 117: , 1(0+1), PA, f - 148: , 1(0+1), PA, f - 204: , 1(0+1), OA, f - Dok. BTM, mgy(pa). (81) Apion loti KIRBY, : , PA, f - 8: , PA, f - 12: , OA, f; , PA, f, Lotus corniculatus-ról - 13: , PA, f - 16: , PA, f - 17: , PA, f - 19: , OA, f - 20: , KG - 25: , PA, f; , PA, f, Lotus corniculatus-ról - 27: , PA, f - 29: , PA, f, Lotus corniculatus-ról; , PA, f; , PA, f, Lotus corniculatus-ról - 30: , PA, f; , PA, f - 39:

98 ,06., PA, f - 46: , PA, f - 60: , PA, f , PA, f - 61: , PA, f - 63: , PA, f , PA, f; , PA, f - 68: , PA, f; PA, f - 71: , PA, f, Lotus corniculatus-ról; , PA, f , OA, f; , PA, f; , PA, f; , PA, f , PA, f; , PA, f, Lotus corniculatus-ról , RI, f - 78: , GYJ - 80: , PA, f , PA, f - 88: , TL; , TS, f - 91: PA, f, Lotus corniculatus-ról; , RI, f - 102: , PA, f , OA, f; , PA, f, Lotus corniculatus-ról , PA, f - 103: , PA, f - 107: , PJ , PA, f; , PA, f; , PA, f - 123: PA, f - 131: , ANONYM - 133: , PA, f - 139: PA, f - 142: , PJ - 143: , PA, f, Lotus corniculatus-ról , PA, f, Lotus cornlculatus-ró 1 ; , PA, f. Lotus corniculatus-ról - 145: , RI, f - 147: , PA, f , ANONYM ; , PA, f; , PA, f - 154: PA, f - 163: , OA, f - 164: , OA, f; , PA, f , OA, f; , PA, f; , PA, f - 169: OA, f - 171: , PA, f - 176: , PA, f. Lotus corniculatus-ról - 177: , PA, f, Lotus corniculatus-ról , PA, f - 161: , PJ - 182: , LR , PA, f - 190: , PA, f - 194: , PA, tr , OA, f; , PA, f, Lotus corniculatus-ról , BF; , PA, f. Lotus corniculatus-ról - 204: l'a, f; , OA, f - 206: , PA, f - 206: , PA, f , RI, f; , PA, f; , OA, f; , PA, f t - 210: , PA, f - 211: , OA, f; , SZD , PA, f, Lotus corniculatus-ról; , PA, f, Lotus corniculatus-ról; , PA, f; , PA, f, Lotus corniculatus-ról - 214: , PA, f - 218: , HG - 222: , MG - 227: , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). (82) Apion meliloti XIRBY, : , RI, f - 2: , PA, f - 13: , PA, f - 20: , KG - 21: , PA, f - 23: , GYJ - 24: , TS - 25: J97B , PA, f - 29: , PA, f; , SZK; , AL, f - 30: , PA, f; , PA, tr - 40: , KZ - 47: , PA, f - 74: , TS, f - 78: , GYJ - 95: , PJ - 102: , PA, f; , PA, f - 106: , PA, f - 110: , PA, f; , PA, f - 115: , RI, f - 119: , RI, f - 132: , PJ - 133: , PA, f - 141: , PA, f - 152: , ANONYM - 157: , RI, f - 169: , OA, f - 186: , PA, f - 187: , SOM - 198: , KZ - 200: , BF; , PA, f; , PA, f - 204: , PA, f - 208: , PA, f; , RI, f - 213: , PA, f; ,, PA, f; , KOCS et PA - 228: , MOF - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri), agy(szx). (83) Apion gribodoi DESBROCHERS, : , PA, f - 68: , PA, f, Galega officinalis-rôl; , PA, f, Galega officinalis-rôl - 91: , PA, f - 167: , PA, f - 213: , PA, f; , PA, f - Dok. BTM, mgy(pa). (84) Apion simile KIRBY, : , PA, k, Betula pendula-ról; , PA, k, Betula pendula-rôl - 150: , PA, k, Betula pendula-ról - Dok. BTM, mgy(pa). (85) Apion curtisi STEPHENS, : , GK - 60: PA, k - 66: , BIRO - 71: , PA, f - 78: , GYJ - 103: , PA, f - 110: , PA, f; , PA, k - 148: , PA, f - 159: , PJ - 200: , PA, f; , PA, f - 213: , PA, f - 214: , PA, f - Dok. BTM, TtM, stgy(gk), mgy(pa). (86) Apion pavidum GYLLENHAL, : , PA, f - 3: , PJ - 8: , PA, f - 12: , PA, f - 16: ,21., PA, f - 17: , PA, f - 19: , PA, k; , OA, f; , PA, f - 25: , PA, f; 19/ , l'a, f - 29: , PA, f; , OA, f; , PA, f; , SZK; , OA, f; , GK; , RI, f; , PA, f; , PA, f - 30: , PA, f - 60: , PA, k - 61: , PA, f - 62: , PA, f - 64: , PJ - 63: , PA, f - 66: , PA, f; , PA, k - 69: , PJ - 71: , PA, k; , PA, f - 72: , RI, f - 74: , TS, f - 78: , GYJ - 80: , PA, f - 89: , TL - 99: , HG, - ÎOO:

99 , RI, f - 102: , PA, f; , PA, f; , OA, f - 103: 197b , PA, f - 106: , PA, f - 110: , PA, f; , PA, f; , PA, k; , PA, f; , PA, f - 115: , RI, f - 117: , PA, f; , PA, f - 122: , PA, k - 123: , PA, f - 127: , PA, f - 131: , ANONYM - 139: , PA, k - 143: , PA, f; , PA, f; , PA, f - 150: , RI, f - 152: , ANONYM - 157: , PA, k, t; , PA, k, t; , PA, f; , RI, f - 164: , OA, {; , PA, f - 169: , CSE; , SL; , SA; , SZP; , PA, k; , RI, f - 174: , NB - 176: , PA, f - 177: , TL - 180: , PA, f - 198: , KZ - 200: , PA, f; , RI, f; , PA, f; , PA, f; , RI, ; , PA, f; , PA, f; , PA, f; , PA, f - 213: , PA, f; , PA, f; , PA, f - 214: , PA, f - 218: , GYJ - 222: , PA, - 225: , TL - 226: , TL - 228: , SOM - Dok. BTM, TtM, mgy(gk), mgy(pa), mgy(ri), rogy(szk). (87) Apion reflexum GYLLENHAL, : , CSE - 27: , PA, f - 60: 1978*09.07., PA, k - 106: , PA, f - 110: , PA, f - 131: , FJ - 152: , ANOMYH - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). 0 (86) Apion ervl KIRBY, : H, PJ, f - 12: f; , PA, f - 13: , PA, f ; PA, f , PA, f ; PA, k - 39: PA, f , PA, f - 57: , PA, f - 62: PA, f , PA, f - 68: , PA, f - 71 : PA, f , PA, f - 89: , PA, f - 91: , PA, f PA, 30: 46: 63: 76: 106: PA, , PA, f ; , PA, f - 110: , TL; f; , PA, f - 131: , ANONYM - 148: , PA, f - 162: 200: 211: 222: 152: , ANONYM; PA, f ; , PA, f , PA, k - 167: , PA - 190: , PA, f , PA, f - 206: PA, f ; , OA, f , SZD - 219: PA, f ; , PA, f , PA, k - Dok. BTM, TtM, mcy(pa). (89) Apion mttlanchol icum WENCKER, : PA, f , PA, f - 30: , PA, f PA, k , PA, f - Dok. BTM, mgy(pa). (90) Apion vicia* (PAYKULL, 1800) - 7: , PJ - 13: , PA, f - 16: , PA, f - 18: , PJ - 20: , PJ; , KG - 21: , PA, f - 22: , PA, - 25: , LR - 27: , PA, f - 29: , PA, f; , SZK - 30: , PA, f; , PA, f; , PA, k - 32: , PA, f - 39: , PA, k; , PA, k - 40: , KZ; , PJ - 41: , PJ - 46: , PA, k - 47: , PA, f - 60: , PA, k - 61: , PA, f - 63: , PA, f - 65: , PA, f - 67: , PJ - 66: , PA, f; , PA, f; , PA, k - 71: , PA, f; , PA, f; , PA, f; , TS, f - 77: , KZ - 79: , PJ - 91: , PA, f - 95: , PJ - 97: , PA, k - ÎOO: , PA, k - 102: , PA, f - 106: , PA, f - 110: , TL; , PA, f; , PA, k - 114: , PA, f - 117: , PA, f - 120: , TL - 122: , PA, k - 127: , ANONYM - 131: , ANONYM - 133: , PA, f - 142: , PJ - 152: , ANONYM; , PA, f; , PA, f; , OA, - 153: , ANONYM; , SOL - 154: , PA, f - 155: , EF - 157: , PA, l ; , PA, k- 164: , PA, f; , PA, f - 171: , PA, f - 172: , PJ - 177: , PA, f - 178: , TL - 182: , LR - 190: , PA, - 194: , PA, f - 199: , PA, - 200: , SZ; , PA, f; , RI, f; , TS, f; , PA, - 201: , PJ - 204: , PA, f; , PA, f; , OA, f - 206: lO., PJ - 208: , PA, - 210: , MG - 211: , PA, f - 212: , PJ - 213: , PA, f; , PA, f - 214: , PJ - 216: , KZ - 217: , PA, k - 219: , PA, f; , PA, k - 222: , PA, k - 224: , TL - 226: , TL - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri), mgy(szk). (9 1) Apion ononis KIRBY, : , PA, f, Ononis s p i n o s a- 16: 192:

100 ról; PA, f; , AL, f - 29: , OA, f - 111: , PA, f - 167: , PA, f. Ononis spinosa-ról - 169: , PA, f, Ononis spinosa-ról - 180: , PA, f - 200: , PA, f; , PA, f. Ononis spinosa-ról - 211: , PA, f. Ononis spinosa-ról; OA, f - 227: , PA, f - Dok. BTM, mgy(pa). (92) Apion facetum , PA - 32: , PA, f GYLLENHAL, : , AL, f - 29: , PA, f - 79: , PJ - 91: , PA, f - 152: , PA, f - 213: , PA, f; , PA, f; , - Dok. BTM, mgy(pa). (93) Apion punctigerum (PAYKULL, 1792) - 2: , AL, f - 12: , PA, f; , AL, f; , PA, f; , PA, f; , PA, f , PA, f - 4: , PA, f - 16:, RI, f; , RI, f 19: , OA, f; , PA, f - 27: - 29: , SZK; - 17: , PJ; , OA, f , RI, f 25: , LR - 26 : , PA, f - 28: , PA, PA, f, icia cracca-ról; SZK; , PA, f - 30: , PA, f. icia cracca-ról; , PA, f. icia cracca-ról; PA, f - 35: , PJ - 42: , TS, f; TS, f - 43: , PJ - 46: , KA - 47: , PA, f - 61: , PA, f - 63: , PA, f; , PA, f - 71: ,30. PJ; , PA, f ; , OA, f - 76: , LR - 81: , OA, f - 69: 1937,08 27., PJ , PA, f - 93: TI. 99: HG - 102: , PA, f - 105: TS, f - 106: , PA, f - 110: , PA, f, icia cracca-ról; , PA, f; PA, f - 115: , RI, f - 116: PA, f - 117: , PA, f; , MO, f PA, f - 123: PA, f - 126: TS PA, f; , TS, f - 131: , ANONYM PA, f -, , PA, f - 143: , PA, f PA, f , ANONYM; , OA, f PA f; ,, PA, f - 155: , EF RI, f; , AL, f; , PA, f; PA et RI, tr; , RI, f - 164: OA, f; , PA, f; PA, f ; , SZK - 176: , PA, f - 177: PA, f - 180: PA, f - 181: LR; PA, f - 182: LR - 187: , SOM - 188: TS, f - 169: PJ 194: , PA, f - 195: , 16. PJ - 198: , LR; , KZ; OA; PA, f - 200: , SZ; , MF; , SZ; , 12. TS, f; , PA, ; RI, f; TS, f ; PA, f, t; RI, f; , TS, f - 204: , 27. BJ; , PA, f; , OA, f; , PA, f - 208: , PA, f - 213: , PA, f; , PA, f, icia cracca-ról; , PA, f; , PA, f; , KOCS et PA, f - 214: , PJ; , SI et T; , GK - 222: , LR; , PA, f - 226: , TL - Dok. BTM, TtM, mgy(gk), mgy(pa), mgy(ri), mgy(szk). (94) Apion punctirostre GYLLENHAL, : , PA, f; , PA, f; , RI, f; , PA, f; , PA, f - 213: , PA, f - Dok. BTM, mgy(pa), mgy(ri). (95) Apion columbinum GERMAR, : PA, f 16: , PA, k - 21: ,, PA, f - 22: PA, f 23: , GYJ - 28: , PA, f - 29: PA, f 39: ,06., PA, f - 41: , PJ - 48: ,, SZD 52: , 19., ANONYM - 60: , PA, k - 74: , TS, f ; , 17., TS, f; 1984.Ç4, 24., TS, f - 80: PJ; , PA, f; , PA et PANE, f - 91: , PA. f - 99: , HG; , TS, f - 103: , PA, f - 110: , TL; ,, PA, f - 111: , CSM - 117: , PA, f - 119: ,, RI, f - 122: , PA, k - 123: , PA, f - 131: ,, ANONYM - 143: PA, f; , PA, f - 152: ,, ANONYM - 153: , ANONYM - 157: , PA, k; ,, PA,,k; , PA et RI, tr -,164: , PA, f - 169: ,, BIRO - 170: , RI et RINE, f - 176: , PA, f - 177: , TL - 187: , TS, f - 200: , BF; , SGY; , PA, f; , RI, f; , PA, f; , PA, f; , PA, f; , PA, k - 204: , PA, f - 206: , PA, k - 210: , PA, f - 213: , PA, f; , KOCS et PA, f - 214: , PJ - 217: , PA, k - 222: , PA, k - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri).

101 (96) Apion virons HERBST, : , PJ - 10: , BL - 11 : GA - 12: , TS, f; PA, f ; , OA, f 13: , PA, f - 16: PA, f ; PA, f 17: , PA, f - 20: 1 KG - 22: PA, f , PA, f - 30: PA, f - 37: PA, f , PJ - 46: PA, f - 47: PA, f - 51: DK - 58: , 1., T - 60: PA, f - 61: , PA, f PA, f - 63: OA, f - 64: , PA, f ; TS, f - 65: DK; , BL - 68: , PA, f; PA, f - 70: TS, f - 71: BL; , PA, f; , PA, f - 72: , RI t RINE, f - 78: , GYJ; , GYJ; , GYJ - 80: PJ - 88: , TS, f 89: , PA, f; , PA, f; , PA, f - 99: , GYJ - loo: PA, f , PA, f - 103: , PA, f - 106: ,, PA et PL, f; , PA, f - HO: , PA, f; , PA, f - 111: , PA, f - 112: , KZ - 117: , PA, f - 123: , PA, f - 125: , PJ - 139: , PA, f; , PA, f - 141: , RI et RINE, f - 145: , RI, f - 152: , ANONYM; , PA, f -, 155: , EF; , DK- 157: , PA, f; , AL, t 156: , PA, f - 162: , EJ; , PA, f - 164: , OA, f; , PA, f; , RI, f; , PA, f - 167: , PA, f; , OA, f - 168: , PA, - 169: , CSE; , PA, f - 175: , PJ , PA, f - 177: , PA, f - 180: , PA, f - 161: : , GYJ - 185: , PA et RI, tr - 190: PA, f - 196: , DK - 200: , SZ; , PA, f; , PA, f - 204: , OA, f - 206: , PJ - 206: , PA, f; , RI, f - 211: , OA, f - 213: , PA, f; , PA, f; , KOCS et PA, f - 216: KZ - 222: , PA; , SZL et KO; TL; PA, f ; , PA, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa). mgy(ri). (97) Apion aestimatum FAUST, : , PA, f - 12: , OA, f - 14: , PJ - 19: , WF - 25: , LR; , PA, f - 27: , PA, f - 29: , PA, f; , PA, f; , OA; , PA, f; , SZK; , AL, f - 32: , PA, f - 34: , ANONYM - 47: , PA, f - 60: , PA, f - 61: , PA, f - 71: , PA, f; , OA, f; , PA, f - 72: , RI, f - 74: 1983.U5.17., TS, f - 78: , HG; , GYJ - 86: , TL - 99: , GYJ - 102: , PA, f; , PA, f - 104: , SZ - HO: , PA, f; PA, f - 116: , PA, f - 117: PA, f; , MO, f - 119: , RI, f - 123: , PA, f - 134: PA, f - 143: PA, f; , PA, f; , PA, f 151: SZ - 163: , PA, f - 169: BIRO - 176: PA, f - 160: , PA, f - 161: , PA, f - 184: , PA, f - 187: , SOM - 196: , DK - 200: , SZ: TS, f ; , PA, f; , PA, f; PA, f; PL - 204: , PA, f; , PA, - 207: OA, f - 211: , OA, f - 213: PA, f; PA, f; PA, f - 214: , PA, f; PA, f; , PA, f - Dok BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri), mgy(szk). (98) Apinn pisi (FABRICIUS, 1801) 2: , PA, f , RI, f - 12: , PA, f 13: , PA, PA, f - 14: , PJ - 16: , PA, PA, f - 19: , PA, f - : , GYJ PA, f - 29: , PA, f ; , PA, f PA, f - 34: , LR 5: , KZ BJ - 47: , PA, - f - : , SOM PA, f - 61: , PA, f - 63: , PA, f KD - 71: , KA; , OA, f; PA, f - 72: , RI, f - 76: , GYJ SZ - 99: , DK - HO: , PA; f - 116: , PA, f - 117: ,20-, PA, f - 119: ,, TS, f - 122: , PA, f - 123: , PA, f - 131: ANONYM - 136: , TS, f - 152: , ANONYM - 153: , SOL; , TS, f - 157: 1979,04.15., RI, f - 161: , RI, f - 170: , RI, f - 178: , TL - 180: , PA, f; , RI, f - 161: , PA, f - 191: , SZD - 194: , PJ - 199: , EJ - 200: , SZ; , PA, 9: f ; 17: 27: 30: 44: 60: 66: f ; 81: PA,

102 SZ; , MF; , PA, f; , PA, f - 204: , BJ; , PA, f; , PA, f; , OA, f; , PA, f - 208: , OA, f - 211: , OA, f - 213: , PA, f; , PA, f; , KOCS et PA, f - 215: , BJ - 217: , OA, f - 219: , PA, f - 222: , PA; , DK; , TS, f - Dok. BTM, TtM, mgy(pa), mgy(ri). IRODALOM - LITERATUR ANGELO, P. (1976): Coleoptera, Curculionidae, Apioninae - Fauna Bulgarica., Academia Sclentiarum, Sofia 5, p BALÀS G, SARINGER GY. (1982): Kertészeti kártevők. Akadémiai Kiadó, Budapest, p DÉAI GY., MISKOLCZI M., TÓTH S. (1987): Javaslat a faunisztikai adatközlés és számítógépes adatfeldolgozás egységesítésére. I. rész. Adatközlés. - Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 6, p DIECKMANN, L. (1977): Beitrage zur Insektenfauna der DDR. (Coleoptera, Curculionidae, Apioninae) - Beitrage zur Entomologie H. Akademie-erlag, Berlin. Band 27, p GYÖRFFY, J. (1956): Apionidae - Fauna Hungáriáé, Akadémiai Kiadó, Budapest, X/3, p KUTHY D. (1896): Fauna Regni Hungáriáé, Budapest, p LOH5E, G. A. (1981): 5. Unterfamilie: Apioninae - In: FREUDE, H., HARDE, K. W., LÖHS E, G. A. (eds.). Die Käfer Mitteleuropas, Goecke et Evers, Krefeld, Baud 10, p PODLUSSÁNY A. (1961): Apionidae I., I I., I I I. - A eszprém Megyei Muzeumok Közleményei 16, eszprém, p SMRECZYNSKI, S. (1965): Coleoptera, Curculionidae, Apioninae - Polski Zwiazek Entomologiczny - Klucze do oznaczania owadôw polski - Panstwowe Wydawniçtwo Naukowe, Warszawa, p SOÔ R., KÁRPÁTI Z. (1968): Magyar Flóra - Tankönyvkiadó, Budapest. TOTH S. (1987): Az UTM halôtérképezés eredményei és feladatai a Bakony hegységben - Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 6, p WACHSMANN F. (1907): Pápa és vidékének bogárfaunája - Rovartani Lapok, XI, p. 10. DIE APIONIDAE FAUNA DES BAKONY-GEBIRGES (COLEOPTERA: APIONIDAE) Die Mitarbeiter des Bakonyer Museums für Naturkunde sowie vieje Befurs und Amateurforscher haben unter Führung von Direktor Dr. Sándor TOTH bedeutende Erfolge erzielt. Dadurch i s t das Bakony Gebirge in Coleoptera Forschung das besterforschte Gebiet Ungarns geworden. In dieser Arbeit beschreibe ich die Apionidae Fauna des Bakony Gebirges. Mein Ziel i s t vor allem die eröffentlichung der faunistisehen Daten auf eine Art, die elektronische Datenverarbeitung ermöglicht. A szerző elme (Anschrift des erfassers): PODLUSSÁNY Attila H - l l l l Budapest, Bercsényi u. 10.

103 FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI ADATOK A BALATON-FELIDÉK NAGYLEPKE (MACROLEPIDOPTERA) FAUNÁJÁHOZ, II. ÁSZOLY ÉS KÖRNYÉKE KALLÓ IMRE SIMONYI SÁNDOR SZÉCSÊNYI LAJOS Budapest ABSTRACT: Data to the Macrolepidoptera fauna of Balaton Highland I I. In this paper authors describe their results of faunistical investigations carried out on Lepidoptera species, in the neighbourhood of ászoly and Dörgicse during lo years. A comprehensive of the Lepidoptera communities occurring on the char a c t e r i s t i c biotops of the area i s given by introducing the 670 species c o l lected, emphasising the rare species. Results of their investigations supports the diversified nature of the fauna of the relatively smal area. Bevezetés Jelen dolgozatban az 1976-tól 1985-ig terjedő időszakban ászoly és környékén /ászoly, Dörgics, Barnag/ végzett nagylepke fauna kutatásaink eredményeit kívánjuk összefoglalóan bemutatni. Munkánkat a Bakonyi Természettudományi Múzeum irányitása alatt és segitségével "A Bakony természeti képe" program keretében folytattuk, amiért ezúton mondunk köszönetet. Gyűjtési szempontok és módszerek Pontosnak tartottuk, hogy a gyűjtések összességében a teljes vegetációs időszakot átfedjék. Időnkhöz és lehetőségeinkhez képest a lehető legtöbb élőhelytipust megpróbáltuk átkutatni. Ehhez jó módszernek bizonyult a kollektiven, a- zonos időben, de egyszerre több terlileten alkalmazott párhuzamos gyűjtés. Mindig ujabb lelőhelyek beiktatása mellett a már ismertekre is rendszeresen visz- szatértünk. Hagyományos technikákat alkalmazva nappal hálóval egyelő gyűjtéseket, emellett rendszeres tápnövény megfigyeléseket, hernyó gyujtéseket végeztünk. Éjszaka fényforrásként Maxim-lámpát, U-és kevertfényli égőt használtunk. Esetenként a lámpázás időtartama többnyire az egész éjszakai ciklust átfedte, ezzel egyidőben - főként tavasszal és ősszel - csalétkezést is folytattunk. Faunisztikai megfigyelések ászoly és környékének vegetációs képe - a Balaton-felvidék nagyrészéhez hasonlóan - jellegzetes és ugyanakkor sokszinli képet mutat. A területet a természetes és a kulturnövónyzet váltakozása, egymáshoz viszonyított mozaik-szerű elhelyezkedése jellemzi. A továbbiakban célszerűnek látszik kisebb területegységek, jól körülhatárolható gyűjtőhelyek i l l. jellegzetes élőhelyek fauniszti-

104 kai megfigyeléseit ismertetni. 1. ászoly, Öreg-hegy A D-i, DK-i kitettség!! oldalakon a lejtősztep társulások dominálnak. Jelentősebb fauna-komponensek: Eilema pseudocomplana, Ocnogyna parasita, Ogygia signifere, Cucullia xeranthemi, Simyra nervosa, Peripheries delphinii, Larentia clavaria, Scopula flaccidaria, Lemonia taraxaci, Haemorrhagia tityus, Carterocephalus palaemon, Thymelicus acteon, Plebicula amandus. Mészkő kopárok, sziklagyepek a hegy magasabb részein és a felhagyott kőbányák területén vannak. Ez biztosit élőhelyet pl. az Euxoa distinguenda, Chersotis rectangula, Aporophyla lutulenta, Sideridis evidens, Cryphia fraudatricula, Actinotia rádiósa, Hoplodrina superstes, Gnophos furvata, Eupithecia gueneata fajoknak. A hegyoldal nagy részén, de csak kiaebb csoportokban molyhostölgyet, virágoskőrist találunk főként cserszömörce és galagonya társaságában. A pubescentális és bokorerdő komponensek közül érdemes megemlíteni a Roeselia kolbi, Phalera bucephaloides, Episema scoriacea, Rileyana fovea, Xantholeuca croceago, Eutelia adulatrix fajokat. Az irodalom azerint fenyér-komponensként n y i l vántartott Xeatia castanea fajnak viszonylag erős populációja él az Öreg-hegyen és Dörgicsén. Molyhostölgyes bokorerdőkben gyűjtöttük rendszeresen, sőt Balatonarács: Tamás-hegyen is hasonló élőhelyről került elő. Tekintettel arra, hogy az emiitett lelőhelyek közelében nincs fenyér-biotóp, igy tapasztalataink szerint jelenlegi ólőhelyi besorolása legalább is megkérdőjelezhető. A maradvány tölgyesek szegélytársulásában, árnyékosabb tisztásokon tenyésző Dictamnus albus a tápnövenye a hazánkban ritka előfordulású Pyrrhia purpurites-nek. A néhány bokorra tehető Colutea arborescens állományt a kulturhatásnak is "köszönhetően" a kipusztulás fenyegeti. A rajta élő Jolana jolast 19J8-ban fogtuk utoljára. Az Öreg-hegy D-i oldaláról néhány ritka, vándorlepke is előkerült: Mythimna unipuncta, Heliothis peltigera, Hyles lineata livornica. A 300 m fölé emelkedő hegytető és gerinc jellemző fája a csertölgy, elegyesen gyertyán, fenyő, kőris, akác társaságában gazdag,aljnövényzettel. A magasabb kitettségü mészkő "fennsikon" sziklagyepet, az É-ra néző tisztásokon réttársulásokat találunk. Az i t t e n i fauna, összetett képet mutat, megfigyelhető azonban a melegigényu quercetális elemek magas aránya pl.: Hoplitis milhauseri, Lamprosticta culta, Amphipyra tetra, Polyphaenis serica ta, Epizeuxis calvaria, az erdőlakók közül: Conistra ligula, Conistra eronicae, és néhány pinetális komponens: Panolis flammea, Laspeyria flexula, Ghloroclysta truncate, Dendrol^mus pini emlithető. Az É-i, ENY-i oldal tölggyel elegyes gyertyános-bükkös meredeken,éri el a hegylábánál kanyargó ászoly- patakot, melynek hűvös mikroklimáju, E-i irányban néző szegélye bükkösben folytatódik. Innen kerültek elő - a még mindig nagy szám ban előforduló quercetális komponensek mellett -a nemorális Cerastis leucographa Lobophora halterata, Ectropis consonaria a montán jellegű h i r o f i l Eriopygodes imbecilla és néhány nyir-éger komponens: Lobophora sexalata, Palimpsestis duplaris, Platypteryx curvatula. 2. ászoly: Hűvös-völgy ászoly község D-i határatói az Öreg-hegy É-i pereméig húzódó kb. 1 km hoszszuságu terület, melyet az állandó vizfolyásu ászoly-patak oszt ketté. Partján füzes-nyáras láprétet, gyékényes magaskórós társulásokat, nedves kaszálókat találunk. A nedvességkedvelő ill. hüvős élőhelyhez kötődő fajok zöme innen került elő. A láperdei-lapréti komponensek közül: Celama cristatula, Mamestra splendens, Hyssia cavernosa gozmanyi, Celaena leucostigma, Trichopteryx viretata, Eupithecia veratraria, Eupithecia trisignaria, az arundifil biotópokból: Photedes extreme, Archanara neurica., mezofil réti komponensek: Photedes morria i i, Everes alcetas, a higrofil Senta flammea, az altoherbosa társulásokból: Xestia ditrapezium, Cucullia lactucae, Polia bombycina és a nyér-füz komponensek közül: Arctornis 1-nigrum, Catocala electa, Smerinthus ocellata, Apatura i l i a. A Hűvös-völgyben gyűjtöttük - nálunk a. Dunántúl láprétjein található - a borealis tipusu Paleochrysophanus hippothoe sumadensis néhány példányát. ászoly környékén a természetes- és kulturvegetéciók mellett sokfelé találunk felhagyott kerteket, ruderáliákat. Innen a gyümölcsfaféleken élők közül a Calymraa communimacula, Eulithis mellinata érdemel emlitébt, mig a gyomtársulásokból a nálunk kevéssé ismert ós ritka Eupithecia insigniata, az ürömfogyasztók közül a Cucullia absinthii és Cucullia artemisiae. A közelebbi és távolabbi területek kiterjedt borókásainak jellemző fajai a Thera juniperata és az Eupithecia sobrinata.

105 3. Dörgicse: Pántlikás-dűlő Dörgicse községtől a Balaton-part irányába ereszkedő lejtőt több, a parttal párhuzamos törésvonal osztja meg. A felső pletószerü területen dolomit törmelékes, sziklás talajon sajátos melegkedvelő gyepeket találunk. Az i t t e n i biotópot néhány ritka vagy lokális előfordulású faj kellően reprezentálja: Euxoa hastifera, Cryphia domestica, Eublemma arcuinna. A faazintet elsősorban a ligetszerlien tenyésző molyhostölgyek, virágoskőrisek, a cserjeazintet az olykor sürli bokrokat képező galagonya i l l. boróka alkotják. Döntően quercetális: E- pilecta linogrisea, Polyphaenis eericata, Egira pulla, és pubescentális, bokorerdő komponensek jellemzik a faunát: Phalera bucephaloides, Ocneria rubea, Xantholeuca croceago, Rileyana fovea, Dichonia aeruginea, Ennomos quercaria. Továbbá a galagonya fogyasztó Eriogaater catex és a borókán élő Eupithecia intricate erdemei említést. Nyilván a törésvonalak mélyebb fekvésű zártabb vegyes erdeiből került elő a Meganephria bimeculosa és e Lithophene socia. Egész feunekutatásunk talán legkiemelkedőbb eredménye a Brachionycha syriece decipulae i t t e n i előkerülése, mely egyben az állat areájánek eddig ismert legnyugetibb előfordulása. Az 1966-tól csak him példányok alepján ismert, hezánk területéről leirt lepkét eddig kevés helyen és kis példányszámban gyűjtötték. Dörgicsén az első him példányt október 31-én /leg.simonyi/ majd 1983.november 4-én további himek mellett két nőstény példányt fogtunk /leg. Kalló és Szécsényi/. A tudomány számára eddig ismeretlen decipulae nőstény leirását tartalmazó cikk megjelent /Szécsényi, 1985/. 4. Barnag: Som-bokor A Pécselyi-medence É-i peremét határoló letörés felaő szintjén a mészkő kopárokat molyhostölgyes-cserazömörcóa karsztbokorerdők, sziklagyepek borítják. A közvetlen közelükben elterülő, Barnag D-i határát megközelítő fennsíkot melegkedvelő gyepek, galagonyások alkotják. Ezt e területet csak 1982 óta kutatjuk, de természetes vegetációjának viszonylagos háboritatlensága és az eddig rögzitett fauna-kép mind azt sugallják, hogy további feltárásokat érdemes végezni, mintegy a ászoly környéki kutatásokét térben kiszélesíteni. Minthogy az innen gyűjtött fajok négy része már ászolyból éa Dörgicséről ismert, ezért pusztán jellemzés képpen csak néhány faunekomponenst emiitünk. A lejtősztyepp elemek közül: Eucharia casta, Cucullia gozmanyi, Simyra nervosa, Lemonia dumi, Colias chrysotheme, a quercetális elemek közül: Dichonia aprilina, Eupithecia dodoneata ós a pubescentális elemekből: Eutelia adulatrix, Dichonia aeruginea. A ászoly Öreg-hegyi, a dörgicsei és a barnagi gyűjtőhelyek mészkő i l l. dolomit elapkőzetű, mediterrán klimahatásu területei a hasonló élőhelyi adottságok miatt megközelítően egységes fauna-képet mutatnak. Egymáshoz való viszonyításuk kapcsán csupán néhány fajról mondható el, hogy csak az emiitett lelőhelyek egyikéről került elő /pl.ászoly, Öreg-hegy: Amphipyra tetra, Dörgicae: Euxoa hastifera, Barnag, Som-bokor: Colias chrysotheme/. A ászoly HUvö«vöigyi adatok az előzőekkel szemben jellegzetesen huvös-nedves élőhelyi adottságokra, részben montán hatásra utalnak, többnyire nedves réti, lápréti i l l. altoherbosa és nemorális komponensek a. jellemzőek. Természetesen - kis területekről lévén szó - az egyes részfaunák nem különíthetők el mereven egymástól, hiszen a klimatikus hatáaok, bizonyos fajok vagilitása és távolabbi faunák beszürődése ezt nem teszik lehetővé. Mindazonáltal az egyes jól kikutatott gyűjtőhelyek fajainak jellemző elterjedési alaptípus szerinti %-OB felosztása - épp a fauna jelleg jobb megismerése szempontjából - indokoltnak tűnik. S E P H K M T B ászoly öreg-hegy ,3 0,1-10,6 ászoly Hűvös-völgy ,5 11,5 Dörgicse Pántlikás-dűlő ,6 0,5 0,5 10,4 Barnag Som-bokor

106 S - szibirioi H - holomediterrán T - turanoeremialis E - eurobzibiriai K - pontokaspi B - borealis P - pontomediterrán M - mandzsúriai - vándor, egyéb Megfigyelhető a áazoly HUvöa-völgyi adatoknál a ponto- és holomediterrán tipusu fajok alacsony részesedése, melyet a szibiriai tipusok magasabb aránya ellensúlyoz. Ennek épp az ellenkezőjét tapasztaljuk az Öreg-hegyi, dörgicaei éa barnaçi adatokkal kapcsolatban. Jellemző még a pontokaspi és mandzsúriai elemek ászoly öreg-hegyi és dörgicsei jelenléte. Az alábbi fajlista a ászoly és környékén 1976-tól 1985-ig gylljtött nagylepke anyagot tartalmazza, összesen 67O f a j t. Balatonakaii, Balatonudvari és Kiadörgicae területéről is szerepelnek kiegészítő adatok, ahol csak alkalmi gyűjtéseket végeztünk. Lelőhelyi rövidítések /zárójelben a nemzetközi irodalomban használatos UTM-grid hálózat jeleivel/: : ászoly: Öreg-hegy /YN 10/ H: ászoly: HUvös-völgy /YN 10/ D: Dörgicse: Pántlikás-dűlő /Ï* 09/ B: Barnag: Som-bokor /YN 00/ A: Balatonakaii /YM 09/ U: Balatonudvari /YM 19/ K: Kisdörgicse /YN 00/ A fajok jegyzéke Nolidae Nola cuculatella L Roeselia strigula DEN et SCHIPP., H, D kolbi DANIEL, H, D togatulalis HEN. albula DEN. et SCHIPP., D Celama cicatricalis HBN. centonalis HBN., D cristatula HBN. H Arctiidae Miltochrista miniata PORST. Cybosia mesomella L., H Endrosa roscida DEN. et SCHIPP. Lithosia quadra L., H Eilema griseola HBN. H lurideola ZINCK. H complana L. lutarella L., H, D pigmeola pellifrons Z., D sororcula HUPN., H, B pseudocomplana DANIEL, D Ocnogyna parasita HBN., D Phragmatobia fuliginosa L., H, D, B Euchuria casta ESP., B Spilerctio lutea HUPN., H Spiloaoma menthastri ESP. H, D Diaphora mendica CL. Rhyparia purpurota L. Diacrisia sannio L., H, B Arctia caja L., H v i l l i c a L. H Callimorpha quadripunctaria PODA, D

107 Notodontidae Ceruxfi furcula CL., H bifida HBN. H Stauropuo fagi L., D Hoplitia mtlhauseri F., H, D Exaereta ulmi DEN et SCHIFF, H, B Gluphisia crenate ESP., H Drymonia queraa F., H, D chaonia ESP., D, B dodonea HBN. Pheosia tremula CL. Notodonta dromedarius L. phoebe SIEB. H ziczac L. H Peridea anceps GOEZE, H, D, B ürynobia melagona BKH., H Lophopteryx cuculla ESP., H Spatalia argentine DEN.et SCHIFF., D, B Pterostoma palpina L., H Ptilophora plumigeru ESP., D Phalera bucephala L., D bucephaloides 0., D Pygaera pigra L. Lymantriidae Daaychira pudibunda L. fascelina L. Hypogymna raorio L. Arctornic 1-nigrum MÜLL. Lymantria dispar L. Porthesia similia FUESSLY Euproctia chrysorrhoea L. Qcneria rubea F., B, H, H, H, D Thaumetopoeidae Thaumetopoea proceaaionaea L., D Noctuidae Euxoa ha atifera DÛNZ. obelisca DEN. et SCHIFF t r i t i c i eruta HBN. nigricana L. temero HBN. diatinguenda LED. aquilina DEN. et SCHIFF. Agrotia cinerea DEN. et SCHIFF, veatigialia HUFN. segetum DEN. et SCHIFF. ex3lamationia L. clavia HUFN. ipsilon HUFN. Ogygia forcipula DEN. et SCHIFF. aignifera DEN. et SCHIFF. Ochropleura plecta L. Axylia putria L. Eugnoriama depuncta L. Rhyacia aimuiana HUFN. Cheraotis rectangula DEN. et SCHIFF. multangula DEN. et SCHIFF. Noc-i;ua pronuba L. fimbriata SCHREBER janthina DEN. et SCHIFF, interposita HBN. D, D, D, H, D, B D, H, D, B, H, D, B H, D, H, H, D, B, D, B, D, D, D, D, D

108 Noctua orbona HUFN. comes HBN. Epilecta linogrisea DEN. et SCHIFF. Op ig en a polygone DEN et SCHIFF. Peridroma aaucia HBN. Diarsia brunnea DEN. et SCHIFF. rubi IEWEG Xestia c-nigrura L. ditrapezium DEN. SCHIFF, triangulum HUFN. rhomboidea ESP. baja DEN. et SCHIFF, xanthographa DEN. et SCHIFF, cestanea ESP. Cerastis rubricosa DEN. et SCHIFF. leucographa. DEN. et SCHIFF. Mesogona acetosellae DEN. et SCHIFF. Discestra t r i f o l i i HUFN. Hada nana HUFN. Polia bombycina HUFN. nebulosa HUFN. Sideridis evidens HBN. albicolon HBN. Heliophobua reticulata GOEZE Mamestra braasicue L. pernicariee L. contigua DEN. et SCHIFF, w-latinum HUFN. thalaasina HUFN. auaaa DEN. et SCHIFF, splendena HBN. oleracea L. piai L. bicolorate HUFN. dysodea DEN. et SCHIFF. Kadena rivularis F. perplexe DEN. et SCHIFF, irregularis HUFN. luteago DEN. et SCHIFF, f-onfuaa HUFN. bicruria HUFN. Eriopygodes imbecilla F. Tholera cespitis DEN. et SCHIFF. decimalis PODA Panolis flamrnea L. Xylomiges conspicillario L. Orthosis oruda DEN. et SCHIFF. miniosa DEN. et SCHIFF, opima HBN. gracilis DEN, et SCHIFF. stabilis DEN. et SCHIFF. incerta HUFN. munda DEN. et SCHIFF, gothica L. Hyasia cavernoaa gozmonyi KOÁCS Perigrepha i-cinctum DEN. et SCHIFF. Mythimna turca L. conigera DEN. et SCHIFF. farrago F. albipuncta DEN. et SCHIFF. unipuncta HAW. pudorina DEN. et SCHIFF. impure HBN. strominee TR. pallens L. 1-album L. Senta flamrnea CURTIS Cucullia absinthii L. artemiaiee HUFN. chamomillae DEN. et SCHIFF. lactucae DEN.et SCHIFF.

109 Cucullia umbratica L., H, D, B lychnitis RMBR. nova sp. /gozmanyi/, E verbasci L. D xeranthemi BSD., B Calophasia lunula HUPN. Omphalophana antirrhinii HBN., D, B, D, B Episema glaucina ESP. scoriacea ESP. Iteophuga viminalis P. Brachionycha sphinx HUPN., D syriaca decipulae KO. et AR. D Aporophyla lutulenta DEN. et SCHIPP., D Egira pulla HBN., J) Lithophane socia HUFN. D ornitopus HUFN., D Xylene vetusta HBN. D exoleta L., D Allophyes oxyacanthae L., D, B Meganephria bimaculosa L., D Rileyona fovea TR., H, D aleria oleagina DEN. et SCHIFF., D Dichonia aprilina L., D convergens DEN. et SCHIFF., D aeruginea HBN., D, B Lamprosticta culta DEN. et SCHIFF., B Dryobotodes eremite F., B monochrome ESP., D, B Blepharita sature ESP., D, B Polymixis polymite L., H Antitype chi L. Ammoconie caecimacula DEN. et SCHIFF., D, B Eupsilia transversa HUFN., D Xantholeuca croceago DEN. et SCHIFF., D Conistra vaccinii L., D, B ligula ESP., D rubiginosa SC. veronicae HBN., D. B, D, B rubiginea DEN. et SCHIFF., D, B erythrocephale DEN. et SCHIFF., D, B Agrochola circellaris HUFN., D, B Iota CI. D macilenta HBN., D, B nitida DEN. et SCHIFF., D helvola L., D, B humilis DEN. et SCHIFF., D, B litura L., D, B lychnidis DEN. et SCHIFF., B laevis HBN., D, B Atethmia ambusta DEN. et SCHIFF., D Xonthia aur^go DEN. et SCHIFF., D, B fulvago CL. citrago L., D, B Simyru nervosa DEN. et SCHIFF., D, B albovenosa GOEZE, H Acronycta megacephala DEN. et SCHIFF., H tridens DEN. et SCHIFF. psi L., H, D, H, D auricoma DEN. et SCHIFF., D, B rumicis L., H, D Craniophora ligustri DEN. et SCHIFF., D, B Cryphia fraudatricule HBN., H algae F., D domestica HUFN., D Amphipyra pyraraidaa L., D, B berbera svenssoni FLETCHER, D livida DEN. et SCHIFF. tragopoginis CL. tetra F. Dipterygia scobriuscula L. Rusina ferruginee ESP., D

110 Polyphaenia sericeta ESP. Thalpophila matúra HUFN. Trachea atriplicib L. Euplexia lucipara L. Phlogophora meticuloaa L. Eucarta amethystine HBN. Ipimorpha retusa DEN. et SCHIFF. Dyschoriata ypaillon DEN. et SCHIFF. Dicycla oo L. Cosmia affinis L. pyralina DEN et SCHIFF. trepezine L. Auchmia comma DEN. et SCHIFF. Actinotia polyodon CL. hyperici DEN. et SCHIFF, radiosa ESP. Apamee monoglypha HUFN. ayriaca tallosi KO. et ARGA lithoxyleee DEN et SCHIFF. sublustris ESP. creneta HUFN. characterea HBN. remissa HBN anceps DEN. et SCHIFF. sordens HUFN. scolopacina ESP. Oligia s t r i g i l i s L. latruncula DEN. et SCHIFF. furuncule DEN. et SCHIFF. Messpamea secalis L. Photedes minima HAW. extreme HBN. morrisii DALE pygmina HAW. Luperina testacea DEN. et SCHIFF. Amphipoea oculea L. Hydreecie micacea ESP. Gortyna flavogo DEN. et SCHIFF. Calamie tridens HUFN. Calaene leucostigma HBN. Archanara neurica HBN. Rhizedra lutosa HBN. Charenyce trigrammice HUFN. Hoplodrina alsines BRAHM blande DEN. et SCHIFF, ambiguë DEN. et SCHIFF, superatea 0. resperse DEN. et SCHIFF. Atypha pulmoneris ESP. Caradrine morpheus HUPN. clavipalpia SC. kedenii FRR. Athetia gluteooaa TR. lepigone MÖSCH. Aegle koekeritziana HBN. Psilomonodes venustula HBN. Pyrrhia umbra HUPN. purpurites TR. Heliothis viriplace HUFN. meritime GRASL. peltigera DEN. et SCHIFF. Panemerie tenebrate SC. Periphanes delphinii L. Eublemma arcuinne HBN. Celymimi communimacula DEN. et SCHIFF. Porphyrinia purpurina DEN. et SCHIFF. Jaapidia pygorga HUFN. Deltotea candidula DEN. et SCHIFF. Erastria trabeelis SC. Acontie lucide HUFN. Tyte luctuosa DEN, SCHIFF., D, H, D, D, H, H, D, B, H H, H, D, H, H, D, D, D D, H, D, B, D, H H, H, B, H, D, H, H, D, B D H, D D, D, H, H, D, H H, D, B, H, H, D, B, D, B, D, B, D, B H, D, D, D, D, H, H, D, B, H, I), K D, D, H, D, D, H, D, B, H, D, B, D

111 Eutelia adulatrix HBN., D, B Enrias chlorana L., D Bene praainana L., H Pseudoipa fagana F. H Diloba caeruleocephala L., D, B Colocaaia coryli L., D, B Abroatola aaclepiadia DEN. et SCHIPP., H, D, B trigemina WERN., H, D Dinchryaia chrysitia L., H, D, B Macdunnoughia confusa STEPH., B Autographe gamma L., H, D, B Plusin festucae L. Aatiotea sponsa L. Catocala nupta L., D, B elocata ESP. electa BKH. promiaaa ESP., D nymphagoga ESP., D hymenea DEN. et SCHIPP., D fulminée SC., D Minucia luneria DEN. et SCHIFF., D Calliatege mi CL., D Euclidia glyphica L., D Scoliopteryx libatrix L., D Calpe t h a l i c t r i BKN. Lygephila pabtinum TR. craccae DEN. et SCHIPP., D, B limoaa TR., H, B Aedia funeata ESP. Laapeyrio flexula DEN. et SCHIPP. H, D Paraacotia fuliginaria L. Epizeuxia calvarie P., D Phytometra viridaria CL. Rivula aericealis SC. H, D Macrochilo tentaculeria L., H, D Herminie taraipennalia TR., H tarsicrinalia KNOCH, H lunalis SC. barbalia* CL. H Paracolax derivalia HBN. Hypena proboacidalia L., H, D, B roatralia L., H, D, B Schrankia taenialia HBN. Triaateles emortualis STEPH., H Geometridae Alaophila qudripunctate ESP., D aesculeria DEN. et SCHIPP., D Aathena albulata HUPN., D Hydreelia flammeolaria HUPN., H Epirrita dllutate DEN. et SCHIPP., D Operophtera brumata L., D Lnrentia clavaria HAW, Anticlea badiats DEN. et SCHIPP., H derivata DEN. et SCHIPP., H Pelurga comitata L., H Coloatygia pectinataria KNOCH., H Coamorhoe ocellata L., H Eulithia mellinata L., H pyraliata DEN. et SCHIPP., H Chloroclysta truncate HUPN. Cidaria fulvata PORST., H Theru juniperata L., D Electrophaea corylata TKNBG., H, D Hydriomena impluviato DEN. et SCHIFF. Horiame vitalbata DEN. et SCHIFF., H, D tersata DEN. et SCHIFF., H, D corticata TR.

112 Melnnthia procellata DEN. et SCHIFF. Pareulype berberata DEN, et SCHIFF. Rheumaptera cervinalis SC. Triphose dubitata L. Philererae vetulata DEN. et SCHIFF. Perizoma alchemillata L. lugdunaria H. S. bifasciata HAW. flavofaaeiata THNBG. Xanthorrhoe biriviuta BKH. deslgnato HUPN. apadicearia DEN. et SCHIFF, ferrugata CL. fluctuate L. Scotopteryx moenieta SC. bipunctaria DEN. et SCHIFF, mucronata SC. Caterhoe rubidata DEN. et SCHIFF. cuculate HUFN. Epirrhoe triatata L. alternate MÜLL, rivata HBN. galiata DEN. et SCHIFF. Costaconvexe polygrammota BKH, Camptogramma bilineata L. Cetachlysme riguata HBN. Aplocera plaginta L. Lithostege farinata HUFN. Lythria purpuraria L. Lobophora helterata HUFN. sexelate RETZ. Trichopteryx viretate HBN. Eupithecia inturbata HBN. haworthiata DBLD. linariate DEN. et SCHIFF. venosata F. egenaria H. 8. centoureata DEN. SCHIFF. gueneate MILL. trisignarie H.3. intricate ZETT. veratreria H.S. tripunetaria H.S. plumbeolata HAW. denotata HBN. vulgata HAW. indigata HBN. castigete HBN. icterata ILL. succenturiote L. insigniata HBN. millcfoliete RÖSSL. diotinctaria H.S. grapheta TR. pimpinellate HBN. innotata HUFN.. virgaureate DBLD. dodoneate GUEN. sobrinata HBN. ericeeta RMBR. Gymnoscelis rufifesciata HAW. Chlorocystio v-ata HAW. Callicystis rectangulate L. Idaea rufaria HBN. aureolaria DEN. et SCHIFF. murjceta HUFN. rusticata DEN. et SCHIFF. filicota HBN. moniliata DEN. et SCHIFF. polltota HBN. dilutoria HBN. humilieta HUFN., H, D, II, H, H, D D, H, H, H, H, D, H, D, H, D, H, D, H, D D, H, H, D, B, H, D, B, D, B, H, D, D, H, D, B, H D D, H, H D, H, H H, H, D, D H H, H, D H, D, H, D H D, H, D D, D, H, D, B D D, H H, D D, D, D

113 Idaea serieta SCHRANK., D aubsericeato HAW. trigetuineta HAW. emarginata L. fusconervosa GOEZE diitiidiata HUFN. averaata L. rubreria STGfí., D degeneraria HBN., D in orne te HAW., H, D deveraaria H. S. Calothysanis amata L., H, L, B Cyclophore ennulata SCHULZE, H, D r u f i c i l i a r i e H.S., H, D quercimontarie BASTELB. porate L., D punctarie L. linearie HBN., H Scopula immorata L. aubpurctaria H.S. nigropunctarie HUFN. virgulata DEN. et SCHIFF., D ornete SC., H, D rubiginata HUFN., H, I) raarginepunctata COEZE, D, B incanate L., H immutata L., H, D fleccidaria Z., D Rhodostrophia vibicaria CL., H, D Abraxas groaaulnriata L. Lomaapilia marginate L., H Ligdia aduatata F., H Stegania dilectarie HBN. H Semiothiaa alternarie HBN., H liturata CL., H, D Chiaemie clathreta L., H, D, B glarearia BRAHM, H, D, B Tepbrina murinarie DEN. et SCHIFF., D Flagodia pulvereria L., H dolabraria L., H, B Opisthogroptia luteolate L., H, D Paeudopanthere mecularia L., H, D Therupia flavicaria DEN. et SCHIFF. Apeira ayringaria L., H Ennomoa erosaria DEN. et SCHIFF., L quercaria HBN., D Selenia dentarie F., H lunuleria HBN., H tetrelunaria HUFN., H, B Artiora evonymarie DEN. et SCHIFF., D Crocallia tuaciaria BKH., D, B elinguaria L., D Oui-f.pteryx aambucaria L. Colotoia pennaria L., D Angerona prunaria L., D Apocheima piloaaria HBN. D hispideria DEN. et SCHIFF., I) LyciH zoneria DEN. et SCHIFF., D hirtarie CL., D Biaton atrataria HUFN., D betularia L., D Agriopia leucophuearia DEN. et SCHIFF., D bajarie DEN. et SCHIFF., D aurantiarie ILBN., D marginerie BKH., D Erannia defoliaria CL., D Synopaia aociarie HBN., H, D Peribetodea rhomboidarie DEN. et SCHIFF. Selidoseme brunneerie ILL. plumarie ILL. D Cleorn cinctaria DEN. et SCHIFF., H, B

114 Alcis repandata L. Boarmia punctinelis SC., H arenaria HUFN., H v i e r t l i i BOHAïSCH, D Ascotia eelenaris DEN. et SCHIFF., D Ectropia bibtortata GüEZE, B consonaria HBN., H extersaria HBN., H Cabera exanthemata SC., H puaaria L. Lomographa bimaculato F., H temerata DEN. et SCHIFF., H Campaea margaritata L. Odontognophoa dumetata TH. Gnophos furvata L., D obscurata HBN., D Petrophora chlorosata SCOP. Siona lineata L. Aapitntea gilvaria DEN. et SCHIFF., H Paeudoterpna pruinata HUFN. G'omibaena puatulata HUFN., H Thetidia amaragdaria F., H Hemithea aestivaria HBN. ', H Chloriasa viridata L. cloraria HBN. pulmentaria GUEN. Thalera fimbrialio SC. Hemiatola chrysoprasaria ESP., H Thyatiridae Habrosyne pyritoides HUFN., H Thyatiru bâtis L. Palimpaestis duplaris L., H Tethea or F. Polyploca diluta F., D ruficollis F., D ridons F., D Drepanidae Platypteryx curvatula BKH. herpagula ESP., H, D Drepana cultraria F., H binaria HUFN., D Cilix glaucatus SC., H, D, B Attacidae Sa túrnia pyri DEN. et SCHIFF., H, B Eudia pavonia L. Lasiocampidae Malacosoma caatrensis L., D Trichiura crataegi L. D Poecilocampa populi L., D Eriogaster rimicola HBN., D, B catax L. D, B Pachygastria t r i f o l i i ESP., D Macrothylacia rubi L., H, D, B Epicnaptera tremulifolia HBN., D Gastropacha quercifolia L. Odonestis pruni L., H Dendrolimus pini L., H

115 Lemonidae Lemonia taraxaci ESP., D dumi L., B Sphingidae Herse convolvuli L., D Sphinx ligustri L., B Hyloicus pinastri L., H, B Mimas t i l i a e L. H, D Ma rumba quercus L. Smerinthus ocellata L. i, H Laothoe populi L., H Haemorrhagia tityus L. Deilephila elpenor L., H porcellus L., H, D, Hyles euphorbiae L., H lineata livornica ESP. Macroglossum stellatarum L. Papilionidae Parnassius mnemosyne L. Iphiolides podalirius L. Papilio machaon L. Pieridae Leptidea sinapsis L., H, D morsei major GRUND. D Gonepteryx rhamni L., H Colias croceus POURC. H, D chrysotheme ESP. B australis calida RTY., D, B hyale L., D Anthocharl/s cardamines L., H Pontia daplidice L., H, D Pieris brassicae L., H, D rapae L. napi L. Aporia crataegi L. Nymphalidae Issoria lathonia L., H Clossiana euphrosyne L. dia L., H Brenthis hecate L. U Argynnis paphia L. H Pabriciana berecynthia PODA, H, D niobe L.., H Mesoacidalia aglaja L., H Melitaea didyma ESP., U cinxia L., phoebe SCHIPP. Mellicta athalia ROTT., D britomartis ASSM. aurelia NICK. Araschnia levana L. H Polygonia c-album L., H Nymphalis polychloros L. H Inochis io L., H Aglais urticae L., H, D Cynthia cardui L., H anessa étalante L., D Ladoga Camilla L. H Apatura i l i a SCHIPP. H, D

116 Satyridae Coenonympha iphia SCHIPP., H pamphilus L., H arcania L. Maniola jurtina L., H Lasiommata megaera L., H ma era L., H Pararge aegeria L., D Aphantopus hyperantus L., H Minoia dryas SC., H Brinteaia circe P., B Arethusana arethusa SCHIPP. D Hipparchia fagi SC. Melanargia galathea L., H Nemeobiidae Haemaria lucina L., H Lycaenidae Thecla quercua L., H betulae L., H, D pruni L. w-album KNOCH apini SCHIPP. acaciae P. i l i c i a ESP. U Callophrys rubi L. H Heodes tityrua PODA H Thersamonia diapar HAW. H Palaeochrysophanua hippothoe L. H Everea argiadea PALL., H alcetaa HPPMGG. H decolorata STGR., H Cupido minimua PUESSL., D Celastrinu argiolua L. Pseudophilotea vicrama MOORE Jolana jolas 0., U Glaucopayche alexia PODA, D Lycaeides argyrognomou BGSTR., H, B idaa L., H Plebejus argus L., H Aricia agestis DEN. et SCHIPP. A Cyaniria semiargua ROTT. K Polyommatus icarus ROTT., B, B Plebicula dorylas SCHIPP. amandus 3CHN. thersites CANT. Lysandra bellargus ROTT. coridon PODA, H, D Meleageria daphnis SCHIPP. Heaperiidae Erynnia tages L., H, D Pyrgus malvae L., D f r i t i l l a r i u s PODA D serratulae RMBR. armorioanua OBTH. Spialia orbifer ID3N. Carterocephalus palaeraon PALL. H Thymelicus acteon ROTT. D lineola 0., D Hesperia comma L., D

117 Felsorolásunkban a Bakonyi Természettudományi Múzeum anyagára támaszkodó /Konkay L.: A Bakony hegység éjjeli nagylepkéinek jegyzéke Zirc, 1980/ jól megszokott nevezéktanát használtuk. A fajok bizonyitó példányai a szerzőknél illetve a Bakonyi Természettudományi Múzeum gyűjteményében találhatók. A prob lémásabb állatok meghatározásában nagy segítséget nyújtott dr.ojnits András és dr.ronkay László, melyért ezúton is köszönetet mondunk. IRODALOM - LITERATUR ABAFI-AIGNER L. /1907/: Magyarország nagylepkéi Budapest FORSTER, W.-WOHLFAHRT, TH. A. / /: Die Schmetterlinge Mitteleuropas. Spanner /Geometridae/ Stuttgart G0ZMÁNY L. /1970: Bagolylepkék I./Noctuidae I. / - Fauna Hung. XI. 11. HERCZIG B.-BÜRGÉS GY. /1979/: Adatok a Keszthelyi-hegység nagylepkéinek ismeretéhez - Folia Ent. Hung. 32: HIGGLNS, L. G.-RILEY, N. D. /1970/: Die Tagfalter Europas und Nordvest-afrika Hamburg KALLÓ I.-SIMONY1 S.-SZÉCSÉNYI L, /1980/: Adatok a Balaton-felvidék nagylepke faunájához /Macrolepidoptera/ - A nyolcadik Bakonykutató ankét anyaga, p KOCH, M. / /: Wir bestimmen Schmetterlinge I-I. Berlin KOÁCS, L. /1966/: Data to the knowledge of Hungarian Macrolepidoptera I. - Ann. Hist.-nat. Mua. Hung. 58: PEREGOITS L. /1983/: A Tapolcai-medence és a Bakonyalja nagylepke faunájának természetvédelmi jelentősége és állatföldrajzi vizsgálata-szakdolgozat, Budapest RÉZBÁNYAI L. /1981/: Az Eilema pseudocomplana Daniel Magyarországon - Folia Ent. Hung. 42: SZÉCSÉNYI, L. /1985/: The description of the female of Brachionyca syriaca de cipulae Kovács, 1966 /Lepidoptera: Noctuidae/ - Folia Ent. Hung. 46: ARGA Z. /1964/: Magyarország állatföldrajzi beosztása a nagylepke fauna komponensei alapján - Folia Ent. Hung. 17: OJNITS A. /1980/: Araszolólepkék I. /GEOMETRIDAE I. / - Fauna Hung. XI. 8.

118 BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER MACROLEPIDOPTEREN-FAUNA DES PLATTENSEE-HOCHLANDES, II. ÁSZOLY UND UMGEBUNG Die im Rahinen de3 Programma "Daa Naturbild des Bakony-Gebirgea" biaher durchführten Makrolepidopteren-fauniatischen Forschungen haben una einen allmählich umfassender werdenden Überblick über die Groas-Schmetterlinge diesea Gebietes aowie deren Biotope und die zwischen ihnen bestehenden Zuaammenhänge gegeben. Im vorliegenden Aufsatz möchten erff. aufgrund von ihren 10jährigen Untersuchungen die Makrolepidopteren-Fauna der Umgebung von ászoly und Dörgicse in grossen Zügen featlegen aowie die charakteristischen Biotope beschreiben. Gesammelt wurden insgeaamt 67O Arten, von welchen einige hervorgehoben werden müssen, und die charakteriatischen Komponente repräsentieren zu können. Unten dieaen Arten gibt es mehrere seltene Groas-Schmetterlinge. Durauf folgend wird eine aufgrund der erbreitungstypen durchgeführte Einreihung der Arten dargel e g t. Auf d i e s e r Weise kann man d i e M a n n i g f a l t i g k e i t der Fauna ohne weitgehende Schluasfolgerungen ziemlich gut veranachaulichen. erff. möchten ihre Forschungen in der Zukunft auf grössere Gebiete ausbreiten, um damit die Kenntnis der Fauna dea Plattensee-Hochlandes und anderer Gebiete des Bakony-Gebirges mit weiteren Beiträgen zu vervollständigen. A szerzők címe /Anschrift der erfassei/: KALLÓ Imre 1182 Budapest Batthyányi u SJMONYI Sándor IO3I Budapest Sajtoló u. 2. SZÉCSÉNYI Lajos II33 Budapest áci u. 8b/B.

119 FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI ANGABEN ZUR PYRALOIDEA-FAUNA DES BAKONY-GEBIRGES (UNGARN) II. CRAMBINAE (MICROLEPIDOPTERA) IMRE FAZEKAS Allgemeine, olksschule Komló, Sándor Fürst Strasse ABSTRACT : Data to Pyraloidea fauna of Bakony Montains, Hungary I I. Crambinae /Microlepidoptera/. Author re-examined Crambinae species of Bakony Mountains. Ha states that former data of literature can be accepted only under reserve, because demonstrating specimens of some problematic taxa are absent. Identification of species is solely based on examination of genitals, but former studies left it undone. In the case of all species author gives the UTM codes, breaking down to subgrids of 2,5 X 2,5 kms. Localities of the material examined are published in a way that is suitable for data processing made by computer. In the zoogeographical analysis an attempt is mode to state the fauna elements and it is summarized in a table. In the case of ell species the general Hungarian spreading is described. Einleitung liber die Crambinee-Peune des Bakony-Gebirges ist bisher keine selbständige Abhundlung erschienen. Unsere Kenntnisse Uber die innerhalb der Grenzen des Gebirges vorkommenden Arten sind äusserst spärlich. Die ersten, im heutigen Sinne zuverlässigen Angeben stemmten von GRAESER und SZENT-IANY /1940/, die in den Jahren von 1936 bis 1938 systematische Sammlungen auf der Halbinsel Tihany durchgeführt hatten. Ihr Aufsatz enthält Angaben Uber die Monate der Sammlungen von Crembinae-Arten, und zwar in die Liste der Ubringen Taxa eingebaut. Nächstfolgende Arbeit, welche die Aufzählung der bis zum gegebenen Zeitpunkt im Bakony-Gebirge gesammelten enthält, ist der Paunenketalog der Pyralidae /UPyralididee"/ - Arten des Karpaten-beckens von SZENT-IANY und UHRIK-MESZAROS /1942/. Jener Teil dieser euch als Quellenmaterial eine besondere Bedeutung besitzenden Arbeit, der sieht mit dem Bakony-Gebirge beschäftigt, wird in erster Reihe auf die Angaben des Werkes Peuna Regni Hungáriáé /ABA FI-AIGNER, PAEL, UHRIK, 1896/, des Paleearktischen Ketaloges von REBEL /1901/, einiger früherer Arbeiten sowie auf die zerstreuten Daten aus mehrçren Privatsammlungen aufgebaut. Die in den früheren oder späteren Aufsätzen /SZ0CS, 1969; SZABOKY, 1982/ enthaltenen Hinweise auf die Art Agriphila geniculea HAW./»Crambus geniculea HAW./ konnte ich jedoch nicht berücksichtigen. Im Laufe einer Revision hat sich nämlich herausgestellt, dass es hinter dem Namen geniculea fast immer die Art Agriphila tolli BL. steckt /vgl. FAZEKAS,1985/. Identifikationsprobleme waren auch bei anderen Taxa wiederholt aufgetreten, diese möchte ich aber im Zusemmenheng mjt den betreffenden Arten erwähnen. Eine grose Bedeutung kann den Sammlungen von GYÖRGY BARKOCZI /SUmeg/ beigemessen werden /SZ0CS, 1966/; BARKOCZI war der erste gewesen, der die Art Catoptria mytilellus HBN. auf Ungerns Gebiet gesammelt hot /in coll. Net. HiBt. Mus., Budepest/. Der Aufschwung des Semmelns von Mikrolepidopteren im Bekony-Gebirge Ist auf engste mit dem Nemen vor. SZABOKY geknüpft; erwähntem ist es gelungen mit seiner persönlichen Sammeltätigkeit sowie mit dem Lichtfsllmeterial aus diesem Gebiet eine Grundlsge für des Museum Zirc zu scheffen. Bedeuerlicherweise sind in djçser Sammlung jedoch keine der kritischen und fraglichen Arten enthalten. SZABOKY'g /1982/ zusammenfassender Aufsetz ist unter dem Titel "Die Microlepidoptere des Bakony-Gebirges, Ungern" erschienen. Dieser Aufsatz zählt nur die Liste der Arten suf, ohne jede phenol o g i s c h e n Angaben, eusserdem werden d i e Litei'aturangabfin n i c h t vom Untersuchungsmexerial gesondert behandelt. Leider musste diese Arbeit wegen der in Ungarn gebrauchten Uberholten Nomenklatur und der fehlerhaft bedeuteten verwandten Arten /G0ZMÁNY, 1963/ einer eingehenden Revision unterzogen werden /vgl.fazekas.

120 1994;1985;1986 a,b; 1987 a,b,c/. Die in meinem Aufsatz angeführten Literaturangaben lassen sich nur mit gewissem orbehalt angenommen werden. Die fraglichen Taxa möchte ich in einer späteren Arbeit eingehend behandeln. Wirt man einen Blick auf die Netzkarte vom UTM System, in welcher die Fundorte der Crambinae- Arten im Bakony-Gebirge dargelegt sind /Abb.l./, so fällt es einem auf, duss sich die Fundorte vor allem auf den Plattensee-Ufer begrenzen. on den mehr im Inneren des Gebirges liegenden Gebieten haben wir nur sehr wenige und meistens spärliche Angaben. Tiergeographishe Analyse Bisher sind uns 40 Crambinae-Arten aub dem Bakony-Gebirge bekannt geworden. Diese Zahl entspricht 72%-en der sämtlichen ungarischen Crambinae-Arten. 45% der Faunaelemente des Gebirges /18 Arte/ gehören zum sibirischen Faunakreis an. Die Mehrzahl dieser Arten ist Liberall verbreitet und g i l t als häufig /z.b.agriphila tristella D. et SCH., A. Inquinatella D. SCH., A. straminella D. et SCH., Pediasia luteella D. et SCH., P. contamineiia HBN./, die wenigen hygrophilen Arten /z.b. Acigona cicatricella HBN., Crambue silvellus HBN., C. scoticus WESW./ besitzen nur eine lokale erbreitung und auch ihre Individuenzahl scheint sehr niedrig zu sein. Beide letzterwähnte Arten sind im ganz Ungarn sehr selten. Die mediterranen Feunaelemente /16 Arten/ bleiben mit ihren 40 %-en kaum hinter den sibirischen Elementen zurllck. on den mediterranen Elementen sind aewohl die nord-mediterranen /Catoptria falsell D. et SCH., Chrysocrambus craterellus SC., Platytes cerusella D. et SCH./ als auch die pontomediterranen /Catoptria mytilella HBN., Catoptria confusella STGR., Xanthocrambus saxonellus ZCK./ mit je 7,7 -en/im Bakony-Gebirge vertreten. Es lässt sich annehmen, dass die sog. europäischen Elemente /Catoptria ostbelderi DE LAT., C. margaritella D. et SCH./ Relikte.aus dem Eiszeitalter darstellen, die das Zeitalter der Klimafluktuationen in den kühleren Gegenden der europäischen Waldrefugien überstanden hatten. Ihr derzeitiges Areal ist disjunkt, und diese Arten leben in niedriger Individuenzahl vor allem in den Laub- und Nadelwäldern der montanen subalpinen Region. In den tieferen Regionen /wie z.b. im Bakony-Gebirge/ konnten aie nur dort überleben, wo die klimatischen Bedigungen ihen entsprechen. Ihren ökologischen Bedürfnissen nach atehen sie den sibirischen Elementen näher. on den pontomediterraneu-turkestanischen Faunaelementen besitzt die Art Metacrambus carectellus 2. im Karpatenbecken ein viel ausgedehnteres Areal als Chrysocrambus linetellus F. Troztdem ist die Art carectellus aus dem Bekony-Gebirge nur von einem Fundort bekannt, während linetellus eine grössere erbreitung besitzt. Interessanterweise überschreitet diese Art nach dem Osten die Donau-Linie nicht, während aus dem Süden her sie auch die rumänischen Karpaten erreicht. on den subatlantischen Crambinae-Arten i s t aus dem Bakony-Gebirge nur eine ein zige bekannt geworden /Agriphila geniculea HAW./.Die Art A. geniculea dringt in jene Cebiete des Karputen-beckens, die unter kontinentalen Einfluss atehen, nirgends hinein. Im aüdweatlichen Teil dea Mediterraneuma wird diese Art durch eine charakteriatiache xerophile Unterart /asp. andalusiella CARADJA, 1910/ vertreten. Ein äusserst seltenes zusätzliches Fauna element der Crambinae-Fauna des Bakony-Gebirges stellt die Art Crambus monochromellus H.-SCH. dar, die auch o- reale Beziehungen auf v/eist. Unlängst sind auch zwei pannonische Endemismen bekannt geworden /Agriphila t o l l i pelsonius FAZ;, Pediasia kendereaienaia FAZ./. Dan Plattensee-Hochland aowie das Mecsek-Gebirge gelten als Anhäufungsorte der pe]sonius-bestände. Sowohl die Sippschaft der Art pelsonius als auch jene der Art kenderesiensia lassen sich als pontoirediterranen Refugien abstammend herleiten. Zusammenfassend lässt es sich feststellen, dasa die Zuaammenaetzung der Crambinae-Fauna des Bakony-Gebirgea aehr abwechslungsreich i s t. In erater Reihe dominieren die sibirischen Faunenelemente sowohl wegen ihrer hohen Arten als auch Individuenzahl. Ihnen folgen die polycentrischen holarktischen und polycentrischen und polycentischen holopalaearktirchen Faunenelemente. Beide letzgenannte Gruppen weisen eine niedrigere Artenzahl auf, jedoch aind aie - den aibirischen Elementen ähnlich - in hoher Individuenzahl vertreten. Die Arten mediterranen Ursprungs besitzen meistens nur eine lokale erbreitung, sie sind ziemlich sel ten und nur einige von ihnen können eis weitverbreitet bezeichnet werden /'/-.B. Xanthocrambus saxonellus ZCK., Cetoptria falselle D. et SCH., Pletytes ceruselle D. et SCH./. Auch an dieser Stelle möchte ich möchte ich dem Herrn Muaeum-Direktor Dr.Sándor Tóth /Bakonyer Naturwissenschaftliches Museum, Zirc/ für die mir geleistete Hilfe denken; weiterhin bin ich dem Herrn Dr.Mertin Lödl /Nat. Hist, Museum, Wien/ zum Dank verpflichtet, der mir freudlicherweise sämtliche Typenexemplare zur erfügung gestellt und damit meine vergleichenden Untersuchungen ermöglicht hatte.

121 Abb. 1: Fundorte der Crambinae-Arten in die UTM Netzkarte des Bakony-Gebirges eingetragen /Netzsystem 2,5 X 2,5 km/- Abb.2: Die erbreitung von einigen selteneren Crambinae-Arten /a/ Euchromius ocelleus HAW.; /b/ Crambua silvellus HBN.; /c/ C. monochromellus H.- SCH.; /d/ Agriphila geniculea HAW.; /e/ A. t o l l i pelsonius FAZ.j / f / Catoptria osthelderi DE LAT.; /g/ C. mytilella HBN.

122 Abb.3: F u n d o r t d e r A r t e n C h i l o p h r a g m i t e l l u s HBN., A c i g o n a c i c a t r i c e l l a HBN., C a l t o m o r p h a p a l u d e l l a HBN. u n d C. a u r e l i e l l a F.R. n e b e n dem T i h a n y e r See "Külaő-tó" / A u f n a h m e : S. Tóth/ Abb.4: K l e i n - W a l d - D a c h /Kia-erdő-tető/ F u n d o r t d e r A r t e n A g r i p h i l a t o l l i p e l a o n i u s FAZEKAS u n d X a n t h o c r a m b u s a a x o n e l l u s ZCK. a u f d e r H a l b i n a e l T i h a n y / A u f n a h m e : S. Tóth/

123 Zoogengrephische Tabelle erbreitungstyp Bemerkungen zu Crembinoe Artenzahl % Art. - Nr. Polyzentrisch - holarktisch 7, ,0 Polizentrisch-holopaj äurktiscr 6, ,0 Sibirisch 2, 3, 5, 8, 9, 10, 11, 14, 15, 16,17,27,32, 33, 34, 35, 36, ,0 Sibirisch-mediterran-oreel ,5 Holomediterrnn-turkestanisch ,5 Holomediterrán ,5 Nord-mediterran 25, 31, ,5 Europäisch 21, ,0 Pontomediterran-turkestanj sch 28, ,0 P on t cm e di t e r r a n 22, 26, ,5 Subatlantisch ,5 Ponnonisch 20,27 2 5,0 Subtrop.-tropisch 1 1 2, ,0 % Die Fundortliste mit dem europäischen UTM Netzkertensystem kompatiblem Kodzahlen YN 20 'i» o Alsóörs XM 98 D2 Ábrahámhegy XM 98 Bl Badacsony /Badacsonytomaj/ YN 03 Dl Bakonybél BT 71 A4 Balatonélmádi YN 10 D3 Baletonarács /Baletonftired/ YN 10 C4 Balatonfüred BT 71 Dl Balatonfüzfő XM 78 C3 Bale t ongyörök XM 98 D2 Balatonrendes /Ábrahámhegy/ BT Balinka YN 00 D3 Berne g YN 20 Bl Csopsk

124 XN 81 B4 Devecser YN 24 A4 Du dar YN 23 A2 Eplány /Olaszfalu/ XN Parkaagyepű YN 21 A3 Felsőörs YN 04 D4 Fenyőfő XN 61 Cl Gógánfa XM 78 A4 Gyenesdiás BT 72 B3 Ha jmáakér YN 02 C4 Herend.XM 68 C2 Héviz YN 04 A4 Huszárokelőpuszta /ugod/ BT 71 A3 Káptalanfüred /Balatonalmádi/ XM 78 Al Keszthely YM 19 B2 Kiliántelep /Balatonudvari/ YN 20 B4 Király-kút-völgy /Lovaa/ BT 83 Bl Kirélyszállás /Isztimér/ YM 19 D4 Kis-erdő-tető /Tihany/ XN 81 C4 Kolontári-erdő /Kolontár/ XM 78 B3 Koponár /Caerszegtomaj/ YN 10 D3 Koloaka-völgy /BalatonfUred/ YN 20 B4 Lova a YN 10 D3 Meleg-hegy /Balatonfüred/ XN 70 B3 Nagytárkánypuszta /Csabrendek/ XM 89 C3 Nemeaguláca YN 03 A2 Németbánya XN 80 D2 Nyirád YN 23 Bl Olaszfalu BT 72 U 3 Öskti YN 20 B4 Palóznak XN 84 Dl Pápa XM 79 A] Pörkölt-hegyek /Rezi/ YN 00 B2 Pula XN 81 Cl Pusztamiske XM 69 C3 Rezi XM 99 A3 Salföld XN 81 A2 Sárosfőpuazta /Káptalanfa/ YN 03 D3 Somhegy /Bakonybél/ XN 70 B3 Sümeg XN 82 C4 Széki-erdő /Devecser/ YN 1A Al Szépalmapuazta /Porva/ XM 88 Dl Szigligeti-arborétum /Szigliget/ YM 19 D4 Tihany XM 79 D3 Uzsabánya /Lesenceistvánd/ YN 01 B2 Úrkút YN 00 C3 ászoly YN 13 D2 Zirc Abkürzungen /Sammler/: DGY «= DIETZEL GYULA; PI = FAZEKAS IMRE; FCS = FÉNYCSAP DA /LICHTFALLE/; RL = RÉZBÁNYAI LÁSZLÓ; SZCS - SZABÓKY CSABA Systematisch-faunistisches erzeichnis der Arten 1. Euchromius ocelleua HAWORTH, 1811 Literaturangaben: Caopak Untersuchtes Material: keine. Bemerkungen: Aua der Ungarn i s t bisher nur sechs Fund bekannt: Baja, Bugac, Csopak, Hódmezővásárhely, Pécel, Szőreg. Habitate der Art sind vor allem die ungarische Tiefebene bekannt /mit Ausnahme Csopak/. 2. Chilo phragmiteilus HÜBNER, 1805 Literaturangaben: Csopak, Felsőőre, Gyenesdiás, Keszthely, Sárosfőpuazta, Sümeg, Szigliget-arborétum, Tihany, Uzsabánya. Untersuchtes Material: Uzsabánya: , 1 /l+o/, SZCS. Bemerkungen: Die Falter in sumpfigen-, moorig Gegenden sporadisch. 3. Acigona cicatricella HÜBNER, 1825 Literaturangaben: Héviz, Sümeg, Tihany. Untersuchtes Material: keine. Bemerkungen: Die Falter fliegt II, in sumpfigen-, moorig Gegenden selten. 122

125 Abb. 5-«. Habituabild der orderflüg«l;-5. Crambua paacuellus L C. ailvellua HBN C. pratellua L C. nemorellus HBN. /in neuerer Zeit= C. lathoni alius Z./

126 Abb Habitusbild der orderflügel; - 9.Catoptria osthel deri DE LATT. - lo. C. mytilella HBN C. pinella L.-12. C. margaritella D. et SCH. /Das Exemplar aus D-Bad Kissingen/

127 4. Calatomorpha paludella HÜBNER, 1824 Literaturongaben: Balatongyörök, Balatonrendes, Csopak, Gyenesdiás, Héviz, Keszthely, Kiliántelep, Nagytárkány, Nemesgulács, Öskü, Rezi, Sárosfőpuszta, Szigliget-arborétum, Tihany, Uzsabánya. Untersuchtes Material: Ábrahámhegy: , SZCS - Csopak: , SZCS- Kiliántelep /Balatonudvari/: , SZCS - Kis-erdő-tetó /Tihany/: , 1 /l+o/, PI - Szigliget-arborétum , SZCS - Uzsabánya /Lesenceistvánd/: ; , SZCS. Bemerkungen: In sumpfigen-, moorig Gegenden nach allen Seiten verbreitet häufig. Nach BLESZYNSKI /1965:146/: "In den Gebirgen fehlt die Art." In Ungarn sie ist der Gebirgs bewoner auch. 5. Calatomorpha aureliella PISCHER v. RÖSLERSTAMM, 1834 Literaturangaben: Balatonrendes, Gyenesdiás, Héviz, Keszthely, Nemesgulács, SUmeg, Szigliget-arborétum, Tihany, Uzsabánya. Untersuchtes Material: Nemesgulács: , SZCS - Uzsabánya /Lesenceistvánd/: ; : ; , SZCS. Bemerkungen: Eine mehr hygrophil Art. Aus Moorig, Sumpf, Morast ist bekannt. 6. Chrysoteuchia culmella LINNAEUS, 1758 Literaturangaben:/=Crambus hortuellus HÜBNER, 1976/ Alsóörs, Bakonybél, Balatonfüred, Balatongyörök, Csopuk, Parkasgyepü, Fenyőfő, Gyenesdiás, Herend, Héviz, Keszthely, Kiliántelep, Nemesgulács, Nyirád, Olaszfalu, Öskü, Pula, Pusztamiske, Rezi, Sárosfőpuszta, Szépalmapuszta, Uzsabánya. Untersuchtes Material: Alsóőrs : ; , SZCS - Fenyőfő: ; ; , SZCS - Koloska-völgy /Balatonfüred/: , SZCS - Nyirád: , SZCS, nyires-borókás-erdő - Kiliántelep: , SZCS - Kolontári-erdő /Pusztamiske/: , SZCS - Olaszfalu: ; , PCS - Somhegy /Bakonybél/: , RL - Szépalmapuszta /Porva/: , SZCS - Herend: DGY. Bemerkungen: In Ungarn Uberall ist verbreitet. 7. Crambus pascuellus LLNNAEUS, 1798 Literaturangaben: Balatonfüred, Csopak, Fenyőfő, Héviz, Királyszállás, Öskü, Pula, Pusztamiske, Rezi, Sümeg, Szigliget-arborétum, Tihany, Uzsabánya. Untersuchtes Material: Csopak: , SZCS - Fenyőfő: , SZCS - Királyszálláo: , FI - Kolontári-erdő /Pusztamiske/: , SZCS- Koloska-völgy /Balatonfüred/: , SZCS - Kis-erdő-tető /Tihany/: , l/l+o/, FI - Olaszfalu: , FCS -Szigliget-arborétum: , SZCS. Bemerkungen: Hauptsächlich feucht orstgebunden. Nicht recht häufig. 8. Crambus silvellus HÜBNER, 1813 Literaturangaben: Gyenesdiás, Nemesgulács. Untersuchtes Material: Öskü: , , l/l+o/, FI. Bemerkungen: Eie Art silvellus wurde bisher in Ungarn nur sporadisch gesammelt: Süd-Transdanubien, Kiskunság, Nordisch-Mittelgebirge. 9. Crambus scoticus WESTWOOD, 1849 Literaturangaben: /=Crambus uliginosellus ZELLER, 1850/, Héviz, Keszthely. Untersuchtes Material: keine. Bemerkungen: Daten sind anzuzweifeln und bedürfen der Bestätigung. 10. Crambus pratellus LINNAEUS, 1758 Literaturangoben: /=Crambus dumetellus HÜBNER, 1813/, Fenyőfő, Nyirád, Pusztamiske, Tihany. Untersuchtes Material: Eplény /Olaszfalu/: , l/l+o/, FI - Kolontárierdő /Pueztamiske/: , SZCS - Nyirád: , SZCS - Rezi: , SZCS. Bemerkungen: Da nach GOZMÁHY /1963/ Crambus nemorella HBN. in Ungarn nicht vor kommt, und da die ungarischen Sammler sowohl Crambus pratellus L. als auch Crambus dumetella HBN. als selbständige Arten betrachteten, ist weder die erbreitung, noch die Phenologie erwähnter Taxa klargelegt. Eine eingehende Untersuchung des Holotyps von Crambus pratellus L. brachte den Nachweis, dass er mit dem junior von Crambus dumetellus HBN. identisch sei /siehe ratenweise FAZEKAS, 1984: /.

128 0,5 em Abb Unterschiede in der Zeichnungsanlage der Agriphila t o l l i pelsonius FAZEKAS /=13-14/ und A. geniculae HAW. /=15-16/.

129 11. Crambus nemorellus HÜBNER, 1813 Literaturangaben: unzuverlässige Angaben /FAZEKAS, 1984/. Untersuchtes Material: Bakonybél: , SZCS - Eplény /Olaszfalu/: , l/l+o/; , l/l+o/, FI - Héviz: , SZCS - Királyezélléa: ; ; , FI - Koloska-völgy /Balatonfüred/: , SZCS - Nyirád: , SZCS - Olaszfalu: ; , FCS - Somhegy /Bakonybél/: , 4/2+2/, FI - Szépalmapuszta /Porva/: , SZCS - Uzsabánya: , Anonym. Bemerkungen: Die nomenklatorischen, texonomischen und zoogeographischen offenen Fragen der Art wurden von mir selbst bearbeit /FAZEKAS, 1984: /. 12. Crambus perlellus SCOPOLI, 1763 Literaturangaben: unzuverlässig /siehe ratenweise FAZEKAS, 1986 b: ; 1987: /. Untersuchtes Materini: Nemesgulács: , l/o+l/, FI - Olaszfalu: , l/o+l/, FI. Bemerkungen: weitere Studien benötigen. 13. Crambus monochromellus HERRICH-SCHäFFER, 1852 Literaturangaben: bis 1986 in der Gesamtheit umbekannt /FAZEKAS, 1986 b: /. Untersuchtas Material: Koloska-völgy /BaletonfLired/: , l/l+o/, SZCS. Bemerkungen: In Ungarn bis jetzt ist diese Art nur in fünf Exemplaren bekannt der nochfolgend von Fundorte: Alpokalja/Szalaf5/, Bakony-Gebirge /Balatonfüred/, Mecsek-Gebirge /Kárász/. Das präimaginale Stadium der ungarischen monochromellus-populationen und die Nährplanze der Raupen ist nicht bekannt. Ihre Artberechtigung ist noch unklar. ielleicht ist die "Art" in Karpaten-Becken ein Relikt der Zwischeneizeit. Des Gesamtverbreitungsgebiet der Art /oder Semispecies/ ist wegen taxonomis eher Probleme swer feststellbar. 14. Agrlphila t r i s t e l l a DENIS et SCHIFFERMÜLLER, 1775 Literaturangaben: Balatonfüred, Csopak, Devecser, Fenyőfő, Herend, Huszárokelőguszta, Keszthely, Királyszállás, Nemesgulács, Németbánya, Nyirád, Olaszfalu, Oskü, Palóznak, Sárosfőpuszta, Sümeg, Szigliget-arborétum, Tihany, Uzsabánya, Urkut, ászoly /Die Überprüfung das Exemplaren mangelhaft!/. Untersuchtes Material: Csopak: , SZCS - Huszárokelőpuszta: , SZCS - Királyszállás: , Fl - Kiserdő-tető /Tihany/: , l/l+o/; , 2/1+1/;Ol , 2/1+1/, FI - Nemesgulács: , FCS - Nyirád: , SZCS - Olaszfalu: , FCS - Öskü; , l/o+l/, FI - Széki-erdő /Devecser/: , 2/2+o/, SZCS - Szigliget-arborétum: , SZCS - Herend: , DGY. Bemerkungen: Nach G0ZMÁNY /1963: / ist der Pars basalis der alva /im männlichen Genitalapparat/ "an seiner Spitze abgerundet, lappenartig". Aufgrund erfassers eigener Untersuchungen scheint dies jedoch nicht charakteristisch zu sein. Die ariabilität des Pars basalis ist sehr gross und eben deshalb unterscheidet dieses Merkmal die Art nichr eindeutig von der ihr sehr ähnlichen Agriphila selasella HBN. Bezeichnend für die Art t r i s t e l l a ist eine konische Erhebung auf der Stirn die bei selasella fehlt. Die Art ist in Ungarn sehr verbreitet, stellenweise fliegt sie in grossen Mengen. 15. Agriphila inquinatella DENIS et SCHIFFERMÜLLER, 1775 Literaturangaben: Balatonfüred, Balinka, Csopak, Farkasgyepü, Fenyőfő, Héviz, Káptalaniüred, Keszthely, Király-kut-völgy /Lovas/, Kiralyszállás, Lovas, Nemesgulács, Németbánya, Öskü, Palóznak, Rezi. Sümeg, Tihany, Uzsabánya. Untersuchtes Material: Csopak: , l/l+o/, SZCS - Király-kút-völgy /Lovas/: , l/l+o/, SZCS - Királyszállás: , l/l+o/, Pl - Kis-erdő-tető /Tihany/: , 2/2+o/; , l/l+o/, Pl - Koloska-völgy /Balatonfüred/: , l/o+l/, SZCS - Uzsabánya: , 2/2+o/, SZCS, csarabos. Bemerkungen: in Ungarn ist verbreitet, aber fehlen von SUd-Tiefland, oralpengebiet und Nordisch-Tiefland. 16. Agriphila selasella HÜBNER, 1813 Literaturangaben: Csopak, Kezsthely, Németbánya, Rezi, Sümeg, Szigliget-arborétum, Uzsabánya.

130 Untersuchtes Material: Szigliget-arborétum: , 2/o+2/, SZCS. Falsche Determinationen: SZABOKY, Agriphila tristella D. et SCH. Bemerkungen: Die Überprüfung das Exemplare mangelhaft. Die Determinationen vielerorts ungenau. 17. Agriphila straminella DENIS et SCHIPEERMÜLLER, 1775 Literaturangaben: /»Agriphila culmella LINNAEUS, 1758/, Badacsony /Badacsonytomaj/, Balatonfüzfo, Csopak, FarkasgyepU, Héviz, Keszthely, Királyszállás, Lovas, Nemesgulács, Olaszfalu, Öskü, Pápa, Rezi, Szigliget-arborétum, Tihany, Uzsabánya. Untersuchtes Material: Kis-erdo-tető /Tihany/: , l/l+o/; , l/l+o/, Pl - Nemesgulács: , PCS - Olaszfalu: , PCS - Somhegy /Bakonybél/: , 2/2+0/, Pl. Bemerkungen: In Ungarn sie ist verbreitet. 18. Agriphila.tereella. LEDERER, I855 Literaturengeben: /»Agriphila hungarica SCHMIDT, 1910/, Csopak, Uzsa. Untersuchtes Material: keine. Bemerkungen: Die Unterart -hungurica-ist problematisch. Näher Mitteilungen: FAZEKAS, 1984: 184. S., Abb erbreitung in Ungarn: Süd-Transdeuubien, SUd- Tiflend, Transdanubisch-Mittelgebirge, Kiskunság, Tiszántúl, Nordisch-Mittelgebirge. 19. Agriphila geniculea HAWORTH, 1811 Literaturangaben: Die Angeben für Bakony Gebirgen ist sehr snzuzweifein. Untersuchtes Materiel: Olaszfalu: , l/l+o/, FCS - Szigliget-arborétum: , l/l+o/, SZCS - Széki-erdő /Devecser/: , 4/4+o/, SZCS. Bemerkungen: Die erbreitung der Arten A. geniculea HAW. und A. t o l l i tili, in Ungarn ist nur teilweise bekannt. In einigen Gebieten, wie zum Beispiel auf Trensdanubien, gleichen sich die Habitusbilder Taxa so weitgehend, dass sie nur uufgrund von Genitaluntersuchungen unterschieden werden können. 20. Agriphila t o l l i pelsonius FAZEKAS, 1985 Literaturangaben: bis 1985 in Gesamtheit unbekannt /FAZEKAS, 1985/. Untersuchtes Material: Gógánfa: , l/l+o/, PCS - Kis-erdő-tető /Tihany/: 05.OG.1983, l/l+o/; , 2/2+0/; IO.O8.1984, 2/2+o/, FI - Nemesgulács: , l/l+o/, FI - Öskü: , l/l+o/, FI - Szigliget-arborétum: , l/l+o/, SZCS - Herend: , l/l+o/, DGY - Ábrahámhegy: , l/l+o/, SZCS. Bemerkungen: ielleicht ist die Unterart im Bakony-Gebirge ein Relikt der Postglazial. Bis jetzt ist nur aus Wiener Becken und Transdenubien bekennt. Die I - magines erscheinen schon Anfang Juli und fliegen bis Mitte September; sie trennen sich sowohl ökologisch als uuch geographisch von der Nominatform. Die meistens kräftig gemusterten Populationen haben eine dunkle Grundfarbe. Die Unterart pelsonius bewohnt innerhalb der Zone der geschlossenen Eichenwäldern die klimazonalen Zerreichen, die xerothermen Flaumeneichen-Hochwälder sowie die intrazonalen Flaumeneichen-Karstbuschwälder /FAZEKAS, a. b/. Die Nomenklatorischen, taxonomischen und zoogeographischen offenen Fragen der Art wurden von mir selbst bearbeitet /FAZEKAS,1987.a/. 21. Cetoptria osthelderi DE LATTIN Literaturangaben: Fenyőfő Untersuchtes Material: keine Bemerkungen: In Ungarn aussergewöhnlich selten und nur lokal vorkommenden. Bisher wurde die Art nur im Bakony-Gebirge und bei der westungarischen Ortschaft Ssakonyfalu bekannt. erbreitungskarte im Karpaten-Becken: FAZEKAS, 1986c: 251., Abb, Catoptria mytilella HÜBNER, I8O5 Literaturangaben: Badacsony /Badecsonytomej/, Fenyőfő, Sümeg, Uzse. Untersuchtes Material: Kolo3ka-völgy /Beletonfüred/: , l/l+o/, SZCS. Bemerkungen: Inder Gänze^Ungarn ist der Art nur sus dem Bekony-und mehr südlich aus dem Mecsek-Gebirge /Árpadtető/ bekannt. Uberall sehr selten und lokal. Auf vulkanischen /z.b. Budscsonyer-Berg/ sowie Sand- und Kelboden kenn sie im Juli und August gesammelt werden. 23. Catoptria pinella LINNAEUS, 1758 Litereturengaben: Balatonfüred, Balatongyörök, Csopak, Felsőőrs, Fenyőfő, Gyenesdiás, Herend, Kiliántelep, Király-kút-völgy /Loves/, Koponár, Nemesgulács, Nyirád, Öskü, Pülóznak, Rezi, Sümeg, Szépalmapuszta, Szigliget-arborétum, Tihany, Uzsetánya. Untersuchtes Meterial: Ábrahámhegy: , SZCS - Csopak: , SZCS

131 - Fenyőfő: , l/l+o/; , SZCS - Felsőőre: , 3ZC3 - Király-kut-völgy /Lovas/: , SZCS, borókás - Kiliántelep /Balatonudvar i / : , SZCS - KIs-erdő-tető /Tihany/: , 2/2+0/, FI - Koloska-völgy /Balatonfüred/: ; ; ; ; SZCS - Nemesgulács: , FCS - Nyirád: , SZCS - Ookü: , L/14o/, FI - Szépalmapuszta /Porva/: , SZCS - Szigliget arborétum: ; , l/l+o/; , SZCS - Herend: , DGY. Bemerkungen: In Ungarn überall ist verbreitet. on Theiss ostwärts nicht bekannt. 24. Cotoptrie mergaritella DENIS et SCHIFFERMULLER, 1775 Literaturangaben: Uzsabánya. Untersuchtes Material: keine. Bemerkungen: Nach ELESZYNSKI /1965/ eine mehr subboreale Art. Die Duten für Ungarn sind anzuzweifeln und bedürfen der Bestätigung. Die Determinationen vielerorts ungenau. Die Genital-untersuchungen unbekennt. 25. Catoptria falsella DENIS ET SCHIFFERMULLER, 1775 Literaturangaben: Balatonfüred, Baletongyörök, Fenyőfő, Gyenesdiás, Herend, Héviz, Királyszállás, Nemesgulács, Németbánya, Öskü, Palóznak, Rezi, Sárosfő - puszta, Sümeg, Szépalmapuszta, Szigliget-arborétum, Uzsabánya. Untersuchtes Materiel: Fenyőfő: , FCS - Herend: , DGY - Királyszállás: ; ; ; , FI - Koloske-völgy /Balatonfüred/: , SZCS - Meleg-hegy /Balatonfüred/: , SZCS - Nemesgulács: ; , l/o+l/, FCS - Olaszfalu: , l/l+o/; , 2/0+2/, FI - Somhegy /Bekonybél/: , l/l+o/, FI - Szépalmapuszta: , SZCS - Szigliget-arborétum: : , SZCS - Tihany: , l/l+o/; , l/l+o/; , 2/o+2/, FI. Bemerkungen: Die in der ungarischen Fachliteratur mitgeteilte Abbildung der Art falsella eignet sich für die Identifikation. 26. Catoptria confusella STAUDINGER, 1882 Literaturrngaben: Csopak. Untersuchtes Material: keine. Bemerkungen: Literaturangaben erwähnen sie aus Ungarn nur aus der Umgebung von Budapest /Pomáz/; wo sehr selten. 27. Catoptrie lithargyrella HÜBNER, 1796 Litereturengaben: Csopak. Untersuchtes Material: keine. Bemerkungen: Die Art lithargyrella wurde bisher in Ungarn nur sporadisch ge - sammelt. Die ungarischen Fundorte liegen in Kleintiefland und Mittelgebirgslandschaften. Imagines fliegen von Mai bis September. 28. Metacrambus carectellus ZELLER, 1847 Literaturangaben:Pápa. Untersuchtes Material: keine. Bemerkungen: Die ungarischen Fundorte vorwiegend liegen in die Sandgegend aber 3ehr selten. Aus der Transdanubien ist bischer nur fünf Fund bekannt: Darány, Ssulok, asas, /Mecsek-Gebirge/, elencei-tó, Pápa. Nach SZENT-IÁNY und UHRIK- MESZAROS /1942/ die Metacrembus carectellus Z. /="Platytes cerectellus Z."/... "ist eine Art, welche ebenfells mehr dem Süden angehört. Aus Ungarn wird sie Zuerst von I. BALOGH gemeldet. 29. Xanthocrambus oaxonellus ZINCKEN, 1821 Literaturangaben: Balatonfüred, Csopak, Gyenesdiás, Királyszállás, Nemesgulács, Öskü, Sümeg, Szigliget-arborétum, Tihany, Zirc. Untersuchtes Material: Csopak: ; , FCS - Kis-erdő-tető /Tihany/: , l/l+o/; , 3/3+o/; , 4/1+3/; , 2/2+0/, FI - Nemesgulács: , FCS - öskü: l j , FI - Szigliget-arborétum: , SZCS - Zirc: , FCS. Bemerkungen: Die Art ist sie in der Ungern verbreitet. Meistens bleiben auf warme Gebiete beschränkt. on Theiss ostwärts nicht bekannt. 30. Chrysocrambus linetellus FABRICIUS, 1781 Literaturangeben: /-Chrysocrambus cassentinellus HERRICH-SCHäPFER, 1848/ Héviz, Rezi, Sümeg, Uzss. Untersuchtes Material: Héviz: , SZCS - Rezi: , FCS - Uzsabánya: ; , FCS. Bemerkungen: Die ungarischen Fundorte liegen nur in Transdanubien. Sie bewohnt vor allem trockene und wurme Hänge von Hügeln und Gebirgen. on Doneu ostwärts nicht bekannt.

132 31. Chrysocrambus uruterellua SCOPOLI, 1763 Literaturangeben: Balatonfüred, Csopak, Hajmáskér, Királyszál J ás, Olaszfalu, Öskü, Szigliget-arborétum, Tihany. Uzsabánya. Untersuchtes Materia]: Királyszálíá3: , Pl - Kis-erdő-tető /Tihany/: , 2/2+o/; , l/l+o/; , 5/5+o/; , l/l+o/j , l/l+o/, Pl - Koloska-völgy /Balatonfüred/: ; ; , SZCS.- Nemesgulács: , l/l+o/, PCS - Olaszfalu: , l/l+o/, PCS - Somhegy /Bakonybél/: , 3/o+3/, Pl - Szigliget-arborétum: , SZCS. Bemerkungen: In Ungarn Uberall verbreitet. 32. Thisanotia chrysonuchella SCOPOLI, 1763 Literaturangaben: Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatongyörök, Barnag, Dudar, Fenyőfő, Héviz, Királyszállás, Lovas, Nemesgulács, Nyirád, Öskü, Pörkölt-hegyek /Rezi/, Pusztamiske, SalfÖld, Sümeg, Szigliget-arborétum, Tihany, Ugod, Uzsabánya, ászoly, árpalota. Untersuchtes Material: Barnag: , SZCS - Dudar: , SZCS - Eplény: , 2/1+1/, Pl - Királyszállás: ; , Pl - Kis-erdő-tető /Tihany/: , 5/5+o/; , 3/3+o/, Pl - Kolontá - ri-erdő /Pusztamiske/: , SZCS - Nyirád: , SZCS - Olaszfalu: , l/o+l/, Pl - Pörkölt-hegyek /Rezi/: , SZCS - Ugod: , SZCS - Uzsabánya: , SZCS, csarabos - ászoly: , SZCS. Bemerkungen: In Ungarn häufig und ist sie allgemein verbreitet. Diese euryöke, kulturfolgende Art und stellenweise /z.b. Mittelgebirge/ in grosser Zahl f l i e gen. 33. Pediasia jucundella HERRICH-SCHäFFER, 1847 Literaturangaben: Csopak. Untersuchtes Material: keine. Bemerkungen: Die Art war bisher aus Ungarn kaum bekannt. Sehr selten und lokal in Transdenubisch-Mittelgebirge und Kiskunság. 34- Pediesis luteella DENIS et SCHIFFERMULLER, 1775 Literaturangaben: Balatonelmédi, BeletonfUred, Balatongyörök, Csopak, Devecser, Farkasgyepü, Fenyőfő, Gyenesdiás, Keszthely, Királyszállás, Nemesgulács, Olaszfelu, Oskü, Palóznek, Sümeg, Tiheny, Uzsabánya. Untersuchtes Material: Eplény: , 2/o+2/, PI - Kis-erdő-tető /Tihany/: , 2/2+0/, FI - Nemesgulács: , l/l+o/, FCS - Olaszfalu: , 2/1+1/, FI. Bemerkungen: In Ungarn ist sie allgemein verbreitet. 35- Pediasia contaminella HÜBNER, 1796 Litereturangaben: Balatonfüred, Felsőörs, Gyenesdiás, Keszthely, Nagytárkány, Nyirád, Sárosfőpuszta, Sümeg, Szigliget-arborétum, Tihany, Uzsa, Urkut. Untersuchtes Material: Felsonyirádi-erdő: , SZCS - Koloska-völgy /Balatonfüred/: , SZCS - Nyirád: , SZCS, nyires-borókás - Szigliget-arborétum: , SZCS - Uzsabánye: , SZCS. Bemerkungen: In Ungern ist sie sllgemein verbreitet. 36. Pediasia aridella THUNBERG, 1788 Literaturangaben: /Pediasia aridella caredjeella REBEL, 1907/. Csopak. Untersuchtes Material: keine. Bemerkungen: Nach Angaben der ungarischen Fachliteretur fliegt auf den Salz - steppen unseren Landes die Unterart caradjaelle RBL. Die Exemplere eus Trensdenubien zeigen eber keine ähnlichkeit mit letzterwähnter Unterert. Sie entbehren jegliche Zeichnungselemente, sind von bräunlichgreuer Ferbe und stehen den Formen der Art Pediasia. luteella DENIS et SCHIFFERMULLER, 1775 sehr nahe. Es ist nicht ausgeschlossen, dsss in Ungern euch die Nominetform fliegt. Aus der Trsnsdenubien ist bisher nur drei Fund bekennt: Gyékényes, Siófok und Csopek. 37. Pediesia kenderesiensis FAZEKAS, 1987 Litereturengeben: Öskü-steppe. Untersuchtes Materiel: Öskü: , l/l+o/, FI. Bemerkungen: Diese neue Art wird nech 2 66 beschreiben. Erste Stände und Bio- nomie bisher unbekennt. Die Imegines wurden im Mei und September gesemmelt /siehe FAZEKAS, 1987 e/. 38. Pietytes cerusella DENIS et SCHIFFERMULLER, 1775 Literatursngeben: /«Argyrie cerusella CHRÉT."/ Bedecsony, Beletonfüred, Csopak,

133 Fenyőfő, Héviz, Királyszállás, Nemesgulács, Olaszfalu, Oskü, Pusztamiske, T i hany, Uzsabánya. Untersuchtes Material: Csopak: ; , SZCS - Fenyőfő: , FCS - Olaszfalu: , PCS - Uzsabánya: , SZCS. Bemerkungen: Die in der ungarischen Fachliteratur die Namengebung -"Argyria cerusella CHRÉT." - schlechterdinge verfehlt. Die Gattung Argyria wurde bisher aus Asien, Afrika und Amerika bekannt. Die Art cerusella in Ungarn allgemein verbreitet, aber vorwiegend feucht ortsgebunden. 39- Ancylolomia palpella HÜBNER, 1825 Literaturangaben: Csopak, Tihany. Untersuchtes Material: keine. Bemerkungen: Aus Ungarn vorwiegend aus der Mittelgebirge, Hügel - und Sandschaften bekannt. Nicht recht häufig. 40. Talis quercella DENIS et SCHIFFERMULLER, Literaturangaben: Balatonalmádi, Öskü, Tihany. Untersuchtes Material: keine. Bemerkungen: Aus Ungarn Uberall zum orschein kommen, aber in klein Zahl. LITERATUR - IRODALOM ABAFI-AIGNER, L. - PAEL, J. - UHRIK, N. /1986/: Lepidoptera. In Fauna Regni Hungáriáé I I I. Arthropode. - Budapest, p BLESZYNSKI, St. /1965/: Crambinae. In AMSEL-GREGOR-REISSER: Microlepidoptera Palaearctica, 1. - Wien, erl. G. Fromme et Co. FAZEKAS, I. /1984/: Angaben zur Pyraloidee-Feune des Bakony-Gebirges /Ungern/ I. Crembus nemorells HBN. und Agriphile tersella tersells LED. - Folia Mus. Hist.- Net. Bakonyiensis, 3: FAZEKAS, I. /1985/: Agriphila t o l l i pelsonius ssp. nova eus Ungern. - Nota lep., 8: FAZEKAS, I. /19S6 a/: Beiträge zur Kenntnis von Pterophorua leucodeotylus DE NIS et SCHIFFERMULLER und Agriphila t o l l i pelsonius FAZEKAS. - Állattani Közlem., 73: FAZEKAS, I. /1986 b/: Crambus monochromellus HERRICH-SCHäFPER, 1852, eine neue Crambinae-Art in Ungarn. - Állattani Közlem., 73: FAZEKAS, I. /1986 c/: Ergänzungen zur erbreitung europäisoher Crambinee- und Pterophoridae-Arten. - Ent. Z., 96: FAZEKAS, I. /1987 a/: Pediesie kenderesiensis n. sp. aus Ungern. - Ent. Z., 97: FAZEKAS, I. /1987 b/: Beiträge zur Kenntnis von Agriphile geniculee endalusielle und A. t o l l i. - Ent. Z., 97: FAZEKAS, I. /1987 c/: Neue und seltene Crembinae taxe in der Feune des Bekony- Gebirges, Ungern. - Folie Mus. Hist. - Net. Bekonyiensis, 6: GOZMANY, L. /1963/: Microlepidoptera I. Feune Hung., 65: GRAESFR F. et SZENT-IANY, J. /1940/: Beiträg zur Kenntnis der Lepidopterenfauna der Halbinsel Tihany. - Arb. d. Unger. Biol, Forsch.-inst., H-Tihany, 12: REBEL, H. /1901/: Catalog der Lepidopteren des Paleeerctischen Peunagebietes IÏ.Pemil. Pyralididae-Micropterygidae. - Berlin, 282 pp. SZABOKY, CS. /1982/: Die Microlepidoptera des Bakony-Gebirges, Ungexn.-,_A Bakony term.-;tud.kut. eredményei^ 15:1-43. SZENT-IANY,J. et UiiftxK-MÉSZAROS, T. /1942/: Die erbreitung der Pyrelididen im Kerpetenbecken. - Ann. Hist.-net. Mus. Nat. Hung., 35:

134 ADATOK A BAKONY HEGYSÉG PYRALOIDEA FAUNÁJÁHOZ, II. CRAMBINAE (MICROLEPIDOPTERA) A Bakony hegység Crambinae faunájáról összefoglaló munka eddig nem jelent meg. Ebben a munkában összegyűjtöttem az elmúlt időszak hozzáférhető irodalmi adatát, s revideáltam a zirci múzeum gyűjteményi anyagát, valamint saját gyűjtéseimet. A fajok meghatározásakor mindenkor elvégeztem a genitáliák vizsgálatát, ennek eredményeképpen több taxonnál jelentősen módosult a bakonyi areakep. Több kritikus faj bizonyító példánya a múzeum gyűjteményéből hiányzik. Ezeket az irodalmi adatokat a további revizióig csak fenntartással szabad elfogadnunk. Mivel az Bakonybél ismert Crambinae fajok chorológiája ma már palearktikus szinten igen jól ismert, kisérletet tettem a faunaelemek megállapítására. Az egyes faunaelemek %-oa részesedését táblázatban foglaltam össze. A szisztematika és a nomenklatúra lényegesen eltér a hazai gyakorlattól, mivel ezt ma már sehol sem használják. Helyette BLESZYNSKI /1965/ palearktikus művének rendszerét és nomenklatúráját használom. A fajok tárgyalásánál a következő sorrendet követem: először felsorolom az irodalmi adatokat, ezt követi a részletes vizs gálati anyag majd a rövid jegyzet a hazai elterjedésre, esetleg a taxonómiára vonatkozólag. Ismertetem a lelőhelyek UTM kódját a 2,5 X 2,5-ös alhálóra le<bontva, előkészítve evvel a későbbi számitógépes adatfeldolgozást. Anschrift des erfassers /A szerző címe/: Imre FAZEKAS Fürst S. Utcai Ált.Isk. Fürst S.u.l. H-7300 Komló

135 FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI RESULTS OF THE INESTIGATIONS ON THE LEPIDOPTERA FAUNA OF THE EASTERN BAKONY MTS. DR. KÁLMÁN SZEÖKE f LÁSZLÓ SZEÖKE Székesfehérvár DR. MIKLÓS NYÍRÓ árpalota ABSTRACT: Results of the investigations on the Lepidoptera fauna of the Eastern Bakony Mts. - The authors have identified 84-5 moth species in the Eastern-Bakony during their year-old research, They have been working on 28 different collecting places. Most of the species have been found in the area of Balinka and arpalota. Data of their research confirms and completes the research of Fazekas in Királyszállás (1980a). The lepidopterological studies on the fauna of the Bakony Mts. /Fig.l/ were greatly intensified in connection with the research programme initiated by the Bakony Museum, eszprém in the end of the sixties this century /PAPP 1966/. Before the beginning of this programme only some data of few lepi- j dopterological collectings were known, namely Barkóczy /in the vicinity of j Sümeg at , published by SZŐCS 1968/, TALLOS /Northern Bakony Mts. 1958, 1963/ and NYIRŐ /árpalota, 1965/ published data of their material. During the sixties have started their work Dietzel /in the surroundings of Herend/ and L. and K. Szeőke /in the eastern part of the Mountains/. In 1967 was joined in thi,s programme Rézbányai, his results were published in a series of papers /REZBANYAI 1973, 1979a,b,c, 1980, 1981, 1983/. Further important data can be found in worljs of DIETZEL /1973/, FAZEKAS /1980a,b/, SZÉCSÉNYI /1981/ and HERCZIG, BÜRGÉS and RONKAY /1981/. The authors have been working on the lepidopterological exploration of the Eastern Bakony Mts. /Fig.2./ for twenty five /Nyiro/ or twenty /K. and L. Szeoke/ years ; Nyirő mainly in the vicinity of árpalota, Inota and Pét while K. and L. Szeőke in the other parts of the region. The oldest data from árpalota were published by BORDÁN /1930/ on the basis of his collectings in the years The remnants of his collection and his manuscripts can be found in the Bakony Múzeum. In the Fauna Regni Hungáriáé /ABAFI-AIGNER, UHRYK and PAEL, 1896/ did not mentioned any data from the Eastern Bakony Mts, and Kovács in his famous work /KOÁCS / published only data of some species from Öskü and Fehérvárcsurgé. Further data are known from the collecting of Lengyel and Jablonkay in I96I and I963 /LEN GYEL 1964/; later PAPP /1968/ and SZEOKE /1976, 1982, 1983, 1984/ published l i s t s from this area. On the basis of the material of the light trap operated at Kirélyszállás in , Fazekas listed 564 species /FAZEKAS 1980a/. Recently - beside the authors - L. Ábrahám /in the surrounding of Dudar/ and F. Sebők /árpalota/ are studying the>lepidopterous fauna of the Eastern Bakony Mts. Idaea elongaria pecharia STGR. The nominate race of this species distributed in the southern part of the Palaearctic, the subspecies pecharia occurs in Transcaspia and Soviet Middle Asia. Previously i t was published from Hungary from Budapest, Gödöllő and Pécs /KOÁCS 1965/, recently was discovered in the Mátra Mta.: Kőkútpuszta /JABLONKAI 1974/ and in the illányi Mts. /UHERKOICH 1976/. We found i t in the Eastern Bakony Mts, on the Fajdas-hegy in 1.IX Nothocasis sertata HBN. We have some sporadic data of the occurrence of this species from the Hunear ian Middle Mountains as follows: Bakony Mts. 'KOÁCS 1953/, Börzsöny Mts. /KOÁCS, 1956/ Zemplén Mta. /RONKAY-SZABÓKY, 1981/ értes Mts.

136 Figure I i Zoogeographie map of Bakony Mis /from Papp 1968/ 1. áhra: A Bakony állatföldrajzi térképe /Papp 1968 nyomán/

137 /in coll. HNHM Budapest/. New localities from the Eastern Bakony Mts. are the Barok-völgy and Fajdas-hegy. Goenocalpe lapidata HBN. A Holo-Ponto-Mediterranean element feeding on - by literature data - Clematis spp. I t was known from Hungary for a long time only from the vicinity of Budapest /Budakeszi, Budaőrs, Hűvösvölgy, Csiki-hegyek, Hársbokor-hegy, Érd/ recently was discovered in the Bükk Mts: árkút, Sikfőkút, Csanyik /GYULAI-UHERKOICH-ARGA 1974/, Mátra Mts: Gyöngyös, /in coll HNHM Budapest/ Pipis-hegy /JABLONKAI 1974/ and in Zemplén Mts: Rostallő /RONKAY-SZABÓKY 1981/. Two specimens were found in the Eastern Bakony Mts on the Fajdas-hegy in 8.X Chersotis rectangula DEN. et SCHIFF. A monocentric Ponto-Mediterrane an species inhabiting rocky slopes and grasslands. I t was recorded from Hungary from the Hungarian Middle Mountains, there are several localities but the individual numbers are very low. The known localities are the follows: Pannonhalma, SUmeg-Uzsa, Sukoró, Nadap, Csákvár, árgesztes, Budapest, Pilisszántó, Esztergom, Pomáz, Isaszeg, Szécaény, Mátraszentlászló, Mátraháza. Bükk, Zemplén. Mts Recently was discovered in the Bakony Mts. /Fenyőfő, RÉZBÁNYÁI 1973» Ráktanya, RÉZBÁNYAI 1979a/ and i n the Tapolca Basin /Hegyesd-Péterhegy, leg. T. ers/. We have collec ted in the Eastern Bakony Mts. /Fajdas-hegy/ 8 specimens in 4.IX The collecting data are show the imagos emerge mostly in June, and, after a short flying period - similarly to the Rhyacia species - they aestivate the hot and dry summer period. They come from their resting sitesat the end of the summer, and lav eggs, the small larvae go to overwinter. Consequently, the specimens collected in early summer are fresh while the late summer and early autumn specimens usually in poor conditions. Chersotis margaritacea ILL. An Euro-Siberian species distributed locally in the southern and central parts of Europe. Previous data from Hungary were only from the Bükk Mts. and the vicinity of Budapest /KOÁCS /. In the last ten years i t was found in Aggtelek /GYULAI I. - GYULAI P. - UHERKOICH - ARGA 1979/, Mátra Mts /JABLONKAI 1974/, Pilis Mts /SZEŐKE 1983/. On the Fajdas-hegy 7 specimens were collected in 1.IX.1984, the occurrence of the species in the Eastern Bakony Mts. - as the ecological conditions are given there - is not surprising. Chersotis fimbriola ESP. A xeromontane species distributed from Spain te Iran /ARGA 1963/ inhabi ting carstic and dolomite places larvae feed mostly on the flowers of Pulsatilla species. Characteristic to its smell, usually isolated habitats. I t occurs in Hungary only in the Budai-Mts. /KOÁCS 1953/, értes Mts. /SZEŐKE 1983/, Gerecse Mts. /leg.herczig/, Eastern Bakony Mts. /NYIRO 1965, FAZEKAS 1980/, Keszthely Mts. /leg. Herczig/ and in the Aggtelek Carstic Mts. /ARGA 1963/. The imagos in their flying period /Middle of June-middle of July/ feeds on flowers of some Compositae species in early evening, they can be found by handlamps very easily, while they attracted by a r t i f i c i a l light in significan tly lower numbers. In daytime they rest under stones or at the surface, though sometimes specimens also can be found in daytime feeding on flowers /FAZEKAS 1980/. This species has no summer aestivation, the specimens after some days flying already usually damaged. The intensive erosion of the wing scales - while the specimens get a special, somewhat reddish shade - very probably connected with their resting strategy. As the populations are well isolated from each other, the morphological variabil i t y of them might be originated from their different genetic characteristics, consequently the revision of this species is needed. The populations from different localities from Transdanubia are - beside their differential features - more or less similar to each other. From this reason, before the revision, we consider them to be identical with the nominate race, while the populations living in NE Hungary belong very probably to an another subspecies. This species was found in the Eastern Bakony Mts. at Inota and árpalota, in dry rocky swards.

138 Mamestra cappa HBN. A Mediterranean species which was considered to be - based on the collecting data in the end of f i f t i e s - as a new colonist /KOÁCS 1958/. But the species, as the further collectings show - could not be able to stay permanently in Hungary, probably the cold and dry winter climate was untolerable to i t. Its Hungarian occurrence mostly coincides with that of the Pandoriana pandora Den. et Schiff, which was also frequent in that time, fully extinct in the end of the sixties and i t has data again only from the last three years. Between 15 and 18. II.1963 four cappa specimens were collected by Nyirő in Inota. Sideridis implexa HBN. An interesting xerophilous species occurring in South and Central Europe, everywhere local and rare. Its main habitats in Hungary are hot and dry sandy dunes ant? fields} i t was previously collected in Csömör, Csép, Peszér, Monor, Pőt-Csomád, Sukoró, Tihany /in coll.hnhm Budapest/. Its famous local i t y is the Somlyóhegy at Pót, two lepidopterists are gave mention about the occurrence of implexa on the Somlyóhegy /JABLONKAY 1974, SZALKAY 1962/. The new data from the Eastern Bakony Mts are the follows: Inota, 4.II.I964 /1 specimen/, /3 specimens/. Cucullia campanulae PRE. A western Palaearctic species distributed in South and Central Europe and in West Asia, larvae feed on Campanula species, mainly on C. rotundifolia. Its known localities are situated in the Hungarian Middle Mountains: Buda Mts, Pilis Mts. /KOÁCS 1953, 1956/ értes Mts /SZEŐKE 1983/, Keszthely Mts /HERCZIG-BtiRGÉS-RONKAY 1981/, Jósvafő /GYULAI I. - GYULAI P. - ARGA 1979/ and in the NW edge of the country: Tanakajd /UHERKOICH / and Sopron. I t was found in the material of the light trap at Balinka /20.I.1977/, and published also from Királyszállás in Eastern Bakony Mts. /FAZEKAS 1980/. The main part of the collecting data are given from June, but specimens are known also from July /for example in Tapolca Basin: Sáskaj moreover from August in Jósvafő. Luperina zollikoferi FRR. A Palaearctic steppe-species occurring in Central Europe probably as a r e l i c t i t was collected everywhere in low individual numbers in the eastern part. I t was described from Hungary /FREYER 1834/ on the basis of the specimen collected by /KINDERMANN /1820/ a t Buda, but, as f u r t h e r specimens had not found, KOÁCS /1958/ deleted i t from the checklist of the Hungarian fauna. Ten years later, in September 1968 two specimens were collected by Nyirő in árpalota, and, lately - as a result of the investigations of Buschmann in the vicinity of Jászberény - further two specimens were found /4.IX.1975 and 7.X.1975./ Hydraecia petasilis DBL. An Euro-Siberian species with local distribution in Central and South Europe /BERGMANN 1954/. The larvae are endophagous, living in the roots of Petasites spp., the typical members of the brook-side plant communities. The f i r s t Hungarian locality was Pécs /Dahlström/ but this datum was deleted by KOÁCS / / and he mentioned as the only acceptable datum, from Bükk Mts., Garadna /leg. Issekutz/. In the Bükk Mts. some years later further localities were discovered /Oldal-völgy, Mészvölgy, Szilvásvárad, Bacsó-völgy f JABLONKAY 1974, RESKOITS 1963/. The occurrence of the species in the Mecsek Mts. was supported by BALOGH /1978/ on the basis of the material of the light trap operates at Erdősmecske. Recently, mainly by the materials of the light trap system, some new localities were found /Szombathely, Pacsa, Keszthely/; from Transdanubia, Mikepércs com. Hajdu- Bihar from the Plain/. I t was found also from the Bakony Mts.: Bakonybél /RÉZBÁNYÁI 1983/ and Pekete-vizpuszta /Herczig/ from the Northern Bakony Mts., Balinka, near to the Gaja brook, light trap /19.III.1977/ and Bakonynána, upper part of Gaja valley /leg. L. Ábrahám/ from the Eastern Bakony.

139 Pyrrhia purpurites TR. A Ponto-Mediterranean species, occurs everywhere locally in i t s distribution /Central Europe-Asia Minor/. The monophagons species strongly connected with his food plant, Dictamnus albus, the larvae feed only the flowers and the seeds of Dictamnus. Sometimes the imagos also can be collected from the flowers of the food plant /observation of Z. arga/. The habitats of the species in Hungary are dry and warm carstic slopes with bushy forests, the known localities are: Pécs, Szár, Budai Mts: Széchenyihegy /leg. Kovács and Jablonkai, JABLONKAI 1974/, Gödöllő, Pót /SZALKAY 1962/. I t was collected by light trap in the Bükk Mts.: Répáshuta, Further localities were published by Uherkovich /Máriagyüd/, HERCZIG-BÜRGES-RONKAY /Rezi, 1981/ and SZEOKE /Csákvár, 1983/. The l i f e strategy of this species was studied by Szőcs /1971/: Nyirő also had success in the breeding of the larvae collected in the Eastern Bakony Mts. /Pajdas-hegy/. Cycnia luctuosa HBN. G. This, in South and Central Europe distibuted species was recorded from Hungary from Pécs and Sümeg /KOÁCS / by one specimen of each locality,. The latter datum was mentioned - erroneously - as C. sordida Hübner /SZOCS 1968/ but the true sordida have not found in Hungary. Further data of luctuosa are; Csopak, Szentendre, Maglód, Monor /in coll. HNHM, Budapest/. We have only a single male specimen from the Eastern Bakony Mts. /Inota, 10.I.1963, leg. Nyirő/. As i t seems, this species occurs in Hungary very locally on the warm southern rocky slopes of the Hungarian Middl Mountains. /The species was collected by Herczig and Szeőke in Bulgaria, Kresna in May 1984, too/. Abbreviations of the collecting and finding A gyűjtő ós lelőhelyek rövidítései 1. Hajmáskor = HAJ 2. Faj das = FAJ 3. Kopasz-hegy = KOP 4. árpalota = PA 5. Inota = INO 6. Baglyas = BAG 7. Pét = PÉT 8. Királyszállás = KIR 9. Barok-völgy = BAR 10. Hétházpuszta = HÉT 11. Csőszpuszta = CSP 12. Hamuháza-Csiklingvár = HAM 13. Tüzköves-árok = TÜZ 14. Kisgyón = KGY places 15. Bakonycsernye BCS 16. Nagyveleg = NE 17. Jésd =; JÁSD 18. Római-fürdő = RÓM 19. Bakonynána = BNA 20. Dudar = DUD 21. Moharakodó = MOH 22. Fehérvárcsurgó FCS 23. Bodajk-Gaja-völgy = BOD 24. Balinka /forest-house/ BAL 25. Bakonykuti = BKU 26. Isztimér = ISZ 27. Guttamási = GUT 28. Kincsesbánya = KIN List of the species collected with data of the finding places HEPIALIDAE Hepialus sylvina/l./: PAJ, KOP, PA, INO, PÉT, BAL. - Hepialus lupulina /L./: PA, PET. - Hepialus dacicus /^ARADJA/:BOD. COSSIDAE Cossus cossus /L./: FAJ,PA, INO. - Dyspessa ulula /BKH./: FAJ, PA, INO, PÉT, BAL. Zeuzera pyrina /L./: FAJ, PA, INO, BAL. - Phragmatoecia castaneae /HBN./: INO, BAL. PSYCHIDAE PachythelJa villosella /0./: INO. - Canephora unicolor /HUFN./: INO. - Psyche viciella /DEN. ET SCHIFF./: BOD. - Sterrhopteryx gozmanyi /K0./: BAL. - Cochliotheca crenulella /BRD./: PA. - Epichnopteryx kovácsi /SIED./: PÉT, HÉT. - Psychidea bombycella /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, BAL. - Talaeporia politella /0./: HAJ. Thyris THY.RIDIDAE fenestrella /SC0P./: PA, PET, HÉT, JÁSD, BOD, KIN.

140 AEGERIDAE Aegeria apiformis /CL./: INO, PÉT, HÉT, BOD. - Synanthedon andrenaeformis /LASP./: PÉT. - Synanthedon tipuliformis /CL./: INO, PET, KIR, KIN. - Synanthedon myopaeformis /BKH./: INO. - Chamaesphecia annellata /Z./: INO. - Chamaeophecia bibinioformis /ESP./: PA. - Chamaesphecia empiformis /ESP./: INO. - Chamaesphesia triannuliformis /PRR./: INO, KIN. LIMACODIDAE Cochlidion limacodes /HUPN./: PA, BAL. - Heterogenea asella /DEN. ET SCHIPP./: BAL. ZYGAENIDAE Rhagades pruni /DEN. ET SCHIPP./: ISZ, KIN. - Jordanita globulariae /HBN./: PA, BAL, KIN. - Procris statices /L./: KIN, BAL. - Procris geryon /HBN./: KIM. - Mesembrynys purpuralis /BRÜNN./: PA. PCS, KIN. - Silvicola scabiosae /SCHE./: PA, HET. - Lictoria achilleae /ESP./: PA, INO, KIR, DUD, PCS, BOD, KIN. - Agrumenia carniolica /SCOP./: PA, ISZ, KIN. - Thermophila meliloti /ESP./: PA, KIN. - Zygaena filipendulae /L./: PA, INO, KIR» NE, DUD, BOD, ISZ, GUT, KIN, HÉT. - Burgeffia ephialtes /L./: PA, INO, PET, BOD, ISZ, GUT, KJJi. - Burgeffia angelicae /0./: INO, KIR, KIN. GEOMETRIDAE Archiearis puella /E./: INO. - Archiearis parthenias /DEN. ET SCHIPP./: ISZ. - Alsophila aescularia /DEN. ET SCHIPP./: INO, PÉT, CSP, HAM, BAL, PAJ. - Alaophila quadripunctata /ESP./: PA, PAJ. - Pseudoterpna pruinata /HUPN./: PA. - Comibaena bajularia /DEN. ET SCHIPP./: PA, BAL. - Hemithea aestivaria /HBN./: PA, BAL. - Chlori^eaa viridata /L./: INO, BAL, PAJ, KGY, KIN. - Chlorissa chloraria /HBN./: PET. - Thetidia smaragdaria /P./: PA, INO, BAL. - Thalera fimbrialis/3c0p./: PAJ, PA, INO, DUD, BAL. - Hemistola chrysoprasaria /ESP./: PA, PET, BAL. - Iodis lactearia /L./: INO, BOD. - Rhodostrophia vibicaria /CL./: PAJ, PA, INO, PET, KGY, BOD, BAL, KIN. - Calothysanis griseata /PET./: PA, INO, PÉT, KIR, BAL, KIN. - Cosymbia annulate /SCHULZE./: PAJ, PA, INO, PÉT, KOP, KGY, BOD, BAL, KIN. - Cyclophora porata /L./: PA, BAL. - Cyclophora pupillaria /HBN./: KOP. - Cyclophora r u f i c i l i a r i a /H.-SCH./: PA, BAL, KIN. - Cyclophora punctaria /L./: PAJ, PA, INO, KIR, BOD, BAL, KIN. - Cyclophora linearia /HBN./: INO, BAL, KIN. - Cyclophora suppunctaria /Z./: PA. - Scopula immorata /L./: HAJ, PA, INO, HET, JÁSD, PCS, BOD, BAL, KIN. - Scopula rubiganata /HUPN./: INO, BOD, BAL, ISZ. - Scopula marginepunctata /G0EZE./: PET, BAL, KIN. - Scopula incanata /L./: KIN. - Scopula floslactata /HAW./: BAL. - Scopula immutata /L./: BOD, KIN. - Scopula virgulata /DEM. ET SCHIPP./: KOP, BAL. - Scopula nigropunctata /HUPN./: KGY, BAL. - Scopula flaccidaria /Z./: INO. - Scopula ornata /SCOP./: PA, INO, JÁSD, RNA, PCS, BOD, BAL, KIN. - Scopula decorata /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, KOP, PA, INO, BAL. - Idaea aureolaria /DEN. ET SCHIPP./: HAJ, PAJ, PA, KIR, BAL, KIN. - Idaea ohrata /SCOP./: PAJ, BAL. - Idaea rufaria /HBN./: PA, INO, BAL. - Idaea sericeata /HBN./: HAJ, INO, PÉT. - Idaea moniliata /DEN. ET SCHIPP./: BOD. - Idaea rusticata /DEN. ET SCHIPP./: BOD, BAL, PAJ. - Idaea serpentata /HUPN./: HAJ, PAJ, PÉT, BOD, BAL, KIN. - Idaea muricata /HUPN./: HET, BAL. - Idaea elongaria pecharia /STGR./: PAJ. - Idaea dimidiata /HUPN./: BOD, BAL. - Idaea seriata /SCHRK./: PAJ. - Idaea pallidata /DEN. ET SCHIPP./: KIN. - Idaea biselata /HUPN./: HET, BOD, BAL. - Idaea trigeminata /HAW./: BAL, KIN. - Idaea f i l i c a t a /HBN./: PAJ, PCS, BAL. - Idaea fuscovenosa /GOEZE./: PAJ, KGY, BAL, KIN. - Idaea humiliate /HUPN./: PAJ, BAL, BOD, KIN. - Idaea degeneraria /HBN./: PAJ, KOP, PA, BAL. - Idaea inornate /HAW./: BAL. - Idaea deversaria /H.-S./: BAL. - Idaea aversata /L./: KOP, PA, KGY, BOD, BAL, KIN. - Idaea emarginata /L./: BAL. - Idaea nitidata /H.-S./: BAL. - Idaea dilutaria /HBN./: KIN. - Lythria purpuraria /L./: PA, INO, PÉT, BNA, KIN, PAJ. - Scotqpteryx luridata /HUPN./: ISZ. - Ortholitha chenopodiata /L./: PA, INO, PET, HET, BOD, BAL, KIN, PAJ. - Ortholitha moeniata /SCOP./: PA, INO, PAJ. - Ortholita bipunctaria /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, KIR, HCT, PAJ, BAL, KIN. - Phibalapteryx virgata /HUPN./: HAJ, PAJ, PA, INO, PET, K1N. - Minoa murinata /SCOP./: PA, INO, KIR, HÉT, BOD, BAL, KIN. - Lithostege farinata /HUPN./: PÉT. - Lithostege griseata /DEN. ET SCHIPP./: INO, PET, BAL. - Aplocera plagiata /L./: PA, INO, PET, KIR, BAL, KIN. - Nothocasis sertata /HBN./: PAJ, PA, KIR. - Trichopteryx polycommata /DEN. ET SCHIPP./: INO, BAL, PAJ. - Trichopteryx carpinata /BKH./: HAM. - Lobophora halterata /HUPN./: KIN. - Mysticoptera sexalata /RETZ./: BAL. - Operophtera fagata /SCHARPENB./: TÜZ, BAL, PAJ. - Operophtera brumata /L./: PA, INO, HET, TÜZ, BOD, KIN, PAJ. - Epirrita dilutata /DEN. ET SCHIPP./: PA, TÜZ, BAL. - Epirrita christyi /PRT./: TÜZ, BAL. -

141 Triphosa dubitata /L,/: INO, BOD, BAL, KIN, PAJ. - Calocalpe cervinalis /SCOP./: PAJ, PA, PÉT, JÁSD, BAL. - Philereme vetulata /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, PA, PÉT, BAL. - Philereme transvereata /HUPN./: BAL. - Euetroma mellinata /DEN. ET SCHIPP./: INO, BAL. - Euetroma pyraliata /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, PA, INO, KGY, PCS, BAL, KIN. - Cidaria fulvata /PORST./: PAJ, PA, BAL. - Chloroclysta siterata /HUPN./: INO. - Dyastroma truncata /HUPN./: KOP, BAL. - Xanthorhoe fluctuate /L,/: PA, INO, KIR, JÁSD, BAL, KIN. - Xanthorhoe quadrifasciata /CL./: BAL. - Xanthorhoe apadicearia /DEN. ET SCHIPP./: INO, KIR, BAL, KIN. - Xanthorhoe ferrugata /CL./: PAJ, KOP, INO, KIR, JÁSD, BOD, BAL, KIN. - Xanthorhoe biriviata /BKH./: INO, BAL. - Xanthorhoe designate /HUPN./: BAL. - Orthonama obstipata /P./: INO. - Orthonama lignata /HBN./: BAL. - Coloetiga pectinataria /KNOCH./: KOP, PA, BAL. - Lampropteryx ocellata /L./: PA, INO, KIR, BAL. - Lampropteryx auffumata /DEN. ET SCHIPP./: HAM, JÁSD. - Nebula berberata /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, KOP, PA, BAL. - Euphya fruatata /TR./: PA, INO, KIN. - Euphya cucullata /HUPN./: PA, INO, BAL. - Euphya biangulata /HAW./: PA. - Euphya bilineata /L./: HAJ, PAJ, PA, INO, PÉT, KOP, HET, KIR, KGY, PCS, BOD, BAL, ISZ, KIN. - Costaconvexa polygrammata /BKH./: PAJ, BAL. - Electrophaes corylata /THNBG./: PA, BAL, PCS. - Electrophaes rubidata /DEN.ET SCHIPP./: INO, KGY, KIN. - Mesoleuca albicillata /L./: KOP, PA, BOD, BAL. - Melanthia procellata /DEN. ET SCHIPP,/: KOP, PA, KGY, BOD, BAL, KIN. - Epirrhoe tristata /L./: KOP, PA, PET, JÁSD, BOD, BAL. - Epirrhoe alternate /MÜLL./: PAJ, KOP, PA, INO, KIR, KGY, PCS, BAL, KIN. - Epirrhoe rivata /HBN./: KOP, PA, KIR, BAL. - Epirrhoe galiata /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, KOP, INO, BAL. - Epirrhoe pupillata /THNBG./: PA, INO, PET, PAJ. - Perizoma alchemillata /L./: BAL. - Perizoma lugdunaria /H.-S./: INO, BAL. - Perizoma bifaciata /HAW,/: PCS. - Perizoma flavofasciata /THNBG./: PA, BAL. - Hydriomena furcata /THNBG./: KGY. - Hydriomena impluviata /DEN. ET SCHIPP./: JÁSD, BAL. - Anticlea badiata /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, PA, INO, BAL. - Pelurga comitate /L./: PA, INO, BAL. - Cataclysme riguata /HBN./: PAJ, PA, PET. - Hydrelia flammeolaria /HUPN./: PA, INO, BAL. - Asthena albulata /HUPN./: PA, BOD, BAL, HÉT. - Eupithecia haworthiata /DBLD./: KGY, BAL. - Eupithecia linariata /P./: KOP,' PA, BAL. - Eupithecia selinata /H.-S./: BAL. - Eupithecia venosata /P./: INO. - Eupithecia centaureata /DEN. ET SCHIFF./: PAJ, BAL, KIN. - Eupithecia veratraria /H.-S./: BAL. - Eupithecia tripunctaria /H.S./: BAL. - Eupithecia absinthiata /CL./: INO, BAL.-- Eupithecia catharinae /OJN./: BAL. - Eupithecia assimilata /DBLD./: PA. - Eupithecia vulgata /HAW./: BAL. - Eupithecia castigata /HBN./: JÁSD, BAL, KIN. - Eupithecia icterata /ILL./: PAJ, KOP. - Eupithecia succenturiata / 1. / : KOP. - Eupithecia guenata /MILL./: PA, PAJ. - Eupithecia millefoliata /RÖSSLER./: BAL. - Eupithecia graphata /TR./: HAJ, KOP, INO, KIN. - Eupithecia distinctaria /H.-S./: BAL. - Eupithecia pimpinellata /HBN./: PAJ, BAL, KOP. - Eupithecia innotata /HUFN./: BAL, KIN. - Eupithecia ochridata /PINKER./: PAJ. - Eupithecia virgaureata /DBLD./: KIN. - Eupithecia dodoneata /GN./: KIN. - Gymnoscelis rufifasciata /HAW./: PA, JASD, BAL. - Chloroclystis v-ata /HAW./: PAJ, BAL, KIN. - Calliclystis rectangulata /L./: BAL. - Coenocalpe lapidata /HBN./: FAJ. - Horisme vitalbata /DEN, ET SCHIFF./: PA, KIN. - Horisme corticata /TR./: PAJ, PA, BAL. - Horisme tersata /DEN. ET SCHIFF./: PAJ, BAL. - Abraxas grossulariata /L./: PA, INO, PCS, BAL. - Calospilos sylvata /SCOP./: INO, KGY, BAL. - Lomaspilia merginata /L. /: PA, INO, FCS, BAL. - Ligdia adustata /DEN. ET SCHIFF-./: FAJ, KOP, PA, KGY, JÁSD, BAL, KIN. - Stegania dilectaria /HBN./: INO. - Lomographa bimaculata /P./: PA, JÁSD, BOD, BAL, KIN. - Lomographa temerata /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, PA, BAL. - Cabera pusaria /L./: PA, PET, KIR, HET, KGY, FCS, BAL. - Cabera exanthemata /SCOP./: PA, PÉT, KJJR, BAL, HET.- Plagodis pulveraria /L./: FAJ, PET, KGY, BAL, KIN. - Plagodis dolabraria /L./: FAJ, FA, BAL, KIN. - Campaea margaritata /L./: KOP, PA, INO, KIR, NE, BOD, BAL, PAJ. - Ennomos autumnaria /WRNB./: INO, BAL. - Ennomos quercinaria /HUFN./: ROM, BAL. - Deuteronomos fuscantaria /STEPH./: PA, INO. - Deuteronomos erosaria /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, INO, PÉT, BAL, KIN. - Deuteronomos quercaria /HBN./: INO, BAL. - Selenia dentaria /FABR./: PAJ, INO, JÁSD, BOD, BAL, HAM. - Selenia lunaria /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, INO, BAL, KIM. - Selenia tetralunaria /HUFN./: PAJ, PA, BAL. - Apeira syringaria /L./: PA, BAL. - Artiora evonymaria /DEN. ET SCHIFF./: INO, BAL. - Colotois pennaria /L./: PA, INO, BAL, PAJ. - Crocallis tusciaria /BKH./: PA, INO, FAJ. - Crocallis elinguaria /L./: INO, BAL. - Angerona prunaria /L./: PA, PET, KIR, HET, BAL. - Ourapteryx sambucaria /L./: FAJ, PA, INO, FCS, BAL, KIN. - Opisthograptis luteolata /L./: PA, INO, BAL, KIN. - Epione repandaria /HUFN./: PÉT, BAL. - Cepphis advenaria /HBN./: BAL, - Therapie flavicaria /DEN. ET SCHIFF./: INO, PÉT, BAL. - Pseudopanthera macularia /L./: HAJ, PAJ, PA, INO, PÉT, PCS, BOD, KIN. - Macaria notata /L./: INO, BOD, BAL. - Macaria alternaria /HBN./: INO, BOD, BAL, KIN. -

142 Macaria liturata /L./: BAL. - Ghiasmia clathrata /L./: PAJ, PA, INO, KIR, KGY, JÁSD, BAL, ISZ, KIN. - Chiaamia glarearia/brahm./: PAJ, PA, INO, BOD, BAL, KIN. - Tephrina arenacearia /HBN./: PAJ, PA, INO, BAL, KIN. - Tephrina murinaria /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, PA, INO, BAL. - Proutictia artesiaria /DEN. ET SCHIPP./: INO. - Theria rupicapraria /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, BAL. - Agriopia bajaria /DEN. ET SCHIPP./: INO, PÉT, BAL, PAJ. - Agriopia leucophaearia /DEN. ET SCHIPP./: INO, BAL. - Agriopia aurantiaria /HBN./: PA, INO, PAJ. - Agriopia marginaria /P./: PA, INO, CSP, HAM, BAL. - Erannia defoliaria /CL./: PA, INO, BOD, KIN. - Phigalia piloaiaria /DEN.ET SCHIFF./: PA, INO, BAL. - Apocheima hiapidaria /DEN. ET SCHIPP./: INO, CSP, BAL, PAJ. Nyaaia zonaria /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO. - Lycia hirtaria /CL./: PAJ, PA, INO, BAL. - Biaton atrataria /HUPN./: PA, INO, BAL. - Biaton betulariua /L./: INO, KGY, BAL, GUT. - Synopaia sociaria /HBN./: KOP, PA, INO. - Cleora cinctaria /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, JASD, BAL, KIN. - Peribatodes rhomboidaria /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, PCS, BAL, ISZ, KIN, PAJ. - Alcis repandata /L./: PA, INO, KGY, BAL. - Pagivorina arenaria /HUPN./: PA, HÉT, BAL, K1N. - Boarmia roboraria /DEN. ET SCHIPP./: BAL. - Boarraia danieli /WHRLI./; BAL. - Boarmia v i e r t l i i /BOH./: BAL. - Serraca punctinalia /SCOP./: PAJ, KOP, PA, INO, HET, BAL, KIN. - Aacotis aelenaria /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, PA, INO, BAL, GUT. - Ectropis biatortata /GOEZE./: PAJ, PA, PÉT, HÉT, HAM, KGY, JÁSD, BOD, BAL, GUT. - Ectropia extersaria /HBN./; BAL. - Gnophos dumetata /TR./: PA. - Gnophos furvata /DEN. ET SCHIPP./: PET. - Gnophos obacurata /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, KOP, KIN. - Ematurga atomaria /L./: HAJ, PAJ, PA, INO, PET, KIR, BOD, BAL, KIN, HET. - Bupalus piniarius /L./: PA.- Selidosema plumaria /ILL./: PAJ, PA, PÉT, KIN. - Dyscia consperaaria /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO. - Siona lineata /SCOP./: PA, PCS, BOD, BAL, KIN. - Aapilatea gilvaria /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, KOP, PA, PÉT, KIN. NOCTUIDAE Euxoa vitta /ESP./: PAJ. - Euxoa obelisca /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, PA, INO.- Euxoa t r i t i c i eruta /HBN./: INO, KIR, BAL. - Euxoa aegnilia /DUP./: INO, BAL. - Euxoa nigricana /L./: PA, BAL. - Euxoa temera /HBN./: PA, INO,PAJ.- Euxoa hastifera /DONZ./: INO. - Euxoa diatinguenda /LED./: PA, INO. - Euxoa aquilina /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, BAL. - Agrotis cinerae /DEN. ET SCHIPP./: PA, BAL. - Agrotis vestigialis. /HUPN./: BAL. - Agrotis segetum /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, PA, INO, KIR, JASD, BAL. - Agrotis clavis /HUPN./: PA, INO. - Agrotis exclamationis /L./: PAJ, PA, INO, BAL. - Agrotis ipsilon /HUPN./: PAJ, KIR, PA, INO, PÉT, PCS, BAL. - Agrotis crassa /HBN./: PA, INO, BAL. - Ochropleura forcipula /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO. - Ochropleura aignifera /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO. - Ochropleura plecta /L./: PAJ, KOP, PA, INO, BAL, KIN. - Parexarnia fugax /TR./: INO. - Eugnoriama depuncta /L./: PAJ, BAL. - Rhyacia simulans /HUPN./: PA, INO. - Chersotia rectangula /DEN. ET SCHIPP./: PAJ. - Chersotis multangula /HBN./: BAL. - Chersotis margaritacea /ILL./: PAJ, PA, INO. - Chersotis fimbriola /ESP./: PA, INO. - Noctua pronuba /L./: PAJ, PA, INO, PCS, BOD, BAL. - Noctua orbona /HUPN./: PAJ, PA, PÉT, BAL. - Noctua interposita /HBN./: PAJ, PA, INO. - Noctua comes /HBN./: PA. - Noctua fimbriate /SCHREB./: PA, INO, BAL, KIN. - Noctua janthina /DEN. ET SCHIPP./: INO, BAL, PAJ. - Epilecta linogrisea /DEN. ET SCHIPP./: BAL. - Spaelotis ravida /DEN. ET SCHIPP./: PA, PÉT, BOD, BAL. - Opigena polygona /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, KIR, BAL. - Peridroma saucia /HBN./: INO, BAL. - Diarsia rubi /IEW./: PA, INO, BAL. - Xestia c-nigrum /L./: PAJ, KOP, PA, INO, NE, BOD, BAL, KIN. - Xestia triangulum /HUPN./: PA, INO, BAL. - Xestia baja /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, INO, BAL. - Xestia rhomboidea /ESP./: PAJ, BAL. - Xestia xanthographa /DEN. ET SCHIPP./: INO, BAL. - Naenia typica /L./: INO, BAL. - Eurois occulta /L./: PAJ. - Cerastis rubricosa /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, PA, INO, BAL, KIN. - Ceraatis leucographa /DEN. ET SCHIPP./: BAL. - Mesogona acetosellae /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, BAL. - Mesogona oxallna /HBN./: INO, BAL. - Diaceatra t r i f o l i i /HUPN./: PAJ, PA, INO, KGY, BAL, GUT, KIN. - Discestra dianthi hungarica /P.WAGN./: INO. - Hada nana /HUPN./: PA, INO. - Polia bombycina /HUPN./: BAL. - Polia nebulosa /HUPN./: PA, INO, BAL. - Pachetra sagittigera /HUPN./: PA, INO. - Sideridis anapheles /NYE./: PAJ, PA, INO. - Sideridis albicolon /HBN./: INO, PÉT, - Sideridis implexa /HBN./: INO. - Heliophobus reticulata /GOEZE./: PAJ, PA, INO, BAL. - Mamestra brassicae /L./: PA, INO, BAL, KIN. - Mamestra persicariae /L./: INO, KGY, BAL. - Mamestra contigua /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, BAL. - Mamestra w 7latinum /HUPN./: PA, INO, BAL. - Mamestra thalaasina /HUPN./: PA, INO, PET, BAL. - Mamestra suasa /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, BAL. - Mamestra oleracea /L./: PAJ, PA, INO, PCS, BOD, BAL. - Mamestra pisi /L./: INO, BAL. - Mamestra bicolorata /HUPN./: INO, BAL. - Mamestra dysodea /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, KIN. - Mamestra cappa /HBN./: INO. - Hadena rivularis /P./; PA, INO, BAL. - Hadena perplexa /DEN. ET SCHIPP./: PA,INO,PET,BAL.-

143 Hadena luteago /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, BAL. - Hadena filigramma /ESP./: PAJ. - Hadena compta /DEN. ET SCHIPP./: INO. - Hadena confuaa /HUPN./: INO. - Hadena albimacula /BKH./: INO. - Hadena bicruris /HUPN./: PA, INO, BAL. - Eriopygodes imbecilla /P./: BAL. - Tholera cespitis /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, PA, INO, BAL. - Tholera decimalis /PODA./: PAJ, PA, INO, PÉT, BAL. - Panolis flamrnea /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, INO, BAL, HAM. - Xylomiges conspicillaris /Ii./: PA, INO, JÁSD, BAL, KIN. - Orthoaia cruda /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, BOD, BAL, KIN. - Orthosia miniosa /DEN. ET SCHIFF./: INO, BAL. - Orthosia opima /HBN./: PA, INO, BAL, PAJ. - Orthosia gracilis /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, BAL, KIN. - Orthosia stabilis /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, PA, INO, HAM, BAL. - Orthosia incerta /HUFN./: FAJ, PA, INO, JÁSD, BAL, HAM. - Orthosia munda /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO, HAM, BAL. - Orthosia gothica /L./: PA, INO, JÁSD, BAL, KIN, HAM. - Hyssia cavernosa gozmanyi /KO./: PA, INO, BAL. - Perigrapha i-cinctum /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO, PAJ. - Mythimna turca /Ii./: INO, BAL. - Mythimna conigera /DEN. ET SCHIFF./: BAL, FAJ. - Mythimna ferrago /P./: PAJ, KOP, PA, BAL. - Mythimna albipuncta /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, PA, INO, BOD, BAL, KIN. - Mythimna vitelline /HBN./: PA, INO, BAL. - Mythimna pudorina /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO, BAL. - Mythimna streminea /TR./: INO. - Mythimna irapura /HBN./: PA, INO, BAL. - Mythimna pallens /L./: PA, INO, BAL. - Mythimna 1-album /L./: PAJ, PA, INO, PET, BAL. - Senta flamrnea /CURT./: INO, - Senta stenoptera /STGR./: INO, BAL. - Cucullia absinthii /L./: INO, PET. - Cucullia fraudatrlx /E./: INO. - Cucullia artemisiae /HUFN./: INO, BAL. - Cucullia chamomillae /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO. - Cucullia campanulae /FR./: BAL. - Cucullia umbratica /L./: PA, INO. - Cucullia tanaceti /DEN. ET SCHIPP./: INO, PÉT. - Cucullia asteris /DEN. ET SCHIFF./: INO. - Cucullia thapsiphaga /TR./: PA, INO. - Cucullia lychnitis /RBR./: PAJ, INO. - Cucullia scrophulariae /DEN. ET SCHIFF./: PAJ, PA. - Cucullia verbasci /L./: PAJ, PA, INO, KIR. - Calophasia lunula /HUPN./: PA, INO, BAL, KIN. - Calophasia platyptera /ESP./ PA, INO. - Calophasia casta /BKH./: INO. - Omphalophana antirrhini /HBN./: PA, INO, BAL. - Iteophaga viminalis /F./: BAL. - Episema glaucina /ESP./: PA, INO. - Episema tersa /DEN. ET SCHIFF./: BAL. - Episema scoriacea /ESP./: PA, INO, BAL. - Brachionycha sphinx /HUFN./: INO, BOD, BAL. - Brachionycha nubecul,03a /ESP. / : HAM, BAL. - Aporophila lutulenta /DEN. ET SCHIFF. /: PA, INO, PET, KIR. - Egira pulla /DEN. ET SCHIFF./: INO. - Lithophane ornitopus /HUFN./: FAJ, PA, INO, KIR, BAL, HAM. - Lithophane furcifera /HUPN./: INO. - Xylena vetusta /HBN./: INO. - Xylena exsoleta /L./: PA, INO. - Meganephria bimaculosa /L./: INO. - Allophyes oxyacanthae /L./: PAJ, PA, INO, KIR, BAL. - aleria oleagina /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO, BAL, FAJ. - Dichonia aprilina /L./: PA, INO. - Dichonia convergens /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, PA, BAL. - Lamprosticta culta /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO. - Dryobotodes eremita /F./: PAJ, PA, INO, KIR, BAL. - Dryobotodes monochrome /ESP./: BAL, CIN. - Blepharita satura /ESP./: PA, INO, BAL. - Polymixis polymita /L./: PET. - Polymixis xanthomista /HBN./: INO. - Antitype chi /L./: PAJ. - Ammoconia caecimacula /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, PA, INO, BAL, KIN. - Eupsilia transversa /HUFN./: PA, INO, KIR, BOD, BAL, HAM. - Jodia croceago /DEN. ET SCHIFF./: JÁSD. - Conistra vaccinii /L./: PAJ, PA, INO, KIR, HAM, JÁSD, BAL. - Conistra rubiginosa /SCOP./: PA, INO, BAL, KIN. - Conistra rubiginea /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, INO, KIR, BAL. - Conistra erythrocephala /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, PAJ. - Agrochola circellaria /HUFN./: PA, INO, KIR, BAL. - Agrochola Iota /CL./: INO, BAL. - Agrochola macilenta /HBN./: PAJ, PA, INO, BAL, KIN. - Agrochola nitida /DEN. ET SCHIFF./: PA, BAL. - Agrochola helvola /L./: FAJ, PA, INO, KIR, BAL. - Agrochola humilia /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO, BAL. - Agrochola litura /L./: PAJ, PA, INO, BAL, KIN. - Agrochola lychnidis /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, PA, INO, BAL. - Agrochola laevis /HBN./: PAJ, PA, KIN. - Parastichtis suspecta /HBN./: INO. - Atethmia centrago /HAW./: PA, INO. - Xanthia aurago /DEN. ET SCHIFF./: PAJ, PA, INO, KIR, BAL. - Xanthia fulvago /CL./: PAJ, PA, INO, BAL. - Xanthia togata /ESP./: INO, BAL. - Xanthia i c t e r i t i a /HUPN./: PA, INO. - Xanthia gilvago /DEN. ET SCHIFF./: INO. - Xanthia ocellaris /BKH./: INO. - Xanthia citrago /L./: FAJ, PA, BAL. - Simyra nervosa /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO. - Simyra albovenosa /GOEZE./: PA, INO. - Diphtera alpium /OSBECK./: PA. - Oxicesta geographica /F./: FAJ, PA, INO, ISZ. - Acronicta megacephala /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO, NE. - Acronicta leporina /L./: INO, BAL. - Acronicta tridens /DEN. ET SCHIFF./: INO. - Acronicta psi /L./: PA, INO. - Acronicta euphorbiae /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO, BAL, KIN. - Acronicta rumieis /L./: PA, INO, BAL, KIN. - Craniophore ligustri /DEN. ET SCHIFF./: KOP, PA, INO, BAL, KIN. - Cryphia fraudatricula /HBN./: PAJ, PA. - Cryphia algae /F./: BAL. - Cryphia raptricula /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, INO. - Amphipyra pyramidea /L./: PAJ, PA, INO, ' BOD, KIN. - Amphipyra livida /DEN. ET SCHIFF./: KIN. - Amphipyra tragopoginia /CL./: PA, INO, HÉT, BOD, BAL, KIN. -

144 Dypterigia scabriuscula /L./: PA, INO, BAL. - Rusina ferruginea /ESP./: PAJ, PA, INO, BAL. - Thalpophila matúra /HUPN./: PAJ, KOP, PA, INO, BAL. - Trachea atriplicis /L./: PA, INO, HÉT. - Euplexia lueipara /L./: PA, INO, BAL. - Phlogophora meticulosa /!>./: PA, INO, HET, BOD, BAL. - Eucarta amethyatina /HBN./: INO. - Eucarta virgo /TR./: INO, BAL. - Ipimorpha retuaa /L./: BAL. - Ipimorpha aubtuaa /DEN. ET SCHIPP./: BAL. - Enargia ypaillon /DEN. ET SCHIPP./: PET, BAL. - Dicycla oo /L./: PA, INO. - Cosmia affinis /L./: BAL. - Cosmia diffinis /L./: BAL. - Cosmia trapezina /L./: PA, INO, KGY, BAL, PAJ. - Cosmia pyralina /DEN. ET SCHIPP./: BAL. - Auchmis comma /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, PA, INO, BAL. - Actinotia polyodon /CL./: PA, BOD, BAL. - Actinotia radiosa /ESP./: PA, HET. - Actinotia hyperici /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, INO, KIR. - Apamea monoglypha /HUFN./: PAJ, PA, INO, BAL. - Apamea syriaca tallosi /KO. ET ARGA/: BAL. - Apamea lithoxylea /DEN. ET SCHIFF./: INO, BAL. - Apamea sublustris /EST./: FAJ, PA, BAL. - Apamea crenata /HUFN./: PA. - Apamea characterea /HBN./: PA. - Apamea remissa /HBN./: PAJ, INO, KGY, BAL. - Apamea aneeps /DEN. ET SCHIFF./: INO, BAL. - Apamea pabulatricula /BRAHM./: BAL. - Apamea sordena /HUFN./: PA, INO, BAL. - Apamea acolopacina /ESP./: KGY, BAL. - Apamea ophiogramma /ESP./: BAL. - Oligia a t r i g i l i s /L./: PAJ, PA, INO, PCS, BAL. - Oligia latruneula /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, PA, KGY, BAL. - Oligia furuneula /DEN.ET SCHIFF./: FAJ, KOP, PA, INO, FCS, BAL. - Mesapamea secalis /L./: FAJ, PA, INO, FCS, BAL. - Photedea minima /HAW./: BAL. - Photedes extrema /HBN./: INO, BAL. - Photedes morriai /DALE./: INO. - Photedea fluxa /HBN./: INO, BAL. - Photedes pygmina /HAW./: INO. - Luperina testacea /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO, BAL. - Luperina zollikoferi /PRR./: INO. - Amphipoea oculea /L./: BAL, FAJ. - Amphipoea fueoaa /FRR./: DUD. - Hydraecia micacea /ESP./: INO, BAL. - Hydraecia petaaitis /DBL./: BAL. - Gortyna flavago /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, PA, INO, BAL. - Calamia tridens /HUFN./: FAJ, PA, INO, BAL, KIN. - Nonagria typhae /THNBGR./: PA, INO. - Archanara geminipuneta /HAW./: INO. - Archanara dissoluta /TR./: PAJ, PA, BAL. - Archanara neurica /HBN./: INO, BAL. - Archanara sparganii /ESP./: PA, INO, BAL. - Archanara algae /ESP./: INO. - Rhizedra lutosa /HBN./: PA, INO, BAL. - Sedina büttneri /HERING./: INO, PÉT. - Meristia trigramraica /HUFN./: INO, BAL. - Hoplodrina alainea /BRAHM./: FAJ, PA, INO, BAL. - Hoplodrina blanda /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, BAL. - Hoplodrina auperstes /0./: BAL, FAJ. - Hoplodrina resperaa /DEN. ET SCHIFF./: BAL. - Hoplodrina ambigua /DEN. ET SCHIFF./: PAJ, PA, INO, BAL. - Atypha pulmonaria /ESP./: PAJ, PA, BAL. - Spodoptera exigua /HBN./: INO. - Caradrina morpheus /HUP./: INO, BAL. - Caradrina kadenii /FRR./: INO. - Caradrina clavipalpis /SCOP./: PA, INO. - Chilodes maritima /TAUSCH./: PA, INO, BAL. - Athetis gluteosa /TR./: PA, INO, BAL. - Athetis pallustris /HBN./i INO. - Athetis furvula /HBN./: INO, BAL. - Athetis lepigone /MÖSCHL./: PA, INO, BAL. - Acosmetia calliginosa /HBN./: INO. - Aegle koekeritziana /HBN./: PAJ, PA, INO. - Hapalotis venustula /HBN./: KGY, BAL. - Pyrrhia umbra /HUPN./: PA, INO, HET, BAL. - Pyrrhia purpurites /TR./: PA, PET, PAJ. - Helicoverpa armigera /HBN./: PA, INO. - Heliothia viriplaca /HUPN./: PA, INO, PÉT, KGY. - Heliothis maritima bulgarica /DRDT./: PA, KGY, BAL, ISZ. - Heliothis peltigera /DEN. ET SCHIFF./: INO. - Protoschinia acutosa /DEN. ET SCHIFF./: INO. - Melicleptria cardui /HBN./: JASD. - Panemeria tenebrata /SCOP./: PA, INO, PET, BOD, KIN. - Periphanes delphinii /L./: INO. - Apaustis rupicola /DEN. ET SCHIFF./: INO. - Axylia putris /L./: PA, INO, BAL, PAJ, KIN. - Metachrostis dardouini /B./: PAJ, INO. - Eublemma areuinna /HBN./: INO. - Porphyrinia respersa /HBN./: INO, JASD. - Porphyrinia purpurina /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO, BAL, KIN. - Calymma communimacula /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, PA, INO. - Jaspidia pygarga /HUFN./: PA, INO, KIR, HÉT, BOD, BAL. - Jaspidia deeeptoria /SCOP./: PAJ, INO, BOD. - Eustrotia uneula /CL./: INO. - Eustrotia bankiana /F./: INO, BOD. - Eustrotia candidula /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO, KGY, BAL. - Emmelia trabealis /SCOP./: PAJ, PA, INO, BAL, KIN. - Acontia luctuosa /DEN. ET SCHIFF,/: PA, INO, PCS, BAL, KIN, PAJ. - Acontia lucida /HUPN./: PA, INO.- Eutelia adulatrix /HBN./: PAJ, PA, INO, KIN. - Nycteola asiatica /KRUL,/: INO, PET, BAL. - Earias chlorana /L,/: INO, BAL. - Earias vernana /HBN./: BAL. - Bena fagana /F./: PAJ, KOP, PA, INO, BAL, KIN. - Colocasia coryli /!>./: PAJ, PA, INO, BAL, HAM. - Abrostola triplasia /L./: FAJ, PA, INO, BAL, KIN. - Abrostola asclepiadia /DEN. ET SCHIFF./: FAJ, BAL. - Abrostola agnoriata /DUF./: BAL. - Abrostola trigemina /WERNEB./: PA, INO, BAL. - Euchalcia consona /F./: PA, BAL. - Euchalcia rnodesta /HBN./: BAL. - Diachrysia chrysitis /L./: PAJ, PA, INO, BOD, BAL. - Diachrysia zosimi /HBN./: PA, INO. - Macdounnoughia confusa /STEPH./: PAJ, PA, INO, JÁSD, PCS, BAL, KIN. - Autographe gamma /L./: HAJ, PAJ, KOP, PA, KIR, INO, HÉT, HAM, KGY, JÁSD, FCS, BAL, BKU, ISZ, KIN. - Autographe pulehr ina/haw./j KGY, BAL. - Autographe iota /L./: KGY. - Plusia festucae /L./: PA, INO, PET, BAL. - Astiotes sponsa /L./: PA, INO. - Catocala fraxini /L./: INO. - '

145 Catocala nupta /L./: PA, INO, PCS, BOD, BAL. - Catocala elocata /BSP./: PA, INO, BAL. - Catocala puerpera /GIORNA./: PA, INO. - Catocala electa /BKH./i INO. - Catocala promiasa /ESP./: PA, INO, PÉT, BOD. - Catocala nymphagoga /ESP./: PA. - Catocala hymenaea 1 /DEN. ET SCHIPP./: PA. - Epheeia fulminea /SCOP./: INO, KGY, KIN, BAL. - Anua lunaria /DEN. ET SCHIPP./: PA, PCS, BAL. - Calliatege mi /CL./: HAJ, P^, INO, PÉT, KIR, HÉT, BOD. - Euc.lidia glyphica /L./: HAJ, PA, INO, PET, KIR, HÉT, JASD, BOD, KIN. - Scoliopteryx libatrix /L./: PA, INO, BAL. - Calpe t h a l i c t r i /BKH./: PA, INO. - Lygephila paatinum /TR./: INO, BAL. - Lygephila viciae /HBN./: PAJ, INO. - Lygephila craccae /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, INO, PÉT, BAL. - Lygephila limoaa /TR./: BAL. - Catephia alchymiata /DEN. ET SCHIPP./: PA. - Aedia funesta /ESP./: PA, INO, BAL. - Laapeyria flexula /DEN. ET SCHIPP./: HET, BAL. - Epizeuxia calvaria /DEN. ET SCHIPP./: PA. - Phytometra viridaria /CL./: PA, INO, PAJ. - Rivyla sericealia /SCOP./: PA, INO, BAL, BKU. - Simplicia rectalia /E./: HET, BAL. - Macrochilo tentacularia /L./: PA, INO, BAL, KIN, HÉT. - Zanclognatha barbalis /CL./: PA, KIR, BAL. - Zanclognatha taraipennalia /TR./: HAJ, PA, BAL. - Zanclognatha lunalia /SCOP./: PAJ, PA, BAL. - Zanclognatha tarsicrinalis /KNOCH./: PA, BAL. - Zanclognatha griaealia /DEN. ET SCHIPP./: PA, BAL. - Trisateles emortualis /DEN. ET SCHIPP./: KIR, BAL, HÉT. - Paracolax glaucinalis /DEN.ET SCHIPP./: HAJ, PAJ, KOP, PA, BAL, KIN. - Hypena roatralia /L./: PAJ, PA, INO, PÉT, JASD, BOD, BAL, KIN. - Hypena proboscidalia /L./: KOP, PA, INO, KIR, BOD, BAL. - Schrankia taenialia /HBN./: BAL. - Schrankia coataeatrigalis /STEPH/: BAL. NOLIDAE Nola cuculatella /L./: BAL. - Roeselia albula /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, INO, KGY, BAL. - Roeselia strigula /DEN. ET SCHIPP./: INO, BAL. - Celama centonalia /HBN./: HAJ, KGY, BAL. LIMANTRIIDAE Daaychira fascelina /L./: PA. - Dasychira pudibunda /L./: INO, BOD. - Orgyia antiqua /L./: PA, INO, BAL. - Hypogymna morio /L./: HAJ, PA. INO, PÉT, BOD. - Laelia coenosa /HBN./: PA, INO. - Arctornis 1-nigrum /MULL./: PAJ, PA. - Leucoma Salicis /L./: INO. - Lymantria dispar /L./: PAJ, KOP, PA, INO, PÉT, PCS, BAL, GUT. - Ocneria rubea /P./: INO. - Euproctis chrysorrhoea /L./: PA, INO, BAL. GUT. ARCTIIDAE Comacla aenex /HBN./: BAL. - Miltochriata miniata /PORST./: PA, HÉT, BOD, BAL. - Cyboaia mesomella /L./: PA, PET, HET. - Endrosa roacida /DEN. ET SCHIPP./: HAJ, PA, INO, PÉT. - Lithoaia quadra /L./: PA, BAL. - Eilema lurideola /ZINCKEN/: PAJ, PA, INO, KGY, BAL. - Eilema complana /L./: PAJ, KOP, PA, INO, BAL, KIN. - Eilema caniola /HBN./: INO, PAJ. - Eilema unita /HBN./: KIN, FAJ. - Eilema lutarella /L./: INO, PÉT. - Eilema pygmaeola pallifrona /Z./: INO, BAL» PAJ. - Peloaia muscerda /HUFN./: INO. - Coscinia 3triata /L./: PA, INO, PET. - Ocnogyna parasita /HBN./: INO. - Chelia maculosa /GERN./: PA, INO. - Phragmatobia fuliginoaa /L./: KOP, PA, INO, PÉT, KGY, BOD, BAL, FAJ. - Eucharia caata /ESP./: PA, INO, BAL. - Spilarctia lubricipeda /L./: PA, INO, KGY, BOD, BAL. - Spilosoma menthastri /ESP./: PA, INO, PÉT, BAL. - Spilosoma urticae /ESP./: PA, INO. - Cycnia mendica /CL./: PA, INO, BAL. - Cycnia luctuosa /HBN.-G./: INO. - Diacrisia onnnio /L./: PA, INO, PÉT, JÁSD, MOH, BAL. - Hyphantria cunea /DRURY/: INO, PÉT. - Hyphoraia aulica /L./: PA, PÉT. - Arctia caja /L./: PA, INO, PÉT, BAL. - Arctia v i l l i c a /L./: PA, INO, PÉT, BAL, KIN. - Ammobiota festiva /HUFN./: PA, INO. - Panaxia quadripunctaria /PODA/: FAJ, KOP, PA, INO, PÉT, NE, BOD, BAL, KIN. - Tyria jocobeae /L./: KIR. SYNTOMIDAE Amata phegea /L./: PA, INO, PÉT, KIR, HÉT, FCS, BOD, KIN, BAL. - Dysauxes ancilla /L./: PA, INO, PÉT, BOD, KIN, BAL. THAUMETOPOEIDAE Thaumetopoea procesaionea /L./: KOP. Biloba DILOBIDAE caeruleoccphala /L./: FAJ, PA, INO, PÉT, KIR, BAL. NOTODONTIDAE Furcula furcula /CL./: INO, KGY, - Furcula bifida /BRAHM/: PA, INO, KIN. - Cerura vinula /L./: PA, INO, PET, KIN. - Stauropus fagi /L./: PAJ, PA, INO, KGY, BAL. - Harpyia milhauseri /F./: PAJ, PA, INO, BAL. -

146 Gluphisia crenata /ESP./: INO. - Ochrostigma querna /P. / : PAJ, PA, INO, BAL. - Drymonia dodonaea /DEN. ET SCHIPP./: INO, BAL. - Drymonia ruficornia /HUPN./: PAJ, INO, BAL, KIN. - Pheosia tremula /CL./: PA, INO, BAL. - Pheosia gnoma /P./: BAL. - Notodonta dxomedarius /L./: INO, BAL. - Notodonta ziczac /L./: PA, INO, KGY, BAL. - Notodonta phoebe /SIEB./: PA, INO, PAJ. - Peridea ancepa /GOEZE/: PAJ, PA, INO, BAL, KIN. - Spatelia argentina /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, PA, INO, BAL, KIN. - Ochrostigma velitaris /HUPN./: INO. - Ochrostigma melagona /BKH./: INO, BAL. - Lophopteryx camelina /L./: PA, INO, BAL. - Lophopteryx cuculla /ESP./: INO, BAL. - Exaereta ulmi /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, PA, INO. - Pteroatoraa palpinum /L./: PA, INO, KGY, BAL. - Ptilophora plumigera /ESP./: PA, INO, BAL, PAJ. - Phalera bucephala /L./: PA, INO. - Phalera bucephaloides /0./: PA, INO, BAL. - Clostera anastomosia /L./: INO, BAL. - Cloatera curtula /L./: INO, BAL. - Clostera pigra /HUPN./: BAL. CYMATOPHORIDAE Habroayne pyritoidea /HUPN./: PA, KGY, BAL. - Thyatira batis /L./: PA,INO, KGY, BAL, KIN. - Tethea duplaria /L./: INO, BAL. - Tethea or /DEN. ET SCHIPP./: INO, BAL. - Tethea ocularis /L./: INO. - Polyploca diluta /P./: PAJ, PA, INO, KIR, BAL. - Polyploca flavicornis /L./: HAM, BAL. - Polyploca ridens /P./: PAJ, BAL, KIN, HAM. - Polyploca ruficollia /P./: BAL, PAJ. LASIOCAMPIDAE Malacosoma neustria /L./: PA, INO, BAL. - Malacosoma castrensis /L./j PAJ, PA, PÉT, BAL, K1N. - Trichiura crataegi /L./: PA, INO, BAL. - Poecilocampa populi /L./: INO, BAL, PAJ. - Eriogaster rimicola /HBN./: INO, BAL. - Eriogaster lanestris /L./: PA, INO. - Pachygastria t r i f o l i i /ESP./: PAJ, KOP, PA, INO, PÉT, BAL. - Macrothylacia rubi /L./: HAJ, PAJ, PA, INO, PÉT, BAL. - Epicnaptera tremulifolia /HBN./: PA, INO, BAL. - Gastropacha quercifolia /L./: PAJ, PA, INO, PET. - Odonestis pruni /L./: PA, INO, BAL. - Dendrolimus pini /L./: PA. LEMONIIDAE Lemonia taraxaci /ESP./: PA, INO, BAL. - Lemonia dumi /L./: BOD. Endromis versicolora /L./: BAL. ENDROMIDIDAE DREPANIDAE Drepana falcataria /L./: PA, INO, BAL. - Drepana curvatula /BKH./: INO. - Drepana harpagula /ESP./: PA, BAL. - Drepana binaria /HUPN./: PAJ, PA, PÉT, BAL, KIN. - Drepana cultraria /P./: PAJ, PA, JASD, BAL. - Cilix glaucatus /SCOP./: PAJ, PA, INO, JÁSD, BAL. SATURNIIDAE Saturnia pyri /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, BAL. - Eudia pavonia /L./: PA, INO. - Eudia spini /DEN. ET SCHIPP./: INO. - Aglia tau /L./: PA, PÉT. SPHINGIDAE Acherontia atropos /L./: PA, INO. - Agrius convolvuli /L./: PA, INO. - Sphinx ligustri /L./: PAJ, PA, INO, BAL. - Hyloicua pinaatri /L./: PA, INO, KGY, BAL. - Mimaa t i l i a e /L./: PAJ, PA, INO, KGY, BAL, KIN. - Smerinthus ocellatua /L./: PAJ, PA, INO, BAL. - Laothoe populi /L./: PA, INO, PÉT, BOD, BAL. - Marumba quercus /DEN. ET SCHIPP./: PAJ, PA, BAL, KIN. - Heraaria tityus /L./: PA, JJÍO, PÉT. - Proaerpinua proaerpina /PALL./: PA, INO. - Macrogloaaum atellatarum /L./: PA, INO. - Hylea euphorbiae /L./: PAJ, PA, INO, BAL, KIN. - Hylea g a l i i /ROTT./: PA, INO. - Deilephila elpenor /L./: INO, PA, KGY, BAL. - Deilephila porcellue /L./: PAJ, KOP, PA, INO, BAG, BAL, ISZ. HESPERIIDAE Pyrgus malvae /L./: HAJ, PA, INO, PÉT, KIR, HÉT, BKU, KIN. - Pyrgus armoricanua /OBTH./: PA, INO, PET, KIN. - Pyrgua aerratulae /RBR./: KIN. - Pyrgus f r i t i l l a r i u a /PODA/: HAJ, PA, INO, PÉT, KIN. - Spialia orbifer /HBN./: HAJ, PA, INO, PÉT, KIN. - Carcharodua alceae /ESP./: HAJ, PA, INO, BAG, PET, BOD,KIN. - Carcharodua flocciferus /ZELL./: PA, INO, PET, - Erynnia tages /L./: HAJ, PA, INO, PÉT, KIR, DUD, ISZ, KIN. - Heteroptqrua morpheua /PALL./: PA, PCS. - Carterocephalua palaemon /PALL./: PA, PET, HET, PCS, BOD. - Thymelicus acteon /ROTT./: PA, PÉT. - Thymelicus lineolus /0./: INO, PET, KIR, HET, DUD, PCS, BOD, BKU, ISZ, KIN. - Hesperia comma /L./: PA, INO, PET, MOH, PCS, KIN. -

147 Thymelicus sylvestris /PODA./j PA, INO, BOD. - Ochleodes venatus /BREM.- GREY./: HAJ, INO, PET, KIR, HET, DUD, ECS, BOD, MOH, ISZ, KIN. PAPILIONIDAE Papilio machaon /L./: PA, INO, PÉT, PCS, KIN. - Iphiclides podaldrius /L./: HAJ, PA, INO, PÉT, KIR, PCS, BKU. - Parnassius mnemosyne /L./: PA, PÉT, KGY, PCS, BOD, KIN. PIERIDAE Aporia crataegi /L./: PA, INO, KIN. - Pieris brassicae /L./: PA, INO, PÉT, NE, JASD, KIR, MOH, PCS, GUT, KIN, HÉT, BAL. - Artogeia napi /L./: PA, INO, BAG, PÉT, HÉT, KGY, NE, JASD, DUD, MOH, PCS, BOD, BAL, BKU, ISZ, GUT, KIN. - Artogeia ergane /GEYER/: PA, INO, BAG, PÉT, KIR, DCS, KIN. - Artogeia rapae /L./: PA, INO, PÉT, HAJ, BAG, KIR, HÉT, NE, BOD, BAL, KIN, JÁSD. - Pontia daplidice /L./: PA, INO, BAG, PET, KIR, HÉT, BKU, KIN. - Anthocharis cardamines /L./: PA, INO, PÉT, KIN, BOD, JÁSD, KIR. - Colias hyale /L./: PA, INO, PÉT, KIR, PCS, BOD, ISZ, KIN. - Colias australis /ERITY/: PA, INO, ISZ, KIN. - Colias chrysotheme /ESP./: PA, INO, BAG, PÉT, KIR, HÉT, KIN. - Colias crocea /PRC,/: PA, INO, BKU, ISZ, KIN. - Gonepteryx rhamni /L./: PA, INO, PÉT, HET, KIR, PCS, BOD, BAL, KIN. - Leptidea sinapis /L./: PA, INO, PÉT, KIR, BAR, HÉT, NE, JÁSD, MOH, PCS, BOD, BKU, KIN. LYCAENIDAE Lycaena phlaeas /L./: PA, INO, PÉT, KIR, PCS, BOD, BAL, ISZ. - Lycaena dispar hungarica /SZABÓ/: PA, INO, PET, KIR, HÉT, NE, MOH, BOD. - Heodes alciphron /ROTT./: PA, PÉT, - Thersamonia thersamon /ESP./: PA, INO, PCS. Thecla betulae /L./: PA, PET, NE, PCS, BOD, KIN. - Quercusia quercus /L./: PAJ, PA, PET, KIR, BOD, KIN. - Heodes tityrus /PODA./: PA, INO, PÉT, KIR, PCS, BOD, BAL, ISZ. - Nordmannia i l i c i s /ESP./: PA, PÉT, HET, PCS. - Nordmannia acaciae /P./: PA, INO, PÉT, KIR, JÁSD. - Strymonidia spini /DEN. ET SCHIPP./: PA, PÉT, PCS, KIN. - Strymonidia w-album /KNOCH/: PA, PÉT, BOD, KIN. - Strymonidia pruni /L./: PA, PET, HET, BOD. - Callophrys rubi /L./: PA, PÉT, KIR, BOD, KIN. - Cupido minimus /PUESSLI/: PA, INO, PET, HÉT, BOD, KIN. - Everes argiades /PALL./: PA, PÉT, HÉT, MOH, PCS, BAL, KIN. - Everes decoloratus /STAUD./: PA, PÉT, KIR, JÁSD, BOD, KIN. - Celastrina argiolus /L./: PA, INO, PÉT, KIR, HET, BOD. - Plvilotes vicrama /BERGSTR./: PA, INO. - Scolitantides ori.on /PALL./: PA, PET, BOD, PCS. - Glaucopsyche alexis /PODA./: PA, INO, PET, KIN. - Maculinea arion /L./: PA, PET. - Maculinea teleius /BERGSTR./: INO, PÉT. - Maculinea nausithous /BERGSTR./: INO, PET. - Plebejus argus /L./: HAJ, PA, PÉT, KIR, BOD, BAL, KIN, KGY, DUD, JÁSD. - Lycaeides argyrognomon /BERGSTR./: PA, INO, PÉT, KIR, HÉT, PCS, KIN. - Aricia agestis /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, PÉT, BOD, KIN. - Cyaniris semiargus /ROTT./: PA, BOD. - Agrodiaetus thersites /CANT./: PA, KIR. - Plebicula dorylas /DEN. ET SCHIFF./: HAJ, PA, PÉT, KIN. - Lysandra coridon /PODA/: HAJ, PA, INO, BAG, PÉT, BOD, BAL, KIN. - Lysandra bellargus /ROTT./: PA, INO, PÉT, KIR, HÉT, KIN. - Meleageria daphnis /DEN. ET SCHIFF./: PA, INO, PÉT. - Polyommatus icarus /ROTT./: HAJ, PA, INO, BAG, PÉT, KIR, KGY, NE, JÁSD, BNA, MOH, PCS, BOD, BAL, ISZ, KIN. Hamearis RIODINIDAE lucina /L./: PA, PÉT, KIR, NE, BOD, KIN. LIBYTHEIDAE Libythea celtis /LAICH./: PA, INO, BOD, KIN. NYMPHALIDAE Araschnia levana /L./: PA, INO, PÉT, KIR, HÉT, MOH, PCS, BAL, ISZ, GUT. - Nymphalis polychloros /L./: PA, INO, HET, BOD, BAL. - Nymphalis antiopa /L./: PA, INO, HÉT, BOD, KIN. - Inachis io /L./: HAJ, PA, INO, PET, KIR, HÉT, NE, JÁSD, MOH, BOD, KIN, BAL. - anessa atalanta /L./: PA, INO, PÉT, KIR, HÉT, JÁSD, ISZ, KIN. - anessa cardui /L./: HAJ, PA, INO, PÉT, HÉT, JÁSD, FCS, BOD, ISZ, GUT. - Aglais urticae /L./: PA, INO, PÉT*; KIR, HÉT, JÁSD, BOD, BAL. - Polygonia c-album /L./: PA, INO, PÉT, KIR, HÉT, JÁSD, PCS, BOD, KIN, JÁSD. - Argynnis paphia /L./: PA, INO, PÉT, NE, BNA, ISZ, KIN, HÉT. - Pandoriana pandora /DEN. ET SCHIFF./: INO, KIN. - Mesoacidalia aglaja /L./: PA, PET, KIR, HET, FCS, BOD, BAL, ISZ. - Fabriciana niobe /L./: HAJ, PA, PÉT, HÉT. - Fabriciana adippe /DEN. ET SCHIFF,/: PA, INO, HÉT, BOD, KIN. - Issoria lathonia /L./: PA, INO, PÉT. KIR, HET, JÁSD, MOH, PCS, BOD, BAL, ISZ, KIN. - Brenthis hecate /HBN./: PA, PET, KJJJ. '-

148

149 Brenthis daphne /DEN. ET SCHIFF./: PA. - CO,ossiana selene /DEN.ET SCHIFF./: PÉT, KIR. - Closaiana dia /L./: PA, INO, PET, KIR, HÉT, FCS, BOD, KIN. - Cloaaiana euphroayne /L./: PA, BOD. - Melitaea didyma /ESP./: HAJ, PA, INO, HET, PCS, BOD, KIN. - Melitaea t r i v i a /DEN. ET SCHIPP./: PA,PÉT, KIR, HÉT, PCS, KIN. - Melitaea phoebe /DEN. ET SCHIPP./: PA, INO, PÉT, KIN. - Melitaea cinxia /L./: PA, INO, PÉT, HÉT, BOD, KIN. - Mellicta athalia /ROTT./: PA, INO, PÉT, HET, FCS, BOD, ISZ, KIN. - Mellicta britomartia /ASSM./: PA. - Mellicta aurelia /NICK./: PA, ISZ, HET. - Melitaea diamina /LANG/: KIN. - Euphydryas maturna /L./: PA, BOD. - Apatura i l i a /DEN. ET SCHIPP./: INO, CSP, PCS, BOD, KIN. - Apatura i r i a /L./: PA, JASD. - Limenitia Camilla /L./: PA. SATYRIDAE Minoia dryaa /SCOP./: PA, INO, PÉT, KIR, HÉT, NE, PCS, BOD, BAL, KIN. - Brinteaia circe /DEN. ET SCHIPP./: HAJ, PA, PÉT, KIR, HÉT, JASD, ISZ, KIN, L. - Arethuaana arethuaa /DEN. ET SCHIPP./: HAJ, PA, INÇ, BAG, PET, KIR, T, PCS, BAL, KIN. - Hipparchia fagi /SCOP./: PA, INO, PET, KIR, BOD,KIN. - Hipparchia aemele /L./: PA, INO, PET, KIR, HET, JASD, PCS. - Chazara b r i - aeia /L./: HAJ, PA, INO, BAG, PET, KIR, KIN. - Melanargia galathea /L./: HAJ, PA, INO, PÉT, KIR, HET, JASD, BNA, NE, ISZ, KIN, BAL. - Maniola jurtina /L./: HAJ, PA, INO, BAG, PÉT, KIR, BAR, HÉT, KGY, JASD, DUD, PCS, BOD, ISZ, KIN, MOH. - Hyponephele lycaon /KÜHN/: PAJ, PA, KIR, HÉT. - Aphantopua hyperantua /L./: PA, INO, PET, KIR, HÉT, BAL. - Coenonympha pamphilua /L./: PA, INO, BAG, PÉT, KIR, HÉT, KGY, MOH, PCS, BAL, ISZ,KIN. - Coenonympha arcania /L. /: HAJ, PA, INO, PÉT, Kp, HÉT, PCS, BOD, KIN. - Coenonympha glycerion /BORK./: HAJ, PA, INO, PET,JASD, BOD, BAL, KIN. - Pararge aegeria /L./: PA, PÉT, KIR, HET, NE, BNA, PCS, BOD, GUT, KIN. - Laaiommata megera /L./: HAJ, PA, INO, PET, KIR, HEIÇ, NE, BNA, PCS, BOD, BAL, GUT, KIN. - Laaiommata maera /L./: PA, INO, PET, KIR, HÉT, KGY, NE, PCS, BAL, KIN. REFERENCES - IRODALOM ABAPI-AIGNER L. - PAEL J. - UHRYK N. /1896/: Regni Hungáriáé., I I I. Bp., 82. Lepidoptera fauna, in: Fauna BALOGH I. /1967/: A Bükk hegyaég lepkefaunájának k r i t i k a i vizsgálata I - I I. Pol. Ent. Hung. 20 /1/: , /2/: BALOGH I. /1978/: A Mecsek hegyaág lepkefaunája /Lepidoptera/ - Pol. Ent. Hung. 31 /2/: BERGMANN, A. /1954/: Die Groaachmetterlinge Mitteldeutachlands. Eulen. 4 /1-2/: BORDÁN I. /1930/: Enumeratio Macrolepidopterorum in regioné árpalota Stephan Bordan. Bakony Múzeum Természettudományi Adattára, itsz , eszprém. BUSCHMANN P. /1982/: Adatok Jászberény és környéke nagylepkéinek ismeretéhez /Lepidoptera/ - Fol. Ent. Hung. 43 /1/: DIETZEL GY. /1973/: A Márkó-Szentgél-Csehbánya-Hérskut négyszög /Bakony hegység/ 10 éves lepidopterologiai kutatásainak jelentősebb eredményei I. - A eszprém Megyei Muz. Közi. 12: FAZEKAS I. /1978/: izsgálatok a magyarországi Hesperidae ós Lycaenidae fajokon /Lepidoptera/ - Fol. Ent. Hung. 31 /1/: FAZEKAS I. /1980a/: A Keleti-Bakony nagylepkefaunája I. Királyazálláe éa környékének nagylepkefaunája - A eszprém Megyei Muz.Közi. 15: FAZEKAS I. /1980b/: A Bakony hegység Eupithecini-faunája, I. /Lepidoptera: Geometridae/ - A eszprém Megyei Muz. Közi. 15: FEKETE G. /1964/: A Bakony növénytakarója /Bakony cönológiai-növényföldrajzi képe/. /In: A Bakony Termóezettudományi Kutatásainak Eredményei I. / eazprém, Bakonyi Múzeum. PREYER, D. F. /1842/: Schmetterlingstunde. Augsburg, 167.

150 GOZMÁNY L. /1968/: Nappali lepkék - Diurna - Fauna Hung. 16 /8/: 55. GOZMÁNY L. /1970/: Bagolylepkék - Noctuidae - Fauna Hung. 16 /11/: 151. GYULAI P. - UHERKOICH Á. - ARGA Z. /1974/: Ujabb adatok a magyarországi nagylepkék elterjedéséhez /Lepidoptera/ - Pol. Ent. Hung. 27 /2/: GYULAI I. - GYULAI P. - UHERKOICH Á. - ARGA Z. /1979/: Ujabb adatok a magyarországi nagylepkék elterjedéséhez I I. /Lepidoptera/ - Pol. Ent. Hung. 32 /2/: HERCZIG B. - BÜRGÉS GY. - RONKAY L. /1981/: A Keszthelyi helység nagylepkefaunisztikai alapvetése - A eszprém Megyei Muz. Közi. 16: HERCZIG B. /1984/: További adatok a értes nagylepkefaunájának ismeretéhez /Manuscript/ HARTIG, P. - HEINICKE, W. /1975/: Systematisches erzeichnis der Noctuiden Europas /Lepidoptera-Noctuidae/ - Entomologische berichte Europas und Nordwesta HIGGINS, L. G. - RILEY, N. D. A971/: Die Tagfalter frikas - erl. Paul Parey, Hamburg und Berlin. HIGGINS, L. G. /1975/: The Classification of European Butterflies. Collins, London JABLONKAY J. /1974/: Lepkegyüjtő tevékenységem tapasztalataiból - Pol. Hist.- nat. Mus. Matr. 2: KOCH, M. /1984/: Wir bestimmen Schmetterlinge. Neuman erlag Leipzig-Radebeul KOÁCS L. /1951/: Neue Angaben Uber das orkommen einieger Macrolepidopteren in Ungarn. - Pol. Ent. Hung. 4 /2/: KOÁCS L. /1953/: A magyarországi nagylepkék és elterjedésük - Pol. Ent. Hung. 6: KOÁCS L. /1956/: A magyarországi nagylepkék és elterjedésük I I. - Fol. Ent. Hung. 9: KOÁCS L. /1958/: áltozások a magyarországi nagylepkék adataiban a Fauna Regni Hungáriáé, illetőleg Abafi-Aigner lepkekönyvének megjelenése óta - Fol. Ent. Hung. 11 /2/: KOÁCS L. /1965/: Araszolólepkék I. - Geometridae I. - Fauna Hung.16 /8/:55. LENGYEL GY. /1964/: A Gnophos intermedia WHRLI. második nemzedékére vonatkozó megfigyelések - Pol. Ent. Hung. 17: NYIRŐ M. /1965/: Feljegyzések árpalotán gyűjtött lepkefajokról /Manuscript/ PAPP J. /1966/: "A Bakony természeti képe" és a rovartani kutatások - Fol. Ent. Hung. 19« PAPP J. /1968/: Bakony-hegység állatföldrajzi viszonyai - A eszprém Megyei Muz. Közi. 7: RESKOITS M. /I963/: A Bükk-hegység lepkefaunája - Pol. Ent. Hung. 16 /1/: RÉZBÁNYAI L. /1973/: Kvalitativ és kvantitativ vizsgálatok és Éazaki-Bakony éjszakai nagyiepkefaunaján I. Fenyőfő, Somhegypuszta - A eszprém Megyei Muz. Közi. 12: RÉZBÁNYAI L. /1979a/: Kvalitativ és kvantitativ vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylepkefaunéjén I I. Somhegypuszta, Ráktanya, Zirc-arborétum - A eszprém Megyei Muz. Közi. 14:

151 RÉZBÁNYAI L. /1979b/: Lelőhelyadatok a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum nagylepkegyüjteményéből 1969-ig - A eszprém Megyei Muz. Közi. 14: RÉZBÁNYAI L. /1979c/: Az Északi-Bakony nappali nagylepkefaunája. /A Bakony természettudományi kutatásainak eredményei XII./ Zirc, 69. RÉZBÁNYAI L. /1980/: Kvalitativ és kvantitativ vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylepkefaunáján I I I. /Személyes éjszakai gyűjtőhelyek/ - A eszprém Megyei Muz. Közi. 15: RÉZBÁNYAI L. /1981/: Az Északi-Bakony Eupithecia faunájának alapvetése - A eszprém Megyei Muz. Közi. 16: RÉZBÁNYAI L. /1983/: Kvalitativ és kvantitativ vizsgálatok az Északi-Bakony éjszakai nagylepkefaunáján I. - Polia Musei Hist.-nat. Bakonyiensis RONKAY L. - SZABÓKY CS. /1981/: Investigations on the Lepidoptera fauna of the Zemplén Mts. /NE Hungary/. I. The valley of Kemence stream. Pol. Ent. Hung. 42 /2/: SZALKAY J. A962/: Pót és környékének nagyiepkói-pol. Ent. Hung. 15 /2/: SZEÖKE K. /1976/: A biotóp irányának hatása fénycsapdával gyűjtött lepkék berepülésére. XX. Növényvédelmi Tudományos Értekezlet, MAE-AGROTRÖSZT, Bp., SZEŐKE K. /1978/: A Mezőföld nagylepkefaunájának vizsgálata fénycsapdák segítségével /Lep./ - Pol. Ent. Hung. 31: larvae in Hun S ZECKE K. /1982/: Date to the foodplants of lepidopterous gary. - Pol. Ent. Hung. 43: SZEŐKE K. /1983/: A értes hegység nagylepkefaunája /Maunacript/ SZEŐKE K. /1984/: Pej ér megye lepkéi /Manuscript/ SZÉCSÉNYI L. /1981/: Adatok a Balaton-felvidék eszprém Megyei Muz. Közi. 16: nagylepke faunájához - A SZŐCS J. /1968/: Adatok Sümeg lepkefaunájához - A eszprém Megyei Muz.Közi. 7: SZŐCS J. /1971/: A lepkehernyók természetes tápnövónyei I I. - Pol. Ent. Hung. 24 /2/: TALLÓS P. /1958/: Adatok néhány nagylepkefaj hazai előfordulásához - Pol. Ent. Hung. 11: TALLÓS P. /1963/: Adatok a Bakony ós környéke nagylepkefaunájához I. Északi- Bakony - A eszprém Megyei Muz. Közi. 1: UHERKOICH Á. /1976/: Polymixis flavicincta P. magyarországi előfordulása /Lep.Noct./ - Pol. Ent. Hung. 29 /1/: UHERKOICH Á. / /: További vizsgálatok az Őrség nagylepke faunáján /Lepidoptera/. Nyugat-Magyarország nagylepke faunája I I I. Savaria. A as megyei Muzeumok Értesítője , ARGA Z. /1963/: Ujabb adatok az Északi-Középhegység Macrolepidopterafaunájához - Pol. Ent. Hung. 16 /1/:

152 LEPK E F A UN ISZTIK AI ADATOK A KELETI-BAKONYBÓL A Bakony hegység lepkefaunisztikai vizsgálata, az utóbbi években megnövekedett. Ez elsősorban a veszprémi Bakonyt Múzeum /PAPP 1966/ által minegy húsz éve megindított kutatási programnak köszönhető. A program meginditásának időszakában ismert volt Barkóczi ben végzett gyűjtése Sümeg körzetében, melyet SZOCS /1968/ dolgozott f e l. Úgyszintén a meghirdetett akció elfftt közöl értékes adatokat TALLÓS /1958, 1963/ az Eszaki-Bakonyból. Ezidőtájt születik me NYIRŐ /1965/ kézirata a várpalotai lepkékről. Dietzel Herend környékén, Szeoke K. és L. pedig a Kele^i-Bakony számos pontján végeznek gyűjtéseket a hatvanas évek első felétől. RÉZBÁNYÁI /1973, 1979a, b, c, 1980, 1983/ 1967-től kapcsolódik be a programba. További értékes adatokat szolgáltatnak DIETZEL /1973/, FAZEKAS /1980e, b/, SZÉCSÉNYI /1981/ ós HERCZIG - BÜRGÉS - RONKAY /1981/ gyűjtései a Bakony hegységben. A Keleti-Bskonyban végzett lepkészeti tevékenységünk huszonöt /Nyirő/, i l letve húsz^évre /Szeőke K. éa L./ tekint vissza. árpalota, Inota és Pét környékén elsősorban Nyirő, a Keleti-Bakony egyéb pontjain Szeőke K. és L. gyűjtöttek. árpalotán és környékén evekben BORDÁN /1930/ gyűjtött lepkéket, gyűjteményének maradványa és kéziratai a veszprémi BakonyiMúzeumban találhatók. A Magyar Birodalom Állatvilága /ABAPI-AIGNER - PAEL - UHRYK, 1896/ nem szerepeltet adatokat a Keleti-Bakonyból. KOÁCS /1953, 1956/ klasszikus faunamüvében csupán Fehérvár-csurgó és Öskü környékéről közöl néhány adatot. A ár-völgyben 1961 és I963 években LENGYEL /1964/ Jablonkai társaságában végzett gyűjtéseket. További faunisztikai adatok találhatók PAPP /1968/ és SZEOKE /1976, 1982, 1983, 1984/ közleményeiben években Bodajk ós Balinka között, a ballnkai erdészháznál egy, a rovarok fényrepülésónek vizsgálatára szerkesztett, osztott gyűjtő-, ós fogóterü fénycsapde üzemelt. E fénycaepda anyagának feunisztikai értékelésót Szeőke végezte, az adatokat jelen dolgozatunk fajlistájábs illesztettük be. A fényrerepűléssel kapcsolatos etológiai megfigyelésekről egy korábbi dolgozat /SZEOKE 1976/ számol be. FAZEKAS /1980a/ Királyszállás és környékéről 564 lepkefaj előfordulását j e l z i. Adatéinak magvát két éven át / / Királyszálláson üzemeltetett fénycsapda fogási eredményei szolgáltetták. Jelenleg Dudar ós környékén Ábrahám Levente tevékenykedik, ígéretesek Sebők Ferenc árpalote környéki gyűjtései is. Gyűjtéseink során számos ritks előfordulású lepkefej került elő. Ilyenek ez Idee elongerie pecheria Stgr., Notochasis sertata Hbn., Coenocalpe lapidata Hbn., Chersotis rectangule Den. et Schiff., Ch. margaritaoea i l i., Ch. fimbriole Esp., Memestre ceppe Hbn., Sideridis implexe Hbn., Cucullia campenulee Frr., Luperine zollikoferi Prr., Hydreecie petesitis Dbl., Pyrrhie purpurites Tr.,Cycnis luctuose Hbn.G. A f e j l i s t a 28 lelőhelyéről 845 faj edateit tartalmezze. Közülük 38 fe;j /a Hepialidee, Cossidee, Psychidae, Thyridae, Limecodidae és a Zygaenidee cseládok tegje/ Mikrolepidoptera. Author's eddres /A szerzők cime/: Dr.SZEŐKE Kálmán H-8000 Székesfehérvár Rákóczi u. 22. Dr.NYIRŐ Miklós H-8100 árpalota Körmöcbánye u. 9> ISO

153 FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI A GYAPJASLEPKE (LYMANTRIA DISPAR L) FÜRKÉSZLÉGY PARAZITÁI (DIPTERA: TACHINIDAE) II. DR. TÓTH SÁNDOR Bakonyi Természettudományi Museum, Zirc ABSTRACT: In his former paper /TÓTH, 1984/ author described the history of investigations carrid out on Tachinid flieb in Hungary, emphasising investigations on parasites of Lymantria dispar, and on the base of available literature /HERTING, 1960/ the Tachinid parasites of Lymantria dispar. Fundamental work of /MIHALYI, 1986/ had been published in 1986, thus i t become a problem of topical Interest to complete author* s former study. Bevezetés Előző dolgozatomban /TÓTH, 1984/ már foglalkoztam a gyapjaslepke /Lymantria dispar L./ flirkészlégy parazitáival. Dolgozatomat elsősorban HERTLNG /1960/ alapvető monográfiájára építettem. Az azóta eltelt idő alatt újabb ismeretek birtokába jutottam, ezért időszerűvé vált a korábbi adatok kiegészítése. Az újabb adatokat elsősorban MIHÁLYI /1986/ munkájának köszönhetem, de további parazitákat találtam SIMONS et al. /1979/, illetőleg SISOJElÖ /1975/ dolgozatában is. Időközben / ben és 1976-ban/ lezajlott a Balaton-felvidéken egy jelentős gyapjaslepke gradáció, melynek több száz hektár erdő esett áldozatául. A két év folyamán részletes helyszíni vizsgálatokat és nagy mennyiségi! gyapjaslepke hernyóból /valamint bábból/ laboratóriumi parazitanevelést végeztem. Az eredményekről a későbbiek során önálló dolgozatban kívánok beszámolni. Most csupán felsorolom és a rendelkezésemre álló Ismeretek alapján röviden jellemzem az előző munkámben nem szereplő gyapjaslepke parazitákét. oria ruralis /FALLÉN, 1810/ Az eddigi adatok /HERTING 1984/ szerint a Paleerktikum nagy részében elterjedt l'urkészlégy. Előfordul Európában északra Skóciáig és Lepföldig. Gyűjtötték Paleeztinában, e Transzkaukázusben, Szovjet Közép-Ázsiáben, Dél-Szibériában, Mongóliában, Szahelinon, e Kuril-szigeteken és Jepánban. Cseknem kozraopodite f e j, melyet Afrika negy részében, velemint EBzek- és Dél-Amerikában Is megteleltek /MIHÁLYI 1986/. Magyerorazágon közepes előfordulású, a Bakonyban is sokfelé elterjedt. Eddig a hegységnek kereken 30 pontján gyűjtötték. Májustól októberig repül, évente több /feltehetően 2-3/ nemzedéke van. HERTING /196O/ szerint begoiylepkék specifikus parazitáje. A szerző összesen 12 gazdáját említi, köztük egy neppeli lepkét /enesse cerdui L./ is. MIHALYI /1986/ munkájáben a oria rurelia 16 gezdáját telálhetjuk, köztük első helyen említ a szerző 2 neppeli lepkét /anessa, cardui L., anessa etelante L./, e Lymantrie dispar L. a felsorolás végére került, feltehetően azért mert a oria rural i s e gyapjaslepke parezitálasában alárendelt szerepet játszik. A Beleton-felvidéken gyűjtött Lymentrie dispar L. hernyókból eddig nem sikerült kinevelni. HERTING /1960/ szerint egy bagolylepke hernyóból 6 örie ruralis lárva ia ki fejlődhet. A lárvák a gazde üres bőrében bábozódnak be.

154 Ceranthia samarensis /ILLENEUE, 1921/ Pontos elterjedése még kevésbé ismert. A Káspi-tó mellől /Semara-Kujbisev/ írták le. Azóta megtalálták Franciaországban, Svájcban, az NSZK-ban, Ausztriában, Svédország déli részén, Leningrádban és Magyarországon is. Nálunk ritka, eddig csak BakonybélbŐl, Csévharasztról ós árgesztesről ismerjük az előfordulását. Az utóbbi helyen gyűjtött Orgyia recena HUBN. hernyókból sikerült k i nevelni is. MILLS et al. /1986/ a gyapjaspille paraziták kutatása érdekében 2-3 fokozatú lárvákat helyezett k i. A vizsgálat során azt tapasztalták, hogy az 50 %-ban parazitáit hernyók 30 %-a /1983-;1985-ben/ a Ceranthia samarensis parazitalása következtében pusztult el. MIHÁLYI /1986/ szerint Dél-Franciaországban a f i a t a l Lymantria dispar L. hernyóknak 30 %-át Ceranthia samarensis pusztította el. Nálunk ritkasága, miatt valószínűleg lényegesen kisebb a - jelentősége. Igaz, hogy egyelőre az ennek esetleg ellenkezőjet bizonyító hazai vizsgálatok Is hiányoznak még. Mivel lényegében monofág fajról van szó /csupán egyetlen alkalommal nevelték ki az Orgyia recens-bői/, mely a gazdaállatot a lárvafejlődés viszonylag korai szakaszában pusztítja el /csökkentve ezzel a károkozást/, a jövőben nagy szerepe lehet a gyapjaslepke elleni védekezésben. Winthemia venusta/meigen,1824/ Európában /NSZK, NDK, Olaszország, Szlovákia, a Szovjetunió európai részén Tartutól-Leningrédig/, Dél-Szibériában^a Kuril-szigeteken éa Japánban gyűjtötték. Magyarországról még nem került elő, MIHÁLYI /1986/ munkájában zárójeles f a j. HERTING /1960/ alapvető munkájában nem szerepel. Életmódjáról Jceveset tudunk. Az Eudia pavonia L. és a Lymantria diepar L. hernyójából nevelték k i. Exorista faaciata /FALLEN, 1820/ Előfordul Európában, északon Angliáig és Skandináviáig, a Szovjetunió európai területén, Dél-Szibériában és Mongóliában. Magyarországon ritka /Budapest, Tom pa és a Bakonyban Fenyőfő/. Morfológiailag nagyon közel áll az Exorista larvarum L.- hez, de ökológiai igényei eltérnek. Polifág f a j, gazdavélesztásábsn alig tér el az Exorista larvarum L.-től. A iegfc-'bb különbség HERTING /1960/ szerint az, hogy a Lymantria diepar L. és a Lymantria. monacha nem szerepel a gazdái között. Éppen ezért nem tekinthetjük megbízhatónak SISOJEIC /1975/ a- datát, mely szerint a f a j t a Lymantria dispar L. parazitájaként írja le. Exorista segregate RONDANI, 1859 SIMONS et al /1969/ szerint a palearktikum nyuçeti felében, HERTING /1987/ szer+nt közelebbről e Mediterráneumban, Ukrajnában, a Trenozkeukázusben, Közép-Azsiáben és Mongóliáben él. MIHÁLYI /1986/ nem említi a f a j t, feltehetően hazánkból még nem került elő. Igaz, hogy egy segregate szerepel s szerzőnél e Phorocera /Parasetigene/ silvestris R.-D. ezinonímjaként. Az Exorista segregate ROND, ezonben mind SIMONS et al. /1979/-nél, mind HERTING /1960, nel Önálló f a j. Érdekesnek találom, hogy a Lymentria dispar L. parezitáivel Jugosz láviáben behetóen foglelkozott SISOJEIC /1975/ nem említi a f a j t. Lehetséges talán, hogy összekeverte az Exorista fasciate-vel? Bár e Földközi-tenger mentén gyakori, HERTING /1960/ is feltételezi, hogy elighe nyomul be Közép-Európába.Megyarorezág déli területein ezért esetleges felbukkanása nem zárható k i. Polifág f a j, mely északi rokonaihoz hesonlóen elsősorben szövőlepkék perezitája. Gazdái között számos többé-kevésbé jelentős erdészeti és gyümölcsfakártevő található: Lymantria dispar L., Euproctis chrysorrhoea L., Orgyie dubia, Dendrolimus pini L., Lasiocampa quercus L., Gastropeche quercifolie L., Hyphantria cunee DRURY, Aporie cretaegi L. stb. Exorista rossice MESNIL, I960 Eddig esek Közép-Ázsiából /Tádzsikisztán/ és Törökországból ismerjük. Polifág, a Lymantrie disper L. gyekori perazitája /SABROSKY-REARDON 1976/. A szerzők munkájában telelhetünk további Lymantria dispar L. parazitákat a Palearktikum keleti részéből : Exorista japonica /T0WSED/, Palexorista disparis SABROSKY. A továbbiakban táblázatos formában foglelom össze e rendelkezésemre álló edetok alapján a Lymantrie diaper L. a Paleerktikumból ismert Tachinidae parazitáit.

155 I. táblázat: A gyapjaslepke /Lymantria disuar L./ palearktikus Tuchinidae parazitái ùor szám faj gazda választás nemzedék szám elterjedés 1. Blepharipa pratensis 2. Blepharipa schineri 3. Blondelia nigripes 4. Carcelia gnava 5. Ceranthia samarensis 6. Compsilura concinnata 7. Drino inconapicua 8. Exorista /?/ fasciata 9. Exorista japonica 10. Exorista larvarum 11. Exorista rossioa 12. Exorista segregate 13. Peles opulente 14. Peles pevida 15. Pelexoriste disporis 16. Perasetigana silvestris 17. Senometopia separata 18. Tochina magnicornis 19. Thelymorpha mermorete 20. örie rurelia 21. Winthemie venuste 22. Zenillie libetrix oligofág oligofág polifág oligofág monofág? polifág polifág polifág polifág polifág polifág polifág mon of ág polifág polifág oligofág oligofág oligofág oligofág polifág oligofág polifág univoltin? multivoltin multivoltin univoltin multivoltin multivoltin? multivoltin multivoltin multivoltin multivoltin univoltin multivoltin multivoltin univoltin univoltin multiv. /?/ multivoltin multivoltin? multivoltin Paleerktikum + USA ÉK-i része Paleerktikum Palearktikum + USA ÉK-i része Paleerktikum + USA ÉK-i része Paleerktikum + USA ÉK-i része Palearktikum + Neerktikum Paleerktikum Palearktikum K-Palearktikum Peleerktikum + USA Palearktikum NY-Palearktikum Európa Paleerktikum K-Paleerktikum Palearktikum + USA ÉK-i része Palearktikum Palearktikum Palearktikum Kozmopolita /?/ Palearktikum Paleerktikum

156 IRODALOM - LITERATUR HERTING, B. /196O/: Biologie der westpaläarktischen Raupenfliegen, Dipt., Tachinidae - Monogr. angew. Ent., 16: HERTING, B. /1984/: Catalogue of Palearctic Tachinidae /Diptera/ - Stuttg. Beitr. zurnaturk., aer. A., 369; MIHÁLYI P. /1986/: FUrkéazlegyek - Ászkalegyek Tachinidae-Rhlnophoridae - Magyarország Állatvilágé /Fauna Hung./, 161: MILS, N. J. - FISCHER, P. - GLANZ, W-D. /1986/: Host exposure: A technique for the study of gypsy moth larval paraaitoids under non-outbreak conditions - Proceedinge of the 18 t i l Infro World Congress, Division 2., ol. II.p , Ljubljana SABROWSKY, C.W. - REARDON, R. C. /1976/: Tachinid parasites of the gypsy moth, Lymantria dispar, with Keys to adults and puparia - Misc. Pub. Entomol. Soc. Am., 10/2/: SIMONS, E. E. - REARDON, R. C. - TICEHURST, M. /1979/: Seleoted Parasites and Hyperparasites of the Gypsy Moth, with Keys to Adults and Immatures - Agriculture Handbook /Gypsy Moth Handbook/, No. 540: SISOJEIC*, P. /1975/: Dinamika populaoije tachina gubára u toku gubareve gradacie - Zastita Bilja, 26/132/: TÓTH S. /1984/: A gyapjaslepke furkészlágy parazitái /Diptera: Tachinidae/- Folia. Mus. Hist.-nat. Bakonyiensis, 3: DIE RAUPENFLIEGEN-PARASITEN DES SCHWAMMSPINNERS (DIPTERA: TACHINIDAE), II. erf. beschäftigte sich sohon in einem seiner früheren Aufsätze /TÓTH 1984/ mit den Raupenfliegen-Parasiten des Sohwammspinners /Lymantria dispar L./. In der Aufzählung und Beschilderung der Parasiten stützte er sioh vor allem auf die Arbeit von HERTING /1960/. Inzwischen gelangten neuere Arbeiten in seine Hände /MIHALYI 1986, MILLS et al. 1986, SIMONS et al. 1979, SISOJEIC 1975/, in welohen weitere Parasiten des Schwammspinners erwähnt waren und eben deshalb hielt er eine Ergänzung seines früheren Aufsatzes notwendig. Sämtliche in beiden Aufsätzen aufgezählten Parasiten des Sohwammpinners /zahlnmässig 22/ werden im tabellarischen Ubersicht mitgeteilt. Die aufgezählten Arten bewohnen alle das Palaearktikum, einige von ihnen wurden in Ungarn bisher nooht nicht gesammelt /Exorista japonica TOWN., Exorista rossica MESN., Exorista segregate ROND., Winthemia venue In MEIG., Palexorista disparis SABR./. Die Art Exorista fasciata FALL, darf nur mit einem gewissen orbehalt als ein Parasit des Schwammspinners betrachtet werden. A szerző címe /Anscrift des erfassers/: DR.TÓTH Sándor H-8420 Zirc Rákóczi tér 1.

157 FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÖZEUM KÖZLEMÉNYEI BEITRÄGE ZUR KENNTNIS DER RAUPENFLIEGEN PARASITEN UNGARISCHER SCHMETTERLINGE (DIPTERA: TACHINIDAE) II. DR. S. TÓTH Bakooyer Naturwissenschaftliche«Museum, Zirc ABSTRACT: Data to knowledge of Tachinid flieu paraciting: Hungarian butterflyspecies /Diptera: Tachinidee/, I I. - Author would publish his experiments obtained in course of rearing Tachinid parasites of Hungarian butterfly species within the frame of a series of artioles. In the first port of thib series /TÓTH 1985b/ history of Hungarian attempts to rear Tachinid flies was outlined, than Tachinid parasites reared from oaterpillars and chryaalises of 12 butterfly species were shown. In present paper further results are published in a claesificetion that is in conformity with butterfly species. Êutterfly speoies investigated are as follows /Tachinid parasites reared from them are between brackets/: Hyloicus pinaatri L. /Phryxe erythrostoma HART., Exorista larvarum L./» Syntomls phegea L. /Caroelia falenarie ROND./, Agrotis segetum DHi. -SCHIPP. /Spallanzania hebes PALL., Peletaria rubescens R.-D./, Papilio machaon L. /Phryxe vulgaris PALL./, Hyponomeuta padellus L. /Besaa parallele, MEIG., Eurysthaea soutellaris R.-D., Zenillia dolose MEIG./: Among these speoics Phryxe erythrostoma HART, is a new data for Tachinid fauna of Hungary. Einleitung Wie es in einem meiner früheren Aufsätze /TÓTH 1985b/ schon erwähnt wurdo, plane ich die Ergebnisse, die im Laufe von Zuoht versuchen mit den Raupenfliegen Parasiten ungarischer Schmetterlinge gewonnen wurden, in Porm einer Serie zu veröffentlichen. Bisher habe ich in aller Kürze die Geschichte der einheimischen Raupenfliegen-Zuchtversuche und darauffolgend jene 6 Raupenfliegen-Arten besprochen /zum Teil, auch beschrieben/, die aus den Raupen, bzw. Puppen von 12 Schmetterlingsarten gezüchtet worden waren. In vorliegender Arbeit werden weitere Zuchterfolge bekannt gegeben und zwar nach Schmetterlingsarten gruppiert - vor allem aufgrund von Untersuchungen, die im Bakony-Gebirge durchgeführt worden waren. Materiel und Methodik In den vergangenen Jahren hebe ich die Gelegenheit gehebt, die Taohiniden-Parasiten zahlreicher Schmetterlingsarten - jedooh mit wechselndem Erfolg - zu untersuchen. Die mit diesen Zuchtversuohen gemachten Erfahrungen sind zum teil auoh im Druck erschienen /TÓTH 1984a, 1984b, 1984o t 1985a, 1985b, 1987/. Inzwischen habe ich meine Untersuchungen euch auf weitere Schmetterlinge ausgebreitet, bzw. ergänzende Untersuchungen an einigen sohon publizierten Sohmetterlings arten durchgeführt. Ergebnisse der Zuchtversuche orliegender Aufsatz enthält vor allem die Ergebnisse meiner eigenem Zuchtversuche. Im Pelle einer einzigen Art teile ich jedoch die Angaben des Herren Dr. Kálmán Szeoke mit;für die Überlassung dieser Angaben möchte ich auch an dieser Stelle erwähntem Herrn meinen Dank aussprechen.

158 Hyloicus piiiastri L. Imagines dieser Art fliegen in don Monaten Juni und Juli. Sie legen ihre Eier auf die Nadelblätter von verschiedenen Pinus-Arten. Die Raupen verzehren während deb ganzen Sommers die Nadelblätter, sie verpuppen sich am Ende September oder im Oktober, und zwar in dem Boden. Im Urkiefern- wald bei Fenyőfő fand ioh am an einem Kiefer /Pinus silvesteris/ 4 Raupen dieser Art, die dann im Laboratorium gehalten wurden. Am Ende September verpuppten sich die von mir gesammelten Raupen, und im Mai nächstfolgenden Jahres /1986/ schlüpften aus drei Puppen die Imagines heraus. Aus einer der Puppen sohlüpften noch wahrscheinlich im Herbst Tachiniden-Larven, die sich später verpuppt hatten. Aus der einen Tonnenpuppe schlüpfte am b ein einziges Exemplar der Art Phryxe erythrostoma HART.: Sämtliche andere Tonnenpuppen haben 3ich, leider, eingetrocknet oder waren ans anderem Grunde zugrunde gegangen. Die Taohiniden-Arl Phryxe erythrostoma /HARTIG, 1838/ gehört zu den selteneren seiner Sippschaft. Nach HERTING /1984/ bewohnt sie Europa, und zwar nech dem Norden bis Nord-Polen /Pomorze/ und Schweden /Uppland/ sowie auch Sibirien /Novosibirks/. Nach MIHÁLYI /1986/ wurde die Art in der näohsten Umgebung von Ungarn in dar Slowakei gesammelt. In Ungarn wurde die Art bisher nooh nicht gefangen, so dass das Exemplar, 4as aus der bei Fenyőfő gesemmelten Raupe gezäohtet wurde, unsere Taohiniden^Fauna mit einer neuen Art bereiohert hatte. HERTING /1960/ erwähnt die Art nur ganz kurz. Phryxe erythrostoma HART, ist ein spezifischer Parasit des Kiefernschwärmers /Hyloious pinastri L./. Gelegentlich parasitiert sie auch andere Schwärmer /wie Sphinx ligustri L., Smerinthus ocellate L./. Die Larve dieser Raupenfliege entwickelt sich in der Puppe des Wirtstieres. In einer einzigen Raupe von Hyloious können unter Umständen sogar 18 Tachiniden-Larven ihre Entwicklung durohlaufan. In der Regel vollzieht sich die Umwandlung der Techiniden-Larven im Boden, und zwar in der unmittelbaren Nähe der Schmetterling-Puppe. Die Tonnenpuppe der Taohinide wird dann - nach der Überwinterung - in April-Mai von den Imagines verlassan. Ein einziges Exemplar der Raupenfliege Exorista larvarum L. wurde vom Herrn Dr. Kaiman Szeőke aus einer Puppe der Sohmetterlingsart Hyloicus pinastr i L. gezüchtet, die bei elenoe gesammelt wurde. Der Imago verliess die Puppe am O6.O4.I972 /und zwar aller Wahrsoheinliokeit nach unter Laboratoriumsbedingungen, da die Art in der freien Natur erst ab Ende Mai ersoheint/. Die Beschreibung dieser weitgehend polyphagen Art ist in meinem ersten Aufsatz über diese Frage zu finden /T0TH 1984a/, in weloheiu die Tachinlden-Perasiten der Schnetterlingsart Lymantria dispart L. behandelt worden sind; auf eine eingehende Besprechung der Art soll an dieser Stelle verzichtet werden. Syntomis phegea L. Die Widderbären-Art Syntomis /Amuta/ phegea L. kommt im ganz Ungarn Uberall vor, an manchen Stellen, vor allem in lichten Wäldern, auf Waldlichtungen ist sie grosser Zahl zu finden. Ihre Raupe lebt vom März bis Mai vor allem auf Leontodon nudicalyx, aber auch auf enderen Pflanzen. Raupen, die Yor der erpuppung standen, habe ich am sudlioh der Ortschaft Olaszfalu, im Malomret zum Teil mit Insektennetz gesammelt, zum Teil von der Asphaltstrasse der Porstverwoltung aufgepickt; die Gesamtzahl der gesammelten Raupen betrug 146. Sie wurden in unser Laboratorium gebracht, wo sie sich innerhalb von einigen Tagen verpuppt hatten. Die ersten imagines sohlüpften am , die letzten am Ende desselben Monats. Geschlüpft waren insgesamt 66 Exemplare; die Übrigen waren noch im Puppenzustand infolge eines Befallos duroh Parasiten oder eus andere Ursachen eingegangen. In meiner ganzen Zucht konnte ioh 8 Taohiniden-Puppen finden. Unter innen gab e3 drei Puppen, aus welchen Raupenfliegen sohlüpften, und zwer 1859 Exemplare der Art Carcelia falenaria RONDANI. Ein ergleich der Tonnenpuppen Uberzeugte mich davon, dass auch jene zu diesen 11 ehörten, eus welchen keine Imagines schlüpften. Der Parasiten-Befall der unersuchten Syntomis phegea L.-Population scheint demnach ziemlich neidrig ge f wesen zu sein /5*5%/. HERTING /1960/ beschreibt die Taohiniden-Art Caroelia falenaria L. nur incller Kürze. Nach ihm schwärmen die Imagines am Ende April und im Monat Mai; jährlioh hat die Art nur eine Generation. In Ungarn wurden schwärmende Imagines vom April bis Oktober gesammelt. Trotzdem lässt es sich nicht ausschliessen, dass die Art jedes Jahr mehrere Generationen hat. Als einziges Wirtstier wurde von HERTING /1960/ Syntomis phegea L. erwähnt. Nach MIHÁLYI /1986/ soll die Raupe als zweites Wirtstier Eriogaster lanestris L. haben. Dir erbreitungsgebiet umfasst Zentral- und Süd-Europa sowie die Ukraine und Israel /HERTING 1984/.

159 In Ungarn wurde die Art bisher aus dem Mittelgebirge Transdenübiens - vor allem uus dem Bakony-Gebirge, sowie aus dem Mecsek- und Sopron-Gebirge, weiterhin aus dem sog. Őrség und von 4 Stellen der Ungarischen Tiefebene gesemmelt. Aufgrung der bisher durchgeführten Sammlungen könnte man die Art als selten betrachten. Agrotis segetum DENIS et SCHIFFERMULLER Als polyphager Schädling der Ackerfelder und Gemüsegärten veraehrt Agrotis /Sootio/ segetum sowohl die ober - als auoh die unterirdischen Teile verschie dener Pflenzen. Eine eingehende Besprechung der Biologie und der Schädlichkeit dieses Schmetterlings sowie der wichtigsten Methoden der Bekämpfung und der netürlichen Feinde ist in den Arbeiten von JERMY /1952/ sowie von BALAS et SA RINGER /1984/ zu finden. In seiner erwähnten Arbeit teilt JERMY mit, dass es ihm aus den Raupen der Schmetterlingsart Agrotis segetum drei Taohiniden-Arten zu züohten gelungen war /Gonia atra MEIG., Peletieria nigrioornis MEIG.» rubescers R.-D. und Peles pevide MEIG./. on diesen Arten erwähnt jedoch MIHÁLYI /1986/ Gonia etra MEIG. in seinem grundlegenden Werk als Mitglied der ungari schen Fauna nich; er zählt sie unter den zu erwartenden /in Klammern angegebenen/ Arten und zwar unter dem Namen Rheida atra /MEIG./. Das erbreitungsgebiet der Art umfasst nach HERTING /1984/ das Mediterranaeum,/SUd-Europa/, Transkaukasien, Süd-Sibirien und die Mongolei. HERTING /1960/ erwähnt unter Berufung auf eine eine Arbeit von PANTEL /1910/ eine näher nicht bestimmte Noctuiden- Raupe als Wirt dieser Art. Eben deshalb scheint es nioht ausgeschlossen zusein, deas hinter dem Nemen von Gonia atra MEIG., der im JERMY* s Aufsatz angegeben wurde, vielleicht die auf der Ungarischen Grossen Tiefebene vielerorts vorkommende Art Spallanzania hebes FALL, steckt. Problematisch ist zu einem gewissen Grade auch die Art Pales pavida MEIG., die von JERMY in seiner obenerwähnten Arbeit als ein Parasit des Schmetterlings Agrotis segetum beschrieben wurde, in seinem späteren Aufsatz /JERMY 1953/ das Wirtstier jedooh nur als Agrotis sp. anegeben worden war. HERTING /1960/ hat sich ebenfalls auf diese Arbeit berufen. Als Tachiniden-Parasiten des Schmetterlings Agrotis segetum wurde sowohl in den Arbeiten von HERTING /1960/ als auch in jener von MIHÁLYI /1986/ folgen de Raupenfliegen-Arten angegeben: 1. Spallanzania /Gonia/ hebes /FALLEN, 1820/ 2. Gonia capitata /DE GEER, 1776/ 3. Gonia bimaoulata WIEDEMANN Peleteria rubesoens /ROBINEAU-DBSOIDY, 1830/ / - nigrioornis R03.- -DES./ 5. Exorista larvarum /LINNAEUS, 1758/ 6. NIlea /Pletymya/ hortulana /MEIGBK, 1824/ Letzterwähnte Art soll nach HERTING /1960/ nur ein fakultativer Parasit des Schädlings zu sein, während MIHÁLYI /1986/ /wahrscheinlich auf grund von LaboretoriuDL'iversuchen/ die Schmetterlingsart Agrotis segetum als ein normales Wirtstier dieser Taohiniden-Art betrachtet. Die Raupen von Agrotis segetum habe ioh am in der Ortschaft Cserszegtomaj in einem Gemüsegarten sowie am bei Olaszfalu auf einem Kreutfeld gesammelt. Die Raupenpopulationen von beiden Sonmelplätzen haben sich nur als schwach befallen erwiesen. Aus den Raupen, die bei Cserszegtomaj gesammelt wurden, sohlüpften 4 Exemplare der Art Spallanzania hebes FALL, /zwischen und / sowie 2 Exemplare der Tachinide Peleteria rubesoens R.-D. /zwischen und /. Gesamtzahl der gesammelten Raupen betrug 58 und so erwies sich der Grad der Befallenheit der Population durch Taohinlden /angenommen, dass es sioh in einer Raupe nur eine Larve entwickelte/ als etwa 10%. Aus den 23 Raupen, die in der Oxtsohaft Olaszfalu gesammelt wurden, schlüften /zwischen und / 2 Exemplare der Art Peleteria rubescens R.-D.; Grad der Befallenheit erwies sioh als 8,7%. Es muss nebenbei bemerkt wurden, dess aus den Raupen von Cserszegtomaj auch Hymenopteren-Parasiten herausgeschlüpft waren. on den beiden Tachiniden-Arten, die aus den Raupen von Agrotis segetum gezüchtet wurden, kommt - aufgrund unserer bisheriges Funden - die Axt Spallanzania hebes PALL. nur im südlichen Teil des Bakony-Gebirges, auf dem Plattensee-Hochland /vor allem am Ufer des Plattensees/ sowie in den östlichen Gegenden des Ost-Bakony-Gebirges. Auch die anderen Fundorte liegen meistens in den Flachländern Ungarns. Die Art Peleteria ruboscens R.-D. bewohnt ähnliohe Gebiete, dringt aber euch in die Berge hinauf /so auch in das Bakony-Gebirge/; sie ist eusserdem viel häufiger. Dies wird vor allem duroh jene Netzkarte veranschaulicht, in welcher die bisher bekennt gevordenen Fundorte beider Arten eingetxegen worden sind.

160 Papilio machaon L. Die Zahl der Individuen dieser Art, die Uber ganz Ungarn verbreitet ist, hat jedoch während der letzten Jahrzehnten merkbar abgenommen. Ihre Raupen, die verschiedenen Doldengewächsen /Umbelliferae/ leben, trifft man auch im Bakony- -Gebirge nur vereinzelt. Diese Raupen sind sehr oft durch Taohiniden-Larven befallen - zum grössten Ärgernis der sioh mit der Zuoht von Raupen befassenden Lepidopterologen. In seiner grundlegenden Arbeit zählt HERTING /1960/ folgende Tachiniden-Parasiten der Schmetterling Papilio maohaon auf: Buquetia. muaoa ROBINEAU-DESOIDY, 1847 Phryxe vulgaris /FALLEN, 1810/ Blondelia nigripes /FALLEN, 1820/ Exorista larvarum /LINNAEUS, 1758/ Exorista sorbillans /WIEDEMANN, 1830/ Peleteria rubesoens /ROBINEAU-DESOIDY, 1830/ Diese Aufzählung soll noch damit erweitert werden, dass in MIHÁLYI's Werk /1986/ unter den Wirtstieren der Tachiniden-Art ExoriBta sorbillans WIED. Papilio machaon L. nich erwähnt wird, demgegenüber eine andere Schmetterlingsart, Iphiclides podalirius L. ist in der HERTING' sohen Monographie /1960/ nicht zu finden. Je eine Raupe dieser Schmetterlingsart wurde von mir an verschiedenen Punkten des Bakony-Gebirges gesammelt /Alsóperepuszta, Balatonfüred, Cserszegtornaj, Fenyőfő, Hétházpuszta, Tihany, Zirc/ und zwar auf folgenden Pflanzenarten: Daucus oarota L., Heraoleum sphondylium L., Seseli leucospermum W. et K., Parasiten konnten bisher nur aus der einzigen in Tihany gesammelten Raupe gezüchtet werden, und zwar 5 Exemplare der Tachiniden-Art Phryxe vulgaris FALL. Hyponomeuta pedellus LINNAEUS Die polyphege Raupe dieser Art lebt vor allem auf ogelder SUsskirsche /Prunus avium/, sie kommt aber auch auf anderen Prunus-, sogar Crataegus-Arten vor. Meistens tritt sie massenhaft auf, und deshalb ist die durch sie verursachte Beschädigung der Bäume besondere auffallend. Die Raupen verzehren das ganze Laubwerk der befallenen Bäume. Trotzdem, dass die Raupe dieser Schmetterlingsart ziemlich klein sind, werden sie von mehreren Raupenfligen-Arten befallen. Nach HERTING /1960/ wird sie durch die unten aufgezählten 5 Tachiniden-Arten parasitert: Bessa parallele /MEIGEN, 1824/ Eurystaea soutellaris /ROBINEAU-DESOIDY, 1848/» Discoohoeta yponomeutae /R0NDANI, 1861/ Bactromyia aurulenta /MEIGEN, 1824/ Zenillia dolosa /MEIGEN, 1824/ Compsilura ooncinnata /MEIGEN, 1824/ Sämtliche Arten werden auoh in MIHÁLYI's /1986/ Arbeit aufgezählt /jedooh sind die Wirtstiere der Raupenfliege Compsilura ooncinnata MEIG. konkret nicht erwähnt/. Mit den Parasiten, die aus den im Kurort Héviz von Prunus avium gesammelten Hyponomeuta padellus-raupen gezüohtet wurden, beschäftigen sioh SARINGER et al. /1983/. Nach ihren Zuohtergebniasen waren 32,1 Jt der Population von Héviz durch Bessa parallele MEIG., und 28,3 % duroh Zenillia dolosa MEIG. befallen. Erwähnten Autoren ist weiterhin gelungen auch mehrere Hymenoptere-Paxasiten zu züchten. Trotz mehrjährigem Nachforschen Ist es mir nicht gelungen die Raupen dieses Schmetterlings im Park von Héviz aufzufinden, Im Jahre 1987 habe ioh endlich je eine grössere Population der Art bei Szigliget und Tihany / / sowie neben dem Autobahn M7 in Dorfflur von Pázmand /am / gefunden. An sämtlichen drei Stellen waren die Traubenkirschen-Bäume /Prunus padus L./ von diesen Raupen befallen; im Mittelpunkt der Ansteckung waren die meisten dieser Bäume von ihrem Laub vollkommen beraubt. Zur Zeit deb AuffIndens dieser Populationen befanden sich die Raupen sohon im Stadium der erpuppung /bzw. haben dies schon beendet/. Je 100 Puppen wurden von sämtlichen Populationen gesammelt und dann im Laboratorium in Zuchtgläsern, die mit dichtem MUllersieb Uberzogen waren, aufbewahrt. Die ersten Schmetterlinge aub dem Material von Szigliget und Tihany schlüpften am die aus dem Pázmánder Material am IO.07., die letzten etwa 2 Wochen später. An den Wänden der Gläser, in welohen die von Szigliget und Tihany stammenden Puppen enthalten waren, erschienen kurz darauf /05.07./ auoh die Raupenfliegen. Die Population von Pázmand erwies sioh als vollkommen frei von Parasiten /sogar Hymenopteren-Parasiten schlüpften nioht

161 Qua ihnen/. Der Grad der Befallenheit war im Falle der Population von Szigliget 16 %, in der von Tihany 21 %. Aua beiden Gruppen achliipften zahlreiche kleine Hymenopteren. Die Raupenfliegen-Paraaiten wurden in flogender Tabelle zusammengefest: Nummer Parasit Szigliget Fundort Tihany 1.?.. 3. Bessa parallele MEIG. Eurysthaea scutellaris R.-D. Zenillia dolosa MEIG. 13 St. 3 St. 19 St. 1 St. 1 St. Di aufgezählten Raupenfliegen-Perasiten habe ich in einem früheren Aufsatz /TOTH 1984c/ Uber die Parasiten der Schmetterlingoart Hyponomeuta oognatellus HlIBN. schon beschildert, und deshalb möchte ich darauf verzichten. Abb. 1: Die Fundorte von Spallanzania hebes FALL, in Ungarn. 1. ábra: A Spallanzania hebes FALL.magyarországi lelőhelyei

162 LITERATUR - IRODALOM BÁLÁS G. - SÁRINGER GY. /1984/» Kertészeti kártevők - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1069 P. HERTING, B. /19&0/: Biologie der westpaläarktisohen Raupenfliegen /Dipt: Taohinidae/ - Monogr. angevr. Ent HERTING, B. /1984/: Catalogue of Palearotio Taohinidae /Diptera/ - Stuttg. Beitr. Neturk., Ser.A., 369» JERMY T. /1952/: Magyarországi megfigyelések kártevő bagolypillókon az években - Aim. Inst. Prot. Plant. Hung., 5: JERMY, T. /1953/: Die Hohadliohen Erdraupen in Ungarn. Beobachtungen in der Jahren Acta Agron. Acad. Sei. Hung., 3« MIHÁLYI P. /1986/: PUrkószlegyek - Aszkalegyek /Taohinidae - RHIN0PH0RIDAE/ - Magyarország Állatvilága, l6l: 1-425» PANTEL, J. /1910/: Recherches sur les Diptères á larves entoinobiles I. Charactéres psresitiques aux points de one biologique, ethologique - La Cellule,, 26: SÁRINGER, GY.-HORÁTH, J.-ZS0ÁR, K. /1983/: Mass Occurrence of Yponomeuta /"Hyponomeuta/ pedellus Linné /Lep., Hiponomeutidae/ in 1982 at Héviz - Acta Phyt. Acad. Soient. Hung., 18 /1-3/: TÓTH S. /1984a/: A gyapjaoiepke flirkészlégy parazitái /Ditera: Taohinidae/ - Pol.Mus.Hi3t.-nat; Bakonyiensis, 3: TÓTH S. /1984b/: Csalánon élő hernyók flirkészlégy parazitái /Diptera: Taohinidae/ - Pol.Mus.Hist.-nat. Bakonyiensis, 3: TÓTH S: /1984c/: A pókhálós keoskerágómoly flirkészlégy parezitái /Diptera: Taohinidae/ - Pol.Mus.Hist.-nat. Bakonyiensis, 3: TÓTH S. /1985a/ A fuzfasaövő /Leucoma Salicis L./ flirkészlégy parazitái /Diptera: Taohinidae/- Pol.Mus.Hist.-nat. Bakonyiensis, 5: TÓTH, S. /1985b/: Beiträge zur Kenntnis der Raupenfliegen Parasiten ungarischen Schmetterlingen /Diptera: Techinidae/ I. - Pol.Mus.Hist.-nat. Bakonyiensis,. 4« TÓTH S. /1987/: A Bakony hegységben folyó flirkészlégy-kutatás /Diptera: Taohinidae/ - Pol.Mus.Hist.-nat. Bakonyiensis, 6: ADATOK MAGYARORSZÁGI LEPKEFAJOK FÜRKÉSZLÉGY PARAZITÁINAK ISMERETÉHEZ (DIPTERA: TAOHINIDAE) II. A szerző cikk-sorozat formájában kivánje. közreadni a magyarországi lepkefajok furkószlógy parazitáinak nevelése során szerzett tapasztalatait. A sorozat első részének bevezetésében /TÓTH 1985b/ röviden összefoglalta a Magyarországon folyó Techinidae nevelésének történetét, majd 12 lepkefaj hernyójából és bábjából nyert flirkészlégy parazitákat ismertette. Jelen dolgozatáben neveléai eredményeiből további részleteket ad közre, elsősorban a Bakony hegységben végzett vizsgálatok alapján, ezúttal lepkefajok szerinti csoportosításban. A vizsgált lepkefajok és a belőlük nyert paraziták az alábbiak: Hyloicus pinaotri L.: Phyryxe erythostoma HART. Exorista larvarum L. Syntomis phegea L. : Carcelie felenaria ltond. Agrotis segetum DEN.-SCHIPP.: Spallanzania hebes PALL. Peleteria rubescens R.-D. Pepilio mscheon L.: Phryxe vulgaris PALL. Hyponomeuta padellus L.: Bessa parallele MEIG. Euristhaea Scutellaria R.-D. Zenillia dolosa MEIG. Az eredmények közül a legértékesebb a Penyőfőn, az ősfenyvesben gyűjtött Hyloicus pinastri L.-ből nevelt Phryxe erythrostoma HART. A faj ugyanis uj adatot jelent Magyarország Taohinidae faunájához. A Phryxe erythrostoma HART, a fenyőszender specifikus parazitája. Előfordul Európában északon Lengyelországig és Svédországig, valamint Dél-Szibériában, de mindenütt ritka. A furkószlógy lárva a gazda babjából jön elő, egy gazdában 18 parazita is kifejlődhet. A lárva rendszerint e gazda közvetlen közelében alakul át tonnabábbá, majd áttelelés után április-májusban jelenik meg a furkószlógy imágó. Anschrift des esfassers /A szerző címe/: DR.S.TÓTH H-8420 ZIRC Rákóczi tér 1.

163 MEGBÍZHAT BENNÜNKET, MEGBÍZHAT BENNÜNK! A BAKONYBAN ÉS A BALATON-FELIDÉKEN TETT KIRÁNDULÁSAI SORÁN TEKINTSE ÁLLALATUNKAT H Á Z I G A Z D Á N A K EGYE IGÉNYBE A BALATON OLÁN AUTÓBUSZAIT ÉS IDEGENFORGALMI SZOLGÁLTATÁSAIT Utazási irodáink Ajkán, Balatonfüreden, Pápán, Tapolcán, árpalotán és eszprémben várják Önt. Autóbuszainkkal eszprém megye minden települését elérheti. Balaton olán

164