Újdonságok. StruSoft, Fejlesztők

Átírás

1 Újdonságok Ez a leírás a FEM-Design 15-ös kiadásába került újdonságok, illetve a megelőző verzióhoz képesti módosítások részletes összefoglalását tartalmazza. Reméljük, hogy mindezek elnyerik tetszését és hozzájárulnak munkája sikeréhez. StruSoft, Fejlesztők 1

2 Jelmagyarázat Figyelem! / Megjegyzés Hasznos tanács Példa Kattintás a bal egérgombbal Kattintás a jobb egérgombbal Kattintás a középső egérgombbal 2

3 A FEM-Design 15-ös verziójának legfontosabb újdonságai Nemlineáris, képlékeny talajra vonatkozó számítások valós 3D-s talaj-végeselemekkel Mozgó terhek Dokumentáció és a részletes eredmények mentése docx-be Részletes eredmények exportálása Mathcadbe és MathML-be Talajnyomás és hidrosztatikus nyomás teher Rövidkonzol oszlopkomponens Félmerev rúdvégek Alapozásobjektumok szigetelése Pontalap fejlesztése Szeizmikus gyorsulás eredmények Vasbeton lemezek tervezési eredményeinek listázása Megújult Statisztika dialógus Nem snapelhető opció a fóliáknál 3

4 TARTALOMJEGYZÉK 1 Szerkezet Továbbfejlesztett talajanyagok A paraméterek színezése attól függően, hogy az Alapozástervezéshez és/vagy Deformáció-számításhoz szükségesek Mélység mentén változó talajparaméterek Talaj anyagmodellek Módosított talaj- és fúrásszelvény paraméterek Több talajvízszint Az új talajmodellezési módszer Kezdeti talaj Végleges terepszint Feltöltés/talajcsere Alapozásobjektumok szigetelése Pontalap fejlesztése Szabályos és szabálytalan pontalap Oszloptalp Áthelyezhető kapcsolati pont Fejlettebb alaplemezek Rövidkonzol oszlopkomponens Gerendák és oszlopok fizikai modellje Félmerev rúdvégek Terhek Talajnyomás és hidrosztatikai nyomásteher Mozgó teher Mozgó teher definiálása Járműterhek definiálása A mozgó terhekkel kapcsolatos eszközök összefoglalása Szeizmikus teher, Norvég Nemzeti Melléklet Ellentétes irányú szélterhek egyidejű generálása Automatikus építési külpontosság teher generálása Korlátlan számú tehereset, csoport és kombináció Végeselemes háló Valós 3D-s talaj végeselemek

5 4 Analízis Módosított Számítás és Teherkombinációk beállítása dialógusok Nemlineáris talajszámítások Talajvíz szintjének változtatása a teherkombinációknál Új számítási eredmény: túl nagy térfogatváltozás Vasbetontervezés Nyírási teherbírás Felhasználó által definiált kotangens Théta Szabályos pontalapok Eredmények megjelenítése Mozgó terhek eredményei Mozgó teher maximuma Mozgó teher hatásábra Mozgó terhek teheresetei Nemlineáris talajszámítások A talaj képlékenységi állapota Túlkonszolidáltság mértéke Szeizmikus gyorsulás Szigetelések kihasználtsága Dokumentáció Exportálás docx formátumba Exportálás Mathcad és MathML formátumokba Új és módosított listák Mozgó terhek eredményei Vasbetonlemez tervezési eredmények CAD Felhasználói felület Nem snapelhető opció fóliáknál Kényelmesebben beállítható 2D-s és 3D-s nézetek Az alkalmazott anyagok/keresztmetszetek könyvtárba másolása A Számítás dialógus nyitva marad Eszközök Megújult Statisztika dialógus

6 1 SZERKEZET 1.1 Továbbfejlesztett talajanyagok A FEM-Design 14 Anyagkönyvtár dialógusa - ahol új talajanyagokat hozhatunk létre és módosíthatunk - két különálló fület tartalmaz az alakváltozási- és a szilárdsági tulajdonságok részére. A FD 15-ben ezek a tulajdonságok már azonos helyen találhatók. Továbbá a megújult Anyagkönyvtár dialógus még több lehetőséget kínál: a paraméterek az alapján vannak színezve, hogy Alapozástervezéshez és/vagy Deformáció számításhoz van szükség rájuk; mélység mentén változó talajparaméterek; három különböző talaj anyagmodell. 6

7 1.2 A paraméterek színezése attól függően, hogy az Alapozástervezéshez és/vagy Deformáció-számításhoz szükségesek Az új Anyagkönyvtár dialógusban a talajparaméterek hátterének színe attól függ, hogy melyik számítás(ok)nál vannak alkalmazva 7

8 1.3 Mélység mentén változó talajparaméterek A mélységtől függő talaj anyagparaméterek (pl.: c u,k, c k, M 0, stb.) növekményét az Anyagkönyvtár dialógusban lehet megadni. Először a referencia szintet kell megadni, mely minden paraméterre érvényes. Másodjára meg kell adnunk minden paraméterre a növekedés mértékét (d). A talajban egy változó paraméter értéke a referenciaszint felett konstanssá válik, mely megegyezik az általunk megadott Érték oszlopban szereplővel. E szint alatt lineárisan változó paraméterként lesz számolva a referencia szinttől mért mélységtől függően A referenciaszint mindig párhuzamos a globális X-Y síkkal és a mélység a globális Z tengely irányába értendő Talaj anyagmodellek A megújult Anyagkönyvtár dialógusban három anyagmodell típus választható: Lineáris, túlkonszolidált, általános. A lineáris talaj anyagmodelleket az E rugalmassági modulussal vagy az E oed összenyomódási modulussal határozhatunk meg. A túlkonszolidált opcióval egy speciális, nemlineáris anyagmodell definiálható. Az M 0 és E E(1 ) értékek összefüggése a következő: M 0 (1 )(1 2 ) 8

9 Az Általános opcióval tetszőleges nemlineáris talaj anyagmodelleket hozhatunk létre a p -M grafikon elemeinek és a paraméterek növekményeinek megadásával (több információ az bekezdésben). További tudnivalók az anyagmodellekről a 3D Talaj Felhasználói kézikönyvben olvashatók. 9

10 1.4 Módosított talaj- és fúrásszelvény paraméterek Egy új, Talajvíz nevű fül került a Talaj és a Fúrásszelvény dialógusba. (További részletek az 1.3-as bekezdésben) A Fúrásszelvény Általános fülön nem adható meg többé az alapozási sík, ugyanis a FD 15 automatikusan beilleszti azt a talajobjektumba. A talajjal kapcsolatos további változások az 1.4-es fejezetben vannak leírva. 10

11 1.5 Több talajvízszint Több talajvízszintet lehet beállítani a talajobjektumhoz. Minden egyes teherkombinációhoz különböző talajvízszint adható meg, mint ahogy a 4.3-as bekezdésben látható. Minden egyes talajvízszint fúrásszelvényenként is megadható. 11

12 1.6 Az új talajmodellezési módszer A FD 15 új eszközöket nyújt ahhoz, hogy pontosabban hozhassunk létre talajobjektumokat, emiatt a korábbi létrehozási módszer megváltozott és most két alaplépésből áll: kezdeti talaj létrehozása: ez a szabályos talaj definiálása a kezdeti feszültségek kiszámítása céljából; végleges talaj létrehozása: tartalmazza a Kezdeti talajon végrehajtott összes módosítást Kezdeti talaj A Kezdeti talaj definíciója megegyezik a korábbi programverziók Talajobjektum definíciójával. A különbség a Talaj dialógus alábbi két új paraméterében van: Alapértelmezett feltöltés: az a talajanyag, melyet a feltöltés létrehozására használunk, ha a végső talajszint magasabban van, mint az eredeti talajszint, és nem határoztunk meg más feltöltést; Átlagos elemméret: a talaj végeselemeinek átlagos mérete, ha a Talaj számítása térfogat végeselemekkel opció aktív (további információkat lásd a 3.1-es bekezdésben) Végleges terepszint A FEM-Design 15-ben két módon lehet a Végleges terepszintet megadni. Elsőként a módosított Fúrásszelvény dialógusban, az Általános fülön. 12

13 A második módszer az, hogy megadhatjuk a fúrásszelvények egy új, egyszerűsített altípusát, a Végleges terepszint objektumot. Ennek a fúrásszelvénynek csak egy paramétere van, amelylyel a Végleges terep felső szintjét lehet megadni egy bizonyos pontban. A Végleges terepszint beállítása A Végleges terepszint elem létrehozásakor a modell alaprajzi nézetének használata ajánlott. 13

14 Ahol a Végleges terepszint a Kezdeti talajszint objektum felső szintje felett van, ott a FD az alapértelmezett feltöltést alkalmazza a modellben. Ahol alatta van, ott a talaj el lesz távolítva a végleges terepszintig. 14

15 1.6.3 Feltöltés/talajcsere Ezzel az új elemmel létrehozhatunk feltöltéseket tetszőleges talajjal (eltér az Alapértelmezett feltöltéstől); talajcseréket, melyek a végleges talajobjektum egyedi területei, ahol a talaj anyaga és/vagy rétegződése eltér a kezdeti talajétól. A Régió eszköz Feltöltés/talajcsere elem készítése a Régió eszközzel: 15

16 A feltöltés/talajcsere objektumokon három eltérő területet különböztetünk meg azok talajtípusa alapján. Ezek a kiindulási típusok más-más talajanyagot fognak eredményezni a végleges talajban: az alapértelmezett feltöltéssel átfedett területek (a kezdeti talaj felett) ki lesznek cserélve az általunk megadott talajanyaggal; a kezdeti talajjal lefedett területek cserélve lesznek az általunk megadott talajanyaggal, függetlenül a talajrétegződéstől; a kezdeti talajon és az alapértelmezett feltöltésen kívüli területek egyidejűleg lesznek figyelmen kívül hagyva a számításokban (lásd a következő ábrán). A Szint pont eszköz 16

17 Új, X-szel jelölt szint pontokat hozhatunk létre, illetve módosíthatunk a Szint pont eszközzel egy feltöltés/talajcsere objektumokon, ez által tetszőleges geometriát alakíthatunk ki. 17

18 1.7 Alapozásobjektumok szigetelése Az alapozásokhoz szigetelést lehet illeszteni felület-felület kapcsolatként modellezve. 18

19 Ez az opció a következő dialógusokból érhető el: Alaplemez Sávalap Pontalap A FEM-Design 15 képes elvégezni szigetelések feszültség alapú ellenőrzését. Ehhez megadhatunk feszültségkorlátot és a biztonsági tényezőket is. (Az eredményekről 7.4-es bekezdésben olvasható bővebben.) 19

20 1.8 Pontalap fejlesztése Szabályos és szabálytalan pontalap A FD 15-ben már kétfajta a pontalapot tudunk készíteni; szabályos alakút alakút., és tetszőleges Az szabályos alakkal a szokásos pontalap objektumot hozhatjuk létre, mely megegyezik a FD 14-ben megszokottal. A szabályos alakú pontalap dialógusának három füle van: Általános: ez tartalmazza az azonosító, az analitikai modell, valamint az anyag és szigetelés beállítását; Geometria: geometriai beállítás, úgy, mint a vastagság és az oszloptalp tulajdonságai Anyag: a megszokott anyagtulajdonság fül. A szabálytalan alakú pontalapot a Test kiválasztása eszközzel lehet létrehozni egy létező test rajzi objektumból, a következő egyszerű lépésekkel: Test kiválasztása eszköz aktiválása; 20

21 alapértelmezett beállítások meghatározása; létező test rajzi objektumának kiválasztása (a lokális x tengely definiálása kezdőponttal és végponttal, ha a Lokális x tengely szerkesztése aktív) A test alsó felületén lévő csatlakozó pont meghatározása Egy szabálytalan alakú pontalapnak ugyan azok a tulajdonságai vannak, mint egy szabályosnak, azzal a különbséggel, hogy a vastagságot nem lehet megadni és oszloptalpat sem lehet definiálni. Lehetőségünk van szigetelést elhelyezni az objektum alsó felületén. 21

22 1.8.2 Oszloptalp A Pontalap dialógus új Geometria fülén megadhatjuk a szabályos típusú pontalap oszloptalpát. Ez az objektum a pontalap felső oldalához lesz csatlakoztatva és a lokális koordináta rendszer középpontja mindig az alapozás csatlakozó pontja. Az alapozás és annak oszloptalpa homogén objektumként vannak figyelembe véve a számításokban. Az oszlopok az oszloptalp tetejéhez kapcsolódnak 22

23 1.8.3 Áthelyezhető kapcsolati pont A Pontalap dialógusban az új Kapcsolati pont eszközzel bármikor arrébb helyezhetjük egy meglévő pontalap kapcsolati pontját, ekkor az oszloptalp is arrébb mozdul, de a kapcsolódó oszlop helyben marad. 23

24 1.9 Fejlettebb alaplemezek Az áttekinthetőség érdekében az alaplemezek tulajdonságai három fülre vannak szétosztva: Általános: ágyazás, szigetelés és pince terének beállításai; Lemez: a lemez geometriájának beállításait tartalmazza; Anyag: a megszokott anyagtulajdonságok fül. Egy alápincézett épület tervezéséhez a FD 15-ben nincs szükség a talajobjektumok geometriájának időigényes módosításaira. Ha az Alaplemez Általános fülön az Alaptest feletti talaj kivágása jelölőnégyzet aktív, akkor a program a talajobjektumnak az alaplemez feletti részét kivágja, továbbá felület-felület kapcsolatot hoz létre a talajobjektum új határfelületein. 24

25 A létrehozott kapcsolatok csak nyomást tudnak átadni és nem módosíthatók! Az alaplemez vastagsága módosítható a Változó vastagság eszközzel vagy az Alaplemez dialógusban. A módszer megegyezik a lemez szerkezet objektumoknál használttal, azzal a kivétellel, hogy az alaplemez igazítása nem változtatható (az mindig a lemez alján helyezkedik el). 25

26 1.10 Rövidkonzol oszlopkomponens A rúdkomponensek közé egy új elem került, a Rövidkonzol, amit az oszlopokhoz illesztett rövid konzolok modellezésére használhatunk. A rövidkonzol mindig merőleges az oszlop lokális X tengelyére és párhuzamos a lokális Y vagy Z tengelyével. Mereven kapcsolódik a kezdőpontnál, a végpont szabadságfoka megegyezik a csatlakozó rúdvég szabadságfokaival. A rövidkonzolok használatával elkerülhetjük a külpontos csatlakozások kézi modellezésének időigényes munkáját. 26

27 A következő lépésekkel hozhatunk létre rövidkonzolt: 27

28 A Rövidkonzol dialógus három fület tartalmaz. Az Általános fülön a következőket határozhatjuk meg: a rövidkonzol iránya; a rövidkonzol relatív helyzete az oszlophoz képest (d, e); a rövidkonzol hossza (l); teher támadáspontjának helyzete (x, e), az alsó ábrán piros ponttal jelölve; a d értéke kiszámítható az oszlop keresztmetszete szerint automatikusan is. A másik két fülön a megszokott keresztmetszet- és anyagbeállítások találhatók. Fontos, hogy a gerendák a megfelelő módon csatlakozzanak a rövidkonzolhoz, illetve figyelembe kell venni, hogy a rövidkonzol analitikai és fizikai vége nem esik egybe. 28

29 1.11 Gerendák és oszlopok fizikai modellje Az analitikai és a fizikai külpontosság a FD 15-ben elkülönül. A korábbi verziókban az analitikai modell külpontosságát a Rúdvégek fülön lehetett beállítani. A fizikai modell külpontossága az új Fizikai modell fülön állítható be, hasonló módon. Ugyanakkor az analitikai külpontosság figyelembevétele a számításokban többé nem opcionális Félmerev rúdvégek Félmerev rúdvégeket a Gerenda Oszlop dialógusban állíthatunk be. A FD 14 verzióhoz képest nem csak a szabadságfokok adhatók meg, hanem az összes elmozdulás-komponens pontos merevsége külön-külön is. 29

30 2 TERHEK 2.1 Talajnyomás és hidrosztatikai nyomásteher A FD 15-ben beállítható a talaj/hidrosztatikus nyomás a felületi teher új típusaként. A Felületi megoszló erő dialógusban jelenleg két felületi tehertípus érhető el. Az Általános gombra kattintva a FD 14-ben megszokott módon hozhatunk létre felületi terheket. A Talaj/hidrosztatikus nyomás gombbal lineárisan változó terheket lehet létrehozni. E terhek értékeinek automatikus számítása az alábbi módszer alapján történik: z0: talaj/víz felső szintje (a globális Z tengelyen); qh: teherintenzitás növekedése (a globális Z tengely mentén); q0: teherintenzitás a felső szinten. A teherintenzitás számítása az elem egy bizonyos pontjában az alábbi képlettel történik: q: a pontban számított teherintenzitás; z: a pont Z koordinátája. q = q0 + (z0 z) qh (2.1.) 30

31 A talaj/hidrosztatikai nyomás teher iránya ugyanúgy határozható meg, mint a FEM-Design 14-ben a felületi teher iránya A leggyorsabb és legegyszerűbb teherdefiniáláshoz ajánlott a Lokális z tengellyel párhuzamos irány opció használata. 31

32 2.2 Mozgó teher A Mozgó teher makró megterheli a szerkezetet a terhek egy előre megadott csoportjával (jármű) az általunk meghatározott útvonal mentén, az alábbi lépésekben: 1. meghatározzuk az útvonalat és a mozgó teher beállításait; 2. a makró kijelöli a járműpozíciókat a beállítások alapján az útvonal mentén; 3. a korábban létrehozott jármű minden járműpozícióhoz hozzáadásra kerül, egyedi tehereseteket létrehozva; 4. létrejön a tehercsoport, mely tartalmazza a mozgó teher tehereseteit. 32

33 2.2.1 Mozgó teher definiálása Az alábbiakban az Általános fül opcióinak leírása található. Alapértelmezett felosztás: a mozgó teher útvonalának részekre osztása. A jármű a felosztás pontjaiba, illetve a kezdő- és végpontba lesz elhelyezve. A felosztás megadható osztásszámmal: a megadott érték megegyezik a makró által felosztott útvonal részeinek számával. Így eggyel több járműpozíció jön létre, mint az általunk meghatáro- 33

34 zott érték. A felosztás pontjai közötti távolság (és ennek következtében a járműpozíciók távolsága) egyenlő; távolsággal: a program annyi pontot helyez el a pálya kezdetétől, a meghatározott értékkel megegyező hosszal, amennyit csak lehet. Így az utolsó rész lehet, hogy rövidebb, lesz, mint a többi. Teher jellemzői: a makró által az útvonal mentén létrehozott teheresetek generálásának módja: Visszatérő: ha aktív, akkor minden járműpozícióba két tehereset lesz definiálva. Az első teheresetnél a jármű X tengelyének iránya megegyezik annak az útvonal résznek a lokális koordinátarendszerének X irányával, melyen az adott járműpozíció van. A második teheresetben az X tengely az ezzel ellentétes irányba mutat. 34

35 Függőleges terhek irányának rögzítése: ha aktív, akkor a kiválasztott jármű függőleges terhei párhuzamosak a globális Z tengellyel. Egyébként annak az útvonalszakasznak a lokális koordinátarendszerének a Z tengelyével párhuzamosak, melyen vannak. Útvonalon kívüli terhek levágása: ha aktív, akkor minden teheresetben a mozgó teher útvonalon túlnyúló részét a számítás nem veszi figyelembe. 35

36 A Jármű fülön választhatjuk ki azoknak a terheknek a halmazát (járműterhet), melyeket alkalmazni kívánunk: A dialógus alján lévő gombok funkciói: Nevezd át: a kiválasztott járműteher nevének megváltoztatása; Töröld: a kiválasztott járműteher megszüntetése; Import: a járműteher-könyvtár betöltése létező (*.vehicle) fájlból; Export: a járműteher-könyvtár fájlba mentése. 36

37 2.2.2 Járműterhek definiálása 37

38 2.2.3 A mozgó terhekkel kapcsolatos eszközök összefoglalása Definiálás: a megszokott definiáló eszköz, két opciója van: Útvonal rajzolása: ezt használjuk az útvonal sarokpontokkal való megadásához; Útvonal kiválasztása: létező vonalobjektumok úgy, mint a rajzi vonalak, rudak, lemezek szélei vagy falak kiválasztásával lehet útvonalat megadni; Tulajdonságok: a megszokott tulajdonságok eszköz; 38

39 Jármű: a járműlétrehozó eszköz, opciói: Eredeti terhek törlése: ha aktiválva van, akkor a jármű létrehozásakor használt terhek törlődni fognak; Jármű helyzete: a járműpozíciók módosíthatók vele: Adj hozzá: járműpozíciót adunk meg egy, az útvonal mentén kiválasztott pontban; Törlés: a választott járműpozíció eltávolítása; Mozgatás: a választott járműpozíció áthelyezése az útvonal mentén; Alaphelyzetbe állítás: újradefiniál minden járműhelyzetet a kiválasztott útvonalon, a mozgó teher beállításai alapján és eltávolítja a járműhelyzetek minden korábbi módosítását. Animáld: animációt lejátszása, mely mutatja a jármű minden teheresetét annak mozgása során. Csúszkával állítható az animáció sebessége. 39

40 2.3 Szeizmikus teher, Norvég Nemzeti Melléklet Ha a FEM-Design az Eurocode szerinti norvég szabvánnyal fut, akkor a Földrengésteher Vízszintes spektrum fülön az alapértelmezett értékek az Eurocode Norvég Nemzeti Melléklete szerint lesznek beállítva. Továbbá a vízszintes spektrum 1. típusú lesz, ami nem módosítható a felhasználó által. 2.4 Ellentétes irányú szélterhek egyidejű generálása A FEM-Design 15-ben egyidejűleg hozhatjuk létre az épületek tehergenerálási irányokkal megegyező és azzal ellentétes irányú szélterheit. 40

41 Szélterhek létrehozásánál a FEM-Design 15 újradefiniál minden létező szélterhet! Előfordulhat, hogy a korábban megadott szélteher teheresetek törlődnek. 2.5 Automatikus építési külpontosság teher generálása A gyorsabb és kényelmesebb tehergenerálás érdekében az X és Y irányú építési külpontosság terheket egyidejűleg is létre lehet hozni. Továbbá az új, Minden irányba gombbal a választott irányok építési külpontosságait minden emeletre egyszerre lehet generálni. A Minden irányba gomb újragenerál minden létező építési külpontosság terhet az alapértelmezett tulajdonságokkal. Előfordulhat, hogy a korábban megadott építési külpontosság teheresetek törlődnek. 2.6 Korlátlan számú tehereset, csoport és kombináció Többé nincs korlát a teheresetek, csoportok és kombinációk mennyiségére! 41

42 3 VÉGESELEMES HÁLÓ 3.1 Valós 3D-s talaj végeselemek Ha a Talaj számítása test-végeselemekkel opció aktív, akkor a FD automatikusan 3D-s végeselemeket generál a talajobjektumokra, valamint azzal kompatibilis 2D-s és 1D-s hálót a felületi és vonal elemekre. A FD 15 a téglatest elemek - kocka, ha lehetséges - létrehozását preferálja, de van néhány geometriai eset, ahol háromszög/négyszög alapú hasábot, tetraédert és piramiselemeket használ annak érdekében, hogy optimális térbeli hálót építsen. 42 A 3D-s háló tetszőleges testre generálódik, igazodva a peremfeltételekhez és a belső geometriához

43 4 ANALÍZIS 4.1 Módosított Számítás és Teherkombinációk beállítása dialógusok A Számítás dialógus minden modulban megváltozott. A Számítás párbeszédablak megnyitásakor, az Analízis Teherkombinációk pontot kiválasztva láthatjuk, hogy a nemlineáris beállítások átkerültek a Számítási beállítások dialógusba. A Számítási beállítások dialógusban a következő analízismódszerek beállításai adhatók meg: nemlineáris analízis; nemlineáris talaj analízis (több információ az 1.1 és 4.2-es bekezdésekben); berepedt keresztmetszet analízis. 43

44 A Teherkombinációk beállítása dialógus két új oszlopot tartalmaz, ezek funkcióját a most következő, talajszámításokkal kapcsolatos fejezetek ismertetik Nemlineáris talajszámítások A talajanyag új típusaival és azzal az új opcióval, hogy a talajt térfogati végeselemként lehet modellezni, lehetőségünk adódik, hogy a talajra vonatkozó nemlineáris számításokat futtathassunk. Ehhez a következők szükségesek: A nemlineáris talajszámítás beállításainak megadása (az iteratív eljárás paraméterei) az Analízis Teherkombinációk Számítási módok részletei Számítási beállítások dialógusban (ha a Mohr-Coulomb kritérium figyelembevétele engedélyezett, akkor a talaj képlékenysége figyelembe van véve a számításban); 44

45 A nemlineáris teherkombinációk kijelölése az Analízis Teherkombinációk Teherkombinációk beállítása dialógusban. A nemlineáris talajszámítás két lépésben történik; az első fázisban a számításban csak a talajobjektum önsúly terhe van figyelembe véve - ha ez a tehereset létezik -, majd a második fázisban az összes többi tehereset felhasználásra kerül. A nemlineáris talajszámítására vonatkozó elméleti anyagot lásd a 3D Talaj Felhasználói kézikönyvben 45

46 4.3 Talajvíz szintjének változtatása a teherkombinációknál A FEM-Design 15-ben megadhatjuk, hogy a program melyik talajvízszintet (TVSZ) használja az egyes teherkombinációk esetén a számításban. 4.4 Új számítási eredmény: túl nagy térfogatváltozás A talaj új, 3D-s végeselemei miatt a számítások a Túl nagy térfogatváltozás hibaüzenettel is végződhetnek. 46

47 5 VASBETONTERVEZÉS 5.1 Nyírási teherbírás A FEM-Design előző verziói az EC 2 1-1: 6.4-ben leírt módszert használták a vasbeton lemezek nyírási teherbírásának számítására. A FD 15 már az EC 2 1-1: ben meghatározott eljárást használja. 5.2 Felhasználó által definiált kotangens Théta A FEM-Design 15-ben minden vasbeton rúd esetén megváltoztathatjuk a cot(θ) értékét. Ennek a módosításnak a vasalástervezésnél van jelentősége (további részletek az EC2-ben). A cot(θ) értéke a Vasbeton tervezés Tervezés-számítási paraméterek dialógusban adható meg, 1,00 és 2,50 közötti tartományban 47

48 5.3 Szabályos pontalapok A szabályos pontalapok vasalásának tervezését Talajjal megtámasztva és Felületi támasz analitikai modell esetében hajtja végre a program. Szabályos pontalapokra hasonló módon hozhatunk létre felületi vasalást, mint a lemezeknél 48

49 6 EREDMÉNYEK MEGJELENÍTÉSE 6.1 Mozgó terhek eredményei Mozgó teher maximuma Az eredmények új típusa, a mozgó teher maximuma, hasonló a teherkombinációk maximumához. A kiválasztott eredmény maximumértékeit mutatja a modell összes pontját vizsgálva a mozgó teher hatására. Kiválaszthatjuk azt a teherkombináció-típust és mozgó terhet, amelyek vonatkozó eredményeit meg kívánjuk jeleníteni. 49

50 6.1.2 Mozgó teher hatásábra A mozgó teher hatásábra megmutatja, hogy miként változik a kiválasztott eredmény értéke a modell egy általunk megadott pontjában, mialatt a járműteher az előre megadott útvonal mentén mozog: 50

51 Az eredmények az alábbi ábrához hasonlóan jeleníthetők meg: Mivel a mozgó terhek egyedi terhelési eseteken alapszanak, így az eredményének értékei csak az előre megadott járműpozíciókban pontosak, a görbe többi pontja közelítő értékeket mutat. A pontosság növelhető több járműpozíció definiálásával, azonban ez növeli a számítási időt is. 51

52 6.1.3 Mozgó terhek teheresetei Bár a mozgó terhek használata egyedi terhelési eseteken alapszik, máshogy vannak kezelve, mint a szokásos terhelési esetek, például létre lehet hozni a mozgó teher animált eredményét: Az animáció a kiválasztott eredmény változását jeleníti meg, mialatt a járműteher az előre megadott útvonal mentén halad A Mozgó teher esetei dialógusban az Animálás gombnak más hatása van, mint az Analízis és Tervezés füleken megszokott Animálás gomboknak. 52

53 6.2 Nemlineáris talajszámítások A talaj képlékenységi állapota Minden teherkombinációra megjeleníthetjük a nemlineáris talajszámítások Talaj képlékenységi állapota eredményt. Ez az ábra piros színnel kiemeli mindazon integrálási pontokat, melyek képlékeny állapotban vannak. 53

54 6.2.2 Túlkonszolidáltság mértéke Ez az eredmény a túlkonszolidáltság mértékét (OCR) mutatja bizonyos teherkombinációkra minden integrálási pontban: ahol OCR = p c p 0 p c a legnagyobb előkonszolidációs feszültség, mely a túlkonszolidált talaj anyagmodelljénél adható meg; p 0 a kezdeti talajból számított legnagyobb feszültség. 54

55 55

56 6.3 Szeizmikus gyorsulás Az új Szeizmikus analízis Gyorsulás eredménye megmutatja a gyorsulás mértékét a végeselem háló minden csomópontjában: A FD ugyanúgy jeleníti meg ezt az eredményt, mint az elmozdulások esetében, de más mértékegységgel (m/s 2 ). 56 A gyorsulási eredmények csak modális analízis esetén érhetők el.

57 6.4 Szigetelések kihasználtsága Pontalapok és sávalapok esetében a szigetelések kihasználtságának eredményei az Alapozástervezés Ellenőrizd Kihasználtság dialógusban jelennek meg az új SZIG oszlopban. A szigetelés ellenőrzőszámítása feszültség alapú, mely a V e erő és a nyomott terület (A) hányadosaként van képezve. A szigetelések kihasználtsága az alapozástervezés részletes eredményei közt is megjelenik: 57

58 Az alaplemezek szigeteléseire vonatkozó eredményeket az Alapozástervezés Új eredmény dialógus segítségével jeleníthetjük meg grafikus formában: A szigeteléskihasználtság eredményei csak a T, Tr és Tf típusú kombinációkra vannak kiszámítva! 58

59 7 DOKUMENTÁCIÓ 7.1 Exportálás docx formátumba A kényelmesebb használat érdekében a FD 15-ben lehetőség van az általunk összeállított dokumentáció és a részletes eredmények kiexportálására Office OpenXML (.docx) fájlba, azaz egy MS Word dokumentumba. Az így keletkezett MS Word dokumentum szerkeszthető, a benne foglalt képek és szövegek a közvetlen nyomtatás során keletkező vázlat minőségű nyomatokétól eltérően közel nyomdai minőségűek. A Dokumentáció modulban ez az exportfunkció a Ments Docx-be gombra kattintva érhető el a Navigációs panel jobb alsó sarkában. 59

60 A részletes eredmény ablakokból ugyanezt a Fájl Exportáld Exportáld Office OpenXML (.docx) dokumentumba paranccsal tehetjük meg. Mindkét esetben a Mentsd mint Office OpenXML (docx) dokumentum dialógus jelenik meg, ahol eldönthetjük a következőket: - hová mentsük az eredmény fájlt; - melyik MS Office Word sablont használjuk (opcionális, a sablonból csak a stílusok, fej- és láblécek kerülnek át, a lap- és margóbeállítások a Dokumentáció modul saját szakaszbeállításai alapján készülnek); - Kérhetjük a Dokumentáció szakaszait jelöld meg megjegyzésben opciót is (csak a Dokumentáció modulban). 60

61 A saját sablont a Sablon, a Template for FEM-Design document templates nevű eredeti sablon alapján érdemes létrehozni, mely a saját Dokumentumok mappánk FEM- Design document templates almappájában található, mivel ez a fájl már tartalmazza a megkövetelt stílusokat, amiket kedvünkre módosíthatunk. A docx kiterjesztésű dokumentumfájlok, illetve dotx kiterjesztésű dokumentumsablonok megnyitásához az MS Office Word 2007 vagy újabb verzió szükséges. Nyomatékosan ajánlott a dokumentáció eltérő lapméretű szakaszait az exportált fájlban megjegyzésekkel ellátni (erre való a Dokumentáció szakaszait jelöld meg megjegyzésben opció), mivel az ilyen dokumentumokat nem lehet egyben kinyomtatni, mert előfordulhat, hogy az eltérő lapméretű szakaszokat más-más nyomtatóra kell küldeni, illetve papír(tálcá)t kell váltanunk. A Word-dokumentumba írt megjegyzések segítségével könnyebb ezeket a szakaszokat megtalálni és a megfelelő nyomtatásukról gondoskodni. A saját Word-sablonok használata is fontos lehet, ha a dokumentáció címblokkot tartalmaz, mivel azt nem lehet docx-be exportálni. Alternatívaként készíthetünk egy Word-sablont egyéni (céges) élőfejjel és élőlábbal, amit az exportáláshoz használhatunk. A sablonok lehetőségeit a Project Babel nevű mintasablon mutatja be. Mivel az MS Wordnek fejlettebb megoldása van a tartalomjegyzék készítésére, ezért a FEM-Design ezt nem exportálja a docx-dokumentumba. A fejezetcímeket viszont igen, tehát a tartalomjegyzék könnyen elkészíthető MS Wordben. További információk és hasznos tippek találhatók a Mentés.docx formátumban - GYIK dokumentumban, a Súgó menüben. 61

62 Egy példa a vasbeton részletes eredmények Word-dokumentumba exportálására: 62

63 7.2 Exportálás Mathcad és MathML formátumokba Egyes részletes eredményeket Mathcad 15 munkafüzetbe és MathML oldalként is kimenthetjük. Ez a lehetőség is Részletes eredmény ablakok Fájl Exportáld menüjéből érhető el. A MathML-export minden részletes eredményére elérhető, Mathcad munkafüzet a legtöbb részletes eredményből írható, kivétel képeznek az acélcsomópontok eredményei és a különféle elmozdulási és igénybevételi ábrák. képmestzo A MathML-oldalakat csak MathML szabványt támogató webböngészőkben lehet megfelelően megjeleníteni. Jelenleg ezek a Firefox 38 vagy újabb verziói, Safari 8 és 9, ios Safari 8.4 vagy újabb verziók. 63

64 A MathML-export eredménye egy html-fájl, illetve egy mappa, ami az adott html-oldal képeit tartalmazza A Mathcad-export eredménye egyetlen fájl, ami a Mathcad 15 programban szerkeszthető A Mathcad fájl megnyitásához Mathcad 15 M20 verzió szükséges, más Mathcad verziókba csak konvertálás után tölthető be. 64

65 7.3 Új és módosított listák Mozgó terhek eredményei A mozgó terhek eredményeiből táblázatokat is alkothatunk. A módszer hasonló a Kombinációk maximuma táblázatok létrehozásához, természetesen itt ki kell választanunk azt a mozgó terhet is, melynek eredményét listázni szeretnénk. A fent látható példa eredménye a MS Office Excelben 65

66 7.3.2 Vasbetonlemez tervezési eredmények Új vasbetonlemez tervezési eredményeket lehet listázni: Új bemenő adat: alkalmazott vasalás; Teherkombinációk, Teherkombinációk maximuma és Tehercsoportok maximuma esetében elérhető eredmények: o o o o o tervezési erők, szükséges vasalás, hiányzó vasalás, nyírási teherbírás, repedéstágasság. 66 A fent látható példa eredménye a MS Office Excelben

67 8 CAD FELHASZNÁLÓI FELÜLET 8.1 Nem snapelhető opció fóliáknál A FD 15 lehetőséget ad arra, hogy teljes rajzi fóliákat hagyjunk ki az objektumokra snapelésből. Ezt az opciót a Fóliák dialógusban, a megfelelő fólia kiválasztásával és a Nem snapelhető jelölőnégyzet bejelölésével lehet alkalmazni. Ez az opció nagyon hasznos lehet, ha egy más CAD-szoftverből származó geometriai modellel kell dolgozunk. 67

68 8.2 Kényelmesebben beállítható 2D-s és 3D-s nézetek Új nézeteket a Síkbeli nézet, illetve Térbeli négyzet gombok dialógusaiban készíthetünk, ahol a míg a ikonnal egy, a globális Z tengellyel párhuzamos függőleges síkot, ikonnal egy, a globális Z tengelyre merőleges vízszintes síkot állíthatunk be. Függőleges nézet létrehozása 68

69 Vízszintes nézet létrehozása 8.3 Az alkalmazott anyagok/keresztmetszetek könyvtárba másolása Az új verzióban egy belső könyvtárba tudjuk másolni az adott modell alkalmazott anyagait illetve keresztmetszeteit, ez által egy másik modellben is fel tudjuk már használni azokat. 69

70 8.4 A Számítás dialógus nyitva marad A FEM-Design 14-ben a Számítás dialógus a számítások befejezése után bezáródik. A FEM-Design 15-ben a Számítás dialógus nyitva marad, így utólag is meg tudjuk tekinteni a számítási folyamat lépéseit, az ezek közben kiírt esetleges hibaüzeneteket, illetve a teljes számítási időt. 70

71 9 ESZKÖZÖK 9.1 Megújult Statisztika dialógus A továbbfejlesztett Statisztika dialógus részletesebb, mint a korábbi verziókban; kétszer annyi elemet tartalmaz, mint a FEM-Design 14-ben. 71