a) siófoki szervezeti egység: Ádánd, Balatonendréd, Balatonszabadi, Nagyberény, Nyim, Ságvár, Siófok, Siójut, Som, Zamárdi.
|
|
- Anikó Deák
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Somogy Megyei Kormányhivatal Siófoki Járási Hivatal Járási Gyámhivatala 8600 Siófok, Fő tér 1. telefon: 84/ , fax: 84/ A Járási Gyámhivatal a siófoki és balatonföldvári szervezeti egységekből áll. A gyámhivatal illetékessége az alábbi településekre terjed ki: a) siófoki szervezeti egység: Ádánd, Balatonendréd, Balatonszabadi, Nagyberény, Nyim, Ságvár, Siófok, Siójut, Som, Zamárdi. b) balatonföldvári szervezeti egység (kirendeltség): Balatonföldvár, Balatonőszöd, Balatonszemes, Balatonszárszó, Bálványos, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagycsepely, Pusztaszemes, Szántód, Szólád, Teleki A balatonföldvári szervezeti egység elérhetőségei: 8623 Balatonföldvár, Petőfi S. u. 1., tel.: 84/ , fax: 84/ A gyámhivatal ügyfélfogadási rendje egységesen: Hétfő: Kedd: szünetel Szerda: Csütörtök: szünetel Péntek: Sürgős, azonnali intézkedést igénylő esetben jelzést, bejelentést hivatali időben bármikor fogad a gyámhivatal! A gyermek veszélyeztetettsége, bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén jelzéssel és kezdeményezéssel élhet bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is. a) siófoki szervezeti egység A gyámhivatal munkatársai és elérhetőségeik: ügyintéző beosztás iroda sz. telefon Szanyi Zsolt gyámhivatal-vezető fszt. 17. sz. 84/ Bauer Barbara gyámhivatali ügyintéző fszt. 18. sz. 84/ Dr.Késmárki Mária gyámhivatali ügyintéző fszt. 18. sz. 84/ Dr.Kovácsné dr.mráv Zsuzsanna gyámhivatali ügyintéző fszt. 17/A. sz. 84/ Németh Erika gyámhivatali ügyintéző fszt. 19. sz. 84/ Szigetváriné Laczkó Gyöngyi gyámhivatali ügyintéző fszt. 19. sz. 84/ b) balatonföldvári szervezeti egység (kirendeltség): ügyintéző beosztás iroda sz. telefon Roesner Ágnes gyámhivatali ügyintéző fsz. 6. sz. 84/
2 A járási gyámhivatal a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1/A. -ában, valamint /A. -iban meghatározott feladat- és hatáskörökben első fokon jár el. A gyámhivatali ügyintézők között ügycsoportos megosztás nem érvényesül, minden ügyintéző, minden ügycsoportban jogosult és köteles eljárni. Az ügyintézés során angol és német nyelvű iratok esetében kivéve az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratokat, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratokat nem szükséges az iratok hiteles magyar fordításának beszerzése! A gyámügyi tevékenységet szabályozó fontosabb jogszabályok (rövidítéseikkel): A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952.évi IV. tv. (Csjt.) A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959.évi IV. tv. (Ptk.) A Polgári perrendtartásról szóló 1953.évi III. tv.(pp.) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.évi IV. tv. (Btk.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI.tv. (Gyvt.) A családok támogatásáról szóló 1998.évi LXXXIV. tv. (Cst.) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL.tv. (Ket.) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009.évi LXXII. tv. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. tv. és végrehajtási rendeletei (Nktv.) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006.(XII.23.) Korm. rendelet (Gyár.) I A járási gyámhivatal feladat- és hatáskörei A gyermekek védelme érdekében: elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő szülőnél, más hozzátartozónál vagy arra alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, ennek hiányában gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában, felülvizsgálja az általa vagy más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezést, megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, nevelésbe veszi a gyermeket és részére gyermekvédelmi gyámot rendel; dönt a nevelésbe vétel megszüntetéséről, dönt a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról; figyelemmel kíséri a gyermek és kapcsolattartásra jogosult szülője kapcsolatának alakulását, a szülő gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, dönt az utógondozás, utógondozói ellátás elrendeléséről, megállapítja a fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetének fennállását, dönt a gondozásidíj-fizetési kötelezettség megállapításáról, megszüntetéséről, megállapítja a nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, dönt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről, közreműködik a bírósági eljárásban, dönt a gyermekek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről, dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, felülvizsgálatáról, a kirendelt eseti gondnok elszámolásának elfogadásáról, a folyósító szervnél kezdeményezi az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetését és a szüneteltetés megszüntetését, felülvizsgálja az iskoláztatási támogatás szüneteltetését, megkeresi az adóhatóságot a gondozási díj behajtása érdekében, a gyermek gondozási helyére vonatkozó javaslat kialakítása érdekében felkérhet az illetékességi területén kívüli más megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságot szakvélemény elkészítésére. A pénzbeli és természetbeni támogatásokkal kapcsolatban: dönt az otthonteremtési támogatás megállapításáról, a gyermektartásdíjak megelőlegezéséről.
3 Családi jogállás, örökbefogadás: A családi jogállás rendezése érdekében a gyámhivatal: teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, megállapítja a gyermek családi és utónevét, hozzájárul - cselekvőképtelen jogosult esetén - a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel,családi jogállás rendezése érdekében pert indít, s ehhez eseti gondnokot rendel, ment fel, s megállapítja munkadíját, a Csjt a alapján megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy a képzelt apa adatait, a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya és születendő gyermeke érdekében: a) a várandós anya kérelmére meghatározza a születendő gyermek lakóhelyét, b) a titkolt terhességből született gyermek törvényes képviselőjének kérelmére megállapítja a gyermek lakóhelyét és egyidejűleg intézkedik a gyermek fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz érkezett iratainak a törvényes képviselő részére történő kiadásáról, feltéve, hogy nincs folyamatban a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás (a titkolt terhesség tényét az anya nyilatkozata alapján kell megállapítani!). Az örökbefogadással kapcsolatban: dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét, felveszi a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, az örökbefogadással kapcsolatos további kérdésekben Somogy megyében a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járáshivatalának gyámhivatal jár el. Pert indíthat, illetve kezdeményezhet: Perindítás, illetve kezdeményezése: a gyermek elhelyezése, illetve kiadása, a gyermeket megillető tartás követelés érvényesítése, a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés, annak megszüntetése és felülvizsgálata, valamint ezzel összefüggésben a választójogból való kizárás és a kizárás megszüntetése, a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt. Feljelentést tesz: a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. A szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban: dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról intézkedik a bíróság, valamint a járási gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról, dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, dönt a szülői felügyeleti jog körébe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre, hozzájárul a gyermek családba fogadásához, jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot, engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt, dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről, eljár a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, továbbá - a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet, a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak
4 behajtásáról szóló, november 23-i hágai egyezmény és a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat alapján a Magyarország vonatkozásában kijelölt Központi Hatóság megkeresésére - közreműködik a tartásdíjat megállapító és a tartásdíj megfizetésére kötelező határozat meghozatalára irányuló kérelmek, a tartásdíj felemelésére vonatkozó kérelmek és a tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó kérelmek ügyében, engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását, eljár a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegének elengedésére, csökkentésére vagy részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelem ügyében. Gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatban: a gyermek részére gyámot, családbafogadó gyámot vagy gyermekvédelmi gyámot rendel, a nevelőszülőt egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli, ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, irányítja és felügyeli a családbafogadó gyám és a gyermekvédelmi gyám tevékenységét, felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot, külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat. Vagyonkezeléssel kapcsolatban: dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy fizetési számlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik, elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben, közreműködik a hagyatéki eljárásban. II. Fontosabb eljárási szabályok: Ügyfélnek minősül: a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban, a) amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz aa) a gyermekjóléti szolgálat vezetője, ab) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban: gyermekvédelmi szakszolgálat) vezetője, ac) a gyermek törvényes képviselője, gyermekvédelmi gyámja, ad) a gyámként kirendelt nevelőszülő; b) az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő. Az eljárás megindítása: a hatósági eljárás az ügyfél szóbeli vagy írásbeli kérelmére, valamint hivatalból indul meg. A gyámhatóság - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - az eljárást a hatáskörébe tartozó ügyben hivatalból is megindíthatja vagy folytathatja. A gyámhatóság hivatalból a) megindíthatja az eljárást, ha azt az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek kéri, amennyiben ez a gyermek érdekében áll, b) megindítja az eljárást, ha azt a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat vagy a Gyvt ának (1) bekezdésében meghatározott szerv, személy kezdeményezte. Névtelen beadvány alapján az eljárást megindítani akkor szükséges, ha a beadványban feltüntetett körülmények alapján nagy valószínűséggel fennáll a gyermek veszélyeztetettsége. A névtelen beadvány alapján indult eljárás hivatalból indult eljárásnak minősül.
5 A gyámhatósági eljárást az e rendeletben meghatározott ügyekben a korlátozottan cselekvőképes gyermek és a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy önállóan is megindíthatja. A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása miatt indult eljárásban a gyámhatóság a haladéktalanul elkészített környezettanulmányt követően soron kívül megteszi a gyermek védelme érdekében szükséges intézkedéseket. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása: a gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet nem lehet kizárólag azon az alapon érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, hogy a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be. Az eljárás felfüggesztése: a gyámhatósági eljárást az ügyfél kérelmére kizárólag a kapcsolattartással, a családi jogállással, a kiskorú házasságkötésével, az örökbefogadás előtti eljárással, valamint a gyermektartásdíj megelőlegezésével és az otthonteremtési támogatás megállapításával kapcsolatos ügyekben lehet felfüggeszteni. Képviselet: a gyámhatóság az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja, hogy a gyermeknek, illetve a gondnokság alatt álló személynek van-e törvényes képviselője a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a gyermek vagyoni ügyeiben - a Csjt ának (3) bekezdése alapján - meghatalmazást adhatnak egymásnak, melyet a meghatalmazott szülő köteles az eljárás során a gyámhatóságnak benyújtani, jogorvoslati kérelmet a Gyvt (3) bekezdése szerinti ügyekben is benyújthatja jogi képviselő vagy a jogi képviselő az ügyféllel együtt, ha a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn, a gyámhatóság eseti gondnok útján gondoskodik képviseletükről [Ptk (1) bek.], kivéve, ha kizárólag a (6) bekezdés szerinti intézkedés megtétele szükséges, a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy és a törvényes képviselője közötti érdekellentét esetén - más szerv megkeresésére - a gyámhatóság a meghallgatás során gyakorolja a törvényes képviselőnek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott jogait. Meghallgatás: a gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt, a gondozót, a korlátozottan cselekvőképes személyt és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, valamint - szükség szerint - a gyermek más közeli hozzátartozóit. A gyámhatóság a gyermeket az őt érintő kérdésekben közvetlenül vagy más módon, így különösen a gyermekjóléti szolgálat, valamint a Gyvt ának (1) bekezdésében meghatározott szerv vagy személy útján hallgatja meg. A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását, a) ha azt az ítélőképessége birtokában lévő gyermek maga kéri, b) a korlátozottan cselekvőképes, valamint az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek személyi és vagyoni ügyében (Ptk. 12/D. ), c) ha azt külön jogszabály rendeli el. Mellőzni lehet a korlátozottan cselekvőképes gyermek, valamint az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek közvetlen meghallgatását, ha a) a kifizetés, valamint a gyámi fenntartásos betétből történő pénzfelvétel éves összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, és b) a törvényes képviseletet gyakorló személy hitelt érdemlően bizonyítja a gyermek beleegyezését. A beleegyezés hitelt érdemlő bizonyításának minősül különösen a szülők vagy más törvényes
6 képviselők magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata a gyermek véleményéről, vagy ha a gyermek írásban maga is kéri a kifizetést, illetve a pénzfelvételt. A gyámhatóság a gyermeket törvényes képviselője, illetve egyéb érdekelt jelenléte nélkül is meghallgathatja, ha az a gyermek érdekében áll. A gyámhatóság az ügyfelet, illetőleg az érintett személyt szükség esetén hivatalos helyiségén kívül is meghallgathatja. A meghallgatásra indokolt esetben a cselekvőképtelen személy lakóhelyén, a számára szolgáltatást biztosító nevelési-oktatási intézményben vagy egészségügyi intézményben kerül sor. A meghallgatást mellőzni lehet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. A meghallgatást mellőzni kell, ha a meghallgatandó nagykorú személy ismeretlen helyen tartózkodik. Tárgyalás: a gyámhivatal szükség esetén, illetve az ügyfél kérelmére tárgyalást tart, melyre az ügyfeleket székhelyére idézheti, a gyámhivatal - a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében - illetékességi területén bárhol tarthat tárgyalást, különösen akkor, ha több ügyfélnek kellene más helységből a székhelyre utaznia. A tárgyalás helyszíne ilyen esetben az ügyfél lakóhelyéhez legközelebb lévő települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos helyisége, ha az ügyfél által kezdeményezett ügyben a gyámhatóság tárgyalást tart és a tárgyaláson az ügyfél nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, a kérelmét visszavontnak kell tekinteni. Ügyintézési határidő: az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalból megindított eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. A határozatot, az eljárást megszüntető végzést az előzőkben meghatározott időpontoktól számított huszonegy napon belül kell meghozni, kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni, az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonegy, az előzőkben meghatározott esetekben legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. Az ügyintézési határidőbe nem számít be: a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának időtartama, az eljárás felfüggesztésének időtartama, a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. III. A járási gyámhivatal szakmai irányítása, felügyelete és ellenőrzése A Somogy Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (7400 Kaposvár, Csokonai u.3.) ellátja: a járási gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését, másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének, a járási gyámhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben.
7 IV. Rövid tájékoztató a járási gyámhivatal hatáskörébe tartozó eljárásokról (a tájékoztatás nem teljes körű!) Gyermektartásdíj megelőlegezése Kérelemre induló eljárás, kérelmező a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő lehet. A gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a) a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság, vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet a Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani, és b) a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá c) a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A gyámhatóság a gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követően állapítja meg. Az eredménytelen végrehajtást, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó foglalási jegyzőkönyv hat hónapnál régebbi nem lehet. Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a kötelezett a) lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető, vagy b) külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy c) a jogosulttal közös háztartásban él d) részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, vagy e) lejárt gyermektartásdíj esetén. A gyámhatóság a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át. A feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig. Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén - függetlenül az adók módjára történő behajtás eredményétől - ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető. A megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Ptk-ben meghatározott kamattal az államnak megtéríti. A megelőlegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint. Otthonteremtési támogatás Kérelemre induló eljárás, kérelmező a nevelésből kikerülő fiatal felnőtt lehet, aki a támogatás iránti igényét a a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 30. évének betöltéséig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő! A támogatás célja: a nevelésbe vételből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. Otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek a) legalább hároméves időtartamú folyamatos - gondozási helyén töltött - nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és b) készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát, azzal, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegeként az otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni.
8 (A készpénz vagyonba a fiatal felnőtt árvaellátásából és keresményéből származó megtakarítást nem lehet beszámítani. A nevelésbe vétel időtartamába az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezték el.) A fiatal felnőtt a Gyvt. 78. (1) bekezdés a) pont ab), ac), ad) és b) pont ba) alpontjában meghatározott esetekben három évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vétele esetén is jogosult a támogatásra. A támogatás Magyarország területén használható fel a) részben vagy egészben a fiatal felnőtt tulajdonába kerülő vagy már a fiatal felnőtt tulajdonában lévő lakás lakhatóvá tételére, b) építési telek, életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, családi ház, tanya vásárlására, építésére, tulajdon- vagy tulajdonrészszerzéssel járó felújítására vagy bővítésére, c) bérleti jogviszony létesítéséhez szükséges összeg megfizetésére, lakás bérleti díjának kifizetésére, d) önkormányzati bérlakás felújítására, e) államilag támogatott lakásprogramban vagy lakás-előtakarékossági programban való részvételre, f) otthonteremtést elősegítő hitelintézeti kölcsön egyösszegű törlesztésére, g) indokolt esetben a tartósan beteg vagy fogyatékos fiatal felnőtt megfelelő ellátását biztosító, az Szt. hatálya alá tartozó bentlakásos szociális intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra. A támogatás mértéke: a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el a) a négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét, b) a négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét, c) az öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A támogatás elszámolása: a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatás gyámhatóság által elfogadott célra történő felhasználásáról legkésőbb a támogatás megállapításától számított egy éven belül okmányokkal igazoltan elszámol, kivéve ha az otthonteremtési támogatást lakás bérleti díjának kifizetésére vagy államilag támogatott lakáselőtakarékossági programban való részvételre használja fel. Ezekben az esetekben az otthonteremtési támogatás felhasználásáról az utolsó részlet kiegyenlítését követő hónap utolsó napjáig kell elszámolni. Védelembe vétel Az eljárás kérelemre és hivatalból is megindítható. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. A gyámhatóság - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, b) a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, c) a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A védelembe vétellel egyidejűleg: a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyámhatóság a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját rendeli ki és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen a) kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, az Nktv. hatálya alá tartozó iskolaotthonos nevelést-oktatást, illetve kollégiumi ellátást, b) kötelezi a szülőt, hogy gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet, c) kötelezi a szülőt arra, hogy gyermeke vegye igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, d) kezdeményezi a háziorvosnál - súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál - a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát, e) intézkedik - az illetékes szervek bevonásával a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről, f) magatartási szabályokat állapít meg a gyermek számára a kifogásolt magatartás megszüntetése érdekében,
9 g) figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására, figyelmezteti továbbá a szülőt az (5) bekezdés szerinti jogkövetkezményre, h) kötelezheti a szülőt és a gyermeket, illetve felkérheti a konfliktusban érintett más személyt arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben előforduló erőszak miatt kialakult helyzet vagy más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjen meg iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást. A védelembe vétel felülvizsgálata: a gyámhatóság - kérelemre bármikor, hivatalból legalább évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. A gyámhatóság haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedést, ha a) a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése vagy b) a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni. A védelembe vétel megszüntetése, megszűnése: a védelembe vételt meg kell szüntetni, ha a) a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, b) a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét rendelték el, c) a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti. A védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásával szűnik meg. Iskoláztatási támogatás szüneteltetése Az eljárás megindítására hivatalból kerül sor. Ha a tanköteles vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyámhatóság a) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott jogkövetkezményre, b) az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után - a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül - kezdeményezi a kincstárnál az ellátás szüneteltetését és elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét. A szüneteltetés felülvizsgálata: a gyámhatóság az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szükségességét a) három tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, és b) a tanítási év lezárását követő 15 napon belül, feltéve, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt felülvizsgálja. A gyámhatóság a felülvizsgálati eljárás eredményeként, ha a gyermek (fiatal felnőtt) a felülvizsgálattal érintett időszakban ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul a) mulasztott, megállapítja, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetése megszüntetéséhez szükséges feltétel nem áll fenn, b) nem mulasztott, kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését. A családi pótlék természetbeni formában történő juttatása A gyámhatóság a) ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és b) a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, és c) alappal feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a családi pótlék gyermek után járó összegének 100%-a erejéig - a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat. Időtartama: legfeljebb hat hónap időtartamra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása a feltételek fennállása esetén ismételten elrendelhető. A gyámhatóság a családi pótlék természetbeni formában történő biztosítása céljából a gyermek részére - figyelemmel korára, egyéni szükségleteire és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményére - eseti gondnokot rendel ki.
10 Családbafogadás A gyámhatóság a) a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő kérelmére, b) a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával -, vagy c) a nevelésbe vett gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló azon szülő kérelmére, akinek a szülői felügyeleti joga szünetel - a nevelésbe vett gyermek gyámjának meghallgatásával - hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll. A családbafogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel, családbafogadás a szülő tartási kötelezettségét nem érinti! A gyámhatóság hozzájárulása: a családbafogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családba fogadó szülő személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, valamint e feladatok ellátását maga is vállalja. A családba fogadó szülőt (szülőket) a gyámhatóság családbafogadó gyámul rendeli. A szülőt megilleti a kapcsolattartás joga, valamint a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való együttes döntési jog. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben felmerült vitákban a gyámhatóság dönt. Időtartama: a családbafogadás az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig tart. Felülvizsgálat: a családbafogadást a gyámhatóság a családbafogadó gyám tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja. Megszüntetése: a szülő vagy a családba fogadó szülő kérelmére. Amennyiben a családbafogadás oka továbbra is fennáll, a gyámhatóság a családbafogadás megszüntetését követően a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik. Családi jogállás rendezése A Csjt. kimondja, hogy a gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem áll házassági kötelékben, és a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán alapuló apasági vélelem sem áll fenn, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, a) aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, b) akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, c) aki - az e törvényben meghatározott feltételek esetén - a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy d) aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt, és a származás a reprodukciós eljárás következménye. Teljes hatályú apai elismerés: A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a tizenhatodik életévét betöltött nyilatkozó. Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja. A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.
11 Elismerést és hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, konzuli tisztviselőnél, integrált ügyfélszolgálaton kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzőnél közjegyzői okiratba foglalni. A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni. Az elismerés és a hozzájárulás során az érintetteknek nyilatkozniuk kell a gyermek családi nevéről. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően - a fogamzási idő kezdetétől - személyesen lehet megtenni. A gyámhivatal a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja az anya családi állapotát és az anya volt férje tekintetében esetleg fennálló apasági vélelmet. A hajadon családi állapot hatósági bizonyítvánnyal való igazolására kell felhívni az anyát, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg. Képzelt apa bejegyzése: Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott. Ilyen esetben az apa családi nevéül, ha az anya ismert, az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani. Az anya kérelmére azonban a gyámhatóság az apa családi nevéül megállapíthatja a) az anya családi nevét, b) az anya által megjelölt más családi nevet, feltéve, hogy az más jogos érdekét nem sérti. Nem állapítható meg olyan családi név, amely a gyermekre sérelmes. A gyámhatóság az egyéb személyi adatokat - mások jogos érdekeinek sérelme nélkül - belátása szerint állapítja meg. Az anya meghallgatásakor, illetőleg kérelméről a gyámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel és lehetőleg vele egyetértésben állapítja meg a képzelt személy a) családi és utónevét, b) születési helyét és évét, hónapját, napját, (a továbbiakban: születési helyét és idejét), c) lakóhelyét. Ha az anya nem hallgatható meg - ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása céljából a szabályszerű idézésre nem jelenik meg - a gyámhivatal belátása szerint állapítja meg a szükséges adatokat. A képzelt apa családi nevének meghatározásánál a gyámhivatal a Csjt ának (2)-(3) bekezdése alapján jár el. Nem állapítható meg családi névként annak a férfinak a neve, akinek az apasága megállapítása iránt per volt folyamatban és a keresetet a bíróság jogerős ítéletével elutasította. Apaság vélelmének megdöntése: Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, illetőleg ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá. Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes feltételek hiányában nincs teljes hatálya. A megtámadásra jogosult a) a gyermek, b) az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, c) a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész. Az anya volt férje akkor is jogosult a megtámadásra, ha a vélelem az, hogy az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek megdőlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni. Az apaság vélelmét a gyermek a nagykorúsága elérése után egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesüléstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét. Ha az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a határidő eltelte folytán megtámadásra már nem jogosult, az apaságot érdekében az ügyész támadhatja meg. Megtámadásnak azonban csak a vélelmezett apa életében van helye. Cselekvőképtelen jogosult helyett - a gyámhatóság hozzájárulásával - a törvényes képviselő léphet fel. Az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása előtt a gyámhatóságnak cselekvőképtelen kiskorú esetében - elháríthatatlan akadályt kivéve - az anyát és a vélelmezett apát meg kell hallgatnia. A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll. Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhatóság a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg. A családi jogállás megállapítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. Családi jogállás rendezése hivatalból:
12 Ha az anyakönyvvezető apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést, az anyát tájékoztatni kell arról, hogy apai elismerő nyilatkozat felvételére a Gyszr a (2) bekezdés b) pontja alapján bármely gyámhivatal illetékes. Amennyiben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére az anyakönyvvezető által küldött értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül nem kerül sor, úgy a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében az eljárást az illetékes gyámhivatal hivatalból folytatja le. A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását a szülő vagy más törvényes képviselő, a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, valamint a 14. életévét betöltött gyermek is kérheti. Születendő gyermek családi jogállása: Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a szülés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Szakorvosi bizonyítványként terhesgondozási könyv is elfogadható, amennyiben tartalmazza a születés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját. Az anya által megjelölt férfi a gyermek születése előtt nyilatkozattételre csak akkor idézhető meg, ha az anya a fenti igazolást bemutatta. Az igazolást akkor is be kell mutatni, ha a születendő gyermeket a nyilatkozatot tevő férfi önként kívánja elismerni. Méhmagzat gondnok kirendelés: Ha a születendő gyermek anyja korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen, a gyámhivatal a méhmagzat részére - az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtételére - gondnokot rendel (Ptk. 10. ). A gondnok rendelés akkor is szükséges, ha az anya a gyermek születése idején előreláthatóan már nagykorú lesz. Családi jogállás rendezése iránti perindítás: A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok kirendelését a szülő, a gyám és a 14. életévét betöltött gyermek kérheti, de a kirendelésről a gyámhivatal hivatalból is dönthet. A Csjt ának (2) bekezdése szerinti eljárás során igazolni kell azt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van. Ha a törvényes képviselő a perindításhoz nem járul hozzá, ezt a tényt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A gyámhivatal annak eldöntésénél, hogy a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához a hozzájárulást megadja-e, azt vizsgálja, hogy a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek vagy gondnokság alatt álló személy érdekében áll-e. Ideiglenes elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyámhatóság, valamint a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával ideiglenesen 4 a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, b) tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek esetén minden esetben a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél helyezi el, kivéve, ha egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása ezt nem teszi lehetővé vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, c) tizenkettedik életévét betöltött gyermek esetén vagy ha azt a gyermek egészségi vagy személyiségállapota, ön- és közveszélyes magatartása indokolja vagy ha más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban, gyermekotthon speciális csoportjában, speciális lakásotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. A gyermeknek az ideiglenes gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik. Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. Ideiglenes elhelyezés felülvizsgálata: A gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést követően - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor, és hogy a döntést megfellebbezték-e - annak elrendelésétől számított a) harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy
13 b) 4 harmincöt napon belül elrendeli a gyermek nevelésbe vételét, valamint egyidejűleg meghatározza a gyermek gondozási helyét és dönt a Gyvt. 79. (5) bekezdés b)-g) pontjai szerinti járulékos kérdésekről, vagy c) két hónapon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt. Ha a szülő hozzájárult a) gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, a gyámhatóság gyermekvédelmi gyámot rendel a gyermek számára és a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezi el, b) gyermekének ismert személy általi örökbefogadásához és az örökbefogadás engedélyezését a leendő örökbefogadó szülő és a gyámság alatt álló, örökbefogadandó gyermek gyámja kéri, alkalmassága esetén a gyámhatóság a leendő örökbefogadó szülőt a gyermek családbafogadó gyámjául rendeli ki és a gyermeket nála ideiglenesen elhelyezi. Ideiglenes elhelyezés megszüntetése: A gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést megszünteti, ha a) megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn, és a gyermek fejlődése korábbi környezetében - szükség esetén védelembe vétel mellett - biztosítható, b) a gyermeket nevelésbe veszi, c) a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött, d) a gyermeket családba fogadják, e) a gyermeket örökbe fogadják, Nevelésbe vétel A nevelésbe vétel elrendelése: A nevelésbe vétel célja a gyermek otthont nyújtó ellátásának és törvényes képviseletének biztosítása, amíg a gyermeka) családja képessé válik a gyermek visszafogadására, b) számára családbafogadó gyám rendelésére kerülhet sor, c) örökbefogadása megtörténik, vagy d) eléri nagykorúságát, ha az a)-c) pontban foglaltak teljesülésére nincs lehetőség. A d) pontban foglalt esetben a nevelésbe vétel célja a törvényes képviselet és az otthont nyújtó ellátás biztosítása mellett a gyermek felkészítése az önálló életre. A gyámhatóság a gyermeket nevelésbe veszi, ha a) a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és aa) a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható, vagy ab) a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy ac) a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, vagy ad) a gyermeknek az ab) és ac) alponton kívül más okból nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, b) a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, és ba) a gyermek ismeretlen szülőktől származik, vagy bb) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot. A nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg a gyámhatóság a) a gyermek ideiglenes gondozási helyéül aa) 12. életévét be nem töltött gyermek esetén (a tizenkét év alatti gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását befogadó szülőnél kell biztosítani, kivéve, ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni vagy más okból szükséges az intézményes elhelyezés biztosítása, továbbá gyermekek átmeneti gondozása esetén az intézményes elhelyezést a szülő, törvényes képviselő kéri és az nem ellentétes a gyermek érdekével) minden esetben, 12. életévét betöltött gyermek esetén lehetőség szerint nevelőszülőt, vagy - ha ez nem lehetséges, illetve a gyermek egészségi vagy személyiségállapota indokolja -, ab) gyermekotthont, vagy ac) fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonát jelöli ki, b) a gyermek számára gyermekvédelmi gyámot rendel,
14 c) hivatalból dönt a szülővel vagy más hozzátartozóval való kapcsolattartás szabályozásáról, vagy arról, hogy a szülő vagy más hozzátartozó nem jogosult kapcsolattartásra, d) három év alatti gyermek esetében megállapítja a különleges ellátási szükségletet, e) megállapítja, ha a gyermek örökbe fogadható. A nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga, ha: a) a gyermek számára családbafogadó gyám rendelésére nem kerülhet sor, és aa) a gyermek fejlődését családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható, vagy ab) a szülő vagy mindkét szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, b) a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, és ba) a gyermek ismeretlen szülőktől származik, vagy bb) a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, a gyermek hathetes életkorának betöltéséig szünetel. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételéről soron kívül, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt. A gyermeknek az ideiglenes gondozási helyre viteléről a gyámhatóság rendelkezése alapján a gyermek szülője, gyámja, a gyermeket gondozó más személy, a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság gondoskodik. Ha a gyámhatóság a nevelésbe vételi eljárás során vagy azt követően azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai fennállnak, haladéktalanul pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt. A gyámhatóság - ha arra a nevelésbe vételi eljárás során nem került sor - a nevelésbe vételt követően haladéktalanul eljárást indít a gyermek gondozási helyének meghatározása és a 79. (5) bekezdés b)-g) pontjai szerinti járulékos kérdések eldöntése érdekében. A nevelésbe vétel megvalósulása A nevelésbe vételhez kapcsolódó, a gyermek véleményét figyelembe vevő egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében a gyermek gyermekvédelmi gyámja, gondozója, valamint - ha szülői felügyeleti joga nem szűnt meg - a szülője, a szülő lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat és települési önkormányzat együttműködik. A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, illetve más hozzátartozó kapcsolatát, a szülőnek, más hozzátartozónak a nevelőszülővel, a gyermekotthonnal, a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonával és a gyermekvédelmi gyámmal való együttműködését, továbbá a szülő, más hozzátartozó magatartásában, életvitelében és körülményeiben beálló változásokat folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a nevelésbe vett gyermek szülője vagy más hozzátartozója a gyámhatósági határozatban biztosított kapcsolattartási jogával a gyermek vagy a gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatartásával a gyermek nevelését, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti, a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál, illetve a bíróságnál a kapcsolattartási jog korlátozását, a felügyelt kapcsolattartás elrendelését, a kapcsolattartás szüneteltetését vagy megvonását. Ha a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásra jogosult szülője neki felróhatóan, a gyermek érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, a gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein a gyermek nevelésbe vételének megszüntetése céljából nem változtat, illetőleg, ha a szülői felügyelet megszüntetésének egyéb oka valósul meg, a gyámhatóság pert indít a szülő ellen szülői felügyeleti jogának megszüntetése iránt, vagy a Csjt. 48/A. -ában foglalt feltételek fennállása esetén örökbe fogadhatóvá nyilvánítja a gyermeket. A nevelésbe vétel felülvizsgálata A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét a gyermek gondozási helyét meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő első két évben félévente felülvizsgálja, kivéve ha a
15 gyermek nevelésbe vétele megszüntetésének, családbafogadásának vagy örökbefogadásának előkészítése zajlik, vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése tárgyában per van folyamatban. A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét a gyermek gondozási helyét meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő harmadik évtől kezdve kétévente felülvizsgálja, kivéve a kilenc év fölötti gyermek esetében a gyermek gondozási helyét meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő harmadik évtől évente vizsgálja felül. A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét soron kívül felülvizsgálja a) a gyermekvédelmi gyám kérelmére, b) hivatalból, ha ba) a gyermek szüleinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette vagy a szülők elhaláloztak, bb) a felülvizsgálatot indokoló egyéb körülmény jut a tudomására. A gyámhatóság a nevelésbe vétel felülvizsgálata során dönt az egyéni elhelyezési terv fenntartásáról vagy módosításáról, illetve a gyermek gondozási helyének megváltoztatásáról. Ha a gyermek örökbefogadására reális esély van, a gyámhatóság megindítja az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárást. A gyámhatóság a nevelésbe vétel felülvizsgálata eredményeként hozott határozatában megállapítja, ha a gyermek örökbe fogadható. Ha a gyámhatóság a felülvizsgálat során valószínűsíti, hogy a gyermek nevelésbe vétele a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezéssel megszüntethető lenne, haladéktalanul pert indít a gyermeket korábban gondozó szülő (szülők) ellen a gyermeknek a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezése iránt. A gondozási hely megváltoztatása A gyámhatóság a gyermek gondozási helyét hivatalból vagy kérelemre megváltoztatja, ha a) azok a körülmények, amelyekre a gondozási hely meghatározására irányuló döntését alapozta, később lényegesen megváltoztak, vagy b) a kijelölt gondozási hely a gyermek érdekével ellentétes, vagy c) a gyermekotthon telephelye vagy a nevelőszülő lakóhelye megváltozik, és ezért a gyermek nevelését az addigi ellátási formában már nem vagy nem megfelelő módon lehet biztosítani. A gyámhatóság a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatásáról fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt, ha a gyermek érdekét gondozási helye súlyosan veszélyezteti, illetve ha a gyermekvédelmi gyám a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt másik, biztonságos gondozási helyre viszi, erről a gyámhatóságot egyidejűleg értesíti, és kéri a kijelölt gondozási hely megváltoztatását. Gondozási helyen lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a gondozási helyén kívül, így különösen, ha a) kórházi kezelés alatt áll, b) diákotthonban, kollégiumban van, c) tanulmányai folytatása, illetve üdülés céljából harminc napot meghaladóan külföldön tartózkodik, d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését vagy egyéb büntetését tölti, vagy e) a gyermek örökbefogadásának előkészítése során a szülő-gyermek kapcsolat kialakulása érdekében a kötelező gondozásba kihelyezést megelőzően az örökbe fogadni szándékozóknál tartózkodik. A nevelésbe vétel megszüntetése és megszűnése A gyámhatóság - kivéve ha a szülő szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy az megszűnt - a szülő kérelmére, vagy a szülő és a gyermekvédelmi gyám együttes kérelmére, vagy hivatalból a gyermek nevelésbe vételét megszünteti, ha annak okai már nem állnak fenn. Ha a nevelésbe vétel megszüntetését a szülő kéri, a megszüntetéssel egyidejűleg hatályát veszti a szülőnek a Csjt. 48. (3) bekezdése alapján tett jognyilatkozata. A nevelésbe vétel megszűnik, ha a gyermeket családbafogadták, örökbe fogadták, nagykorúvá vált, vagy a bíróságnak a gyermekelhelyezésre vonatkozó döntését követően a gyermek a különélő másik szülőhöz vagy harmadik személyhez került.
16 A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámsága A gyermekvédelmi gyám kirendelése és jogállása A gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha a) ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt, b) a gyermek szülei hozzájárultak a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához, c) a gyermek szülei ismeretlen helyen tartózkodnak, a gyermek a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, valamint a menedékjogról szóló törvény szerint kísérő nélküli kiskorúnak minősül vagy a szülők bármilyen más okból nem gyakorolják szülői felügyeleti jogukat, és egyik esetben sem lehetséges családbafogadó gyám kirendelése, d) nevelésbe vette a gyermeket. A gyámhatóság a gyermek számára - gondozási helyétől függetlenül - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat javaslata alapján gyermekvédelmi gyámot rendel. A gyermek gondozási helyének megváltozása esetén a gyámhatóság kizárólag akkor rendelhet ki másik gyermekvédelmi gyámot a gyermek részére, ha az új gondozási helyen a gyámság ellátása másként nem biztosítható. A gyermekvédelmi gyám a feladatait a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal létesített közalkalmazotti jogviszony keretében, önálló munkakörben látja el. Nem lehet gyermekvédelmi gyám: a) a gyámhatóság vezetője vagy ügyintézője, b) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője, c) a gyermekotthon és a nevelőszülői hálózat vezetője vagy foglalkoztatottja, d) a gyermek nevelőszülője. A gyermekvédelmi gyám munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet. A gyermekvédelmi gyám egyidejűleg legfeljebb harminc gyermek gyámságát láthatja el. A gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes, e törvényben meghatározott gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelheti a nevelőszülőt, feltéve hogy a nevelőszülő a gyámságot vállalja. A gyermekvédelmi gyámra az e törvényben meghatározott kivételekkel a Csjt. gyámságra vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A gyámsággal járó jogok és kötelességek a gyermekvédelmi gyámot a kirendelő határozat közlését követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik. A gyermekvédelmi gyám tevékenységét a gyámhatóság irányítja és felügyeli, a gyermekvédelmi gyám feladatainak ellátásához szükséges feltételeket a területi gyermekvédelmi szakszolgálat biztosítja. A gyermekvédelmi gyám és az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő a működéséről, valamint a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről félévente írásban tájékoztatást ad a gyámhatóságnak. A tájékoztatás elkészítéséhez a gyermeket gondozó nevelőszülő, gyermekotthon, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona segítséget nyújt. E tájékoztatási kötelezettség nem érinti a törvény szerinti számadási kötelezettséget. Ha a gyámhatóság a gyermekvédelmi gyámot tisztségéből felmenti, elmozdítja vagy azonnali hatállyal felfüggeszti, ezen határozatával egyidejűleg - amennyiben a gyermek otthont nyújtó ellátása továbbra is szükséges - új gyermekvédelmi gyámot rendel. Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségből való felmentése, elmozdítása vagy azonnali hatályú felfüggesztése esetén valamennyi gyámi feladatot a gyermekvédelmi gyám látja el. A gyermek gondozása és nevelése A gyermekvédelmi gyám figyelemmel kíséri és elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését, valamint ellenőrzi a gyermek teljes körű ellátásának megvalósulását. Ennek érdekében a gyermekvédelmi gyám a) a gyermek életkorának megfelelően a gyermekkel személyes és közvetlen találkozást, beszélgetést kezdeményez aa) a kirendelését követően legfeljebb tizenöt napon belül, ab) a kirendelése időtartama alatt legalább havonta egy alkalommal, a hatodik életévét be nem töltött gyermek esetén legalább kéthetente egy alkalommal, b) a gyermek számára telefonon történő elérhetőséget, illetve kérésére a gondozási helyén vagy semleges helyen történő találkozást biztosít, c) a szülőkkel, más hozzátartozókkal való kapcsolattartást figyelemmel kíséri, szükség esetén elősegíti, d) a gyermek oktatását biztosító nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatot tart, figyelemmel kíséri a gyermek iskolai előmenetelét, magatartását,
17 e) együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal a gyermek vér szerinti családja helyzetének megismerése érdekében, f) a kirendelését követően harminc napon belül felveszi a kapcsolatot a gyermek szüleivel, és fenntartja azt a gyermekvédelmi gondoskodás időtartama alatt, továbbá a nevelésbe vétel megszüntetését követően három hónapig, kivéve ha a szülők hozzájárultak gyermekük örökbefogadásához vagy a bíróság megszüntette szülői felügyeleti jogukat, illetve a gyámhatóság örökbefogadhatóvá nyilvánította a gyermeket, g) a gondozási helyről történő engedély nélküli távozás esetén a gyermeket - ha ismert, hogy hova távozott - visszaviszi a gondozási helyére, ellenkező esetben megteszi a gyermek felkutatásához szükséges intézkedéseket, h) szükség szerint, de legalább félévente jelentést készít a gyámhatóságnak a gyermek helyzetéről, i) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének elkészítésében. Ha a gyermekvédelmi gyám mellett a gyámhatóság egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli a nevelőszülőt, a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő köteles egymással együttműködni. A gyámot a gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek tartózkodási helyét csak a gyámhatóság engedélyével változtathatja meg, kivéve ha a gyámhatóság a gyermek gondozási helyének azonnali hatállyal történő megváltoztatásáról fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban döntött. A gyermekvédelmi gyám a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját, figyelembe véve - feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg - a nevelésbe vett gyermek szülőjének véleményét, a gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában a gyámhatóság dönt. A gyermek képviselete A gyermekvédelmi gyám joga és kötelessége, hogy a gyermeket személyi és vagyoni ügyeiben képviselje. A gyermekvédelmi gyám nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához. A gyermekvédelmi gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozik. A gyermekvédelmi gyám tájékoztatja a gyermeket az otthonteremtési támogatás és az utógondozói ellátás iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről és elősegíti a gyermek kérelmének benyújtását. A gyámhatóság a gyermek képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel a) hivatalból, ha a gyermekvédelmi gyám a gyermek törvényes képviseletét a Csjt. szabályai szerint nem láthatja el, b) kérelemre, ha a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyermekvédelmi gyám nem vállalkozik a gyermek képviseletének ellátására. A gyermek vagyonának kezelése A gyermekvédelmi gyám joga és kötelessége, hogy feladatkörében védje a gyermek vagyoni érdekeit, gondoskodjon a vagyon megfelelő hasznosításáról, kezeléséről és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézze a gyermek ügyeit. A gyermekvédelmi gyám a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át, eseti, rendes és végszámadást készít a gyámhatóságnak valamint a működése során felmerült kiadásainak megtérítését a gyermektől nem igényelheti. Ha a gyámhatóság a gyámot nem hatalmazta fel a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására, a gyermek részére vagyonkezelő eseti gondnokot rendel elsősorban a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak, illetve - ha a gyermekotthont vagy a nevelőszülői hálózatot nem állami szerv tartja fenn, illetve működteti - a működtetőnek ezzel a munkakörrel megbízott dolgozói közül. A gyámhatóság elbírálja a gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok eseti, rendes, valamint végszámadását. Utógondozás 1. Utógondozásnak van helye: a) a nevelésbe vétel megszüntetését követően - kivéve ha a gyermeket örökbe fogadták - legalább egy év időtartamra, de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig, b) a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt kérelmére legfeljebb egy év időtartamra,
18 c) az otthonteremtési támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának időtartamára. Az utógondozást a) a gyermek tekintetében a lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, b) a fiatal felnőtt tekintetében a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy a külső férőhely működtetője látja el. A gyámhatóság elrendeli az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor, valamint meghosszabbítja az utógondozást az annak időtartama alatt nyújtott otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig. Megszűnik az utógondozás a) az 1. a) pontja szerinti esetben a határozatban megjelölt időtartam elteltével, b) az 1. b) pontja szerinti esetben a határozatban megjelölt időtartam elteltével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 24. életévének betöltésével, c) az 1. c) pontja szerinti esetben az otthonteremtési támogatással való elszámolással, kivéve ha a gyámhatóság az otthonteremtési támogatást kizárólag ingatlanvásárlás céljára engedte felhasználni. A gyámhatóság az utógondozást megszünteti, ha a) egyéb gyermekvédelmi intézkedést rendeltek el, b) azt a fiatal felnőtt kéri, kivéve ha otthonteremtési támogatásban részesül, c) a fiatal felnőtt az utógondozó intézménnyel önhibájából legalább három hónapja nem működik együtt. Utógondozói ellátás A gyámhatóság a gyermek vagy a fiatal felnőtt kérelmére - a gyermek nagykorúságának elérése előtt a gyermekvédelmi gyám javaslatának figyelembevételével - elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és a) létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy b) köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, vagy c) szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt, ha a) azért részesül ellátásban, mert létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, a 21. életévének, vagy ha speciális vagy különleges ellátási szükségletűként töltötte be nagykorúságát, 22. életévének, b) azért részesül ellátásban, mert köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel (szolgáltatóval) tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban áll, a 24. életévének, ha felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, 25. életévének, c) azért részesül ellátásban, mert szociális bentlakásos intézménybe várja felvételét, a felvétel időpontjáig, de legkésőbb 22. életévének betöltéséig kérheti. Akkor nem biztosított a fiatal felnőtt létfenntartása, ha a) a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, vagy b) a nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét nem haladja meg. Az utógondozói ellátás elrendeléséről a gyámhatóság fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatban dönt. Az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt utógondozói ellátását a gyámhatóság akkor rendeli el, ha a fiatal felnőtt létfenntartását vagy lakhatását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került. Megszűnik az utógondozói ellátás, ha a fiatal felnőtt a) az 1.a) pont szerinti ok miatt részesül ellátásban, az utógondozói ellátás elrendelése okának megszűnésével, de legkésőbb a fiatal felnőtt 21. életévének betöltésével, vagy ha speciális vagy különleges ellátási szükségletűként érte el nagykorúságát, a 22. életévének betöltésével, b) az 1. b) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszony megszűnését követő 120. napon, de tanulói vagy felnőttképzési jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 24., hallgatói jogviszony fennállása esetén legkésőbb a 25. életévének betöltésével, c) az 1. c) pontja szerinti ok miatt részesül ellátásban, a szociális intézménybe való felvételével, de legkésőbb a 22. életévének betöltésével. A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt a) utógondozói ellátásának jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, b)a nevelőszülőjével, az utógondozói ellátást nyújtó intézmény munkatársával, illetve az intézményben ellátott társával szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít, c) a házirendet többször súlyosan megsérti, d) azt kéri,
19 e) az 1. b) pont alapján elrendelt utógondozói ellátás esetén a tanulmányi vagy vizsgakötelezettségét önhibájából nem teljesíti, f) az ellátás megállapításáról szóló gyámhatósági határozat közlésétől számított 15 napon belül az ellátást nem vette igénybe és ennek okáról önhibájából nem értesítette az ellátást nyújtót.
I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:
29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364
Nagyatádi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala
Nagyatádi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala Elérhetőségek: Hoffmann Andrea gyámhivatal vezető 82/504-053 126. mellék Nagyatád, Baross G. u. 5. fsz. 2. sz. iroda Molnár Orsolya gyámügyi ügyintéző 82/504-053
dr. Bruzlai Jenő gyámhivatal vezető fsz. 5.sz. 79/542-922
A Bajai Járási Gyámhivatal illetékessége, elérhetősége, munkatársai A Bajai Járási Gyámhivatal illetékessége az alábbi településekre terjed ki: Baja, Bácsszentgyörgy, Bátmonostor, Csátalja, Csávoly, Dávod,
G y e r m e k e i n k
G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)
Laczkóné Kottner Erzsébet gyámhivatal-vezető fszt. 14. sz. 47/ Balázs Ildikó ügyintéző fszt. 12. sz. 47/
GYÁMHIVATAL Ügyintézők Laczkóné Kottner Erzsébet gyámhivatal-vezető fszt. 14. sz. 47/565-276 Balázs Ildikó ügyintéző fszt. 12. sz. 47/565-278 ügyintéző fszt. 12. sz. 47/565-280 ügyintéző fszt. 13. sz.
Szülõi felügyeleti jog gyakorlás
Igénylı, kötelezett Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Ha a szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk a szülõi felügyelet körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezni, a gyámhivatal döntését bármelyik
A hazai gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik
GYERMEKVÉDELEM jegyzet A hazai gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik 1. a gyermekek családban való nevelkedésének
GYERMEKTARTÁSDÍJ MEGELŐLEGEZÉSE
GYERMEKTRTÁSDÍJ MEGELŐLEGEZÉSE Ügyleírás: Gyermektartásdíj megelőlegezésének akkor van helye, ha a bíróság a gyermektartásdíjat jogerősen megállapította, behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyereket
Gyermektartásdíj megelőlegezés
4.Gyermektartásdíj megelőlegezés 1 Ügytípus Gyermektartásdíj megelőlegezés A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére Rövid leírás kötelező ítéletében megállapított összeget, százalékos marasztalás
A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata
dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,
BESZÁMOLÓ. a május 26. napján tartandó Képviselő-testületi ülésre
BESZÁMOLÓ a 2011. május 26. napján tartandó Képviselő-testületi ülésre Tárgy: beszámoló Dévaványa Város Gyámhivatalának tevékenységéről és a gyermekvédelmi feladatainak ellátásról a 2010. év vonatkozásában
KÉRELEM. Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése iránt
KÉRELEM Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése iránt Kérelmező család és utóneve: Születéskori család és utóneve: Neme: Állampolgársága: Születési helye, ideje: Anyja neve: Lakcíme: Tartózkodási
Hatósági intézkedés fajtái, az eljárások rövid bemutatása
TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/II Hatósági intézkedés fajtái, az eljárások rövid
Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség)
Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Iktatószám: Ügyintéző: 1. A személyesen megjelent apa: Jegyzőkönyv 2
Adatlap a Gyvt. 25. -a (6) bekezdése szerinti otthonteremtési támogatás iránti kérelem igényléséhez
Adatlap a Gyvt. 25. -a (6) bekezdése szerinti otthonteremtési támogatás iránti kérelem igényléséhez 1. Az igénylő személyi adatai Név: Születési név:... Születési hely, idő:... Anyja neve:... Állampolgárság:
Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól
Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről
Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése
Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella A gyámi csoport feladatai és működése A családjogi törvény fogalmazása szerint, Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.
KÉRELEM Kérelmező... neve, ...,
KÉRELEM Kérelmező.... neve,., szám alatti lakos kérem a..számú jogerős gyermektartásdíjat megállapító bírósági határozat alapján a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését gyermekem/gyermekeim vonatkozásában
A gyámhivatal ügyfélfogadási rendje a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendjével azonos.
Tisztelt Látogató! Köszöntjük Fehérgyarmat Város Gyámhivatalában! Címünk: 4900 Fehérgyarmat, Kiss E. u. 2. szám e-mail: gyamhivatal@fehergyarmat. hu tel.: 06-44-510-236 fax: 06-44-510-232 A gyámhivatal
Szentendre Városi Gyámhivatal
Szentendre Városi Gyámhivatal 2000 Szentendre Városház tér 3. Tel: 06 26 503 328 Fax: 06 26 503 331 E-mail: gyamhivatal@ph.szentendre.hu Beszámoló Szentendre Városi Gyámhivatal 2008. évi munkájáról Szentendre
1.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek: Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal 2856 Szákszend, Száki u. 91. Mezőfi Attiláné anyakönyvvezető
ANYAKÖNYVI ÜGYINTÉZÉS 1.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek: Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal 2856 Szákszend, Száki u. 91. Mezőfi Attiláné anyakönyvvezető telefonszám: 34/371-524, e-mail: anyakonyv@szakszend.hu
A tankötelezettség teljesítéséről újra
A tankötelezettség teljesítéséről újra 2012. március 22. dr. Rácz Julianna DMJV PH Családvédelmi Osztály vezetője Az iskola teendői igazolatlan mulasztás esetén a) első mulasztás: szülő értesítése b) ismételt
SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE
1 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 13/2001. (IV.27.) SZ. RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. december 14. napján.) Siófok Város Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról
Szentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 2010. évi legfontosabb hatósági intézkedéseiről, feladatairól a következők szerint számolok be:
Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 6600 Szentes, Kossuth tér 6. J-16381-2/2011. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal 2010. évi hatósági
E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007.
EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG E L N Ö K E E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. évi munkájáról Tisztelt Képviselő-testület!
MAKÓ VÁROS NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA. MEGNEVEZÉS Állandó lakosok száma: Születések száma:
1 / 6 2. sz. melléklet MAKÓ VÁROS NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA MEGNEVEZÉS 2000 2001 2002 2003 Állandó lakosok száma: 26090 25908 25893 25825 Születések száma: 245 214 230 245 Halálesetek száma: 413 358 360 379
lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. A kérelemhez csatolni kell:
Gyermektartásdíj megelőlegezése Hatáskörrel rendelkező szervezet A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalai. A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a gyámhatóság bírálja
Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyámhivatal
Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyámhivatal 1153 Bp., Bácska u. 14. 1601 Bp. Pf. 46. Tel.: 305-3100 Fax.: 305-3211 gyamhivatal@bpxv.hu www.bpxv.hu Ügyfélfogadási idı:
A VÁROSI GYÁMHIVATAL FELADAT-ÉS HATÁSKÖRI JEGYZÉKE. A gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében
A VÁROSI GYÁMHIVATAL FELADAT-ÉS HATÁSKÖRI JEGYZÉKE A gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében Elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, vagy más hozzátartozónál vagy alkalmas
KÉRELEM GYERMEKTARTÁSDIJ MEGELŐLEGEZÉSE IRÁNT
KÉRELEM GYERMEKTARTÁSDIJ MEGELŐLEGEZÉSE IRÁNT Alulírott születési név: szül. h: szül ideje: anyja neve: lakcím: szám alatti lakos tartásra jogosult szülő előadom: A Bíróság az -én hozott számú ítélettel
dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata
dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2017. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,
Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete
Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete Hatályos:2015-03-01 -tól Encsencs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015 (II.27.) önkormányzati
A rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. )
A rokonság Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) Az apai jogállás keletkezése Vélelmet keletkeztető tények (sorrend!): 1. házassági kötelék (4:99. ) 2.élettársak reprodukciós eljárásban
A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások kapcsolata
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A gyermekvédelemről szóló törvény rendelkezései A szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti ellátások
A gyermekek védelmének helyi rendszere
1 Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (IX.12.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Iszkaszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete "a gyermekek
Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:...
Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez Kérelmező adatai: Kérelmező neve (leánykori név):... Születési hely, idő:...,...év,...hó,...nap
Szociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők:
Szociális ügyintéző: Szociális ügyek Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012 Ügyfélfogadási időpontok:. hétfő: 08:00-12:00; 13:00-16:00 kedd 13:00-15:30 szerda: 08:00-12:00
31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete
31/2002. (VII.26.) sz. önkormányzati rendelete a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, valamint az egyéb gyermekvédelmi ellátási formákról szóló 67/1997. (XII.29.) sz. önk. rendelet módosításáról
KÖZÖS SZABÁLYOK A GYÁM ÉS A GONDNOK SZÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN
KÖZÖS SZABÁLYOK A GYÁM ÉS A GONDNOK SZÁMADÁSÁVAL KAPCSOLATBAN Számadás fajtái: - rendszeres számadás - eseti számadás - végszámadás Számadásra kötelesek: - hivatásos gyám - hivatásos gondnok - gondnok
Csomád község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2004. (I. 12.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
Csomád község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2004. (I. 12.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetbe foglalva a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 8/2004.(XI.08.)
ELŐTERJESZTÉS. Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához
ELŐTERJESZTÉS Pannonhalma Város Önkormányzat 2011. május 31-én tartandó képviselő testületi ülésének 1. napirendi pontjához Tárgy: Beszámoló a gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Tisztelt Képviselő testület!
54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző. Szociális segítő É 1/6
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről
Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.
Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól
Varbó Község Önkormányzata képviselő-testületének 5/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól Varbó Község Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek
1. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 113. szám 21771 II. Törvények 2010. évi LXV. törvény az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról* 1. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.
FORMANYOMTATVÁNY a gyermektartásdíj megelőlegezéséhez
FORMANYOMTATVÁNY a gyermektartásdíj megelőlegezéséhez I. Személyi adatok 1. Kérelmező adatai:......... Állampolgársága (Nem magyar állampolgár esetén fel kell tüntetni, ha a személy bevándorolt, letelepedett,
Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal évi hatósági intézkedéseiről, feladatairól
Szentes Városi Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 6601 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. Tel.: (63) 510310 11-5748-2/2007. Szentes Város Képviselő-testülete Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal 2006. évi hatósági
Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T
50/2004.(VI.18.) rendelet 7. sz. melléklete Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk
Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 10/2008.(IX.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról
Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete
Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes
Tájékoztató leendő nevelőszülőknek és érdeklődőknek
Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat 5600 Békéscsaba Degré u. 59. Tájékoztató leendő nevelőszülőknek és érdeklődőknek 1 A nevelőszülők nemes hivatásáról
Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2008 (XII.23.) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról. I. Fejezet Általános rendelkezések
Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2008 (XII.23.) számú rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról I. Fejezet Általános rendelkezések 1.. E rendelet célja, hogy a többszörösen módosított
Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a
A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek
A rendelet hatálya 1..
Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete
Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2009.(V.1.)számú r e n d e l e t e a gyermekvédelmi ellátásokról
Előszállás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2009.(V.1.)számú r e n d e l e t e a gyermekvédelmi ellátásokról Előszállás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelmérôl
Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről
Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):
1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes
Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések
Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE
GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői
Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2004. (XI.10.) rendelete egyes gyermekvédelmi ellátásokról
Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2004. (XI.10.) rendelete egyes gyermekvédelmi ellátásokról Kisbajcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekek védelméről és a gyámügyi
A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások
A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások Örökbefogadhatónak nyilvánítás Örökbefogadás előtti eljárás Örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás 2013.
Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.. 2..
Kétsoprony Község Képviselőtestületének 9/2008. (V.30.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Egységes szerkezetben Kétsoprony Község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):
1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent
Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat
Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:
Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8./2006.(III.28.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
Som Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8./2006.(III.28.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi
Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről
Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
A VÁROSI GYÁMHIVATAL BESZÁMOLÓJA
EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG E L N Ö K E E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2009. április 24-i ülésére Tárgy: Beszámoló a Dorog városi Gyámhivatal 2008. évi munkájáról Tisztelt Képviselő-testület!
Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos hatósági eljárások
Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos hatósági eljárások 1. Lakcímbejelentés Eljárás tárgya: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.
A rendelet célja. A rendelet hatálya
Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben
TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE
TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -
E L Ő T E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2008. május 29-én tartandó ülésére
GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. május 29-én tartandó ülésére Tárgy:Javaslat a 2007. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló átfogó
Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1
Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: OTTAWA Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: I. A személyesen megjelent
A MAGYAR GYERMEKVE DELMI RENDSZER MŰ KÖ DE SE AZ ÖNLINE KÖ RNYEZETBEN TÖ RTE NÖ GYERMEKVESZE LYEZTETE S TŰ KRE BEN
A MAGYAR GYERMEKVE DELMI RENDSZER MŰ KÖ DE SE AZ ÖNLINE KÖ RNYEZETBEN TÖ RTE NÖ GYERMEKVESZE LYEZTETE S TŰ KRE BEN A magyar gyermekjóléti, gyermekvédelmi, gyámügyi szabályozás törvényi alapja a gyermekek
Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról
Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról
bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.
Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.
Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek
Szentes Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 2011. évi legfontosabb hatósági intézkedéseiről, feladatairól a következők szerint számolok be:
Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala 6600 Szentes, Kossuth tér 6. J-18082-2/2012. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Tárgy: Tájékoztató a gyámhivatal 2011. évi hatósági
HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló. 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE. I.
HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 8/2003. (IX.11.) ÖR. számú RENDELETE Hajdúbagos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról
(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)
Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,
Nyáregyháza Község Önkormányzatának
Nyáregyháza Község Önkormányzatának 9/2006. (VI.21.) sz. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Nyáregyháza község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
Gyermekjogi képviselő továbbképzés Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás II. Készítette: Burkáné dr. Nagy Beáta
Gyermekjogi képviselő továbbképzés Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás II. Készítette: Burkáné dr. Nagy Beáta. Fontosabb jogszabályok I. 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 2013. évi XXVII.
GYÁMÜGYI TEVÉKENYSÉG
GYÁMÜGYI TEVÉKENYSÉG I. JEGYZŐK, VÁROSI ÉS MEGYEI GYÁMHIVATALOK által szolgáltatott adatok összesítése 2003. évi adatok ORSZÁGOS, és néhány megyei tábla a 227/2002. (XI.7.) Korm. rendelet alapján 1210.
Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1
Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: LONDON Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: A személyesen megjelent
A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor
A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A társadalombiztosítás rendszere ellátások 1997:LXXXI. és LXXXIII. törvény Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. I.
Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából. A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi
Bekecs Községi Önkormányzat 8/2004.(IV.1.) SZÁMÚ RENDELETE. A gyermekvédelem helyi rendszeréről
Bekecs Községi Önkormányzat 8/2004.(IV.1.) SZÁMÚ RENDELETE A gyermekvédelem helyi rendszeréről Bekecs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16..
Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének
Sármellék Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2004. /VI. 25./ RENDELETE a gyermekvédelem helyi rendszeréről Sármellék Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A rendelet célja
Döbrököz Község Önkormányzatának 4/2006 (III.18.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Döbrököz Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ TOVÁBBKÉPZÉS GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS II. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ TOVÁBBKÉPZÉS GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS II. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. FEBRUÁR 20. KÉSZÍTETTE: BURKÁNÉ DR. NAGY BEÁTA TÁMOP
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL ÖNKÉNT VÁLLALT FELADAT KERETÉBEN NYÚJTHATÓ Belvárosi kismamabérlet támogatás iránti K É R E L E M
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL ÖNKÉNT VÁLLALT FELADAT KERETÉBEN NYÚJTHATÓ Belvárosi kismamabérlet támogatás iránti K É R E L E M Kérelmező neve:... Születési neve:.. Szül. helye, ideje (év, hónap, nap):. Anyja
Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján
Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító
Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének
Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/2015. (VII. 31.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (egységes szerkezetben a 45/2015. (XII. 18.) a 30/2017. (XII.
Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.
Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a
A Rendelet 21. (3) bekezdés b) pontja hatályát veszti. A Rendelet az alábbi 25/C. -al egészül ki:
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 22/2010. (VI.22.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 5/2003. (IV. 22.) számú rendelet
GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ TOVÁBBKÉPZÉS GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS II. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
GYERMEKJOGI KÉPVISELŐ TOVÁBBKÉPZÉS GYERMEKVÉDELMI ÉS GYÁMÜGYI IGAZGATÁS II. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. FEBRUÁR 20. KÉSZÍTETTE: BURKÁNÉ DR. NAGY BEÁTA TÁMOP
NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete
NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)