Készítette: Kovács Árpádné igazgató

Átírás

1 PÓKASZEPETKI FESTETICS KRISTÓF ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE Készítette: Kovács Árpádné igazgató 1

2 TARTALOMJEGYZÉK 1.HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ALAPELVEK A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK HÁZIRENDJÉRE VONATKOZÓ INTÉZMÉNYI JOGSZABÁLYOK A nemzeti köznevelésről szóló CXC évi. törvénynek a házirenddel kapcsolatos rendelkezései: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet házirenddel kapcsolatos rendelkezései A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény házirenddel kapcsolatos rendelkezései: /2003. /XII.17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról A HÁZIREND ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, ELFOGADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, JOGKÖRÖK AZ ISKOLAI HÁZIREND TARTALMA Amit minden iskolai házirendben szabályozni kell Amit az iskolai házirendekben szabályozni lehet ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK A házirend célja és feladata A házirend hatálya A Házirend nyilvánosságra hozatala TANULÓK JOGAINAK GYAKORLÁSA A tanuló(k) jogai Tanulói jogok érvényesítése az iskolában A TANULÓK KÖTELESSÉGE A GYERMEK, TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, TOVÁBBÁ A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI A TANKÖNYVTÁMOGATÁSSAL ÉS KÖLCSÖNZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK, A TANULÓK ÉS A SZÜLŐK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA A GYERMEKEK, TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TANTÁRGYANKÉNTI, ÉVFOLYAMONKÉNTI KÖVETELMÉNYEIT, A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK TERVEZETT IDEJÉT, AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁRA JELENTKEZÉS MÓDJÁT ÉS HATÁRIDEJÉT TANÍTÁSI ÓRÁK, FOGLALKOZÁSOK KÖZÖTTI SZÜNETEK, VALAMINT A FŐÉTKEZÉSRE BIZTOSÍTOTT HOSSZABB SZÜNET IDŐTARTAMÁT, A CSENGETÉSI REND AZ ISKOLAI, TANULÓI MUNKAREND Pakodi Tagintézmény munkarendje A TANÓRAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK, RENDJE A TANULÓK TANTÁRGYVÁLASZTÁSÁVAL, ANNAK MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI KÉRDÉSEK

3 16. INTÉZMÉNYI VÉDŐ ÉS ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEKEN ELVÁRT TANULÓI MAGATARTÁS EGYÉB RENDELKEZÉSEK Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába A HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI A HÁZIREND ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

4 1.HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ALAPELVEK 1.1.A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK HÁZIRENDJÉRE VONATKOZÓ INTÉZMÉNYI JOGSZABÁLYOK A nemzeti köznevelésről szóló CXC évi. törvénynek a házirenddel kapcsolatos rendelkezései: 25. (2) Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. (3) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel. (4) A köznevelési intézmény SZMSZ-ét, a nevelési-oktatási intézmény házirendjét nevelésioktatási intézményben a nevelőtestület, más köznevelési intézményben a szakalkalmazotti értekezlet az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános. 46. (1) A tanuló kötelessége, hogy c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában, h) megtartsa az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat. 48. (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: d) a házirend elfogadása előtt. 50. (1) A tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés 4

5 alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. 58. (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. 70. (2) A nevelőtestület g) a házirend elfogadásáról dönt. 72. (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. 83. (2) A fenntartó i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. 85. (1) A fenntartónak, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ-e, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet házirenddel kapcsolatos rendelkezései: 5. (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat, b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, e) a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, f) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját, h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, b) az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, c) a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást, 5

6 f) az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, g) az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást. 16. (3) A tanítási órák és az egyéb foglalkozások között a tanulók részére szünetet kell tartani. A szünetek, ideértve a főétkezésre biztosított hosszabb szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. 24. (6) Ha az általános iskola a megadott sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. 51. (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha b) a tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. 82. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. (4) A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. (6) Az (1) (5) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az iskolaszéket, óvodaszéket, kollégiumi széket, vagy ha az nem működik, az iskolai, óvodai, kollégiumi szülői szervezetet, közösséget és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására (3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével (7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt (9) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, továbbá a házirend elfogadása előtt (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. 2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez 6

7 JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket A tankönyvpiac rendjéről szóló évi XXXVII. törvény házirenddel kapcsolatos rendelkezései: 8. (4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. A tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. (7) Az iskola a (4) bekezdés a)-f) pontjainak megfelelő igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el. (8) A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni /2003. /XII.17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról. (5) A tantárgyválasztással, annak módosításával összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza. 7

8 1.2. A HÁZIREND ELKÉSZÍTÉSÉHEZ, ELFOGADÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK, JOGKÖRÖK Az intézményi szabályzatok közöttük természetesen a házirend elkészítéséért a köznevelési intézmény vezetője felelős. A nevelési-oktatási intézmény házirendjét a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásáról csak a nevelőtestület dönthet. Ebben az estben nem lehet alkalmazni a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletnek azt az előírását, mely szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. A házirend elfogadása előtt ki kell kérni az intézmény vezetőség, valamint az iskolai diákönkormányzat véleményét. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Amennyiben a fenntartónak egyetértési joga van a házirend elfogadásakor, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre. A házirendet a nevelési-oktatási intézmény honlapján, illetve annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. Ez utóbbi kérdésben vagyis a nyilvánosságra hozatal módjában a szülői szervezetet, és az iskolai diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg AZ ISKOLAI HÁZIREND TARTALMA Mit tartalmazzon a házirend? Az iskolai házirend feladata, hogy meghatározza a jogszabályokban biztosított tanulói jogok gyakorlásának helyi módszereit, illetve a kötelességek teljesítésének módjait. Az iskolai házirendnek tartalmaznia kell mindazokat a kérdéseket, amelyeket a jogszabályok előírnak: a) Vannak olyan kérdések, amelyekről a jogszabályok tételesen előírják, hogy ezekkel minden iskolai házirendben foglalkozni kell. Ezekre a kérdésekre minden iskolában helyi szabályt kell alkotni. b) A házirendben szabályozandó kérdések másik körében a jogszabályok az iskolák számára csak biztosítják a lehetőséget, hogy az intézmények bizonyos problémákra helyi szabályokat állapítsanak meg, de ezzel nem kötelező élni. c) Az iskolai házirendben meg kell fogalmazni a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok végrehajtásának és a kötelességek gyakorlásának a helyben gyakorolható módszereit, technikáit és eljárásait. A tanulói jogok gyakorlásával összefüggő szabályok meghatározásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a köznevelési törvény a következőképpen fogalmazza meg a házirend 8

9 Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. (A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. (2) bekezdés) Amit minden iskolai házirendben szabályozni kell Az iskolai házirendre vonatkozó jogszabályi előírások alapján minden iskola házirendjében szabályozni kell az alábbi kérdéseket: a tanulói jogokat milyen módon lehet gyakorolni; illetve a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül a tanulói kötelezettségeket milyen módon kell végrehajtani [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. (2) bekezdés]; az iskola által elvárt viselkedés szabályait [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. (2) bekezdés]; annak szabályait, hogy a tanuló életkorához és fejlettségéhez, valamint iskolai elfoglaltságához igazodva; pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett miképpen működjön közre saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében, lezárásban [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 46. (1) bekezdés]; a diákkörök létrehozásának szabályait [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 48. (1) bekezdés]; a tanuló jutalmazásának módjait a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 58. (1) bekezdés]; a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (1) bekezdés]; a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (1) bekezdés]; a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (1) bekezdés]; a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (1) bekezdés]; a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (1) bekezdés]; 9

10 a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (1) bekezdés]; a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (1) bekezdés]; elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (1) bekezdés]; az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (1) bekezdés]; a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (1) bekezdés], az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (1) bekezdés], a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (2) bekezdés és 16. (3) bekezdés], az iskolai tanulói munkarendet [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (2) bekezdés]; a tanórai és egyéb foglalkozások rendjét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (2) bekezdés]; a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (2) bekezdés]; az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (2) bekezdés]; az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. (2) bekezdés]; 10

11 a helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának részletes szabályait [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 24. (6) bekezdés]; a tanuló mulasztásának foglalkozásról való távolmaradásának, betegségének valamint késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51. (2) és (10) bekezdés]; az egészséges életmódra vonatkozó szabályokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51. (2) és (10) bekezdés]; a védő, óvó előírásokat [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2. melléklet]; a normatív kedvezmények alapján járó ingyenes tankönyv ellátáson túl benyújtott további igények elbírálásának módját [2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8. (7) bekezdés]; a tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések meghatározását [2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8. (8) bekezdés] Amit az iskolai házirendekben szabályozni lehet Az iskolai házirendre vonatkozó jogszabályi előírások alapján a házirendben szabályozni lehet az alábbi kérdéseket: az iskolába a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. (3) bekezdés]; a tanulók által az iskolába bevitt dolgok bejelentését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. (3) bekezdés]: a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok iskolába történő bevitelének megtiltását, korlátozását, vagy feltételhez kötését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 25. (3) bekezdés]; az iskolába történő beiratkozás után a tanulói jogviszonyból eredő egyes jogok gyakorlásának az első tanév megkezdéséhez való kötését [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 50. (1) bekezdés]. 1.4.ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. Iskolánk Házirendje helyi jogforrás, amelynek 11

12 célja olyan szabályok kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a zökkenőmentes nevelő oktató munka elvégzését és a kiegyensúlyozott közösségi életet biztosítják. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A Házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az iskola - törvényes működését a közösen elfogadott szabályok, normák megtartásával, - közösségi életének szervezését, - Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok megvalósítását, - az oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását, - szabályozzák az iskolahasználók, de főként a gyermekek, tanulók egymással való kapcsolatát, - kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek megtartásával biztosítják az egyéni és kollektív jogok érvényesülését, (de nem az iskola munkájának rovására.) A házirend hatálya 1. Ez a Házirend vonatkozik minden iskolahasználóra (iskolába járó tanulókra, pedagógusokra és az iskolai alkalmazottakra). 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a Pedagógiai Program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait A Házirend nyilvánosságra hozatala 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A Házirendet az elfogadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra kell hozni, melyről az iskolai egység vezetője köteles intézkedni. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; 12

13 az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél; az iskola fenntartójánál. 3. A házirend egy példányát a Köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor, valamint a házirend módosításakor a szülő számára ismertté kell tenni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 2. TANULÓK JOGAINAK GYAKORLÁSA Az iskola tanulói teljes körű cselekvőképességgel rendelkező személyek, akik jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik, kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik. Csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük hozzájárulása, illetve jóváhagyása: - ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul - ha a tanulói jogviszony megszűnik, vagy szünetel, - a tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés esetén - ha a tanulmányi idő megrövidül 2.1. A tanuló(k) jogai Az első tanév megkezdésétől a tanuló(k) joga, hogy - adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, - személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánélethez való jogát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, - kultúrált formában tájékozódjon tanulmányai előmenetelével, érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, iskolai élettel összefüggő kérdésekről, - kérdéseire legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon, - kérje, hogy azonos tanítási napon egynél több témazáró dolgozat írására ne kerüljön sor, - dolgozatát, a megírást követő maximum 2 héten belül kiértékelve visszakapja, - véleményt mondjon az iskola működésével, életével, pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem sértheti mások emberi méltóságát, 13

14 - javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan diákokat érintő kérdésekben, - részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásai, az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken, - napközi otthonos, vagy tanulószobai ellátásban részesüljön, - A Pedagógiai Programban meghatározott keretek között válasszon a választható tantárgyakból, - vallásának gyakorlásához, de oly módon, hogy azzal nem akadályozhatja az iskolai oktató nevelőmunkát, valamint mások személyiségét, méltóságát, - kezdeményezze diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozását, - választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi tisztségre, - rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, - vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen osztályfőnökétől, vagy az iskola igazgatóságától, valamint, hogy ezekre, az ügyekre választ kapjon. A beíratás napjától (tanulói jogviszony megkezdésekor) a tanulók joga, hogy (ha a beíratás napja és a tanév megkezdése között hosszabb idő telik el) - információt kapjon az iskola működésével, és a vele foglalkozó pedagógusok munkájával, összefüggő kérdésekkel kapcsolatban, - megismerje az iskola Pedagógiai Programját, a helyi tanterv követelményeit, - részt vegyen az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken, - előzetes egyeztetés után (vagy: az iskola igazgatójának engedélye alapján) társaival, vagy egyénileg használja az iskola létesítményeit, helyiségeit, felszerelését, (sportlétesítmények, könyvtár) - egyéni ügyeivel, tanáraihoz, osztályfőnökéhez, az igazgatósághoz forduljon. 2.2 Tanulói jogok érvényesítése az iskolában a.) b.) A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A Felülvizsgálati Kérelemben le kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. A panasz kivizsgálására az intézmény igazgatója jogosult. A panasz érdemi elbírálására, orvoslására, a benyújtástól számított 30 napon belül az igazgató köteles intézkedni, s arról írásban kell értesíteni a tanulót. Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek elbírálása az iskolafenntartó hatásköre. A tanuló minden egyéb az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben az iskolai diákönkormányzathoz fordulhat, melynek intézkedési módját és rendjét a diákönkormányzati SZMSZ tartalmazza.. Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatosan. A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell dönteni az iskola és a diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás nem teljesen megnyugtatóan tisztázható. 14

15 3. A TANULÓK KÖTELESSÉGE A tanuló(k) kötelessége, hogy - tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit, és tanulótársait, - úgy éljen jogaival, hogy azzal mások, és az iskola közösségeinek érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában, - tanuljon szorgalmasan, és képességeinek megfelelő tanulmányi eredményt érjen el, - figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási órákon, tanidőn kívüli foglalkozásokon, - a tanítási órákhoz szükséges taneszközöket, felszerelését, és ellenőrző könyvét, mindig hozza magával, más eszközt az iskolába ne hozzon, - ismerje meg és minden az iskola által szervezett programon tartsa be a Házirend előírásait, - az iskolában és az iskolai rendezvényeken viselkedjen kultúráltan, magatartásával mutasson példát, - az iskolában a megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, életkorának megfelelő legyen, iskolai ünnepélyen viseljen ünneplő ruhát, (lányoknak: fehér blúz és sötét szoknya, a fiúknak: fehér ing és sötét öltöny, vagy sötét hosszúnadrág), - vigyázzon az iskola felszerelésére, berendezéseire azokat előírásszerűen kezelje, az általa okozott kárt térítse meg, - óvja maga és társai egészségét és testi épségét, tartsa meg a közlekedési a balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályokat, - észleléskor azonnal jelentse a másokat, veszélyeztető állapotot és a baleseteket, - a fiatal szervezetre különösen káros hatású dohányzástól, szeszesital és kábító hatású szerek fogyasztásától tartózkodjon, - tartsák be az intézményben vonatkozó szabályokat: Ne rágózzanak, ne fogyasszanak energiaitalt és szotyolát, - testnevelés órán fülbevalót ne hordjanak, balesetveszélyes. 4. A GYERMEK, TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK, KÉSÉSÉNEK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A gyermek 6 és 16 éves kora között tanköteles. Ez időszak alatt köteles az általa választott tanintézetben (általános iskolában vagy az ötödik évfolyamtól kezdődően gimnáziumban, a kilencedik évfolyamtól kezdődően szakközépiskolában és szakiskolában) oktatásban részt venni. A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést indokolt esetben az iskola igazgatója adhat. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 15

16 Előzetes engedélyt az osztályfőnök legfeljebb 3 napra adhat, fontos családi ügy miatt, amelyre a szülő köteles engedélyt kérni. Ennél hosszabb időre az intézményvezetőtől lehet engedélyt kérni. A külföldi tartózkodást az intézményvezetőnek kell bejelenteni. A különböző egyesületek kikérőire az intézményvezető engedélyezi a tanulók távollétét a feltétlenül szükséges időtartamra. Alapelv: a méltánylást érdemlő eseteket az iskolának jóindulattal kell kezelni (pl. családi üdülés). A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három tanítási napon belül három napig terjedő mulasztás esetén szülői aláírással, három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással, igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni, aki a naplóban a hiányzásokat adminisztrálja. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos felszólítás vagy feljelentés nyomtatványainak kitöltése az osztályfőnök feladata. Mulasztás miatt, a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek 1 tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát. Mulasztás miatt a félév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek a félévben mulasztása meghaladja egy adott tantárgyból megtartott óráinak 30 %-át és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem értékelhető. A félévi és tanév végi osztályzat megállapításánál a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha felmentették az órai foglalkozásokon való részvétel alól, vagy hiányzása mértéke miatt nem osztályozható és a nevelőtestület úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet.. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: - félévkor: február 1-l5 - a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait az évfolyam ismétlésével folytathatja. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Ha a tanuló az órakezdésre nem jelenik meg, késését a mulasztáshoz hasonlóan igazolnia kell. A késések ideje összeadódik. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. Távollét: iskolai verseny, pályaválasztási rendezvény, nyílt nap látogatása nem minősül hiányzásnak, ezeket a napló megjegyzés rovatában kell rögzíteni. 16

17 5. A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, TOVÁBBÁ A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGÁRA VONATKOZÓ DÍJAZÁS SZABÁLYAI A térítési díjak fizetéséről a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet III. fejezet rendelkezik. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. Ennek alapján intézményünkben a tanulóknak igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint kell térítési díjat kell fizetni. Az étkezési térítési díjakat a szülők csekken történő befizetéssel vagy átutalással egyenlítik ki. Az úszás és egyéb rendezvények térítési díjait a programot szervező nevelő (tanító, tanár) szedi be. 6. A SZOCIÁLIS ÖSZTÖNDÍJ, A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI A Tanulók Szociális Jogosultsága A tankönyvvásárláshoz rendelkezésre álló összeg felosztásánál a tankönyvcsomag árát, a tanuló szociális helyzetét kell figyelembe venni. A tankönyvellátás rendjét szabályozó rendelet meghatározza az ingyenes tankönyvcsomaghoz jutás kritériumait. A szülőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen jogcímen kéri a támogatást. A tankönyvellátás rendjéről részletes felvilágosítást kaphatnak a diákok az iskola tankönyvfelelősétől. A szociális támogatások odaítélésénél, előnyt élvez az a tanuló - akinek egyik, vagy mindkét szülője munkanélküli, - akinek lakáskörülményei indokolják. 7. A TANKÖNYVTÁMOGATÁSSAL ÉS KÖLCSÖNZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok azokra a kiadványokra vonatkoznak, melyek az iskolai tankönyvrendelési listán szerepelnek. 2. Az iskola igazgatója az osztályfőnökök közreműködésével minden tanév végén tájékoztatja a szülőket : azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az iskolában szükség lesz, 17

18 az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez, arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre. 3. Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hogy a tanulók közül a következő tanévben kik lesznek jogosultak normatív kedvezmény igénybevételére. Ehhez a szülőknek a normatív kedvezmény iránti igényüket a jogszabály által előírt igénylő lapon jelezniük kell. Ennek benyújtásával együtt az be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat is. Normatív kedvezményre jogosult a tanuló ha: a) tartósan beteg b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos c) pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott ( pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) d) három-vagy többgyermekes családban él f) rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül 4. A 2013/2014-es tanévben tanulmányaikat megkezdő 1. évfolyamos tanulók a köznevelési törvény szerint ingyenes tankönyvellátásban részesülnek. Az ingyenes- vagy normatív kedvezményű tankönyvre jogosult tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. 5. A tanulók az iskolától kapott ingyenes- vagy normatív kedvezményű tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába. 6. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 7. Amennyiben az iskolai könyvtár állományában több tankönyv található, mint amennyire az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók számára szükség van, úgy a könyvtárban maradt 18

19 példányokból egy tanévre azok a tanulók is kölcsönözhetnek tankönyveket, akik nem jogosultak ingyenes tankönyvekre. Az iskola felméri hány tanulónak, lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel. Hányan kívánnak tartós könyvet vásárolni. Igény szerint, egyeztetés után biztosítja a tankönyvellátást. 8. TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK, A TANULÓK ÉS A SZÜLŐK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA Köznevelési törvény :72. (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább félévente, o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o a bejárat mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója : o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o a bejárat mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: egyéni megbeszélések, a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, 19

20 a nyílt tanítási napokon, a tanuló fejlesztő értékelésére összehívott megbeszéléseken, HHH-s tanulóknál a 3 havonkénti értékelő esetmegbeszélésen, írásban: a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), az első, második évfolyamon a félévi értékelő lapon, valamint a tanév végén a bizonyítványban. 7. A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatójához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. 9. A GYERMEKEK, TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI 58. (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. Intézményünkben jutalmazzuk azt a tanulót, aki: eredményes kulturális tevékenységet folytat, példamutató magatartást tanúsít folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. az iskola Pókaszepetki Iskoláért Alapítványa tanév végén jutalomban részesíti. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: A jutalmazás formái: Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: o szaktanári o osztályfőnöki o igazgatói o nevelőtestületi o egyéb dicséret ( 8. osztály végén 8 év alatt végzett közösségi munkáért ) Igazgatói dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolán kívül rendezett megyei tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első-tizedik helyezést ért el. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, 20