41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

Átírás

1 41/2010. (II. 26.) Kor. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalazásáról A Korány az állatok védeléről és kíéletéről szóló évi XXVIII. törvény 49. -a (3) bekezdésének f) pontjában, a kereskedeleről szóló évi CLXIV. törvény 12. -a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalazás alapján az Alkotány 35. -a (1) bekezdésének b) pontjában eghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet alkalazási köre a kedvtelésből tartott állatok tartására és forgalazására terjed ki. (2) E rendelet alkalazásában a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül inden olyan állat, aelyet ne kizárólag tudoányos kutatás, állati eredetű terék előállítása, igavonás, teherhordás, terészetvédele, géntartalék- védele és eb és acska kivételével közcélú beutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalaznak, továbbá az az állat, aelyet ás kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valaint a ne gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat; b) állatkereskedés: kedvtelésből tartott állat kereskedeli tevékenység keretében történő forgalazása, kivéve a kizárólag saját álloányból szárazó kedvtelésből tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyéről közvetlen értékesítés keretében történő forgalazását; c) kistestű eb: olyan eb, aelynek testtöege ne haladja eg a 20 kilograot, d) közepes testű eb: olyan eb, aelynek testtöege kilogra, e) nagytestű eb: olyan eb, aelynek testtöege eghaladja a 40 kilograot. 2. (1) Kedvtelési célra ne tartható és ne forgalazható olyan állat, aelynek tartása az adott faj fennaradását veszélyeztetheti. (2) A védett állatfajok védelére, tartására, hasznosítására és beutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban eghatározott rendelkezések az irányadóak. (3) Az állatok védeléről és kíéletéről szóló évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/F. -ának hatálya alá tartozó, az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szepontból veszélyes állatfajok listáját az 1. száú elléklet tartalazza. Állatforgalazásra vonatkozó szabályok 3. (1) Kedvtelésből tartott főelős ne forgalazható. (2) Ebet forgalazni, illetve tulajdonjogát forgalazásnak ne inősülő ás ódon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett ikrochip) történő egjelölése után lehet. Aennyiben a jelölésre használt transzponder ne felel eg a ISO-szabványnak vagy a ISO-szabvány A. ellék- letének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt. (3) Az állatenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédeli szervezettől örökbeadott eb és acska transzponderrel történő egjelölésének költségei az állat örökbefogadóját terhelik. 4. (1) Állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel űködtethető. (2) Állatkereskedés akkor űködtethető, ha az állatkereskedés a) az álloány ellátására agánállatorvossal szerződést kötött, b) rendelkezik jóváhagyott űködési szabályzattal, valaint c) biztosítani tudja az e rendeletben eghatározott tartási körülényeket.

2 (3) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kéreleben eg kell jelölni, illetve ahhoz ellékelni kell: a) veszélyes állat, illetve a vadon élő állat- és növényfajok száára kereskedelük szabályozása által biztosított védeléről szóló, deceber 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó fajok, továbbá az elősök kivéve rágcsálók és nyulak esetében az értékesíteni kívánt állatfajok egnevezését és egyedszáát, b) az ellátó állatorvossal kötött szerződés egy példányát, c) a kereskedésnek a űködési szabályzatát (a továbbiakban: az állatkereskedés űködési szabályzata), aely tartalazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenőrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a teteek tárolására és ártalatlanítására, a takarításra, a fertőtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédeli előírások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírásokat. (4) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyét a kereskedés helye szerint illetékes kerületi állat-egészségügyi és éleliszer-ellenőrző hivatal (a továbbiakban: kerületi hivatal) adja ki. A kerületi hivatal az állatkereskedés űködési szabályzatának jóváhagyásáról az engedélyben dönt. (5) Az állatkereskedés naprakész nyilvántartást vezet a beszerzett, készleten lévő, eladott és elhullott a) gerinces állatok fajonkénti egyedszááról, a nezetközi terészetvédeli egyezény hatálya alá ne tartozó édesvízi halak kivételével, b) nezetközi terészetvédeli egyezény hatálya alá tartozó gerinctelen állatok fajonkénti egyedszááról. (6) Elhullás esetén aennyiben isert annak okát is rögzíteni kell. 5. A kerületi hivatal szükség szerint, de legalább évente egy alkaloal az állatkereskedésben hatósági ellenőrzést végez. 6. (1) Forgalazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzőkönyvben az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján forgalazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalazó köteles tájékoztatni a vevőt a helyszíni jegyzőkönyvben foglalt állatorvosi leletről és véleényről. (2) A külön jogszabály szerint eghatározott állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésből tartott állat ne forgalazható. (3) Aennyiben a kedvtelésből tartott állat tartásáról, tenyésztéséről, jelöléséről, illetve nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik, csak az ott eghatározott rendelkezéseknek egfelelően tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valaint egjelölt állat hozható forgaloba. 7. (1) Ne forgalazható az az állat, a) ely szülőjének gondoskodása nélkül ne képes önálló életre, b) elynek utóda ne képes önálló életre, kivéve, ha a szülőt és utódokat együtt értékesítik. (2) Az (1) bekezdésben szereplő tilalo ne vonatkozik a kizárólag ás állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire. 8. (1) A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgalazásakor át kell adni a vevő részére a) a 338/97/EK rendeletben, illetve b) a Washingtonban, árcius 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nezetközi kereskedeléről szóló Egyezény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban eghatározott esetekben az előírt szárazási igazolást, tenyésztői bizonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt.

3 (2) Aennyiben jogszabály a kedvtelésből tartott állatfaj esetében kötelező iunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor forgalazható, ha az állat rendelkezik az életkorának egfelelő igazolt kötelező iunizálással. 9. (1) A forgalazásra szánt állat fajának agyar és tudoányos egnevezését, a fajta egjelölését, gerinctelen állatok és halak kivételével ha isert vagy egállapítható az egyed neét és korát, valaint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokuentuokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásáron történő forgalazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni. (2) Az állat forgalazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben eghatározott adatokat, valaint a 2. száú elléklet szerinti írásos dokuentuokat. (3) Egyedi dokuentációval ne rendelkező állatok forgalazásakor elegendő fajonként egy darab írásos tájékoztatót az új tulajdonos rendelkezésére bocsátani, ely történhet elektronikus úton is. 10. (1) Veszélyes állat csak azon szeély részére forgalazható, valaint állatforgalazásnak ne inősülő ódon annak ruházható át, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély ásolatát átadja a forgalazó, illetve az átruházó részére. (2) A veszélyes állat forgalazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy ásolatát, valaint a forgalazást, illetve átruházást rögzítő dokuentu ásolatát köteles a forgalazást, valaint átruházást követően 15 napon belül a forgalazó, valaint átruházó tartási engedélyét kiállító hatóság részére egküldeni, valaint egy ásik példányát 5 évig egőrizni. 11. (1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülényeire és a velük való bánásódra a ban eghatározottakat is alkalazni kell. (2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos ódon úgy kell elhelyezni, hogy nyugaluk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen. (3) Az állatkereskedésben a takarány- és víztartalékokat, valaint a tiszta alot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertőzésektől és szennyezésektől. (4) Állatkereskedés esetében veszélyes állatok kivételével a kedvtelésből tartott állatok iniális elhelyezési feltételeit a 3. száú elléklet tartalazza. (5) Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő forgalazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülényeire vonatkozó rendelkezéseket. (6) Tilos az állaton olyan aradandó küllejavító beavatkozást így különösen az állatba történő festékanyag injektálást, ide ne értve a jogszabály által egyedi azonosításra kötelezett állat egjelölését végezni, aely kizárólag annak kedvezőbb értékesíthetőségét szolgálja. 12. A 2. (1) bekezdésében, a 3. -ban, a ban, a 10. (1) bekezdésében, a 11. -ban, valaint a ban foglalt előírásokat a kedvtelésből tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében történő forgalazására is alkalazni kell. A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásódra vonatkozó rendelkezések 13. Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező iunizálásra vonatkozó indenkori adatokkal és dokuentuokkal, egyedi tartós egjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokuentuokkal is. Aennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokuentuokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), ha isert az egyed neéről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges iniális iseretekről.

4 14. (1) Az állatok száára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának egfelelő inőségben, ennyiségben és lehetőség szerint az adott faj terészetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalazkodó időközönként kell biztosítani. (2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak terészetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. (3) A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkaloal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok egfeleljenek az állatok szükségleteinek, valaint hogy a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valaint állandó zajban állatot tartani ne szabad. (4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan éretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellező ozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a ozgási igény az állat ozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási ódra, aely lehetővé teszi az állat kedve szerinti ozgását. (5) Tilos a) kistestű ebet 10 -nél, közepes testű ebet 15 -nél, nagytestű ebet 20 -nél kisebb en tartósan, b) kistestű ebet 4 -nél, közepes testű ebet 6 -nél, nagytestű ebet 8 -nél rövidebb eszközzel tartósan kikötve, c) gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy göb alakú akváriuban, d) gerinces állat kifejlett egyedét 30 liternél kisebb űrtartalú térben tartani. (6) Tartósan csoportosan tartott ebek esetén száukra egyedenként legalább 6 akadálytalanul használható et kell biztosítani. Ne inősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig. (7) Aennyiben ebet futólánccal vagy ahhoz hasonló elven űködő szerkezettel kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege ne lehet kevesebb 8 - nél, valaint a futó rész ne lehet rövidebb 3 -nél. (8) A csoportosan tartott állatok esetében hacsak az adott fajra vonatkozó tudoányosan elfogadott iseretekből ás ne következik a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy indegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, és búvóhelyhez. (9) A talajszinten élő állatok hálós aljzaton ne tarthatók, kivéve, ha füves en, vagy közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet. (10) A ne kizárólag talajon vagy vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, aelyek érete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és terészetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni. (11) Az akváriuot, aelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy ás arra alkalas tárggyal kell lefedni, vagy az akváriu olyan értékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akváriu felső peree közti távolság alkalas legyen a hal kiugrásának egakadályozására. (12) Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel, hat hónaposnál fiatalabb ebet tartósan kikötve tartani tilos. (13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy há használható oly ódon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse. (14) Az (5) bekezdés a) pontjában, valaint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés ne terjed ki az állatenhelyekre, valaint a hatósági egfigyelés alá vont ebek tartására.

5 (15) Az eb, acska és görény kölyköket nyolchetes korukig anyjukkal kell tartani. (16) Hí sziái harcoshalakat úgy kell tartani, hogy azok egyást, illetve tükörképüket ne láthassák. 15. (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék ás állatok kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek, illetve az eber biztonságát. (2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt az (1) bekezdésben leírtak figyelebevételével, ha az állatok egyás testi épségét ne veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi egterhelést egyik fajhoz tartozó egyed száára se okoz, továbbá ha inden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugaloban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos ás állatokkal együtt tartani. 16. (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíéletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalat, szenvedést, illetve félelet okozni ne szabad. (2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelebe venni, b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) egfelelően olyan takaránnyal ellátni, aely annak jólétét szolgálja. (3) A kedvtelésből tartott állat tartójának eg kell akadályozni azon állatok szaporodását, aelyeken olyan küllei, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, elyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve. (4) Reklá, beutatás, illetve a figyele felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, űködésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben eghatározott tartási feltételek ellett tartható. (5) Eb külleének egváltoztatása érdekében farok kurtítás végezhető, az eb hét napos koráig. 17. (1) Bel közén kivéve az ebek futtatására kijelölt et ebet csak pórázon lehet vezetni. Közen ebet csak olyan szeély vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes. (2) Közen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb se ás állatot, se ebert harapásával ne veszélyeztethessen. (3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében ha törvény, korányrendelet vagy iniszteri rendelet a szájkosár használatát ne írja elő kizárólag az egyed jellezően agresszív agatartásának iserete esetén kell. 17/A. Az állatban félelet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek teljes időtartaa alatt, különösen az év azon szakában, aikor a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló jogszabály szerinti pirotechnikai terékek engedély, bejelentés nélkül is felhasználhatók, az állat tartójának gondoskodnia kell az állat félelében történő elszökésének egakadályozásáról és törekednie kell az állat egnyugtatására. 17/B. (1) A agánállatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e. (2) A transzponderrel való egjelölés vagy az ivartalanítás egtörténtét az azt elvégző agánállatorvos az oltási könyv vagy a kisállatútlevél egfelelő rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzőjével igazolja. Az ivartalanítás egtörténte utólag kizárólag az ebtartó költségén elvégzett eredényes bizonyító vizsgálatot követően igazolható. (3) Az eb transzponderrel történő egjelölését követő 8 napon belül a beavatkozást végző agánállatorvos köteles az állatnak az Ávtv. 42/A. (4) bekezdése szerinti adatait a transzponderrel egjelölt ebek adatait nyilvántartó országos elektronikus adatbázisban (továbbiakban: adatbázis) regisztrálni. (4) A transzponderrel egjelölt, az adatbázisban ne szereplő eb adatait az állat tartója köteles deceber 31-ig a agánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.

6 (5) Az adatbázisba történő regisztráció díja állatonként 200 forint. Az adatbázisban regisztrált eb adatának egváltozása iatt történő adatódosítás díjentes. (6) A transzponderrel egjelölt eb tartójának egváltozása esetén a) az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a agánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni, b) az adatbázis űködtetője köteles a korábbi tartó adatait legalább öt évig nyilvántartani. (7) A transzponderrel egjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének egváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a agánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni. (8) A transzponderrel egjelölt eb ivartalanítását vagy kisállatútlevele kiállítását az azt elvégző agánállatorvos 8 napon belül köteles az adatbázisban regisztrálni. (9) Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól eltérő vagy abból hiányzó adatokról a jegyző köteles az adatbázis űködtetőjét értesíteni. Eb okozta fizikai sérülés, illetve ennek veszélye keletkezésekor felerülő hatósági feladatok, valaint a veszélyes eb tartása és a tartás engedélyezése 17/C. (1) Aennyiben a települési, fővárosban a kerületi önkorányzat jegyzője arról értesül, hogy eb a 4. száú elléklet szerinti sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes kerületi hivatalt. (2) Eb okozta sérülés esetén a kerületi hivatal a (3) és (4) bekezdések szerinti jogkövetkezényeket alkalazhatja a 4. száú elléklet alapján. (3) A kerületi hivatal az ebtartót a) írásos figyeleztetésben részesítheti, b) az eb közen való vezetésekor szigorúbb szabályok betartására kötelezheti, c) az eb tartási körülényeinek egváltoztatására és szigorúbb tartási feltételek kialakítására kötelezheti, d) az ebek viselkedésének egítélésében jártas szakértővel egyeztetett képzés elvégzésére kötelezheti. (4) A kerületi hivatal a) elrendelheti az eb ivartalanítását, b) az ebet veszélyesnek inősítheti, c) elrendelheti az eb életének kioltását, az Ávtv. 24/C. szerinti esetekben. (5) A sérülés keletkezésének kivizsgálása során vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkezésének körülényeit, különösen a sérült eber vagy állat agatartását. Szükség esetén az eljárásba be kell vonni az ebek viselkedésének egítélésében jártas szakértőt. (6) Aennyiben ebek falkában okoznak sérülést, a falka összes tagja tekintetében jogkövetkezényeket kell egállapítani és alkalazni. (7) Aennyiben az eb isételten nyolc napon túl gyógyuló, vagy annál súlyosabb sérülést okozott ebernek, a sérülés keletkezésének vizsgálatába inden esetben be kell vonni az ebek viselkedésének egítélésében jártas szakértőt, és a kerületi hivatal a (3) bekezdés b), c), d) pontja és a (4) bekezdés a), b) vagy c)pontja szerinti jogkövetkezénnyel élhet. (8) E rendelkezései ne vonatkoznak a) a Magyar Honvédségben, rendvédeli szervben, nezetbiztonsági szolgálatban, közfeladatot ellátó őrszolgálatban szolgáló ebek jogszerű alkalazására, b) a agántulajdon védelére irányuló hivatásos őrző-védő feladatot ellátó ebek jogszerű alkalazására, c) a vadászat során a vadnak sérülést okozó vadászebekre.

7 17/D. (1) Állatorvos vagy települési, fővárosban a kerületi önkorányzat állatvédeli őrszolgálata köteles figyelet fordítani arra, hogy a feladatainak ellátása során vizsgált eb viselkedése indokolja-e a veszélyesnek inősítési eljárás egindítását. Aennyiben úgy ítéli eg, hogy az eb viselkedése, illetve fizikai vagy pszichikai állapota alapján feltételezhető, hogy az ebernek sérülést okozhat, és ez a veszélyhelyzet kizárólag az eb veszélyesnek inősítésével hárítható el, arról köteles írásban értesíteni az ebtartás helye szerint illetékes kerületi hivatalt. (2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett ebet a kerületi hivatal veszélyesnek nyilváníthatja. (3) A veszélyesnek nyilvánítási eljárás során az eb agatartás zavarára irányuló állatorvosi vizsgálatot kell végezni. 17/E. (1) A veszélyes eb a (2) bekezdésben foglaltakra való tekintettel a veszélyesnek inősítést követő 45 nap elteltével kizárólag a kerületi hivatal által kiadott engedéllyel, az abban előírt tartási feltételek betartása ellett, ivartalanítva és transzponderrel egjelölve tartható. (2) Az engedély kiadását az eb tulajdonosa vagy az ebtartó a tulajdonossal együtt kérheti, az eb veszélyesnek nyilvánításáról szóló határozat jogerőre eelkedését követő 15 napon belül. (3) A veszélyes eb tartásának engedélyezésére vonatkozó kérelenek (a továbbiakban: kérele) tartalaznia kell: a) az eb tulajdonosának nevét, cíét, b) az ebtartó nevét, születési helyét és idejét, lakcíét, telefonszáát, elektronikus levélcíét, c) az eb tartási helyét (település, kerület, utca, házszá), d) az eb tartási helyének leírását, e) az eb fajtáját, születési idejét, neét, színét, nevét, f) transzponderrel egjelölt eb esetén a transzponder sorszáát, g) ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját, h) az eb egyéb egyedi jellezőit. (4) A kérelehez csatolni kell a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonostársainak, illetve haszonélvezőjének hozzájáruló nyilatkozatát, aennyiben az eb tartási helyéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban van, illetve haszonélvezettel terhelt. 17/F. (1) A tartást engedélyező határozat jogerőre eelkedését követően a kerületi hivatal az 5. száú elléklet A. pontjában eghatározott adattartalú tartási engedélyt (a továbbiakban: engedély) állít ki az eb tulajdonosa részére. (2) Az engedély a kiállítástól száított két évig hatályos. (3) Az engedély kiadásáért, eghosszabbításáért a veszélyesnek inősített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló jogszabályban eghatározott összegű díjat kell fizetni. (4) Az engedély akkor adható ki, ha az ebtartó a) a tizennyolcadik életévét betöltötte, és b) cselekvőképes. (5) Az engedélyt vissza kell vonni, ha a) az eb tulajdonosa vagy az ebtartó az e rendeletben eghatározott kötelezettségeit isételten egszegi, b) az eb tartási helyét akár ideiglenesen is egváltoztatják, vagy c) a veszélyes eb tulajdonjoga átruházásra kerül. 17/G. (1) A 3. (2) bekezdése szerinti esetben a tulajdonosnak vagy az ebtartónak biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt. (2) A beavatkozásokat végző állatorvos az 5. száú elléklet B. pontjában eghatározott adattartalú igazolást állít ki az ivartalanítás egtörténtéről, valaint az eb transzponderrel történő egjelöléséről. 17/H. (1) A veszélyes eb nyakörvén jól látható jelzést kell elhelyezni. A jelzés legalább öt centiéter átérőjű korong, egyik oldalán az ebtartó neve, lakcíe, telefonszáa, a

8 ásik oldalán az eb hívóneve és a Veszélyes! felirat szerepel. A korong beszerzésének költségei az állat tulajdonosát terhelik. (2) A veszélyes eb olyan egfelelően zárt, bekerített vagy elkerített helyen tartható, aely egakadályozza az ebnek a közre vagy szoszédos agánre történő, felügyelet nélküli kijutását, továbbá, hogy az eb ebernek vagy állatnak sérülést okozzon. (3) A veszélyes eb tartására szolgáló ingatlan be- és kijáratain jól olvasható Vigyázat! Veszélyes eb! feliratú táblát kell elhelyezni. A szöveg ellett jól látható, táadó ebet ábrázoló grafika feltüntetése szükséges. A táblát jól látható helyen kell elhelyezni. 17/I. (1) Veszélyes ebet közen vezetni, töegközlekedési eszközön szállítani csak a harapás lehetőségét egakadályozó, biztonságos szájkosárral és a kibújást egakadályozó nyakörvvel, két éternél ne hosszabb, ne kihúzható pórázon, a tartási engedélyben egjelölt szeély felügyeletével szabad. E helyeken az ebet a pórázról elengedni és a szájkosarat levenni tilos. (2) Veszélyes eb felügyelete a tartási engedélyben eg ne jelölt szeélyre ideiglenesen se ruházható át. 17/J. (1) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházásakor az új tulajdonosnak új tartási engedélyt kell kérnie. (2) Veszélyes eb tulajdonjogának átruházását, az állat elhullását, elvesztését huszonnégy órán belül unkaszüneti nap esetén a következő unkanapon a kerületi hivatalnál be kell jelenteni. 17/K. (1) Aki veszélyes ebet talál, illetve befog, köteles azt huszonnégy órán belül a kerületi hivatalnak bejelenteni, és a befogott ebet a kerületi hivatalnak átadni. (2) A kerületi hivatal intézkedik az engedélyezett tartási helyen, és a tartási engedélyben egnevezett szeély felügyeletén kívül talált veszélyes eb haladéktalan befogásáról, és az ebtartó vagy a tulajdonos értesítéséről. (3) A szabálysértési vagy büntetőeljárás során elkobzott, lefoglalt, továbbá a leadott, befogott veszélyes ebet, 14 napos állat-egészségügyi egfigyelés alatt kell tartani a veszettség elleni védekezés szabályairól szóló jogszabály előírásai szerint. (4) Veszélyes eb leadásáról, befogásáról a kerületi hivatal jegyzőkönyvet vesz fel, elyet az eb pusztulásáig vagy tulajdonosváltásáig eg kell őrizni és gondoskodni kell a nyilvántartásáról. (5) Ha az eb tulajdonosa a befogással, őrzéssel, egfigyeléssel kapcsolatos költségeket egtéríti, a veszélyes ebet részére első alkaloal állatvédeli bírság kiszabása ellett vissza kell adni. (6) A veszélyes eb életének kioltásáról szóló határozatban rendelkezni kell az azt végrehajtó állatorvos szeélyéről. 17/L. (1) A kerületi hivatal a tartási engedélyben előírt biztonságos tartási feltételek teljesülését az engedélyben egjelölt határidő lejártával, de legkésőbb a tartási engedély kiadásától száított 30 nap elteltével, az eb ivartalanításának és egyedi egjelölésének egtörténtét a tartási engedély kiadásától száított 30 nap elteltével ellenőrzi. (2) A veszélyes eb tartási feltételeinek egtartását a kerületi hivatal ellenőrzi. (3) Az ebtartó a tartási engedélyt az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles beutatni. (4) Az ebtartó köteles a tartási feltételek ellenőrzését elősegíteni és tűrni. 17/M. (1) Az ebek viselkedésének egítélésével kapcsolatos szakértői tevékenységet a Nezeti Éleliszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) kérelere engedélyezheti. (2) Engedélyt az kaphat, aki a) állatorvos doktori képesítéssel, és a képesítés egszerzésétől száított legalább ötéves szakirányú szakai gyakorlattal rendelkezik, vagy b) legalább tízéves szakirányú szakai gyakorlattal rendelkezik. (3) A kérelenek tartalaznia kell a) a kérelező terészetes szeélyazonosító adatait,

9 b) a kérelező képzettségére vonatkozó inforációkat. (4) A kérelehez csatolni kell a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti képesítési feltétel eglétét tanúsító okirat hiteles ásolatát, b) a szakai gyakorlati idő eglétét igazoló iratot, c) a szakai űködés részletes leírását tartalazó iratot. (5) Az engedélyezésre, illetve az engedély visszavonására irányuló eljárás során a NÉBIH kikéri az Állatvédeli Tanácsadó Testület és a Magyar Állatorvosi Kaara véleényét. Áteneti és záró rendelkezések 18. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) Az 1 17., a 19., , valaint az 1 3. száú elléklet július 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet 1. száú elléklete E pontjának az egyes állatvédeli tárgyú korányrendeletek ódosításáról szóló 115/2012. (VI. 11.) Kor. rendelettel beiktatott pontja szerinti állatfajok kapcsán az Ávtv. 48/B. -a szerinti entesség érdekében az Ávtv. 48/B. -a szerinti adatokat október 1-jéig kell bejelenteni a tartás helye szerint illetékes környezetvédeli, terészetvédeli és vízügyi felügyelőségnek. (4) E rendelet hatálybalépésekor agánháztartásban ár tartott állat vonatkozásában a 14. (5) bekezdésének c) és d) pontjában foglalt rendelkezésnek deceber 31-ig kell egfelelni (1) A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Kor. rendelet 1. -ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalazásában] g) állatvásár: olyan időszaki értékesítési hely ideértve az állatbörzét és az állatárverést is, ahol ne kizárólag egy állattartási helyről szárazó élő állatot ide ne értve a fogyasztási célra szánt halat és ás hasznos vízi állatot árusítanak. (2) A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Kor. rendelet 5. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az (1) bekezdés szerinti agánszeély a tulajdonát képező élő állatot állatvásáron alkaloszerűen értékesítheti. 21. (1) A kereskedeli tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kor. rendelet 13. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Autoatából ne értékesíthető neesféből készült ékszer, díszűáru és egyéb tárgy, szeszes ital, élő állat, valaint szexuális terék. (2) A kereskedeli tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kor. rendelet 14. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Mozgóbolt útján élő állat, neesféből készült ékszer, díszűáru és egyéb tárgy ne forgalazható. (3) A kereskedeli tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kor. rendelet 17. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 17. (1) Csoagküldő kereskedele útján a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalazásáról szóló jogszabály szerinti kedvtelésből tartott állat ne forgalazható. (2) Ha a csoagküldő kereskedőnek a szeélyes adatok védeléről, valaint a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény értelében az adatvédeli nyilvántartásba be kell jelentkeznie, a csoagküldő kereskedő a külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelényekben előírtakon túl köteles a terék isertetőjében, illetve a terékről szóló tájékoztatóban feltüntetni az adatvédeli nyilvántartási száát.

10 (4) A kereskedeli tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kor. rendelet 18. -a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ne forgalazható üzleten kívüli (házaló) kereskedele útján] d) élő állat, növényi szaporítóanyag, 22. A kereskedeli tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kor. rendelet 10. -ának (5) bekezdésében a 2. elléklet szövegrész helyébe a 4. elléklet szöveg lép. 23. Hatályát veszti a kereskedeli tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Kor. rendelet 3. -ának (2) bekezdésében a ha a külön engedély iránti kérele a 3. ellékletben eghatározott terékre vonatkozik, e terék tekintetében a űködési engedélyről szóló jogerős határozatával együtt szövegrész, és az 5. ellékletének 13. pontjában a szeszesital kivételével szövegrész, továbbá a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Kor. rendelet 5. -ának (1) bekezdésében az az (1) bekezdésben eghatározott terékek kivételével szövegrész. 24. Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, deceber 12-i 2006/123/EK európai és parlaenti irányelv 9. és 16. cikkének való egfelelést szolgálja. 25. A rendelet tervezetének a űszaki szabványok és szabályok, valaint az inforációs társadalo szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén inforációszolgáltatási eljárás egállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlaenti és tanácsi irányelvvel ódosított június 22-i 98/34/EK európai parlaenti és tanácsi irányelv cikkében előírt egyeztetése egtörtént. 1. száú elléklet a 41/2010. (II. 26.) Kor. rendelethez Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szepontból veszélyes fajok A. Halak 1. Aurgéb (Perccottus glehni), 2. Kígyófejű halak (Channa spp., Parachanna spp.) összes faja, B. Kétéltűek 1. Aerikai ökörbéka (Rana catesbeiana), 2. Keleti unka (Bobina orientalis), C. Hüllők 1. Aligátorteknős (Macrocleys teinckii) 2. Díszes ékszerteknős (Chryseys picta) 3. Keselyűteknős (Chelydra serpentina) 4. Vörösfülű ékszerteknős (Tracheys scripta elegans) a 15 c-nél kisebb páncélhosszúságú példányok D. Madarak Halcsontfarkú réce (Oxyura jaaicensis) E. Elősök 1. Aerikai nyérc (Mustela vison) 2. Észak-aerikai osóedve (Procyon lotor) 3. Kanadai hód (Castor canadensis) 4. Kanadai vörösókus (Taiasciurus hudsonicus) 5. Közönséges szkunk (Mephitis ephitis) 6. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) 7. Nutria (Myocastor coypus) 8. Szürke ókus (Sciurus carolinensis) 9. Aerikai rókaókus (Sciurus niger) 10. Csinos tarkaókus (Callosciurus erythraeus) 11. Japán ókus (Sciurus lis)

11 2. száú elléklet a 41/2010. (II. 26.) Kor. rendelethez A 9. (2) bekezdése szerinti írásos dokuentuok 1. A kötelező iunizálásra vonatkozó adatok és dokuentuok. 2. Egyedi tartós egjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatok és dokuentuok. 3. Az állatfaj a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család tartásának iniális feltételeit, annak eberre vonatkozó veszélyeit, illetve egészségügyi ártalait tartalazó írásos isertető. Az írásos isertetőnek tartalaznia kell indazokat az isereteket, aelyek az állat egészségének és jólétének, valaint a tartó szeély egészségének biztosításához szükségesek. Az írásos isertető iniális tartali eleei a következők: a) az állat faja és tudoányos neve, b) az állat nee, aennyiben ez külső jegyek vagy egy egyszerű vizsgálat alapján egállapítható, c) a faj szárazási országa és terészetes előfordulási helyei, d) a fajra jellező kifejlett kori éret, e) a fajra jellező elérhető életkor, f) a fajra terészetes körülények között jellező aktivitás és szociális szerveződés, g) hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni, h) hogyan lehet az állat hely, klía, fény és egyéb igényeit kielégíteni, i) hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit kielégíteni, j) hogyan lehet az állat elhelyezését szökésbiztosan egoldani, k) bárely betegség, aire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni, l) az e rendelet szerinti iniális tartási követelények, ) az állat ilyen veszélyt és egészségügyi ártalat jelent az állat tartójának egészségére, és azt hogyan lehet egelőzni. 3. száú elléklet a 41/2010. (II. 26.) Kor. rendelethez A kedvtelésből tartott állatok iniális elhelyezési feltételei az állatkereskedésben Aennyiben az elhelyezési feltétel függ az állat hosszától, akkor azt a) teknős esetében egyenes vonalban a páncél elejétől a végéig, b) ás állat esetében annak testhosszában (az orrcsúcstól a farok végéig) kell érni. A. Madárpókok Madárpókok(Theraphosidae) fán lakó fajok Madárpókok(Theraphosidae) talajlakó fajok Terráriu érete (hosszúság szélesség agasság) Hosszúság: 2 az állat lábfesztávolsága, Szélesség: 2 az állat lábfesztávolsága, Magasság: 3 az állat lábfesztávolsága, de kifejlett egyed esetén iniu c Hosszúság: 2 az állat lábfesztávolsága, Szélesség: 2 az állat lábfesztávolsága, Magasság: 1 az állat lábfesztávolsága, de kifejlett egyed esetén iniu c B. Halak 1. A halakat életódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriui egységekben kell elhelyezni.

12 2. Tengervizes akváriu halak által használható víztérfogata ne lehet kevesebb 100 liternél. 3. Az akváriuot olyan ennyiségű és inőségű szűrőberendezéssel kell űködtetni, ely tartósan biztosítani képes a halak száára egfelelő életfeltételek kialakításához szükséges vízparaétereket. 4. Édes- és brakkvízi halak A halak testhossza 1 c halra jutó víztöeg literben egadva c-ig c-ig c-t eghaladótól 100 c-ig c-t eghaladó Tengeri halak A halak testhossza 1 c halra jutó víztöeg literben egadva c-ig c-ig c-t eghaladótól 100 c-ig c-t eghaladó 60 C. Fán és talajon élő kétéltűek Állat hossza farkos kétéltűek c Állat hossza farkatlan kétéltűek c Egy állatra jutó iniális csoportos tartásnál agasság 1. 5-ig 2,5-ig 0,09 0,009 0, t eghaladótól 10-ig 2,5-t eghaladótól 5-ig 0,12 0,015 0, t eghaladótól 15-ig 5-t eghaladótól 7,5-ig 0,15 0,05 0, t eghaladótól 20-ig 7,5-t eghaladótól 10-ig 0,2 0,07 0, t eghaladó 10-t eghaladó 0,25 0,12 0,3 D. Fél vízi kétéltűek Állat hossza farkos kétéltűek c Állat hossza farkatlan kétéltűek c Egy állatra jutó iniális csoportos tartásnál agasság vízélység ig 5-ig 0,15 0,015 0,3 0, t eghaladótól 15-ig 5-t eghaladótól 7,5- ig 0,2 0,05 0,3 0, t eghaladó 7,5-t eghaladó 0,25 0,07 0,3 0,15 E. Vízi kétéltűek Állat hossza farkos kétéltűek c Állat hossza farkatlan kétéltűek c vízfelület Egy állatra jutó iniális vízfelület csoportos tartásnál vízélység ig 5-ig 0,09 0,009 0, t eghaladótól 15-ig t eghaladótól 20-ig t eghaladótól 40-ig 5-t eghaladótól 7,5- ig 7,5-t eghaladótól 10- ig 10-t eghaladótól 20- ig 0,12 0,025 0,15 0,25 0,04 0,2 0,3 0,085 0, t eghaladó 20-t eghaladó 0,4 0,17 0,3 F. Fán- és sziklán élő gyíkok

13 Gyík hossza c Még ne ivarérett állatra jutó iniális csoportos tartásnál Ivarérett állatra jutó iniális csoportos tartásnál agasság ig 0,12 0,015 0,03 0, t eghaladótól 50-ig 0,2 0,04 0,1 0, t eghaladó 1,0 0,3 0,5 1,0 G. Talajon élő gyíkok Gyík hossza c Még ne ivarérett állatra jutó iniális csoportos tartásnál Ivarérett állatra jutó iniális csoportos tartásnál agasság ig 0,16 0,02 0,08 0, t eghaladótól 50-ig 0,3 0,05 0,15 0, t eghaladó 0,6 0,2 0,3 0,3 H. Talajon élő kígyók Kígyó hossza c Egy állatra jutó iniális csoportos tartásnál agasság ig 0,03 0,015 0, t eghaladótól 50-ig 0,06 0,03 0, t eghaladótól 100-ig 0,2 0,06 0, t eghaladótól 200-ig 0,4 0,5 0, t eghaladó 1,5 1 0,7 I. Fán élő kígyók Kígyó hossza c Egy állatra jutó iniális csoportos tartásnál agasság ig 0,03 0,015 0, t eghaladótól 50-ig 0,06 0,03 0, t eghaladótól 100-ig 0,2 0,06 0, t eghaladótól 175-ig 0,4 0,37 0, t eghaladó 1 0,5 1 J. Szárazföldi és fél vízi teknősök Teknős hossza c Egy állatra jutó iniális csoportos tartásnál agasság ig 0,09 0,015 0, t eghaladótól 15-ig 0,12 0,02 0, t eghaladótól 30-ig 0,5 0,125 0, t eghaladó 1 1 0,5 K. Vízi teknősök Teknős hossza c vízfelület Egy állatra jutó iniális vízfelület csoportos tartásnál vízélység ig 0,09 0,015 0, t eghaladótól 15-ig 0,12 0,02 0, t eghaladótól 30-ig 0,5 0,125 0, t eghaladó 1 0,5 0,35 L. Madarak A tartási szélessége a adár hosszánál, illetve szárnyfesztávolságánál legalább kétszer nagyobb kell, hogy legyen, de iniu 35 c. Madár hossza c Egy adárra jutó iniális csoportos tartásnál Leghosszabb oldal iniális érete agasság

14 1. 15-ig 0,15 0,03 0,4 0, t eghaladótól 20-ig 0,2 0,04 0,6 0, t eghaladótól 45-ig 0,5 0,1 1,0 0, t eghaladó 2,0 1,0 2,0 1,8 M. Rágcsálók Állat faja Egy állatra jutó iniális csoportos tartásnál Legrövidebb oldal iniális hossza agasság 1. Tengerialac 0,15 0,05 0,4 0,25 2. Aranyhörcsög 0,09 0,015 0,25 0,2 3. Törpehörcsög 0,09 0,015 0,2 0,2 4. Csincsilla, ókusok 0,4 0,2 0,4 0,7 5. Degu 0,3 0,15 0,4 0,4 6. Patkány 0,18 0,03 0,3 0,3 7. Futóegér és egyéb egerek N. Nyulak Fajta érete (töeg kg) 1. 3-t el ne érő 0,2 0,04 0,25 0,2 Egy állatra jutó iniális csoportos tartásnál Legrövidebb oldal iniális hossza agasság 0,5 0,25 0,5 0, tól 5-ig 0,7 0,35 0,6 0, t eghaladó O. Görény 0,9 0,45 0,7 0,7 Egy állatra jutó iniális csoportos tartásnál Legrövidebb oldal iniális hossza agasság 0,5 0,25 0, száú elléklet a 41/2010. (II. 26.) Kor. rendelethez Az eb által okozott sérülés A 17/C. (3) és (4) bekezdéseinek egyes esetekben alkalazható jogkövetkezényei kienetele körülényei (4) a) (4) b) (4) c) (4) d) (5) a) (5) b) a) 8 napon belül gyógyuló az ebbel ne egy háztartásban élő szeélynek b) 8 napon túl az ebbel egy háztartásban élő szeélynek x c) gyógyuló közen, az ebbel ne egy háztartásban élő szeélynek d) saját territóriuon, az ebbel ne egy háztartásban élő szeélynek e) x x x x x x x közen, kutyának x x f) súlyos az ebbel egy háztartásban élő szeélynek x x x x g) az ebbel ne egy háztartásban élő szeélynek h) x x x x x x x közen, kutyának x x x x

15 i) saját territóriuon, kutyának x j) közen, egyéb állatnak x k) aradandó az ebbel egy háztartásban élő szeélynek x x x x x l) az ebbel ne egy háztartásban élő szeélynek x x x x x ) közen, kutyának x x x x n) saját territóriuon, kutyának x x o) közen, egyéb állatnak x x x p) saját territóriuon, egyéb állatnak x x q) halálos az ebbel egy háztartásban élő szeélynek x x x x x r) az ebbel ne egy háztartásban élő szeélynek x x x x x s) közen, kutyának x x x x x t) saját territóriuon, kutyának x x u) közen, egyéb állatnak x x x v) saját territóriuon, egyéb állatnak x x 5. száú elléklet a 41/2010. (II. 26.) Kor. rendelethez A. A veszélyes eb tartására kiadott engedély iniális adattartala: 1. Az eb tulajdonosának neve, cíe 2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíe, telefonszáa, elektronikus levélcíe 3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszá) 4. Az eb fajtája, születési ideje, nee, színe, hívóneve 5. Transzponderrel egjelölt eb esetén a transzponder sorszáa 6. Ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontja 7. Az eb egyéb egyedi jellezői 8. Az eb tartásának feltételei B. Az ivartalanítás és a transzponderrel történő egjelölés egtörténtéről kiállított igazolás iniális adattartala: 1. Az eb tulajdonosának neve, cíe 2. Az ebtartó neve, születési helye, ideje, lakcíe, telefonszáa, elektronikus levélcíe 3. Az eb tartási helye (település, kerület, utca, házszá) 4. Az eb fajtája, születési ideje, nee, színe, hívóneve 5. A beültetett transzponder sorszáa 6. Az ivartalanítás időpontja 7. Az eb egyéb egyedi jellezői