GÖMÖRI HÍRMONDÓ. Putnok város közéleti lapja

Átírás

1 GÖMÖRI HÍRMONDÓ Putnok város közéleti lapja XX. évfolyam 6. szám június Ingyenes P E D A G Ó G U S - É S S E M M E LW E I S - N A P Június 12-én, pénteken a város vezetése Pedagógus- és Semmelweis-napra hívta a Péczeli iskola aulájába a pedagógusokat, egészségügyi dolgozókat és az intézmények munkáját segítõ kiszolgáló személyzetet. Tamás Barnabás, Putnok polgármestere köszöntötte a vendégeket. Beszédében hangsúlyozta, hogy sem az oktatás, sem az egészségügy nincs könnyû helyzetben a folyamatos törvényi változások miatt, ami nem kedvez egyik területen dolgozóknak sem. Átadásra került az ÉV EMBERE, az ÉV PEDAGÓGUSA kitüntetés, majd polgármesteri dicséretet vehetett át kilenc közalkalmazott kiemelkedõ és példamutató munkájáért. ÉV EMBERE lett a képviselõ-testület döntése értelmében: PLACSKÓ LAJOS a Ködköpeny színtársulat alapító tagja, tanár, Péczeli József ÁMK Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola DECZKINÉ HORVÁTH ILONA tanító, igazgatóhelyettes (Péczeli József ÁMK Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola) REMÉNYI JÓZSEFNÉ tanár (Serényi László Általános Iskola) ÉV PEDAGÓGUSA díjat kapott: BARABÁSNÉ GALAMBOS EDINA óvodapedagógus (Soldos Emília Óvoda) Polgármesteri dicséretben részesültek: Máté Krisztina tanár Péczeli József ÁMK Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola György Józsefné zenetanár Péczeli József ÁMK Általános és Alapfokú Mûvészeti Iskola Szilágyi Nándorné tanító Serényi László Általános Iskola Fábiánné Kondás Katalin gyógypedagógus Serényi László Általános Iskola Doroginé Iklady Krisztina óvodapedagógus Soldos Emília Óvoda Kára Károlyné dajka Soldos Emília Óvoda Lehoczky Mária intézményvezetõ-helyettes VESZK Varga Zsoltné házi segítségnyújtásnál vezetõ gondozónõ Csákné Onda Andrea támogató szolgálatnál személyi segítõ

2 2 Gömöri Hírmondó ÉV EM BE RE PLAC SKÓ LA JOS Fotó: Fónagy István Ho gyan ju tott az eszed be, hogy egy szín tár su la tot hoz zál lét - re? So ha sem ju tott vol na eszem be ilyes mi, és még most is nosz tal gi á - val em lé kez nék egye te mis ta és fő - is ko lás ko rom ra, mi kor több éven át arany mi nő sí té sű egye te mi és fő is - ko lai szín pad tag ja le het tem, ha nincs Hor váth Ka ta és Gere Tün de. Ne kik kö szön het jük az el ső be mu - ta tót, a Vá sá ri ko mé di át. Azu tán már nem tud tunk el sza kad ni a szín - pad tól és egy más tól. Nagy sze rű ez a tár sa ság. Egy más közt el fe lej tünk min dent, ami a na pi ne héz sé ge ket eszünk be jut tat ná, fel sza ba dul tan bo lon do zunk vagy mé ly kon cent rá - ci ó val dol go zunk, és nincs más cél ilyen kor, csak az, hogy má sok nak is jut tas sunk va la mit ab ból a töb ből, amit mi át élünk. Ilyen ön ző-ön zet - len ez a mun ka. Hon nan van en nyi ener gi ád, hogy a mun kád mel lett szín da ra - bo kat írsz és ren de zel és ját szol? Ré gi pa pi, or vo si, ta ná ri csa - lád ból szár ma zom, ahol min dig ter - mé sze tes volt ad ni, és ha le het, töb - bet ad ni. Az ener gi á mat pe dig mo - so lyok ból gyűj töm. Szín da ra bot még nem ír tam. Már meg írt jó vagy re mek szín mű ve ket for mál tam át a Köd kö peny szín ját szók al ka tá ra. Ren dez ni is kell va la ki nek, mi vel eb ben elég nagy a ta pasz ta la tom, rám ma radt. Ját sza ni pe dig ap ró gye rek ko rom tól sze re tek. Van-e új da rab a tar so lyod - ban, ami ren de zés re ke rül? Min dig van új és újab b. Na - gyon sok öt le tem van, hi szen sok min dent ol vas tam, ol va sok, de ke - vés az, ami meg va ló sít ha tó. Ám az a ke vés is elég még egy-két év re... Mind ez ren ge teg do log tól füg g, fő - ként at tól, hogy ki megy, ki jön, ki vál lal sze re pet, ki nem. Úgy tu dom, ver se ket és no - vel lá kat is szok tál ír ni. Mi lyen si - kert ér tél el ezen a te rü le ten? Fő ként no vel lá kat, el be szé lé - se ket írok. Ver set csak ak kor, ha ki sza kad be lő lem. Egy ilyen ver - sem, a Len nél? cí mű kap ta egy in - ter netes por tá lon a lá to ga tók sza va - za tai alap ján az év ver se cí met 2006-ban. Két éve vers ben kö szön töt tem a nő ket nő nap al kal má ból az Iro dal - mi Rá di ó ban, mely nek al ko tói kö zé tar toz ni van sze ren csém. Fő szer - kesz tő je, Zsol dos Ár pád meg kért, hogy ezt a ver se met és még amit gon do lok küld jem be, mert egy ki - ad ványt ter vez nek Új ver sek min - den ki nek min den al ka lom ra cím mel. Tel jes meg le pe té sem re négy ver sem ből né gy ke rült be a kö tet be, mely 2009 ele jén je lent meg. Ko ráb ban is társ író ja le het tem né hány an to ló gi á nak. Pró zá im ra 2003-ban kap tam írói mű vé sze ti dí jat a Cser hát Mű vész - kör től, ma jd 2004-ben írói, köl tői mű vé sze ti dí jat. Írá sa i mat a Más képp lá tók maskep pla tok.hu és a Hét to rony torony.hu in ter netes iro dal mi ma ga zi nok ban le het ol vas ni. Itt ta lál ha tó a leg több szü le mé nyem, bár je lent meg tő lem egy-két no vel la, ver si ke szé kely föl - di, fel vi dé ki, dél vi dé ki, ka na dai, ame ri kai por tál okon is. Az előb bi in ter netes ol da la kon ol vas ha tók haikuim is. A haikut nem ré gen fe - dez tem fel ma gam nak. Na gyon kö - tött, döb be ne te sen tö mör mű faj, és ter mé sze te sen ne héz is há rom sor - ban szó tag ban ki fe jez ni va la - mit, de ez te szi iz gal mas sá. Ér de - kes, hogy a leg több írás ak kor szü - le tik ben nem, ha va la mi ma nu á lis te vé keny sé get vég zek fa ra gok, vagy raj zo lok no meg a ter mé - szet ben. To váb bi ter ve id ről mit tud - ha tunk meg? Úgy tu dom, hogy a ter vek, cé - lok nél kü li em bert ha lott nak szok - ták ne vez ni... Bo csá nat a be te ges hu mo rért! Te hát: egy Pietát sze ret - nék fa rag ni a mel lé a Má ria az új - szü lött Jé zus sal fa ra gá som mel lé, amit meg le pe té sem re a Va ti kán ban szen tel tek fel. Gra fi kai so ro za tot ter ve zek fo gal mak ki fe je zé sé re. Az írás úgy is jön ma gá tól, bár csa lá - dom ról ké szü lő kis re gé nye met il le - ne már foly tat ni. Egy né met or szá gi ba rá tom be aján lott egy ma gyar-né - met ki adó nak. Ta lán nyom ta tás ban lát ha tom no vel lá im és haikuim gyűj te mé nyét is. Saj nos sa ját tő kém nincs az ilyen ki ad vány ok ra, így fé - lek, ez is csak áb ránd ma rad. Au - gusz tus ban a Köd kö peny szín ját - szók be mu tat ják a Rátóti csi kó to jás cí mű ko mé di át. Ez a köz is mert nép me se fel nőt tek nek szó ló és mai kör nye zet ben ját szó dó vál to za ta. ÉV PEDAGÓGUSA BARABÁS NÉ GALAM BOSI EDI NA Kér lek, mu tat kozz be az ol - va sók nak! Ta nul má nya i mat az ak ko ri I. sz. Ál ta lá nos Is ko lá ban kezd tem orosz ta go za ton. Na gyon jó osz tá - lyunk volt, ki vá ló pe da gó gu sok kal. Kö zép is ko lá ba a put no ki Se ré nyi Bé la Gim ná zi um ba jár tam, ma jd a fő is ko lát Haj dú bö ször mény ben az ak ko ri Wargha Ist ván Pe da gó gi ai Fő is ko lán óvo da pe da gó gus sza kon fe jez tem be ban férj hez men - tem. Ka zinc bar ci kán, ma jd Gár - dony ban lak tam és dol goz tam. El ső lá nyunk szü le té se után köl töz tünk ha za Put nokra. Há rom gyer me - künk szü le tett: Fan ni 11 éves, Ma ja 8, a Péczeli J. ÁMK ta nu lói, Zol tán 6 éves nagy cso por tos a Sol dos Emí lia Óvo dá ban. Fér jem Bu da - pes ten rend őr. Szü le im nek épí tő - ipa ri vál lal ko zá suk van. Hú gom is óvo da pe da gó gus, itt él és dol go zik Put nokon. 7 év GYES-es itt hon lét után (a mik éle tem leg szebb évei vol tak) pá lyáz tam a Sol dos Emí lia Óvo da óvo da pe da gó gu si ál lá sá ra től a Tom pa úti óvo dá ban dol go zom. Na gyon sze re tek itt dol - goz ni, ki vá ló ve ze tő vel és ma gas szak mai szin ten ál ló pe da gó gu sok - kal, akik re min dig le het szá mí ta ni. Örü lök, hogy eb ben az óvo dá ban dol goz ha tom. Mi ért vá lasz tot tad az óvo da - pe da gó gu si hi va tást? Imá dom a gye re ke ket, sze re tek ve lük fog lal koz ni. Mi ó ta az esze - met tu dom, óvo da pe da gó gu si pá - lyá ra vágy tam. Az egy ko ri osz tály - fő nö köm, aki re nagy sze re tet tel gon do lok (Balázs né Éva né ni) 4. osz tály év vé ge fe lé ar ra kért ben - nün ket, ír juk le egy lap ra, hogy ho - gyan kép zel jük el a jö vőt? Én már ak kor, 10 éve sen azt ír tam a lap ra, hogy óvó néni sze ret nék len ni. És ta lán azért is, mert min dig na gyon jó pe da gó gu sa im vol tak: Balázs né Éva né ni, Szilá gy iné El vi ra né ni, Berhés né Mérész Ági, Mónus Ilo - na, Vára dyné Nagy And rea, Bán sz - ky Mik lós, Tóth Má ria. És a men - tor óvó nőm Gu ba István né, aki nagy ha tás sal volt rám. Sze re tet tel és tisz te let tel gon do lok rá juk. Min - den év ben pe da gó gusna pon na - gyon büsz ke va gyok, hogy ve lük ün ne pel he tek. Az idén az a ta ní tó né ni, aki meg ta ní tott ír ni és ol vas ni, azt mond ta ne kem, hogy büsz ke ar - ra, hogy a ta nít vá nya vol tam. Én is, hogy az le het tem. Már lá tom, a na - gyobb lá nyom kezd meg fer tő ződ - ni, ha son ló an érez mint én. Köny - nyes szem mel bú csúz tat ta el ne gye - di kes ta ní tó né ni jét. Mi lyen szép sé gei és ne héz sé - gei van nak a mun kád nak? Min den ki nek van nak köny - nyebb és ne he zebb nap jai. Mi kor el ke se re dem, vagy ös sze csap nak fe let tem a hul lá mok, vagy ki lá tás ta - lan nak tűn nek dol ga im, min dig van aki re szá mít ha tok. Ők a csa lá dom: szü le im, test vé rem, fér jem, gyer - me ke im. És azok a gye re kek, aki ket sze ret ge tek, ne vel ge tek, mi kor azt mond ják: Edi na né ni! Én is olyan óvó né ni le szek mint Te. ez na - gyon jó ér zés. Az idén bal la gott el a nagy cso por tunk. Az egyik ked ves csa lád tól egy há zi lag ké szí tett gyö - nyö rű dísz ok le ve let kap tam, amin ez állt: a leg jobb óvó né ni nek a vi - lá gon. Az óvo dai évek alatt nyúj tott oda adó, ki tar tó és sze re tet tel jes mun ká já ért... A ve ze tő im is el is - me rik mun ká mat. Kell en nél töb b? Az óvo dai te en dők után há zi - mun ka, csa lád, 3 gyer mek, ho - gyan tudsz fel töl tőd ni, ki kap cso - lód ni? Évek óta bér le tünk van az eg ri Gár do nyi Gé za Szín ház ba. Na gyon sze re tünk oda jár ni. Ha időnk en ge - di, so kat ki rán du lunk, le gyen az kül föld vagy bel föld. Van nak visz - sza já ró ked venc he lye ink. A gye re - kek kel já runk úsz ni, lo va gol ni. Min den együtt el töl tött idő ér té kes szá munk ra. A mai na pig imá dok ol - vas ni. Leg utóbb Dér er Zsolt A fe - ke te ró zsa cso kor cí mű köny vét ol - vas tam. Na gyon tet szett. Gyűj töm az idé ze te ket. Ha ta lá lok egy szé - pet, meg le pem va la me lyik sz e ret - temet ve le. Sze ret nék még nyel ve - ket ta nul ni és van nak még ter ve im to vább ta nu lás sal kap cso lat ban is. Még egy szer sze ret ném meg kö - szön ni Ka to na Sán dorné óvo da ve - ze tő as szony nak, köz vet len kol lé - gá im nak, Doroginé Ik la dy Krisz ti - ná nak, Bor báth Lás zlóné nak és az óvo da ös szes dol go zó já nak a tá mo -

3 Gömöri Hírmondó 3 ga tást és hogy ér de mes nek tar tot tak er re a díj ra. C sak egy szer élek ezen a világon. Most kell tehát megtennem minden jót, amit bárkinek megtehetek, most kell segítenem másokon, ahol segíthetek. Nem akadályozhat semmi, nem szabad elhanyagolnom, mert csak egyszer élek ezen a világon... (Dale Carnegie) DECZK INÉ HOR VÁTH ILO NA Tu da to san ké szül tél a pe da - gó gus pá lyá ra? Igen, még óvo dá ba jár tam, és már ak kor tud tam, hogy pe da gó gus le szek. Anyu kám báty ja és fe le sé ge pe da gó gu sok vol tak. Min dig fel - néz tem rá juk, volt te kin té lyük, szeb ben ír tam ne kik még az üd vöz - lő la pot is. Ma nap ság is van te kin té lye a pe da gó gus nak? Van olyan di ák és szü lő, aki most is tisz te li, sze re ti a ta ní tót, ta - nárt, azon ban olyan is akad, aki nem. Sok szor a di á kok és a szü lők a pe da gó gust hi báz tat ják, az el len sé - gük nek te kin tik, mint ha rosszat akar na ne kik. Pe dig ne künk az len ne a leg na - gyobb bol dog ság, ha min den ki nek csak 5-öst le het ne be ír ni min den tan tárgy ból. Ter mé sze te sen tud juk, hogy a gye re kek nem egy for ma ké - pes sé gű ek, nem le het min den ki je - les vagy ki tű nő, de a mi ér de künk is, hogy ki hoz zuk min den ki ből a ma xi mu mot. Ezt len ne jó, ha sok ne bu ló és szü lő is meg ér te né, ta lán ke ve sebb gon dunk len ne. Sok prob lé má val ta lál koz tok nap mint nap? Ha nap mint nap nem is, de egy re gyak rab ban for dul elő dur va - ság és ag res szió a gye re kek kö zött, vagy nem meg fe le lő hang nem ben be szél nek a ne ve lők kel. Az már egy má sik do log, hogy nem sze ret - nek ta nul ni, és sok eset ben nincs is, aki mo ti vál ja őket. De be szél jünk ar ról is, hogy na gyon sok olyan di - ák van, aki nek van ter ve, úgy mint ne kem volt gye rek ko rom ban. Ezek a di á kok sze ret nek ta nul ni, akar nak, és tu dom, hogy el is fog ják ér ni a ki - tű zött cél ja i kat. Ők bi zo nyí ta nak a jó je gyek kel, a ver se nye ken el ért ered mé nye ik kel. Szá mom ra a prob lé mát in kább a ránk zú du ló ren ge teg ad mi niszt rá - ció je len ti. Az ok ta tá si tör vény, il - let ve ren de le tek foly ton vál toz nak, leg több ször nem a gye rek ér de ke it tart va szem előt t. Gyárt juk a pa pír - hal ma zo kat a szá mí tó gép vi lá gá - ban, de előbb re nem ju tunk, mert csak a ta ní tás tól, ne ve lés től ve szik el sok eset ben az időt. Em lí tet ted a sok pa pír hal - mazt, mint igaz ga tó he lyet tes in - kább ad mi niszt rá ci ós és szer ve - zé si mun kát kell vé gez ni, ez azon - ban mes sze áll a pe da gó gu si mun ká tól. Ezt a fel ada tot szí ve - sen vég zed? Anyu kám iro dán dol go zott, s azt mond tam, én so ha nem sze ret - nék ilyen ak ta ku kac len ni. Mi kor igaz ga tó he lyet tes let tem, ter mé sze - te sen a mun ká hoz az ad mi niszt rá - ció is hoz zátar to zott. Pró bál tam ezt a faj ta mun kát is meg ked vel ni, má - ra már ki mon dot tan sze re tem pl. a tan tárgy fel osz tást, a ta nu ló-nyil - ván tar tót vagy az óra ren det el ké szí - te ni. A he lyet te si mun ka azért nem tart tá vol a gye re kek től, hi szen he ti 8 órá ban én is ta ní tok, il let ve ügye - let köz ben, óra lá to ga tá sok al kal má - val ta lál ko zom ve lük, in té zem hi va - ta los ügye i ket. A szer ve zé si fel ada tok pe dig egy re ru ti no sab ban men nek, két nagy sze rű mun ka kö zös ség-ve ze tő se gí ti mun ká mat ben vé gez - tem köz ok ta tás-ve ze tői sza kon, ez is hoz zá já rult ah hoz, hogy fel ada to - mat ha té ko nyab ban tud jam vé gez - ni. Ezenkí vül na gyon jó al sós és művészetis kol lek tí vát tud ha tok ma ga mé nak, akik úgy ér zem el fo - gad tak ve ze tő jük nek, bi za lom mal for dul nak hoz zám, és én is min den eset ben tá masz kod ha tom a mun ká - juk ra. Büsz ke va gyok ar ra, hogy ilyen in téz mény ve ze tő mel lett, egy re mek tan tes tü let ben dol goz ha tok. RE MÉ NYI JÓZSEFNÉ 35 éve vagy a pá lyán, nem bán tad meg, hogy ezt a hi va tást vá lasz tot tad? Elő ször is a vá laszt egy idé - zet tel kez de ném: E gy élet célt kö vet ni ne mes gon - do lat, S mi kell hoz zá, csu pán aka rat. Mely min den if jú szí vé ben él, Küz de ni bát ran egy új éle tért." /Tóth Ár pád/ Min dig is von zott a pe da gó gus pá lya. Már gye rek ko rom ban sze - ret tem tár sa im mal tanáros dit ját - sza ni. Ilyen kor utá noz tuk ked - venc ta ní tón kat. Órá kat tar tot - tunk sa ját el kép ze lé se ink sze rint, ahol csu pa jó dol gok vol tak. Az élet ben ez saj nos nem ilyen egy - sze rű, de szí ve sen kez de ném új ra ter mé sze te sen a meg lé vő ta - pasz ta la ta im mal e na gyon szép és ne mes, de ugyan ak kor ne héz, sok tü rel met, alá za tot kí vá nó pe - da gó gus pá lyát. Mi lyen ne héz sé gek kel ta - lál ko zol nap mint nap? A na pi ne héz sé gek el ső sor - ban a szü lői ház ér dek te len sé ge i - ből adód nak. Túl sok gyer mek él in ger sze gény kör nye zet ben, fel - ügye let, szá mon ké rés nél kül. Ma a tu dás, a ta nu lás több csa lád nál nem kép vi sel ér té ket. Sok az ag - res szív ta nu ló, a gyű lö let, sok a trá gár be széd. Sze ren csé re sok kal több az öröm te li ese mény, me - lyek re na gyon szí ve sen em lék - szem: ta nul má nyi és egyéb ver se - nye ken el ért jó he lye zé sek, ki rán - du lá sok, tá bo ro zá sok, egy-egy ta - nít vány, aki már kol lé ga, a köny - nyes szem mel bú csú zó, a vissza - já ró gye re kek. Kér lek, me sélj ma gad ról! 1975-től la kom Put nokon, de előt te az ál ta lá nos is ko la fel ső ta - go za tát itt vé gez tem. Gyer me ke - im is ide, az én is ko lám ba jár - tak. Ne kem most az ő si ke re ik, te - vé keny sé gük, élet út juk okoz örö - met. Fel nőt tek, ki re pül tek a csa - lá di ház ból, meg ta lál ták mun ká - ju kat, hi va tá su kat. And rea Né - met or szág ban él. Stutt gart ban járt egye tem re, ahol kül- és nagy - ke res ke del mi me ne dzser sza kon vég zett. Je len leg is kop tat ja az is - ko la pa dot, ana tó mi át, la tint és gyó gy masszázst ta nul. Zol tán fi - am me ző gaz da sá gi mér nö ki dip - lo má ját Gyön gyö sön sze rez te. Je len leg a Köz tár sa sá gi Őr ez red - ben dol go zik. Fér jem tős gyö ke - res pu tno ki la kos, a Vá ros gond - nok sá gon dol go zik gép ko csi ve - ze tő ként. Sza bad időm ben szí ve sen ol va - sok, rejt vényt fej tek és ker tész ke - dek, tú ráz ga tok a kö ze li er dők be. Imá dom a ter mé sze tet, szép sé ge min dig el va rá zsol. Ho gyan fogsz fel töl tőd ni a kö vet ke ző tan év re? Nyá ron hos szabb idő re ha za - jön nek a gye re ke im. A leg na - gyobb fel töl tő dést a ve lük töl tött be szél ge té sek, él mény be szá mo - lók s a kö zös prog ra mok je len tik. A jól el vég zett mun ka leg na - gyobb ér de me az, hogy el vé gez - het tük. Eb ben a tan év ben tag ja vol tam azon csa pa tok nak, akik si ke res mun kát vé gez tek. Kö szö - nöm kol lé gá im nak a se gít sé get, a sok- sok mun ká val töl tött dél utá - no kat, hét vé gé ket. Kö szö nöm Markovic sné De me ter Edi na igaz ga tó as szony min den egyes bá to rí tó sza vát, rend kí vü li fi gyel - mét, di csé re tét, sze re te tét, me lyet év köz ben oly sok al ka lom mal meg ta pasz tal hat tam. Na gyon kö szö nöm e meg tisz - te lő cí met, büsz ke va gyok rá, hogy meg fe lel tem el vá rá sa i nak, ma gas szín vo na lú mun ka ní vó já - nak. A si ker azok hoz pár tol, akik ener gi ku sak, hogy dol goz za nak ér te, elég bi za ko dó ak, hogy - higgye nek ben ne, elég tü rel me - sek, hogy vár ja nak rá, elég bát - rak, hogy meg ra gad ják, és elég erő sek, hogy meg tart sák. / P. Smith / Gömöri Hírmondó Kiadja:Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság 3630 Putnok, Rákóczi út 2. Felelôs kiadó: Pásztor János Putnok Városi Televízió Közhasznú Társaság ügyvezetôje HUISSN Fôszerkesztô: Egerszegi Márta A szerkesztôbizottsági tagok: Darnyi Béla (tiszteletbeli szerkesztőségi tag) Deczkiné Horváth Ilona Fábián Judit Placskó Klára Szakonyi Zsolt Szedés, tördelés, nyomda: Press+Print Kft Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a Tel.: 06(24)

4 4 Gömöri Hírmondó Interjú Rakvácsné Fazekas Erikával Putnok Város Önkormányzatának pénzügyi és gazdálkodási osztályvezetőjével Nehéz dolog manapság a pénzügyi helyzetről beszélni, ér - té kelést adni róla, különösen akkor, ha önkormányzatról van szó. Egyre kevesebb az állami támogatás, a juttatás, a bérek csökkennek, a kiadások az egekig nőnek, eközben pedig meg kell valósítani azon feladatokat, me - lyek kötelezőek az önkormányzatokra nézve. Putnok Vá ros pénz - ügyi helyzetének értékeléséről, a költségvetésről, az egyes pályázatokról Rakvácsné Faze kas Erikával beszélgettem. Lassan fél éve, hogy a képviselő-testület elfogadta a évi költségvetést. Hogyan értékeli az elmúlt félévet? A évi költségvetés elfogadása azon szabályozórendszerek alapján történt, amelyek a év folyamán ismertek voltak mindig a báziskiadások alapján tervezünk. A költségvetésben nem volt le he - tőség a dologi kiadások eme lésére. A személyi juttatásoknál a bérek reálértéke csökkenést mutat, hiszen megszűnt a 13. havi fizetés, mely a dolgozókat hátrányosan érintette. Olyan intézkedések kerültek az Önkormányzat évi költségvetésébe, amelyeket központi törvények és kormányrendeletek alapján elfogadtak. Az áremel ke dé - sek hatásával a évi költség - vetésben egyáltalán nem tudtunk számolni a báziskiadásokkal ha csak megemlítjük, hogy a gázár 124 Ft-ról 135 Ft-ra emelkedett, ez nagymértékben befolyásolja az önkormányzatok gazdasági hely - zetét, hiszen az intézmények műkö - dési kiadásainak költségvetésén belül 25-30%-ot tesznek ki az ener - giaköltségek, és itt jelentős növe ke - désre számíthatunk majd a fél éves beszámolónál. El kell mondani, hogy a költségvetésen belül jelentős tételt képviselnek a szociális kiadásokra kifizetett pénzösszegek, mely a költségvetés főösszegének 15-20%-a. Az önkormányzat gazdálkodása eléggé feszített volt az első félév időszakában. Voltak olyan beruhá - zások, amelyek most fejeződtek be. Ezeket előre meg kell finanszíroznunk, utólagos támogatási vissza - igénylésre van csak lehetőség. De talán azért van kedvező helyzetben az önkormányzatunk, mert köt - vényt bocsátottunk ki s ennek egy része felhalmozási kiadásokra lett elkülönítve. S ezt a forrást tudjuk bevonni a beruházások finanszírozásának megelőlegezésére, és nem kell felvenni hozzá támogatás megelőlegzési hitelt. Így ezzel tudunk gazdálkodni és ezáltal likviditási egyensúlyunkat meg tudjuk őrizni. Lesz-e szükség a költségvetés módosítására? A költségvetés módosítását előírja az Államháztartási Törvény is (ÁTv.) ugyanis a költség vetésünket az első félév időszaka után módosítani kell (továbbá módosítani kell háromnegyed évkor és év végén). Már eb - ben az idő szakban is volt költség ve - tés-módosítás, hiszen voltak olyan pályázatok, melyeket a költség - ve tési rendeletünkbe be kellett építeni, az önerőt meg kellett hozzá teremteni, hiszen csak így pályáz ha - tunk. Mennyire befolyásolja a nem rég meg sza - va zott ÁFA eme lése a város költségvetését? Valamilyen többletforrás be - vo nására mindenképpen szükség lesz, vagy a kiadások átcsoportosítására, hiszen az ÁFA-emelés ami most vált ismertté nagyban befolyásolja a költségvetés helyz e - t ét. A dologi kiadásoknál kb millió Ft az a plusz kiadás, ami az ÁFA-változás miatt jelentkezik. Ezenkívül itt vannak a beruházások, melyeknek a közbeszerzési eljárásai folyamatban vannak ezek szintén nagy terheket fognak az önkormányzatra róni, így sajnos az önerő növekedik meg ezzel. Kb. ez millió Ft-ot jelent majd a költségvetésben kiadásként. Mind - emellett van egy 140 millió Ft-os forráshiányunk, melynek csökkentésére pályáztunk. Fontos azt is elmondani, hogy a költségvetés megszavazása után egy keresetkiegészítést hagytak jóvá a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek. Ezt 150 ezer Ftban maximalizálták éves szinten, sajnos ennek is megszűnik a köz - ponti költségvetési fedezete. Tehát még rosszabb helyzetbe kerülnek a januári időszakhoz képest a közalkal mazottak és a köztisztviselők. Hiszen a keresetük reálértéke jelentősen csökken ezáltal, illetve a kiadások oldaláról is csökken a ke resetük, mert az állampolgárokat is ugyanúgy érinti az ÁFA-emelés, az energiaárak emelése, az üzem anyagárak emelése. Vannak-e rendkívüli beru - házások a tervezett költség vetésen kívül, amiket meg kell valósítani? Rendkívüli beruházások lesznek, melyek beépítésre kell hogy kerüljenek a költségvetésbe, mert pályázatok útján szeretnék ezeket az új beruházásokat megvalósítani. Az eredeti költségvetéshez ké - pest ilyen volt pl. a Serényi László Általános Iskola inf - rastruktúra fejlesztése és eszköz beszerzése, ami 207 millió Ft-os össz - költségi beruhá - záson került beépí - tésre a költségve - tésbe. Most májusban is folyamatban vannak olyan pályázatok, amelyekkel a beruhá zási kiadások növekedni fognak. Ezek még előkészítés alatt állnak, és itt is biztosítani kell az önerőt. Ha nem lett volna 2006-ban a köt vé nyünk, akkor nem tudnánk önerőt biztosítani rá. Mert szinte olyan pályázat nincs is, amihez önerő nem kell. Jó ütemben haladnak az intézmények felújításai a városban. Lesz-e a közeljövőben újabb intézmény felújítására lehetőség? Megtörtént a Soldos Emília Óvodában valamint a Városi Egészségügyi és Szociális Köz - pontban az akadálymentesítés. Jelenleg a Soldos Emília Óvoda Móricz úti óvodájának és a Péczeli József ÁMK iskolájának a nyílászárók cseréje és külső homlokzat javítása folyik. Ez egy infrastrukturális fejlesztési célú pályázat volt, melynek keretében ez megvalósul. A városban ez évben fejeződik be a szennyvízberuházás is. Elindul a Serényi László Általános Iskola több mint 200 millió Ft-os beruházási-kiadási főösszeg - gel a felújítása. Továbbá pályázatot adtunk be a Tompa úti óvodának a felújítására és a fogorvosi rendelő felújítására. A Városi Egészségügyi Szociális Központ felújítására beadott pályázatunk szintén eredményes volt. Végül pályázatot adtunk be a közcélú foglalkoztatás anyag-eszköz beszerzésére is. Befejeződött az év első fél évé ben az Okmányiroda bővítése. Pályázat van beadva a Sportcsarnok fel - újítására ennek az elbírálása még nem ismert. Ezenkívül a vá rosban meg kell valósítani azokat az állagmegóvó felújításokat, me lye ket az éves költségvetésbe beterveztünk. Ezeket általában a Városi Kommunális Gondnokság kivitele zi. Várható-e az intézményekben létszámracionalizálás? Nagyon nehéz dolog ugyanis mindig a bérrel lehet spórolni, mert a dologi kiadások állandóak, de a létszám és a személyi juttatások tovább nem szűkíthetők, mert a Köz oktatási Törvény meghatározza az egyes intézmények létszámnormáit. Ebben az esetben a kiszolgáló személyzeten: takarítókon, irodai alkalmazottakon lehetne spórolni de ezek már az elmúlt években megtörténtek, és már a működtetést veszélyeztetné, ha a létszámok tovább radikalizálódnak. Kilátástalannak látom a ko r - mány zati intézkedéseket, mert kér - déses, hogyan valósíthatók meg az önkormányzatoknál, hiszen rajtunk akarják a kiadásokat meg-spórolni, amit előírnak ahhoz, hogy a kormány pazarló gazdálkodása meg - szűnjön. Balogh Edina Köszönetnyilvánítás Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak a rokonoknak, szomszédoknak, ismerõsöknek, akik sze - retett halottunk, SZABÓ ANDRÁS temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és együtt - érzésükkel enyhítették a gyászoló család fájdalmát. Gyászoló szerettei

5 Gömöri Hírmondó 5 ÚJ LEHETÕSÉG A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATNAK Barnóczky Ist ván tól, a Vá ro si Kom mu ná lis Gond nok ság igaz ga - tó já tól kértünk tájékoztatást az épület felújításáról. Az igaz ga tó úr így fogalmazott: az ön kor mány zat ko ráb ban vá sá rolt a Tom pa út 20. sz. alatt egy in gat - lant a ki sebb sé gi ön kor mány zat ré - szé re, amit be bú to roz va, fel újít va át adott. Ezt az ak ko ri ki sebb sé gi ve - ze tő ség le lak ta. A 2006-os vá lasz - tá sok után az épü le tet vis sza vet tük, és ak kor ad tuk oda iro dá nak a fő té - ren lé vő he lyi sé get. Ez ki csi nek bi - zo nyul, Lá zi At ti la ta valy kér te, hogy ad junk ne kik egy na gyobb fé - rő he lyű épü le tet, ahol egy ok ta tó te - rem ki ala kí tá sát kép ze lik el. Az ön - kor mány za tuk ke re tén be lül akar ja mű köd tet ni az ok ta tóhe lyi sé get. A kép vi se lő-tes tü let ál lás fog la lá sa az volt, hogy vis sza ad ja szá muk ra a ré gi épü le tet, de azt föl kell újí ta ni. Er re az ön kor mány zat két mil lió fo - rin tot biz to sí tott. Ko ráb ban az épü - let te tő szer ke ze te föl lett újít va, vi - Cigány kisebbségi önkormányzat épülete a felújítás előtt szont az ös szes töb bi do log tönk re - ment. A nyí lás zá ró kat tel jes egé - szé ben ki szed ték, ezért rá cso kat sze rel tünk fel, hogy az épü let ne men jen job ban tönk re. Most a fel - újí tás el in dult. A ki sebb sé gi ön - kor mány zat tal együtt úgy gon dol - tuk, hogy ki ala kí tunk egy iro da - helyi sé get, vi zes blok kot (fér fi, női WC, mos dó, elő tér) és egy ok ta tó - helyi sé get. Meg kell csi nál nunk új - ra a vil lanyt, mert a ve ze té ket a fel - gyűlt tar to zá sok mi att le vág ták. Az ön kor mány zat idő köz ben a szám - lát ki fi zet te, hi szen pat ro nál ja a ki - sebb sé get. Fo lya mat ban van a víz vis sza kö té se is. Ke rí tést fo gunk ké - szí te ni, a be já ra tot meg csi nál juk, és ter mé sze te sen a kül ső szí ne zést is. A bel ső ki ala kí tá sát, a bur ko lást el - vé gez zük, ter vez te tünk fű tést is. Meg pró bál juk eb ből a két mil lió fo - rint ból ki hoz ni mind ezt, ha bár na - gyon ne he zen fog men ni. A ki sebb sé gi ön kor mány zat anya gi lag nem já rul hoz zá? Nem, hi szen ki csi a költ ség ve - tés ük. Pá lyá za ton er re nem kap tak pénzt. Meg pró bá lom ezt a he lyet ki ala kí ta ni a szá munk ra biz to sí tott pénz ből, hogy a cél nak meg fe le lő le gyen. Re mé lem, vi gyáz ni fog - nak rá, nem kell le lak va át ven nünk új ra. Mi kor ke rül át adás ra? A gond nok ság most végzi az óvo da, is ko la fel újí tá sát, olyan mun ká kat, ami ből be vé te lünk szár - ma zik. Ter mé sze te sen ez zel pár hu - za mo san fo lyik a ki sebb sé gi ön kor - mány za ti épü let ki ala kí tá sa is. Sze - ret nénk au gusz tus 30-ig ezt át ad ni, ha nem jön sem mi köz be. Az épü let ké szen lé ti ál la po ta je len leg negy - ven szá za lé kos. Plac skó K. Beszélgetés Demeter Zoltánnal, a Sajó-Rima Eurorégió Horgász Tagozatának elnökével A XI. Gömör Ex po prog ram ját ol vas va sze rez tem tu do mást ar ról, hogy a Sa jó-ri - ma Eu roré gió ke re te in be lül kü lön bö ző Ta - go za tok ala kul tak, úgy mint Va dász, Lo vas és Hor gász. Ez utób bi el nö ki poszt ját De - me ter Zol tán úr töl ti be, aki től be szél ge té - sünk al kal má val töb bek kö zött a ta go zat főbb cél ki tű zé sei után ér dek lőd tem. A leg fon to sabb cél ta lán egy olyan ré gi - ós össze fo gás el éré se, mely ere jé vel ki hat hat a ter mé szet- és kör nye zet vé de lem vagy az ide gen for ga lom te rü le te i re a tar tal mas idő - töl tés és az em be ri kap cso la tok irá nyá ba fo gal maz tö mö ren az el nök. Az idei ex po prog ram ja éke sen bi zo nyí - tot ta, hogy mit le het ten ni az ön ál tal előbb el mon dot tak ér de ké ben? Igen a ré gi ón be lü li szer ve zett ren dez vé - nyek, be mu ta tók, ver se nyek jó té ko nyan hat - nak a tur iz mus, a hob bi sport, a kö zös ség for - má lá sa fe lé. Az ilyen jel le gű prog ra mok né - pe ket, em ber cso por to kat ké pe sek ös sze hoz - ni, tá ja kat, táj egy sé ge ket meg is mer tet ni. Ter mé sze tes, hogy a ta go za tok a jö vő ben is élen fog nak jár ni ha son ló jel le gű ren dez vé - nyek meg szer ve zé sé ben, tá mo ga tá sá ban. Egy na gyobb tér sé get át fog va kel lő pro pa gan dá val, szer ve ző erő vel fej lőd het a hor gász élet is? Hogy ne. Fo lya ma to san fi gyel jük a pá - lyá za ti le he tő sé ge ket, me lyek se gít sé gé vel kön nyeb ben meg sze rez het jük akár az uni ós tá mo ga tá so kat is. Er re egy tér sé gi össze fo - gá son ala pu ló szer ve zet nek sok kal na gyobb az esé lye. A tá mo ga tá sok ki ter jed het nek egy- e gy ver seny szpon zo rá lá sá ra, de akár na gyobb be ru há zá sok meg va ló sí tá sá ra is, me lyek érint he tik akár a ré gió hor gász ta va it. A ta vak üze mel te tői, tu laj do no sai csat - la koz hat nak a ta go zat hoz? Ter mé sze te sen. Cé lunk az, hogy mi nél töb ben, az tán pe dig kö zö sen te gyünk azért, hogy a hor gá sza tot ked ve lő em be rek kul tu - rált, esz té ti kus kör nye zet ben adóz has sa nak hob bi juk nak, hogy fel hív juk a fi gyel met a kör nye zet vé de lem fon tos sá gá ra, hogy a szé - pen ki ala kí tott ta vak és kör nyé kük e gyö - nyö rű ré gi ó ba csa lo gas sák a tu ris tá kat. És mind ez nem zet kö zi össze fogás sal Így igaz. Mint már em lí tet tem, a ta go za - tok so kat te het nek azért, hogy el mé lyít sék a né pek, em be rek kö zöt ti kap cso la to kat, meg - óv ják a nem ze tek ter mé sze ti ér té ke it, ha gyo - má nya it, meg is mer tes sék egy más kul tú rá ját. Kon tak tus, kör nye zet vé de lem és hob bi. E hár mas ös sze fo nó dá sa se gít het az egy sze rű hor gász em ber szá má ra ab ban, hogy él ve zet - tel hó dol jon szen ve dé lyé nek, meg mu tat va a ki tel je se dés le he tő sé ge it, fi gyel met szán va így egyéb ne mes cél ki tű zé sek nek is. Sza konyi Me gyei dön tõ Put nokon A Bor sod-aba új-zemp lén Me gyei Ön kor - mány zat Me gyei Di ák par la ment je má so dik al ka lom mal hir de tett több for du lós já té kos ve tél ke dőt. Há rom írás be li for du lón kel lett meg fe le lő szá mú pon tot el ér ni, és a leg job - bak részt ve het tek a dön tőn. Az írás be li for - du ló kon szá mot kel lett ad ni uk a csa pa tok - nak fel ké szült sé gük ről, kre a ti vi tá suk ról, ta - lá lé kony sá guk ról. A leg jobb ered ményt el ért is ko lák csa pa tai eb ben a tan év ben Put - nokon, a Se ré nyi Bé la Gim ná zi um és Me ző - gaz da sá gi Szak kö zép is ko la dísz ter mé ben ver se nyez tek a ván dor ku pá ért. A zsú fo lá sig meg telt dísz te rem ben ki lenc is ko la kép vi sel - tet te ma gát a me gyé ből. Min den csa pat ban 8 di ák és két ta nár ver seny zett. Egy mást kö vet - ték az iro dal mi, kul tu rá lis, ter mé szet tu do - má nyi és já té kos fel ada tok. Nagy si kert arat - tak az elő ze tes fel ada tok, ami re ké szül het tek a di á kok. Az egyik fel adat ban egy fest ményt kel lett meg je le ní te ni élő kép ben. A má sik egy ne ves tör té nel mi sze mély élet út já nak be mu - ta tá sa volt. A szo ros csa pat ver seny győz te se vé gül a mis kol ci Wal dorf is ko la let t, 1 pont tal előz te meg a Se ré nyi Bé la Gim ná zi um és Me ző gaz - da sá gi Szak kö zép is ko la csa pa tát, akik így má so dik he lye zést ér tek el. Ju tal muk egy kö - zös eg ri ki rán du lás volt.

6 6 Gömöri Hírmondó Bemutatjuk Gere Tündét, a Sajó-Rima Eurorégió új titkárát Mi a je len tő sé ge a Sa jó-ri - ma Eu rorégió nak? A 2000-ben ala kult, te le pü lé si ön kor mány za to kat és kis tér sé ge ket tö mö rí tő szer ve zet hi ány pót ló sze - re pet töl tött, il let ve tölt be nap ja - ink ban is a tér ség ben. Te vé keny sé - gé hez olyan mun ka te rü le tek tar - toz nak, mint pél dá ul a kö zös gaz - da ság- és ide gen for ga lom-fej lesz - tés; a köz in téz mé nyek és a tár sa - dal mi kap cso la tok együtt mű köd te - té se; az ok ta tás sal, mű ve lő dés sel, sza bad idős te vé keny sé gek kel, sport tal fog lal ko zó in téz mé nyek kap cso la ta i nak szé le sí té se; együtt - mű kö dés töb bek kö zött a kör nye - zet- és a ter mé szet vé de lem vagy akár hogy még egy fon tos pél dát em lít sek az er dé szet te rén. A las - san 10 éve tar tó kö zös mun kát a ma gyar és a szlo vák part ne rek kö - zö sen ki dol go zott ter vei, be adott pá lyá za tai, meg va ló sí tott pro jekt - jei, meg szer ve zett ren dez vé nyei fém jel zik. A tér ség tu riz mu sá nak fej lesz té se ér de ké ben az eu rorégió évek óta egy sé ges szer ke zet ben kép vi sel te ti ma gát ne ves ma gyar és szlo vák ide gen for gal mi és uta zá si ki ál lí tá so kon, leg utóbb Po zsony - ban jár tunk. A szer ve zet gaz da ság - élén kí té si cél zat tal ki ál lí tá so kat és vá sá ro kat szer vez, mely re jó pél da a kö zel múlt ban meg ren de zett XI. Gömör Ex po. A ha tá ron át nyú ló együtt mű kö dés kö zös fó ru mok, kon fe ren cia so ro za tok, ke rek asz talbe szél ge té sek meg va ló sí tá sá val tá - mo gat ja a jö vő le het sé ges út ja it, ezek ben a hó na pok ban a Te rü le ti Együtt mű kö dé si Cso por to su lás (EGTC), va la mint egy tér sé gi fog - lal koz ta tá si pak tum meg va ló sí tá - sán dol go zunk. Ápol va a gömöri tér ség szel le mi örök sé gét ha gyo - mány őr ző prog ra mo kat szer ve - zünk, gon do lok itt el ső sor ban az In tergömör Kul tu rá lis Fesz ti vál ra. Ter mé sze te sen a most em lí tett fel - ada tok meg va ló sí tá sá ra igyek - szünk ki hasz nál ni a tér ség re össz - pon to su ló pá lyá za ti le he tő sé ge ket. Mi lyen a szer ve zet fel épí té - se? A ma gyar ol da lon meg ala kult Sa jó-ri ma Eu rorégió és a szlo vák ol da lon lét re jött Eu roregion Slaná- Ri mava együtt mű kö dé si meg ál la - po dá sá nak kö szön he tő en egy ha tá - ron át nyú ló együtt mű kö dé si szer - ve zet jött lét re 2000-ben. A mun kát az Ala pí tó Ok irat nak meg fe le lő en a ma gyar és a szlo vák el nök, az el - nök sé gek, a köz gyű lé sek és a bi - zott sá gok vég zik. Az utób bi évek alul ról jö vő kez de mé nye zé se i nek ered mé nye kép pen az eu rorégió te - vé keny sé gét a kö zel múlt ban meg - szü le tő Ta go za tok (Va dász, Hor - gász, Lo vas) is se gí tik. Mi ó ta töl töd be a tit ká ri tiszt sé get, mi a fel ada tod? Szlo - vák rész ről is van tit ká ra a ré gi ó - nak? Ho gyan tud tok ös sze dol - goz ni? Az eu rorégió tit ká ri poszt ját a vá ro sunk ban is el is mert ne ves elő - dök től, Balogh né Pernyész Li li től, il let ve Rácz Vik tó ri á tól örö köl - tem 2008 nya rán. Az az óta el telt idő szak ban sze mé lyes fe le lős sé - gem nek ér zem, hogy az ál ta luk meg kez dett úton, a mun ká ju kat foly tat va, to vább gon dol va lás sam el a szer ve zet mű kö dé sé hez fon tos hát tér mun kát. A tit kár fe lel a Köz - gyű lés és az El nök ség dön té se i nek vég re haj tá sá ért, az Alap sza bály és az eu rorégió sza bá lya i nak be tar tá - sá ért, il let ve a Köz gyű lés és az El - nök ség ál tal ren del ke zés re bo csá - tott esz kö zök kel el lát ja az eu ro - régió val kap cso la tos szer ve zé si, ügy in té zé si, ad mi niszt rá ci ós, gaz - da sá gi és nyil ván tar tá si fel ada to - kat. Be szá mol ni tar to zik a Köz - gyű lés és az El nök ség fe lé, je len té - se ket ké szít, to váb bá az együtt mű - kö dés ben részt ve vő min den fe let rend sze re sen in for mál ja. A tit kár - ság to váb bi fel ada ta az eu ró pai in - té ze tek kel és szer ve ze tek kel csak - úgy, mint a he lyi ön kor mány zat ok - kal és más nem zet kö zi tes tü le tek - kel va ló kap cso la tok meg ala po zá sa és fenn tar tá sa. A Put nokon mű kö dő ma gyar és a Ri ma szom bat ban te vé keny ke dő szlo vák tit kár ság évek óta ered mé - nye sen mű kö dik együt t. A két ri - ma szom ba ti kol lé gá val gya ko ri ak az egyez te té sek, lá zas mun ka fo - lyik pá lyá za tok be adá sa kor, a kö - zös prog ra mok meg szer ve zé se kor. Tu dod ér vé nye sí te ni a nyelv - tu dá so dat? Az eu rorégió te rü le tén, a tör té - nel mi Gömör-K ishont Vár me gye te le pü lé se in so kan be szél nek ma - gya rul. A mun kám so rán azon ban már több ször hasz nát vet tem nyelv tu dá som nak, hi szen egy- e gy ki ál lí tá son, vá sá ron, nem zet kö zi ren dez vé nyen szá mos kül föl di part ner rel ke rül az eu rorégió kap - cso lat ba. A Gömör Ex po put no ki ren - dez vé nyé ben mi lyen sze re pet vál lal tál? Az évek óta ha gyo má nyo san meg ren de zés re ke rü lő Gömör Ex - pót a Sa jó-ri ma Eu rorégió ki emelt ren dez vé nye ként tart ják szá mon. En nek a ní vós ese mény nek a meg - szer ve zé se ko moly csa pat mun kát igé nyel. Eb ben a csa pat ban vol tam egy lánc szem, a Novi co Szer ve ző és Ta nács adó Iro da va la mint Put - nok Vá ros Ön kor mány za ta kö zöt ti kap cso lat tar tás fel ada tát bíz ták rám. Be szélj egy ki csit a meg nyert és a fo lya mat ba lé vő pá lyá za tok - ról és azok ha tá sá ról vá ro sunk éle té re. Az eu rorégió mun ka tár sai ka - pa ci tá si le he tő sé ge ik hez mér ten igye kez nek azo kat a pá lyá za ti le - he tő sé ge ket fel ku tat ni és ki hasz - nál ni, me lyek a tér ség fenn tart ha tó fej lő dé sét elő se gí tik gaz da sá gi, tár - sa dal mi, kul tu rá lis szem pont ból egy aránt. A ta va lyi év vé gén 2 ma - gyar-szlo vák határ men ti együtt - mű kö dést elő se gí tő pá lyá za tot nyúj tot tunk be, me lyek kö zül a kul - tu rá lis, sport, sza bad idős te vé keny - sé ge ket tá mo ga tó pá lyá za tunk po - zi tív el bí rá lás ban ré sze sült, je len - leg a szer ző dés kö tés előtt ál lunk. Szin tén de cem be ri be adá sú, a Kör nye zet és Ener gia Ope ra tív Prog ram ke re té ben meg va ló su ló, a Fenn tart ha tó élet mód ra ne ve lés a határ men ti tér ség ben ne vet vi se lő prog ra munk, mely ből az idei ex po szá mos ren dez vé nye fi nan szí ro zó - dott. A Nem ze ti Ci vil Alap hoz 2009 el ső hó nap ja i ban 4 pá lyá za tot küld tünk el, me lyek kö zött volt mű kö dé si tár gyú; a ta go za tok mun - ká ját, ren dez vé nye it se gí tő; il let ve a fi a ta labb ge ne rá ció cse re kap cso - la ta it tá mo ga tó is. Si ker rel pá lyáz - tunk ta vas szal a Bor sod-aba új- Zemp lén Me gye Ön kor mány za ta ál tal meg hir de tett Me cé nás pá lyá - zat ra, mely ből az Eu rorégió Va - dász, Lo vas és Hor gász Ta go za ta i - nak nyúj tot tunk se gít sé get. A na - pok ban ke rült be adás ra a Ma gyar- Szlo vák Határ men ti Együtt mű kö - dés ke re tén be lül a tér ség ben lét re - ho zan dó fog lal koz ta tá si pak tum tárgy kö rű pá lyá zat, mely ben ko - moly kon zor ci u mi part ne re ket si - ke rült a ne mes ügy mel lé ál lí ta - nunk, a Mis kol ci Egye tem től egé - szen az Észak-Ma gyar or szá gi Re - gi o ná lis Mun ka ügyi Köz pon tig. A kö zel jö vő ter vei kö zött pe dig egy szlo vák part ner rel kö zö sen ki dol - go zott inf rast ruk tu rá lis pro jekt sze - re pel, mely ből töb bek kö zött az Ex po Szín pa dot és kör nyé két sze - ret nénk fej lesz te ni. A már be nyúj - tott, il let ve a be adan dó pá lyá za ta - ink kal igyek szünk nem csak a Put - nokon élő ket, ha nem a szű kebb és tá gabb kör nye ze tünk la kos sá gát, az eu rorégió pol gá ra it is szol gál ni. Plac skó Klá ra Kimutatás a június 7-én megtartott Európai Parlament tagjainak megválasztása Putnok Város szavazóköri eredményeiről Szavazókör Választópolgárok száma Szavazóként megjelentek Érvénytelen szavazatok száma Érvényes szavazatok száma FIDESZ- KDNP Ö összesen SZDSZ MCF ROMA MUNKÁS- PÁRT MSZP JOBBIK LMP- HP MDF

7 Gömöri Hírmondó 7 Az ön jövõjébe ruházunk be Egy ko ráb bi szá munk ban már be szá mol tunk egy olyan Tér sé gi In teg rált Szak kép ző Köz pont lét re - ho zá sá ról, ami a Sa jó men tén az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatását élvezi. A TISZK cél ja a sza k- és fel nőttkép zés in teg rált fej - lesz té se meg ha tá ro zott szak ma cso - por tok ban, mel lyel le he tő vé vá lik a szak kép zés re for dí tott for rá sok kon cent rált, ha té ko nyabb fel hasz - ná lá sa, a mun ka erőpi a ci ke res let - re ru gal ma san re a gá ló in téz mény rend szer és kép zé si struk tú ra ki a - la kí tá sa. A TISZK rend szer hez több al pro g ram is kap cso ló dik, ezek egyi ke a TIOP Tár sa dal mi Inf rast ruk tú ra Ope ra tív Prog ram, mely nek me nedzs ment je put no ki szak em be rek ből jött lét re. A TIOP el ső sor ban inf rast ruk - tu rá lis fej lesz té sek te rü le tén fog ma jd mű köd ni tá jé koz tat ja la pun - kat Jed di Jó zsef pro jekt ve ze tő. A prog ram kö zel 1 mil li árd Ft költ - ség ve té sű, mely 90%-ban eu ró pai uni ós tá mo ga tás ból, 10%-ban ön - erő biz to sí tá sá val va ló sul hat meg. Tö mö ren, mi lesz a me nedzs - ment fel ada ta? A be ru há zá sok kü lön bö ző te le - pü lé se ket érin te nek ma jd a tér ség - ben, eb ben fel újí tá sok, épí té si mun - ká la tok kap nak ma jd he lyet. A te - am foly tat ja ma jd a köz be szer zé si el já rá so kat, part ner sé gi egyez te té - se ket, esz köz - f e j l e s z t é s t. Mind ezen fel - ada tok stá bunk ál tal kap nak nyil vá nos sá - got, ér té ke lést. A pro jekt ki - ala kít egy olyan fi zi kai inf ra - struk tu rá lis hát - te ret, ame ly ké - pes le het a fo - lya ma to san vál to zó csúcs tech no ló - gi ai és mun ka erőpi a ci igé nyek ki - elé gí té sé re, a pá lya kez dő mun ka - nél kü li ség, il l. az ok ta tá si esély - egyen lőt len sé gek csök ken té sé re. Hány te le pü lést érint a ré gi ó - ban? Öt vá rost: Ka zinc bar ci kát, Óz - dot, Edelényt, Put nokot és Sajó - szent pétert. Az utób bi ket tőt csak esz köz be szer zés érin ti, kö zép is ko - lánk pl. egy 15 mil lió Ft ér té kű me - ző gaz da sá gi be ren de zés sel gya ra - pod hat ma jd. Az el ső 3 te le pü lé sen ko moly be ru há zá sok is lesz nek, pl. épü let-fel újí tá sok, tan mű he lyek, tan ter mek ki ala kí tá sa. Hogy néz ki a pro jekt ütem ter ve? Idén el ső - ként a köz be - szer zé sek és szer ző dé sek elő ké szí té se, le bo nyo lí tá sa tör té nik, ma jd ez után in dul - nak az épí té si be ru há zá sok és az esz köz be szer zé sek. Jö vő év má - so dik fe lé re ter vez zük a pró bamű - köd te tést és a ha tás elem zést, ter mé - sze te sen fo lya ma to san biz to sít va a nyil vá nos sá got. A kor sze rű tech ni kai fel té te - lek meg te rem té sé vel mi ben vár ha - tó vál to zás? El ső sor ban a gya kor la ti kép - zés ben. Szín vo na la sabb, ha té ko - nyabb le het az ok ta tás, kép zet tebb szak em be rek ke rül het nek ki az is - ko lák ból. Nem utol só sor ban a köz - pon to sí tás sal je len tős ös sze ge ket spó rol hat nak ma jd a prog ram ban részt ve vő kö zép is ko lák és a fenn - tar tó ik. Sza konyi A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. ÓVO DAI GYER MEK NAP Iz ga lom mal tel ve vár ták óvo dá sa ink a má jus 26-át, ek kor ke rült ugyan is meg - ren de zés re mind két óvo dá ban a gyer - mek nap. Már ko rán reg gel fel dí szí tet tük az óvo da ud va rát lu fik kal, és szí nes sza la - gok kal a gye re kek fo ga dá sá ra, és szá - muk ra ked ves ze né vel vár tuk őket. A Fi - cán ka cso port óvó né ni je ze nés tor nát ál - lí tott ös sze, ami be si ke rült be von ni a szü - lő ket is. A tor na után meg ér kez tek a tűz ol - tók, és aki nek volt ked ve, az be ül he tett a tűz ol tó au tó ba, sőt részt ve he tett egy kép - ze let be li tűz ol tás ban is. A ha gyo má nyok - hoz hí ven, a rend őr ség is tar tott egy kis be mu ta tót, ahol le he tő ség nyílt ujj le nyo - matvé tel re, a fegy ve rek, bi lin csek meg te - kin té sé re, va la mint a bát rak ki pró bál hat - ták a rend őr au tót is. Tí zó rai után a Di ridon gó együt tes vár ta a tán col ni, mo zog - ni, éne kel ni sze re tő ovi so kat, ma jd a Ma ci cso port Macs kák c. ex pós tor ná ját néz tük meg. A dél előtt fo lya mán kü lön fé le moz - gá sos já té ko kat, és ver seny fel ada to kat is szer vez tünk a gye re kek nek, ame lyek kö zül a lu fi puk kasz tó arat ta a leg na gyobb si kert. A prog ra mok után gye re kek, fel - nőt tek egy aránt kel le me sen el fá rad tak, de re mél jük, hogy még so ká ig fog ják em le - get ni az ap ró sá gok ezt a szép nap sü té ses dél előt töt. Béres né Ba logh Ka ta lin Álláskeresési tréning Az Észak-ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Mun ka - ügyi Köz pont az Új Ma gyar or szág Fej lesz té si Ter - vé hez kap cso ló dó an év ben in dí tot ta a TÁ - MOP konst ruk ci ót De cent ra li zált prog ra - mok a hát rá nyos hely ze tű ek fog lal koz ta tá sá ért cím mel. A prog ram cél ja a hát rá nyos hely ze tű em - be rek mun ka erő pi ac ra va ló be lé pé sé nek se gí té se komp lex, sze mély re sza bott a he lyi mun ka erő pi ac le he tő sé ge i hez és igé nye i hez iga zo dó szol gál ta tá sok kal és tá mo ga tá sok kal. A prog ram azok ra a te - rü le tek re kon cent rál, ame lyek a ha gyo má - nyos esz kö zök kel, mód sze rek kel ne he - zeb ben ke zel he tő ek és az ered mé nyes - ség hez több sze - mély re sza bott szol - gál ta tás és tá mo ga tás szük sé ges. A prog ram ke re té ben az Észak-ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Mun ka ügyi Köz pont év ben 4398 fő be vo ná sát re a li zál ta, mely ből 3564 fő kü - lön bö ző tí pu sú kép zé sen vett részt, 2024 fő ese té - ben a fog lal koz ta tás hoz kap cso ló dó an tá mo ga tást biz to sí tott. A put no ki ki ren delt ség ese té ben a prog - ram ke re té ben 69 fő be vo ná sá ra ke rült sor. A be - vont ügy fe lek mind egyi ke kép zés ben ré sze sült. A kép zés kö zött az óvo da- és is ko lape da gó gu sok mun ká ját se gí tő daj ka, épí tő ipa ri, ke res ke del mi, vas i pa ri szak kép zett ség meg szer zé sét le he tő vé té - vő, fel zár kóz ta tó és az ál ta lá nos is ko la be fe je zé sé re irá nyu ló tan fo lyam ok sze re pel tek. A kép zést si ke - re sen 66 fő fe jez te be, akik kö zül 37 fő el he lye zé sét tá mo ga tás sal se gí tet tük elő. A prog ram ke re té ben a szol gál ta tá sok hoz kap - cso ló dó an olyan esz kö zök esz köz kom bi ná ci ók ki - vá lasz tá sa volt az el sőd - le ges szem pont, ame - lyek se gít sé gé vel a be - vont em be rek ké szek és ké pe sek lesz nek önál ló - an is ál lást ke res ni. Ezt szol gál ják azok a szol - gál ta tá sok, ame lyek a mun ka ke re sést, mun ka - vál la lást, gya kor lat szer - zést, jár tas sá got, a mun - ka adók kal va ló kap cso - lat te rem tést se gí tik. A prog ram részt ve vői szá - má ra a fo lya ma tos sze - mé lyes és se gí tő hát te ret a men to rok és eset me ne - dzse rek biz to sít ják. E cé lok el éré se ér de ké ben má jus kö zött ke rült sor Put nokon 13 fő ré szé re ál lás ke re sé si tré ning meg tar tá sá ra. A 3 nap alatt a részt ve vők olyan prak ti ká kat sa já tít hat - tak el, ami a mun kál ta tók kal va ló kom mu ni ká ci ót, kap cso lat te rem tést, a mun ka hely ke re sést se gí tik elő. Elek Fran cis ka ki ren delt ség-ve ze tő

8 8 Gömöri Hírmondó A Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola hírei A Péczeli József ÁMK Általános és Alapfokú Művészeti Iskola tavaszi és nyár eleji időszaka rendkívül mozgalmas. Ilyenkor kerül sor az óvodások rajzversenyének eredményhirdetésére, ami most rendhagyó volt, mert a nagycsoportosoknak szervezett nyílt nappal egybekötötten került megrendezésre. Ezenkívül a Gömöri Nyár nyitórendezvénye, a zongora, a furulya tanszaki hangversenyek, a képzőművészeti tanszak csodálatos kiállítása, a szintetizátor koncert, a hon- és népismereti pályázat eredményhirdetése mind-mind vonzotta a látogatókat. Így betekintést láthattak a szülők, diákok, a rendezvényekre ellátogató vendégek a művészeti iskola munkáiba, ami dicséri az itt tanuló diákokat és a pedagógusok munkáját. Ezenkívül 8. alkalommal került megrendezésre a művészeti tábor, melynek gazdag élményeiből fotósorozatot láthattak az intézménybe látogatók. Április végén szintetizátoros tanulóink országos versenyen adhattak számot tudásukról, ami sikert hozott művészeti iskolánknak. A fontosabb eseményekről tájékoztatjuk most Önöket: 2008/2009. tanév kitűnő tanulók Juhász Patrik 1. a Putnoki Loretta 1. a Lakatos Laura 1.b Sólyom Tamás Bence 1. b Szabó Kriszta 1. b Ádám Erika 1. c Győr Georgina 1. c Simon Árpád Ticián 1. c Boros Zoltán Gábor 2. a Burszán Zsófia 2. a Kolarovszki Bettina 2. a Szalka Nóra 2. a Pokó Csenge Anna 2. b Szabó Judit Fanni 3. a Kurucz Réka 3. a Béres Zoltán 3. b Fecsku Éva 3. b Gere Vivien 3. b Tóth Hanna 3. b Barabás Fanni 4. a Deme Soma 4. a Görömbei Olívia 4. a Javora Petra 4. a Nagy Olga 4. a Rejtő Hanna 4. c Deczki Bíbor 5. b Katona Eszter 5. b Kónya Viktor 5. b Sasvári Tímea 5. c Péter Hajnalka 6. a Boros Edina 7. a Pokó Ajtony 7. b Ipacs Evelin 7. b Farkas Kinga 8. a Csipkés Georgina 8. b Dzsudzsák Fanni 8. b Harnócz Katalin 8. b KIS FES TŐK A Mű vé sze ti Is ko la ha to dik al - ka lom mal hir det te meg a KIS - FES TŐK cí mű rajz pá lyá za tát, mely re vá ro sunk nagy cso por tos óvo dá sa i nak mun ká it vár tuk. A té - ma eb ben az év ben: Put nok és kör - nyé ké nek mon da vi lá ga. Az idén is a Péczeli Jó zsef Gyer - mek ala pít vány és Gu ba Krisz ti án vál lal ko zó tá mo gat ta a rajz pá lyá za - tot. A zsű ri zést a Tóth Ede Al ko tó - kör há rom tag já ra bíz tuk, akik ki vá - ló an zsű riz ték a be adott al ko tá so - kat. KIS FES TŐK rajz ver seny ered - mé nyei Tom pa úti óvo da: 1. hely: Re mé nyi Zol tán 2. hely: Bruszán Szon ja 3. hely: Láz ár Ani ta 4. hely: Mari nov Márk 5. hely: Re mé nyi Vi vi en Kü lön díj: Sza bó Kris tóf Mó ricz úti óvo da 1. hely: Tóth Kla u dia 2. hely: Ko vács Bog lár ka 3. hely: Csikász Zsó fia 4. hely: For ray Ge or gi na 5. hely: Ko vács Bo tond Ju toc sa Kü lön díj: Né meth Ni ko let ta OR SZÁ GOS VER SE NYEN A SZIN TE TI ZÁ TOR TAN SZAK NÖ VEN DÉ KEI Az Ok ta tá si és Kul tu rá lis Mi - nisz té ri um el ső al ka lom mal hir det - te meg a sz in te tizá tor-key board sza kon ta nu ló nö ven dé kek szá má ra az I. Or szá gos Elekt ro a kusz ti kusze nei ver senyt. A hely szín az or szág má sik vé - gé ben, Nagy ka ni zsán volt. A ver - seny két for du ló ban zaj lott. Az el ső nap vé gén örül het tünk an nak, hogy to vábbju tot tunk és ver se nyez het - tünk a dön tő ben Péc s, Deb re cen, Bu da pest mű vé sze ti is ko lás nö ven - dé ke i vel együt t. A dön tő be már csak 5 ta nu ló jut ha tott be a 28, 30 fős lét szá mú kor cso port ok ból. A mi is ko lánk nö ven dé kei: I. ko rc so port ban Tóth Han na dön - tős lett, II. ko rc so port ban Ko vács Dal ma kü lön dí jas, IV. kor cso port - ban Far kas Tí mea IV. he lye zett. Ah hoz, hogy részt tud junk ven ni a ver se nyen, is ko lánk tól több ala - pít vány tól és vál lal ko zó tól is kap - tunk tá mo ga tást. Tá mo ga tó ink: Péczeli Jó zsef ÁMK Ált. és Alap fo kú Mű vé sze ti Is ko la, Péczeli Jó zsef Gyer mek Ala pít vány, Gömöri Is ko lá sok Gyer mek Ala pít vány, Put nok Vá - ro sért Egye sü let, Laczkovich Bt., Szlavov és Tár sa Bt., Gu ba Krisz ti - án, Tóth né Győr Er zsé bet. Ez úton is sze ret nék kö szö ne tet mon da ni szpon zo ra ink nak. HON IS ME RE TI KÉPZŐ MŰ - VÉ SZETI PÁ LYÁ ZAT ITT HON VA GYOK A put no ki Péczeli Jó zsef ÁMK Ál ta lá nos és Alap fo kú Mű vé sze ti Is ko lá ja ha to dik al ka lom mal hir det - te meg hon is me re ti kép ző mű vé sze - ti pá lyá za tát Put nok és tér sé ge te le - pü lé se in és Put nok test vér vá ro sá - ban élő di á kok ré szé re. A pá lyá zat konk rét té má ja: nem - ze ti park ja ink ér té kei, nö vény- és ál lat vi lá ga volt. Több kor cso port ban sza bad tech ni ka és fo tó ka te gó ri á ban vár - tuk a pá lya mun ká kat. Több mint 200 pá lya mun ka ér ke zett be. Az al - ko tá sok túl nyo mó ré sze ter mé sze - te sen a kör nye ze tük ben élő, így az Agg te le ki Nem ze ti Park és a Bük ki Nem ze ti Park te rü le té hez kö tő dő ál lat- és nö vény vi lá got áb rá zol ja. A té ma kö zel állt a gyer me kek ér dek - lő dé si kö ré hez, így na gyon sok volt a jó szín vo na lú mun ka. Anya gi se - gít sé get kap tunk a Péczeli Jó zsef Gyer mek ala pít vány tól, Put nok If - jú sá gá ért Ala pít vány tól, a Krisz- Kraksz pa pír bolt tól. Két nem ze ti par kunk az Agg te le ki Nem ze ti Park és a Bük ki Nem ze ti Park va - la mint Put nok vá ros ön kor mány za - ta ér té kes tárgy ju ta lom cso ma got aján lott fel. Ez úton is kö szön jük a se gít sé gü ket. A be adott pá lya mun kák túl nyo - mó ré szét vá ro sunk is ko lá i nak ta - nu lói ké szí tet ték, a dí jak na gyobb ré szén is ők osz toz tak. A si ke res sze rep lést nagy ban se gí tet te, hogy mind két ál ta lá nos is ko lá ban évek óta fo lyik alap fo kú mű vé sze ti ok ta - tás. Így a Se ré nyi Lász ló Ál ta lá nos Is ko la szép ered mé nyé hez a he lyi pe da gó gu sok mun ká ján túl nagy - ban hoz zá já rult, hogy az in téz - mény ben is több éve mű kö dik a Péczeli Jó zsef ÁMK Mű vé sze ti Is - ko lá já nak ki he lye zett ta go za ta. (18 dí ja zott ból 14 mű vé sze ti is ko lánk ta nu ló ja is.) A pá lyá za ti ki ál lí tás anya ga a nyá ron be mu ta tás ra ke rül a Bük ki Nem ze ti Park ok ta tó köz - pont já ban, Fel sőtárkány ban. Dí ja zot tak: Ál ta lá nos is ko la al só tagozata 1-2. osz tály I. díj: Ko larovsz ki Bet ti na (Put nok, Péczeli J. ÁMK 2. o.), II. díj: Sza l ka Nó ra (Péczeli J. ÁMK 2. o.), II I. díj: Ko vács Zsom bor (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 2. o.). Kü lön dí jak: Mi hály Ba lázs (Ózd, Új vá ros té ri Ált. Isk. 1. os zt.), Kiss Cin tia Eve lin (Zá dor fal va, Pe tő fi S. Ált. Isk.), Ap ró An na (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 1. o.), He gyi Lil la (Put nok, Se - ré nyi L. Ált. Isk. 2. o.) osz tály I. díj: Rez nek Ka ta lin (Put nok, Se - ré nyi L. Ált. Isk. 4. o.), II. díj: Vára - di Dá ni el (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 3. o.), II I. díj: Ba ra bás Fan ni (Put nok, Péczeli J. ÁMK 4. o.). Kü lön dí jak: Leg szebb gra fi kai mun ká ért Nád ud va ri Ta más Pat rik (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 4. o.). Sza bad tech ni kai kü lön díj: Nád ud va ri Ta más Pat rik és Burg er Má té (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 4. o.).

9 Gömöri Hírmondó 9 Kü lön dí jak: Pé csi Má té Pál (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 3. o.), Olasz Vi vi en (Put- nok, Péczeli J. ÁMK 4. o), Fec sku Éva és Sza bó Ju dit Fan ni (Put nok, Péczeli J. ÁMK 3. o.), Schvank Bog lár ka (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 4. o.), Pó kos Or so lya és Beri Ré ka (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 3. o.). Ál ta lá nos is ko la fel ső ta go za ta 5-6. osz tály I. díj: Ko vács Dal ma (Put nok, Se ré - nyi L. Ált. Isk. 5. o.), II. díj: Kiss Vik tó ria (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 6. o.), II I. díj: Rási Ger gely, (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 6. o.). Kü lön dí jak: Ruszó Vik tó ria (Zá dor fal va, Pe tő fi S. Ált. Isk. 6. o.), Do ro gi Bar ba ra (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 6. o.) osz tály I. díj: Pé ter Fan ni (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 7. o.), II. díj: Bende Dal - ma (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 7. o.), II I. díj: Fá bi án Ivett (Put nok, Se rényi L. Ált. Isk. 7. o.). Kü lön dí jak: Sza konyi Stel la (Put nok, Se ré nyi L. Ált. Isk. 7. o.), Nagy Sz i mon et ta (Put nok, Péczeli J. ÁMK 7. o) Kö zép is ko lás kor osz tály I. díj: Trieber Jú lia (Se ré nyi Bé la Gim ná zi um 9. o.), II. díj: Sipőcz Di á na (Ózd, Jó zsef At ti la Gim ná zi - um 10. o.), II I. díj: Sz elecz ki Zi ta (Se ré nyi Bé la Gim ná zi um 9. o.). Fo tó ka te gó ria I. díj: Eke Vik tó ria (Kör ze ti Ált. Isk. Bor sod bó ta 1. o.), I. díj: Kó nya Vik tor (Put nok, Pé czeli J. ÁMK 5. o.), II. díj: Trieber Jú lia (Se ré nyi Bé la Gim ná zi um 9. o.), II I. díj: Bar ta Ré ka (Bor sod bó ta, Kör ze ti Ál ta lá nos Is ko la). Put nok Város Ön kor mány za tá nak kü lön dí ja I. díj: Prze muszaw Marsat (Nowy Zmi grod Gim náz i um ) Kü lön díj: Ma teusz Kucin s ki (Nowy Zmi g rod Gim náz i um) A TENGER ÜNNEPÉN Nagyon kedves meghívásnak tett eleget kórusunk, amikor június 18-tól 23-ig Franciaországba, Fécampba látogattunk. Az Yporti Férfikórussal régóta kapcsolatban állunk, hiszen évente volt hogy többször is látogatást tettek városunkban, ahol szeretettel fogadtuk őket ben először, és most második alkalommal látogathatott ki a teljes kórus a francia város nevezetes rendezvényére, a tenger ünnepére. Putnokot természetesen nemcsak mi kép vi - seltük, hanem a rendezvényen kinn tar tózkodott a Gömör Néptáncegyüttes, valamint Tamás Barnabás polgármester is. Bennünket többségében a kórus tagjai láttak vendégül, illetve szervezték meg az ott-tartózkodásunk alatti programokat. Bár korábbi utunk után is felejthetetlen élményekkel tértünk haza, most sem kellett csalódni vendéglátóinkban. Pénteken délelőtt látogatást tettünk Etretat-ban, illetve rövid túrát tettünk a festői szépségű tengerparton egy olyan útvonalon, ahol még nem jártunk. Délután Fécamp város fogadásán már a táncosokat buzdíthattuk tapsunkkal, este pedig a La Capelle Notre Dam du Salut temp - lomnál léptünk fel közösen a vendéglátó kórussal. Itt Fécamp városa és a hozzátartozók a tengerben meghaltak emlékére gyűlnek össze minden évben. A szombat délelőttöt különböző programokon a vendéglátó családokkal töltöttük, délután a kikötőben hajókáztunk, majd este felléptünk a közeli Benouville templomában, ahol fergeteges koncerttel kápráztattuk el a teltházas közönséget, akik felállva tapsoltak nekünk. Az estét is itt töltöttük el, ahol a he lyi - ekkel együtt hatalmas tűzzel, eszem-iszom vigalommal, dallal köszöntöttük Szent Iván éjszakáját. Vasárnap ünnepi szentmisén vettünk részt és énekeltünk, amit egy nagy sátorban rendeztek a tengerparton. Az oltárt az a terítő díszítette, amelyet itthonról vittünk magunkkal Farkas Ferencné kórustagunk jóvoltából, és ami Péterfy Ilona keze munkáját dicséri. Ezt a terítőt az Apátsági templom Mária oltárán helyezik majd el. Délután a tengerparton léptünk fel ismét közösen a férfikórussal, az este pedig egy yporti fellépéssel és fogadással zárult. Az utolsó nap is színesre kerekedett, ekkor a Szajna tölcsértorkolatához, Honfleurbe kirándultunk. Gyalog keltünk át a két km hosszú Pont de Normandia nevű hídon, amely 1995-ben, átadásakor a világ legmagasabb és legnagyobb főnyílású ferdekábeles hídja volt. Jelenleg is Le Havre városát és kikötőjét köti össze az ország autópálya-hálózatával. Az egyik francia kórustag jóvoltából bebocsátást nyertünk abba a kilátótoronyba, ahonnan irányítják számítógépes radarok és egyéb technikák segítségével a torkolat hajóforgalmát, hiszen a híd 52 méterrel helyezkedik el a víz dagályszintje felett, ami lehetővé tesz azt is, hogy a nagy tengerjáró hajók is áthaladhassanak alatta. Ezután a trouvillei homokos tengerparton töltöttünk el egy rövid időt, majd honfleuri sétával zárult ez a felejthetetlen nap. Szerencsés autóbusz- és repülőút után kedden este érkeztünk haza. Köszönjük az yporti kórusnak a meghívást, a vendégszeretetet, a gazdag programot, és hogy biztosították az út nagy részének költségét. Köszönet Putnok városának, hogy mint a város egyik civil szer - ve zetét, anyagilag is segítettek bennünket. Balázs Istvánnénak, mint a Gömöri Népfőiskolai Egyesület elnökének, hogy támogatta utunkat. Köszönjük a karvezető Szűcs Kornél sikeres felkészítő munkáját, és valamennyi kórustag családjának a folyamatos támogatást, amivel lehetővé tették a sikeres vendégszereplést. Bízom abban, hogy a részletes élménybeszámolókon keresztül egy kicsit valamenynyien részesei lehetnek élményeinknek. F. Judit PÉCZELI PIKNIK Iskolánkban hagyománnyá vált, hogy az utolsó tanítási nap estéjén az iskola tanulói, nevelői és a szülők együtt piknikeznek. Diák és tanuló egyaránt várja ezt a napot, hiszen egy tanév végét jelzi. Az idei programunkat lovasbemutatóval nyitottuk meg, amelyet Gál Benedek úr tartott. Szívesen vállalta a bemutatót, hiszen neki is két gyermeke az iskolánk tanulója. Ezt követően szalonnasütés, labdajátékok kö vették egymást. Horváth Dániel osz tályfőnökével gitárral kísérte az alkalmi kórust. Az est fénypontja a tábortűz és az osz tályok által bemutatott produkciók vol tak. A fellépők közül nem maradt ki a nevelőtestület sem. Tanu ló ink tapssal kísérték a tanári kar kórusát. Reméljük, jövőre is találkozunk a pikniken.

10 10 Gömöri Hírmondó S e r é n y i s e k a p ó d i u m o n jó szó val ok tasd, ját sza ni is en gedd szép, ko moly fi a dat! A Se ré nyi Lász ló Ál ta lá nos Is - ko la egyik leg szebb ha gyo má nya a két éven te meg ren de zés re ke rü lő kul tu rá lis be mu ta tó il l. tor na be mu - ta tó. A di ák ön kor mány zat szer ve - zé sé vel az utol só ta ní tá si na pon ke - rült sor a Mi enk a pó di um el ne ve - zé sű ren dez vény re. Az is ko la ve ze - tés min den le he tő sé get meg adott, tá mo gat ta, lel ke sí tet te, di csér te a sze rep lő gye re ke ket és a fel ké szí tő ta ná ro kat. Ta nu ló ink lá za san ké szül tek er re a nap ra, hi szen a ta nu lás ban ke vés - bé si ke re sek itt ki bon ta koz tat hat ták ké pes sé ge i ket. Cé lunk a prog ram - so ro zat tal a te het sé gek fel fe de zé se, a ké pes sé gek to vább fej lesz té se, a sza bad idő tar tal mas el töl té se volt. S ter mé sze te sen a já ték, a ját szás örö - mé nek meg ta pasz ta lá sa, a já ték mint az is ko lai ne ve lés egyik fon tos pe da gó gi ai esz kö ze, já ték ban meg - is mer he tő az em be ri ter mé szet és le he tő ség nyí lik az ér zel mek ki fe je - zé sé re. A ta vasz be kö szön té vel be in dult a lel kes ké szü lő dés, fo lya ma to san hal la ni le he tett a las san-las san fel - épü lő pro duk ci ó kat. Vi dám gye re - /József At ti la/ kek től volt han gos az is ko la. Na - gyon sok mű vé sze ti ág kép vi sel tet - te ma gát: tán cok ka val kád ja, je le - ne tek, ver s, pró za, la ko da lom, szin - te ti zá tor, fu ru lya, ci te ra. Sze met gyö nyör köd te tő jel me zek, tán cos - ruhák, dísz le tek ke rül tek ki a szor - gos ke zek alól. Hét fő dél után Markovic sné De - me ter Edi na igaz ga tó as szony kö - szön tő be szé de után a sze rep lők alig vár ták, hogy szín pad ra ke rül - hes se nek. A mű sor le ve ze té sé nek kü lö nös ér de kes sé ge na gyon le kö - töt te a né zők fi gyel mét. Ré gi idők kis bí ró ja mód já ra dob bal, han gos ki ki ál tás sal je len tet te be Polónyi Ba lázs 5. b osz tá lyos ta nu ló a mű - sor szá mo kat. A rend kí vül vál to za - tos és szín vo na las elő adá sok an nyi - ra le kö töt ték a kö zön ség fi gyel mét, hogy a nagy me leg ről is meg fe led - kez tek. A pro duk ci ók köz be ni tap - sok lel ke sí tet ték az elő adó kat, a kö - zön ség pe dig nem spó rolt a tet szés - nyil vá ní tás sal. Ezen a dél utá non a keleméri tag is ko la ta nu lói is be mu - tat koz tak. Fer ge te ges tán cuk ma gá - val ra gad ta a kö zön sé get. Na gyon sok szü lő, nagy szü lő, test vér és ro - ko nok jöt tek el, hogy ré sze sei le gye nek gyer me kük örö mé - nek, hogy büsz kék le - hes se nek rá juk. Meg - tisz te lő fi gyel mü ket ez úton is kö szön jük. Mi u tán igaz ga tó né - nink mél tat ta és na - gyon po zi tí van ér té - kel te e dél utánt, min - den sze rep lő sü te - ményt és ivó le vet ka pott aján dék ba, amit az is ko la aján lott fel. E szép és ne mes ha gyo mányt min den képp foly tat ni sze ret nénk a jö vő ben is, hi - szen igény van rá. Sok te het sé ges, ügyes gyer mek jár min dig az is ko - lánk ba, akik sze re tik, ha meg mu tat - hat ják ké pes sé gü ket, rá ter mett sé gü - ket, mű vé szi haj la mu k a t. A jó kedv nek, mu la tás nak még kö zel sem volt vé ge, hi szen ez után át men tünk az is ko la ud va rá ra, hogy vi dá man zár juk az évet. A sajó ve - lez di nép tán co sok tánc ház ba csa lo - gat tak. Tá bor tü zet gyúj tot tunk, da - lo kat ta nul tunk és szám ta lan kör já - té kot ját szot tunk. Ta nár-di ák együtt örült a si ke res tan év vé gé nek. Ré gi ha gyo mány ele ve ne dett fel, ami kor elő ke rült a zsí ros ke nyér ubor ká val, amit jó ízű en el fo gyasz tot tunk, meg it tuk a fi nom al ma és na rancs ivó le ve ket. Ek ko rá ra le égett a tá - bor tűz is, s mi az zal bú csúz tunk, hogy: jö vő re ugyan így-ugyan itt! Re mé nyi Józsefné DÖK vez. Kitûnõ tanulók a Serényi László Általános Iskolában 1. b osztály: Apró Anna, Drótos Ramóna Szerén, Fehér Dominik Florentin, Kolozsi Ádám, Lakatos Márk, Lõkös Ákos, Serfõzõ Balázs Botond 2. b osztály: Barra Martin, Bartók-Balog Péter, Gyurán Gergõ, Kovács Zsombor 3. b osztály: Pécsi Máté 4. b osztály: Farkas Márton, Fehér Mirtill, Reznek Katalin 5. a osztály: Rédai Viktória 5. b osztály: Fábián Bence, Kovács Dalma, Ráki Viktória, Susányi Helga, Váradi Réka, Vitkó Máté 6. a osztály: Kis Viktória, Rási Gergely, Rási Olivér 6. b osztály: Galambosi Lehel, Horváth Esz ter, Kispál Gábor, Koszta Márk, Nagy Anita, Váradi Dá - vid, Vécsei Bence 7. b osztály: Ablonczy Adrienn, Bende Dalma, Bódi Hunor, Bódi Me - gyer, Fábián Ivett, Kiss Krisz - tina, Svecz Vivien, Szakonyi Stella 8. a osztály: Nagy Réka 8. b osztály: Fábián Katalin, Farkas Tímea, Kiss Ágnes A keleméri tagiskolában: 2. osztály: Kovács Dénes, Mikó Georgina, Ráki Laura, Seres Vanessza Nyolc éven keresztül kitûnõ tanuló volt: Nagy Réka 8. a Fábián Katalin, Farkas Tí - mea, Kiss Ágnes 8. b A Serényi Év sportolója kupát kapta: Fábián Katalin és Szabó Tamás 8.b Készül a Szakállas farkas legendáját megörökítő ivókút A Putnok Városért Egyesület évek hosszú során át igyekezett jótékonysági bálok szervezésével olyan bevételre szert tenni, melynek segítségével a város egész közösségének az érdekeit kép viselheti. A kisvárosi miliő alakításának érdekében kerültek kihelyezésre a kandeláberek, várostérképek, útjelző táblák. Sebességmérő és digitális óra tájékoztatja a főúton haladókat. A szökőkút a parkban pihenni vágyóknak nyújt kellemes környezetet. (Természetesen ha nem strandként használják.) Az egyesület korábbi tervei között szerepelt a Mohos sétányon egy ivókút kialakítása. Kónya István művésztanár megbízást kapott az egyesülettől a Szakállas farkas legendájának formába öntésére, mely szobor az ivókút dísze lenne. Sajnos balesete miatt a szobor el ké - szítése a mai napig váratott magára. Most viszont örömmel tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a tanár úr elkészítette a szobor gipsz változatát, megtörtént annak zsűrizése, folyamatban van az engedélyek be - szerzése a felállítására. Bízunk benne, hogy Szent István ünnepén új szobor avatására invitálhatjuk a város lakosságát, mely emléke lehet ismét a civil összefogásnak, s nem utolsósorban egy ősi legendának településünk történetéből. Egerszegi Márta

11 Gömöri Hírmondó 11 AZ EGÉSZSÉGESEBB FOGAKÉRT 2. Márciusi számunkban már közöltük az ez alatt a cím alatt megjelent riport első részét, amelyben a terhesség alatti táplálkozásról, fogápolásról, a csecsemők anyatejes táplálásának fontos sá - gá ról olvashattak. Az ott leírtakat Dr. Légrádi László fogorvos nyilatkozta, amely tévesen Dob ro - novszky Györgyi fogorvos neve alatt jelent meg. A doktornő által elhangzottakat, amely elsősorban a kisgyermekkori fogápolásról, a helytelen szokásokról szól, most olvas hatják. A névcseréért mindkettőjüktől elnézést kérünk. Mikor érdemes elkezdeni a fogápolást a gyerekeknél? Akkor kell elkezdeni, amikor két érintkező kis fogacska van a szájban, tehát gyakorlatilag nyolctíz hónapos korban. Természetesen ekkor még nem fogkefével, hanem egy tiszta kendőcskével kell le tö - röl getni a fogakat. Egy éves kor körül kell venni gyerekfogkefét, fog - kré met, és először az a legjobb, ha az anyuka mossa a gyerek fogát. A kicsit vegye az ölébe, így jobban kézre esik neki, olyan mintha a saját fogát mosná. Legalább az esti fogmosásnál törekedjünk erre a módszerre. Persze oda lehet adni az apróságnak is a fogkefét, hogy játsszon vele és játékosan ismer - kedjen azzal. Az a tapasztalat, hogy egy gyerek négy-öt éves koráig nem tudja jól megmosni a fogát. Gond-e, ha a gyerek megeszi a fogkrémet, többet fogyaszt belőle a szükséges mennyiségnél? A fogkrémek édesek, jó ízűek, direkt úgy vannak megkomponálva, hogy semmi bajuk nem lesz tőle akkor sem, ha egy tubussal meg esz - nek. Természetesen mondani kell nekik, hogy ne egyék meg. Még a fluoros gyermekfogkrémek is úgy vannak kitalálva, hogy semmi baja ne legyen a gyereknek, ha véletlenül lenyeli. Mikor érdemes áttérni a felnőtt fogkrémre? Tíz-tizenkét éves kortól érde - mes áttérni a felnőtt fogkrémre, hiszen azok erősebb hatóanyagtartal múak. A gyerekfogkefékről nyolc-tíz éves korban át lehet váltani a felnőtt fogkefékre. Érdemes közepes keménységű fogkefét venni. Volt olyan időszak, amikor iszo - nyatos rossz minőségű fogkeféket lehetett kapni, most azok leke rül tek az üzletek polcairól, és jobbnál jobbak közül válogathatunk. Inkább az a gond, hogy a gyerekek egy évig is használnak egy fogkefét. Ha reg - geli és vacsora után valóban három percig használják a fogkefét, akkor két hónap után cserélni kell. Régebben voltak különféle ka mpányok a gyerekek fogazatána k megóvása érdekében, tablettá-kat, cseppeket adagoltak nekik. Mo stanában erről nem hallani. Go n dolom nem a gyerekek foga i nak állapota tette ezt szükségtelenné? Óriási hagyományai voltak Svájcban az ivóvíz és a só fluorozásának. Ez abból indult ki, hogy ha a fluor nincs ideális mennyiségben az ivóvízben, akkor sokkal gyengébb, a szuvasodással szemben kevésbé ellenálló és rosszabb anatómiai adottságú fogak alakulnak ki a szájban. Nálunk Putnokon 0,2 mg/liter az ivóvíz fluortartalma, szinteaz egész országban ala csony. Az lenne az ideális, ha 1mg/liter volna ez a mennyiség az ivó víz ben. Az a tapasztalat, hogy meg felelő mennyiségű fluor bevitele esetén a fogszuvasodás mértéke 40-50%- kal csökken. Ezért régebben voltak kampányok és törekvés, hogy te - gyük ideálissá az ivóvíz fluortartalmát. Mivel a só fluorozása nem valósult meg, az óvodásoknak nát - rium-fluor cseppeket, az iskolásoknak pedig tablettákat adagol tunk. Elég nagy volt az ellenállás a szülők részéről, ugyanis a fluor nagy mennyiségben méreg, nehe zen hitték el, hogy a javasolt adag és a káros mennyiség távol áll egy mástól. Ettől féltek a szülők, és a nagy ellenállás miatt, illetve mert nem is volt olcsó ez a kampány, úgy változott a helyzet, hogy csak azok a gyerekek kapják, akiknek a szülei ezt igénylik. A gyermekorvos, fogorvos receptre felírhatja, így a szülő adhatja naponta a rendelt mennyiséget. Van ennek hátránya, mert az sem igazából jó, ha egy pici gyerek megszokja, hogy tablettákat szed. Azt javaslom, hogy gyerekkorban fluoros fogkrémet használjanak, mert helyileg is képes felszívódni egy kis mennyiség a fogak zo mán - cába. Van lehetőség arra, hogy mondjuk természetes formában, pl. ásványvízzel juttassuk ezt a gye - re kek szervezetébe? Igen, létezik fluorral dúsított ás ványvíz, illetve néhol fluoros sót is lehet kapni, Putnokon még nem láttam. A helyes táplálkozással so - kat tehetünk a fogaink védel mé ért. Mikor kell fogorvoshoz menni egy gyerekkel? Én azt javaslom, hogy a két-há - rom éves kisgyerek kísérje el szü - leit ide a fogászatra. Ilyenkor még nem volna szabad, hogy problémája legyen a fogaival, így játékosan ismerkedne a hellyel, látná itt a sok cso dát, ami a rendelőben van. Szépen észrevétlenül hozzászokna a rendelőhöz, és hozzánk is. Régen az óvodásokat csoportosan elhoz - ták az óvó nénik, nagyon jó dolog volt, érdemes lenne ezt feleleve - níteni. Szívesen fogadjuk őket tíz percre, negyedórára. Együtt az óvó nénivel bátrabbak is. Tulajdonképpen két-három éves kortól szoktatni kell őket a fogászathoz. Mi történik, ha már a tejfogak romlani kezdenek? A tejfogak kezelésénél a rágófogakat együttműködő gyerekkel, aki nyugodtan tűri a kezelést, négyöt éves korban már be tudjuk tömni. Ehhez azért eléggé komoly együtt működés szükséges, nyugton kell ülni a székben ahhoz, hogy ezt meg tudjuk csinálni. Néhány gyerek már pici korától jár, de saj - nos nem ez a jellemző. Inkább az, hogy a tejfogak időszakában csak akkor hozzák el a gyereket, ha fáj a foga. Ez a lehető legrosszabb, mi - kor a gyermek legelső élménye az, hogy éj szakákon át nem alszik a fájda lomtól, lázas, bedagad az arca, gennyes fog eredetű gyulladása van. Akkor bizony már érzésteleníteni is nehéz. Ha egy gyereknek ez az első élménye a fogászatról, akkor ez egy életen keresztül megmarad. Sok rossz szokást vesznek fel a gye re kek. Az édességet tudom, hogy nehéz teljes mértékben ki - törölni a táp lálkozásból, de ha egy nap csak egy szer kapna a kisgye - rek ebéd vagy vacsora után csokit, cukrot stb. és utána rögtön fogat mosna, akkor nem károsítaná anynyira a fogait. Két-három éves korra gyö ké rig lepusztítja a fogakat az éjszakai teáztatás. Az új fel - fogás sze rint teát nem is volna sza - bad adni a kisgye reknek, in kább csak vizet. Rágjon minél többet zöld séget, gyümöl csöt. Két éves korban a cumi minden formájáról ér demes le szoktatni a gyereket, mert mint egy negatív fog sza bály - zó, elmoz dítja a fogait, és az ál - cson tot is deformálja. Ha idejében nem hagyja abba a cumizást, később csak fog szabá lyo zással le - het helyrehozni azt a kóros deformitást, amit a cumi vagy az ujjszo - pás okoz. Az ujjszopással kapcsolatban sz e ret ném azt el mondani, hogy van egy kis kö römlakk, amit a gyógy szertárakban, nagyobb illatszerboltokban lehet kapni. Nagyon keserű, a kö römre kenve nem lesz kedve a gye reknek ahhoz, hogy azt szopogassa. Tulajdon - kép pen jó lenne szépen, foko zato - san leszoktatni őket a cumizásról, de ez ritkán sikerül. Az iskolai fogászattal kapcsolatban mi a tapasztalata? Hetente egyszer osztályonként fogadjuk a gyerekeket. Célunk az, hogy gyermekkorban megszokja minden gyerek, hogy hozzátartozik az élethez, hogy évente felkeresi a fogorvosát. Szeretnénk, ha ezzel a félelem is észrevétlenül elszállna a fogászati kezelésekkel kapcsolatban. Le kell azonban szögezni, hogy a gyerekek fogászati ellátása nem hagyható teljes egészében az óvodára és iskolára, erről gondos - kodni elsősorban a szülők feladata. Az iskola fogászaton szájhigiéniás tanácsadást adunk, ellenőrizzük a gyerekek fogait, egyenként meg - vizsgáljuk, leírjuk, mi a helyzet a szájában. A teljes körű kezelést nem lehet elvégezni ilyen alkalommal, már csak a nálunk is bevezetett teljesítménykorlát miatt sem. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy az Egészségbiztosító csak bizonyos számú kezelést finanszíroz, ha ezt elértük, a többit nem téríti. Ha eljön egy húszfős osztály, a szűrővizsgá - latokkal a napi teljesítmény kétharmadát elfogyasztottuk. Ezért né - hány önként jelentkező gyermeket kezelünk, a többiek szűrővizsgálati igazolást kapnak, amelyet remé - lem, megmutatnak otthon a szülők - nek. Ők vegyék fel a kapcsolatot a fogorvosukkal és jelentkezzenek ke ze lésre. Tapasztalata szerint menynyien hozzák vissza a gyerekeket? A szülők egy része lelkiismeretes, és törődik ezzel is, mint minden mással. Nagy részük nem is reagál erre a szűrési eredményre, hanem hagy mindent úgy, ahogy volt. Amiben óriási hiányosságokat látok, az a gyerekek szájhigiéniás állapota. Egy osztályban egy-két gyerek van csak, aki helyesen ápolja a fogait. Van olyan is, aki egyáltalán nem mos fogat, a többiek csak felületesen, tele van a szájuk lepe - dékkel fogkővel. Annak ellenére, hogy mennyire félnek a gyerekek és a felnőttek is a fogászattól, még - sem tesznek meg mindent fogaik és egészségük érdekében. Pedig megtérül ez a törődés, mert sok szenvedéstől mentesül az, aki nek egészségesek maradnak a fogai. F. Judit

12 12 Gömöri Hírmondó S P O R T S P O R T S P O R T Évzáró a labdarúgásban Ismét lefutott egy bajnoki évad. Július 14-én utoljára indult útjára a játékszer a Labdarúgó NB III. Mát - ra csoport bajnokságának évi szezonjában. Az Újpest FC elleni összecsapás után Szek ré - nyesi Szabolcs szakosztályelnökkel a csapat egész évi teljesítményéről beszélgettem. Mint minden érté ke léskor célszerű segítségül hívni a számokat, melyek tükrözik a bajnokság érdekességeit és részleteit magya - ráz az elnök. Ősszel és tavasszal is meccset játszottunk 19, illetve 21 pontot gyűjtve. A százalékos mutató is hasonló volt, 42 ill. 47%. Érdekes viszont az idegenbeli és a hazai mérkőzéseket nagyító alá vetni. Tavasszal jónak mondható itthoni mérleggel rendel kezünk 17 pontot szerezve. Idegenben mindössze 4 pontot gyűjtöttünk. Az őszi produkció kiegyenlítettebb volt. Ha felbontjuk a tabella különböző helyezettjei ellen elért ered - mé nyeket, kijön-e valami érde kesség vagy megállapítás? Igen, a bajnokság 1-5. helye - zettei ellen 3, a ellen 14, míg a ellen 23 pontot gyűjtöttünk. Ez azt mutatja, hogy erős közép - szin tű csapat voltunk az évadban. Pozitív a gólkülönbségünk, ez dicséretes Így van. 25 mérkőzésen rúgtunk gólt, de a 25-ön kaptunk is. 51 találatot szereztünk, 48-at gyűjtöttünk. Csak a bajnokság 1-3. he lye - zettje rúgott több gólt, mint mi. 10 győzelem, 10 döntetlen és 10 vereség 40 pont, 8. helyezés ez azért nem rossz Folytatnám de lehetett volna jobb is. A tavaszt elvileg erősebb kerettel kezdtük, de ez nem igazán mutatkozott meg. Egy-két kulcsfontosságú meccsen jobban koncentrálva akár 2-3 hellyel előrébb is zárhatott volna a gárda. A bajnokság végén nem sok idő marad a pihenésre máris kezdődik a csapatépítés. Ez így igaz, bár arról, hogy ki távozik, ki marad és ki jön a ke - rethez, kicsit korai lenne még nyi - latkozni. Annyi bizonyos, hogy változások lesznek a gárdánál, cél - irányosan próbálunk majd igazolni egy erős együttest építve, hiszen keménynek ígérkezik a következő bajnokság, nagyobb kiesőlétszámmal. Zárásként meg ra gadnám az alkalmat, hogy a szak osztály ne vé - ben megköszönjem a vá rosvezetés egész évadi anyagi finan szírozását és egyéb támoga tó ink segítségét. Szakonyi A G Ö M Ö R I N Y Á R P R O G R A M J A Nosztalgia kupa Ez az elnevezés jutott először eszembe a Péczeli ÁMK előtti parkban megrendezett kispályás labdarúgó tornáról. A helyi CKÖ által szervezett megmérettetés eredetileg pünkösdhétfőn került volna lebonyolításra, az időjárás azonban keresztülhúzta a számításokat. Az eső miatt másnap kellett megtartanunk a tornát magyarázza Lázi Attila elnök szerencsére a lelkes résztvevőket nem zavarta a program változása. Közel 40 embert sikerült bevonni a rendez vénybe, ez jelzi, hogy igény van rá. A szűkös költségvetésünk miatt saj - nos gyakrabban nem tudunk sportmegmérettetéseket szervezni, de augusztusban tervezünk egy Roma nap elnevezésű programot, ami a sport mellett kulturális produkciókat is felvonultatna. Öt csapat adózott a tornán a foci szeretetének, régi idők sörmeccsei - nek hangulatát felidézve. A pálya állaga bizony megkopott kicsit az esztendők alatt, de nem úgy a színvonal. Több generáció rúgta a bőrt a gárdákban, az egykori és aktív focisták jelenléte pedig a nívót emelte. A végig sportszerű és színvonalas összecsapások végén impozáns kupák és különdíjak leltek gazdára. A torna családi programnak sem volt rossz, számos családtag is elkísérte a focistákat, tartalmasan töltve a délutánt. Szakonyi KÉK HÍREK Egerszegi Márta Újságíró Asszony részére! Gömöri Hírmondó Tisztelt Asszonyom! Telefonon történt megke re - sésére hivatkozva az alábbiakról tájékoztatom: A Borsod-Abaúj-Zemplén Me gyei Rendőr-főkapitány - ság jelenleg eljárást folytat jelentős értékre elkövetett lopás bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, aki én egy putnoki pénzkiadó automatából eltulajdonított nagyobb menynyi ségű készpénzt. Bár a nyomozás csak 50 millió forint elkövetési ér té - ket meghala dó összegnél tartozna me gyei hatás kör - be, az eset súlyára te kin tet - tel az ügy nyomozását a me - gyei rendőr-főkapitányság saját hatáskörébe vonta. A büntetőeljárásban jelenleg ta nú kihallgatások vannak folyamatban, az ügyben további nyo mozati cselekmények várhatók. Az ügyben további informáci ók kal egyelőre nem kívánunk szolgálni, tekintettel ar ra, hogy az az eljárás ered ményes lefolytatását ve - szélyeztethetné. Kérem a tájékoztatásban foglaltak szíves tudomásulvételét. Tisztelettel: dr. Gaskó Bertalan r. alezredes kommunikációs irodavezető B-A-Z MRFK

13 Gömöri Hírmondó 13 MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA Har ma dik al ka lom mal ren dez - ték meg vá ro sunk ban a Mú ze u - mok Éj sza ká ját, amit or szág szer te már ötö dik éve ün ne pel nek. A meg nyi tó ra a Hol ló Lász ló Ga lé ria ud va rán emelt pó di u mon ke rült sor. Zsuponyóné Ujváry Má ria kö szön tő be szé de után Markovic sné De me ter Edi na kép - vi se lő as szony nyi tot ta meg a ren - dez vény so ro za tot. Üd vö zöl te a há - rom éves szü le tés nap ját ün nep lő Köd kö peny szín tár su la tot, kü lön ki emel ve Plac skó La jos nép mű ve - lő mun ká ját, aki töb bek kö zött ezért is nyer te el az Év em be re meg - tisz te lő cí met. Ez után kö vet ke zett a tár su lat nagy si ke rű elő adá sa Rom - hányi Jó zsef tré fás ver se i ből és Trunkó Bar na bás ka ba ré tré fá i ból. Az éh es né zők szá má ra sült a gö - möri vi dék re jel lem ző krump lilán - gos, amit min den ki szí ve sen kós tol - ga tott. A kin ti prog ram a Szent Iván na pi tánc ház zal foly ta tó dott, az Árok Ze ne kar és a Gömöri Nép tánc Együt tes köz re mű kö dé sé vel. A ga lé ria ki ál lí tó helyi sé gé ben Si mon M. Ve ro ni ka Mun kácsy-ér - mes fes tő mű vész ki ál lí tá sá nak meg nyi tó ja kö vet ke zett. A mű sor - ban köz re mű kö dött Enye di Bé la Beö thy-dí jas elő adó, dal tu laj do nos, a mű vész nő fér je. Az ös sze gyűl te - ket Fó nagy István né, a MOS bi - zott ság el nö ke kö szön töt te, ma jd a mű vész nő vel Ta más Ist ván, a Tóth Ede Al ko tó kör el nö ke be szél ge tett élet út já ról. Néhány szó a FES TŐ MŰ VÉSZ - RŐL: Si mon M. Ve ro ni ka sok szo - ro san dí ja zott (Ju bi le u mi Szent Ist - ván-, Mun kácsy- és Krú dy-em lék - érem, Cser hát Arany kéz, AKIOSZ Aran y ecset Díj, LE O NAR DO Díj, PRO VI NO érdem érem va la mint JS ZLKK Lo vag rend pa rancs no ka, és mó ri Brin disi Szent Lő rinc Bor - lo vag rend nagy követe) fes tő mű - vész, aki köz gaz dász ként az Ame - ri kai Gra fi kai Kur zust és a Salz bur - gi Le o nar do Mű vész aka dé mi át vé - gez te. Mű vé sze ti fo lyó irat ok rend - sze re sen kö zöl nek mű ve i ből. Ve ze - ti az S MV 2000 Fes tő ta no dát. Ed dig több mint 120 kö te tet il luszt - rált, né há nyat Szlo vá ki á ba. So ro za - tok ban gon dol ko dik, több mint 10 so ro za ta van. (Kék-, Fe ke te-, Mes - ter ség-, Ho mok kő-, Val lá sos,- Portré,- Me d i tatív kép so ro za - tok.) Ha gyo má nyos és a XXI. szá - za di anya gok kal dol go zik. Enye di Bélá val, aki kor társ köl tők ver se it ze né sí ti meg és ad ja elő, jár ják az or szá got, vi lá got. Pá lyá já nak főbb moz za na tai: Kö zel 400 egyé ni ki ál lí tás 10 or - szág ban (többek kö zött Bu dapest (50), Szé kes fe hér vár (25), Csetény, Gyu la, Ma gyar or szág me gyeszék - he lye in, an nak szin te min den nagy - vá ro sá ban, il let ve Nagy vá rad, Ko - lozs vár, Gy er gyószent mik lós, Pá - rizs, St. Michel (3), Lon don (2), Révkomárom, Pár kány, Ipolyság (2), Széc sényková csi (2), Galán ta, Ná na (3), New York (2), Wa shing - ton, Béc s, Bá zel, Aa chen ) st b. 11 or szág 150 köz in téz mény ében mint egy 400 fest mé nye ta lál ha tó. A mű vész nő a XXI. szá zad fes té sze ti anya gai és tech ni kái (a salz bur gi Le o nar do Mű vész aka dé mia anya - gá ból ös sze ál lí tott) elő adá sát tar tot - ta meg az ar ra ér dek lő dő k nek, fő leg a put no ki Tóth Ede Al ko tó kör fes - tő mű vé sze i nek. Ér de kes dol gok ról be szélt, az ott lé vők ki is pró bál hat - ták, az űr ha jó zás nál hasz nált esz kö - zö ket, ame lyek át ke rül tek a fes té - szet be. Ezt kö vet te a kö zös mű ter mi mun ka. A vé gén min den ki egy sa ját ma ga ál tal el ké szí tett fest mén nyel tá voz ha tott. A kö vet ke zők ben Ve ro ni ká val be szél get tem: Hogy si ke rült el in téz ned, hogy részt tud tál ven ni it,t a Mú ze u mok Éj sza ká ján? Ne kem a put noki akkal na gyon szo ros mű vé sze ti kap cso la tom van. Mint tu dod, a Tóth Ede Al ko tó kör egyik al el nö ke va gyok. Rend sze re - sen az or szág kü lön bö ző te rü le tén ta lál ko zunk, kö zös ren dez vé nye - ken ve szünk részt. Az al ko tó kört is sok he lyen be mu ta tom mind itt hon, mind kül föld ön, vi szem a jó hí rét az itt al ko tó em be rek nek. Most pél dá - ul ala kult egy Szé kes fe hér vá ri Nem zet kö zi Mű vész Kör, be szél - tem Ta más Ist ván nal, hogy egy be - mu tat ko zás ra, mind in ter netes ol - da lon, mind sze mé lye sen is meg hí - vom a mű vész kört. Gon do lom, mi - vel a mú ze um nak több fest ményt is ado má nyoz tam, fel me rült a ne vem, hogy ve gyek részt a prog ram ban. Na gyon ne héz volt el in téz ni a rész vé te lün ket, egy al ko tó tá bor ve - ze té sé ből jöt tem el, de nem hagy - tam cser ben a tá bort, hi szen olyan mű vész tár sak he lyet te sí te nek, akik tud ják azt nyúj ta ni, amit én. Mi lyen szem pont ok sze rint vá - lo gat tad az itt ki ál lí tott mű ve i det? Ez az anyag egy ré sze, részt vett a nagy sza lon tai és a po zso nyi tár la ton, olyan si ke res volt, hogy Ujváry Ma ri ka ol va sott ró la, ő kér te, hogy ez zel jöj jünk ide. Egy ré szét el tud tam hoz ni, a má sik ré - sze je len leg Pé csett van ki ál lít va. Ez új tech ni ká val ké szült anya go kat is tar tal maz? Igen, ezek a ké pek az el múlt két-há rom év ben ké szül tek, a leg - újabb al ko tá sa im. A Le o nar do Mű - vé sze ti Aka dé mi át vé gez tem el há - rom éve és a ké pek nek egy ré sze azok kal a tech ni kák kal ké szült, amit ott sa já tí tot tam el. Mi lyen újabb ki tün te té se id van nak, ami ó ta nem ta lál koz - tunk? A szá mom ra leg ked ve sebb és meg tisz te lő, hogy nem csak Ma - gyar or szá gon kap tam el is me ré se - ket, na gyon nagy el is me rés ne kem a két nem zet kö zi ki tün te tés, egyi ket Szlo vá ki á ban, a Sa hi Ipoly ság vá - ros pol gár mes te ri dí ját ve het tem át, nagy örö möm re, a má sik a Mál tai Szent Láz ár Kór ház és Is po tá lyos Lo vag rend ki ne ve zett a Szent Er - zsé bet Com men da pa rancs no ká vá így a nem zet kö zi lo vag rend pa - rancs no ka le het tem. Na gyon sok si kert, egész sé get kí vá nok ne ked a Gömöri Hír mon - dó ne vé ben és a Tóth Ede Al ko tó - kör ne vé ben is. A prog ram zá rá sa egy haj na li sza lon na sü tés sel tör tént vol na, de ez a rossz idő mi att el ma radt. Ez úton is gra tu lá lunk a szer ve zők nek a jól si - ke rült szó ra koz ta tá sért. P. Klá ra A Gömöri Népfőiskolai Egyesület és a Gö - möri Múzeum rendezésében került sor a nép - főiskola első félévének utolsó előadására, amelyet Eperjesiné Pa ranai Mónika, a Népmű vé - szet Mestere tartott. Az előadót és a megjelenteket Balázs Istvánné képviselő, a MOS bizottság tagja üdvözölte. Elmondta, hogy ősszel mindenkit nagy sze - retettel várnak a gömöri népfőiskolai előadások folytatására. Ezután került sor az előadásra. Paranai Mónika elmondta: Már nagyon régen foglalkoztat engem is az a kérdés, hogy akkor amit hímeztek, szőttek, faragtak, festettek stb. honnan ered, miért éppen olyat és oda készítették. Miért fektettek bele annyi energiát, időt, és anyagot (pénzt) abból a kevésből is, egy sze - gényebb családban. Csak azért, hogy szebb legyen? Vagy azért mert a szomszédé is hasonló? Járok egy szövés mesterkurzusra, ahol az egyik csoporttársam mesélte, hogy annak idején G Ö M Ö R I N É P M Ű V É S Z E T amikor a tervezést tanulták, az oktatójuk meg - kérte őket, hogy képzeljék magukat egy paraszt - asszony helyébe. Az ő életét a népzene tölti ki, minden helyzetben énekel. Ha szomorú, ha valami öröm éri, énekel ha dolgozik, de akkor is, ha számunkra nagyon unalmasnak tűnő munkát végez. Énekel a szövőszék mellett is. Népdalaink ritmusa köszön vissza a szőttesek csíkritmusában. Mondta a csoporttársam, hogy ő kipróbálta, és működik. De vajon mi a helyzet a minta kincsünkkel? Én nem tudom elhinni, hogy az a tulipán, az a rózsa azért került arra a szőttesre, mert a parasztasszony kiszaladt a kertbe, meglátta, és megihlette. Én úgy gondolom, hogy valami más oka van annak, hogy odakerült. Az sem biztos, hogy az 1900-as évek elején szőtt kendő készítője tisztában volt ezek jelentésével, de azt nagyon jól tudta, hogy milyen al kal makra, darabokra mi való. Nyelvünk is milyen csodálatos megjele ní - teni, JELentést adni a díszítménynek. A JEL nem vélet lenül része e szavainknak. Majd elmagyarázta az előadó, hogy a kiemelt 14 motívum, amit a paraszti és úri hímzésben alkalmaznak Gömörben, mit szimbolizál. Saját és gyűjtött anyagból kis kiállítást is létrehozott a hímzett anyagokból, amelyeket az érdeklődők megtekinthettek. Befejezésül a következőket mondta: A kö - vetkező idézet ugyan nem azoknak szól, akik végigülték az előadást, de annyira igaz, hogy mégis sze retném fel olvasni. Lükő Gábor: De jó volna, ha egyszer már megtanulnák, hogy népi hagyományokhoz csak tisztelettel és kíváncsian szabad kö ze - lednünk, s magunkévá kell tennünk inkább, mintsem hogy pusztításukhoz látnánk. P. K.

14 14 Gömöri Hírmondó DIGIT-CENTER KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Pénztárgépszerviz Tel.: 30/ , 30/ , 30/ Ózd, Munkás út 7/1. Tel./Fax: 48/ FELHÍVÁS - ÁFA VÁLTOZÁS Mint bizonyára értesült róla: egyes adótörvények és az azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló évi XXXV. törvény (továbbiakban: Törvény) alapján július 1-jétõl a 20%-os általános forgalmi adó mértéke 25%-ra módosul, és bevezetésre kerül a 18%-os adómérték. Az általános forgalmi adó változás érinti a pénztárgépek és taxaméterek mûködését, ezért a Törvény 59. (1) bekezdése meghatározza az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, mely alapján az ÁFA mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket az adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésõbb augusztus 31. napjáig átállíttatni. A számla, egyszerûsített adattartalmú számla adására is alkalmas, illetve az általános forgalmi adó nyugtán való feltüntetésére alkalmas pénztárgépet és taxamétert alkalmazó adóalany az átállításig kézi kibocsátású bizonylatot köteles kiállítani. Röviden, kissé közérthetõbben: 1. Azon pénztárgépek, amelyek a nyugtán az ÁFA értéket (százalékot) nem jelenítik meg az átállításig használhatók, a 20%-ról 25%- ra történõ emelést a könyvelõ fogja kiszorozni. 2. Azon pénztárgép felhasználók, akik tejet, kenyeret is árusítanak, és a pénztárgépükön több 20%-os ÁFA gyûjtõ is fel van prog - ramozva, egy eddig nem használt gyûjtõbe üssék a 18%-os ÁFA alá esõ termékeket (melyet az átállításig a könyvelõ fog kiszorozni) 3. Minden használatban és raktáron lévõ folyamatosan, vagy idényjelleggel mûködõ pénztárgépen (alanyi adómentes, EVA, különleges adózás szerinti felhasználó esetében is), minden ÁFA gyûjtõt be kell programozni, még akkor is, ha a pénztárgép csak az ÁFA mérték kiírására alkalmas, ekkor a gyûjtõ megnevezésébe kell beprogramozni az ÁFA mértékét. Pl.: ÁFA 18% 4. Adóalanyiságtól függõen (errõl az adózót szóban nyilatkoztatni kell, mert az adószámból nem minden esetben derül ki) az áru - cso port gyûjtõk megnevezését kell AAM, EVA, vagy KUL megnevezésre programozni és ha a pénztárgép kezeli az ÁFA kulcsokat akkor a TAM ÁFA gyûjtõhöz kell rendelni. 5. Minden pénztárgépbõl a szerviznek meg kell állapítania a január 1-jétõl június 30-ig terjedõ forgalmat és az APEHnek le kell jelenteni. Amit Önnek kell tennie: 1. Kérjük, készítse elõ a pénztárgép gépnaplóját, bélyegzõjét és a tulajdonos hozza magával! 2. Vessen egy alapos pillantást az Ön pénztárgépe által kibocsátott nyugtára, hogy rajta van-e az ÁFA mértéke. Pl.: Áru 20%, ÁFA 20%, vagy 16,67% áfát tartalmaz. Ha nem tudja eldönteni, hogy az Ön pénztárgépe használható-e az átállítás elõtt, hívjon minket. 3. Tekintse át nyitvatartási rendünket és június 22-tõl egyeztessen kollégáinkkal. 4. Kérjük, tudja meg a könyvelõjétõl a év elsõ és június utolsó napi zárásának sorszámát, dátumát és GT (bruttó forg.) összegét, írja fel egy papírra, tartsa a gépnaplóban és hozza magával! (Ez a következõ gépeknél szükséges: Samsung ER-250F, 250FPC, 2610, 4615F (212-es, 238-as engedélyszám), 350F (239-es engedélyszám), Miniko, IES Spazio UNO, IES 2127, 2107, 2217, 2227, KONTOR gépek, HUGIN SWEDA) Az APEH közlemény megtekinthetõ teljes terjedelemben: Putnok és környékére való tekintettel július 6-án és 7-én 7 órától- 17 óráig a Serényi Béla Gimnázium kollégiumának (Bajcsy Zs. út 2.) földszinti helyiségében végezzük az átállításokat. Az átállítás típustól függõen minimum 2-3 órát vesz igénybe!