Dél-dunántúli statisztikai tükör 2010/6

Átírás

1 21/76 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal IV. évfolyam 76. szám 21. július 6. statisztikai tükör 21/6 Tartalom 1 társadalma és gazdasága 1 Népesség, népmozgalom 2 Bölcsõdei ellátás 2 Közoktatás 3 Felsõoktatás 3 Ipar 4 Kereskedelem, vendéglátás 4 A vendégforgalom alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 6 Gazdasági szervezetek 8 Beruházás 8 K+F 8 Foglalkoztatottság, keresetek 9 Személyi jövedelemadó 9 Munkanélküliség 1 Nyugdíjasok, nyugdíjak 1 Egészségügyi ellátás 11 Mûvelõdés 12 Bûncselekmények 13 Lakáshelyzet 14 Közmûellátottság 14 Környezet 15 Helyi közlekedés társadalma és gazdasága Népesség, népmozgalom megyei jogú város, Baranya megye székhelye csaknem 157 ezer fõs lakosságával Magyarország 5. legnépesebb városa, a Dunántúl legjelentõsebb felsõoktatási és kulturális központja, 21-ben Európa egyik kulturális fõvárosa. alig 163 km 2 -nyi területén 29. év elején Baranya megye lakosságának mintegy 4%-a koncentrálódott, 964 fõ/km 2 -es népsûrûségével a hazai megyeszékhelyek közül a legsûrûbben lakott település. A múlt század elején még csupán mintegy 42 ezres lélekszámú város népessége a XX. század folyamán a két világháború hatására bekövetkezett megtorpanás mellett 1989-ig folyamatosan gyarapodott, ekkor érte el a történelmi csúcsot fõs lakosságszámmal. A kilencvenes években az országot általában jellemzõ népességfogyás, valamint a kibontakozó szuburbanizáció következtében a nagyvárosok, így népessége is csökkenésnek indult. A születések és a halálozások különbségébõl eredõ veszteségen felül a korábbi növekedés legfõbb forrását jelentõ vándorlási egyenleg is negatívba fordult, ennek következtében a 21. évi népszámláláskor lakónépessége 7541 fõvel elmaradva az 199. évitõl mindössze fõt tett ki. Az azóta eltelt idõszakban ett a természetes népmozgalom egyenlege továbbra is negatív maradt, az ebbõl adódó veszteség 28 végéig meghaladta a 4 fõt. 1. ábra A természetes népmozgalom és a lakónépesség alakulása ett Élveszületés, halálozás ett az elmúlt esztendõk demográfiai folyamatai a többi megyeszékhelyhez illetve az országoshoz hasonlóan kedvezõtlenül alakultak. Az ezredfordulót követõen továbbra is alacsony szinten hullámzott az élveszületések száma, évente csupán gyermek született, 28-ban szám szerint Ezer lakosra ebben az évben mindössze 9,2 élveszületés jutott, amely elmaradt mind a megyeszékhelyek (9,6 ezrelék) mind az ország (9,9 ezrelék) átlagától. Nem javult ugyanakkor a halandóság sem, az ezredforduló óta évente hozzávetõleg 2 pécsi lakos hunyt el. A legutolsó rendelkezésre álló 28. év adatai szerint 239-en haltak meg, ez ezer lakosra vetítve 13, ezrelékes halálozási arányszámot jelentett, amely megegyezett ugyan az országos átlaggal, de számottevõen rosszabbnak bizonyult a megyeszékhelyek 11,7 ezrelékes átlagánál, és a régiónkba tartozó másik két megyeszékhely (Kaposvár 11,6, Szekszárd 1,4 ezrelékes) mutatójánál is. A stabilan alacsony születésszámmal párosuló magas halandóság következtében a természetes népmozgalom egyenlege továbbra is negatív maradt, 2 és 28 között évente átlagosan 522 fõvel, 28-ban 591 fõvel fogyatkozott a város népessége ebbõl adódóan. A természetes fogyás ett ezer lakosonként 3,8 fõt tett ki 28-ban, amely jelentõsen meghaladta a megyeszékhelyek 2,1 ezrelékes, de az ország 3,1 ezrelékes átlagát is. Az ezredfordulót követõen is folytatódott a házasodási kedv visszaesése, ett 28-ban mindössze 717 pár állt az anyakönyvvezetõ elé, csaknem 15%-kal kevesebb, mint 2-ben (a megyeszékhelyek átlagában ezidõ alatt 12, országosan mintegy 17%-os csökkenés következett be). A városban 28-ban ezer lakosra 4,6 házasságkötés jutott, amely meghaladta mind a megyeszékhelyek 4,4, mind az ország 4, ezrelékes átlagát is. Kedvezõ fejleményként értékelhetõ, hogy a házasságkötések számának csökkenésével párhuzamosan hasonló mértékben, 14%-kal fogyatkozott a válások száma is a vizsgált idõszakban. 28-ban ett ezer lakosra Lakónépesség, fő Élveszületés Halálozás Január 1-jei lakónépesség

2 2 statisztikai tükör 21/6 Statisztikai tükör 21/76 2,6 válás jutott, kevesebb mint a megyeszékhelyeken általában (3 ezrelék). A népességfejlõdésében döntõ szerepet játszó belföldi vándorlás egyenlege 1995 és 24 között, tíz éven keresztül passzívumot mutatott, majd 25-ben fordulat következett be, és a következõ években a városba beköltözõk száma ismét meghaladta az elköltözõkét. A migrációból adódóan lélekszáma 28-ban 726 fõvel gyarapodott, amely ezer lakosonként 4,6 fõs többletet jelentett. Ezrelék 14, 12, 1, 8, 6, 4, 2,, -2, -4, -6, A népmozgalom fõbb mutatói 28-ban Válás Élveszületés Halálozás Egy éven aluli meghalt Közoktatás Az alacsony születésszám miatt csökkenõ gyermeklétszám az óvodások számában már megmutatkozott, 28-ban az óvodákba beírt 4925 gyermek 3%-kal volt kevesebb a 21. évinél, és az ország más területein is hasonló mértékû csökkenés történt. A megyeszékhelyeken átlagosan 4, országosan pedig 5%-os fogyatkozást regisztráltak, a régió megyeszékhelyei közül Szekszárdon mutatkozott a legnagyobb mértékû, mintegy 14%- os visszaesés. A baranyai megyeszékhelyen 28-ban 55 feladatellátási hely 5161 férõhelye várta az óvodáskorúakat, elõbbi 4%-kal több, utóbbi 2%-kal kevesebb volt a 21. évihez viszonyítva, miközben ugyanezen idõ alatt mind országos átlagban mind a megyeszékhelyek átlagában az óvodák számának 6%-os fogyatkozása mellett a férõhelyek száma lényegében változatlan maradt. Az óvodai férõhelyek kihasználtsága a vizsgált idõszakban mindenütt csökkent, ett 97-rõl 95%-ra, országosan 97-rõl 92%-ra, a megyeszékhelyeken általában 98-ról 94%-ra. ett 28-ban 458 óvodapedagógus foglalkozott a gyermekekkel, számuk 21-hez viszonyítva mintegy tizedével lett kevesebb. A megfelelõ korú népesség csökkenése következtében általános iskolába is egyre kevesebb gyermek jár. ett 38 általános iskolai feladatellátási helyen a 28/29. tanévben fõ tanult, a 21/22. évinek alig négyötöde. A megyeszékhelyek átlagában és országosan valamivel kevésbé, de szintén számottevõ mértékben egyaránt mintegy 17%-kal fogyatkozott a tanulók száma. A Dél-Dunántúl másik két megyeszékhelye közül Szekszárdon csökkent legnagyobb mértékben, 23%-kal, ugyanakkor Kaposváron csupán 11%-kal az általános iskolások száma. A tanulók ezer lakosra jutó száma 21 és 28 között ett 91-rõl 75-re, a megyeszékhelyek átlagában 95-rõl 8-ra, míg országosan 93-ról 79-re esett vissza. A feladatellátási helyek valamint az osztálytermek számának alakulása országosan és a megyeszékhelyek átlagában is többé-kevésbé követte a tanulói létszám csökkenését, ugyanakkor ett a feladatellátási helyek száma kismértékben még emelkedett is, az osztálytermeké pedig mintegy tizedével lett kevesebb. Az intézményrendszer változásánál rugalmasabban követte a gyermeklétszám csökkenését a fõállású pedagógusok állománya. ett csakúgy, mint országosan, 16, a megyeszékhelyeken pedig átlagosan 18%-kal kevesebb pedagógus foglalkozott a tanulókkal 28-ban, mint 7 évvel korábban. A 28/29. tanévben ett az általános iskolai tanulók 12%-a vett részt nemzetiségi, etnikai oktatásban, a megyeszékhelyek közül ennél magasabb hányad csupán Szekszárdon, ehhez hasonló pedig Tatabányán mutatkozott. A pécsi középiskolákban 21 és 28 között a tanulólétszám 8%-kal, ezen belül a gimnazisták száma 15%-kal növekedett, míg a szakközépiskolásoké lényegében nem változott. Az ország megyeszékhelyeinek átlagában és az ország egészében is hasonló tendencia érvényesült. Itt kell megjegyezni, hogy 28-ban ett ezer lakosra 78 középiskolás jutott, amely még mindig számottevõ mértékben elmarad a megyeszékhelyek 91 fõs átlagától. A feladatellátási helyek száma a tanulói létszámnál nagyobb mértékben emelkedett, a gimnáziumoké 43%-kal (14-rõl 2-ra), a szakközépiskoláké 17%-kal (18-ról 21-re). A 8%-os tanulói létszám- Házasságkötés Természetes szaporodás, fogyás ( ) 2. ábra A hosszú ideje erõteljesen fogyatkozó születésszám nemcsak a népesség csökkenésével, hanem korstruktúrájának változásával is együtt járt. Jelentõsen csökkent a gyermekek ( 14 évesek), ugyanakkor emelkedett az idõskorúak (65 évesek és idõsebbek) száma és aránya. lakosságának korösszetétele már 21-ben is kedvezõtlen volt, 1 gyermekkorúra 14 idõskorú jutott, 17-tel több, mint a megyeszékhelyeken általában. A továbbra is alacsony születésszám következtében az elöregedés folytatódott és 29-ben már 127 idõskorú jutott 1 gyermekkorúra (a megyeszékhelyeken általában 112, országos átlagban 11 volt az öregedési index értéke). A pécsi lakosság átlagéletkora a 21. évi 39,1 évrõl 29 elejére 4,5 évre emelkedett. A népesség kedvezõtlen korösszetételének, a férfiak magasabb halandóságának tudható be, hogy a nemek aránya sincs egyensúlyban, erõs nõtöbblet jellemzõ. ett már 21-ben is 116 nõ jutott ezer férfira, majd az arány további romlása után 29 év elején már Bölcsõdei ellátás A csökkenõ gyermeklétszám a bölcsõdékbe beírt gyermekek számában nem tükrözõdött, hiszen a bölcsõdék esetében olyan szociális szolgáltatásról van szó, amelynek igénybevétele nem kötelezõ, a potenciális 3 év alatti korcsoport kisebb hányadát (ett kevesebb mint egyötödét) érinti. Hazánkban az anyák többnyire szívesen maradnak otthon a gyermek három éves koráig, akik mégis a munkába való korábbi visszatérés mellett döntenek, többnyire gazdasági kényszer hatására teszik és kisebb részben a karrier-építés a döntõ szempont. (Egy 29 tavaszán elfogadott törvény értelmében a 21. május elseje után született gyermekek esetében kétéves korig jár majd a gyes vagy a gyed. Ez bizonyára élénkíteni fogja a bölcsõdei férõhelyek iránti keresletet, de a jelen tanulmányban vizsgált idõszakot még nem érinti.) ett az ezredforduló után a bölcsõdék száma 11 és 13 között ingadozott, 28-ban 13 intézményben 676 férõhely várta a legkisebbeket. Ebben az esztendõben a 841 beírt gyermekkel 153 gondozónõ foglalkozott. Mivel 21-hez képest a beírt gyermekek száma 1, ugyanakkor a férõhelyeké nem egészen 4%-kal emelkedett, a megyeszékhelyen nõtt a bölcsõdék zsúfoltsága, 1 férõhelyre a 21. évinél 7-tel több, 124 gyermek jutott. os összehasonlításban ez a mutató még kedvezõnek is tekinthetõ, hiszen országos átlagban 13, a megyeszékhelyek átlagában 138 bölcsõdébe beírt gyermek jutott 1 férõhelyre 28-ban.

3 Statisztikai tükör 21/76 statisztikai tükör 21/6 3 emelkedéssel párhuzamosan a fõállású pedagógusok száma is hasonló mértékben (7,5%-kal) növekedett, így az egy pedagógusra jutó tanulók száma (1 fõ) nem változott. A baranyai megyeszékhelyen középfokú oktatásban résztvevõk mintegy egyötöde szakiskolában vagy speciális szakiskolában tanult. Arányuk a vizsgált idõszakban lényegében nem változott, és kismértékben elmaradt a megyeszékhelyek (22%) valamint az ország (23%) átlagától is. ett 16 szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyen 28-ban 3154-en tanultak, a 21. évihez viszonyítva mintegy tizedével többen. Ez számottevõ mértékben meghaladta a megyeszékhelyek és az ország egyaránt 2% körüli növekedését. A feladatellátási helyek és a fõállású pedagógusok száma a tanulólétszám bõvüléséhez viszonyítva jelentõsen, elõbbi 46%-kal (11-rõl 16-ra), utóbbi 2%-kal (172-rõl 26-ra) növekedett. Fő ábra A közoktatásban résztvevõk ezer lakosra jutó számának alakulása Óvoda Általános iskola Középiskola Szakiskola és speciális szakiskola Felsõoktatás a Dunántúl legnagyobb felsõoktatási központja, Debrecen és Szeged mellett egyike a három nagy vidéki egyetemi városnak. A 28/29. tanévben 5 intézményben folyt felsõfokú oktatás a városban, közülük kettõnek, a i Tudományegyetemnek és a i Püspöki Hittudományi Fõiskolának a székhelye található helyben. A i Tudományegyetemen, amely több egyetem és fõiskola integrációjával jött létre, a tudományterületek széles körét felölelõ, sokrétû oktatás folyik, vonzáskörzete nemcsak a Dunántúlra, hanem az országra, sõt az orvosi kar révén a határokon túlra is kiterjed. A 28/29. tanévben diák folytatott felsõfokú tanulmányokat a városban, csaknem harmadával több, mint a 21/22. tanévben, közülük fõ nappali tagozaton, felsõfokú alap- vagy mesterképzésben vett részt. Az összes hallgató ezer lakosra jutó száma a 21. évi 148-ról 28-ra 175-re emelkedett, és mind a mutató értéke, mind pedig a növekedés volumene számottevõ mértékben meghaladta a megyeszékhelyek átlagát. A hallgatók döntõ többsége (87%-a) egyetemi vagy fõiskolai tanulmányokat folytatott, felsõfokú szakképzésben illetve szakirányú továbbképzésben 4 5%-uk, doktori képzésben mindössze 3%-uk vett részt. Ipar Annak ellenére, hogy a baranyai megyeszékhelyen a külföldi befektetések döntõen iparszervezetekben koncentrálódnak, az ipari teljesítmények az ország vagy jó néhány megyeszékhely viszonylatában szerények. A 29. év elõzetes adatai alapján a pécsi székhelyû, iparba sorolt középméretû és nagyvállalkozások közel 152 milliárd forintnyi termelést produkáltak, a megyei teljesítménynek csaknem a héttizedét 1. Az iparhoz tartozó két meghatározó gazdasági ág közül e gazdálkodói körben az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gõzellátás, légkondicionálás) termelését meghatározó hányadban, a feldolgozóiparét 57%-ban a pécsi székhelyû vállalkozások teljesítették a megyében. A ett bejegyzett közép- és nagyvállalkozások egy lakosra jutó ipari termelési értéke 968 ezer forintot tett ki, amely meghaladta a 721 ezer forintos megyei átlagot, a hasonló vállalkozói körre számított országos átlagnak azonban mindössze a hattizedét, az ország 18 vidéki megyeszékhelyére számított átlagnak pedig a négytizedét tette ki. A fajlagos ipari teljesítmény a hasonló státusú települések közül hatét múlta felül, azonban az élen álló fejlett ipari városok (Gyõr, Székesfehérvár, Tatabánya, Szombathely) többszörös népességarányos mutatóértéket produkáltak. Az ipar ágazati szerkezete fõként az energiaipar nagyobb súlyaránya miatt eltér a megyeitõl. A pécsi székhelyû vállalkozások 29. évi ipari bruttó termelési értékének 41%-át adta az energiaipar, bõ 58%-át a feldolgozóipar, amelyen belül a gépipar meghatározó, de az élelmiszeripar és a gumi-, mûanyag és nemfém ásványi termék gyártásnak részesedése sem elhanyagolható. Az értékesítésben is hasonlóak a húzó ágazatok, mint a termelésben, értékesítési irányok szerint azonban a hazai piacon az energiaipar eladásainak meghatározó a súlya, míg exportja csakúgy, mint a megyében kizárólag a feldolgozóiparnak volt, erõs gépipari meghatározottsággal. Az ipari termelés és értékesítés ágazati szerkezete, 29 + Gazdasági ág, ágazat megoszlása ett Termelés Termelés 1. tábla Belföldi Export értékesítés % Belföldi Export értékesítés megoszlása Baranyában Bányászat,5,7,3,5 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 9,3 8,7 7,6 15,3 16, 11,2 Gumi-, műanyag, nemfém ásványi termék gyártása 6,8 6,4 5,5 9,7 11, 6,1 Gépipar 37,4,4 78,9 31,8 3,4 61,8 Többi, fel nem sorolt feldolgozóipari ág 4,9 1,9 8, 13,5 6,3 2,8 Feldolgozóipar 58,4 17,5 1, 7,3 36,7 1, Villamosenergia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 41,2 81,8 29,4 62,8 Ipar 1, 1, 1, 1, 1, 1, A pécsi iparba sorolt közép- és nagyvállalkozások ipari értékesítésének bevételében mintegy 41%-ot (országosan 57%-ot, a 18 vidéki megyeszékhely átlagában közel héttizedet) képviselt az export, a feldolgozóipari árbevételnek azonban csaknem a négyötöde származott külpiacokról. A baranyai megyeszékhely iparán belül a gépipar tevékenysége erõteljesen függ az exportpiacoktól, a 29. évi értékesítési árbevételének ugyanis 99%-a kivitelbõl származott. 1 Az ipari adatok a legalább 5 fõt foglalkoztató iparba sorolt közép- és nagyvállalkozásokra vonatkoznak, székhely szerinti összesítésben. Az ágazati csoportosítás a 28. január 1-jétõl érvényes TEÁOR'8 alapján történt. Az évközi iparstatisztika a bányászat, feldolgozóipar és az energiaipar (B, C, D) nemzetgazdasági ágakat tekinti együttesen iparnak, amelynek a hivatalos megnevezése: Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A közölt ipari termelési és értékesítési adatok erre a körre vonatkoznak.

4 4 statisztikai tükör 21/6 Statisztikai tükör 21/76 Kereskedelem, vendéglátás lakosságának kereskedelmi ellátását 28-ban 2722 kiskereskedelmi bolt biztosította, 7%-kal kevesebb, mint 8 évvel korábban. A boltok száma az összehasonlítás alapjául szolgáló területek közül kizárólag a régió megyeszékhelyein csökkent, másutt mindenütt növekedett, legjelentõsebben (több mint egytizedével) en. Az üzletek közül városunkban a hagyományosnak számító élelmiszer- és iparcikk üzletek megfogyatkoztak, a gépjármûvekkel kapcsolatosak (gépjármû üzletek, illetve üzemanyagtöltõ állomások) ellenben megszaporodtak 2-hez képest. Élelmiszerboltból 17%-kal, iparcikküzletbõl 7%-kal kevesebb állt rendelkezésre az áttekintett idõszak végén, mint az elején. Elõbbiek számának csökkenése nagyjából az országosnak és a megyeszékhelyeknek megfelelõ nagyságrendû volt, az iparcikküzletek és áruházak viszont csak itt váltak ritkábbá, a hasonló jogállású településeken, illetve az ország egészében ezzel szemben gyarapodtak. A gépjármû-üzletek hálózata ett és az összehasonlítás valamennyi vetületét tekintve is számottevõen bõvült. A legtetemesebb növekedés (32%) a megyeszékhelyeken következett be, a gyarapodás városunkban - hasonlóan az országoshoz 27%-ot tett ki. 28-ban 26 üzemanyagtöltõ állomás fogadta a tankoló jármûveket, a 2. évinél 4%-kal több. Terjeszkedésükre csak nálunk került sor, általában azonban 28-ban kevesebb benzinkút volt, mint az évezred elején. Az üzletekkel való fajlagos ellátottság a vizsgált idõszak végén az országos átlagnál kedvezõbb volt, a megyeszékhelyekhez (azokon belül a dél-dunántúliakhoz), valamint a fõvároshoz képest ellenben lemaradás mutatkozott. 1 lakosra 173 bolt jutott, 15-tel több, mint Magyarországon általában, a többi területhez viszonyítva azonban 1 2-szal kevesebb. A legelterjedtebbek mindenütt az iparcikküzletek voltak, városunkban 116 ilyen kereskedelmi egység jutott 1 fõre, ez 13-mal meghaladta az országost, viszont csakúgy, mint az elõbbi esetben 1 2-szal elmaradt az összes többi vizsgált átlagtól. Az élelmiszerüzletek és áruházak álltak a második helyen, a fajlagos mutató értéke ett 28-ban megközelítette a 4-et, lényeges területi differenciák e téren nem adódtak. Harmadikként a gépjármûüzletek említhetõk, e körben a 1 lakosra jutó üzletek száma a megyeszékhelyekhez hasonlóan ett is 16-ot tett ki. Helyzetünk azonban az országos átlagnál (és még inkább a fõvárosinál) kedvezõtlenebb. A negyedik helyet elfoglaló üzemanyagtöltõ állomások a lélekszámhoz viszonyítva általában ritkák, 1 fõre mindössze 2 jutott belõlük 28-ban, területi különbségek ez esetben sem voltak fellelhetõk. Az áttekintett idõszak végén ett 849 vendéglátóhely mûködött, 15%-kal több, mint 8 évvel korábban. Számuk et kivéve, ahol 26%-kal gyarapodott többnyire hozzánk hasonló mértékben emelkedett. 1 lakosra 28-ban 54 ilyen egység jutott, ami az összehasonlítás alapjául szolgáló területek átlagának megfelelõ ellátottságot tükröz. A vendégforgalom alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken A hazai megyeszékhelyek kereskedelmi szálláshelyeinek száma 29-ben 453 volt, amely az ország összes kereskedelmi egységének egyhatodát fedte le. A dél-dunántúli régió megyeszékhelyein a szálláshelyek száma 68 volt. ett 48, Kaposváron 14, Szekszárdon 6 kereskedelmi szálláshely mûködött. A bemutatott adatokból egyértelmûen kiolvasható, hogy a régió megyeszékhelyei közül szerepe a legmeghatározóbb. Ugyanakkor a baranyai megyeszékhelyet összehasonlítva a jelentõsebb regionális központokkal lényegi eltérés nem állapítható meg. A kereskedelmi egységek száma Gyõrött 47, Miskolcon 46, Szegeden pedig 48 volt. A kereskedelmi szálláshelyek közül a magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó szállodák és panziók számát kell kiemelni. E két szállástípus az összes egység több mint kétharmadát teszi ki országosan, nagyvárosi környezetben pedig részarányuk még hangsúlyosabb. A dél-dunántúli megyeszékhelyek esetében az ország egészére jellemzõ megállapítás együttesen és külön-külön is egyaránt fennáll. os kitekintésben a kereskedelmi szálláshelyek közel harmada szálloda. Ugyanez figyelhetõ meg a régió megyeszékhelyeinek összevont adatainál is. A megyeszékhelyek közül a csekély kínálattal jelentkezõ Szekszárdot ettõl eltérõ arányok jellemzik, mivel ott szállodán és üdülõházon kívül más kereskedelmi szálláshely nem fordul elõ. A panziók száma kivételével az ismertetett területi skálákon valamivel jelentõsebb, mint a szállodáké. Az ország panzióinak egyhatoda található a megyeszékhelyek valamelyikében. A dél-dunántúli megyeszékhelyeken 27 panzió mûködött tavaly júliusban, többségük ett üzemelt. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek közül ett egyaránt találkozhatunk turistaszállóval (7), ifjúsági szállóval (5), üdülõházzal (2) és kempinggel (1). A megyeszékhelyek közül mellett ez csupán Egerrõl és Nyíregyházáról mondható el. A kereskedelmi szálláshelyek száma 29. július 31-én Megnevezés kemping Összesen szálloda panzió Ebből ifjúsági szálló 2. tábla turistaszálló üdülőház Kaposvár Szekszárd megyeszékhelyek A tavalyi év közepén országosan közel 3 ezer kereskedelmi szállásférõhely állt a pihenni vágyók rendelkezésére. A férõhelyek 14%-a található a megyeszékhelyek valamelyikében. Ennél az aránynál magasabb a panziók (23%), a turistaszállások (43%) és az ifjúsági szállók (21%) részesedése, a szállodáké pedig átlag körüli. A régió megyeszékhelyein a férõhelyek száma közel 5 ezer volt. A szállodák a férõhelyek több mint kétötödével (44%), a turistaszállók a negyedével (26%), a panziók a hatodával (17%) rendelkeztek. valamivel több mint 3 ezer szállásférõhellyel meghatározó súlypont a megye szálláshely-kínálatában. A város szálláshelyeinek többségét szállodai (41%), turistaszálló (27%) és panzió férõhelyek (18%) alkotják. Összehasonlítva a többi megyeszékhellyel, ett jelentõsebb a szállodák, és csekélyebb a kempingek súlya, míg a több többi szálláshelynél minimális aránybeli különbségek mutatkoztak.

5 Statisztikai tükör 21/76 statisztikai tükör 21/6 5 A férõhelyek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 29. július 31-én Megnevezés Összesen szálloda panzió Ebből ifjúsági szálló 3. tábla turistaszálló üdülőház kemping Kaposvár Szekszárd megyeszékhelyek A tavalyi évben kereskedelmi szálláshelyeit közel százezer vendég kereste fel. A 2. évi vendégforgalomhoz képest számottevõ 4 ezer fõnyi csökkenés következett be. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma alapján a megyeszékhelyek rangsorában a negyedik helyet foglalta el. Az élen Eger és Debrecen állt (129 ezer fõ), õket Szeged (112 ezer fõ) követte. Nem sokkal maradt el tõl Gyõr és Miskolc (94 és 91 ezer fõ). A fajlagos mutatók alapján jól látszik, hogy a megyeszékhelyekhez és a régió megyeszékhelyeihez képest is több vendéget tudott fogadni, ugyanakkor lényegesen kevesebbet, mint. Mindemellett en a vendégek száma jelentõsen bõvült 2-hez képest. A növekedés abszolút értékben is számottevõnek mondható (1,9 millióról 2,3 millióra). Az elmúlt évtized re nézve kedvezõtlen idegenforgalmi folyamatai miatt az ország egészét jellemzõ fajlagos mutató értéke ma már felülmúlja a városét, ahol az ezer lakosra jutó vendégek száma 63 volt, szemben az országos 7-zal. 4. ábra Az 1 lakosra jutó vendégek száma 2-ben és 29-ben Az ezredforduló évében ett még 4 ezer külföldi vendéget regisztráltak, számuk 29-re megfelezõdött. A köztes idõszakban monoton csökkenés volt tapasztalható. A hazai nagyvárosok közül ennél nagyobb számú külföldi vendég fordult elõ Gyõrött (52 ezer), Szegeden (35 ezer), Debrecenben (29 ezer) és Egerben (28 ezer) is. A külföldi vendégekre számolt fajlagos mutatók alapján egyaránt elmarad a hazai megyeszékhelyektõl, a fõvárostól és az országos értéktõl is. A különbség az országoshoz, és még inkább hez viszonyítva különösen számottevõ. Általánosan megfogalmazható, hogy a baranyai megyeszékhely vendégforgalmában egyre jelentõsebb szerepet játszanak a belföldi vendégek. Vendég ábra A külföldi vendégek 1 lakosra jutó száma 2-ben és 29-ben megyeszékhelyek 2 29 os A szállodák vendégforgalomból való részesedése az egységek számához képest lényegesen jelentõsebb. Szerepük a nagyvárosi idegenforgalomban ugyancsak megkerülhetetlen, de korántsem olyan jelentõs, mint az ország egészében, ez utóbbi átlag idegenforgalmi súlya miatt kevésbé alkalmas arra, hogy az ország egészére vonatkozó megállapításokat tegyünk. A megyeszékhelyek vendégforgalmának 2-ben valamivel több mint fele (55%), 29-ben kevesebb mint kétharmada kötõdött szállodákhoz. A pécsi szállodák 2-ben 64 ezer, 29-ben 54 ezer vendéget fogadtak. A csökkenés ellenére a szállodai vendégek aránya a teljes vendégforgalomban 1 százalékponttal (46%-ról 56%-ra) nõtt az idézett évek között. 6. ábra A vendégek 1 lakosra jutó száma a szállodákban 2-ben és 29-ben Vendég megyeszékhelyek os Vendég megyeszékhelyek os

6 6 statisztikai tükör 21/6 Statisztikai tükör 21/76 A fajlagos adatok alapján ett 1 lakosra 2-ben 4, tavaly 35 vendég jutott. A legutóbbi év számított mutatója alapján továbbra is kedvezõbb helyzetben van a régió másik két megyeszékhelyéhez képest, fajlagos adata nem tér el a megyeszékhelyek átlagától, viszont messze elmarad az országos és fõképp a budapesti mutatótól. A hazánkba látogató külföldi vendégek túlnyomó része a magasabb árkategóriájú szállodákat részesíti elõnyben. A kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégeinek 2-ben 8%-a, napjainkban 85%-a jelentkezik szállodákban. ett hasonló léptékû koncentráltsággal találkozhatunk. A szállodákra vonatkozó fajlagos mutató a vendégforgalomhoz hasonló sajátosságra hívja fel a figyelmet. helyzete kedvezõbb, mint a régió másik két megyeszékhelyéé, de már a megyeszékhelyekhez képest is lemaradás figyelhetõ meg, ami még feltûnõbb az országos és fõképp a fõvárosi átlaghoz képest. Vendég ábra A külföldi vendégek 1 lakosra jutó száma a szállodákban, 2-ben és 29-ben megyeszékhelyek 2 29 os Gazdasági szervezetek város helyi gazdaságának hátterét 29. év végén gazdasági szervezet, ezen belül vállalkozás biztosította, a megyében székhellyel rendelkezõknek egyaránt megközelítõen 47 47%-a. A pécsi székhellyel bejegyzett vállalkozásoknak 44%-át tették ki a társas formában nyilvántartottak, nagyobb hányadát, mint az ország fõvároson kívüli megyeszékhelyein összességében vagy a dél-dunántúli megyeszékhelyeken átlagosan (négytized-négytized körüli). Az egyéni vállalkozások 56%-os részesedésébõl a 26%-ot képviselõ egyéni vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozások, illetve a háromtizedet kitevõ egyéb engedély alapján mûködõ egyéni vállalkozások, adószámot igénylõ magánszemélyek és õstermelõk aránya viszont egyaránt alacsonyabb volt az ország megyeszékhelyinek vagy a dél-dunántúli régió megyeszékhelyeinek átlagánál. A társas vállalkozási formák közül a korlátolt felelõsségû társaságok (5567) és a betéti társaságok (4256) a legnépszerûbbek, a magasabb tõkeösszeggel alapítható részvénytársaságok száma (65) viszont az összes vállalkozásnak mindössze,3, a társas vállalkozásoknak,6%-át tette ki. A vállalkozások számának változását az ezredfordulót követõen a baranyai megyeszékhelyen más térségekhez hasonlóan - az évtized elsõ felében növekedés jellemezte, ami az évtized közepe táján az egyéni vállalkozások számának csökkenése következtében megtorpant, majd ismét növekedés következett, elsõsorban az õstermelõk kötelezõ adóhatósági regisztrációjának köszönhetõen. A pécsi székhellyel nyilvántartott társas vállalkozások száma a folyamatos mérsékelt emelkedés következtében 29 végén 2, az egyéni vállalkozásoké közel 3, az összes vállalkozásé csaknem 1%-kal múlta felül a 2. évit. E növekedési mértékek alacsonyabbak voltak, mint az ország fõváros nélküli megyeszékhelyein együttvéve jellemzõ (26, 16, 2%), és hasonlóak a Dél-Dunántúl megyeszékhelyein regisztrálthoz. 8. ábra A nyilvántartott vállalkozások száma ett, december 31. Vállalkozás Társas vállalkozás A vállalkozások sûrûsége a lakosság számához viszonyított mutató alapján nem tér el lényegesen a hasonló jogállású települések átlagától 2. A baranyai megyeszékhely ezer lakosára 29. év végén 165 vállalkozás jutott, amely mindössze eggyel magasabb a fõvároson kívüli megyeszékhelyek országos átlagánál, viszont elmaradt a dél-dunántúli megyeszékhelyek 169- es átlagától. Az összes vállalkozáson belül a társas vállalkozások gyakoribbak a hasonló státusú településekre jellemzõnél (73, a megyeszékhelyek 65-öt kitevõ országos átlagával szemben), míg az egyéni vállalkozások 93- as fajlagos mutatóértéke 7-tel elmaradt az említett települések átlagától. A fõbb társas vállalkozási formák közül a kft.-k és a bt.-k gyakrabban, a mindenütt ritka részvénytársaságok pedig még gyérebben fordulnak elõ, mint a megyeszékhelyeken átlagosan. Árnyaltabb és egyben a gazdasági teljesítõképesség szempontjából talán kedvezõtlenebb képet látunk azonban, ha a létszámnagyság szerinti összetétel alapján nézzük meg a mutatószámokat. osan is általános, hogy a vállalkozásoknak jelentékeny hányadát teszi ki az a bizonytalan teljesítményûnek tekinthetõ kör, amelynek tagjai ismeretlen létszámmal vagy bejelentett létszám nélkül szerepelnek az adminisztratív nyilvántartásokban. Az ilyen vállalkozások belüli aránya, így népességarányos értéke is magasabb ett az ország és a megyeszékhelyek átlagánál. Ezzel párhuzamosan viszont alacsonyabb a mikro-, illetve a középméretû és a nagyvállalkozások ezer lakosra vetített mutatószáma. Ez utóbbi két csoportba tartozó, viszont a legjelentõsebb teljesítményûnek tekinthetõ szervezetek sûrûsége általában minden területi egységre vizsgálva alacsony, a baranyai megyeszékhelyen azonban még ritkábban fordulnak elõ, mint a megyeszékhelyek legtöbbjében. A középvállalkozások (5-249 fõt foglalkoztatók) ezer lakosra jutó száma csupán Miskolcon, Kaposváron és Veszprémben, míg a (legalább 25 fõs) nagyvállalkozásoké mindössze Békéscsabán volt alacsonyabb a pécsinél az ország megyeszékhelyei közül 29 végén Egyéni vállalkozás A népességarányos mutatók számításához a 29. január 1-jei lakónépesség-adatokat használtuk, az elemzés készítésének idõszakában 29. év végi adatok még nem álltak rendelkezésünkre. 3 A vállalkozások 29. évi nemzetgazdasági ág szerinti bontása a 28. január 1-jétõl érvényes Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozása (TEÁOR'8) alapján történt.

7 Statisztikai tükör 21/76 statisztikai tükör 21/6 7 A vállalkozások fajlagos mutatói létszámnagyság szerint, 29. december 31. Területi egység 4. tábla A vállalkozások nemzetgazdasági ág szerinti összetétele 3 eltérõ sajátosságokat mutat a nagyvárosokban, illetve a kisebb városok és a falvak esetében. A megyeszékhelyeken általában a szolgáltatások körébe tartozó tevékenységeknek nagyobb, a mezõgazdaságnak kisebb szerep jut. 9. ábra A vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 29. december 31. Összes vállalkozás és ismeretlen létszámú % 2% 4% 6% 8% 1% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (A) Ipar (B,C,D,E) Építőipar (F) Kereskedelem, gépjárműjavítás (G) Információ, kommunikáció (J) Ingatlanügyletek (L) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (M) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (N) Oktatás (P) Összesből a társas vállalkozás Humán-egészségügyi, szociális ellátás (Q) Többi, fel nem sorolt szolgáltató ág (H,I,K,O,R,S,T,U) 5 és több 54,3 16,7 2,5 1,2,6 165,3 Összes megyeszékhely 46, 113,6 2,4 1,3,7 164,1 Ezen belül: Dél-Dunántúli megyeszékhelyek 52,5 111,9 2,4 1,2,6 168,6 43,1 111,8 2,1 1,1,6 158,8 a) 29. január 1-jei lakónépesség-adatokkal számítva. főt foglalkoztató vállalkozás ezer lakosra jutó száma a) Összes ett 29 végén a nyilvántartott vállalkozás közül ingatlanügyletekkel foglalkozott a legtöbb, 5896, a szakmai, tudományos mûszaki tevékenységet 395, a kereskedelmi tevékenységet 3122, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet 147, az oktatást 1347, a mezõgazdaságot, erdõgazdaságot, halászatot 1417, az ipart 188 (ebbõl a feldolgozóipart 17), az építõipart 1522 jegyeztette be fõtevékenységének. A többi nemzetgazdasági ágban külön-külön ezernél kevesebb vállalkozást tartottak nyilván. A termelõ ágak közül a mezõgazdaság és az ipar területén nyilvántartottak alacsonyabb, a szolgáltató ágak többségébe tartozók pedig magasabb hányadot képviseltek a hasonló státusú települések átlagánál. A társas vállalkozások között a mezõgazdasággal és az ingatlanügyletekkel foglalkozók kisebb, az ipar, az építõipar és a kereskedelem területén bejegyzettek nagyobb részesedésûek az összes vállalkozásra jellemzõnél. Bár a térségben a hazai befektethetõ tõke is szûkös volt a privatizációk idõszakában, sem Baranya, sem nem tartozott a külföldi tõkebefektetõk különösképpen preferált területei közé, és e téren azt követõen sem változott meg alapvetõen a helyzet. A 28. év végén a településen székhellyel rendelkezõ 27 külföldi tõke részvételével mûködõ vállalkozásban 46,6 milliárd forint saját tõkén belül 41,3 milliárd forintnyi külföldi tõkeösszeget tartottak nyilván, amely a megyei vállalkozásokban mûködõ külföldi tõkebefektetéseknek ugyan bõ hattizedét, az országosnak nem egészen a,3%-át tette ki. A viszonylag csekély érdeklõdés megmutatkozott a befektetések fajlagos mutatójában is, az egy lakosra jutó külföldi tõkeösszeg 263,4 ezer forintnyi összege mindössze közel egyhatoda volt az 1511,4 ezer forintot kitevõ országos átlagnak, de a nagy vonzású fõváros nélkül számított országos átlagnak sem érte el az egyharmadát. Nemzetgazdasági ág szerint a ett mûködõ külföldi érdekeltségû vállalkozásoknak egyharmada az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 28%-a az ipar, 27%-a a kereskedelem, javítás területéhez tartozott, a tevékenység folytatásához befektetett külföldi tõkeösszegnek azonban nyolctizede az iparban mûködõ szervezetekhez kötõdött, és az ingatlanügyletek 6, a kereskedelem 4%-kal részesedett. Az iparon belül a feldolgozóipar, azon belül is leginkább a gépipar a meghatározó. A megyeszékhely ágazati jellemzõi e szempontból a megyeitõl leginkább abban különböznek, hogy itt kisebb a mezõgazdaságban, és nagyobb az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, valamelyest az ipar és a pénzügyi közvetítés területén a külföldi tõke jelenléte. os átlagban lényegesen egyenletesebb a tõke eloszlása, azonban ezt fõként az okozza, hogy fõvárosi székhellyel mûködnek országos hálózattal rendelkezõ nagy szolgáltató szervezetek pl. a pénzügyi szférában, az ingatlanügyletek és a kereskedelem területén. 1. ábra A külföldi tõkeösszeg megoszlása fõbb nemzetgazdasági ágak szerint*, 28. december 31. Baranya % 2% 4% 6% 8% 1% Ipar (C,D,E) Többi termelő ág (A,B,F) Kereskedelem, javítás (G) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (K) Többi szolgáltató ág (H, I,J,M,N,O) * A 28. évi adatok nemzetgazdasági ág szerinti összesítése a TEÁOR'3 alapján történt. 3 A vállalkozások 29. évi nemzetgazdasági ág szerinti bontása a 28. január 1-jétõl érvényes Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozása (TEÁOR'8) alapján történt.

8 8 statisztikai tükör 21/6 Statisztikai tükör 21/76 Beruházás A baranyai megyeszékhelyen bejegyzett gazdasági szervezetek a 29. évi elõzetes adatok alapján a teljes körû adatszolgáltatásba bevont szervezeti körben 5 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg, a hasonló gazdálkodói kör megyei fejlesztéseinek közel kétharmadát 4. (Itt is felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy az adatok a beruházó székhelye szerintiek, tehát nem a beruházás tényleges megvalósulásának a helyét mutatják.) A település egy lakosára 32 ezer forint beruházási teljesítményérték jutott, kivételesen magasabb a hasonló gazdálkodói kör országos átlagánál. A beruházások 29. évi ágazati szerkezetében annyiban mindenképpen tetten érhetõek a válság jelei (hasonlóan a megyei jellemzõkhöz), hogy a feldolgozóipari beruházások viszonylag szerény hányadot képviseltek, a szervezetek számára a pénzügyi és piaci lehetõségek ebben az esztendõben kevesebb lehetõséget biztosítottak a korábbi néhány évben jellemzõnél. Jelentõs forrásokat fordított fejlesztésre ugyanakkor az energiaipar, a településen bejegyzett vállalkozások által megvalósított beruházási teljesítményérték 45%-a e nemzetgazdasági ág szervezeteihez kötõdött. A nagyobb részesedésûek között említhetõ még az építõipar (11%) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (1%), továbbá a szállítás, raktározás, a közigazgatás és az oktatás területe is (5 7% közötti részesedéssel). A beruházási teljesítmények néhány jellemzõje nemzetgazdasági ágak szerint, 29 betűjele megnevezése Baranya 5. tábla % megyén belüli aránya A U Nemzetgazdaság 1, 1, 1, 65,5 Ezen belül: C Feldolgozóipar 1, 25,9 7,7 5,7 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 31,1 8, 45,3 95,5 B,C,D Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül 41,1 34,4 53,1 84,6 B,C,D,E Ipar 42, 37,9 53,9 84,1 F Építőipar 7,7 6,8 11,3 96,3 H Szállítás, raktározás 4,6 21,1 6,6 94,5 L Ingatlanügyletek 2,6 1,3 2,7 69,3 N O A nemzetgazdasági ág beruházási teljesíményértékének nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 6,6 1,6 1, 99,7 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 1,2 6,5 5,3 33,9 P Oktatás 4,5 3,4 6,2 89,7 K+F ett 28-ban 173 kutató-fejlesztõ helyet regisztráltak, mindössze eggyel (,6%-kal) többet mint 24-ben (a megyeszékhelyeken ezalatt átlagosan 13%-kal, de országosan is 11%-kal bõvült a számuk). A K+F ráfordítások tekintetében még inkább szembetûnõ az eltérés megyeszékhelyünk és az ország más területei között. ett 28-ban 3993 millió forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, amely mintegy 5%-kal elmaradt a 24. évitõl, ugyanakkor a megyeszékhelyek átlagában 58, országosan pedig 47%-kal nõtt az összeg nagysága. A baranyai megyeszékhelyen egy kutatóhelyre 28-ban átlagosan 23,1 millió forint ráfordítás jutott, amely a megyeszékhelyek átlagának alig több mint egyharmadát, az országos átlagnak pedig kevesebb mint egynegyedét tette ki. ett 24 és 28 között 27%-kal csökkent a kutató-fejlesztõ helyeken dolgozók tényleges létszáma miközben a megyeszékhelyek átlagában alig 7%-os csökkenés, országosan pedig egy százalékos növekedés történt. A kutató-fejlesztõ munkakörben dolgozók létszáma ugyanakkor kisebb mértékben, 13%-kal fogyatkozott, igaz, hogy e területen a megyeszékhelyeken általában 5%-os, országos átlagban pedig 11%-os gyarapodás történt. A kutatók ezer lakosra jutó száma ett 28-ban még a csökkenés ellenére is 11 fõt tett ki, amely mintegy háromszorosa volt az országos átlagnak, és majdnem 5 fõvel meghaladta a megyeszékhelyek átlagát is. A városunkban tevékenykedõ kutatók 7%-a rendelkezett valamilyen tudományos fokozattal 28-ban, amely kimagasló mind az országos 46, mind pedig a megyeszékhelyek 54%-os átlagához viszonyítva is. 11. ábra Egy kutató-fejlesztõ helyre jutó ráfordítás alakulása, millió Ft Millió Ft 1, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1,, Foglalkoztatottság, keresetek ett 28-ban a munkaképes korú népesség 44%-a, átlagosan közel 45 ezer fõ állt alkalmazásban. Ez valamelyest elmaradt az ország illetve a Dél-Dunántúl megyeszékhelyeire számított 47 és 45%-os részaránytól, ugyanakkor jelentõsen meghaladta az országos mintegy 38%-os hányadot. Mindenképpen ki kell emelni a fõvárosnak a foglalkoztatásban ahogy a gazdasági élet más területén is kiemelkedõ szerepét, hiszen en a munkaképes korú népesség mintegy kétharmada tartozott a foglalkoztatottak körébe. Általánosságban elmondható, hogy az alkalmazásban állók több mint kilenctizedét teljes munkaidõben foglalkoztatják, akár et, akár a megyeszékhelyek átlagát vesszük, de az ország egészét tekintve is hasonlóan alacsony a részmunkaidõ alkalmazása a munkáltatók részérõl. A teljes munkaidõben foglalkoztatottakról általában elmondható, hogy közel hasonló arányban kerülnek ki a férfi és nõi lakosság körébõl, miután a köztük levõ eltérés az összehasonlítás egyik vetületében sem nagyobb 1 2 százalékpontnál. ett, valamint a dél-dunántúli megyeszékhelyek átlagában kicsivel magasabb a nõk aránya (51%-os), a megyeszékhelyek összességét és az ország egészét ugyanakkor a férfiak némileg magasabb (elõbbiben 51, utóbbiban 52%-os) hányada jellemzi. 4 A beruházás-adatok a teljes körû adatszolgáltatásba bevont szervezetekre vonatkoznak, évközi adatgyûjtés alapján, székhely szerinti összesítésben. A teljes körû adatszolgáltatásba bevont szervezetek közé tartoznak az évközi adatgyûjtésben a legalább 5 fõt foglalkoztató vállalkozások, és létszámhatártól függetlenül valamennyi költségvetési és társadalombiztosítási szervezet.

9 Statisztikai tükör 21/76 statisztikai tükör 21/6 9 ett a munkavállalási korú férfi és nõi népességen belül a férfiak foglalkoztatottsági aránya (41%) valamelyest meghaladta a nõkét (39%), miközben a megyeszékhelyek átlagában a két nem foglalkoztatottsága közötti olló még szélesebbre nyílt, a férfiak körében 45, a nõknél 4%-nak bizonyult, ami egyúttal mindkét nem esetében felülmúlta a re jellemzõ értéket. osan a férfiaknak 35, a nõknek 33%-át foglalkoztatták. Összességében ett a teljes munkaidõben foglalkoztatottak körében a munkaképes korú népesség négytizede dolgozott, ami magasabb volt az országos 34%-os hányadnál, de a régió és az ország megyeszékhelyeire számított 42 és 43%-os foglalkoztatási aránytól kevéssel, a fõvárost jellemzõ 61%-os mutatótól lényegesen elmaradt. A foglalkoztatás ágazati szerkezetére a szolgáltatási szektor túlsúlya jellemzõ. ett a szolgáltató ágazatokban a foglalkoztatottak 72%-a vállalt munkát, ami meghaladta az ország egészét jellemzõ 67%-os részarányt. A szolgáltató szektor ágazatai közül az oktatást érdemes kiemelni, ami esetén a többi egyetemi városhoz hasonlóan kiemelkedõen magas részarányt képviselt, itt dolgozott az alkalmazásban állók 22%-a. Ezzel szemben az ország egészét az oktatás 8%-os részesedése jellemzi. A termelõ ágazatok közül ett is a feldolgozóipar a legnagyobb foglalkoztató, az országoshoz hasonlóan az alkalmazásban állók 22%-a ebben az ágazatban tudott elhelyezkedni. A teljes munkaidõben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete ett 214 Ft-ot ért el, ami a megyeszékhelyek átlagában ennél valamivel kevesebb (22 Ft), az ország egészében pedig 27 Ft volt 28- ban. A fõvárosban ugyanakkor jóval kedvezõbb - az országos átlagnál 3%- kal magasabb - mintegy 27 Ft-os bruttó jövedelmet értek el a munkavállalók. ett a férfiak jövedelme közel tizedével átlag feletti, a nõké hasonló mértékben az alatti volt. Ugyanez a megállapítás lényegében elmondható a régió és az ország megyeszékhelyeire valamint az ország egészére vonatkozóan is, a férfiakat érintõ, az átlagtól való pozitív, és a nõket érintõ negatív eltérés mindkét viszonylatban hasonlónak mondható a baranyai megyeszékhelynél számítotthoz. 6. tábla A teljes munkaidõben foglalkoztatottak létszáma és havi bruttó átlagkeresete, 28 Megnevezés Férfi Nő Összesen Létszám, fő Az ország megyeszékhelyei Ezen belül: a dél-dunántúli régió megyeszékhelyei Ezen belül: Bruttó átlagkereset, Ft Az ország megyeszékhelyei Ezen belül: a dél-dunántúli régió megyeszékhelyei Ezen belül: Személyi jövedelemadó ett 28-ban mintegy 7 adófizetõt regisztráltak 3,8%-kal kevesebbet, mint hét évvel korábban. Az adófizetõk 139 milliárd forint adóalapra 29 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek, ami az adóköteles jövedelem esetén 86%-os, a személyi jövedelemadó vonatkozásában 67%-os növekedést mutatott a hét évvel korábbihoz viszonyítva. Az ország egészében mintegy ezren fizettek személyi jövedelemadót, akiknél milliárd forint adóalapra milliárd forint adó jutott. Az országban az adóköteles jövedelem 95%-kal, a befizetett adó 71%-kal haladta meg a 21. évit. ett és országosan is az állandó népesség 45%-a tartozott az adófizetõk közé a vizsgált évben, hét évvel korábban a baranyai megyeszékhelyen fél százalékponttal magasabb, országosan 2 százalékponttal alacsonyabb volt az adózók népességre vetített hányada. 28-ban a dél-dunántúli régió és az ország megyeszékhelyein is magasabb volt egy-két százalékponttal az adófizetõk részaránya, mint ett. Az adófizetõk ezer állandó lakosra vetített száma tehát 28-ban ett 452 fõ, országosan a területre nem bontható adatok nélkül számítottan 449 fõ volt, a régiónk és az ország megyeszékhelyeinek átlagában ugyanakkor 457 és 473 fõt tett ki. ett az adóalap 21%-át fordították adófizetésre, ami az összehasonlítás alapjául vett valamennyi átlaggal megegyezett, kivéve et, ahol a fenti mutató jóval magasabb, 26%-os volt 28- ban. Az egy adófizetõre jutó adóalap ett ezer Ft-ot tett ki, amire mintegy 418 ezer Ft személyi jövedelemadót fizettek be, országosan átlagosan ezer Ft adóköteles jövedelemre közel 387 ezer Ft adó jutott. A megyeszékhelyek és ezen belül a dél-dunántúli megyeszékhelyek átlagos befizetései a pécsihez hasonlóan alakultak, a legtöbb befizetést ugyanakkor a fõvárosban teljesítették, ahol az egy adófizetõre jutó személyi jövedelemadó-alap közel 3%-kal, a személyi jövedelemadó pedig mintegy 6%-kal haladta meg a re számítottat. A személyi jövedelemadó-alap egy állandó lakosra vetített értéke ett 899 ezer Ft-ot, az átlagos személyi jövedelemadó 189 ezer Ft-ot tett ki a vizsgált évben, országosan az adóalap 7, a befizetett adó 8%-kal kevesebbet, 839 és 173 ezer Ft-ot tett ki. A dél-dunántúli régió megyeszékhelyein a pécsihez hasonló értékeket mutatott, a megyeszékhelyek átlagában ugyanakkor az állandó lakosonkénti adóalap és adó is mintegy 4%-kal haladta meg a re számítottat. Munkanélküliség A nyilvántartott álláskeresõk száma 28-ban 557 fõt tett ki, ami lényegesen (42%-kal) meghaladta a négy évvel korábbit. A fenti növekedés számottevõen több mint a megyeszékhelyeket és az országot jellemzõ 21 illetve 19%-os bõvülés, de a Dél-Dunántúl megyeszékhelyein mért 24%-os emelkedésnél is jóval magasabb. 28-ban a munkanélküliek közül 49% volt a férfiak, 51% pedig a nõk részaránya. A megyeszékhelyek átlagában már közel azonos arányban keresnek munkát a két nem képviselõi, az ország egészét ugyanakkor férfitöbblet jellemezte, a munkanélküliek 53%- a az erõsebb nemhez tartozott. (Érdemes megemlíteni, hogy a fõvárosban a férfiak elhelyezkedési esélyei kedvezõbbek, en az álláskeresõk 46%-a került ki közülük.) Az összehasonlítás valamennyi vetületérõl elmondható, hogy a férfiak hányada 1-2 százalékponttal magasabb, mint 24-ben volt.

10 1 statisztikai tükör 21/6 Statisztikai tükör 21/76 ett az álláskeresõk 44%-a több mint fél éve próbált elhelyezkedni 28-ban, négy évvel korábban még csak 38%-uk tartozott ebbe a körbe. A megyeszékhelyek és az ország átlagában a fenti hányad még magasabb, a munkanélküliek 49 illetve 51%-a keresett a vizsgált évben tartósan állást. % ábra A 18 napon túli nyilvántartott álláskeresõk munkanélkülieken belüli aránya régió megyeszékhelyei ett az álláskeresõk mintegy háromtizede legfeljebb általános iskolát végzett, hattizedük közép-, tizedük pedig felsõfokú végzettséggel rendelkezett. A régió és az ország megyeszékhelyein a munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása hasonló összetételt mutatott, országosan ugyanakkor már jelentõs eltérést tapasztalhatunk. Az ország egészét tekintve ugyanis jóval magasabb az alacsony végzettségûek hányada, a részesedésük 44%-os volt 28-ban, a középfokúak az állástalanok 52%-át alkották, a fõiskolát és egyetemet végzettek hányada ugyanakkor csak 4%-ot tett ki. A baranyai megyeszékhelyen a regisztráltak 71%-a a fizikai foglalkozásúak közül került ki, ez a hányad valamelyest elmaradt a Dél- Dunántúl és az ország megyeszékhelyeit is jellemzõ 74%-os mutatótól, az ország egészében ugyanakkor a fizikaiak aránya még magasabb, több mint 84% volt. ett akárcsak a dél-dunántúli megyeszékhelyek és az ország átlagában az álláskeresõk 9%-a a pályakezdõk közül került ki, az ország valamennyi megyeszékhelyének átlagában viszont valamivel kevesebben (8%) nem találtak állást tanulmányaik befejezése után. Az álláskeresõk éves népességhez viszonyított aránya ett 2,9%-os volt, ami alacsonyabb a megyeszékhelyek és az ország 4, illetve 5,1 %-os mutatójánál, de magasabb a fõvárost jellemzõ 1,7%-os rátánál. Nyugdíjasok, nyugdíjak ett 29 januárjában fõ a város népességének közel egyharmada részesült nyugdíjban, járadékban, illetve nyugdíjszerû rendszeres ellátásban. Számuk kismértékben (1,2%-kal) elmaradt a 26. januáritól. Az ország egészében 3 millió 31 ezer nyugdíjas és járadékos élt,,7%-kal kevesebb, mint három évvel korábban. A népességhez viszonyított arányuk a baranyai megyeszékhelyre számítottnál alacsonyabb, mintegy 3%-os volt. A dél-dunántúli megyeszékhelyeken a pécsihez, az összes megyeszékhelyen az országoshoz hasonló arányban éltek nyugdíjasok, számuk a 26. évhez képest a régióban lényegében nem változott, az összes megyeszékhely tekintetében kismértékben (,7%-kal) nõtt. ett az ellátottak számának változása jogcímenként az összlétszám alakulásával összevetve esetenként számottevõbb eltérést mutatott. Miközben az öregségi nyugdíjasok valamint a korbetöltött rokkantsági nyugdíjban részesülõk száma 2,5 és 4,2%-kal emelkedett, addig a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban, a hozzátartozói nyugdíjban, árvaellátásban illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesülõk száma jelentõsen (sorrendben 7,9, 17,8, 11,2 és 9,9%-kal) csökkent a 26. januárihoz képest. Az ellátottak számát jogcímenként vizsgálva a megyeszékhelyek és az ország viszonylatában is hasonló mértékû és irányú változások figyelhetõk meg. A fenti megállapítások re is jellemzõek a korbetöltött rokkantsági nyugdíjasok számát kivéve, miután en az ilyen jogcímen ellátottak 4,9%-kal kevesebben voltak, mint három évvel korábban. A nyugdíjasok jogosultság szerinti összetétele az öregségi nyugdíjasok hányadának kismértékû növekedésén túl számottevõen nem változott a vizsgált idõszakban. ett 29 elején az öregségi nyugdíjasok az ellátottak 57%-át, a korbetöltött és korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesülõk pedig a 13 illetve 16%-át alkották. Az öregségi nyugdíjban részesülõk aránya az ország egészében hasonló volt, mint ett, a Dél- Dunántúl és az ország megyeszékhelyein ugyanakkor magasabb, mintegy 6%-os hányadot tett ki. A rokkantsági ellátásban részesülõknél viszont a pécsi részarány 1 2 százalékponttal magasabb a megyeszékhelyeken és az ország egészében tapasztalt hányadoknál. A hozzátartozói nyugdíjban és árvaellátásban részesülõk aránya mindenütt nagyon alacsony, az ellátottak 3-5%-a részesült ilyen típusú ellátásban 29 januárjában. Az egészségkárosodott személyek szociális járadékára jogosultak Baranya megyeszékhelyén az ellátottak közel 7%-át alkották, a megyeszékhelyeken mintegy 5%-os, az ország egészében 6%-os részarányt képviseltek. A nyugdíjasok száma és aránya is jelzi, hogy a társadalomnak jelentékeny rétegét alkotják, akiknek az életkörülményeit leginkább a nyugdíjuk nagysága befolyásolja. A nyugdíjak összege a figyelembe vehetõ havi átlagkeresettõl, valamint a beszámított szolgálati idõtõl függ. Rokkantsági ellátás esetén a rokkantság megállapításának idõpontjában betöltött életkor, illetve a rokkantság foka is meghatározó tényezõk. Összességében a nyugdíjak összegét és emelésének mértékét törvény határozza meg. A nyugdíjak és járadékok egy fõre jutó havi átlaga ett a 29. januári nyugdíjemelés után Ft volt, 27,9%-kal több a három évvel korábbinál. A nyugellátás átlagos összege országos átlagban Ft-ot tett ki ami közel 9%-kal elmaradt a re számítottól. A megyeszékhelyek átlagában is valamivel (1,4%-kal) kevesebb Ft-os járandóság jutott a nyugdíjasoknak 29 elején. A fõvárosban ugyanakkor a re számított havi ellátásnál 14,1%-kal többet vehettek kézhez az ellátásra jogosultak. A különbözõ járandóságok között az ellátás fajtái szerint számottevõ különbségek tapasztalhatók. ett 29 elején az öregségi nyugdíj havi átlagos összege Ft volt, ami 16%-kal meghaladta az átlagot. Az öregségi nyugdíjasokon kívül a korbetöltött nyugdíjasok részesültek még átlag feletti ellátásban, az itt kifizetett Ft-os ellátás 7,1%-kal volt afölötti. A vizsgálatban kiemelt többi ellátási formánál átlag alatti ellátásban részesültek az adott jogcímen ellátottak. Az elemzés többi dimenziójában is hasonló mértékû eltéréseket tapasztalunk az egyes jogcímeken kifizetett járandóságok tekintetében, közülük a korbetöltött rokkantsági nyugdíjasok járandóságát érdemes kiemelni, ami a megyeszékhelyek és az ország egésze vonatkozásában is valamelyest elmarad a re számítottól. Egészségügyi ellátás A lakosság egészségügyi alapellátása ett 28-ban 131 háziorvosra, illetve házi gyermekorvosra hárult. Számuk 2 óta - csakúgy, mint általában itt is csökkent, 8 fõvel. A csökkenés mértéke (6%) erõteljesebb volt a megyeszékhelyek és az ország egészének átlagánál is (2 2%), a déldunántúli megyeszékhelyekével pedig pontosan megegyezett.

11 Statisztikai tükör 21/76 statisztikai tükör 21/6 11 Az orvosokra háruló tehertétel egyik legmarkánsabb tükrözõje az általuk ellátandó népesség nagysága. Városunkban 28-ban egy háziorvosra illetve házi gyermekorvosra 1197 potenciális beteg jutott, 37-tel több az évezred elejeinél, a leterheltségük tehát jelentõsen növekedett. Helyzetük bár a 8 évvel korábbihoz viszonyítva kedvezõtlenebb lett, a hasonló jogállású városokban, valamint a Magyarország területén praktizáló kollégáikhoz képest még így is jóval elõnyösebbnek ítélhetõ. Egy-egy szakembernek ugyanis ett 2 3 fõvel kevesebb rászorulóról kell gondoskodnia, mint az említett területeken. Fő ábra Az egy háziorvosra, illetve házi gyermekorvosra jutó lakosok számának alakulása 2 28 Az egészségügyi szolgálat következõ szintje a járóbeteg-szakellátás, amelynek keretében a szakorvosi rendelõintézetekben, a fekvõbeteg-ellátó intézetek ambulanciáján, illetve az orvosi képesítéssel rendelkezõ magánrendelõkben jelentkezett betegek vizsgálatát, kezelését végzik. ett a járóbeteg-szakellátást 28-ban mintegy 2,2 millió esetben keresték fel, 16%-kal (országosan 13, a megyeszékhelyeken 14%-kal) kevesebbszer, mint 8 évvel korábban. Egy lakos átlagosan 14 alkalommal vette igénybe a szakorvosok segítségét, a 2. évinél 3-mal kevesebb esetben. Számottevõ területi differencia e téren sem a megyeszékhelyeket, sem azon belül a dél-dunántúliakat tekintve nem mutatkozott, az országos átlaghoz képest ellenben igen, annál a pécsi mutató kétszer magasabb volt. A 28. év folyamán a járóbeteg-szakrendeléseket felkeresõk érdekében mintegy 11 millió kezelést, beavatkozást végeztek el a gyógyító szakemberek. Ezek száma a vizsgált idõszakban az országoshoz többé-kevésbé hasonló mértékben - egy százalékkal mérséklõdött. Ez az azonos jogállású városokénál elõnyösebb körülményekre utal (azokban a csökkenés 3%-ot ért el), a régió megyeszékhelyeihez viszonyítva azonban kevésbé kedvezõ a kép, ott ugyanis ha csekély is (alig fél százalékos), de mégiscsak növekedés mutatkozott. Egy lakosra 28-ban csakúgy, mint 8 évvel korábban átlagosan 71 beavatkozás jutott, ami az országos átlag duplája, a megyeszékhelyekénél pedig 12-vel több. Szintén változatlan maradt a vizsgált idõszak alatt a járóbeteg-szakellátásban az egy beavatkozásra jutó idõ is, ez 2-ben és 28-ban egyaránt 4 percet tett ki, kevesebb, mint egy perccel (54, illetve 48 másodperccel meghaladva) az ország, valamint a megyeszékhelyek összességében a betegekre fordítható idõt. A járóbeteg-szakrendelésen nem gyógykezelhetõ betegeket a kórházak látják el. A kórházi ágyszám-racionalizálás, a közelmúlt fekvõbeteg-intézeti reformja természetesen városunkat sem kerülte el. Ennek hatására ett 2 és 28 között 5-zal csökkent a mûködõ ágyak száma, vagyis 21%-kal kevesebb fogadhatta csak a betegeket, mint 8 évvel korábban. Az érvágás a várost mélyebben érintette, mint az azonos jogállású településeket, valamint az ország kórházait együttesen, de még inkább fájó volt a régió megyeszékhelyeihez viszonyítva (a csökkenés a fenti sorrendben 11, 15, illetve 9%-ot tett ki). Ezzel együtt is megállapítható, hogy a 1 lakosra jutó ágyak számát tekintve köszönhetõen az Orvostudományi Egyetem jelenlétének - az országosnál sokkalta jobban ellátott, 28-ban a mutató 121 volt, szemben az országos 71-gyel. A megyeszékhelyek és közülük is a dél-dunántúliak ezzel szemben elõrébb állnak, mint, ezekben ugyanis 24-gyel, illetve 36-tal több ágy állt rendelkezésre 1 fõre vetítve. Db ábra A 1 lakosra jutó mûködõ kórházi ágyak számának alakulása régió megyeszékhelyei régió megyeszékhelyei 2 28 Az ágyak mindenütt a 2. évihez hasonló szintû - magas kihasználtsággal mûködtek 28-ban is. ett a vizsgált idõszakban mindvégig 73%- os volt az igénybevételük, amiben lényeges területi differencia az összehasonlított területek egészéhez képest nem mutatkozott. Mûvelõdés az ország egyik legszebb, mûemlékekben leggazdagabb városa, a Dunántúl szellemi és kulturális életének központja. Egész évben programok, rendezvények, fesztiválok várják a szórakozni vágyókat, nem egy közülük országos (sõt nemzetközi) hírû és jelentõségû, mint pl. a i os Színházi Találkozó, a i Bordalfesztivál, a Nemzetközi Felnõttbáb-fesztivál, a Nemzetközi Summertime Blues & Jazz Fesztivál, a i Szabadtéri Játékok, vagy a Rockmaraton. 28-ban összességében több mint 18 kulturális rendezvénynek adott otthont a város, az ezeken résztvevõk száma megközelítette a 624 ezer fõt. 1 lakosra a megyeszékhelyek, az ország, de még a fõváros átlagánál is nagyobb számú, mintegy 4 érdeklõdõ jutott. A városban 4 állandó színház mûködik, ezek 28-ban 51 elõadást tartottak, több mint 113 ezer érdeklõdõ részvételével. 22 óta az elõadások és látogatók száma egyaránt megfogyatkozott, elõbbi egynegyedével, utóbbi egyharmadával maradt el a 6 évvel korábbitól. A látogatók táborának megcsappanása nem egyedi jelenség, ez alól csak a budapesti színházak jelen

12 12 statisztikai tükör 21/6 Statisztikai tükör 21/76 tenek kivételt. A megyeszékhelyeken (ezen belül a Dél-Dunántúlon), valamint az ország egészében lévõket viszont szintén csökkenés jellemzi (megjegyzendõ, hogy annak mértéke elmaradt a pécsiekétõl). Az elõadások száma ezzel szemben csak városunkban mérséklõdött, a hasonló jogállású településeken ugyanakkor 3, országosan 12%-kal növekedett. Egy-egy produkció 28-ban ett átlagosan 222 látogatót vonzott, ami 3-cal kevesebb volt a 22. évinél. (Az átlagos nézõszám-csökkenés szintén általános tendencia.) Az egy elõadásra jutó közönség számában fellelhetõ némi területi differencia. Természetszerûleg a budapesti intézmények a leglátogatottabbak, velük szemben, a másik oldalon említhetõ, ahol a fenti mutatót az összes (és ezen belül a régiós) megyeszékhelyek, valamint az ország egészének átlaga egyaránt meghaladta. A város 3 települési könyvtárában 1,1 millió könyvtári egység várta 28- ban az olvasni vágyókat, mintegy kétharmadával bõvebb állomány, mint 8 évvel azelõtt. Az állomány - a fõváros kivételével - valamennyi, az összehasonlítás alapjául szolgáló területen gyarapodott, legjelentõsebben (81%-kal) a dél-dunántúli megyeszékhelyeken. A kivételként említett en ezzel szemben mintegy a felére (57%-ra) zuhant vissza. Az eleve is magas, és folyamatosan emelkedõ könyv- és folyóiratárak, valamint a lakosság fokozódó megélhetési nehézségei az olvasás szerelmeseit mindinkább a könyvtárak irányába terelte. Erre utal, hogy a beiratkozott olvasók tábora számottevõen bõvült. ett a 2. évinél 2%-kal több olvasót szám szerint közel 26 6 fõt tartottak nyilván 28-ban. E növekedés jelentõsen meghaladta az azonos jogállású városokban, valamint az ország egészében tapasztaltat, a fõvárositól (72%) azonban igencsak elmaradt. Városunk 1 lakosa közül átlagosan 169-en látogatták rendszeresen a könyvtárakat, számuk az áttekintett idõszak alatt 32 fõvel gyarapodott. Az érdeklõdés az országos átlagnál (143 beírt olvasó 1 lakosonként) élénkebbnek mutatkozott, a megyeszékhelyekénél (beleértve a régiósokat is) viszont lanyhábbnak ítélhetõ (ez utóbbiak sorrendben: 26, illetve 186 fõ/ 1 lakos). A könyvtárakból ett 28-ban valamivel több, mint 648 ezer egységet kölcsönöztek ki, amibõl 1 lakosra átlagban mintegy 41 darab jutott. Ez a 8 évvel korábbinál, az országos és megyeszékhelyi átlagnál egyaránt magasabb volt. A kultúrált szórakozás kedvelõit ett 28-ban 15 muzeális intézmény fogadta, közülük a legismertebb a Janus Pannonius Múzeum, amely Magyarország legnagyobb vidéki múzeuma, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelye, múzeumok sokasága tartozik hozzá. Az intézmények a fent jelzett esztendõben 142 kiállításon mutatták be a látnivalókat, ez két és félszerese volt a 24. évinek. Sajnálatos módon az egyre szélesedõ lehetõségeket az érdeklõdés nem követte, a látogatók száma 24 és 28 között mintegy a felére csappant, miközben az azonos jogállású városokban és országosan mindössze pár százalékkal fogyott. Az idõtöltés további lehetõségét kínálják a filmszínházak. Noha városunkban a 21. évinél egynegyedével több mozi-elõadást tartottak 28- ban, az érdeklõdés ez esetben is jócskán (kb. egyharmadával) elmaradt a 7 évvel korábbitól. Ebben a drága belépõjegyek éppúgy szerepet játszanak, mint az internetrõl letölthetõ, valamint dvd filmek rohamos terjedése. A látogatók számának visszaesése a megyeszékhelyek átlagánál, és az országosnál jóval erõteljesebb volt. A csökkenést tükrözi, hogy 1 lakosra ett 21-ben még 31, 28-ban ezzel szemben már csupán 21 nézõ jutott. A látogatók népességre vetített száma ett a fent említett két átlagot egyaránt meghaladta. Bûncselekmények A bûncselekmények alapján megrajzolható képhez az elkövetés helyét vettük figyelembe, ami sokat elárul a lakókörnyezet megítélésérõl, biztonságáról. A legkorábban elérhetõ adatok 21-tõl állnak rendelkezésre, a legfrissebbek pedig 28-ból származnak. A két idõpont összehasonlítása helyett a hangsúlyt a legutóbbi év keresztmetszeti adatainak bemutatására helyezzük. A regisztrált bûncselekmények száma 28-ban ett közel hét ezer volt. Ezen belül a legtöbb eset a vagyon elleni bûncselekményeknél fordult elõ (462), számosságát tekintve a közrend elleni bûncselekmények következtek (1524). A fennmaradó bûncselekmények száma és a köztük levõ különbségek jóval kisebbnek bizonyultak. A fajlagos mutatók alapján nyílik mód érdemi összehasonlításra. A két legfontosabb referencia kategóriának az ország és a megyeszékhelyek átlaga tekinthetõ. Összességében elmondható, hogy a baranyai megyeszékhely alapvetõen nem tér el egyik vonatkozási kör bûnözési mintázatától sem. Jelentõsebb különbség mindössze a regisztrált bûncselekmények és a vagyon elleni bûncselekmények fajlagos számában fedezhetõ fel. Mindkét esetben a megyeszékhelyek átlaga szignifikánsan felülmúlja a pécsi értékeket és az országos átlagot is. Az ezer lakosra jutó bûncselekmények száma, 21-ben és 28-ban Megnevezés Regisztrált bűncselekmények 7. tábla A déldunántúli régió megyeszékhelyei 56, 62,8 58,1 68,7 45,7 Ebből: személy elleni 1,7 1,7 2,1 2,6 2,1 közlekedési 2,6 2,5 2,3 1,1 1,9 közrend elleni 9,3 11,5 11,6 1,6 7,3 gazdasági 3,9 4,2 3,1 1,2 1,2 vagyon elleni 37, 41,2 37,5 52,4 31,2 erőszakos és garázda jellegű Regisztrált bűncselekmények 3,3 3,2 3,2 3,1 3, 44,2 42,1 55,1 62,9 4,7 Ebből: személy elleni 2,2 2,3 2,3 1,9 2,1 közlekedési 2,2 2,1 1,9 1,3 1,9 közrend elleni 9,7 9,5 1,9 11,3 7,2 gazdasági 2,7 2,6 3, 2,8 1,6 vagyon elleni 25,9 24,3 34,8 44,4 26,5 erőszakos és garázda jellegű ,4 3,1 3,6 3,8 3,3

13 Statisztikai tükör 21/76 statisztikai tükör 21/6 13 Lakáshelyzet közel 157 ezres népességének 28. év végén mintegy 69 ezer lakás szolgált otthonául. A lakások száma 2 óta 6%-kal gyarapodott, nagyjából hasonló mértékben, mint a megyeszékhelyeken általában (5%), illetve az ország egészében (7%). Az állomány bõvülése, és az azzal egyidejûleg bekövetkezett lélekszám-fogyás oda vezetett, hogy a vizsgált idõszak alatt csakúgy, mint mindenütt, a baranyai megyeszékhelyen is jelentõsen javult a laksûrûség. Száz lakásra átlagosan 226 lakos jutott, 21-gyel kevesebb, mint 8 esztendõvel korábban. A csökkenés valamivel mérsékeltebb volt a megyeszékhelyek esetében tapasztaltnál, ugyanakkor az országos értéket némileg meghaladta. A változások dacára az említett területekhez viszonyított helyzetünk ugyanaz maradt, mint volt 8 évvel ezelõtt, azaz ett továbbra is kevésbé zsúfoltak a lakáskörülmények, mint országosan, illetve a 18 megyeszékhelyen általában A száz lakott lakásra jutó lakosok számának alakulása Az épített lakások alapközmûvekkel való ellátottsága ett 2 óta számottevõen javult, ugyanez a gázellátottságukat illetõen nem mondható el. Az újonnan átadott otthonoknak 28-ban úgyszólván mindegyike (99%-a) rendelkezett vezetékes ivóvízzel, s túlnyomó többségük (97%-uk) csatornával is, elõbbi 7, utóbbi 19 százalékponttal haladta meg a 8 évvel korábbit. Gázvezetékkel 83%-uk létesült, miközben 2-ben ez az arány még 89%-ot tett ki. A jelenség oka, hogy az utóbbi idõben a peremterületekre kényszerült építkezések miatt az otthonok egy része olyan helyeken fekszik, ahol a gázhálózat jelenleg még nincs kiépítve. A közüzemi vízvezetékkel épített lakások aránya 28-ban az országossal és a megyeszékhelyek átlagával azonosan alakult, a csatornázottaké mindkettõt jóval meghaladta, azaz az alapközmûvi ellátottságunk versenyképesnek" tekinthetõ. Ezzel szemben ett a lakások jóval kisebb hányadát adták át gázvezetékkel felszerelve, mint akár a többi azonos jogállású városban, illetve az ország egészében. (Megjegyzendõ, ez már 2-ben is így volt.) Az épített lakások átlagos alapterülete 28-ban városunkban 83 m 2 -t tett ki, ez 1 m 2 -rel maradt el a 8 évvel korábbitól, s ugyanennyivel a megyeszékhelyeknek, illetve az ország egészének átlagától. Az alapterület csökkenése azzal függ össze, hogy ett a vizsgált idõszakban csakúgy, mint a régió megyeszékhelyein általában visszaesett a 4, illetve annál több szobával létesített új otthonok aránya. (osan, és az azonos jogállású települések összességében ilyen visszaesés nem következett be, de az átlagos alapterület ott is mérséklõdött.) Mindenütt igen jelentõsen átalakult 2 óta az építtetõi kör. A változás abban érhetõ tetten, hogy a helyi önkormányzatok szerepvállalása gyakorlatilag teljesen megszûnt, és a magánszemélyek építtetõi kedve is számottevõen megcsappant, mind nagyobb teret kaptak viszont a vállalkozások. ett 28-ban egyetlen önkormányzati lakás sem létesült, szemben 2-rel, amikor még 12%-ot ért el az önkormányzatok finanszírozásával megvalósított építések aránya. A területi különbségek e tekintetben csak napjainkra tûntek el, az új önkormányzati lakások részaránya a pécsi 12%-kal szemben országosan ugyanis már 2-ben is csupán egy százalékot tett ki, és a megyeszékhelyeken sem volt ennél sokkal magasabb (2%). Élesedett viszont a területi differencia a magánerõt illetõen. Természetes személyek az évezred elején kivételével a lakások ábra A vizsgált idõszak 9 esztendeje alatt városunkban összességében mintegy 47 lakás épült. 1 lakosra évente átlagosan az országoshoz nagyjából hasonlóan 3,3 újonnan átadott otthon jutott, ami ugyanakkor a megyeszékhelyekre jellemzõ értéktõl kis mértékben elmaradt. A lakásépítések a kétezres évtized második harmadában zajlottak a legintenzívebben. A népesség számához viszonyítva a legtöbb épített lakás (sorrendben 4,4, illetve 4,) ett csakúgy, mint a többi megyeszékhelyen 23-ban és 24-ben létesült. (Az ország egészében ez a csúcsidõszak 24-re, illetve 25-re tehetõ.) A kiugró éveket követõ idõszakról általánosságban elmondható, hogy a használatba vett új otthonok népességre vetített száma mindenütt magasabb volt, mint az évtized elsõ harmadában. Az 1 fõre jutó lakásépítéseket illetõen megjegyzendõ még, hogy az áttekintett 9 esztendõ során az ett többnyire elmaradt a megyeszékhelyek átlagától, az ország egészéhez viszonyítva ugyanakkor korántsem ilyen egyöntetû a kép. Adódtak évek, amikor városunkban az országosnál magasabb, olyanok is, amikor alacsonyabb volt az építkezések intenzitása, de elõfordultak olyan esztendõk is (2, 22), amikor a két átlag megegyezett. Az épített lakások 1 lakosra jutó száma Év régió megyeszékhelyei Ezen belül:a dél-dunántúli régió megyeszékhelyei 8. tábla Ezen belül: 2 2,1 1,9 2,2 2,1 1,8 21 2,3 3, 2,4 2,7 2,5 22 3,1 3,8 3,3 3,1 3,6 23 4,4 4,6 4,3 3,5 3,6 24 4, 5,4 3,5 4,3 5,7 25 3,1 4,3 3, 4, 6,9 26 3,9 3,5 3, 3,3 4,6 27 3,7 3,8 2,9 3,5 5,4 28 2,6 3,3 2,3 3,5 5,3

14 14 statisztikai tükör 21/6 Statisztikai tükör 21/76 nak még általában 7 8%-át építtették, 28-ra azonban ett ez az arány 37%-ra csökkent, miközben országosan, illetve a megyeszékhelyeken még mindig 52 53% között mozgott. A vállalkozások fentiekben említett térnyerését tükrözi, hogy városunkban 28-ban az új otthonok 62%-a jött létre ezek anyagi szerepvállalásával, miközben 8 évvel korábban még csak 14%-ukról volt ugyanez elmondható. A területi különbség ez esetben is növekedett. A vállalkozások jelenléte 2-ben ett még elmaradt a megyeszékhelyeken, valamint az ország egészében tapasztalttól, 28-ra viszont már jóval (15 17 százalékponttal) meghaladta ez utóbbi kettõ átlagát. 1% 9% 8% 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% % Az épített lakások összetétele építtetõk szerint 2 28 Egyéb Természetes személy Önkormányzat Vállalkozás 16. ábra Közmûellátottság ett 28. év végén lakás volt a szennyvíz- és az ivóvízvezetékhálózatba bekötve. Elõbbi hossza 437,4 km-t tett ki, és ezen keresztül tisztítottan 8796,2 ezer m 3 szennyvizet vezettek el, aminek közel felét a háztartások adták. Ugyanekkor a közüzemi ivóvíz-vezeték 66,5 km hosszú volt, és az így szolgáltatott 7348,8 ezer m 3 víz 62%-át a háztartások használták fel. A városban két évvel ezelõtt háztartási fûtési gázfogyasztóval kellett számolni, akik által igénybe vett vezetékes gáz mennyisége ezer m 3 -t az összes szolgáltatott gázmennyiség 59 %-át tett ki. A gázcsõhálózat hossza kevéssel meghaladta a 6 km-t. A távfûtésbe bekapcsolt lakások száma 31 21, a melegvíz-hálózatba bekötötteké volt. Az egy fõre esõ felhasználás illetve szennyvíznél az elvezetett mennyiség tekintetében a város mutatói 28-ban alatta maradtak mind a (vidéki és dél-dunántúli) megyeszékhelyek átlagának, mind az országos és budapesti értékeknek. A megyeszékhelyek rangsorában a lakosság részére szolgáltatott egy fõre jutó gázmennyiség vonatkozásában nek csak Szekszárd, Szolnok, Tatabánya és Veszprém maradt alatta. Ivóvízbõl pedig egy fõre vetítve csak Tatabányán fogyasztottak kevesebbet, mint a baranyai megyeszékhelyen. A lakosságtól közcsatornán elvezetett szennyvízmennyiségnél az egy fõre esõ mutató csak Kecskeméten, Békéscsabán, Debrecenben és Tatabányán volt alacsonyabb, mint ett. A közmû-ellátottság fontosabb fajlagos adatai a megyeszékhelyeken 28 * Megnevezés 718,1 29,1 27,6 Kaposvár 833,5 34,5 36,2 Szekszárd 628,1 32,2 32,1 megyeszékhelyek 734,8 3,9 3,4 799,6 55,6 5,4 784,9 34,2 32,3 Ebből: Kecskemét 897,2 33,1 26,7 Békéscsaba 955,5 34,7 21,2 Miskolc 75,8 32,1 3,4 Szeged 82,2 42, 41,9 Székesfehérvár 832, 38,6 44,2 Győr 786,8 3,5 33,3 Debrecen 826,9 32,4 26,5 Eger 997, 38,8 37,1 Tatabánya 312,2 23,9 21,1 Salgótarján 85,1 3,4 28,8 Nyíregyháza 847, 36,2 35,8 Szolnok 683,5 34,8 32,7 Szombathely 831,1 35,1 34,2 Veszprém 682,7 35,6 33,9 Zalaegerszeg 778,6 42,8 39,2 881,7 36, 27,2 * A háztartások körében. Egy lakosra jutó szolgáltatott vízmenynyiség 9. tábla szolgáltatott gázmennyiség közcsatornában elvezetett szennyvíz Környezet 28 végén a pécsi lakások 95,7%-ára ingatlanra terjedt ki a rendszeres hulladékgyûjtés. Ez az arány bár elmaradt a budapesti értéktõl, de meghaladta mind a (vidéki és dél-dunántúli) megyeszékhelyek átlagát, mind az országos mutatót. A városban a 28. év során elszállított összes szilárd települési hulladék ,9 tonnát tett ki, aminek több mint fele a lakosságtól származott. Ugyanebben az évben a pécsi zöldterület nagysága mintegy 11 km 2 -re terjedt ki, ami város területének 6%-át jelentette. Mindehhez még kikapcsolódás szempontjából hozzájön a 323 játszótér, tornapálya és pihenõhely is. A fontosabb fajlagos adatokat tekintve ki kell emelni, hogy a háztartásokból elszállított egy lakosra jutó szilárd települési hulladékmennyiség alapján 28-ban bár meghaladta az összes megyeszékhely átlagát, valamint az országos és budapesti értéket is, de nem érte el a dél-dunántúli m 3

15 Statisztikai tükör 21/76 statisztikai tükör 21/6 15 székhelyekre mért viszonylag magas szintet. et a vidéki megyeszékhelyek közül csak Salgótarján és Nyíregyháza elõzte meg e mutató vonatkozásában. Az egy fõre vetített zöldterület nagyságát tekintve viszont a pécsi érték jóval meghaladta mind a összes megyeszékhely átlagát, mind a budapesti és országos szintet. ett ugyanakkor az egy lakosra jutó önkormányzati kiépített út és köztér hossza valamivel nagyobb volt a vidéki megyeszékhelyek átlagánál, miközben az elmaradt a három dél-dunántúli központra számított értéktõl. A városban 28. végén személygépkocsit regisztráltak, ami ezer lakosra vetítve 38 autót jelent. e mutató alapján alatta maradt mind a (vidéki és dél-dunántúli) megyeszékhelyek átlagának, mind az országos és a budapesti értéknek. 11. tábla A helyi közlekedés fõbb adatai a megyeszékhelyeken, 28 A környezetgazdálkodás fontosabb adatai a megyeszékhelyeken, 28 Egy lakosra jutó 1. tábla Megnevezés Helyi autóbuszközlekedés hálózatanának hossza, km utaskilométere, 1 km Ezer lakosra jutó személygépkocsi Megnevezés 285,6 67,4 3, Kaposvár 495,4 21,6 3, Szekszárd 219,2 13,3 5,2 megyeszékhelyek 331,7 48,3 3,3 243,5 13,2 2,1 258,5 24,6 2,8 Ebből: Kecskemét 239,3 35,3 2,3 Békéscsaba 273,6 28,1 3,3 Miskolc 221,9 18,4 2,9 Szeged 227,5 19,5 2,2 Székesfehérvár 248,2 26,8 2,7 Győr 236,5 15,5 2,6 Debrecen 243,5 8,9 2,5 Eger 254,2 27,3 2,3 Tatabánya 276,2 31,3 1, Salgótarján 376,8 25,2 3,9 Nyíregyháza 286,7 16,2 3,7 Szolnok 26,7 19,2 3,2 Szombathely 238,6 17,4 2,7 Veszprém 192,4 13,9 2,4 Zalaegerszeg 28,5 34,9 5,2 267, 17,6 4,4 a) A háztartások körében. elszállított szilárd települési hulladék, kg a) zöldterület, m 2 önkormányzati kiépített út és köztér hossza, m Helyi közlekedés A pécsi tömegközlekedést a helyi autóbuszjáratok jelentik, melyek 28- ban 69 útviszonylattal 161 km hosszú hálózaton biztosították az összeköttetést az egyes városrészek, illetve a városmag és a külsõ területek között. Az adott évben helyi autóbusz-hálózatot több mint 63 millióan vették igénybe, és a megtett utaskilométer is a 38 milliót közelítette. Más megyeszékhelyekkel összevetve a helyi autóbusz-közlekedés vonalhálózata mindössze Debrecenben és Székesfehérváron hosszabb, mint ett, míg az utaskilométer alapján csak a szegedi, a miskolci és a debreceni mutató volt a baranyai székhely értékénél nagyobb Kaposvár Szekszárd megyeszékhelyek Ebből: Kecskemét Békéscsaba Miskolc Szeged Székesfehérvár Győr Debrecen Eger Tatabánya Salgótarján Nyíregyháza Szolnok Szombathely Veszprém Zalaegerszeg További információk, adatok, (linkek) Táblák A Dél-Dunántúli Statisztikai Tükör eddig megjelent számai Elérhetõségek: Zsolt.Németh@ksh.hu Telefon: (+36-72) Információszolgálat Telefon: (+36-1) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 21 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!