Mihály Dénes Szakképző Iskola

Átírás

1 Mihály Dénes Szakképző Iskola Hallgató neve: Papp Zoltán Szakképesítés: Médiatechnológus asszisztens Záródolgozat címe: Hangrögzítés. Hangszerkesztés az Audacity hangszerkesztő programmal. Záródolgozat éve: 2012.

2 Hangrögzítés. Hangszerkesztés az Audacity hangszerkesztő programmal. Hallgató neve: Papp Zoltán Mihály Dénes Szakképző Iskola Médiatechnológus asszisztens szakképesítés Záródolgozat éve:

3 NYILATKOZAT A SZAKDOLGOZAT EREDETISÉGÉRŐL Alulírott Papp Zoltán a Mihály Dénes Szakképző Iskola Médiatechnológus asszisztens szakképzés hallgatója büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy a Hangrögzítés. Hangszerkesztés az Audacity hangszerkesztő programmal című szakdolgozat saját, önálló munkám, és abban a hivatkozott nyomtatott és elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői jogok nemzetközi szabályainak megfelelően készült, betartottam a jogszabály által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Tudomásul veszem, hogy a szakdolgozatban plágiumnak számít: - szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás nélkül; - tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül - más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése Kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem és tudomásul veszem, hogy amennyiben a benyújtott szakdolgozat sérti a szerzői jogokat, úgy a dolgozat minősítése elégtelen (1). E nyilatkozat aláírásával a fentieket tudomásul veszem. Pécs, Tanuló, hallgató aláírása 3

4 Tartalomjegyzék NYILATKOZAT A SZAKDOLGOZAT EREDETISÉGÉRŐL...3 TARTALOMJEGYZÉK...4 BEVEZETÉS HANGRÖGZÍTÉS A hangrögzítés történetének rövid áttekintése: A hangátviteli lánc Jelforrások Jellemző mikrofon adatok: Mikrofon-előerősítők Hangfelvétel készítés Felvételkészítés mikrofonnal Riportfelvételek Sztereó hangfelvételi technikák Hangrögzítési technikák Az analóg hangrögzítés A digitális hangrögzítés HANGSZERKESZTÉS A hangszerkesztés szabályai Ismertebb hangszerkesztő programok Hangfelvétel szerkesztése az Audacity hangszerkesztő programmal Röviden a programról A hangfelvételem elkészítésének körülményei A hangfelvételem szerkesztési folyamatának, dramaturgiai elgondolásomnak a bemutatása A szerkesztett hanganyag mentése, exportálása ÖSSZEFOGLALÁS...65 FELHASZNÁLT IRODALOM:...66 ÁBRAJEGYZÉK:...67 FORRÁS: ( )

5 Bevezetés Motivációm a téma kiválasztásánál 11 éves korom óta érdekel a rádiótechnika Rádióamatőr vagyok 40 éve ben a rádióklub elnöke megkért, hogy járjak utána a pécsi, baranyai rádióamatőr mozgalom történetének és tegyük fel az anyagot a rádióklub honlapjára. Elvállaltam. Úgy gondolkodtam, hogy a rendelkezésemre álló szakirodalomból, valamint a korabeli szaksajtóból a kezdetek történéseit be tudom mutatni. A hab a tortán viszont az lenne, ha a rádióamatőr társadalom még élő nagy öregjeitől tudnék személyesen adatokat kapni a rádióamatőr mozgalom helyi történéseiről. A következő lépés az volt, hogy megbeszéltem az idős pécsi rádióamatőrökkel, hogy felkeresem őket. Így jutottam el a magyar rádióamatőrök korelnökéhez, az általam 45 éve ismert és igen nagyra becsült, akkor áprilisában 90. életévében lévő dr. Zellei Zoltánhoz. Három alkalommal voltam nála és. a beszélgetésekről két hangfelvételt készítettem. Ebből a 115 percnyi hanganyagból szépen kibontakoztak 1938-tól a helyi rádióamatőr mozgalom eseményei és Zoli bácsi rádiós élettörténete. Ez a hangfelvétel akkor egy adatgyűjtés mellékterméke volt, hiszen egy rádióamatőr témájú írott anyagot szándékoztam készíteni a felvett hanganyag alapján. A történet ott folytatódott, hogy jelentkeztem 2010 őszén médiatechnológus asszisztens szakképzésre. Ekkor jött az ötletem, hogy ennek a hanganyagnak a megszerkesztése lesz a záródolgozatom témája. Miről szól ez a záródolgozat? A hangszerkesztési példa előtt bemutatja a hangrögzítés technikai fejlődését időrendi sorrendben. A hang elektromos jellé alakításának lehetőségét és eszközeit mutatja be a következő rész. A mikrofonnal történő hangfelvétel készítés mikéntje a következő téma. Ezután bemutatok néhányat korunk hangrögzítő berendezéseiből. Ismertetek néhány hangszerkesztő programot és bővebben az Audacity hangszerkesztőt. 5

6 1 Hangrögzítés Először is tisztázzuk a fogalmat! A hangrögzítés során hangjelenségeket rögzítenek mechanikai, optikai vagy mágneses eljárással információtárolóra vagy információ hordozóra feldolgozás, vagy hanggá történő visszaalakítás céljából. Mielőtt belemélyednénk a szakma szépségeibe, tegyünk egy rövid történeti áttekintést! 1.1 A hangrögzítés történetének rövid áttekintése: ban Leon Scott francia mérnök foglalkozott először a hangrögzítés lehetséges megvalósításával. Pierre Cros francia mérnök 1877-ben csigavonallal barázdált korongra hangot rögzít. Az eredeti lemezről acélmásolatot készít, ezeket egy membránhoz kapcsolt fémtű játssza le. Thomas Edison 1877-ben a telefonbeszélő membránját összekapcsolta egy tűvel, mely szilárd anyagba vájt barázdákat, majd egy telefonhallgató membránjához kapcsolt tű végighúzása azután leolvasta a hangokat. Halló"- Halló mondta Edison és berendezése halkan, de visszaadta a hangot. 1. ábra Thomas Alva Edison 2. ábra Edison "Phonograph"-ja 1 A technika krónikája Officina Nova Könyv és Lapkiadó Kft. Kossuth Nyomda 1991 Csabai Dániel: Magnósok Évkönyve 1971 Műszaki Könyvkiadó, Budapest

7 Edison Phonographja egy lágy ónlemezzel bevont hengerre rögzítette a hangot hangfelfogó tölcsér, membrán valamint tű segítségével. A phonograph -al kor embere már képes volt hangot rögzíteni és azt visszahallgatni. Oberlin Smith 1878-ban egy leírást tett közzé a mágneses hangrögzítés elvéről. Ő úgy gondolta, hogy az elhangzott szavakat egy telefonszerű készülékkel elektromos jelekké alakítja, és mágneses jel formájában rögzíti egy elektromágnes segítségével vasreszelékkel borított zsinóron. A technikai fejlődés következő állomása tíz évvel később 1887-ben a gramofon feltalálása volt Emil Berliner által, és hozzá a lapos gramofonlemez 1889-ben. 3. ábra Emil Berliner 4. ábra Emil Berliner gramofonja Emil Berliner gramofonja lehetővé tette a rögzített hang tömeges sokszorosítását. Hátránya volt viszont, hogy hangfelvétel otthoni körülmények közötti készítésére nem volt alkalmas. Használhatósága a kereskedelemben kapható hanglemezek hallgatására korlátozódott. 7

8 Valdemar Poulsen 1894-ben felfedezte a mágneses hangrögzítés megvalósítható elvét, és 1898-ban szabadalmaztatta telegraphone néven az első működő mágneses hangrögzítő készüléket. 5. ábra Valdemar Poulsen 6. ábra Poulsen üzenetrögzítő készüléke A mágnesezhető drótot egy dob köré tekerte, és a felvevő / lejátszó fej egy csavarmeneten mozgott a tetején ban Louis Blattner amerikai filmvállalkozó készítette el az első acélszalagos hangrögzítőt. A készüléket filmstúdió munkákra fejlesztették ki tól használták a rádió stúdiókban is 7. ábra Louis Blattner készüléke 1 8. ábra Blattner készüléke 2 8

9 1922-ben Hans Vogt, Joseph Massolle és Benedict Engel kidolgozta a mozifilm hangosításának a módját, és levetítették az első hangosfilmet Berlinben. Találmányuk elve, hogy a hanghullámokat elektromos impulzusokká, az impulzusokat pedig fénycsíkká lehet alakítani. Ezáltal hang-csíkot lehet rögzíteni a filmszalag egyik szélén. Lejátszáskor a szalagon lévő jelek ismét elektromos impulzusokká alakulnak. A kép és a hang szinkronban marad. A mágneses hangrögzítés fejlődése 2 a harmincas években nagy lendületet vett. Német fejlesztések voltak a Textophon és a Dayligraph elnevezésű még acélhúros diktafonok és a Stahltonmaschine nevű acélszalagos hangrögzítő berendezés. A nagy lökést a mágneses hangrögzítők fejlődésének az új típusú mágneses hanghordozó kifejlesztése adta. Az ötlet eredetileg Oberlin Smittől származott, de továbbfejlesztése Nasarisvili nevéhez köthető aki papírszalagra felvitt fém-nikkel réteget használó hanghordozó használatában gondolta a megoldást. Ezen az ötleten át vezetett Dr. Fritz Pfleumer szintén papírszalagra rögzített vas-oxid poros haghordozójához. az út. Dr. Fritz Pfleumer 1928-ban adta be szabadalmát Németországban. Ötletét az AEG gyár fejlesztette tovább és valósította meg. Ők a BASF gyár által előállított acetil-celulóz foliára vitték fel a vas-oxid réteget és azon lakkal rögzítették. 9. ábra Dr. Fritz Pfleumer 2 Csabai Dániel: Magnósok Évkönyve 1971 Műszaki Könyvkiadó, Budapest

10 1930-tól az Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft [AEG] Berlin a Pfleumer-elven alapuló hangrögzítést fejlesztette tovább ben megállapodás született az együttműködésről a BASF és az AEG között. Az AEG a magnetofon készülék, a BASF a megfelelő hanghordozó, a mágnesszalag kifejlesztője lett. Ezen 1925 óta kísérleteztek ben a BASF szállította az első mágnesszalagot. A magnetofont és a magnetofonszalagot 1935-ben a berlini rádió kiállításon mutatták be a nyilvánosságnak. Vas-oxid- porral bevont műanyag szalag váltotta fel az acélhuzalt és az acél szalagot. A hangszalag hordozóanyaga a kilenc évig tartó kísérletezés, és fejlesztés eredményeként a cellulózacetát fólia lett. 10. ábra AEG magnetophon 1935 A Longaphon 3 A Longaphon egy hangrögzítési eljárás volt Magyarországon az 1940-es években. Megalkotója May Alajos ( ) székesfehérvári gépészmérnök A Longaphon hangfelvevő és visszajátszó készüléket 35 mm-es filmhordozóra fejlesztette ki.. Ez az eljárás csupán egyszeri hangrögzítésre alkalmas, a felvétel sokszorosítása nem lehetséges. 11. ábra May Alajos Longaphonjának termékismertetője 3 Longaphon az elfeledett találmány

11 A II. Világháború utáni évek lényeges változást hoztak a mágneses hangrögzítés technikai fejlődésében. A berendezések mérete egyre zsugorodott és egyre több technikai szolgáltatást biztosított használójának Az analóg technika eljutott arra a szintre, ahol a további minőségjavítást célzó megoldások már irreálisan drágává tették a berendezéseket. Claude Elwood Shannon felismerte és 1948-as munkájában ismertette, hogy a mintavétellel nyert diszkrét mintákból álló impulzussorozat információtartalma megfelelő mintavételezési frekvencia használata esetén megegyezik az eredeti, időben folytonos analóg jel információtartalmával. Nyquist-Shannon tétel szerint ehhez a mintavételezést a legnagyobb előforduló frekvencia kétszeresével kell végrehajtani. Ez a felismerés volt a kiindulópontja a digitális technológia térhódításának 12. ábra Claude Elwood Shannon A digitális technika: 4 A gyártás technológiai eljárását az 1970-es évek elején dolgozták ki és 1976-ban jelentették be. A technológia azonban csak 1979-ben vált sorozatgyártásra alkalmassá. Az első kereskedelmi forgalomba került CD augusztus 17-én készült el a németországi Hannoverben található gyártósoron. A CD-t eredetileg a hanglemezek utódjának gondolták, és kezdetben csak zeneszámok tárolására használták. Később azonban, mint adathordozó ért el nagyobb sikereket ben az újraírható CD-t (CD-RW) mutatta be a Sony és a Philips. A DAT rendszer: 5 A hagyományos, analóg mágnesszalagos hangrögzítés minősége lényegesen rosszabb a CD rendszerű digitális rendszerekénél. Ezért felmerült az igény egy digitális hangrögzítési eljárást alkalmazó, mágnesszalagos rendszer kifejlesztésére. 4 Audiótechnológia. Dunaújvárosi főiskola Modultankönyv A digitális hangtechnika alapjai vip.tilb.sze.hu/~wersenyi/kiegeszites.pdf ( ) 11

12 1987-ben a nyilvánosság előtt bemutatták az első példányt. Két rendszer létezik: az S-Dat (Still head) és az R-DAT (Rotary head).az előző a hagyományos audió magnóhoz hasonlóan álló fejjel, hosszanti irányú sávokba rögzített audió jelet használ. A második forgó fejjel rendelkezik és a hanganyagot ferde sávokban rögzíti a szalagra hasonlóan a video magnókhoz. Az R-DAT rendszer bizonyult jobbnak ben a nyilvánosság előtt bemutatták az első példányt. A DAT rendszer széleskörűen elterjedt a stúdiótechnikában, mert jó minőségű és megbízható hangrögzítést tesz lehetővé. 13. ábra DAT magnetofon A Mini Disc ben mutatták be a MiniDisc rendszert, mint egy új digitális hang lejátszó- és rögzítő rendszert. A hagyományos kompakt kazettás rendszert akarták kiváltani vele A magnetooptikai lemezes adattároló rendszereket már használták a számítógépes rendszerekben. Erre a technológiára alapozva fejlesztették ki a közvetlenül felülírható rendszert. Kapacitása azonos a CD kapacitással, rázkódás álló és olyan digitális hangtömörítő eljárást használnak, aminek köszönhetően 64 mm-re csökkenthető a lemez átmérője. Két különböző típusú hordozó réteg és három féle lemez létezik hozzá. 14. ábra MiniDisc lejátszó 6 A digitális hangtechnika alapjai vip.tilb.sze.hu/~wersenyi/kiegeszites.pdf ( ) 12

13 1.2 A hangátviteli lánc Azt az elektromos áram hatására működő átviteli rendszert, amely különböző eredetű hangok érzékelésére, átalakítására, erősítésére, továbbítására és visszaadására szolgál, a hangtechnikában hangátviteli láncnak nevezzük. Az egyszerű hangátviteli lánc alkotóelemei a következők: 15. ábra Jelforrás, hangfrekvenciás erősítő és elektromechanikus hangátalakító Jelforrások A hangátviteli láncban jelforrások lehetnek a mikrofonok és hangszedők. a mágneses jelátalakítók, és a hangfrekvenciás jelgenerátorok. A szakdolgozat terjedelmi korlátai miatt csak a mikrofonok témakört tárgyalom, de azt sem teljes mélységben. A téma teljes feldolgozása egy külön szakdolgozatnak is megfelelne. A mikrofonok 7 olyan hangtechnikai eszközök, amelyek a hang akusztikus energiáját alakítják át mechanikai, majd pedig elektromos energiává. Az első mikrofont Alexander Graham Bell találta fel. Az első gyakorlatban is jól használható mikrofon a szénmikrofon Thomas Alva Edison találmánya. A mikrofonok elosztása többféle szempont alapján történhet. 7 Sztanó Péter, Papp Zoltán: A mikrofonok Bp október ( ) 13

14 Mikrofonok felosztása a membrántér kialakítás szerint: A membrántér kialakítása szerint megkülönböztetünk nyomás érzékeny, sebesség érzékeny, valamint a két típus jellegzetességeivel is rendelkező kombinált membránterű mikrofonokat. A nyomás érzékeny mikrofon Membránja zárt akusztikai tér előtt helyezkedik el és csak az egyik oldalról (elölről) éri a hangnyomás. A sebesség érzékeny mikrofon Akusztikai terében mindkét oldala szabad a membránnak. A membrán a két oldalán keletkező hangnyomás különbség miatt mozog, átveszi a közvetítő közeg sebességét és a membrán kitérési sebességével arányos nagyságú jelfeszültséget hoz létre. Kombinált mikrofon Az előző mindkét tulajdonsággal rendelkezik. Mikrofonok felosztása az elektromos működési elvük szerint: 8 Változó ellenállású elven működik a szénmikrofon: A mikrofonokban a membránhoz kapcsolódó egyik elektróda és a fémház másik elektróda közé finom szénport helyeznek A szénmikrofont egyenáramú áramkörbe kapcsolva a szénpor ellenállása és a rajta átfolyó áram a hang nyomásváltozására változik. Mivel jelszintje nagy, a hagyományos távbeszélő készülékeknél és katonai híradó berendezéseknél alkalmazták, de már ott is kiszorították a korszerűbb mikrofontípusok. 8 Csabai Dániel: Hangtechnika amatőröknek Műszaki Könyvkiadó, Budapest

15 16. ábra Változó ellenállású mikrofon 17. ábra Változó ellenállású mikrofon felépítése Elektrodinamikus elven működik a mozgótekercses mikrofon: Rugalmas felfüggesztésű műanyag membránja állandó mágnes sarui előtt helyezkedik el. A membrán egyik oldala közvetlenül érintkezik a hangtérrel, hátoldalára pedig gyűrű alakú tekercs van rögzítve. A tekercs a mágnes sarúk közé süllyed be és ebben az állandó mágneses térben mozog a felületére érkező a hanghullámok hatására. A tekercsben így a hanghullámnak megfelelő hangfrekvenciás váltakozó feszültség keletkezik, amely elvezethető. Az egyszerű dinamikusmikrofon nyomás érzékeny, irányérzékenysége függ a membrán alakjától, méreteitől, és a mikrofon alakjától. A kombinált felépítésű dinamikus mikrofonok lehetnek sebesség érzékenyek is, az ennek megfelelő irányérzékenységi jelleggörbével. A dinamikus mikrofon az egyik leggyakrabban használt típus, egyszerűsége, robosztussága, megbízhatósága és nem utolsósorban jó hangminősége miatt. 15

16 18. ábra Az elektrodinamikus mikrofon felépítése 19. ábra Az elektrodinamikus mikrofon A szalagmikrofon: A szalagmikrofonban egy erős, gerjesztett vagy permanens mágnes pofáinak résében egy 2-5 mikron vastagságú, 3-4 mm széles alumínium-szalag mozog a felületére jutó hanghullámok ütemének megfelelően. Ennek hatására folyamatosan változik a mágneses pólusok közötti légrés szélessége, hatására a mágnes kör fluxusa, ami a hangrezgéssel arányos váltakozófeszültséget indukál a tekercsekben. A szalagmikrofonok hangminősége kitűnő, áruk azonban drága. Napjainkra megoldották a konstrukció két nagy problémáját, a membránszalag megnyúlását és a sérülékenységét. 20. ábra A szalagmikrofon felépítése 21. ábra A szalagmikrofon 16

17 A kondenzátormikrofon: Elektrosztatikus elven működik. Gyakorlatilag egy kondenzátor, amely a hanghullámok hatására változtatja kapacitását. A kondenzátor egyik fegyverzete szilárd fémlap, a másik fegyverzet pedig egy arany, réz vagy alumínium bevonatú műanyag fólia, a tulajdonképpeni membrán. A kondenzátor fegyverzeteire kapcsolt polarizáló feszültség (9 52V) és a hanghullámok hatására mozgó egyik fegyverzet következtében változik a kapacitás nagysága ezzel a rajta levő elektromos töltés. A kis jelfeszültség miatt a mikrofonházba előerősítőt kell építeni. A kondenzátor-mikrofonok hangminősége felülmúlja a dinamikus mikrofonok hangminőségét, mert a membránnak nem kell mozgatnia a lengőtekercs tömegét, ezért impulzusátvitelük sokkal jobb. 22. ábra A kondenzátor mikrofon felépítés 23. ábra A kondenzátor mikrofon Az elektretmikrofon: A kondenzátormikrofon módosított változata. Felépítése is hasonló, de kimeneti impedanciája kisebb, és nem igényel polarizáló tápfeszültséget. A mikrofon membránja vékony szigetelőfólia melynek mindkét oldali felületén ellentétes polaritású töltés van felhalmozva, melyet a gyártás folyamán állítanak elő. Az elektretfólia külső felületére gőzölögtetett vékony fémréteg képezi a kondenzátor egyik fegyverzetét, a másik fegyverzet rögzített merev fémtest. Az elektretfólia és a fémtest között légrés van. 17

18 A merev fegyverzetet perforáltan alakítják ki, így az előtte lévő légrés akusztikusan kapcsolva van a merev fegyverzet mögötti zárt üreghez. Az ebben lévő levegő ez által növeli a membrán rugalmasságát. Belső ellenállása harmadrésze a kondenzátormikrofonénak, de így is nagy, ezért előerősítőt igényel. Ezt az előerősítőt fantomtáplálással vagy a mikrofon házában elhelyezett elemmel oldják meg. Az elektretmikrofonok egyszerűbbek és olcsóbbak a kondenzátor-mikrofonoknál, ezért egyre gyakrabban használják hangosításban és stúdiókban is. Nagyon kicsik is lehetnek, ami lehetővé tesz néhány speciális alkalmazást (gomblyukmikrofon). 24. ábra Az elektret mikrofon működési elve 25. ábra Elektret mikrofon A kristálymikrofon: Kristálymikrofon néven ismertek a piezoelektromos elven működő mikrofonok Vannak olyan kristályok, amelyek felületén külső mechanikai hatásra elektromos töltés keletkezik (kvarc, turmalin, seignette-só, stb.). A két egymáson levő kristályréteg hajlításakor az egyik megrövidül, a másik pedig megnyúlik, a kialakult potenciálok pedig összeadódnak. Más kialakítási forma: Egy vezető fegyverzetek közé szorított piezoelektromos kristályból és egy hozzákapcsolt membránból áll. A membrán elmozdulásának következtében a kristály lapjain a hangnak megfelelő feszültség keletkezik. A piezomikrofonok nem a minőségükről híresek, inkább az egyszerűségükről és olcsóságukról, bár jó minőségű típusok is léteznek. 18

19 26. ábra Piezokristályos mikrofon működése 27. ábra Piezokristályos mikrofon Jellemző mikrofon adatok: Mikrofon érzékenység A mikrofon érzékenységén azt értjük, hogy mekkora kimeneti szintet ad egy adott bemeneti hangnyomás esetén, és decibelben mérjük. A 0 db SPL (sound pressure level) értéket 20 μpa értéken határozták meg. A mérés frekvenciája 1 khz-es szinusz hullám. Mikrofonkarakterisztikák A hangforrásnak a mikrofonhoz viszonyított helyzetétől függően kisebb vagy nagyobb feszültség jelenik meg a mikrofon kimenetén. Ez függ attól is, hogy milyen a mikrofon karakterisztikája, azaz az irányérzékenysége. A karakterisztika lehet gömb, vese, nyolcas alakú, vagy ezek bizonyos kombinációja. A mikrofon karakterisztikáját, mechanikai felépítése határozza meg. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy ha a membrán egyik oldala zárt (nyomás mikrofon) akkor gömb vagy vese karakterisztikájú a mikrofon. Ha a membrán mindkét oldala szabad,(sebesség mikrofon) akkor gömb vagy nyolcas a mikrofon irány jelleggörbéje, de bármely elven működő mikrofon kialakítható bármilyen karakterisztikájúnak. A nagyon éles nyalábolású mikrofonokat puskamikrofonoknak is nevezik, mert nagy távolságból a hangforrást megcélozva történik a felvétel. Ezeknek a mikrofonoknak hosszabb a házuk, és a ház belseje hangcsillapító anyaggal van borítva, hogy az oldalról érkező hanghullámokból minél kevesebb jusson el a membránig. 19

20 28. ábra Gömb, nyolcas és vese alakú karakterisztikák A mikrofonok irányérzékenysége frekvenciafüggő. Olyan kúp alakú. melynek a nyalábolási szöge a frekvencia növekedésével csökken. Ezért a mikrofonoknál több különböző frekvencián mért karakterisztikát adnak meg. Néhány mikrofontípus műszaki adatai: Gyártó: Philips, Modell: SBCMD150 kézi dinamikus Műszaki adatok Frekvenciaválasz: Hz Impedancia: 600 ohm Polaritás: Irányított, Mikrofonérzékenység: -74 db +/- 3 db Kábelhosszúság: 3 m Csatlakozó: 3, 5-6, 3 mm monó 20

21 Gyártó: Bosch, Modell LBB 9600/20 Kézi kondenzátor mikrofon: Műszaki adatok Fantom tápegység Névleges feszültség 11 V és 52 V között (DIN és IEC A szabvány szerint) Áramfelvétel <1,5 ma Kardioid karakterisztikájú Frekvenciatartomány 100 Hz 16000Hz Érzékenység 2 mv/pa +/- 3 db (-54 db 1 V/Pa értékhez viszonyítva) Névleges kimeneti impedancia 200 ohm MD 913 E Elektrét asztali mikrofon Műszaki adatok: Irányjelleggörbe: kardioid Impedancia. 200 ohm Szabadtéri érzékenység: 1 mv/pa Előre-hátra érzékenység arány: 15 db Átviteli frekvenciasáv: Hz Mikrofon-előerősítők A különféle jelforrások kis szintű jelfeszültségének kívánt szintre történő felerősítésére feszültség-előerősítőt használunk. A jelenleg használt mikrofonok igen kis jelfeszültséget szolgáltatnak. Ahhoz, hogy ezt a kis jelfeszültséget kellő mértékben felerősítsük, nagy bemeneti érzékenységű előerősítőre van szükség. Egyes mikrofonoknál az erősítést a mikrofonon belül oldják meg, de gyakrabban találkozunk külső erősítőkkel. 21

22 A hangtechnika jelenlegi gyakorlatában, a korszerű félvezetős erősítőelemek mellett a hagyományos, elektroncsöves erősítők is megtalálhatóak. A mikrofon-előerősítőket az alkalmazott erősítőelemek fajtája és a bemeneti impedancia szerint különböztetjük meg. A bemeneti impedancia nagyságának minden esetben az előerősítőhöz kapcsolt mikrofon impedanciához kell illeszkednie. Legfontosabb minőségi követelmények: széles átviteli frekvenciasáv, kis torzítás, minimális zajszint és nagy túlvezérelhetőség az adott torzítási érték túllépése nélkül. A nagy bemeneti impedanciájú mikrofon-előerősítőket, melyek bemeneti impedanciája: 0,1...1 MΩ, elsősorban kondenzátormikrofonokhoz használják, kimeneti impedanciájuk k (200 Ω...2 KΩ). A kis bemeneti impedanciájú előerősítők bemeneti impedanciája pedig: 0,2...1 KΩ. Az önálló előerősítők 200 Ω kimeneti impedanciával készülnek. A beépített előerősítő fokozatot az adott erősítő következő fokozatához illesztve méretezik. A mikrofonerősítők frekvencia átvitele Hz között lineáris és db-t erősítenek. Kimeneti jelfeszültségük mv nagyságrendű. 29. ábra MOTU 896 HD Mikrofon előerősítő 22

23 1.3 Hangfelvétel készítés Felvételkészítés mikrofonnal Legegyszerűbb mikrofonfelvételnél egyetlen mikrofont használunk, amely cmnyire van rögzítve a beszélő szájától. Ha megfelelően csillapított teremakusztikai viszonyok között készítjük a felvételt, a legelőnyösebb kardióid karakterisztikájú mikrofont használni. Ha a mikrofon 30 cm-nél nagyobb távolságra van a beszélő szájától, akkor felvételi hangerősség erősen ingadozik, amikor a beszélő elfordítja a fejét, ugyanakkor a környezetből beszűrődő zajok jobban érvényesülnek, romlik az érthetőség. Kardióid karakterisztikájú mikrofon használatakor a sziszegő mássalhangzók és a lélegzetvétel hangjának elkerülése érdekében oldalról beszéljünk a mikrofonba. Párbeszédek felvételéhez kb. 50 cm távolságra legyen a mikrofon mindkét beszélőtől. Ilyen esetben a membránra jutó hangenergia gyengébb jelet kelt a mikrofonban, tehát nagyobb erősítéssel kell felvenni a beszélgetést Riportfelvételek A technikai rész A riportkészítés általában véletlenszerű felvételi körülmények között történik, de ha van rá mód, a felvétel helyét kellő körültekintéssel válaszuk ki. Egyes esetekben megengedhető, hogy a környezeti zajt is tartalmazza a beszélgetés. A környezeti hanghatások bizonyos mértékig az interjú vagy a riport élethűségét szolgálják. Túl zajos környezetben törekedjünk arra, hogy beszélgető partnerünk közel álljon a mikrofonhoz. Közepes zajszint esetén cm legyen a mikrofontávolság, túl zajos környezetben azonban csak cm. 9 Tálos András: Rádiós és TV-s ismeretek jegyzet 2006 július

24 Ha szabadban, szeles időben készítünk riportot, vigyázzunk arra, hogy mikrofonunkat ne széllel szemben tartsuk, mert az erős suhogást, esetleg robajlást eredményez a felvételben. A különböző események és környezetek mind különböző feladatot jelentenek a jó hangfelvétel szempontjából. Attól függően, hogy hány személy van jelen, kell meghatározni a mikrofonok számát és helyét, valamint a beszélők elhelyezkedését. Célszerű, ha a felvétel előtt tájékoztatjuk a jelenlevőket a helyes viselkedésről a felvétel ideje alatt. Több mikrofon használata esetén kardióid karakterisztikájú mikrofonokat célszerű használni. Ha hangkeverővel több mikrofont keverünk felváltva, úgy helyezkedjünk el, hogy mindig lássuk, ki kezd beszélni és ennek megfelelően keverjük be a szükséges mikrofonvonalat. Számítsuk ki felvehető műsoridőt. Sztereo felvételekhez mikrofonpárt, vagy sztereo mikront használjunk Sztereó hangfelvételi technikák 10 Amikor két mikrofont használunk a hangfelvétel folyamán egy hangforráshoz, és a mikrofonok különböző helyen vannak elhelyezve, akkor a hangforrásból érkező hangok eltérő hosszúságú utat tesznek meg a mikrofonokig. A térbeli hangzás közvetítése két vagy több csatornán lehetséges. Az ilyen többcsatornás hangfelvétel során a hangmagasság, a hangerő valamint a hangszínezet mellett még egy információt közlünk a hallgatósággal: a hangzásirány információját. Ennek hatására a hallgatóban a térélmény illúziója alakul ki, a hangfelvétel visszajátszásakor. 11 A legelterjedtebb és egyben a legegyszerűbb térélmény képzet a sztereó hangfelvételek visszajátszásakor keletkezik. 10 Pálffy György Szpisák Tamás: Mozgóképalkotás és hangfelvétel gyakorlata Jegyzet Dunaújvárosi Főiskola Dunaújváros 11 Pálffy György Szpisák Tamás: Mozgóképalkotás és hangfelvétel gyakorlata Jegyzet Dunaújvárosi Főiskola Dunaújváros 22.o. 24

25 A B rendszerű hangfelvétel Ennél a hangfelvételi megoldásnál két kardióid karakterisztikájú mikrofont használunk Ezek egymástól való távolsága kb. 3-5 méter. A mikrofonok egymástól és a jelforrástól való távolságának arányát célszerű 3:1 arányban megválasztani. A mikrofonok jelei külön-külön csatornákon kerülnek erősítésre és rögzítésre. 30. ábra Mikrofon elrendezés A-B rendszerű sztereó hangfelvételnél X-Y rendszerű hangfelvétel A másik az X Y rendszerű hangfelvételi technika, melynek 3 változata ismeretes. Ennél a módszernél az a lényeg, hogy két egyforma, rendszerint vese karakterisztikájú mikrofont helyeznek vagy egymás mellé, vagy egymás fölé a tér számunkra fontos irányainak megfelelően. A C esetben nyolcas karakterisztikájú mikrofonokkal lehet elérni a tér teljes hangzásélményét. 31. ábra Mikrofon elrendezés X-Y és M-S rendszerű sztereó hangfelvételnél M-S rendszerű hangfelvétel Főleg a sztereó rádióközvetítéseknél alkalmazzák. A felhasznált két mikrofon közül az egyiknek nyolcas, a másiknak pedig vese karakterisztikájú. A két mikrofont egymás fölé helyezik el. A lényege ennek a technikai megoldásnak az, hogy az M összeg és az S különbségi jelet akusztikus úton állítják elő. 25

26 1.4 Hangrögzítési technikák Az analóg hangrögzítés 12 Az analóg hangrögzítést túlhaladták a fogyasztói elvárások és a technikai fejlődés, de ezek a berendezések és tartozékaik még itt vannak közöttünk leginkább az idősebb korosztály nosztalgia eszközeiként és a hanginyencek féltett kincseiként. Az elektromechanikus hangrögzítés A rögzítendő hanghullámokat mikrofon fogja fel és hangfrekvenciás elektromos feszültséggé alakítja. Ezt egy erősítőn keresztül a vágófejbe vezetik. A vágófej a meleg vágótű segítségével egy forgó hőre lágyuló lemezbe vágja a spirális pályán elhelyezkedő hangbarázdákat. A hanglemez A hanglemez hanganyag tárolására szolgáló analóg adathordozó. Egy lapos korong amin mindkét oldalon a széléről a közepe felé spirális barázdák indulnak, melyekről a hangszedő olvassa le a hangot. A 20. század nagy részében ezt a technológiát használták a zene kereskedelmi célú sokszorosítására. A 20. század vége, 21. század elején újra divatba jött. Az 1920-as években elterjedt, magas, 78/perc fordulatszámmal lejátszandó gramofonlemezeket először cinklemezből, keménygumiból és sellakból készítették. A későbbi, elektromos erősítésű lemezjátszók normál, majd mikrobarázdás hanglemezei pedig a hőre lágyuló acetilcellulóz-polivinilkloridból készültek. A hanglemezre felvenni kívánt műsort a stúdiókban sokcsatornás magnetofonra rögzítik és a szükséges műszaki és művészi szempontok alapján elvégezett keverést követően kétcsatornás sztereo magnetofonnal veszik fel. A rögzített műsort sztereo mesterszalagról játsszák át hanglemezvágóra. 12 Csabai Dániel: Hangtechnika amatőröknek Műszaki Könyvkiadó, Budapest

27 A magnetofonról lejátszott hanginformációt a hanglemezvágó berendezés fűtött tűvel vágja lakklemezbe. Ezen technikával elkészített viszonylag képlékeny felületű lemez a gyártási és sokszorosítási folyamatban az első mechanikai jeleket tartalmazó információhordozó. A vágott lemez felületét ezüstözik, majd az ezüstözött felületre galvanikus úton felvisznek egy kb. 1 mm vastag nikkelréteget. Ezt a lakklemezről leválasztják, majd erről az alaplemezről további galvanikus másolatot, anyalemezt készítenek. Az anyalemezről szintén galvanoplasztikával a sokszorosítandó mennyiség figyelembevételével több tucatnyi prés matrica készül. Egy prés matricával műanyag másolatú lemez préselhető. Ezen prés-matricákat egymással szembefordítva (A és B oldal) szerelik be a présgépbe. 13 A korszerű hanglemezek kétféle méretben készülnek. A hosszanjátszó, ún. "long play" lemezek 300 mm átmérővel, a kislemezek 170 mm átmérővel. A 300 mm-es lemezek lejátszási fordulatszáma általában 33 1/3, a 170 mm-es lemezek lejátszási fordulatszáma leggyakrabban 45 fordulat percenként. A hanglemez vastagsága kb. 1,5...2 mm. A 300 mm-es lemez középpontjában 7,24 +0,09/-0 mm átmérőjű furat van, a 170 mm-es lemez nagyméretű középponti furata 38 mm átmérőjű. 32. ábra A lemezjátszó működési elve 33. ábra Lemezjátszó készülék A sztereó hanglemez barázdáit egymással 90 -os, a lemez síkjával pedig ±45 -os szögben vágják. Ezáltal a két barázdaoldalba rögzített sztereó információ monó hangszedővel is lejátszható. 13 Csabai Dániel: Hangtechnika amatőröknek Műszaki Könyvkiadó, Budapest , 296. o. 27

28 A középpont felé eső belső barázdafal hordozza a bal a hanglemez külső kerülete felé eső külső barázdafal pedig a jobb csatorna jeleit. A mágneses hangrögzítés elve Egy nem mágnesezhető mechanikai hordozóanyagra mágnesezhető réteget (vas, kobalt, nikkel ötvözeteket) visznek fel. Ha a mágnesezhető réteg előtt egy vasmagos tekercsbe megfelelő erősségű áramot vezetünk, az elemi mágnesek egyik vagy másik irányba mágneseződnek (rendeződnek). Az elemi mágnesek ezt az állapotukat hosszú ideig megtartják. Ha ezután a mágneses adathordozót ismét elmozdítjuk a vasmagos tekercs előtt, akkor ezek az elemi mágnesek abban feszültséget indukálnak. Ez az indukált feszültség megfelel a rögzített jelnek. A magnetofon és a hangszalag 14 A jel rögzítése elektromágneses úton történik. A készülék a bemenetére juttatott villamos jelet (lehet analóg vagy digitális) mágnesezhető anyagra, hangszalagra rögzíti. Felvétel során a hangszalag elhalad egy törlő fej előtt, mely a rajta lévő esetleges korábbi felvételt váltakozó áramú, demagnetizálással törli. Ezt követően a felvevő fej elé jut, melynek tekercsébe a bemenetre adott, majd felerősített jelet vezetik. A tekercsben a rögzíteni kívánt jelnek megfelelő áram folyik. A fej kialakítása olyan, hogy ez a változó jel által létrehozott mágneses tér, mely arányos a bemeneti jellel, egy kisméretű légrésen keresztül záródjon. Ez előtt a rés előtt halad el a hangszalag, mely a változó mágneses térnek megfelelően átmágneseződik. A felvétel minősége szempontjából lényeges a hordozónak a fej előtti elhaladásának sebessége, valamint a réstől való távolsága. Lejátszáskor a törlő fej ki van kapcsolva. A hangszalag tovább haladva a lejátszó fej elé. A rögzített jelnek megfelelő mágneses térerősség változás a lejátszó fej vasmagját felmágnesezi, az azon elhelyezett tekercsben feszültség indukálódik. Hatására az átfolyó áram arányos a korábban rögzített jellel. Ezt a jelet felerősítve a készülék kimenetén további feldolgozásra lehet használni, vagy hangszóróval vissza lehet hanggá alakítani. 14 Csabai Dániel: Magnósok Évkönyve 1971 Műszaki Könyvkiadó, Budapest

29 Néhány kivételtől eltekintve a mai készülékekben a felvevő fej és a lejátszó fej egy egységet képez. Ezt hívják kombinált fejnek. 34. ábra Kombináltfejes mágneses hangrögzítés elvi vázlata A jelhordozó minősége és anyaga alapján megkülönböztetünk: Feketevasoxidos vagy vörösvasoxidos, krómdioxidos, vasoxidos-krómdioxidos keverékű, ún. ferrokróm jelhordozót, és a metal szalagokat. A szalagtárolási rendszer szerint a következő szalagfajtákat ismerjük Orsós szalagok szélességük: 1/4", 1/2",1" és 2", Compact Cassette rendszerű szalagok 1/8", (Magyarországon ez volt a legelterjedtebb), Micro Cassette rendszerű szalagok 1/8", Végtelenített Cartridge rendszerű szalagok 1/4, a Sony Elcasette rendszerű szalagok 1/4". 29

30 35. ábra Stúdió magnetofon 36. ábra Philips kazettás magnetofon Fotooptikai hangrögzítés 15 A film fényérzékeny felületére a hangsávok váltakozó erősségű feketedés vagy azonos feketedésű, de változó szélességű hangcsík formájában kerülnek rögzítésre. Lejátszáskor a felvételi sebességgel azonosan egyenletes sebességgel továbbított filmszalag hangcsíkját egy keskeny fénysugár világítja át. És a fotocellára vetítődik. A fotocellára jutó fény erőssége a hangcsík feketedésének vagy szélesség ingadozásának megfelelően váltakozik. Ennek hatására a fotocellában a változások ritmusának megfelelő váltakozó hangfrekvenciás feszültséget keletkezik. A fotocellában keletkező hangfrekvenciás feszültség felerősíthető és ismét hallhatóvá tehető. A hangfrekvenciás rezgések rögzítése a filmen optikai, kémiai eljárás kombinációjával történik. A rögzítendő hangot mikrofonból vagy egyéb hangfrekvenciás feszültségforrásból egy erősítő bemenetére kapcsolják, amely megfelelő nagyságú hangfrekvenciás váltakozó árammá alakítja át. Ezt a hangfrekvenciás váltakozó áramot egy hangfényképező készülékbe vezetik, amelyet fénykamerának neveznek. A film szabadon futó része fényérzékeny oldalával felfelé egy fényrekesznyilas előtt halad el, amely a perforáción belüli sávra egy fénycsíkot vetít. 15 Officina Nova Könyv és Lapkiadó Kft. A technika krónikája Kossuth Nyomda

31 A fotóoptikai eljárás széleskörű elterjedéséhez számos előny járult hozzá. Először is a hangcsíkot a filmmel egy időben helyezik a filmszalagra. Vagy egy másik fontos előnye, hogy a hangcsík ugyanolyan hosszúságú, mint a filmszalag. 37. ábra Fotooptikai hangcsík a mozifilmen A digitális hangrögzítés 16 A híradástechnikában az átviendő, vagy rögzítendő információ megjelenési formája a jel. A digitális hangjelek eredeti forrása mindig analóg jel. Az analóg jelből a digitalizálás során keletkezik a digitális jel. A digitális jel az analóg jelből meghatározott időközönként vett mintákból áll. Az egyes minták értékét bináris kódszavak tartalmazzák. Mielőtt rátérnék a digitális felvételkészítés módozataira, szükséges előtte a digitális hangtechnika elméleti alapjait tisztázni. A digitális rendszerek előnyei: 17 A reprodukált hang minősége kizárólag az analóg-digitális, digitális-analóg átalakítás minőségétől függ, azaz független a jeleket hordozó médiumtól A felvételek minőségromlás nélkül másolhatók. Az analóg hang digitális tartományba konvertálása olyan lehetőségeket nyit meg, amelyek az analóg berendezésekkel alig, vagy egyáltalán nem valósíthatók meg. Üzemeltetés szempontjából is kedvezőbb a digitális berendezések alkalmazása. Ismeretes, hogy egy több tagból álló átviteli láncon áthaladó jelhez az analóg rendszer minden tagja hozzáteszi saját torzítását, zaját. 16 A digitális hangtechnika alapjai: ( ) Audiotechnológia Modultankönyv Dunaújvárosi Főiskola Dunaújváros Pálffy György Szpisák Tamás: Mozgóképalkotás és hangfelvétel gyakorlata Jegyzet 28.o. 31

32 Mivel mind a hasznos jel, és a zavar is időben és amplitúdóban folytonos analóg jel, szétválasztásuk csak nehezen és drágán valósítható meg. A digitális rendszerekben a hasznos jelet, vagyis az információt kódolt formában tároljuk, továbbítjuk, miáltal azt a zavarjelek többségétől könnyen meg lehet különböztetni. A zavarjelek egyszerű eszközökkel leválaszthatók a hasznos jelről, így a számunkra lényeges beszéd vagy zene minőségromlás nélkül képes az átviteli láncon keresztülhaladni. A digitális hangtechnika alkalmazását a háttérzajok csökkentésének problémája ösztönözte. A hőmérséklet és tápfeszültség-ingadozásokkal szembeni érzéketlenség, Nincs jeltorzulás, A lineáris frekvenciamenet A digitális jelfeldolgozás a hátrányai: 18 A digitális adatjel érzékeny az adatvesztésre. Mindössze néhány adatbit hibája esetén már hibajel keletkezik a hangfrekvenciás jelben. A digitális jelben keletkező adathibák kiküszöbölése jelentős hardver és szoftverráfordítást igényel. A digitális jelfeldolgozó áramkörök bonyolultabbak, komplexebbek és több ráfordítást igényelnek, mint az analóg rendszerekben használtáramkörök. Az áramkörök túlvezérlése a digitális jel teljes összeomlásához vezethet. A digitalizálás folyamata Analóg jel sávhatárolás mintavételezés kvantálás kódolás Digitális jel A digitális rendszerek a bemenetükre kerülő analóg jelet digitalizálják, azaz kettes számrendszerbeli számokká alakítják át. Az egymást követő számokból képzett számsorozatok képviselik a hanginformációt, azaz analóg hullámok helyett kettes számrendszerbeli (bináris) számsorozatokat használnak. A készülékek ezeket a számsorozatokat rögzítik, továbbítják, illetve matematikai műveleteket végeznek rajtuk. 18 Pálffy György Szpisák Tamás: Mozgóképalkotás és hangfelvétel gyakorlata Jegyzet 29.o 32

33 Sávhatárolás Feladata a bemenő analóg jel felső frekvenciahatárolása, hogy megfeleljen a mintavételi szabálynak( Shannon-féle mintavételi tétel), Mintavételezés C. E. Shannon 1948-as munkájában kifejti, hogy a mintavétellel nyert diszkrét mintákból álló impulzussorozat információtartalma megegyezik az eredeti, időben folytonos analóg jel információtartalmával, ha bizonyos feltételek érvényesülnek a mintavétel kapcsán. Ezeket a feltételeket a Shannon-féle mintavételi tétel tartalmazza. A mintavételezett jelből akkor állítható vissza az eredeti analóg jel információ veszteség nélkül, ha a mintavételi frekvencia legalább kétszerese az analóg jelben előforduló legmagasabb frekvenciának. A mintavételi frekvencia értékének állandónak kell lennie. 19 Mintavételi frekvenciák: A CD játszók, az audió CD-R írók és a Minidisc 44,1 khz. Rádió és televízió stúdiók 48 khz. Műholdas rádióadások 32 khz. 38. ábra Mintavételezés A mintavételezés után kapjuk a PAM jelet. (Pulse Amplitude Modulation) Ez az analóg mintából vett jel. A mintavevő és tartó áramkör kimenetén megjelenő minták végtelen sok értéket vehetnek fel, ezért ezeket még kvantálni kell. 19 Pálffy György Szpisák Tamás: Mozgóképalkotás és hangfelvétel gyakorlata Jegyzet 30. o. 33

34 39. ábra Kvantálás A kvantálás A kvantáló feladata a jel értékkészletének diszkrétté tétele. Azaz a végtelen sok értéket véges számú értékre kell kerekíteni. Ez a kerekítés a kvantálás. Általában 16 bites kvantálást alkalmaznak, ami amplitúdó érték megkülönböztetését jelenti, mivel a 2- nek a 16-ik hatványa adja ki ezt a lehetséges amplitúdó érték mennyiséget. A kvantálót is a mintavevő jel vezérli. A kvantált hangminták a véges számábrázolás miatt csak meghatározott értékeket vehetnek fel. A kódolás folyamata Az A/D átalakító kimenetén megjelenő bináris kódszavak a bemenőjel amplitúdójának számértékét adják meg. Nem tartalmaznak azonban információt a bemenőjel előjeléről. Ezért az A/D átalakító kimenőjelét olyan kódolásnak vetik alá, ami kiegészíti a kimenőjelet a polaritás információval. A digitális hangjelfeldolgozási technikában az előjel figyelembe vételére rendszerint kettes komplemens kódot alkalmaznak. Kettes komplemens kódban. a pozitív számok ábrázolása normál bináris kóddal történik, a negatív számoké pedig az adott számérték kettes komplemensével. Egy szám (n) kettes komplemense a szám bitenkénti invertálásával és +1 hozzáadásával képezhető:n = n A folyamat végterméke a PCM (Pulse-Code-Modulation) jel. A PCM a tömörítetlen hangminták tárolásának szabványa, legelterjedtebb fájlformátuma pedig a WAV. A formátum lehetővé teszi a monó, valamint a sztereó hangminták tárolásán túl egyéb a hangmintára utaló információ rögzítését is. 20 Pálffy György Szpisák Tamás: Mozgóképalkotás és hangfelvétel gyakorlata Jegyzet 32.o. 34

35 A PCM jel visszaalakítása analóg hangfrekvenciás jellé A folyamat lépései: Digitális jel D/A átalakítás simítószűrés Analóg jel A PCM jelből időben és értékben újra folytonos jelet, analóg jelet kell előállítani. Ez a következőképpen valósítható meg. Először D/A átalakító segítségével a PCM jelből PAM jelet hoznak létre. Ezután a PAM impulzusok szélességét mintavevő és tartó segítségével megnövelik, végül egy aluláteresztő szűrő segítségével integrálással nyerik az eredeti analóg jelet. A D/A átalakítóban áramgenerátor és a PCM jel által vezérelt félvezető kapcsolók segítségével történik a kódszavak feszültséggé alakítása. 21 Napjaink digitális hangrögzítő berendezései. A digitális technika bevezetése a hangrögzítő berendezések készítésénél elmosta a határokat a hang és az adatrögzítés között, olyan lehetőségeket biztosított a konstruktőröknek, hogy az alkalmazási lehetőségeknek, kiviteli formának méretnek csupán a fantáziájuk szabhat korlátokat. A professzionálistól a hétköznapok eszközein át a kémtechnikai eszközökig mindenütt megtaláljuk a digitális hangrögzítő eszközöket, berendezéseket. Digitális hangrögzítési lehetőséggel napjainkban már minden mobiltelefon rendelkezik (a szándékosan lebutítottak kivételével). Digitális diktafonok számtalan típusát látjuk a boltok kínálatában. A számítógépekben megtalálható CD és DVD írókat inkább adatrögzítő eszközöknek tekintem. Az R-DAT magnetofon 22 Általános jellemzés A digitális hangfrekvenciás jelek mágnesszalagos rögzítésekor ugyanazok a fizikai törvényszerűségek állnak fent a mint az analóg jelrögzítéskor. 21 Pálffy György Szpisák Tamás: Mozgóképalkotás és hangfelvétel gyakorlata Jegyzet 33.o. 22 Audiotechnológia Modultankönyv Dunaújvárosi Főiskola Dunaújváros

36 A nagy csatorna-sávszélesség elérését a videotechnikából jól ismert forgófejdobos, ferde sávos hangrögzítési technika teszi lehetővé. Az R-DAT rendszer a hagyományosnál lényegesen jobb minőségű jelrögzítést tesz lehetővé. Az R-DAT magnetofonnal a digitális hangtechnika valamennyi PCM formátumával lehet felvételt készíteni, és felvételt lejátszani. Az R-DAT magnetofon analóg és digitális jelbemenetel is rendelkezik. Szervórendszereket tartalmaz a fejdob és a szalagtovábbítás vezérléséhez. A pontos sávközépi letapogatást az automatikus sávkövetés teszi lehetővé. felvétel-készítési üzemmódok:. Normál üzemmód. Mintavételi frekvencia 48 khz-es 16 bites rendszerben. Mintavételi frekvencia 32 khz 16 bites rendszerben. Mintavételi frekvencia 32 khz, 12 bites, ezt használják a longplay (felezett szalagsebesség) üzemmódhoz Mintavételi frekvencia 32 khz, 12 bites rendszer, 4 csatornás felvétel készítése lehetséges. Lehetőség van egy továbbá 44.1 khz-es mintavételű 16 bites rendszerben készült felvételek lejátszására. A maximális felvételi idő 120 perc. DAT magnetofon műszaki jellemzői: frekvencia-átvitel Hz normál üzemmód esetén, Hz long play üzemmódban jel-zaj viszony 90 db harmonikus torzítás 0,05 % dinamika 90 db 36

37 Az R-DAT kazetta A ferde sávos hangrögzítési technika következtében az R-DAT rendszerben a hagyományos kompakt kazetta nem használható. Ránézésre erősen emlékeztet egy 8 mmes videokazettára. A 73X54X10,5 mm méretű kazetta kb. feleakkora, mint a hagyományos kompaktkazetta. Az R-DAT kazetta szalaganyaga A mágnesszalagra rögzített jel információsűrűsége R-DAT rendszerben kb. 94 kbit / mm. Ekkora információsűrűség természetesen csak megfelelő minőségű szalaggal érhető el. Az R-DAT kazetta szalaganyaga igen jó minőségű, egyenletes mágnes réteggel van ellátva. A szalag szélessége 3.8 mm, vastagsága 13 μm. A szalagot a kazetta elülső oldalán elhelyezett fedél védi a portól és az érintéstől, amikor nincs a magnetofon-futóműbe helyezve. A szalag kezdetét és végét a VHS rendszerhez hasonlóan a fototranzisztorból és LED-ből álló áramkör figyeli. 40. ábra Hordozható DAT magnetofon 41. ábra DAT kazetta 37

38 A Minidisc 23 A Minidisc mint egy új digitális hang lejátszó- és rögzítő rendszer, a Sony által szabványosított háttértár, főként hanganyag tárolására (tömörítéstől függően kb perc fér rá). Magnetooptikai úton rögzít, a Sony-féle Atrac kódolással ben mutatták be. A MD lemeznek két típusa létezik: a gyárilag sokszorosított és az írható. A gyárilag sokszorosított lemez szerkezete a CD-jéhez hasonló, az írható MD-ben magnetooptikai adattároló réteg található, mely két szilícium-nitrid réteg között helyezkedik el. Az újraírható CD-hez képest is lényegibbek az eltérések, hiszen ez a lemez sokkal többször írható, tartalmának egésze milliószor eltávolítható. Zenei kiadványok hordozójaként főként Japánban volt népszerű az 1990-es években; napjainkban kevésbé elterjedt. 42. ábra Sony MiniDisc 43. ábra Sony MiniDisc kazetta Egyéb digitális hangrögzítők a teljesség igénye nélkül: A digitális hangrögzítés térhódításával a felhasználási terület igénye, vagyis a fogyasztói igények kielégítése számtalan megjelenési formát hozott létre a digitális hangrögzítés területén. 23 A digitális hangtechnika alapjai: ( ) 38

39 A hangrögzítési elvek hasonlóak, a megjelenési forma és a kezelőszervek kialakítása pedig követi a felhasználói területek igényeit, és alkalmazza a technikai, technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségeket. CCRL Personal GSM hangrögzítő GSM mobiltelefon beszélgetések és SMS üzenetek rögzítésére fejlesztették ki. Notebook-kal és asztali számítógéppel is használható (hordozható kivitelben is - külső USB modul). A 4 sávos hangrögzítő folyamatosan monitorozza a beszélgetéseket, jelzésátviteleket, SMS üzeneteket, és tömörített hangfelvételeket készít a számítógép merevlemezén. Részletesen paraméterezhető szűrőrendszer használatával a felvételek és SMS üzenetek a hangrögzítő szerveren, vagy a hangrögzítővel együtt szállított ingyenes kliens programokkal hálózaton és Interneten keresztül is könnyen visszakereshetők, lejátszhatók vagy megnézhetők, és elláthatók megjegyzésekkel is. 44. ábra CCRL Personal GSM hangrögzítő VBOX OLED mini diktafon Kiváló minőségű, hangvezérelt rögzítés akár méterről is a készülékbe utólag beépített rendkívül érzékeny automatikusan szabályozott mikrofonerősítő fokozatnak köszönhetően. Mindemellett a készüléknek alaptartozéka a vezetékes telefon beszélgetések felvételéhez szükséges adapter, egy jó minőségű fülhallgató és egy nagy érzékenységű, gallérra felcsíptethető miniatűr mikrofon is. 45. ábra VBOX OLED mini diktafon 39

40 VBox - A 37professzionális mikró diktafon Dominó méretű mikró diktafon, kiemelkedő hangminőséggel és felvételi idővel. Digitálisan vezérelt AGC és dinamikakompresszor gondoskodik a kitűnő hangminőségről. Az intelligens VAS rendszer (hangaktivált felvétel) beállításával akár több héten-hónapon át felvehet beszélgetéseket. A készülék paramétereit, működési tulajdonságait számítógépes alkalmazással lehet beállítani. Ugyan ezzel a módszerrel hallgathatja vissza és mentheti el a felvételeket. A kezelőprogram elindítása csak jelszó birtokában lehetséges. 46. ábra A 37professzionális mini diktafon Pen drive-be és golyóstollba épített hangrögzítő Kiváló minőségű hangfelvételek készítésére alkalmas. A hanganyag rögzítése wav formátumban történik, a felvételeket USB csatlakozón keresztül lehet számítógépre tölteni, majd onnan visszahallgatni. A készülékhez külön telepítendő program nem szükséges. Üzemszerűen adattárolóként ("Pen drive") is használható. 47. ábra lehallgató poloska 48. ábra golyóstollba épített hangrögzítő 40

41 2 Hangszerkesztés Mi a hangszerkesztés? Mit is szerkesztünk? A hangot? Hangszerkesztéskor a hangrezgés elektromos leképezését szerkesztjük. Ez a leképezés lehet analóg jel, vagy digitális jel is. 2.1 A hangszerkesztés szabályai Miért kell megszerkeszteni egy hangfelvételt, vagy egy rádióadásra szánt hanganyagot? A legtöbbször le kell rövidíteni, el kell távolítani a fölösleges részeket, az ismétléseket, a hosszú szüneteket, szóbotlásokat. Az interjút vagy az anyagot összefogottabbá kell szerkeszteni. Ki kell vágni a zavaró zajokat, Ki lehet vágni bakikat. Újra lehet szerkeszteni a felvett anyagot, hogy érthetőbb legyen. 24 Még figyelni kell az alábbiakra is: Nem szabad a szerkesztési eljárást egy interjú lényegének megváltoztatására használni. Ideális esetben annyira kell felépíteni előre a felvételt, hogy csak minimális utószerkesztési munkát kelljen végezni. Mielőtt hozzáfogunk a szerkesztéshez, végig kell hallgatni az anyagot, és fel kell jegyezni a részeket, amiket meg kívánunk tartani, vagy el akarunk távolítani. Ellenőrizni kell, hogy az anyag érthető és hallgatható legyen. Igyekezzünk megőrizni az eredeti felvétel hangulatát, ritmusát és szüneteit. Benne kell hagyni a megakadásokat, illetve a töltelékszavakat, ha azok nem zavaróak. 24 Tálos András: Rádiós és TV-s ismeretek jegyzet 2006 július o. 41