Változócsillagok. Molnár László
|
|
- Henrik Kiss
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Változócsillagok Molnár László CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013
2 Definíció Emberi időskálán mérhető változás a csillag megfigyelt fizikai paramétereiben Fényességben elektromágneses spektrum bármelyik tartományában Színképi jellegzetességekben pl. vonalprofil változásai Mágneses térerősségben
3 Történet: Arisztotelész: az égbolt változatlan új csillagok - novák 1572, 1604: szupernóvák Első periodikus változó felfedezése 1596 David Fabricius: o Ceti, Mira 1784 John Goodricke: Algol fényváltozásai fedés miatt 1850-től exponenciálisan növekvő számban Fotográfia, fotométer, CCD - > db
4 Nevezéktan első az adott csillagképben: R --> S, T, Z, majd betűpár: RR,, RZ, SS, SZ, ZZ, --> AA-QZ (kivéve J) mindig az abc-ben előbb lévő elől 334 db --> V335- A legfényesebb változócsillagok megtartották a görög betűjelüket. pl: δ Cep.
5 Változócsillagok osztályozása Fizikai változók: pulzáló változók eruptív változók kataklizmikus változók forgási változók (foltos csillagok) Geometriai változók: fedési változók (csillag, bolygó, etc.) ellipszoidális változók (forgás)
6 Pulzáló változók
7 Pulzáló változók csillaglégkör ritmikus tágulása, összehúzódása következtében létrejövő periodikus változások radiális pulzáció (gömbszimmetrikus)
8 Nemradiális pulzáció Felszín részei ellentétesen mozognak n/r: radiális l: horizontális m: azimutális kvantumszám
9 De mi hajtja? Sokáig fedési kettősként próbálták magyarázni összeérő csillagok? Shapley, 1914 radiális pulzáció ötlete Eddington, ~1920 matematikai leírás pulzációs instabilitás: hidrosztatikus egyensúlyi állapot körül rezgés energia utánpótlás: részleges ionizációs zóna Itt az opacitás (κ) összenyomás hatására nő, nem csökken Sűrűségtől és hőmérséklettől függ Szergej Zevakin, John Cox (~1950) - κ-mechanizmus
10 κ-mechanizmus (kezdeti inst.) --> ionizáció, fűtés nélkül ----> κ csökken, hűlés, összehúzódás κ nő, fűtés, tágulás <--- sűrűség csökken, hőm. marad (rekombináció) Némi termodinamikai kiegészítés: κ-γ-mechanizmus Legtöbb pulzáló csillagban ez zajlik H és/vagy He ionizációs zóna Esetleg C/O (fehér törpék) és Fe (Z-bump)
11 Módusok visszatérítő erő szerint p módus: nyomásgradiensből akusztikus hullámok határ: akusztikus levágási frekvencia felett általában külső tartományban g módus: gravitációból nehézségi hullámok határ: Brunt Väisälä frekvencia alatt ált. amplitúdó a centrumban a legnagyobb kivéve forró korai színképtípusok, ahol a Brunt Väisälä frekvencia befele nő --> nagy amplitúdó a légkörben f módus: felületi gravitációs hullámok fotoszférában
12 Eddington féle klasszikus pulzációelmélet (1926) Feltevések: gömbszimmetrikus, stacionárius, HD egyensúly, adiabatikus állapotváltás lineáris, radiális pulzáció csillagok sajátrezgése ~ sűrűség Πρ½ = const. --> pulzációs konstans fehér törpék --> perces pulzációs periódus vörös óriás --> éves pulzációs periódus
13 Fogalmak Fénygörbe: Periódus Amplitúdó Minimum, Maximum Felszálló ág, leszálló ág Fourier spektrum: DFT (Discrete Fourier Transform) Frekvencia, Amplitúdó, Fázis Ablakfüggvény, Harmonikus Jel/Zaj
14 Asztroszeizmológia hullámterjedés rétegezett közegben: a hullám törést szenved, irányt változtat alsó visszaverődés helye a frekvenciától függ frekvenciakülönbségekből nyomás sűrűség hőmérséklet helyi hangsebesség kémiai összetétel
15 Helioszeizmológia Nap típusú oszcillációk 5 perc 1962-ben fedezték fel (Doppler eltolódás) nemradiális p-módusú sajátrezgések f-módusok is vannak összesen: kb. 10 millió más csillagokban is találtak (CoRoT, Kepler)
16 Pulzáló változó típusok Cefeida típusú változók δ Cephei (cefeidák), W Virginis, RR Lyrae δ Scuti, γ Doradus, SX Phoenicis, roap Korai színképtípusú kék változók β Cephei, SPB (Slowly Pulsating B stars) Hosszúperiódusú és félszabályos változók Mira, félszabályos (SRA/B/C/D), RV Tauri, lassú irreguláris Pulzáló fehér törpék, szubtörpék Nap-típusú oszcillációk
17 Pulzáló változók a HRD-n
18 Klasszikus cefeidák, W Vir csillagok Cefeidák: radiálisan pulzáló fiatal (I. populációs) fényes szuperóriás csillagok (5-15 MNap) Periódus: nap, amplitúdó 0,1-2 magnitúdó A HRD-n az instabilitási sávban helyezkednek el Többszörös periodicitások (beat cefeidák) W Vir csillagok: II. pop. Cefeidák - hasonlatosak a cefeidákhoz Öreg, kicsi (~1 Mnap), halványabb (1.5 mag) Rövidperiódusú alcsoport (<8 nap): BL Herculis Periódus-fényesség reláció --> távolság!
19 Periódus-fényesség relációk Henrietta Leawitt: Magellán Felhők távolsága Edwin Hubble: Andromeda-köd távolsága + Milton Humason --> Hubble-törvény HST Key Project: H=72 ± 8 km/s/mpc Inkább PCL-reláció (szín) MV = log P (V-IC) 2.8 Fémesség is befolyásolhatja
20 RR Lyrae csillagok II. populációs, öreg, A színképtípus ~0.6 MNap, HB (horizontális ág), radiális pulzáció Periódus: nap, amplitúdó: mag gyakoriak a gömbhalmazokban (halmazváltozók) Altípusok: RRab (F), RRc (O1),RRd (F+O1) Oosterhoff-dichotómia gömbhalmazok 2 csoportban átl. periódus szerint Fejlődési effektus lehet Absz. fényesség ~ azonos --> távolságindikátorok Cefeidáknál halványabbak
21 Blazhko effektus 1907, Szergej Blazsko Pulzációs amplitúdó változik Amplitúdó- és fázismoduláció P ~ hetek, hónapok RR Lyr-ek ~ 50%-a Cefeidáknál is Nincs elfogadott magyarázat Ferde rotátor, mágneses mező? Rezonancia nemrad. módusokkal? Periódusvált., többszörös per., térerő Kölcsönhatás a konvekcióval? Radiális módusok közti kölcsönhatás?
22
23
24
25 δ Scuti és társaik δ Scuti: fősorozatról elfejlődött A-F csillagok Periódus: 0,01-0,2 nap, amplitúdó: 0,001-1 mag Rad. és nemrad. p módusok Rengeteg gerjesztett módus γ Doradus: kissé vörösebbek Periódus: 1-5 nap, amplitúdó ~0.1 mag Földről nehéz észlelni nemradiális g módusok
26 δ Scuti és társaik SX Phoenicis: hasonló, de jóval öregebb szubtörpe csillagok nagyrészt gömbhalmazokban Periódus: óra, ampl: mag roap: rapidly oscillating A peculiar sok fémvonal, erős mágneses tér Periódus: 5-20 perc, ampl: mag önmagában nem pulzálhatnának pólusokon erős mágneses tér --> elnyomja a konvekciót, pulzáció működhet
27 Korai színképtípusú kék változók β Cephei: korai B óriások, MNap Periódus: 0,1-0,6 nap, amplitúdó: 0,01-0,3 mag Radiális, néha nemradiális p módusok spektrális változások is Lassú B pulzátorok (SPB): késői B óriások Periódus hosszabb, 0,4-1 nap Nemradiális g módusok
28 Hibrid változók Instabilitási sávok átfednek Azonos fejlődési állapotban lévő csillagok β Cep/SPB δ Sct/γ Dor p- és g-módusok egyszerre gerjesztődhetnek
29 Hosszú periódusú és félszabályos változók Vörös óriáscsillagok (F,G) K, M típusok, RG, AGB ágon hosszúperiódusú változások szabályostól a teljesen szabálytalanig RV Taurik, Mirák, félszabályosak (SRA/B/C/D), lassú irregulárisok
30 RV Tauri csillagok Szuperóriás II. populációs (öreg) csillagok Átmenet a cefeidák és a mirák között, hasonlóak a W Vir típushoz Periódus: nap, ampl: <5 mag A fénygörbe nem teljesen szabályos RVa: állandó átlagfényesség RVb: átlagfényesség ~1000 napos periódussal változik alacsony dimenziójú káosz (NEM olyan káosz, hanem igazi)
31 Alacsony dimenziójú káosz A káosz nem összevisszaság A kezdőfeltételekre való extrém érzékenység Ezek sosem ismertek pontosan --> Előrejelezhetetlenség (egy rövid időszakon túl) Determinisztikus, egyszerű rendszer Pl. időjárás nem ilyen! Csillagokra: néhány cikluson túl nem lehet előrejelezni, sok megfigyelésből sem
32 Félszabályos változók Vörös óriás és szuperóriás csillagok Fényváltozásban több-kevesebb szabályosság, periodicitás Periódus: nap, amplitúdó: 1-5 mag, ált. <2.5 Négy alcsoport: SRA: meglehetősen szabályos, áll. periódus Átmenet a Mirák és SRB-k között? SRB: Óriások, átlagos periódus kimutatható Időnként irreguláris szakaszok
33 Félszabályos változók SRC: Szuperóriások, alacsony amplitúdó, hosszú, határozatlan periódusok, időnként megáll Betelgeuse SRD: Sárga és vörös óriások, forróbbak a többinél mag amplitúdók, időnkénti irregularitások
34 Mira csillagok Radiálisan pulzáló vörös óriás és szuperóriás AGB csillagok Periódus: nap, amplitudó magnitúdó Néha többszörös periodicitás mutatható ki LPV (Long Period Variables) inhomogén csoport 1-2 MNap, de ~ 100 Lnap, ~ RFöld, Kiterjedt hideg légkör, erős csillagszél Valódi (bolometrikus) amplitúdó kisebb minimumban a légkör ~1500 K-re hűl Fémoxidok (TiO) elnyelése
35 Mira csillagok Aszimmetrikusak, forró foltok a felszínen Mira: kettős, anyagáramlás a kísérőre UV-ben
36 Változó fehér törpék Multiperiodikus, nem radiális g-módusok, magnitudós fényváltozások,jó időfelbontású és pontos fotometria szükséges vizsgálatukhoz PNNV (Planetary Nebula Nuclei Variables): Nagyon forrók, planetáris ködök központi csillagai másodperces periódus. DOV (PG 1159): Forró leendõ fehér törpék (pre-white dwarfs). Ionizált He másodperces periódus. DBV (GW Vir): He-atmoszféra másodperces periódus. DAV (ZZ Ceti): H-atmoszférak, néhány perces periódus
37 Változó fehér törpék
38 Fehér törpe fénygörbék
39 Nap-típusú oszcillációk Űrtávcsövek (főleg Kepler) eljövetelével Pontos csillagparaméterek > exobolygóké is pontosítható Magból eredő kevert módusok -> He-mag és H-héj égető csillagok elkülönítése kívülről ugyanolyanok Granuláció zaja δ Scuti csillagban is 1%-nyi konvektív réteg He-mag H-héj
40 Nap-típusú oszcillációk Rotáció változásai Vörös óriások: Köpeny lassul Mag felgyorsul Kiegyenlítődés? Eltérő belső szerkezet Sokkal pontosabb értékek, mint a Napra Magig, sugár 1-2%-ig >< Napnak csak a külső 1/3...
41 Nap-típusú oszcillációk Fősorozati csillagok pontos paraméter-becslése Kor, tömeg, sugár Exobolygók adatainak pontosítása
42 Eruptív változók rövid idő alatt nagy mennyiségű potenciális energia szabadul fel (kitörés) kromoszférában és koronában lezajló heves folyamatok okozzák a fényességváltozást együtt járhat felszínről való anyagkiáramlással (csillagszél, anyagkidobódás) szabálytalan változások
43 Eruptív viselkedés csillagképződés során Orion változók (fiatal csillagok, protocsillagok, ködökkel állnak kapcsolatban) FU Ori: (FUOR) 6 m fokozatos kifényesedés néhány hónap alatt, színkép is változik, lassú halványodás 1-2 m, evolúciós fázis lehet EX Lupi (EXOR): ugyanez kicsiben - változó akkréciós ráta T Tauri csillagok: infravörös többlet, H és Ca emisszió, a bonyolult és változó vonalprofilok --> anyagkiáramlás, csillag felszínére hulló anyag többféle fényváltozás: lassú ingadozás (100 nap), minimumok (10 nap), kitörések (0,01 0,1 nap), emissziós vonalak változásai (0,1 1 nap)
44 Fősorozati eruptív csillagok Fler csillagok: K M színképtípusú emissziós törpecsillagok fler = rövid ideig tartó hirtelen kifényesedés flerezés korral csökken, jellemzően pár percig tartanak nyílthalmazokban gyakori Wolf-Rayet csillagok: nagy tömeg nagyon erős csillagszél
45 Óriások, szuperóriások RCB (R Coronae Borealis): hirtelen fényességcsökkenések, akár évekig is eltarthat nem teljesen tisztázott, lehetséges magyarázat: szénben gazdag távolodó felhők hűlnek, szemcsék kikondenzálódnak, elnyelik a fényt S Dor (LBV, Luminous blue variables) nagy tömegű nagyon fényes csillagok, tömegvesztés
46 Kataklizmikus változók több nagyságrenddel nagyobb energia szabadul fel mint az eruptív változóknál, a csillag szerkezetét is megváltoztathatja legtöbbjük szoros kettős rendszer, kísérő csillag tömegátadása váltja ki a kitörést csillag felületi rétegeiben pl. nóvák, törpenovák szimbiotikus csillagok csillag belsejében pl. szupernóvák
47 Novák akkretáló csillag egy fehér törpe a ráhullott anyag burkot képez, egyre vastagodik megindul a hidrogén fúziója, termonukleáris megszaladás a jelenség robbanásszerűen zajlik le nap alatt 7-20 mag felfényesedés, majd lassú (évekévtizedek) ingadozó visszahalványodás maximális abszolút fényességük kb. egyforma -> távolságindikátorok Rekurrens novák
48 Novák csoportosítása: fénygörbe lefutása Na: gyors <100 nap Nb: lassú Nc: nagyon lassú, évekig maximumban van valószínűleg fizikailag különböznek Nr: rekurrens nóvák (visszatérő nóvák) Nl: nova-like (nova-szerű) változók soha sem észleltek kitörést, akkréció mágneses erővonalak mentén, vagy akkréciós korongból
49 Törpenovák gyakori kitörések (pár nap néhány hónap) 2 6 mag fényváltozás nem periodikus, de minden csillagra van egy jellemző gyakoriság mechanizmus: az akkréciós korong instabilitások miatt időnként megcsúszik Típusok SU Ursae Majoris U Geminorum Z Camelopardalis
50 Törpenovák SS Cyg U Gem típus Eltérő hosszúságú kitörések diszkben lévő anyag mennyiségétől függ
51 Törpenovák V344 Lyr SU UMa típus 5 kitörés, 1 szuperkitörés Normál: termális instabilitás, szuper: árapály-instabilitás is, normálnál nagyobbra növő diszkben
52 Törpenovák Z Cam Normál, anomális és platós kitörések is Köztük standstill, ilyenkor nóva jellegű viselkedés Magasabb anyagátadási ráta, ami megakadályozza a kitöréseket
53 Szimbiotikus csillagok kis amplitúdójú fényváltozás nincs kitöltve a Roche-lebeny, a vörös óriás komponens instabilitásátólból eredő tömegvesztés a csillagszélből akkretál a kompakt objektum, ami emiatt nagyon forró és fényes ionizálhatja a csillagszelet, (köd emissziós vonalak a spektrumban)
54 Szupernovák a legnagyobb energiájú robbanások az univerzumban, összeroppanás Ia típus: vörös óriás - fehér törpe szoros kettős a fehér törpe az akkréció következtében eléri Chandrasekar-határt (~1.4 naptömeg) Alternatíva: két fehér törpe összeolvadása II típus, Ib, Ic: 8 naptömegnél nagyobb csillagok fűtőanyag elfogyása után mag összeroppan --> neutron csillag (pulzár) --> fekete lyuk (extra nagy tömeg, hipernova) osztályozás eredetileg színkép alapján történt H, He I, SiII vonalak alapján
55 Ia típusú szupernova robbanás energiája: joule abszolút magnitúdó kifényesedés standard gyertya --> extragalaktikus távolságmeghatározás Kettős fehér törpe egyre népszerűbb Gyakoriság ~ SN Ia Akkréció nagy röntgenfátyolt adna a gx-okra -> nem látjuk EZ NEM STANDARD!
56 II típusú szupernovák Kollapszus: Két altípus fénygörbe lefutása alapján: P platós L lineárisan csökkenő plató oka: külső H-héj ionizálódik --> opacitás nő hűlés közben viszont rekombinálódik --> újra átlátszó lesz.
57 Híres szupernovák a történelemben SN 185 Kína i. sz. 185-ben. SN 1054 maradványa a Rák-köd. SN 1572 Tycho Brahe SN 1604 Kepler szupernóvája a távcső felfedezése után extragalaktikus szupernóvák, első: S Andromedae (SN 1885A)
58 Foltos csillagok Nem a kisugárzott energia változik, nem egyenletes a felületi fényesség eloszlása, csillagfoltok A forgás miatt válnak változókká. Erős mágneses tér hozza létre a foltokat. Jól mérhető a csillag forgási periódusa + esetleges mágneses ciklus Aktív területek mérete: pl. G színképtípusnák ~ 15% K színképtípusnál ~ 50% Megfegyelési módszerek: Fotometria, Doppler imaging
59 Doppler imaging Spekrumvonal torzulás Használat kritériumai: v*sini = km/s i: Folt (Foltcsoport) mérete, helyzet
60 RS Canum Venaticorum csillagok Szoros kettősök erős mágneses térrel Csillagfoltok, flerek, kromoszferikus aktivitás 1-20 nap, <0.2 mag
61 Ellipszoidális változók gyorsan keringő közeli kettős változó nagyságú felületet mutatnak felénk --> kis amplitúdójú szabályos változás
62 Változó csillagok észlelése Katalógusok: pl. GCVS Hosszú idősorok: amatőrcsillagászok AAVSO: American Association of Variable Star Observers VSOLJ: Variable Star Observers' League of Japan Nemzetközi kampányok, hálózatok: pl. WET (Whole Earth Telescope) HATnet, NSVS, ASAS, SONG Programtávcsövek: Konkoly Blazhko Survey
63 Űrprogramok MOST Microvariability and Oscillations of Stars Kanada, 2003Első asztroszeizmológai műhold 15 cm távcső --> legfényesebb csillagok Folyamatos megfigyelések, precíz fotometria
64 Űrprogramok CoRoT Convection, Rotation and planetary Transits CNES (Fr.) + EU országok + ESA, Asztroszeizmológia és exobolygók keresése 27 cm távcső, választott fényes célpontok Két égi terület, 150 és 30 napos mérések Magyar közreműködés Eddig 19 publikált bolygó, egy szuperföld
65 Űrprogramok Kepler NASA/JPL + egyéb, 2009Fő cél: exo-földek keresése Exobolygók és asztroszeizmológia 95 cm-es távcső, egy terület az égen 3,5 évig folyamatosan - meghosszabbítva Magyar közreműködés
66 Űrprogramok BRITE-Constellation Kanada, Ausztria, Lengyelo. 6 nanoműhold Első 2: február cm-es objektívek, 2 szín <4 magnitúdóig 354 csillag
67 Űrprogramok PLATO: PLAnetary Transits and Oscillatons of stars ESA M javaslat 2018-ban nem, ? CHEOPS ESA S misszió, exobolygók karakterizálása GAIA: ESA, 2013, asztrometriai műhold Fotometria, spektroszkópia kb. havi egy mérés csillagonként
Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.
Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 3. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.03. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.
RészletesebbenPulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.
Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 6. Vörös óriás (és szuperóriás) változócsillagok Bognár Zsófia Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2017.11.21. 2 Bognár Zsófia, Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy.
RészletesebbenA változócsillagok. A pulzáló változók.
A változócsillagok. Tulajdonképpen minden csillag változik az élete során. Például a kémiai összetétele, a luminozitása, a sugara, az átlagsűrűsége, stb. Ezek a változások a mi emberi élethosszunkhoz képest
RészletesebbenCsillagfejlődés és változócsillagok
Csillagfejlődés és változócsillagok Kiss László MTA CSFK KTM CSI A víz fázisdiagramja Hertzsprung-Russell-diagram ~ kb. a csillagok fázisdiagramja (S. Balm) Változékonyság a HRD-n: minden vörös óriás
Részletesebben9. Változócsillagok ábra Instabilitási sáv a HRD-n
9. Változócsillagok A változócsillagok fogalma nehezen határozható meg, hiszen valójában minden csillag változik valamiképpen, ha elég hosszú távon tekintjük, vagy ha elég nagy pontossággal követhetjük
RészletesebbenSzatmáry Károly Változócsillagok
Szatmáry Károly Változócsillagok Azokat a csillagokat hívjuk változócsillagoknak, amelyeknek valamilyen jellemzőjük, fizikai paraméterük időben változik. Általában a fényesség változásáról van szó. A megfigyelésekből
RészletesebbenMérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal
Mérések a piszkés tetői kis és közepes felbontású spektrográffal MTA CSFK CSI szeminárium 2012. december 13 http://www.konkoly.hu/staff/racz/spectrograph/ Medium resolution.html http://www.konkoly.hu/staff/racz/spectrograph/
RészletesebbenKettőscsillagok. Molnár László
Kettőscsillagok Molnár László CSILLAGÁSZATI ALAPTANFOLYAM 2013 Mi a kettőscsillag? dinamikailag összetartozó rendszerek: közös tömegközéppont körül keringenek kialakulásuktól fogva együtt fejlődnek elnevezés:
RészletesebbenGalaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.
Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei Bevezetés a csillagászatba 4. 2015. május 12. Miről lesz szó? Hubble vagy nem Hubble? Galaxisok, galaxishalmazok és az Univerzum szerkezete A műszerfejlődés útjai
RészletesebbenPulzáló változócsillagok és megfigyelésük I.
Pulzáló változócsillagok és megfigyelésük I. 7. Cephei és SPB csillagok, megfigyelés Sódor Ádám ELTE MTA CSFK CSI 2015.11.10. 2 Sódor Ádám Pulzáló váltcsill. és megfigy. I. 6. Cep, SPB, megfigyelés 2 /
RészletesebbenFélszabályos változócsillagok fénygörbe-analízise
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék SZAKDOLGOZAT Félszabályos változócsillagok fénygörbe-analízise Készítette: Onozó Ervin Fizika BSc szakos hallgató
RészletesebbenAsztroszeizmológia űreszközökkel
Asztroszeizmológia űreszközökkel Paparó Margit MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete A csillagászat a legősibb tudományok egyike. Persze a tudomány kifejezésen mindig az adott kor ismereteinek
RészletesebbenAntipin mérések III. 2003 szeptember 2005 december. Kapcsolódó eredmények a Blazhko csillagok általános tulajdonságainak vizsgálatában
Antipin mérések III 2003 szeptember 2005 december Kapcsolódó eredmények a Blazhko csillagok általános tulajdonságainak vizsgálatában 2005. december 08. A sváb-hegyi 60cm-es távcső korszerűsítése 9000eFt
RészletesebbenŰRCSILLAGÁSZAT VÁLTOZÓCSILLAGOK A HST SZEMÉVEL. MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem
ŰRCSILLAGÁSZAT VÁLTOZÓCSILLAGOK A HST SZEMÉVEL MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem Miért éppen a változócsillagok? Hogyan alkalmazható erre a HST? GSC: Guide Star Catalogue 1989 ben 15m ig, 2001: GSC II
RészletesebbenVálaszok Szatmáry Károly kérdéseire
Válaszok Szatmáry Károly kérdéseire Szabó Róbert: Pulzáló változócsillagok és exobolygók kutatásai a precíziós űrfotometria korában című akadémiai doktori értekezésével kapcsolatban 1.1 A kappa-mechanizmus
Részletesebben2011 Fizikai Nobel-díj
2011 Fizikai Nobel-díj MTA WFK SZFKI kollokvium SZFKI kollokvium 1 SZFKI kollokvium 2 SZFKI kollokvium 3 Galaxisunk rekonstruált képe SZFKI kollokvium 4 SZFKI kollokvium 5 SZFKI kollokvium 6 Cefeidák 1784
RészletesebbenA KEPLER-ÛRTÁVCSÔ EGY SZÁZÉVES REJTÉLY NYOMÁBAN
A KEPLER-ÛRTÁVCSÔ EGY SZÁZÉVES REJTÉLY NYOMÁBAN Benkő József MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet A címben szereplô rejtély az RR Lyrae csillagok Blazskó-effektusa. A Kepler-ûrtávcsôrôl
RészletesebbenCsillagászati megfigyelések
Csillagászati megfigyelések Napszűrő Föld Alkalmas szűrő nélkül szigorúan tilos a Napba nézni (még távcső nélkül sem szabad)!!! Solar Screen (műanyag fólia + alumínium) Olcsó, szürkés színezet. Óvatosan
RészletesebbenA csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD
A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása
RészletesebbenAz Univerzum szerkezete
Az Univerzum szerkezete Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március Kifelé a Naprendszerből: A Kuiper(-Edgeworth)-öv
RészletesebbenCsillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből
Csillagászati földrajz 2018. december 13. Kitekintés a Naprendszerből Csillag: saját fénnyel világító égitest A csillagok tehát nem más fényét veri vissza (mint a bolygók, holdak, stb.) a gravitációs összehúzó
RészletesebbenPulzáló és kataklizmikus változócsillagok
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR KÍSÉRLETI FIZIKA TANSZÉK Szakdolgozat Pulzáló és kataklizmikus változócsillagok Y Lyncis és SN 1961V Készítette: Témavezető: SZÁLDOBÁGYI Csaba
RészletesebbenPósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.
Pósfay Péter ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. A Naphoz hasonló tömegű csillagok A Napnál 4-8-szor nagyobb tömegű csillagok 8 naptömegnél nagyobb csillagok Vörös óriás Szupernóva
RészletesebbenVálasz Dr. Jurcsik Johanna opponens kérdéseire
Válasz Dr. Jurcsik Johanna opponens kérdéseire Köszönöm Dr. Jurcsik Johannának az értekezésem gondos átolvasását, a véleményét, valamint a megjegyzéseket és kérdéseket, melyeket az alábbiakban válaszolok
RészletesebbenAktív magvú galaxisok és kvazárok
Aktív magvú galaxisok és kvazárok Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2015. március 3. Tipikus vörös galaxis spektruma F λ 1.4 1.2 1.0 0.8 0.6 0.4 0.2 0.0 4000
RészletesebbenŰRCSILLAGÁSZAT ŰRFOTOMETRIA. MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem
ŰRCSILLAGÁSZAT ŰRFOTOMETRIA MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem Az űrfotometria jelentősége Mikrováltozások kimutatása: pontosság milli és mikromagnitúdó között; Megszakítás nélküli, hosszú adatsor: asztroszeizmológia
RészletesebbenA fémtartalom szerepe a csillagpulzációban
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizika Doktori Iskola A fémtartalom szerepe a csillagpulzációban PhD értekezés Sziládi Katalin Témavezető: Dr. Vinkó József tudományos főmunkatárs
RészletesebbenSódorné Bognár Zsófia
Doktori értekezés Pulzáló fehér törpecsillagok asztroszeizmológiai vizsgálata Sódorné Bognár Zsófia Témavezető: Dr. Paparó Margit az MTA doktora, tudományos tanácsadó MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati
RészletesebbenMilyen színűek a csillagok?
Milyen színűek a csillagok? A fényesebb csillagok színét szabad szemmel is jól láthatjuk. Az egyik vörös, a másik kék, de vannak fehéren villódzók, sárga, narancssárga színűek is. Vajon mi lehet az eltérő
RészletesebbenAsztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.
Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, 2016. augusztus 25. Történeti visszapillantás Asztrometria: az égitestek helyzetének és mozgásának meghatározásával
RészletesebbenAktivitás csillagokon és iskolában
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉK Aktivitás csillagokon és iskolában Szakdolgozat Készítette: Témavezető: Csorvási Róbert, V. éves fizika hallgató
RészletesebbenSódorné Bognár Zsófia. Pulzáló fehér törpecsillagok asztroszeizmológiai vizsgálata
Sódorné Bognár Zsófia Pulzáló fehér törpecsillagok asztroszeizmológiai vizsgálata doktori értekezés tézisei Témavezető: Dr. Paparó Margit az MTA doktora, tudományos tanácsadó MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati
RészletesebbenElfedett pulzációk vizsgálata a KIC fedési kettősrendszerben
Elfedett pulzációk vizsgálata a KIC 3858884 fedési kettősrendszerben Bókon András II. éves Fizikus MSc szakos hallgató Témavezető: Dr. Bíró Imre Barna tudományos munkatárs, 216. 11. 25. Csillagok pulzációja
RészletesebbenKiss L. László Pulzáló vörös óriáscsillagok
Kiss L. László Pulzáló vörös óriáscsillagok Értekezés az MTA doktora cím megszerzéséért Sydney, 2006 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5 2. Vörös óriás változócsillagok 7 2.1. Út a vörös óriásokig...............................
RészletesebbenVálasz Dr. Kovács Géza opponens kérdéseire
Válasz Dr. Kovács Géza opponens kérdéseire Köszönöm Dr. Kovács Gézának az értekezésem gondos átolvasását, a véleményét, valamint a megjegyzéseket és kérdéseket, melyeket az alábbiakban válaszolok meg.
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék. Doktori/Ph.D. értekezés tézisfüzet
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék Doktori/Ph.D. értekezés tézisfüzet Csillagok, csillaghalmazok és kisbolygók fizikai paramétereinek meghatározása
RészletesebbenFejezetek az asztrofizika történetéből. A csillagászat története 2., május 3.
Fejezetek az asztrofizika történetéből A csillagászat története 2., 2018. május 3. Csillagászat és fizika Arisztotelész, Ptolemaiosz: a fizika (változó anyagi világ) és a csillagászat (változatlan, szabályos
RészletesebbenCsillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna szeptember. 11.
Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna 2018. szeptember. 11. Csillagképek születése Évszakok periodikus ismétlődése adott csillagképek az égen Szíriusz (Egyiptom): heliákus kelése a Nílus áradását
RészletesebbenFekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp
Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp GERGELY Árpád László Fizikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem 10. Bolyai-Gauss-Lobachevsky Konferencia, 2017, Eszterházy Károly Egyetem, Gyöngyös
RészletesebbenCsillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf
Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C -Mészáros Erik -Polányi Kristóf - Vöröseltolódás - Hubble-törvény: Edwin P. Hubble (1889-1953) - Ősrobbanás-elmélete (Big
RészletesebbenFélszabályos és eruptív változócsillagok vizsgálata
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR KÍSÉRLETI FIZIKA TANSZÉK Szakdolgozat Félszabályos és eruptív változócsillagok vizsgálata Y Lyn és SN1961V Készítette: Témavezető: SZÁLDOBÁGYI
RészletesebbenCsillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés
Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés Hajdu Tamás & Császár Anna & Perger Krisztina & Bőgner Rebeka A csillagászok egyik legnagyobb problémája a csillagászati objektumok távolságának
RészletesebbenDIPLOMAMUNKA. maximumidőpontjainak O-C vizsgálata SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM. Témavezető: Dr. Szabó M. Gyula TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR 2009.
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉK CSILLAGÁSZ SZAK DIPLOMAMUNKA Nagy amplitúdójú Delta Scuti változócsillagok maximumidőpontjainak O-C vizsgálata Szakáts
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenOptikai/infravörös interferometria Magyarországon!?
Optikai/infravörös interferometria Magyarországon!? Mosoni László MTA Konkoly Obszervatórium Penc, 2005 június 7 Heidelberg Max Planck Institut für Astronomie Hazai csillagászati interferometria VLBI (csak
RészletesebbenCsillagok parallaxisa
Csillagok parallaxisa Csillagok megfigyelése elég fényesek, így nem túl nehéz, de por = erős extinkció, ami irányfüggő Parallaxis mérése spektroszkópiailag a mért spektrumra modellt illesztünk (kettőscsillagokra
RészletesebbenBiofizika. Sugárzások. Csik Gabriella. Mi a biofizika tárgya? Mi a biofizika tárgya? Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése
Mi a biofizika tárgya? Biofizika Csik Gabriella Biológiai jelenségek fizikai leírása/értelmezése Pl. szívműködés, membránok szerkezete és működése, érzékelés stb. csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
RészletesebbenRV Tauri-típusú pulzáló változócsillagok vizsgálata az űrtávcsövek korszakában
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR FIZIKA DOKTORI ISKOLA RV Tauri-típusú pulzáló változócsillagok vizsgálata az űrtávcsövek korszakában Doktori értekezés tézisei Bódi Attila
RészletesebbenGothard Jenő, a színképelemzés magyarországi úttörője
Gothard Jenő, a színképelemzés magyarországi úttörője Gothard Jenő a XIX. század utolsó két évtizedében Konkoly Thege Miklós mellett a magyar csillagászat egyik meghatározóalakja volt (1. Gotharddal foglalkozó
RészletesebbenCsillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna február. 22.
Csillagászati Észlelési Gyakorlat 1. Császár Anna 2018. február. 22. Csillagképek születése Évszakok periodikus ismétlődése adott csillagképek az égen Szíriusz (Egyiptom): heliákus kelése a Nílus áradását
RészletesebbenNAP-TÍPUSÚ OSZCILLÁCIÓK TENGERE Molnár László MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet
Szórására a p n (n 2) Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy nem árt a likelihood-függvény természetét alaposan megvizsgálni, mielôtt mérési eredményeink kiértékelésébe fognánk. eredményt kapjuk.
Részletesebben2016. április 5. Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok április 5. 1 / 28
Kvazárok Balogh Gáspár Sámuel 2016. április 5. Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok 2016. április 5. 1 / 28 Jellemző sűrűségadatok ρ universe 10 27 kg Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok 2016. április 5. 2 / 28 Jellemző
RészletesebbenA csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése
A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március
RészletesebbenAbszorpciós spektrumvonalak alakja. Vonalak eredete (ld. előző óra)
Abszorpciós spektrumvonalak alakja Vonalak eredete (ld. előző óra) Nagysága Kiszélesedése Elem mennyiségének becslése a vonalerősségből Elemi statfiz Boltzmann-faktor: Megadja egy állapot súlyát a sokaságban
RészletesebbenAz AL Com törpe nova 1995-ös szuperkitörése
Az AL Com törpe nova 1995-ös szuperkitörése 1. A csillag tö rtén ete Az AL Comae Berenicis nevű törpe nova (RA= 12h32m25^61, D= 14 20,5775/2000-re) az amatőr változócsillag-észlelők körében nem ismeretlen.
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT. Változócsillagok fénygörbe elemzése. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék SZAKDOLGOZAT Változócsillagok fénygörbe elemzése Készítette: Bódi Attila Fizika BSc szakos hallgató Témavezet :
RészletesebbenSpektrográf elvi felépítése. B: maszk. A: távcső. Ø maszk. Rés Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer
Spektrográf elvi felépítése A: távcső Itt lencse, de általában komplex tükörrendszer Kis kromatikus aberráció fontos Leképezés a fókuszsíkban: sugarak itt metszik egymást B: maszk Fókuszsíkba kerül (kamera
RészletesebbenA Nap és csillagdinamók éves időskálájú változásai
A Nap és csillagdinamók éves időskálájú változásai A pályázat ideje alatt a mágneses dinamó éves időskálájú változásait vizsgáltuk elsősorban. Eközben eredményeket kaptunk a dinamó működésének megfigyelhető
RészletesebbenTRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás.
TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás. Napi parallaxis: a bázisvonal a földfelszín két pontja Évi parallaxis: a bázisvonal a földpálya két átellenes pontja. A
RészletesebbenOPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István
OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt
RészletesebbenA csillag- és bolygórendszerek.
A csillag- és bolygórendszerek. A csillagok tömegének meghatározásánál már szó esett a kettőscsillagoknál. Most részletesebben foglalkozunk velük. Régóta tudjuk, hogy a csillagok jelentős részének van
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenFiatal csillagok térben és időben Doktori értekezés tézisei Szegedi-Elek Elza
Fiatal csillagok térben és időben Doktori értekezés tézisei Szegedi-Elek Elza Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizika Doktori iskola Részecskefizika és csillagászat program Doktori
RészletesebbenForró szubtörpe csillagok és szubtörpe-fősorozati kettőscsillagok vizsgálatai
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÍSÉRLETI FIZIKAI TANSZÉK Forró szubtörpe csillagok és szubtörpe-fősorozati kettőscsillagok vizsgálatai Diplomamunka Készítette: Németh Péter, V. csillagász hallgató Témavezetők:
RészletesebbenDinamikai jelenségek RR Lyrae csillagokban
Molnár László Dinamikai jelenségek RR Lyrae csillagokban Doktori értekezés tézisei Témavezet : Dr. Kolláth Zoltán MTA doktora, tudományos tanácsadó, egyetemi tanár MTA CSFK, NYME SEK TTK Konzulensek: Dr.
RészletesebbenBevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.
A FÖLD GÖMB ALAKJA, MÉRETE, FORGÁSA A Föld alakja Égbolt elfordul világtengely. Vízszintessel bezárt szöge helyfüggő földfelszín görbült. Dupla távolság - dupla szögváltozás A Föld gömb alakú További bizonyítékok:
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenHullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete
Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban 4/11/2016. A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2016 március 1.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenAz OTKA K 76816 "A csillagfejlődés késői állapotai" pályázat záró szakmai beszámolója
Az OTKA K 76816 "A csillagfejlődés késői állapotai" pályázat záró szakmai beszámolója 2009. 01. 01. (2012. 08. 31.) 2013. 06. 30. Hosszabbítást kértünk és kaptunk 2013. június végéig. Résztvevők: Szatmáry
Részletesebben11.3. Az Achilles- ín egy olyan rugónak tekinthető, amelynek rugóállandója 3 10 5 N/m. Mekkora erő szükséges az ín 2 mm- rel történő megnyújtásához?
Fényemisszió 2.45. Az elektromágneses spektrum látható tartománya a 400 és 800 nm- es hullámhosszak között található. Mely energiatartomány (ev- ban) felel meg ennek a hullámhossztartománynak? 2.56. A
RészletesebbenAz RZ Lyrae pulzációs és modulációs tulajdonságainak változása hosszú távú meggyelések alapján
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék Csillagász szak DIPLOMAMUNKA Az RZ Lyrae pulzációs és modulációs tulajdonságainak változása hosszú távú meggyelések
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT Az extragalaktikus távolságlétra Takáts Katalin
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR OPTIKAI ÉS KVANTUMELEKTRONIKAI TANSZÉK FIZIKA SZAK SZAKDOLGOZAT Az extragalaktikus távolságlétra Takáts Katalin Témavezető: Dr. Vinkó József,
RészletesebbenTartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia
Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;
RészletesebbenŰrtávcsövek. Molnár László MTA CSFK CSI
Űrtávcsövek Molnár László MTA CSFK CSI Minek? γ Földi légkört kikerülni Röntgen UV IR Optikai ablak (szub)mm mikro UHF VHF HF MF Rádió ablak Minek? Földi légkört kikerülni Légkör hatásai Elnyelés: sok
RészletesebbenDiplomamunka. Blazhko-csillagok többszín-fotometriai vizsgálata
Diplomamunka Blazhko-csillagok többszín-fotometriai vizsgálata Dékány István Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Témavezető: Dr. Jurcsik Johanna MTA KTM CSKI Budapest, 2006 Tartalomjegyzék
RészletesebbenASZTROSZEIZMOLÓGIA ÉS EXOBOLYGÓ-KUTATÁS egy Nature-cikk háttere Paparó Margit
ASZTROSZEIZMOLÓGIA ÉS EXOBOLYGÓ-KUTATÁS egy Nature-cikk háttere Paparó Margit MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete A cím a csillagászat egymástól meglehetôsen távol álló két kutatási területét
RészletesebbenA galaxisok csoportjai.
A galaxisok csoportjai. Hubble ismerte fel és bizonyította, hogy a megfigyelhető ködök jelentős része a Tejútrendszeren kívül található. Mivel több galaxis távolságát határozta meg, ezért úgy gondolta,
RészletesebbenExobolygók. Molnár László MTA CSFK
Exobolygók Molnár László MTA CSFK Csillagászati Alaptanfolyam 2013 Exobolygók Nem a Nap körül Pontos/végleges definíció nincs Óriásbolygók/barna törpék Határ ~ 13 Jupitertömeg körül Energiatermelés vagy
RészletesebbenTDK Dolgozat. Pulzáló vörös óriás csillagok fénygörbéjének vizsgálata a Kepler rtávcs adatsorai alapján
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék TDK Dolgozat Pulzáló vörös óriás csillagok fénygörbéjének vizsgálata a Kepler rtávcs adatsorai alapján Készítette:
RészletesebbenAz MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2009-ben
Ábrahám Péter Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2009-ben A beszámolási időszakban az intézet az alapító okiratban rögzített feladatainak megfelelően alapkutatást végzett, valamint több
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
RészletesebbenFedési kett scsillagok fénygörbéinek el állítása
Szegedi Tudományegyetem TTIK Kísérleti Fizikai Tanszék Fedési kett scsillagok fénygörbéinek el állítása BSc Szakmai gyakorlat Készítette: Mitnyan Tibor Fizika BSc hallgató Témavezet : Dr. Székely Péter
RészletesebbenGPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN
GPU A CSILLAGÁSZATI KUTATÁSOKBAN PROTOPLANETÁRIS KORONGOK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE:! KORONGBA ÁGYAZOTT, SZÜLET! BOLYGÓK! KETT!S CSILLAGOK KÖRÜLI KORONGOK! NAGYSKÁLÁJÚ ÖRVÉNYEK KELETKEZÉSE KORONGOKBAN
RészletesebbenKepler-mezőben található mira és kis amplitúdójú
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék Diplomamunka Kepler-mezőben található mira és kis amplitúdójú vörös óriás csillagok periódus analízise Készítette:
RészletesebbenHangintenzitás, hangnyomás
Hangintenzitás, hangnyomás Rezgés mozgás energia A hanghullámoknak van energiája (E) [J] A detektor (fül, mikrofon, stb.) kisiny felületű. A felületegységen áthaladó teljesítmény=intenzitás (I) [W/m ]
RészletesebbenKoherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban
Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Kis Zsolt MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33 2015. június 8. Hogyan nyerjünk információt egyes
RészletesebbenA légköri sugárzás. Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás
A légköri sugárzás Sugárzási törvények, légköri veszteségek, energiaháztartás Sugárzási törvények I. 0. Minden T>0 K hőmérsékletű test sugároz 1. Planck törvény: minden testre megadható egy hőmérséklettől
RészletesebbenAz RZ Lyrae pulzációs és modulációs tulajdonságainak változása hosszú távú meggyelések alapján
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Kísérleti Fizikai Tanszék Csillagász szak DIPLOMAMUNKA Az RZ Lyrae pulzációs és modulációs tulajdonságainak változása hosszú távú meggyelések
RészletesebbenA fémtartalom szerepe a csillagpulzációban
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizika Doktori Iskola A fémtartalom szerepe a csillagpulzációban Doktori (PhD) értekezés tézisei Sziládi Katalin Témavezető: Dr. Vinkó József
RészletesebbenVÁLTOZÓCSILLAGOK PERIÓDUS-ANALÍZISE AZ IDŐ ÉS A FREKVENCIA TARTOMÁNYBAN
József Attila Tudományegyetem VÁLTOZÓCSILLAGOK PERIÓDUS-ANALÍZISE AZ IDŐ ÉS A FREKVENCIA TARTOMÁNYBAN kandidátusi értekezés írta SZATMÁRY KÁROLY tudományos munkatárs Szeged 1994 Tartalomjegyzék Bevezetés...3
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenTartalom. Történeti áttekintés A jelenség és mérése Modellek
Szonolumineszcencia Tartalom Történeti áttekintés A jelenség és mérése Modellek Történeti áttekintés 1917 Lord Rayleigh - kavitáció Történeti áttekintés 1917 Lord Rayleigh - kavitáció 1934-es ultrahang
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem. Nyári szakmai gyakorlat. SZTE TTIK Kísérleti Fizika Tanszék
Szegedi Tudományegyetem Természettudományi És Informatikai Kar Kísérleti Fizika Tanszék Az Y Lyn fényességének idősorelemzése Nyári szakmai gyakorlat Készítette: Témavezető: Száldobágyi L. Csaba, fizika
RészletesebbenKlímaváltozások: Adatok, nagyságrendek, modellek Horváth Zalán és Rácz Zoltán
Klímaváltozások: Adatok, nagyságrendek, modellek Horváth Zalán és Rácz Zoltán Institute for heoretical Physics ötvös University -mail: racz@general.elte.hu Homepage: general.elte.hu/~racz Problémakör:
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenAz MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének mûködése 2010-ben
ÁBRAHÁM PÉTER Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének mûködése 2010-ben A beszámolási idôszakban az intézet az alapító okiratban rögzített feladatainak megfelelôen alapkutatást végzett, valamint több
RészletesebbenA TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.
1 / 5 A TételWiki wikiből 1 Newton-féle gravitációs erőtörvény 2 Az ősrobbanás elmélet alapvető feltevései 3 Friedmann-egyenletek szemléletes értelme 4 Galaxisok kialakulása, morfológiája, Hubble törvény
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
Részletesebben